Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-16 / 296. szám

ilí Ul6ó VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 73. évfolyam 296. szám 1983. december 16. péntek Ara: 1,40 foriní aiTvmw ROSI BIZO TTSÁGÁNAK LAPJA zállítás, rakodás, járműbeszerzés A közlekedési miniszterhelyettes megbeszélése Szegeden megyei vezetőkkel A gazdasági növekedés ütemének mérséklődése és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok szűkülése kö­vetkeztében előállt helyzet­ben a közlekedési tárcá­nak, s a hozzátartozó in­tézmény- és vállalatrend­szernek nem csupán a meg­változott körülményekkel kellett megbirkóznia, ha­nem a minisztériumi átszer­vezéssel. a közlekedésirá­nyítás hatósági és gazdál­kodási feladatainak szétvá­lasztásával, s az ezzel együttjáró nehézségekkel is. Az alapvető ágazatpolitikai követelmények változatta, nok maradtak, a mindenna­pok gyakorlatában azonban időről időre át kell tekinte­ni, mennyit sikerült meg­valósítani a tervekből, jó­képp az új körülmények kö­zepette. A hatodik ötéves terv félidejében még külön is időszerű ez az elemzés — hangsúlyozta az elnöki tisztet betöltő Szabó Sán­dor, a megyei tanács elnö­ke ennak a tanácskozásnak a bevezetőjében. amelyet tegnap, csütörtökön tartot­tak Szegeden a Közlekedé­si Minisztérium és Csong­rád megye, valamint Sze­ged párt- és állami vezetői­nek részvételével. A koor­dinációs megbeszélésen — melynek munkájában a közúti és vasúti közlekedés­ben. a tanácsi igazgatási területen dolgozó vezető beosztású szakemberek is részt vettek — dr. Petrik István, a megyei tanács el­nökének általános helyette­se adott áttekintést arról, hol tartanak a VI. ötéves tervi fejlesztések. milyen gondok foglalkoztatják az ágazat Csongrád megyei fe­lelőseit. Ónozó György köz­lekedési miniszterhelvettes a tanácskozás résztvevőit — s körükben dr. Komócsin Mihályt, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbizott­ság első titkárát. Török Jó­zsefet. a városi pártbizott­ság első titkárát és Prágai Tibort, a városi tanács el­nökének általános helyette­sét — a tárcát foglalkozta­tó időszerű kérdésekről, s az ötéves terv befejező két évében elvégzendő felada­tokról tájékoztatta. * , Dr. Petrik István előter­jesztésében szólt arról, hogy Csongrád megyében a köz­lekedési ágazat a népgazda­ság fejlődésével, a gazda­sági körülmények változá­saival összhangban fejlődött, alapvetően kielégítve a szükségleteket. Ám nem hagyható figyelmen kívül, hogy a közületi gépjármű­vek kihasználásában, a ra­kodás gépesítésében, a vízi szállítások fejlesztésében, a tanácsi úthálózat karbantar­tásában és korszerűsítésé­ben, s» fuvarkoordinációs te­vékenységben a várt ered­mények elmaradtak. A kö­vetkező esztendőben ráadá­sul még számolni kell a 40 órás munkahét miatt vál­tozó szállítási és utazási igényekkel is. A hétvégi rakodási készség, az árufo­gadás és -kiadás rendszere és gyakorlata sem változott számottevően a tervidőszak első felében — számos ösz­tönző intézkedés ellenére sem. A lakossági fuvarigények Kielégítésében újabban ká­ros jelenségek figyelhetők meg. a forgalmazás — az építőanyag- és tüzelőellátás­ban — ellenőrizhetetlenné vált. A magánfuvarozók árai meglehetősen magasak, ám a Volán ném lehet mindaddig ..ellenfél" azépí­tőanyag-piacon, amíg nagy teljesítményű kocsiparkját kisebb, rugalmasabban szer­vezhető járművekkel ki nem egészítheti. Járrrvűbe­szerzési gondokkal küzde­nek a tömegközlekedési vállalatok is: a hazai villa­mosgyártás megszűnt, a csehszlovák Tátrákra is várni kell még — s ráadá­sul azokhoz a pályák és remizek műszakilag indo­kolt, de pénzügyileg még beláthatatlan változtatására lesz szükség. A megyei tanács elnöké­nek általános helyettese szólt az ötszázalékos köte­lező üzemanyag-takarékos­sággal kapcsolatos tapaszta­latokról. s a járási taná­csok megszűnésének köz­lekedéspolitikai következ­ményeiről is. Papdi József, a megyei pártbízottság tit­kára hozzászólásában az előszállítások visszaesésének közgazdasági okait elemezte, majd egyebek között el­mondta: sürgetővé vált a 47-es útnak a város széle és az algyői 'Tisza-híd közti kiszélesítése. (A minisztéri­um állásfoglalása e kérdés­ben: a VII. ötéves terv fel­adatai közé akkor sorolható ez a korszerűsítés. ha Csongrád megve még 19R4 —85-ben előkészíti a dön­tést.) Palló Zoltán, a me­gyei tanács vb közlekedési osztályának vezetője a túl­ságosan szigorú hatósági előírások ellen emelve szót. felvetette: például a tűzol­tóutak indokolatlanul meg­növelik a középmagas lakó­épületek. a közintézmények építési költségeit. Dr. Komócsin Mihálv hozzászólásában gyakorlati példákkal igazolta. miért volna szükség nagyobb összhangra a kormányszin­tű intézkedések végrehajtá­sában. A közületi autóbu­szok bevonása a tömegköz­lekedésbe azért nem vált eredményessé mert a köz­gazdasági szabályozók elle­ne hatnak. A kellő érde­keltség hiánya a Volán szer­vezőkészségét is tompítja. Nagy fontosságú intézkedé­sekre — ilyen az állami la­kásépítések visszafogása, a magánépítések pártolása — a tárcáknak időben fel kel­lett volna készülniük — egyebek közt az anyagellá­tásban, a fuvarozásban kel­lene mielőbb megnyugtató megoldást találni, a magán­kisiparosok szinte monopol­helyzetét megszüntetni. Dr. Komócsin Mihály a vízi szállításokban elért Csongrád megyei eredmé­nyekről, az exportszállítá­sok és -szerződések teljesí­tésének visszásságairól. a 47-es út szélesítésének pénz­ügyi hátteréről is szólt. Ónozó György miniszter­helyettes elöljáróban hang­súlyozta : Csongrád megyé­ben zökkenők nélkül. si­kerrel oldották meg az át­szervezéssel kapcsolatos fel­adatokat. A közlekedési ágazat előtt álló tenniva­lók sem kisebbek, hiszen az igények és a lehetőségek közti összhang nehezen te­remthető meg. Mindeneset­re a szolgáltatások minősé­géből nem szabad engedni (erre a tarifaemelés óta kölcsönösen érzékeny a la­kosság), s a folyamatban le­vő beruházásokat is mi­előbb be kell fejezni, és használatba venni. A mi­niszterhelyettes hangsúlyoz­ta: ha a termelésben, a szolgáltatásokban nehézsé­get is okozott az üzem­anyag-takarékosságot köte­lezővé tevő rendelet, hasz­nát már érezhetjük. Az el­múlt két év takarékos gaz­dálkodása alapozta meg ugyanis azt. hogy az ország energiaellátásában nincse­nek ma nagy gondok. A vasút villamosításának és a nagy fogyasztású ZIL-teher­gépkocsik dízelesítésének programja mindenesetre folytatódik. Az energiafel­használás nagy tartalékai kimerülőben lévén. most majd a kis lépések taktiká­ját kell érvényesíteni, ilyen a fuvarszervezés, vagy műszaki újdonságok elter­jesztése. Megvizsgálják a mikrobuszos személyszállí­tás lehetőségét is — ahol például kevés az utas. fe­leslegesek a nagy autóbu­szok. Téglák milliói Teljesítették éves tervü­ket a Somogy—Zala me­gyei Tégla- és Cserépipari Vállalat tizenhat gyárának dolgozói. Az év elejétől együttesen több mint két­százmillió téglát készítettek. Két újdonságukból, az át­lagosnál erősebben hőszige­telő Thermoton és Uniform falazóblokkokból az idén mar több mint húszmilliót állítottak elő. Fogadta Kádár János Gennagyij Kiszeljov látogatása hazánkban Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására de­cember 13—15. között látogatást tett hazánkban Gennagyij Kiszeljov, az SZKP KB külügyi osztályának helyettes ve­zetője. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára találkozott a szovjet vendéggel. Fogadta Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára is. Horn Gyula, a KB külügyi osztályának vezetője és Kótai Géza, a külügyi osztály helyettes vezetője megbe­szélést folvtatott Gennagvii Kiszeljowal. a nemzetközi élet és a két párt kapcsolatainak néhány időszerű kérdésé­ről. Egyeztették az MSZMP és az SZKP 1984—1985-re szó­lót kétéves együttműködési tervét. Országos művelődés­politikai tanácskozás Aczél György beszéde A minisztérium ós Csong­rád megye vezetőinek teg­napi tanácskozásán termé­szetesen számos más elvi és gyakorlati kérdésben is köl­csönösen tájékozódtak a résztvevők. Szóba került többek közt a Szentes—Vá­sárhely közötti vasútvonal rekonstrukciójának ügye. a trolibuszok beszerzési gond­ja. a Szeged és a Balaton közti utazási idő rövidíté­sének igénye, a szegedi tá­volsági autóbusz-pályaudvar megépítésének sürgőssége. E témákra lapunkban adandó alkalommal visszatérünk. P. K. Kétnapos tanácskozás kez­dődött csütörtökön a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Politikai Főiskoláján abból az alkalomból, hogy 25 esztendővel ezelőtt az MSZMP művelődési politi­kájának irányelvei címmel ) jelentős pártállásfoglalás je­lent meg. A tanácskozást — amelyet az MSZMP Po­litikai Főiskolája, a Műve­lődési Minisztérium, az MSZMP tudományos, köz­oktatási és kulturális osztá­lya. Párttörténeti Intézete, valamint Társadalomtudo­mányi Intézete szervezett — Szabó Józséf, a főiskola rektora nyitotta meg. A tanácskozáson Molnár János, a Párttörténeti Inté­zet igazgatóhelyettese „A művelődéspolitikai irányel­vek történelmi körülményei és jelentősége", Köpeczi Bé­la ..A negyedszázados kul­turális fejlődés főbb tapasz­talatai és tanulságai", dr. Koncz János, az MSZMP Csongrád megyei bizottsá­gának titkára pedig ,.A mű­velődési terület megyei irá­nyításának néhány tapaszta­lata" címmel tartott elő­adást. Az előadásokat vita követte. A tanácskozáson részt vett s a vitában felszólalt Aczél György, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Szólt a művelődéspolitikánk alapját, legfőbb céljait máig érvényesen meghatározó do­kumentum létrejöttének kö­rülményeiről. arról a törté­nelmi helyzetről, amely a dolgozó tömegek kulturális felemelkedését, a művésze­tek valóságtükröző funkció­jának kiteljesedését, a művé­szeti alkotások közkinccsé tételét szolgáló program ki­tot. Ma elsősorban azt szük­séges áttekintenünk — mon­dotta —. hogv mi az. ami teljesült ebből az állásfogla­lásból. s még inkább: me­lyek az ebből adódó válto­zatlanul időszerű feladata­ink. illetve a negyedszázada még nem látott a fejlődés szülte tennivalóink. Utalt arra a hatalmas át­alakulásra. amelv e 25 esz­tendő alatt a művelődés fel­tételeiben. a kultúra egészé­ben. az életmódban végbe­dolgozására ösztönözte a pár- (Folytatás a 2. oldalon.) Á KISZ KB ülése Csütörtökön az ifjúsági szövetség székházában ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Bal­lai László, az MSZMP KB osztályvezetője. Hoós János, az országos tervhivatali ál­lamtitkár és fíácz Albert államtitkár, az Állami Bér­és Munkaügyi Hivatal elnö­ke. A testület tagjai meghallgat­ták Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának tájé­koztatóját az MSZMP KB Téli veszélyek A folyók alacsony vízállá­sa és a hideg idő következ­tében sok helyen megállt a zajló jég és összefagyott. Be­fagytak az állóvizek, a ku­bikgödrök, a holtágak is. Most, hogy közelednek a karácsonyi ünnepek, s a téli szünidő, gyermekeink vé­delmében talán ngm feles­leges az intés, a figyelmez­tetés: a diákok megnöveke­dett szabad idejükben se vá­lasszák a játéknak, kikap­csolódásnak talán legveszé­lyesebb formáját, a jégen csúszkálást! Kint hagyták — az alacsony vízállás miatl nem lehetett partra tenni —, az úszóházak bejáróhídjait, máris felfedezték azokat a gyerekek... A jeges pallón a folyó fölé inerészkedők­nek talán nincs veszélyér­zetük. A szülőkhöz, a pe­dagógusokhoz intézi a vízi­rendőrség a kérését: ne en­gedjék. hogy a gyerekek fo­lyók, tavak, holtágak, egyéb szabad vizek jegén tartóz­kodjanak! december 7-1 üléséről, majd Szórádi Sándornak, a KISZ KB titkárának előterjeszté­sében megvitatták a pá­lyakezdő fiatalok élet- és munkakörülményeiről szóló jelentést. A KISZ KB úgy értékelte, hogv az elmúlt időszakban összességében ja­vultak a pályakezdő fiata­lok életkörülményei. Ugyanakkor tapasztalha­tók nemkívánatos jelensé­gek is. A fiatalok egves cso­portjainak életpálya-esélyei — elsősorban a lakáshoz­jutás nehézségei miatt — romlottak. Nőtt a különbség pályakezdők és a többi ke­resők átlagos kereseti szín­vonala között, a gyermek­nevelés költségei pedig a társadalmi juttatásokat meg­haladó mértékben emelked­tek. A KISZ KB szükségesnek tartja és közreműködik ab­ban. hogv bővüljön az ifjú­ság mozgástere és cselekvé­si lehetősége, s növelhesse saját erőfeszítéseit iövőie megalapozásában. Különösen fontos, hogv a pályakezdő fiatalok elet- és munkakö­rülményeinek javítására kö­zéptávú program készüljön. A Központi Bizottság kezde­ményezi. hogy 1984-ben ke­rüljön sor a fiatal házasok áruvásárlási kölcsönének emelésére, az igénvbe vétel­re jogosultak körének bőví­tésére. Ezt követően a testület tagjai elfogadták a Központi Bizottság jövő évi munka­tervét, maid Kovács Jenő a KISZ KB titkára adott tájé­koztatást a XII. Világifjú­sági és Diáktalálkozó előké­szítésével kapcsolatos kér­désekről. A Központi Bizott­ság örömmel fogadta, és tá­mogatja a Lenini Komszo­mol kezdeményezését, hogy a XII. VIT-et 1985-ben Moszkvában rendezik meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom