Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-17 / 297. szám

12 Szombat, 1983. december 17. kérdés Zsoldos Ildikó táncpedagógushoz — Miden év szeptemberében lehet jelentkezni a Szeged Táncegyüttes gyerekcsoportjába a 8—10 éves, ,*gyműszakos" iskolákba járó kisdiákoknak, tgy december közepe táján meghívják a szülőket, lássák, mivel is foglalkoznak a gyerekek a héti két próbán. Mivel? — Szeptember közepén kezdünk, s december közepéig általában megismerik a gyerekek a néptánc néhány alaplépését Rendkívül sok ritmikai és technikai gyakorlatot végzünk. Munkánknak ebben az első szakaszában elsősorban a ritmusérzék fejlesztése, alapvető technikai mechanizmusok gyakorlása, kialakulása a fontos. És természetesen a fizikai állóképesség fejlesztése. Minden próbát bemelegítéssel kezdünk. gimnasztikával, hogy az izmok ellazuljanak, erősödjenek. Az első pár alkalom után, amikor már ismerik a gyakorlatsort, elsajátították, hogy épülnek egymásra, zongorakísérettel dolgozunk. Ezzel is a ritmusérzéket fejlesztjük, és persze kihasználjuk a zene inspiráló, fáradságérzetet csökkentő hatását. Időközben egy szűrővizsgálatot is lebonyolítunk. Körülbelül az első hónap után már nyilvánvaló, ki az, akinek egyáltalán nincs kedve a dologhoz, és csakis azért került ide, mert a szülők szerették volna, ha táncol. Ebben a műfajban viszont nem nagyon lehet rosszkedvűen, érdektelenül dolgozni. Természetesen minden tőlem telhetőt megteszek, hogy örömmel, jókedvűen járjanak ide a gyerekek, életkoruknak megfelelő formákban, játékosan tanulnak. Évente körülbelül 15—20 gyerek szüleinek tanácsoljuk, jobb, ha más szórakozást, elfoglaltságot keresnek a kicsiknek. — Tíz éve dolgozik a Szeged Táncegyüttes folyamatos utánpótlásáért. Több generáció került ki már a keze alól a sok sikert megért felnőtt csoportba, de a gyerekcsapatok is igen jó eredményekkel szerepeltek úttörőversenyeken, rangos országos bemutatókon. Melyek az eltelt évtized legfőbb szakmai és pedagógiai tapasztalatai? — Legszívesebben arra gondolok vissza, hogy sikerült megoldani: nem egyszerűen táncolni tanulnak meg a gyerekek, hanem viszonylag széles körű tájékozottságot szereznek a régi népeletről, a szokásvilágról, viseletekről, egyáltalán a ' multunkról. Biztos vagyok benne. így lesznek nyitottabbak mai dolgainkra is. Népdalokat tudnak, népzenét hallgatnak, néprajzi ismereteket gyűjtenek. Kétségtelen viszont, hogy a múltba tűnt életvitelt kísérő hangulatokat, az érzésvilágot, a gondolkodásmódot igen nehéz érzékeltetni, nemcsak a gyerekekkel, a felnőtt táncosokkal is. Vagyis nehéz elérni, hogy az eredeti táncokat beleérző képességgel, átéléssel adják elő. Hiába, más világban élünk. — Mégsem csökken néptáncot tanulni vágyó szegedi gyereksereg létszáma. Most 170-en vannak a kezdők, a kisiskoláskorúak. Nyilvánvalóan nemcsak szakmai tudás, hanem pedagógiai véna is szükségeltetik a velük való eredményes foglalkozáshoz. — Ezért is döntöttem úgy, elvégzem a tanárképző főiskola népművelés-pedagógia szakát. Tulajdonképpen annyi a gyakorlati tapasztalatom, hogy ez a diploma, amit az idén kézhez kapok, nem jelent mást, mint nagyobb tudatosságot. A már kipróbált és bevált módszereket, eljárásokat finomíthatom, fölhasználva az elméleti jártasságot Is. Mégis úgy érzem, ebben a munkában semmi sem fontosabb annál, ""hogy az ember szeresse és értse a gyerekeket. Naponta tapasztalom, milyen hálásak egyegy jó szóért, a feléjük forduló figyelemért. Éhesek a szépre, a kedvessége, és boldogok, ha fölszabadultan ficánkolhatnak, énekelhetnek, táncolhatnak. S. E. Zenebarátok, ünneplőben A kétszáznegyvenhatodik koncert Fönnállásának első jelentős mérföldkövéhez, negyedszázados jubileumához érkezett a DÉLÉP Zenebarátok Kórusa. A történet valamikor az ötvenes évek második felében kezdődik. Ha szabad kissé történelmietlenül leegyszerűsítve fogalmaznunk, ettől az 1957-es „pillanattól", hogy ismét Szegedre, a színházhoz került zenei vezetőnek Vaszy Viktor. Az ő elhivatottságának, működésének gyors eredményeként szökkent szárba a Szeged zenei — operai és hangverseny — élete, s támadt szükségszerűen az igény egy olyan önálló, nagy létszámú vegyeskórusra, mely nélkül monumentális alkotások, oratóriumok nem szólalhatlak meg. Persze uratóriumokat énekeltek korábban is a váróéban, már a század elején Király-König Péter, később Szeghy Endre majd Kertész Lajos énekkarai vállalkoztak rá, ám inkább csak alkalmilag, elvétve, kiegészítő emberekkel. Erdős János és Szécsi József, a város zenei szakreferense fejtett ki erős agitációt, jobbára baráti beszélgetéseken, melyeknek folyamányaképpen 1958. május 5-én össze is jöttek vagy százan a városi zeneiskolában, s megalakították a Szegedi Zenebarátok Kórusát. Sikerült megnyerni az ügynek Tari Jánost, a tanács művelődésügyi osztályának vezetőjét is, aki már akkor a szabadtéri játékok újraindításának lázában égve okkal tervezhette a kórus alkalmazását a dómszínpadi produkciókhoz. A művészeti vezető természetesen Vaszy Viktor lett, elnökének később kérték föl Gruber Lászlót, aki a mai napig ellátja tisztét. Próbaterem is akadt hamar, a városi zeneiskola ajánlotta föl, amely szobák azóta rendelkezésükre állnak: itt tartják a foglalkozásokat hetente kétszer, esténként — vagy ha a föladatok úgy kívánják, sűrűbben. Vaszynak úgynevezett betanító karmesterek, Erdős János. Szabolcsi Irén. Szécsi József és Kertész Lajos segítettek. A zongorakísérő Várady Zoltánról, a szegedi színház karmesteréről csak annyit, idén ünnepelte szegedi művészi jelenlétének ugyancsak negyedszázados fordulóját. Egyszóval lelkes társaság látott munkához ötvennyolc tavaszán. Az első mü, amit megtanultak, s amivel közönség elé álltak még akkor novemberben: Beethoven IX. szimfóniájának népszerű örömódája. A Vaszy Viktor vezényelte koncert szólistái Moldován Stefánia, Turján Vilma, Megygyesi Pál és Sinkó György Voltak, s az akkor Bartók nevével futó szegedi zenekar játszott. Ugorjunk az időben. Vaszy haláláig. 1979. március 12-ig. állt a kórus élén. a színház tragikus kimenetelű Falstaíf-próbájáig. ahol a szívéhez kapott, s a pulpitusra roskadva meghalt. 1978. októberében még dirigálta Verdi Requiemjét Orosházán a szegedi szimfonikusoknak és a Zenebarátoknak .. . Temetésén a kórus nevében Gruber László búcsúzott tőle. Hanem az élet nem állhatott meg, helyét Pal Tamás vette át a kórus élén is, amiképpen a színház és a szimfonikusok vezetését örökölte pár évvel előbb; a karigazgató Molnár László lett. Pál tényleg „beugrásszerűen'' kapta a stafétabotot. hiszen már annak a hónapnak a végén dirigálta az együttest külföldi vendégszereplésén, Drezdában. Liszt oratóriumával, a Szent Erzsébet legendájával. Az 1980as esztendő jelentette a fordulat évét a társaság történetében, novembertől új nevük lett: DÉLÉP Zenebarátok Kórusa. Sipos Mihály vezérigazgató és Kövér Béla személyzeti igazgató közbenjárására, segítőkészségére ma is úgy gondolnak az énekesek, hogy a vállalat mecenatúrája nélkül bizony nemcsak művészi fejlődésük, hovatovább létük forgott veszélyben. Az erkölcsi támogatás mellé tudniillik anyagi, financiális juttatások társulnak: utazáshoz, élelmezéshez, egyenruhák vásárlásánoz stb. Cserébe a kórus föllép a vállalat ünnepségéin. a nyáron például a szakszervezeti bizottság rendezésében adtak koncertet a dómban, az ünnepi hetek idején: Haydn Nagy crgonamiséjét énekelték. Így napjainkra amolyan kettős fönntartású intézménnyé vált a kórus, a városi tanács a Bartók Béla Művelődési Központon keresztül biztosítja a lehetőségekhez méretezett forintokat. Ahhoz pedig, hogy kellő számú hangversenyhez jussanak — hiszen egy ekkora művészeti csoport öszszetartásának létfeltétele a szereplés lehetősége — megértő partner a Szegedi Szimfonikus Zenekar, de nélkülözhetetlen a Filharmónia közvetítő patronálása. személyesen Lakatos Éva igazgatónőé. aki szívén viseli sorsukat. Tavaszonként, mikor egyeztető műsorterv-tárgyalásra jönnek össze a zenei éiet irányítói Szegeden. a kórust Grub°r László képviseli. ám a Filharmónia szakemberei is mindig keresik a módját, hogy koncerteket kapjanak Szegeden, a megyében, az ország,más vidékein. Változatos a társaság öszszetétele. Papíron 114-en vannak, a hangversenyekre százan mindig eljönnek. Jónéhányan fizikai dolgozók, kőművesek, lakatosok, cipészek; mellettük pedagógusok, hivatali eiríberek járnak körükbe. Az alapítótagok közül 28-an ma is ott vannak. Negyedszázad során 24 karmesterrel, 63 szólistával és 12 zenekarral dolgoztak, például Kobajashi Ken-Ichiróval, Trikolidisszel. Wolfgang Goethével, Komor Vilmossal, Kóródí Andrással, Lukács Ervinnel, Simándy Józseffel, Andor Évával Sólyom Nagy Sándorral — természetesen a szegedi művészek. Gregor József, Gyimesi Kálmán, Lengyel Ildikó, Bajtay-Horváth Ágota és mások mellett. Idehaza 27 városban. az ország legkülönbözőbb tájain léptek pódiumra — a nyírbátori zenei napokon többször vendégeskedtek, idén is —, fölléptek már a rangosztó budapesti Zeneakadémián, külföldön pedig Szabadkán, Drezdában. Theszszalonikiben. Repertoárjukon majd félszáz mű: a IX. szimfóniát harmincháromszor, Verdi Requiemjét huszonhatszor, a Psalmus- Hun garicus-1 huszonháromszor énekelték. Legfrissebben Brahms Egy német requiemjét újították föl. A fönnállásának negyedszázadát ünneplő kórus ma, szombaton este 8-tól ad jubileumi koncertet a Tiszaszálló nagytermében. Sorrendben ez lesz a kétszáznegyvenhatodik föllépésük. Szegeden a százharmincegyedik. Gruber László, a kórus elnöke mond beszédet, Papp Gyula, a városi tanács elnöke köszöntője mellett okleveleket ad át az alapító tagoknak. s üdvözlő szavakat mond dr. Tóthpál József, a Kórusok Országos Tanácsának főtitkára Is. A műsorban részletek hangzanak el a Szent Erzsébet legendájából, a Nagy orgonamiséből és Hündel A Messiás című oratóriumból — Bárdi Sándor, Berdál Valéria. Delley József, Gregor József, Gyimesi Kálmán, Karikó Teréz. Lengyel Ildikó, Réti Csaba. Sinkó Gvörgy és dr. Szűcs István közreműködésével. Vezénvel Pál Tamás és Molnár László zongorán kísér Várady Zoltán. Nikolényl István Karácsony előtt — játék, bemutató, játékvásár és játékdélután. (Mi egyebek is lehetnének?) A monori játékgyár fa. és textiljátékaiból rendeznek bemutatót és vásárt ma. szombaton délelőtt 10 órától délután 2-ig a felsővárosi (lila) általános iskolában, ahol széles választék áll az ünnepek előtti játékdömpingben válogatni szándékozók rendelkezésére. Az Ifjúsági Házban ugyancsak ma játékdélután lesz: az emeleti nagyteremben 3-tól a Tizenkét hónap című japán rajzfilmet vetítik, ezt követően. 5 órától karácsonyfa-díszítés, majd betlehemi játék, végezetül pedig — este 6-tól — Tónj bohóc és társai szórakoztatják az ifjú résztvevőket. Az intézmény földszinti termeiben 6zintén délután 3-kor kezdődnek a programok. A nyitott klubban karácsonyi népszokásokból hallhatnak Műsorajánlat az érdeklődők, a kötött klubban ajándékokat és karácsonyfadíszeket készíthetnek, 4-től a társalgóban ólomöntést, a konyhában pedig gombócfőzést tanulhatnak a gyerekek. Szerepel a programok között jelmezkészítés és daltanulás is. Egy program a DÉLÉP Vár utca 1. szám alatti inler klubjában: december 19én, este 7 órától a népszerű Molnár Dixieland koncertjét rendezik meg. A Nasa obrazovka. a szegedi tévéstúdió szlovák nyelvű nemzetiséoi műsora december 22-én 19 óra 25 perckor jelentkezik legközelebb a második műsorban. Az adást másnap reggel 8 óra 5 perctől az egyes programban megismétlik. A közelmúltban megrendezett Szegedi Dzsesszhétvége felvételeiből sugároz Dzsesszmelódiák cimű műsorában a Kossuth adó december 21-én 13 óra 25 perces kezdettel. Szerzők, inkognitóban A csütörtök rendkívüli napnak ígérkezett, már reggel bemondta a rádió, kemény hidegnek nézünk elejbe. Este a koncert 25 perces késéssel kezdődött. A Szegedi Szimfonikus Zenekar hosszasan hangolt, melegített a Zenés színház pódiumán, már fáradni látszottak, amikor még mindig érkezett a közönség, vastag emberpárnák zsúfolódtak a ruhatárnál, ahol állítólag elfogytak a kabát cédulák. Ám a csütörtök nem ettől volt rendkívüli. Ellenkezőleg, ettől még éppen természetesnek tetszett, hiszen a hangversenyek. Hallottamf hogy... Kctár az egri várban Ujabb látnivalóval gazdagodott az egri vár. A területén éppen lel évszázaddal ezelőtt megkezdődött ásatások során felszínre került román kori kómaradványol:ból — parkanysorokbol, pillérekből. ülöfülkékből stb. — összeg vült értékes gyűjteményből rendeztek állandó kiállítást a vár középkori kazamatáiban. A szakemberek szerint ez az orszóg egyik legjelentősebb kőtára. ... disznóvisítás töri meg a péntek reggeli csendet. Persze, mindezen kár lett volna csodálkoznom. hiszen a karácsony előtti hetekben van a disznótorok fő időszaka. Csakhogy, amikor a .malacsivítás megütötte a fülem, éppen a Kárász utca kellős közepén bandukoltam. Először a közelmúlt tvhíradós képei idéződtek föl emlékezetemben a budapesti bika (vagy nem bika?) üldözésekről. Mármár arra gondoltam, hogy a derék sertések a szalámigyár élőállat-szállító járművéről léptek meg. Mert ugyebár a főváros — nagv város, neki bika (vagy tehén V jut. Szeged lényegesen kisebb. ezért ide csak malac pottyan. A hang irányába indultam. és az elém táruló látvány megcáfolta csapongó gondolataimat. A Kölcsey utca egyik kapuján át pz egyik bérház udvarára jutottam. Ott feküdt kiterítve kettő, kilencven-száz kilós süldő. A böllérek hamarosan a pörzsöléshez láttak. Amúgy városiasam gázpalackkal égették a disznószőrt. Maid faaitó is került valahonnan, az lett a boncasztal. Tovább már nem kíváncsiskodtam, de biztos vagyok benne, hogy kolbász, hurka és disznósajt is készült. Ezek után mondja azt valaki hogy háttérbe szorul nálunk a falusias életforma! Ellenkezőleg: még a város kellős közepére is beszökik ... -birégi helyi szokásból, kínos késésekkel kezdődnek, szerény véleményem szerint egészen addig, mig egyszer (csak egyetlen egyszer) nem veszi a bátorságot a Filharmónia. s az időben érkezőkre tekintettel pontban fél 8-kor be nem csukja a termet, hogy az elkésők csak szünetben mehessenek be. mert így legközelebb garantáltan mindenki frissebb lesz. A koncerten inkognitóban megjelent a három szerző, Beethoven Bizet és Richárd Strauss is. Szerencsére a publikum nem fedezte föl, valószínűleg senkinek sem jutott észébe, hogv régen -holtnak hitt komponisták visszajárhatnak a tettek mezejére, ahol alkotásaikat szólaltatják meg. Szerzőink a hangverseny végeztével csöndben és sietve távoztak. átbotorkáltak a Stefánián. le a rakpartra, kiadós éjszakai sétára — kilestem a három vándort, s mikor a klinikák magasában jártak, odaszégyenkeztem hozzájuk, röpke véleményt kérni a hallottakról. Kezdetbén szabódtak, aztán megeredt a nyelvük, rögvest előkotorásztam hát a plajbászt, sietve lejegyezni, amit mondanak, hisz ilyen alkalom nem mindennap adódik. A karmestert, Cser Miklóst, fönntartás nélkül csak az udvarias Richárd Strauss dicsérte, akinek tetszett. ahogyan zenekarával értet te-érezte szimfonikus költeményét, a Halál és megdicsőülést. Tulajdonképpen Bizet sem kukaco&kodott. Az arles-i lány kísérőzenéjéből kivonatolt I. szvitjében meleg hangulatokat fedezett föl, a negyedik tétel markáns megfogalmazására pedig elismerően bólintott. Beethoven azonban morózus volt. mint mindig. A Coriolan nyitányából valóságos hang-versenvt futottak a hegedűsök és mélyvonósod ettől mindjárt miszes lett. s csak a korai zsengéjében, a B-dúr zon. I goraversenyben megismert szólista, Ránki Dezső briliánsán tiszta játéka vigasztalta meg. Említettem is neki. a még mindig fiatal művész nem véletlenül kapta már 27 éves fejjel legmagasabb állami kitüntetésünket, a Kossuth-díjat. Azon viszont csodálkozott, hogv e rendkívüli, képességekkel megáldott pianista miért a versenymű rondóját repetázta, de • szóltam neki. valószínűleg nagyon fáradt, mint hallottam, külföldön járt. s a koncertről sietett haza. Pestre. Abban egyetértettünk, hogv a zongorázásán ez nem hagyott nyomot. így azoknak sem okozott csalódást, akik láthatóan az ő kedvéért jöttek el a Zenés színházba, s a szünetben angolosan távoztak. Messze bent jártunk a Boszorkányszigeten, hogy megköszöntem a beszélgetést. elbúcsúztam a szerzőktől. Visszafelé baktatva hátra-hátranézegettem, míg barátságosan vitatkozó alakjuk el nem oszlott a sűrű hóesésben. N. I.