Délmagyarország, 1984. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-20 / 16. szám

2 Péntek, 1984. jairaár 20. Valamennyi nép érdeke és biztonság Várkonyi Péter fölszólalása a stockholmi konferencián 01 Stockholm (MTI) Elnök úr! Tisztelettel köszöntöm önt, valamint az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel es a leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencia valamennyi résztvevőjét Megelégedésünket fejezem ki, hogy a madridi találkozón létrejött megállapodásnak megfelelően a konferencia első szakasza megkezdi munkáját. Véleményünk szerint e tanácskozás jelentőségét. egyben felelősségét is növeli, hogv külügyminiszteri részvétellel kerül sor a megnyitására. Kormányom kezdettől fogva támogatta e konferencia összehívását. Remélem, hogy a stockholmi konferencia eredményes lesz, t a svéd főváros neve fontos állomásként kerül majd be az európai biztonság és együttműködés történetébe. Tisztában vagyunk azzal Is. hogy tanácskozásunk nem elefántcsonttoronyban zajlik, nincs elszigetelve a külvilágtól. Ennek leszögezése mellett is az a véleményünk, hogy a stockholmi tanácskozás a kedvezőtlen nemzetközi feltételek mellett is eredményes munkát végezhet. Valljuk, a jelenlegi helyzetben is van rá lehetőség, és megnőtt annak a jelentősége, hogy Stockholm példát mutasson, konstruiktív eredményre vezessen. A stockholmi konferencia új dimenzióval bővíti az összeurópai folyamatot azáltal. hogy első ízben teszi lehetővé érdemi tárgyalások folytatását az európai biztonság katonai összefüggéseiről a 35 részt vevő állam közreműködésével. Noha ez a fórum nem helyettesíthet más két- és többoldalú fegyverzetkorlátozási tárgyalásokat, lehetőségei mégis újszerűek és fontosak. A bizalom- és biztonságerősitő intézkedések nem jelentenek leszerelést, de jelentősen hozzájárulhatnak a fegyverkezési hajsza megállításához a tényleges leszerelésről folytatandó tárgyalások előmozdításához, a kölcsönös bizalom erősítéséhez. Alapvető követelmény, hogy ezek az intézkedések erdemiek hatékonyak legyenek. .valóban erősítsék a bizalmat és a biztonságot, es idővel járuljanak hozzá a fegyverzetkorlátozási és leszerelési megállapodások eléréséhez. A Magyar Népköztársa-) ságnak az a szilárd meggyőződése. hogy a helsinki folyamat megfelel az európai népek alapvető érdekeinek. Kormányom mindig cselekvően támogatta a záróokmány elveit és ajánlásainak megvalósítását, s ennek megfelelően jár el mind hazai gyakorlatában, mind nemzetközi kapcsolataiban. Sajnálattal tapasztaljuk, hogy az enyhülési folya- • mat előrehaladásában megtorpanás állt elő, mivel egyes aláíró államok a hetvenes évek végétől olyan lépeseket tettek, amelyek nem az együttműködést és a kölcsönös bizalmat. hanem a feszültséget és a bizalmatlanságot növelik a különböző társadalmi rendszerű országok között. Ezek váltották ki a fegyverkezési hajsza új fordulóját. Az európai helyzet kedvezőtlen alakulásának fő oka az. hogy a NATO vezető körei a történelmileg kialakult katonai erőegyensúly megbontására és katonai erőfölény megszerzésére törekednek. Ennek konkrét megnyilvánulása az amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakéták nyusateuróoai telepítésének meg. kezdése. Az új amerikai rakéták nyugat-európai megjelenése lehetetlenné lette az eurónai nukleáris fegyverzetről szolo genfi szovHollandia. Svájc, Svédország. Ciprus, az NSZK, Görögország, Törökország, Monaco, Luxemburg és Magyarország külügyminiszterei szólaltak fel csütörtökön a stockholmi konferencia plenáris ülésép. A tanácskozás, amely 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada részvételével január 17-én kezdődött, első szakaszában Európára vonatkozó államközi bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseket dolgoz ki. A svéd fővárosban tartózkodó Várkonyi Péter külügyminiszter csütörtökön találkozott Pierre Aubert svájci, Leo Tindemans belga. Lennart Bodström svéd és Hans-Dietric'n Genscher NSZK-beli külügyminiszterrel, akikkel áttekintették a stockholmi konferenciával es a kétoldalú kapcsolatainkkal összefüggő kérdéseket. jet—amerikai tárgyalások folytatását, s negatívan befolyásolja több mas fegyverzetkorlátozási fórum helyzetét is. A kialakult helyzetben a Varsói Szerződés tagállamai arra kényszerültek, hogy a katonai erőegyensúly megőrzése érdekében megfelelő válaszlépéseket tegyenek. A magyar kormány megalapozottnak és szükségesnek tartja a szovjet kormánynak a saját országa és a Varsói Szerződés többi tagállama biztonságát szavatoló lépéseit. Egyetértünk azzal az állásponttal, hogy amennyiben az USA és nyugat-európai szövetségesei készséget mutatnak a rakétatelepítés előtti helyzet visszaállítására, akkor a Szovjetunió is kész ugyanezt megtenni. A nyugat-európai rakétatelepítés megkezdése, figyelembe véve annak következményeit. több szempontból új helyzetet teremtett Európában. Politikai és katonai értelemben egyaránt rosszabbodtak az európai biztonság feltételei, s e változás elkerülhetetlenül hatással van az európai biztonsági folyamat továbbvitel lének lehetőségeire is. Az összeurópai folyamatban részt vevő államok előtt az a kérdés vetődik fel. hogy milyen úton haladjanak tovább. Az egyik.lehetőség az. hogv a katonai erőegyensúly megbontására irányuló negatív irányzatok jutnak érvényre, amelyek a katonai szembenállás kiélezódeséhez. a bizalmatlanság növekedéséhez vezethetnek kontinensünkön. es vussaavethetik a kétoldalú kelet—nyugati kapcsolatokat is. Mi a magunk résneről változatlanul a másik — az egyetlen ésszerű — lehetőségben: a feszültség enyhítésében. az európai biztonsági folvamat továbbvitelében. a katonai konfrontáció veszélyének csökkentésében és normális nemzetközi együttműködés fejlesztésében vagyunk érdekeltek. A magyar küldöttség a stockholmi konferencián is ennek megfelelően, Helsinki és Madrid szellemében fog tevékenykedni. Meggyőződésünk: most arra van szükség, hogy a katonai szembenállás fokozódása helyett a békés viszonyokhoz. a kölcsönös biztonsághoz és az együttműködéshez fűződő közös érdekek kaojanak e'sőbbréget. Ugyanakkor az is világos, hogy a kapcsolatok gyengítése vagy a párbeszéd hiánya megnehezíti a kölcsönös érdekek érvényesítését, a jelenlegi feszült helyzetből való kibontakozást. Döntő mértékben a résztvevők politikai akaratán és megállapodási szándékának komolyságán múlik, hogv a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések terén sikerül-e az adott nemzetközi helyzetben optimálisnak tekinthető eredménvt elérni ezen a tanácskozáson. Mi a magunk részéről készek vagyunk ehhez lehetőségeinkhez mérten hozzájárulni. Tess+íik ezt abban a meegvőző^ésben. hogv maximális mértékben ki k°ll használni a stockholmi konferencia kínálta lehetőségeket, és a munka menetében figvelemhe kell venni az ossze-uropat érdekeket A Magyar Népköztársaság kormánya kész folytatni a politikai es a katonai feszültség csökkentésére, valamint az ehhez szükséges párbeszéd fenntartására irányuló erőfeszítéseit. Arra tö re leszünk, hogy a békés egymás mellett élés elvei és a kölcsönös előnyök alapján fejlesszük Magyarország kétoldalú kapcsolatait az eltérő társadalmi rendszerű országokkal. Ügy véljük. hogy az államoknak közösen kell fellépniük a fegyverkezési versennyel szemben, hiszen korunkban a békés egymás mellett élésnek nincs ésszerű alternatívája. A fokozódó veszélyek csökkentése, az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvén alapuló leszerelési egyezmények elérése csak a kormányok közös erőfeszítésével érhető el. A közös erőfeszítéseknek ma sokkal inkább, mint korábban arra kell irányulniuk, hogy a vitás kérdéseket politikai eszközökkel, érdemi tárgyalások útján oldják meg, és hogy a kialakult katonai erőegyensúly a fegyverzeteknek lehető legalacsonyabb szintjén valósuljon meg. Ezért kulcskérdésnek tartjuk azt. hogy a nyugateuróps i rakétatelepítést megelőző helyzetre alapozva térjünk át a fegyverzetek korlátozására és csökkentésére. mert csak ez az út vezethet a tartós béke biztosításához. A magyar kormány abban érdekelt, hogy a konferencia teljesítse mandátümát, dolgozza ki az egymást kölcsönösen kiegeszítő bizalom- es biztonságerősítő mtézkedesek sorozatát, s azokat haladéktalanul léptesse életbe. A tárgyalásokon a megállapodás érdekében azt tartjuk célravezetőnek, hogy fokozatosan haladjunk előre az egyszerűbb kérdésektől a bonyolultabbak felé. A bizalom- és biztonságerősítő intézkedesek kidolgozása során tekintetbe kell venni minden részt vevő ország érdekeit. Természetesen az intézkedések megközelítésében eltérő és ellentétes felfogások kerülhetnek szembe egymással. Fontosnak tartjuk, hogy az álláspontok mindenekelőtt Európa és a világ népeinek közös érdekeit vegyék alapul, és törekedjenek az ésszerű kompromisszumok kidolgozására. Bízunk abban, hogy nem találkozunk olyan törekvésekkel, amelyek nem felelnek . meg az egyenlőség és az egyenlő biztonság követelményeinek. A kiegyensúlyozottságnak természetesen érvén vésnek kell lenni az intézkedések területi hatálvára is a konferencia mandátuma szerint. A mandátum kellő útmutatást ad a konferencia munkájához. Lehetővé teszi, hogv a kidolgozandó intézkedések ténylegesen erősítsék az államok közötti bizalmat. és megfeleljenek az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének. F konferencia helsinki előkészítő (ávtekez'etó^ k'éniznzo+t nanirend és szervezési megoldások biztosítták társvalásaink megfelelő feltételeit. Tanácskozásunkon. véleményünk szerint, elsősorban arra kell összpontosítani a figyelmet, ami érdemileg erősítheti a bizalmat a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai között. Ez a szándék tükröződik azokban a javaslatokban, amelyeket szövetségi rendszerünk tagországai, köztük Magyarország, az elmúlt időszakban terjesztettek elő. Első helyen említhetem az erőszakról és az erőszakkal való fenyegetésről való lemondás szükségszerűségét. A Magyar Népköztársaság is megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít annak, högy a két szövetségi rendszer tagállamai vállaljanak olyan, harmadik országok számára is nyitva álló kötelezettséget, miszerint kölcsönösen lemondanak mind a nukleáris, mind a hagyományos katonai eszközök alkalmazásáról, és erőfeszítéseiket a békés kapcsolatok fejlesztésére összpontosítják. A párhuzamos és közös európai érdekeket szolgálná olyan kötelezettség vállalása is. hogy az európai biztonsági és együttműködési folyamatban részt vevő államok elsőként nem alkalmaznak nukleáris fegyvert egymással szemben. A Szovjetunió kormánya január 10-én juttatta el az érintett kormányokhoz a Varsói Szerződés tagállamainak azon közös javaslatát, hogy még az idén kezdődjenek tárgyalások a NATO és a VSZ között Európa vegyi fegyverektől való mentesítéséről. Meggyőződésünk, hogy ez a javaslat a tanácskozásunkon részt vevő valamennyi ország alapvető érdekét szolgálja. Magyarország kész — az említett javaslatokon kívül — komoly, érdemi tárgyalásokra arról is, hogy megfelelő feltételek mellett atomfegyvermentes övezetek jöjjenek létre Európa különböző térségeiben. Érdekek tek vagyunk abban, hogy Európa mentes legyen a nukleáris fegyverektől es a vegyi fegyverektől egyaránt. Ennek feltételeit fokozatosan meg lehet es meg is kell teremteni. Ily módon csökkenteni lehetne a nukleáris fenyegetettseg érzését, es ez mtnden nep erdeke. Reméljük, hogx a NATO tagországai mielőbb erdemi j választ adnak a Varsói Szerződes tagországainak a j bizalom erősítésére, és a le- | szerelésre vonatkozó javaslataira. A helsinki záróokmányban szereplő bizalomerősítő intézkedéseknek és azok teljesítésének is szerepe volt abban, hogy az összeurópai együttműködés folyamata a negatív törekvések ellenére is életképesnek bizonyult. Fontosnak tartjuk, hogy ezeket az intézkedéseket és előírásokat a konferencia tartsa szem előtt, bővítse ki és fejlessze tovább. Ugy véljük, hogy ez már a konferencia munkájának kezdeti szakaszában megvalósítható. Tanácskozásunknak kezdettől fogva a valamennyi európai országot foglalkoztató alapvető kérdésekre kell összpontosítania erőfeszítéseit, és arra kell törekednie, hogy a madridi mandátumnak megfelelően szerződéses. jogi keretekbe foglalja az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseket. Végezetül ismételten kifejezem a Magyar Népköztársaság kormányának azt a várakozását, hogy a most induló tárgyalássorozat tárgyszerű módon és konstruktív légkörben hozzá fog járulni a bizalom és biztonság erősítéséhes. valamint a leszerelés ügyenek előmozdításához Európában. A magvar küldöttség min. dent megtesz annak érdekében. hogv segítőkész partnere legven minden küldöttségnek, és előmozdítsa ennek a célnak az el. érései — mondotta befejezesd] dr. Várkonyi Péter. A kapcsolatéi! erősítéséről Sarlós István lengyelországi megbeszélései 0 Varsó (MTI) Január 16—19. között Sarlós István nak, az MSZMP Politika; Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével magyar küldöttség tett látogatást Lengyelországban. Sarlós Istvánt fogadta Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a LEMP KB első titkára. A tárgyalások során, amelyeken a lengye] küldöttsé-' get Mieczyslavo Rakowski miniszterelnök-helyettes vezette, a felek tapasztalatcserét folytattak a tudománypolitika, a közoktatás, a kultúra, az egyházpolitika és az ifjúságpolitika kérdéseiről, valamint megvitatták a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között e területeken folyó együttműködés további szélesítésének lehetőségeit. A küldöttség látogatást tett Krakkóban, ahol találkozott a varos part- és állami vezetőivel, továbbá felkereste a krakkói Jagelló egyetemet. Sarlós István csütörtökön hazaérkezett. Marjai József belgrádi tárgyalásai 0 Belgrád (MTI) Marjai József miniszterelnök-helyettes a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság végrehajtó tanácsának meghívására január 17 —19. között látogatást tett Jugoszláviában. Jugoszláviai tartózkodása során megbeszélést folytatott Petar Sztamboliccsal. a JSZSZK Elnökségének tagjával és Dobrivoje Vidicscsel, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB elnökségének tagjával. A baráti szellemű tárgyalások alkalmat nyújtottak a magyar—jugoszláv együttműködés minden területének áttekintésére Megállapították, hogy a két ország párt- es államközi, társadalmi és tömegszervezeti, kulturális-oktatási és egyéb kapcsolatai kedvezően alakulnak, s minden tekintetben, valamennyi területen jók a feltételek a további előrelépés számára. Megelégedéssel szóltak arról, hogy a magyar—jugoszláv viszony a két ország népeinek érdekeivel összhangban alakul, és jótékony hatása van az európai együttműködés. a béke ügye szempontjából is. Marjai József csütörtökön este hazaérkezett. Kapolyi László Moszkvában 0 Budapest (MTI) Hazaérkezett Moszkvából Kapolyi László ipari miniszter. aki szakértői delegáció élén a partner szovjet ágazati ipari minisztériumokban tárgyalásokat folytatott a magyar—szovjet ipari együttműködés időszerű kérdéseiről. A megbeszéléseken kiemelt figyelmet fordítottak az 1986—90. évi gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés konkrét kérdéseinek és konzultációk megszervezésének, amelyek az ezredfordulóig kijelölhető közös iparfejlesztési feladatok összefüggéséit tárják fel. Kapolyi Lászlót' fogadta Nyikolaj Rizsko. az SZKP KB titkára. Alekszej Antonov. Nyikolaj Talizin, L-eonyid Kosztandov és Gurij Marcsuk miniszterelnök-helyettesek. A megbeszéléseken jelen volt Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete. A tárgyalások időszerűségét külön kiemeli, hogy az MSZMP KB 1983. júliusi határozatai végrehajtásaként intézkedések sorozatát kel! kidolgozni, a magyar A^taitermelési szerkezetének' korszerűsítésére, és a gyorsan változó piaci igényekhez vulo alkalmazkodási képességenek növelésére. Kapolyi László találkozott Georgij Kolmvgorovval, a Szovjetunió szabványügyi állami bizottságának elnökével, es Jevgenyij Pitovranovval, a Szovjetunió kereskedelmi és ipan kamarájának elnökével. Veress Péter Bonnban S Bonn (MTI) Bonnban megtartotta 7. ülését a magyar—NSZK gazdasági, ipari és műszaki együttműködési vegyes bizottság. Az ülés jegyzőkönyvét a vegyes bizottság elnökei — Veress Péter külkereskedelmi és Ottó Lambsdorff szövetségi ghzdasági miniszter — írták alá. A vegyes bizottság áttekintette a két ország közötti külgazdasagi kapcsolatok helyzetet, es megállapította, hogy a szigorúbb gazdasági feltelelek el'énére a kétoldalú kapcsolatok számos területen továbbfejlődtek. Veress Péter találkozott az NSZK iparának több vezetőjével, és megbeszélést folytatott Ottó Wolff von Amerongennel, a Német Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetségének elnökével. Közéleti napló VALERIJ MUSZATOV KITÜNTETÉSE A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Valerij Leonyidovics Muszatovnak, a Szovjetunió budapesti nagykövetsége követtanácsosának a magyar—szovjet barátság és együttműködés elmélyítése érdekéiben kifejtett tevékenysége elismeréseként a Béke és Barátság Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetést csütörtökön Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át a Parlamentben. A NEMZETI SZÖVETSÉGEK VEZETŐINEK LATOGATASA A HAZAFIAS NÉPFRONTBAN Csütörtökön Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára a HNF OT székházában találkozott a magyarországi nemzetisé©' szövetségek elnökeivel és főtitkáraival. Megbeszélést folytattak a népfrontmozgalom időszerű feladatairól, a nemzetisegi szövetségek nemrég lezajlott kongresszusairól, a népfrontmozgalom szerepéről a magyarországi nemzetisegiek életében. GÜNTER HAIDEN BUDAPESTEN Kovács Antal államtitkárnak. az Országos Vízügyi Hivatal elnökének meghívására csütörtökön Budapestre érkezett Güoter Haiden osztrák mező- és erdögazdaeógi Humszter. A targyalaectaun áttekintik a 28 éve fennálló magyar—osztrák határvízi kapcsolatokat és tárgyalnak a kél ország -vízügyi műszaki-fudomanyC'fl együttműködésének feuesztesevóL