Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-17 / 297. szám

12 Szombat, 1983. december 17. Jubilál a „Bebrits" Fennállásának harmincadik évfordulójára emlékezett tegnap, pénteken délután a Bebrits Lajos Vasútforgalmi Szakközépiskola.. Három évtizeddel ezelőtt száz tanulóval és húsz pedagógussal indultak, s az intézmény 1^4-ben bővült vasútgépészeti, nyolc év múlva vasúti távközlő, 1975-ben pedig postai Vezetékes távközléstechnikai szakkal. Ma a 49 fős tantestület 650 diákot oktat a Marx téren, az elmúlt évek során sok milliárd forint értékű technikai felszerelésekkel, a gyakorlati oktatást korszerű műhelyekben biztosító szakközépiskolában. A jubiláló „Bebrits" (ahogyan városszerte nevezik) két bázisszervével, a szegedi MÁV- és a, postaigazgatósággal kötött együttműködési megállapodások értelmében hét helyszínen biztosítja tanulóinak a speciális gyakorlati képzést. Szerte az orsz'ágban eddig mintegy ötezer itt végzett szakember bizonyítia az iskola hírét, szakmai színvonalát. A tegnapi iinneoséaen Garnai József műhelyfőnök elevenítene föl az iskola történetét, és méltatta név. adójának életoályáiát, maid Vas József igazgató átadta a hagvománvos Bebrits-díjat — idén Kiss Gyula ne. gyedikes tanulónak. A 30 éves „Bebrits" ünnepi rendezvényét az iskola Faragó Péterné által vezetett irodalmi színpadának műsora és az elsősök KlSZ-fogadalomtétele zárta. Szántó Zoltán, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége születésének 90. évfordulója alkalmából pénteken koszorúzási ünnepséget rendeztek urnájánál a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. * Sólyom László katonatiszt, a magyar kommunista mozgalom kiemelkedő személyisége születésének 75. évfordulója alkalmából pénteken koszorúzási ünnepséget rendeztek sírjánál a Farkasréti temetőben. Ugyancsak koszorúzási ünnepséget rendeztek Sólyom László emléktáblájánál Budapesten a II. kerületben, a róla elnevezett utcában. Itt az MSZMP és a Hazafias Népfront kerületi bizottsága, valamint a fegyveres erők képviselői helyezték el a megemlékezés és a kegyelel koszorúit. Magyar-hoHsnd vegyes Agrovet néven magyar— holland vetőmagtermeltető és kereskedelmi vegyes vállalat életre hívásáról kötöttek pénteken megállapodást az Agroker, a Vetőmagienmeltető és Értékesítő, a Hungaroseed, valamint a Royal Sluis B. V. Vállalat képviselői Budapesten. Holland cégek évek őta sikerrel működnek együtt magyar partnereikkel, különféle vetőmagvak magyarországi termeltetésében. Éghajlati és talaj adottságaik ugyanis rendkívül kedvezőek a jó minőségű szaporítóanyag előállításához. Mégis, ma még viszonylag kevés a szaporításra érdemes hazai nemesítésű hibrid, s gyakran hiányoznak a termesztés korszerű eszközei is. A vegyes vállalat működtetése előnyös mindkét fél számára. Ennek keretében az igen jó minőségű holland zöldségeket, elsősorban borsót, paradicsomot, salátát, retket nagyobb arányban termeszthetik majd Magyarországon. A holland fél nemcsak vetőmagot ad, hanem a fejlett technológiát, gépet is, amelytől a termésátlagok növekedését és a jelenleginél gazdaságosabb termelést várják a szakemberek. A vegyes vállalat által termeltetett maiakat — a tervek szerint — harmadik piacon értékesítik. Az Agrovet 1984. január elsején kezdi meg munkáját. Kulcsemberek Qépek mesterei — Vasárnap volt és hét óra. És 1969-ban történt. Gyufahordó lettem a gyufagyárban. A kezét nézem. Egy ujjperc hiányzik róla. — A hámozógép olvan, mint a borotva — mondja, magyarázza. — És mévis életreszóló barátságot kötött vele. — Igen. mert tudom, hogy minden termelési folyamatban az alapműveletek a legfontosabbak. Talán ez éltet. És biztosan ez a tudat éltet, mert az elmúlt huszon-egynéhánv esztendőben nem voltam beteg. Tóth Imre, az üzem adminisztratív vezetője hoszszú évekig volt ennek a fiatalembernek közvetlen főnöke. Amíg Bárkánvi András közeledett, elmondta róla. hogv nehéz ember a szó (Kovács András filmje óta tudjuk, hogv mindez mit jelent) legjobb értelmében. — Pontosabban? — A gyár november első napjaiban teljesítette éves tervét. András egy gyufagyártó automata karbantartásáért felel. És ez a gép talán egy órát sem áll. Egv esész esztendőben sem! Fel. már a műszak kezdete előtt fogja. hogy ez milyen fonfél órával itt vagyok, hogy tos? beállítsam a gépet. (Fontos emberünk, mondja Kovács József, a Szegedi Gvufagvár üzemvezetője, sok múlik rajta.) Lassan beszél, megfontoltan. ha valaha gvárieazgató lehetnék, ilven embereket szeretnék magam körül látni. — Mi múlik a munkáján? Elmosolyodik. — Nem az én munkámon múlik, a gépen. Az enyém ugyanis kulcsgép. Ha nem megfelelő az alapanyag. .. Gondolja tovább! (Amikor a gvufagvár üzemvezetőiét a kulcsembereiről faggattam, zavarba jött. azt mondta: ebben az üzemben mindenki az. Szűkítsük a kört, mondtam neki. Mekkorára. kérdezte. Egyre. Képtelenség. Mégis, próbáljuk meg. Akkor, mondta, a Bárkánvi Bandit is ide kell hívni. Bár. nem is tudom ide kellene hívni a fél gyárat. Bárkányi jön, ebben maradtunk.) A té! örömei—könnyekkel Kövér pelyhek dagasztják az utak'fehér paplantakaróját. kerek gyermekszemek villannak ki a függönyök mögül: lesz-e elég, finom hó hétvégére, a szánkózáshoz. Akad-e gyerek, aki egykönnyen lemondana a tél Szegeden kínált oly szegényes örömeiről ? ,.Ha mér nincs síelésre alkalmas dom bunk és hegyünk, s még nincs biztonságos korcsolyapályánk. keressünk egy ici-pici lejtőt, az csak akad a városban, és szánkón ülve, állva, hason fekve csússzunk le rajta!" — így gondolkodik minden ep testű és lelkű ifjú emberke, nagvon helyesen. Csakhogy a vad szánkózásnak is megvannak a veszélyei: a töltésoldalról fának ütközhet a rosszul ..kormányzott" ródü, s az összeütközésnek itt is lehetnek sérültjei... Megkérdeztük a mentőket: a kemény tél megnüvelte-e forgalmukat. Meglepetéssel hallottam, hogy — noha a járdákat sok helyen lég bontja — viszonylag ritka az utcai baleset. Több kisgyermekes családban azonban nem örömteli oldalát mutatta meg a tél. Apróbb horzsolások, pityergésre késztető ,.katonadolgok'' me'.'ett azonban a mentőket is segítségül kellett hívni néhányszor. Megtudtuk, Rókuson, a szánkázó dombon három kisgyerek is megsérült: töréssel, zúzódással kellett az ügyeletre szállítani őket. A szülők figyelmességén és a nagyobbacska gyerekek óvatosságán is múlik hogv ez. a hétvége is csak a tél öröméinek és ne fájdalmainak jegyében teljék el. Ch. A. Bólintok. bár igaz^bz nem tudom, hogy mit jelent a gyufagyárnak Bárkánvi András karbantartó munkája. És megérkezik ő. — Mi inspirálja? Rámnéz, összehúzza a szemöldökét, úgy veszem észre, mintha kicsit megharagudott volna a kérdésért. — Én dolgozom — mondja. — Nem tudnám másként csinálni. Ugyanúgy, mint Bakó Jóska, én is korábban jövök, átszálazom a berendezést, mert jól tudom azt. hogyha nem működik. akárcsak egy rövid ideig nem működik, az igen kellemetlenül érintené a kezelőit. Nem keresnék meg azt a pénzt, amit haza kell vigyenek, s végül nem teljesítené a gyár sem a tervét. Tudom, hogv miért vagyok felelős, ezért is vagyok lelkiismeretes a munkámban. — Megéri-e? — Tulajdonképpen igen. Annak ellenére, hogy fiatal vagyok, érzem az idősebb kollégák megbecsülé sét. — Es a főnökeiét is? — Idő kellett ahhoz, hogy bizonyítsak. Most már elismerik. megbecsülik mind-i azt. itfnit a beosztásomban teszek. (Sok ilyen emberünk van. mondja az Hozzáteszi: szerencsére. Gyárunkban ismeretlen fogalom, hogy ..nem tudjuk" megoldani. Kulcsembereink minden feladatnak eleget tesznek!) Petri Ferenc W Erdekek harmóniája M

agánbeszélgetésekben- régóta téma, hogy a tanácstagok keveslik a forintokat. Azt a pénzt, amit a választópolgárokkal együtt döntve használhatnak körzetük csinosítására. Legtöbbször a kis összeget utak, járdák építésére, javítására fordítják. Természetesen nemcsak ők tudják, hanem mindenki tisztában van azzal, hogy az igények természetüknél fogva a feneketlen kúthoz hasonlíthatók. A szakigazgatás vezetői is mostanában a különböző hivatalos fórumokon egyre többször ismétlik, jó lenne, ha a tanácstagok nagyobb pénztárcába nyúlhatnának, komoly összeg felett rendelkezhetnének körzetükben, mert ez azt jelentené, hogy a grandiózusabb közhasznú feladatokra mozgósíthatnák az állampolgárokat. Legutóbb a szegedi országgyűlési képviselők találkozóján a város tanácselnöke elmondta, hogy a település rangjához méltó az lenne, ha abban a bizonyos tanácstagi alapban az évi 5—6 millió forint helyett több tízmillió csörgedezne. Ez az érem egyik oldala. A másikat jól ismerjük. Városlakói közérzetünk gyakran berzenkedik, különösen amikor nagyon okosnak érezzük magunkat és azt mondjuk, ezt a tízmilliót ne erre, hanem másra költsék. Számon kérjük a tanácsi önkormányzattól olyan dolgok véghezvitelét, amihez nemegyszer csak papíron van jogosítványa és a valóságban rendkívül szegényesek az eszközei. Történik mindez olyan szituációban, amikor az állampolgárok nap mint nap arról hallanak, hogy erőteljesebb a gazdasági élet követelte decentralizálás és a jobb közérzetünket jelképező, hirdető zászlóra pedig a szocialista demokrácia fejlesztésének óhaját hímeztük. Az óhajjal nincs is baj, megy a maga útján, kifejezési formáival a hétköznapok világában a legkülönbfélébb módon találkozunk. Bár azt hiszem, amikor a tanácsi önkormányzat tökéletesebb, megalapozottabb működését igénylem, akkor nem is a demokrácia tartományában kell keresgélni. Az önkormányzat és a sajátos helyi érdekviszonyok összefüggésére szeretném a figyelmet irányítani azzal a céllal, hogy javítsuk városlakói közérzetünket. Mert nemcsak azzal a jelenséggel, találkozhatunk. amiről írásom elején morfondíroztam. Nemcsak a tanácstagok panaszkodnak a már említett okok miatt. A tanácsi önkormányzat, tehát egy egész testület elég gyakran hiányolja azokat a lehetőségeket, amelyek felhasználásával a testületi döntéseknél a helyi érdekviszonyokat még inkább figyelembe vehetné. Ez a hiányosság nem magánügy, nem részérdek, egy kisebb közösség, a város ügye, hanem ez a téma országosan is visszhangot kap. Ezzel a gondolattal foglalkozik az Állam és igazgatás című folyóirat novemberi számában dr. Kulcsár Kálmán akadémikus, az egyik legtekintélyesebb magyar jogászszociológus. Tanulmányából egy-két gondolatot azért idézek, mert írása bizonyíték arra, hogy a tudományos közvélemény is egyértelműbb megoldását szeretné látni az önkormányzat és az érdekviszonyok közötti kapcsolatnak. A tanulmány példája éppen városunkat érinti. Hogy miről van szó? „Szeged város tanácsának ötödik ötéves terve a jóváhagyáskor 97 százalékban felelt meg a központi orientációnak. Amíg ez létre nem jött, vagyis, amíg minden felülről kapott célt nem vettek be a tervbe, újabb és újabb egyeztetés« volt. így tanácsüléseken már nem maradt lehetőség a módositásra, a vita is feleslegessé vált. A város számára nem a kapott fejlesztési alapok szűkössége az elsődleges probléma — hiszen a tanácstagok megértik a népgazdaság teherbíró képességét —. hanem a tanács manőverezési lehetőségeinek hiánya. A tanács tagjai joggal teszik szóvá, hogy csak három százalékról dönthetnek. A tárcák éberen vigyáznak arra. hogy a központi orientáció érvényesüljön. Amikor az egyik miniszter megtudta, hogy az ő orientációjánál körülbelül 60 millió forinttal kevesebbet vett tervbe a város, azzal fenyegetödzött, hogy eljár az Országos Tervhivatalnál, vegyék el a 60 millió forintot. A szakigazgatási szervek, amelyek a főhatóságokkal a kapcsolatot tartják egy-egy véleményeltéréskor ijedten szaladnak a tanács vezetőihez és azt mondják: ha nem teljesítjük a főhatóság orientációját megromlik a kapcsolat, és ennek hosszabb távon a tanács látja a kárát." Dr. Kulcsár Kálmán cikkéből ennyi az idézet. De mondanom se kell, hogy az élet e régi példa óta sem hozott kellemesebb meglepetést. Sőt. a nehezebb gazdasági helyzetben a főhatóságok egyre nagyobb címkével látják el azokat az előirányzatokat, amelyek egészségügy, intézmények fenntartása ... címen ismeretesek a lakosság előtt is. F

élreértés ne essék, nem akarom és nem szeretném azt a látszatot kelteni okfejtésemmel, hogy a helyi önkormányzat és a főhatóság szemben áll. Közösek az érdekek, s mindkettő ugyanazt akarja: megfelelő és jobb körülmények között lakjanak a város polgárai. Egyes pénzügyi szakemberek ezt a szigorú címkézést azzal magyarázzák, hogy a szűkösebb viszonyok miatt szükséges ez. Azt hiszem, nincs olyan tanácstag, vagy szakigazgatási tisztviselő, aki ne lenne tisztában gazdasági helyzetükkel és érdemtelenül a városa vagy községe részére még több pénzt szeretne kisrófolni a közös pénztárcából. Ám az valószínűnek tűnik, hogy az önkormányzat csak egy jól működő érdekviszony-rendszerre építhető, és ez együtt jár a tanácsok, a jelenleginél nagyobb, manőverezési lehetőségével. Az érdekek felismerésével és kihasználásával nagyon jól lehet politizálni és a lakossággal való kapcsolatot erősíteni. Kitűnő példa erre az önerős gázvezeték-építés. Az idén Szegeden azt tervezték, hogy a lakosság segítségével 16 kilométernyi gázhálózatot fektetnek le. A szegediek támogatásával, anyagi hozzájárulásával ez a szándék olyannyira gyümölcsöző lett, hogy a tervet nemcsak túlteljesítették, hanem majdnem megduplázták, hiszen 30 kilométer hosszú vezetéket építettek. És el az eredmény többek között a helyi tanácsi testület irányító befolyásának számlájára írható. Halász Miklós Testvérmegyei kapcsolatok Lapunkban hírül adtuk az Ukrajna nevű kolhoz elnömár, hogy Odessza megye és ke és Volezsev Vladimír JoCsongrad megye mezőgazda- szipovics, a tsz párttitkára, sági szövetkezetei között jó liogv immár a hetedik együttkapcsolat alakult ki a koráb- működési megállapodást meg bi években. Ezek alapián kössék, és ismerkedjenek hat-hat gazdaság együttmű- megyénk egyik legjobb köködési megállapodást kötött, zös gazdaságával, s a szakemberek rendszeresen ellátogatnak egvmás szövetkezeteibe. A hasznos tapasztalatokat kicserélik mind a termesztéstechnikai üzemvezető. ! eljárásokat illetően, minti pedig a szociálpolitikai gyakorlatot figyelembe véve. A napokban Fábiánsebestyénre. a Kinizsi Tsz-be láTegnap, pénteken délelőtt a szovjet delegáció Szegedre látogatott. A TESZÖV székházában fogadta őket Molnár Lajos, a TESZÖV elnöke. Haskó Pál, a szövetség titkára és a szövetség vezető munkatársai jelenlétében ismertették a megye termelőszövetkezeti mozgalmának főbb eredményeit és feladatogatott Odessza megyéből tait. A fogadáson megjelent Muzsika Nikolaj Antonovics, Nyomdászat 125 éves az ország iegna- szakmunkástanulót foglalgvobb naptárkészítő üzeme, koztató nyomda termékeinek hetven százaléka zseba Szekszárdi Nyomda. Pénteken. az évforduló alkalmából rendezett ünnepségen a szekszárdi Panoráma moziban megemlékeztek a helyi nyomdászat hírnevét megalapozó mesterekről. A jelenleg 268 dolgozót és 45 naptár, asztali és falinaptár, ezen kívül itt készül — ofszetnvomá.ssal — a Tolna megyei Népújság, és könyvek is egyre nagyobb számban hagyják el az üzemet. dr. Tóth Ferenc, a megyei pártbizottság munkatársa is. Ezt követően az odesszai delegáció Szeged-Mihályiclekre, az Üj Élet Tsz-be látogatott, ahol a szövetkezel vezetői bemutatták a korábbi évek gazdasági problémáiból kilábaló nagyüzemet. így elsősorban a közelmúltban szovjet tervek alapján elkészült üvegházat. A delegációhoz csatlakozott Paulik József, a szeged városi pártbizottság munkatársa is. Országgyü'ési bizottság megbeszélése Pénteken a Parlamentben — törvényhozásunk legközelebbi ülésszakára készülve — tanácskozott az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága. Az ülésen részt vett Cservenka Forencné. az országgyűlés alelnöke, Hoós János tervhivatali államtitkár és Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese. A tanácskozáson először azoknak az országgyűlési bizottságoknak vezetői. illetve tagjai ismertették testületeiknek az ország 1984. évi költségvetéséről kialakított véleményét, amelyek a hét során már megtárgyalták e javaslatot. Dr. Pesta László (szociális és egészségügyi bizottság). Kasó József (mezőgazdasági bizottság), Nóvák Pálné (kereskedelmi bizottság). Gárdái Zoltánné (kulturális bizottság). Juhász Mihály (ipari bizottság) és Ruisz József (építési és közlekedési bizottság) észrevételeire Hetényi István pénzügyminiszter válaszolt.