Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-10 / 291. szám

74 Szombat, 1983. dccemb^r 10. kérdés — Kiváló Munkáért kitüntetést kapott a Felvételi Előkészítő Bizottságban végzett eredményes tevékenységéért. a FEB tízéves jubileuma alkalmiból. Tudomásom szerint évtizednél jóval régebben dolgozik azért, hoav a fizikai dolgozók gyerekei minél többen egyetemisták. főiskolások lehessenek. — A Studium Generalékkal. már 1967-ben elkezdődött ez a mozgalom. KISZesek kezdeményezték. önként. hivatásszeretetből, politikai tudatossággal. Magam is akkoriban voltaim hallgató, lelkesen csatlakoztam, mert meggyőződésem volt. és maradt máig: ez a minimum, amit tehetünk társadalmi fejlődésünk ellentmondásainak enyhítéséért. demokratizmusunk szélesítéséért, a társadalmi igazsá. gosság megteremtése érdekében. Történészként tudom, milyen jelentőségű az egészséges társadalmi mobilitás. pedagógusként a tehetségek fölfedezését, segítését elsőrendűnek tartom, s mindennapi tapasztalataim szerint az ingerszegény környezetből. hátránnyal induló fiataloknak igen nagv szükségük van a segítségre. Az értük való mozgalom egy évtizede került állami irányítás alá. de szerencsére, megmaradt eredeti, mozgalmi jellege. Változatlanul nagyon sok hallgató, lelkesen vesz részt a munkában: csak a szegedi bölcsészkaron például 150—200-an. Ez bizonyság arra is. hogy értelmes, ló célokért, a pedagógusi hivatáshoz kapcsolódó munkára igenis lehet és érdemes mozgósítani az egyetemi ifjúságot, manapság ls, amikor a felsőoktatási intézmények KISZ-szervezetei gondokkal küzdenek, válságban vannak. — Ennyi idő alatt talán mégis végbementek változások a mozgalomban, remélhetni. mindannyiunk hasznára. Melyek a legfontosabbak? — A FEB-ek megalakulásával lehetővé vált. hogv valamennyi fizikai szármaHegyiAndrás egyetemi adjunktushoz zású fiatal részt vehessen az egyetemre való fölkészülésnek ebben a formájában. A másik nagy jelentőségű változás az volt. hogy a tanszékek. oktatók bekapcsolódásával szilárd szakmai háttér teremtődött. Olyan szaktárgyi programsorozatok, tankönyv jellegű kiadványok. feladatfüzetek készültek. amelvek. bátran mondhatom. megelőzték, úgyszólván előkészítették a középiskolai tantervek reformját is. E segédeszközeink ma már igen keresettek, az ország összes középiskolájában használatosak. Az oktatók, sok hallgatót is bevonva. társadalmi munkában, az ügy iránti elkötelezettségből végzik ezt a nagy munkát. m — Alighanem mindenki tudja, ez a mozgalom, bármily eredményes, nem megoldás. De biztos, hogy segítség társadalmi gondok, ellentmondások enyhítésében. Mint a bölcsészkari FEB-ek orszáaos elnöke, jól ismeri a jelent, vajon milyen lesz a mozgalom következő évtizede? — Jó ideig szükség lesz a FEB-re. Ma talán még fontosabb a léte. mint korábban. Részben azért, mert az értetmiségi pályáknak éppen a fizikai dolgozók körében csökkent leginkább a becsületük. Másrészt sajnálatosan nő az úgynevezett többszörösen hátrányos helyzetű fiatalok száma. Mást ne mondjak, a sok tí/.ezer állami gondozott közül jó. ha egv-két tucat kerül az egyetemre. Ezért még tágítanunk is kell az előkészítésiben részt vevők körét. Az egyetemi felvételi követelménvek is változtak, az általános műveltség fontosabb. mint korábban, s ezzel újfent a hátrányos helyzetből érkezők közül rostálódnak ki többen. A bölcsészkarok egves szakpárain ma minimális a fizikai dolgozók gyermekeinek száma. vannak szakok, ahol egyáltalán nincsenek. Szóval ... kell a segítség. S. E. Jubiláló munkáskórus Örökös Kiváló Együttes A századelő zaklatott politikai-társadalmi életében, tömeghatásában a kórusmozgalom volt a legjelentősebb művészeti ág. Szervezett munkásokból sorra alakultak a dalegyletek, s a harmincas évek végére már 100 énekkar működött az országban a Magyarországi Munkásdalegyletek Szövetsége keretében. Szerepléseik nem csak az egyetemes zenekultúrát szolgálták, hanem politikai demonstrációt is jelentettek. A mozgalomhoz csatlakozott a Szegedi Altalános Munkásdalegylet 1907 őszén. A működéséhez szükséges alapszabályt dr. Czibula Antal szerkesztette. Az akkori belügyminiszter 1908. február 17-én hagyta jóvá a működési engedélyt. A kórus alakuló közgyűlését az akkori Feketet sas utcai Hétválasztó kávéház egy'k termében tartották meg: építők, famunkások, bőrösök, vasasok és textilesek vállalták az éneklést. A hivatalos engedélyt meg sem várva, már próbáltak, így a dalegylet február elején vállalkozott az első nyilvános • hangversenyre. Népszerűségük rohamosan nőtt — énekükkel gondfelejtést, megnyugvást, egyben zenei élményt is adtak hallgatóságuknak. Az első világháború a dalosokat sem kímélte, ám az itthon maradottak lelkesedése. cselekvőkészsége nem csökkent. Szommer Endre állt a dalkör élére, s a Tanácsköztársaságot fegyelmezett, magas művészi színvonalat művelő kórus köszönthette. Ebből az időből a krónika több hangversenyt jegyez. A Belvárost mozi és a Dugonics mozi nyári helyisége — ahol a kórus rendszeresen fellépett — mindig zsúfolt nézőtérrel fogadta. A Tanácsköztársaság bukása _után ismét nehéz évek következtek. Műsoraikat cenzúrázták, többet betiltottak. Nem -volt próbatermük, kénytelenek voltak a kiskocsmák különtermeit választani a találkozók színhelyéül. Igazi állandó helyiséget 1926 tavaszán kaptak, amikor » Munkásotthon Maros utcai rozoga, düledező épületéből átköltözhettek a Hétvezér utcába. A Munkás Dalos Szövetség 1926 nyarán Szegeden rendezte meg az első vidéki, országos munkás-dalos találkozót a Széchenyi téren mintegy 3 ezer dalos énekelte együtt a Zúgjon a dalunk, mint a fergeteg című művet dr. Ujj József országos karnagy vezényletével". Az ünnepi beszédet Móra Ferenc tartotta. Ismét sikeres fellépések következtek. de folytatódott az együttes küzdelme, harca a fönnmaradásért is. 1935. június 8-án kissé megkésve ünnepelték első jubileumukat. a 25 éves kórus a városi színházban adott díszhangversenyt. Jól érzékelteti az ünnep rangját, hogy 12 kórus mutatkozott be. öt évvel később — a pécsi és a szombathelyi országos találkozók után — tervezett rendezvényeiketa hatóságok nem engedélyezték, 1940ben még azt is szerencsének tartották, hogy egyáltalán létezik az énekkar. A felszabadulás után az életben maradt tagok 1945. január 5-én találkoztak a Park kávéházban, ahol néhány hónapig próbálhattak is, Török József felsővárosi kántor irányításával. Már nem volt sem ellenőrzés, sem cenzúra, június végén a Városi Zeneiskolában próbatermet is kaptak. Űj vezetőség irányításával folytatódhattak a próbák, az időközben hazakerült Endrődi Ferenc karnagy vezetésével. Vasárnaponként énekkari és szólószámokkal, verses öszszeállításokkal járták a szegedi és a környékbeli művelődési házakat, szívesen vállaltak párt- és szakszervezeti rendezvényeken fellépéseket. A fáradhatatlan tagok a falujáró mozgalmakban is részt vettek. Három évig gondoskodott a kórusról a Magyar—Szovjet Baráti Társaság (1952-től 1955ig), ám ezt követőén senki sem vállalta az énekkart, működésük átmenetileg megszűnt. A Móra Ferenc Múzeum őrizte ingóságaikat, mig végre 1957 februárjában Garamszegi József vezetésével ott folytathatták a munkát, ahol abbahaavták. Az ötvenedik évfordulójukat méltóképpen ünnepelték, 1958 júniusában a Szegedi Nemzeti Színházban tartottak reprezentatív hangversenyt. „A zsúfolásig megtelt nézőtéren a közönség állva tapsolt, ünnepelte a kórust." Ezen a jubileumon is vendégeskedtek kórusok, több mint 10 együttes lépett fel. Garamszegi karnagy 1959 tavaszán lemondott a vezetésről. A kórus dr. Mihálka Györgyöt kérte fel. vegye át és válGazdag programot, kínál a fiataloknak az Ifjúsági Haz. Ma, szombaton a kereskedelmi és vendéglátóipari szakközépiskola rendez diákcentrumot. A cukrász- és szakacstanulók, nemcsak bemutatják, de árusítják is remekeiket. Az érdeklődők találkozhatnak a pszichológussal, megismerkedhetnek a karácsonyi lemezkínálattal, Péter László irodalomtörténésztől Babits Mihály és Juhász Gyula barátságáról hallhatnak. Megnézhetik a Juhász Gyula Művelődési Központ amatőrfilmjeit, lesz csereberevásár, táncház és diszkó is. Holnap, vasarnap délután 5 órától táncházat rendeznek, ahol a Dél-Alföld táncrendjét ismerhetik meg az érdeklődők. Egy előadás Szeged néprajzát foglalja össze, a programban közreműködik a Motolla népzenei együttes. Iskolásoknak, felnőtteknek gyékény bemutatót tartanak, a közelgő ünnep apropóján karácsonyi népszokások is helyet kapnak a rendezvényen. Vitray Tamást és Regős Sándort legutóbb az egyik Teleráma műsorban láthattuk együtt. Akkor Vitray kérdezett a televízió szegedi stúdiójában, most, Hétfőn 7-kor című programban Regős Sándor lesz a házigazda, a vendég Vitray Tamas. Ha hétfő, akkor kiállítások — fordíthatnánk ki az ismert szlogent. December Dl-en, hefíon tadomasunk Műsorajánlat szerint négy kiállítás nyílik a városban. Zombori László festőművésznek hat éve van szocialista szerződése a Szegedi Ruhagyárral. Ennek keretében hétfőn háromnegyed 12-kor Dér István festőművész nyitja meg a gyár ebédlőjében a 33 alkotásból rendezett tárlatot. Fontos Sándor festőművész a Volán 10. számú Vállalat „munkásszállójának tanácstermében (Bakay Nándor utca 48.) mutatja be alkotásait. Megnyitót délután 3 órakor Polner Zoltán költő mond. A Szegedi Megyei Bíróság díszterme immár rendszeres kiállítóhely. Hétfőn délután háromnegyed 5-kor Tóth Valéria és Klingl Sándor szobrászművészek mutatkoznak be. kamarakiállításukat dr. Kun László, a megyei bíróság elnöke nyitja meg. Megtekinthető december 16ig, naponta 8 és 17 óra között. Három fiatal alkotó — Kelemen Márta, Popovics Lőrinc és Sávai Márta — mutatkozik be Újszegeden, a November 7. Művelődési Házban. Kiállításukat délután 5 órakor Pataki Ferenc festőművész nyitja meg. A képzőművészeti eseméü^juk melle a i&ne.u-k sorakoznak hétfőn. Bán Sándor főiskolai tanár zongoraestje — melynek műsorán Bach, Beethoven, Liszt, Ravel és Albeniz művei szerepelnek — a Lenin körút 79-ben, a zeneművészeti főiskola szegedi hanglemezklub soron következő bemutatója is hétfőn lesz a TIT-klubban. este 6-kor. Dr. Szüts István a közelgő ünnepekre gondolva válogatott a lemezek között, Gyertyagyújtás címmel mutatja be ezeket. A DÉLÉP ifjúsági klubjában (Vár u. 1.) a Hobyart együttes koncertjére várják az érdeklődőket, ugyancsak hétfőn este 7-kor. Multivíziós lézerbalett. így határozták meg a műfaját a Mantage Balett Stúdió nagyszabású előadásának, amelyet hétfőn este' 6. illetve 8 órakor a szegedi Sportcsarnokban láthatunk. Többszörös diaporámás vetítési technikával. nagy teljesítményű lézerberendezésekkel megoldott, fényhatásokból komponált a „díszlet" (ezt jelenti a „multivizió"); ez a technikai együttes térhatású látványt eredmépyez — színpadon és nézőtéren. A különleges látványvilágban — a/, előadás kerettörténeteként — képzeletbeli utíua&t tehet a néző; az egymáshoz lazán kapcsolódó színpadképekből egy sci-fi-szerű törtértet bontakozik ki, melynek mondanivalóit a tánc nyelvén, balettművészek közvetítik. A különleges produkcióra az Express utazási irodában és a csarnok pénztárában — vasárnap is — árulják a jegyeket. A hazai mezőgazdaságban az elmúlt évtizedben szélsőségek jellemezték a rizstermelést. Üj technológia, gazdagabb fajtaválaszték, kisebb vetésterület jelzi az utóbbi esztendők erőfeszítéseit. Erről, a tájunkon fontos problémáról készített filmet Rizs címmel a szegedi tévéstúdió, amelyet kedden 18 óra 40-kor láthatnak az l-es program nézői. Másnap. szintén az l-esen fél 7-kor jelentkezik a Hatvanon túl című ee:-on*nlógiai műc0r me'vnek témái a az idős korúak texrtcpltűrá ia Pinteken bemutatkozik a Jók.ai-vetéli-"dö szegedi rsanata. A•* ..És mégis mozog a Föld" című műsor az l-es nroTamon este 8 órakor iejoritkezik és a szeeedipk ellenfele a budapesti XII. kerület és Eger csapata. Szombaton a 2-esen. a Juhász Gvula-c«m*enárhűr! ,e*rvébop tt óra 80-ker rr,,,tntiák be a caonoHi ctűHió által készítet* Juhász rzvuifi cm-seire komnonált filmetűdöt és elnémul örökre a b^nat" címmel. lalja az irányítást. A megegyezés létrejött, legfontosabb teendőjüknek az együttes talpraállítását tartották. Toborzó akciójuk sikerrel járt. 1959. november 6-án, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján, a színházban rendezett ünnepségen 94-en álltak színpadra. S ettől kezdve a közelmúlt történetéről szól a krónika. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa 1960 óta bábáskodik a munkáskórus fölött működtetője pedig a Juhász Gyula Művelődési Központ. Megfelelő körülmények között sikerült olyan művészi színvonalat elérniük, amelyért a legmagasabb elismerésekben részesülhettek. A kórusok minősítő versenyein eredményesen versengtek, a Népművelési Intézet négy alkalommal ítélte a kórusnak a Kiváló Együttes cimet. így jogosultak az Örökös Kiváló Együttes nevet viselni. A rádió 18 felvételt készített velük. a Hanglemezgyártó Vállalat Üj várak évülnek című nagylemezüket adta ki. Hazai turnéjukon bejárták az egész országot, határain., kon túl Jugoszláviában, Bulgáriában, Angliában é6 Svájcban képviselték a magyar kórusművészetet. Legfontosabb feladatuknak a szocialista zenekultúra szolgálatát tartják, a forradalmi dalok előadását mind magasabb művészi színvonalon. Vállalják a kortárs magyar és külföldi" zeneszerzők műveinek tolmácsolását, a klasszikus és romantikus alkotások terjesztését. Az énekkar egykori kitűnő szólistái közül többen élethivatásnak választották az éneklést, elismert művészei az országnak: Szalma Ferenc, Tokody Ilona. Tóth Mária. Laczó András ma az Állami Operaház magánénekesei. Vajda Julianna a Szegedi Nemzeti Színház művésze. * Dr. Mihálka György karnaggyal a munkáskórus 75. évfordulója alkalmából beszélgettünk. — Karnagyi munkásságát jól ismerik a szegedi zenebarátok. Több énekkart vezet. a munkáskórust majd 25 esztendeje dirigálja. Engedjen meg egy személyes kérdést, állt-e színpadon a ,.közönséggel szemben ", éne. kelt-e kórusban? — Hogyne, a Kodály kórus tagja voltam. Akkor kaptam egy életre szóló útravalót. Egyik fellépésünk, előadásunk hallatán a meghatódottságtól, a boldogságtól láttam Kodályt sírni ... Később, amikor az együttes felbomlott, és én már a munkáskórus vezetőjeként dolgoztam, egyszer felhívott telefonon dr. Szeghy Endre professzor. Találkozót kért, hogy a munkáskórusra és rám bízza a Kodály kórus hagyatékának ápolását. — Kik hát az örökösök, kik énekelnek az együttesben? — A közel 60 tagú kórusban akadnak egykori tanítványok, akik ma már különböző gyárakban, intézményekben dolgoznak. A Tömörkény gimnáziumból, az Erdészeti és a Gépipari Technikumból jöttek diákok. Mindenkit szívesen fogadunk. Név szerint kell említenem mindenki előtt Fehér Andrást, aki 60 éve énekel a kórusban, s mint titkár, Ő viseli az együttes ügyét-baját. Felbecsülhetetlene értékű a munkája, amit e közösségért végez. Tudok házaspárokat említeni. Géczyéket. Székelyéket. Csonkáékat; rendkívül hűséges énekeseink. Szöllősy József, a színház hegedűse, itt énekel diákkora óta. Nagyon jó a kapcsolatunk az Aracsi házaspárral, Aracsi László a helyettes karnagy, felesége zongorakísérőnk, korrepetitorunk. Olyanok vagyunk, mint egy nagy család: a próbákra jönnek a gyerekek is... Mit mondhatnék? A mai énekesek méltó folytatói a kórus forradalmi hagyományainak. ápolják a tradíciót, s szakmailag is országos eiism€rést vívtak ki. — Vissza-visszatérő probléma a kórusépítés. Tud-e valami gyógyírt a szegedi munkáskórus? — A kórusok természetrajzához tartozik ez a gond. Nem vagyunk kivételes helyzetben mi sem. Szeretnénk a jövőben az üzemi szakszervezeti bizottságokkal karöltve még nagyobb gondot fordítani a zenei képzettséggel rendelkező, a kórusművészethez vonzódó dolgozók „felkutatására". Számíthatunk továbbra is az iskolák, még a zenetagozatos általánosok új, felnövekvő generációira is. A Szakszervezetek Szegedi. Általános Munkáskórusa 75 éves fennállása alkalmából ma. szombaton tartja jubileumi ünnepségét. Délután 3 órakor a Juhász Gyula Művelődési Központban —ahol a kórus történetét bemutató kiállítás is látható — dr. Doboczky Károlyné, az SZMT titkára köszönti a nagy múltú kórust. Az ünnepségen — amelyen részt vesz az EDOSZ Központi Férfikara. a Békéscsabai Általános Munkásdalkör. a szegedi 624-es számú Szakmunkásképző Intézet Női Kara. valamennyi szegedi kórus képviselője — felelevenítik az elmúlt 75 év jelentős eseményeit. Az alkalomra megjelent a kórus múltját dokumentáló minikönyv, valamint emlékérem. Ezekkel az ajándékokkal köszönik meg az alapítók, s a jelenlegi kórustagok eddigi munkáját. A megemlékezés este 7 órakor, a Tiszaszálló hangversenytermében. koncerttel folytatódik, Roland Ferenc, a Szakszervezetek Országos Tanácsának osztályvezetője köszönti a kórust, és kitüntetéseket ad át, dr. Tóthpál József, a Kórusok Országos Tanácsának főtitkára jubileumi emlékérmet adományoz. A hangversenyen a munkáskórus tiszteletére fellépnek a meghívott együttesek is. Mag Edit fl hegyektől a tengerekig Változatos, az elmúlt évekhez viszonyítva, gazdag programot ajánl a Cooptourist szegedi irodája most megjelent tájékoztató füzetében. Sokan nem is gondolnák, hogy a síterepektől távoli Csongrád megye lakói közül milyen sokan utaznak az Alacsony- és a Magas-Tátra kedvelt téli üdülőhelyeire. Sítúrákon résztvevőket szakképzett oktatók várják. A most megjelent programfüzet a hagyományos útvonalak mellett tartalmaz néhány különlegességet ls. Leheto&eg yan Párizs es Loire menti kastélyok. Anglia. Skócia, Wales történelmi nevezetességeinek megtekintésére. vagy körutazásra Spanyolország, Pprtugália és Marokkó területén. Kuriózumnak számít a brazíliai út. Újdonság a Moszkva—Helsinki—Leningrád kombináció is. Elefánt szafarit szerveznek Indiába, a Távol-Kelet csodálói pedig ezenkívül eljuthatnak India és Singapore érdekes tájaira is. Akik a szabadságukat tengerparton szeretnék eltölteni. azok számára is bő választékot kinál a prog1-a.mfn/el.. »