Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-18 / 298. szám

1 Vasárnap, 1983. december 18. $arkadi Nagy Barna nyilatkozata © Budapest (MTI) Most, hogy az Amerikai Egyesült Államok megkezdte a közép-hatótávolságú rakéták nyugat-európai telepítését, megsokasodtak a nemzetközi békemozgalom jövője körüli kérdőjelek. Egyes körökben visszhangra találtak a további küzdelem kilátástalanságát hirdető eszmék, nézetek, ve­szélyeztetve a közelmúltban kialakulni • látszó egységet. Sarkadi Nagy Barna, az Országos Béketanács főtitkára e kérdések kapcsán a következőket mondotta: — A nemzetközi béke­mozgalom egy csatája két­ségkívül elveszett, de úgy gondolom, hogy a harc vég­ső kimenetele még koránt­sem dőlt el. A feladat to­vábbra is: akadályozzuk meg egy nukleáris konflik­tus kirobbanását. Az utób­bi hetek eseményei ugyan valamelyest visszavetették a békemozgalmakat, ám nap nap után látjuk és halljuk, hogy megújult erővel ismét százezrek tiltakoznak az em­beriséget fenyegető „utolsó járvány", az atomháború el­kerüléséért. Nyugat-Európá­ban mindennaposak a tünte­tések, ezreket tartóztatnak le amiatt, mert vállalni me­rik legjobb meggyőződésü­ket. azt, hogy ezt a világot a civilizáció vívmányait meg kell menteni. — A telepítések megkez­dődtek. s ez olyan objektív tény, amellyel szembe kell néznünk. Igaz. korábban sem voltak, nem lehettek il­lúzióink. Tudtuk, hogv az imperialista körök a kiala­kult tényleges erőegyensúly megbontására törekednek. Ahogy fokozták erőfeszíté­seiket céljuk elérésére és so­raink megosztására, tapasz­talniuk kellett, hogy az em­berek merőben másként vé­lekednek a világról, a gon­dok megoldási lehetőségeiről. A józanul gondolkodó poli­tikusok számtalanszor leszö­gezték, hogy a tárgyalások­nak nincs ésszerű alternatí­vája, a nézeteltéréseket nyílt, őszinte, a kölcsönös érdeke­ket egyeztető vitákban kell rendezni. Az USA azonban sosem vette komolyan a genfi párbeszédet: világural­mi szerepre tört és tör. E­miatt avatkozik be egy sor, országától földrajzilag is tá­vol eső állam belügyeibe, sérti meg azok szuverenitá­sát. — Mi, a magyar békemoz­galom aktivistái a magunk erejéhez, lehetőségeihez mérten, eddig is támogattuk az imperializmus ellen, a társadalmi haladásért küzdő mozgalmakat, s szorgalmaz­tuk az együttműködést ve­lük. Szándékaink jórészt va­lóra váltak: olyan szerveze­tekkel találtuk meg a köze­ledés platformját, amelyek­kel azelőtt — ilyen-olyan okok miat — nem sikerült. Itthon is téma, mit tehet az egyén, most, ebben az új helyzetben? A válasz; ugyan­azt mint eddig. Tiltakozni kell, minden alkalmat meg­ragadva, s tudatosítani, hogy nem akarünk háborút, ké­szek vagyunk eredményeink megvédésére. — Az elmúlt napokban országszerte megrendezett gyűléseinkan. fórumainkon fiatalok és idősebbek, férfi­ak és nők, munkások és ér­telmiségiek sokasága tett hi­tet a béke ügye mellett. Ugyanakkor szükségesnek és elkerülhetetlennek tartották a Varsói Szerződés tagálla­mainak ellenlépéseit, egyet­értettek a tervezett intézke­désekkel. A KISZ-szel közö­sen kibocsátott, felhívásunkat már eddig százezrek írták alá, ily módon is bizonyítva, hogy a magyar békepolitika, békemozgalom milliók bizal­mát élvezi. Éppen ezért a közeljövőben is számos al­kalmat teremtünk arra, hogy népünk kifejezhesse töretlen békeakaratát, tiltakozzék a fenvegető veszélyei: ellen, s szót emeljen a vitás kérdé­sek tárgvalások útján törté­nő rendezéséért — fejezte be nyilatkozatát Sarkadi Nagy Barna. randt ©letiltja © Miért nem tűztek k! újabb időpontot a bécsi haderő-csökkentési tárgyalások folytatására? A bécsi Hofburgban, az előre megállapított menet­rend szerint befejeződött a több mint tíz ^gtendeje tar­tó haderő-csökkentési érte­kezlet téli fordulója. A bécsi tárgyalások a kö­zép-európai stratégiai tér­ség (az NSZK és a Bene­lux-országok területe az ott állomásozó amerikai, brit, kanadai csapatokkal, illet­ve az NDK. Csehszlovákia es I^engyelorszag. valamint a Varsói *Szeraődés értelmé­ben a három országban tar­tózkodó szovjet alakulatok) haderőinek es fegyverzeté­nek korlátozásával foglal­kozik. Hosszas viták után megállapodtak a közös pla­fonban (felső szintben), ami 900—900 ezer fő lenne mind­két oldalon, 700—700 ezer katona a szárazföldi had­erőnemnél 200—200 ezer a légierőnél — az érdekelt országok haditengerészeti erőit nem vonták be a tár­gyalásokba. A tényleges csök­kentés megkezdésének első lépcsőjeként a két oldalon közölték a létszámadatokat: nagyjából azonosak az erők, 970—990 ezer fő körül mo­zognak. A NATO-hatalmak azonban nem fogadták el a négy szocialista ország köz­lését. anélkül, hogy ezt bár­mivel indokolni tudták vol­na. Egyenlőtlen csökkentés­hez ragaszkodnak. 90 ezer sa­ját katona leszerelése elle­nében a keleti oldalon há­romszoros, 270 ezres lét­számcsökkentést kívánnak. A négv szocialista ország, ért­hetően. visszautasítja az egvoldalú fölény elérésére irányuló nyugati szándéko­kat, s a konferencia a je­len körülmények között, egy­helyben topog. A bécsi témák önmaguk­ban sem jelentenek köny­nyű kérdéseket, a tapaszta­latok alapján nem ígérnek gyors megállapodást. Ezút­tal azonban beleszóltak kül­ső tényezők is. A nyugat­európai rakétatelepítés meg­kezdése a két párhuzamo­san folyó genf párbe^-V szüneteltet ésé r v i 1 vá i vr1 " " kedverót'+n hat-'-st fri» ki f haderő-csök "entési megbe szelesekre is. Több nyugati lap felteszi a kérdést: válságban vannak-e a tárgyalások? Természete­sen nem a tárgyalások vál­ságáról van szó, hanem ar­ról, hogy amikor feszült a nemzetközi helyzet, és nö­vekedtek a veszélyek, igazi tárgyalásokra van szükség. Nem alibikonferenciákra, amelyek csak arra jók, hogy elfedjék a fegyverkezési ver­seny új fordulóit, és az egyensúly megbontására tett kísérleteket. © Milyen új fejleményéi vannak a közel-keleti válságnak? A közel-keléti válság to­vább hullámzik: a hét ele­jén fellángoltak a harcok, bizonytalanná vált a hely­zet, a hét második felében több esemény enyhítette a feszültséget. Arra termé­szetesen nehéz lenne vála­szolni, vajon ez a megnyug­vás tarlós lesz-e, vagy csu­pán lélegzetvételnyi átme­net ... A jelek szerint befejező­dött az Arafathoz hű négy­ezer harcos Tripolibó. tör­ténő elszállításának előké­születi szakasza. Kifutottak az ENSZ zászlaja alatt ha­ladó görög komphajók, s Athén állítólag biztosítékokat kapott az öt hajó biztonsá­gára. Felélénkült a Libanon kö­rüli diplomácia is — a több meglepetessel. Dzsema­jei váratlanul találkozott Kadhafival, a líbiai fővá­ros és az észak-libanoni ki­kötő névazonosságát fel­használva akár azt mond­hatnánk: Tripoliban Tripoli­ról tárgyalt. Az összejöve­tel azért érdemel hangsú­lyos említést, mert a két ve­zető között, hosszabb idő óta, politiKai okok miatt, rendkívül rossz a viszony, sőt, egyáltalán nem volt be­szé'ő viszony. Asszad szíriai elnök fcgad'.a a szaúdi kül­ügyminisztert, az államfő műtétje és hosszabb lábado­zása óta ő volt az első kül­földi látogató. © Miért kerül sor idő előtti választásokra Japánban? Ha az olvasó reggel kéz­veszi a lapot. Japánban e- ár túl vannak a választá­si nap delelőjén. jócskán délutánt írnak. Lezajlik egy választás, idő előtt, amelyet az ellenzéki pártok bojkottja kényszerített ki: így akar­ták parlamenti mandátu­máról való lemondásra bír­ni az elítélt volt kormány­főt, a Lockheed-botrányban részes, vesztegetésben bű­nösnek talált Tanakát. Ügy tűnik azonban, hogy mind a kormánytábor, mind az el­lenzék afféle erőfelmérésnek is tekinti az 511 képviselő meg vá lasztásá t. Ily módon a legizgalma­sabb kérdésnek az ígérkezik, hogy a kormánytáboron be­lül, milyen eredményeket ér­nek el az egyes írakciók, irányzatok. Egyetlen szem­leletes pélaa: Nakaszone kormányfő és pártonbelüli főbirálója, Fukuda egy kör­zetben indul. A papírforma szerint mindkettőt újjává­lasztják, de ha Fukuda több szavazattal jut mandátum­hoz. mint a miniszterelnök, az könnyen Nakaszone kor­mányfői posztjába kerülhet. Igaz, alapvető különbségek nincsenek közöttük, de úgy tűnik, hogy Nakaszone kép­viseli ma. a „legamerikaibb" irányzatot. A japán választások elemzésénél tehát nem elég a pártok közötti viszony­latokat tanulmányozni, ér­dekesnek ígérkeznek a kor­mányszövetsegen belüli ered­mények és arányok is. Réti Ervin Willy Brandt nevével min­dig sokat találkozunk. az elmúlt hónapokban a nyu­gatnémet békemo-;galmakkal kapcsolatban hallottunk róla nemegyszer. Határozottan fogalmazta meg véleményét Európa és a világ békéié vé­delmében. ellenezve a raké­ták telepítését, az NSZK te­rületén. Azóta, sajnos, az események más iránvt vet­tek. Az SPD vezetője, valamint a szociáldemokrata és szocia­lista oártokat tömörítő Szo­cialista Internacionálé elnö­ke. Vajon honnan iött. mi­lyen politikai mozgalmak hatottak rá. hol szere/te na­talma.s műveltségét és ho­gyan tudta megőrizni fiata­los derűiét a 70. születés­napját most. ünneplő Witlv Brandt? Életútjáról egvszer így nyilatkozott: ..Az élete­met jobban befolvásolták ol­vasmányaim. mint az embe­rek. kivéve édesanyámat." 1913. deceitber 18-án szü­letett Lübeckben. Martira Frahm tizenkilenc éves bolti eladó első gyermekeként. Herbert Ernst Kari Frahm apiát nem ismerte, ún. tör­vénytelen gyerekként iött a világra. Később nem az anyakönyvi, hanem azt a maga. választotta nevét tar­totta meg (Willv Brandt), amellyel 1933. áprilisában menekü1*- el a náci Német­országból Norvégiába, A gyermek Brandtra nagyapja volt igazán nagy hatással­sokat mesélt neki de törté­neteinek hősei nem klasszi­kus mesefigurák voltai:, ha­nem Kari Marx. Augu.st Be­bel és Ferdinánd Lasalle. Az osztálytudatom szocialista lel­kendezve mesélt szűkös, sze­gényes konvháiukban a munkásosztály iobb lövőié­ről. Brandt s nagyzülöknél lakott, és már általános is­kolai tanulmányait kitűifően végezte, maid tizennégy éve­sen a város ecvik legősibb gimnáziumába került, ahol kedvenc tantárgya a történe­lem és a német volt. ..Igazi" élete azonban az iskolán kívül zajlott.. 1929-ben a gimnazista ifiú a Szocialista Munkásií.iúság (SAJ) helyi elnöke Lübeckben és a kör­zet elnökhelyettese. 1930­ban, tizenhét évesen a szo­ciáldemokrata part. tagia lett. Érettségj után első új­ságírói próbálkozásait a be­folyásos szociáldemokrata politikus: Julius Leber kí­sérte figyelemmel. 1931-ben az SPD politikájával elége­detlen párttagok főleg értel­miségiek és fiatalok kiváltak a pártból és megalapították a Szocialista Munkáspártot (SAP). Leber hiába próbálta meggyőzni a fiatalokat. Frahm is csatlakozott a SAP-hoz. Hitler hatalomra kerülése után Frahm is me­nekülni kényszerült: április 1-én egv halász Travemün­déből Dániába menekítette. Néhány nappal később Frahm 100 birodalmi már­kával ós Marx tőkéjének első kötetével, most már Willv Brandt néven megér­kezett Oslóba. „Emlékszem — mesélte Brandt már kancellárként — hamarosan norvégiai megérkezésem után lehetett: a tengerparton sétáltam és egv beszédemet memorizál­tam, amelvet lübecki vissza­térésem után akartam meg­tartani," Ez a beszéd azon­ban nem hangzott, el. illet­ve csak nagvon hosszú idő. több mint tizenhárom év után. 19-15 utáni politikájára jelentős hatást gyakoroltak norvégiai évei. F.gvik kiváló életra izíróia. Carol.a Stern igv ír erről: ..Amikor a .norvég' Brandt már ecv szociáldemokrata' reformer volt. a német még euv .for­radalmi szocialista". Ezek­ben az esztendőkben Brandt beutazta szinte egész Euró­pát, számos — a háború után jelentőssé váló — po­litikussal ekkor került kap­csolatba. A norvég mellett, kiválóan megtanult angolul­Spanyolországból tudósítá­sokat küldött. 1940-ben — Norvégia német megszállása miatt — ismét menekülés: norvég feleségével és k'slá­nvával. Niniávai a svéd fő­városba utazik A háKmni befejezésének köze'edtéve] a Szocialista Munkáspárt Stockholmban dolgozó tay­íainak egv ré«ze. köztük Brandt is elhatározta. hogv visszatér az SPD-hez. Végül is 1946-ban térhe­tett vissza, nem Lübeckbe, hanem Berlinbe. 1948-ban ismét német állampolgár lett. tíz évvel később pedig. Ernst Reuter után. kor­mányzó polgármestere Nvu­gat-Berlinneik. amelv az öt­venes évek hidegháborús vi­lágának egvik tűzfé'zke volt. 1971-ig. a négyhatalmi szer­ződés aláírásáig a város gvakran szerepelt a nemzet­közi politika napi híreiben. Európában számos k* •'és mcoldása válj egvre sürge­tőbbé. Willv Brandt is tett­re kész politikusként él egvütt a megoldásra váró politikai kérdésekkel. Az NSZK megalakulásától ellenzékben tevékenykedő szociáldemokrata Dárt lassan, választásról választásra nö­velte szavazói számát, maga Brandt pedig több választá­son volt pártja kancellárie­löltje. A kancellári szék el­éréséig azonban nem veze­tett egyenes út: 1966-ban — a nagykoalíció megalakulá­sakor — kormányzó polgár­mesteri tisztét felváltja a külügyminiszteri és kancel­lárhelyettesi feladatok ellá­tásával. Olvan időszakban került a politikai vezetés él­vonalába amikor Európa számos problémájának meg­oldása már szinte elkerülhe­tetlenné vált: az NDK elis­VANCF, BlRAL Cyrus Vance volt ameri­kai külügyminiszter pénte­ken Atalan fában bírálta a Reagan-vezetés fegyverkezé­si politikáját, kijelentve, hogy a mostani washingto­If i^fgesslé^ ásítozó © Belgrád (MTI) A francia köztársasági el­nök háromnapos hivatalos jugoszláviai látogatása szombaton Ljubljanában ért véget, ahova a reggeli órák­ban érkezett vonaton Belg­rádból. A jugoszláv—francia csúcstalálkozót, a Belgrád­ban folytatott tárgyalásokat mind Mi ka Soil.ink jugo­szláv államo'nök. mind Mitterrand noz'tívan érté­kese. Péntek este a belg­rádi Száva-központban tar­tó't eavüttes sa iLyírtek"/'"­tükön kijelentették. hogv számos területen jó lehető­ségei vannak a két ország közötti együttműködés to­vábbfejlesztésének. A nem­zetközi helyzet megítélésé­ben a francia és a jugo­szláv álláspont közeláll egy­máshoz, az úgynevezett észak—dél viszonyt illetően pedig csaknem teljesen megegyezik — mondotta a sajtóértekezleten Spiljak. Mindkét fél állást foglalt a nemzetközi feszültség eny­hítésének a párbeszéd foly­tatás-ínak szükségessége mellett, és a vitás kérdé­sek megoldásában a tár­gyalásokat látia az egyedül lehetséges útnak. ni kormányzat nem tesz ele­gendő erőfeszítést a fegyver­zetellenőrzésre. Vance egy nemzetközi kérdésekről szó­ló tanácskozáson szólalt fel a Georgia állambeli Atlan­tában. Rajta kívül még há­1 rom volt amerikai külügy­miniszter — Dean Rusk, William Rogers és Alexander Haig — fejtette ki vélemé­nyét a jelenlegi washingtoni vezetés külpolitikájáról. ATOMKÍSÉRLET Pénteken föld alatti atom­robbantást hajtottak végre Nevadában. Az amerikai energiaügyi minisztérium közleménye szerint a robba­nás ereje 20 és 150 ezer ton­na TNT egyenérték között volt. Ebben az évben ez volt a tizenötödik bejelentett nukleáris kísérlet, amelyet Nevadában hajtottak végre. GYÚJTOGATÁS Az első jelentések szerint legalább 13 halálos és 16 sebesült áldozata van an­i nak a tűzvésznek, amelyet ! szándékos gyújtogatás oko­J zott Amszterdam éjszakai i szorakoztato kozpontjaban, A merése, megegyezések és tárgyalások több szocialista országgal — ezek jelenthet­ték az utat a megoldás felé az NSZK száfnára. E politi­ka realizálásában Brandt mar az egvik főszereplő: 1969-ben — amikor a szociáldemokra­ták Genscher pártjával kö­zösen alakítottak kormányt — kancellár lett Az 1970-es években pedig Brandt az úgynevezett úi keleti politi­kájával játszott naav szere­pet. Ekkorra a szocialista országok békés egvmás mel­lett élés politikája egvre nagyobb lépésekkel tört utat magának. Ezzel a politikával találkoztak Brandt törekvé­sei: a fent. említett szerző­désekkel az NSZK elismerte az európai határokat. az Odera—Nejsse vonalat, vala­mint a müncheni szerződés ab ovo érvénytelenségét. Fontos, lépés volt mée az NSZK egyedüli képviseleti elvét jelentő Hallstein doktrína hatályon kívül he. lyezése. Igv elhárult min­den akadály és a szocialis­ta országok — köztük ha­zánk is — diplomáciai kap­csolatra léphettek az NSZK­val. 1974-től Brandt politikai tevékenysége egyre inkább a nemzetközi politikára helye­ződött át. Ebben az évben lett Heimut Schmidt a kancellár, Brandt azonban megtartotta pártja vezetői tisztét és hamarosan a Szo­cialista Internacionálé is el­nökévé választotta. E sorok írója egy évvel ezelőtt interjút készíthetett Willy Brandttal. Befejezésül szabad legyen e beszélgetés egy rövid részletét idézni : „— . .. tény, hogy az ön nemzetközi politikai befolyá­sa óriási lett. Ebben a hely­zetben milyen politikai böl­csességet vagy ars poeticát tudna megfogalmazni a fia­talok számára?" — Winy Brandt: „Mit tudna az ember a fiataloknak tanácsolni? Ez rettentően- nehéz. A fő el­vem az lenne, hogy meg­mondanám nekik: ne higy­gyenek azoknak, akik maguk nem tesznek semmit. Persze, léteznek kényszerhelyzetek, amelyekbe mindannyian be vagyunk ágyazva: ez a nem­zetközi, az objektív fenye­getések, a fegyverkezési ver­seny, az Észak—Dél problé­mája és sorolhatnám még tovább. Igv aztán kialakul­hat olyan hangulat, hogv a lényeges területeken úgysem tudunk semmit tenni. Mert azoknak a fejlődési folya­matoknak vagyunk áldozatai, amelyei: e kényszerhelyze­tekbe hoznak bennünket. A fiatalokat arra kell ösztö­nözni, hogy ezt ne akceptál­jak. hanem saját hazájuk helyzete szerint, saját moz­galmukban — még ha ez ne­héz is — tegyenek valamit." Benkő Zsuzsanna holland rendőrség közlemé­nye szerint péntek éjjel 11 körül egy fegyveres csoport rontott be a Club 26 nevű bárba, benzint locsoltak szét, majd belelőttek az egyik benzineskannába. Szemtanúk az egyik támadóban a bár volt alkalmazottját ismer­ték fel. A gyújtogatás oka egyelőre ismeretlen. MCFARLANE NYILATKOZATA „Nem nőtt a válság való­színűsége" a világban az amerikai republikánus kor­mány három évében — ál­lítja Róbert McFarlane nem­zetbiztonsági főtanácsadó. A nemzetközi helyzetről adott értékelése tovább „finomítot­ta" a Reagan-kormány ön­igazolási politikáját, ame­lyet az amerikai rakéták Európába telepítése nyomán kezdett kidolgozni. McFar­lane pénteken évzáró nem­zetközi sajtóértekezletén a kelet—nyugati kapcsolatok súlyos problémái és a lesze­relési folyamat stagnálása dacára kifejtette: az ame­rikai fegyverkezési erőfe­szítéseknek köszönhetően az elmúlt években ..a világ biz­tonságosabba vált".

Next

/
Oldalképek
Tartalom