Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-20 / 16. szám

74. évfolyam 16. szám 1984. január 20., péntek Ára: 1,40 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ülést tartott a Miniszleilanécs A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén át­tekintette az idegenforgalom múlt évi ta­pasztalatait és megerősítette az idei teen­dőkre kidolgozott programot. Megállapí­totta. hogy a központi, a tanácsi és a vál­lalati intézkedések nyomán — a szállás­helyek számának növekedésével együtt — érzékelhetően iavult az ellátás minősége, a szolgáltatások színvonala. A kormány az idegenforgalom fejlesztésére teendő továb­bi intézkedések mellett fontos feladatként lelölte meg a belföldi turizmus feltételei­nek javítását. A Minisztertanács jelentést kapott a petrolkémiai és az alumíniumipari köz­ponti fejlesztési program végrehajtásá­ról. Megállapította, hogy e programok fontos szerepet töltöttek be az ipar fej­lesztésében és hozzájárultak a népgazda­ság egyensúlyának javításéhoz. A kormány úgy határozott, hogv 1983. december 31­ével mindkét programot befejezettnek nvilvánítja. A fejlesztés további felada­tait az éves és a középtávú tervekben kell meghatározni. célok megvasosifasáért Ülést tartott a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa Tegnap, csütörtökön ülést tak ahhoz, hogy eredménye- hogy részt vesznek a válla­tartott a Szakszervezetek kel érlelt az anyag- és ener- lati tervek fülvázolásában, Csongrád megyei Tanácsa, giatakarékosság, az export- szükségét érzik annak is, A testület tagjai értékelték tevékenység és a minőség-- hogy jobban alkalmazkodja­azt a munkát, amelyet az javítás. Amikor az idei föl- nak az új szabályozókhoz. elmúlt esztendőben végez- adatokra hívta föl a figyel- Az előterjesztett program tck. és összegezték mind- met, illetve amikor az írá- igen konkrét és sok esetben azokat a tapasztalatokat, sos anyaghoz fűzött még ki- „névre szóló", mert tartal. melyeket a gazdálkodást se- egészítést, külön kiemelte a maZza az egyes testületek gítő munkájuk során szerez- szocialista munkaverseny közvetlen feladatait, tek. Ugyanakkor előterjesz- szerepét. Elmondta többek tették az idei esztendőre között, hogy a munkahelye­fölvázolt tennivalókat is. ken sokkal nagyobb önálló­Részt vett a tanácskozáson sággal. leleményességgel dr. Barta László, a megvet kell meghatározni a ver- éle,1" és munkakörülmények, pártbizottság osztályvezetője, seny előtt álló föladatokat. neA iavitasat célozzak. E Berta István, a szegedi vá- Szükségesnek vélte a ver- vonatkozasban is kiemelt rosi pártbizottság titkára és senyben résztvevők anyagi szerepet szánnak a vulla­dr. Petrik István, a megyei és erkölcsi elismerésének latok, bérfejlesztési teve­tanács elnökének általános javítását, s azt is. hogy a kenységének, hogy jobban helyettese is. Az írásban szakszervezetek képviselői vegyék figyelembe az érde­előre kiadott programjavas- támasszanak nagyobb igényt kéltségét és az úi bérbeso­lathoz Kovács Sándor, az a vállalatok gazdasági veze- rclási rendszert. Szeretnék. SZMT titkára fűzött szóbe- tőivel szemben. Kívánatos, ha iobban érvényesülne az li kiegészítést. hogy fejlődjék a munkaver- iparágazatok sajátossága és Elmondta többek között seny demokratikus vonása, a vállalatok eltérő lehetősé­hogy az 1983-as év milyen nyilvánossága, a szocialista ge Az életkörülmények ja­... . brigádok finIrftrmanVMTI irflüalnal. fnnlr^ f onira.Aiű eredményeket hozott. szakszervezetek segítő mun- szerepe, s mindezek függ- kent kezelik azt, hogy a káját megfelelőnek értékel- venyeben a tarsadalmi elis- vallalatok ebben az eszten­te. A tapasztalatok között meres 1S" döbea folyamatosan alkal­beszélt arról, hogy az ipari A Szakszervezetek Csöng- mázzák a 40 órás heti mun­termelés valamivel elmaradt rád megyei Tanácsának karendet. • S mindezt úgy a tervezettől, voltak olyan 1984. évi gazdaságpolitikán- kell megvalósítani, hogv a ágazatok, például a könnyű- kat segítő programja hant?- termelés ne csökkenjen, a ipar, azon belül is a textil- súlyozza, hogy a megyei szolgáltatás színvonala in­ipar, amelynek lemaradása pártbizottság gazdaságpoliti- kább 'növekedjék és a dol­számottevő volt. viszont né- kai feladattervét tekinti gőzök bére se érezze meg a hány iparág, például a ne- alapvetőnek, és arra hívják rövidebb munkaidőt. héz- és az élelmiszeripar föl a gazdálkodó szervezete. . , „ mindenben eleget tett fül- ket, a szakszervezeti testű- . ^fTi l' ^f" ré9zI*teie,? > i,iv ' „í, fölsorakoztattak a szaicszer. Befejeződött az alumíniumipar központi fejlesztési programja Az 1970-ben indított alu- nem másfél évtizedben lehe- sához mintegy 15 ezer kilo­míniumipari központi fejlesz- tőséget teremtett a hazai wattóra viLamosenergjaia tési program leafontosaob adottságokhoz jobban igazo- van szükség. Mindkét or­célkitűzései megvalósultak — dó termelési struktúra ki- szág számára kölcsönösen állapította meg a Minisz- alakítására. 1970 és 1983 kö- előnyös a megállapodás. tertanács az ipari miniszter zött az alapanyag- és a fel- mely alapján hazánk tim­és a KSH elnökének közös gyártmánytermelés korsze- földet szállít a Szovjetunió­jelentése alapján. A vrog- rűsítésére több mint 23 mii- ba. ahol azt viszonylag ol­ramot befejezettnek nyilvá- liárd forintot, a készáru- csó vízenergia segítségével TIították. s a jövőben első- gyártás fejlesztésére több feldolgozzák, s alumínium­sorban vállalati erőforrá- mint 7 milliárdot fordítot- tömböt kapunk vissza. A sokból fejlesztik a bauxit- tak. múlt esztendőben az egyez­bányászatot. a timföldavár- A magyar bauxit- és tim- ménvt lS90-ig meghosz­tást. az alumíniumkohásza- földtermelés technológiája a szabbították. Ennek alapján tot. a félgyártmányok és a világ élvonalába került, az Magyarország évente 530 késztermékek, valamint az alumínium-félgvártmánvok ezer tonna timföldet,, továb­öntvénvek gváríását. A termelése pedig megközelítet bá ötezer tonna alumínium­gazdaságos anvagfelhaszná- te az élvonalat. Eredménye- félgyártmányt küld a Szov­lást és technológiai korsze- inkhez nagvban hozzája- jetunióba. Cserébe a partner­rűsítést szolgáló központi rult az 1962-ben megkötött, ország 205 ezer tonna alumí­fejlesztési program pedig s jelenleg is érvényben le- niumtömböt szállít vissza. Az felkarolta a még meg- vő magyar—sz'ovjet timföld- egyezmény meghosszabbí­oldatlan. s főleg a alumínium egyezmény. Is- tása biztosítékot jelent arra, minőség iavításával kan- meretes. hogy hazánk ba- hogv hosszabb távra, a VII. esolatos alumíniumipari fei- uxitvagyona gazdag, ám az ötéves terv időszakára is lesztési elképzeléseket. alumíniumtermelés rendkí- rendelkezésre álljon a hazai Az alumíniumipar kiemelt vül energiaigényes. Egy feldolgozáshoz szükséges alu­fejlesztése az elmúlt csak- tonna alumínium előállítá- mínium. Javuló feltételek, vonzó programok az idegenforgalom bővítésére Az elmúlt években ked- ménye. Ausztriából összesen idegenforgalmi vállalatok vezö irányzatok bontakoztak több mint egymillió-hatszáz- még jobban, gyorsabban al­ki az idegenforgalomban: a ezer turista érkezett, de 3 kalmazkodianak a változó központi, a tanácsi és a százalékkal többen (703 ez- körülményekhez. Mindenek­vállalati intézkedések nyo- ren) jöttek az NSZK-ból is. előtt a különféle program­mán előtérbe került a mi- Kanadábpl és az USA-ból kínálatokat, a vonzó szó­nőségi fejlesztés, aminek ha- 16—17 százalékkal nagyobb rakoztató programokat, és tása elsősorban a devizabe- számban érkezett vendég: e az egyéb bevételnövelési le­vételek növekedésében mu- két országból együttvéve hetöségeket kell bővíteni, il­tatkozik meg — állapította százezerre tehető a hozzánk letve a meglevőket szüksé­msg a Gazdasági Bizott- látogatók száma. ges jobban kihasználni. A ság, s ezzel a Miniszterta- Magyarországon is érez- rubel- és dollárelszámolású nács is egyetértett csütörtö- hető volt a tőkés idegenfor- forgalomban egyaránt nö­ki ülésén. galmi recesszió hatása, még- vélni kell a devizabevétele­A Gazdasági Bizottság elő- Pedig abban, hogy a na- ket. terjesztéséből kitűnt: tavaly BVobb beutazó forgalom el- , a rubelelszámolású orszá- lenere alig növekedett a gokból 6,7 milliónyian ér- tartozkodasi tdo, es a fo­keztek hazánkba, 14 száza- kozottabb takarekoskodas lékkai többen, mint az elő- miatt csökkent az átlagos zö évben. A növekedés lé- pénzköltés. Így a tőkés or­nyegében a csehszlovák és szágokból származó, dollar­a lengyel forgalom élénkü- ban számolt bevétel is az léséből származik (e két or- előző évi szinten maradt, szágból a beutazók száma A tökés orszagokba kiuta­meghaladta a négymilliót); a száma 14—15 szazalek-\ Szovjetunióból, Bulgáriából kal nagyobb volt, mint az > és Romániából körülbelül előző évben - körülbelül . ugyanannyian érkeztek, 550 ezer —, az érdeklodes I mint tavaly, az NDK-ból elsősorban Ausztria és Olasz­azonban 25 százalékkal ke- ország iránt nőtt. A dollar­vecebben A KGST-tagor- ban számolt kiadasok _ 8—10 szagokba kiutazó magyarok százalékkal növekedtek az száma — az 1932-es ,visz- előző évihez képest. A ju­szaesés után — dinamiku- goszláv forgalmat is figye­san növekedett, elérte a 3,7 lembe véve, összes dollarbe­r.xilliót (ez 24—25 százalék- vételünk meghaladja a 250 I, al haladja meg az előző milliót, dollárban számolt évit). Elsősorban a cseh- kiadásaink pedig körülbelül szlovákiai úticélok és a bol- 88 millióra tehetők, tehát Pár tengerpart iránt nőtt konvertibilis elszámolású meg az érdeklődés. Rubelbe- idegenforgalmunk 1983-ban vételünk lényegesen nőtt, és több mint 160 millió dol­elérte n 270 millió transz- lárral járult hozza a kulgaz­ferábilis rubelt. A kiadások d?sági egyensúly javitasa­a forgalommal arányosan boz­növekedtek: körülbelül száz- Az elmúlt évi eredmények millió transzferábilis rubelt mellett a Minisztertanács tesznek ki, tehát aktívu- számba vette az idei . fel­munk mintegy 170 millió adatokat is. A Gazdasági rubelre tehető. Bizottság állásfoglalásával Somogyi Károlyné felvétele Tovább nőtt — 9 százalék- egyetértve leszögezte, hogy télen, disznótorok :dejcn, nagyobb kelet.ic van a fűszerpaprikának, mint kot — a tökés országokból 1984-ben is folytatni keli nyári hónapokban. A Szeg" 11 Fajir'lcnfe'dolgozó Vállalat csomagoló-üzemrészébcn ezek­beutazók száma. A növeke- az utóbbi években bevál' j pC!, a napokban több árut készítenek elő a belföldi kereskedelem számára, hogy sehol dés döntően az osztrák for- idegenforgalmi politikát, j se hiányozzon a csípős fűszer. Felvételünk a Tyereskova szocialista brigád tagjairól ké­galom erősödésének az ered- Szükséges azonban, hogy az i szült, akik az egykilós adagokat címkével és ólomzárral látják cl Külön és részletesen föl­vázolták azokat a tennivaló­kat. amelyek a dolgozók önkormányzati vitásának fontos tényezője­vezet föladatait a terület­Csípős csomagok adatainak. Akik kevesebbet leteket, hogy vegyenek ak­termeltek, általában anyag- tívan részt a szervező, el- .. .. . . , és létszámhiányra hivatkóz- lenőrző és segítő munkában. Pemikai munka segítésében, nak. de a piaci kereslet A gazdaságpolitikai célok b f,,®, n, .elsősorban a csökkenése is közrejátszott változatlansága mellett to- lanacsokkal kivannak szo­az ipar termelésének alakú- vábbra is fő feladatnak sósabban együttműködni, lásában. Elismerően szólt tartják: a névgazdasági bpSV a szakszervezeti tiszt­arról, hogy az export javult egyensúly javítását, a fize- ségvi.se!ők jó tájékoztatást 6—8 százalékkal, s még en- tőkévesség biztosítását. a kapjanak a várospolitikai nél is magasabb volt a nö- szociálpolitikai színvonal feladatokról. S végül a szak­vekedés a tőkés piaci eladá- megtartását. Hangsúlvozzák, szervezetek gazdaságpoliti­soknál. hogy e feladatok teljesíté- kai programjában az agitá­A szakszervezetek a ma- séhez az eddiginél is ered- ciós. Propagandamunka guk mozgalmi eszközeikkel, ményesebb munka szüksé- tennivaloit vázolták föl. jog- és hatásköri lehetősé- ges a gazdálkodás vala- A résztvevők közül igen goikkel működtek közre a mennvi területén sokan felszólaltak és véle­tennjvalók minél jobb mes. ' ményt mondtak, javaslato. valósításában. Szép példá. A program négy fő terű- kat tettek. Elsősorban a sa­kat említett a munkaver- leten jelöli meg a szakszer- ját munkaterületükön szer­seny-mozgalom, a szocialista vezeti testületek, tisztségvi- zett tapasztalatokról beszél. brigádok tevékenyséoe és selők és a tagság tenniva- tek. gondjaik megoldásához az úntók munkája köréből. lóit. A tervezés és a ter- kértek segítséget, ° támoga. Tagadhatatlanul hozzájárul- melés vonalán azonkívül, tást. Többen is ' szóvá tei ték, hogy az új bértarifa, rendszer sajnos, csak lehe. tőséget biztosít, de sehol­sem állnak anyagilag olyan jól, hogy a lehetőség való­ra is váljon, s ne csak pa­píron álljon rendelkezésük­re. Fö'szólalt dr. Barta László is, aki a pártbizott­ság elismerését tolmácsolta a szakszervezeti testületek­nek eredményes. segítő munkájukért. Részleteseb­ben is szólt a megve gaz­dasági eredményeiről, ten­ryvlóiról. s arra kérte a szakszervezeti testületeket, tisztségviselőket, hogy aktí­van vegyenek részt a me­gyei pártbizottság gazdaság­politikai állásfoglalásának támogatásában, a célkitűzé­sek megvalósításában. Dr. Petrik István elsősorban a tanácsok és a szakszerveze­tek gyümölcsöző együttmű­ködéséről beszélt. Kiemelte a területpolitikai munka je­lentőségét. fontosságát. Ezután a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa elfogadta a tanács és az el­nökség idei munkatervét, amelyet dr. Dobóczky Ká­rolyné SZMT-titkár terjesz­tett elő. Majd dr. Ágoston József, az SZMT vezető tit­kára beszámolt a két ta­nácsülés között végzett munkáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom