Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-16 / 296. szám

Péntek', 1983. december 16. 7 Záróüiés Bécsben # Bécs (MTI) Bécsben csiRörtökön meg­tartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverze­tek csökkentéséről folyó tár­gyalások 31. fordulójának zá­TÓülését. Az ülésen az NDK. az Egyesült Államok és a Szov-. jetunió küldöttségének veze­tője szólalt fel. A szocialista országok szó­vivője sajtóértekezleten is­mertette André Wteland nagykövetnek, az NDK-kül­riöttség vezetőjének felszóla­lását, aki a szocialista orszá­gok nevében megvonta a tár­gyalások mérlegét. Rámuta­tott. hogy az új amerikai nukleáris fegyverek európai telepítése további és minő­ségileg új fenyegetést jelent a Varsói Szerződés országai­val szemben. A fegyverke­zési verseny újabb, veszélyes lorduloja éppen Közép-Euró­pában bontakozik ki a leg­nagyobb mértékben — abban a térségben, ahol a két kato­nai szövetség óriási erő­fisszpontositásai miatt már tíz évvel ezelőtt tárgyaláso­kat kezdtek a haderők csök­kentéséről. A szocialista országok — ahogyan idei javaslataik is bizonyítják — minden tőlük telhetőt megtettek azért, hogy a tárgyalások kikerüljenek a zsákutcából és megállapodás jöjjön létre. A NATO-tagor­szágok azonban ragaszkodtak irreális, obstrukciós állás­pontjukhoz, elutasították a gyakorlati megoldási javasla­tokat. William de vos van Stetn­wijk holland nagykövet, aki a NATO-tagországok nevé­ben tájékoztatta a sajtót, minden érdemi kérdés elől kitért. Azt mondotta, hogy a NATO-tagállamok készen állnak a tárgyalások foly­tatására. A tárgyalások folytatásá­nak időpontjáról diplomáciai csatornákon keresztül ké­sőbb fognak megegyezni. Az MTI bécsi tudósítója emlékeztet arra, hogy a bécsi haderőcsökkentési tár­gyalások — amelyeken a NATO tizenkettő és a Varsói Szerződés hét állama (köz­tük hazánk) vesz részt — 1973 októberben kezdődtek. Az enyhülési politika kibon­takozása idején kezdett meg­beszélések célja az volt, hogy fokozatosan csökkentsék a Közép-Európában felhalmo­zódott nagy mennyiségű, kor­szerű fegyverzetet, és csök­kentsék a két szövetség szem­benálló csapatainak létszámat — ily módon mérsékelve a feszültséget, a fegyveres konf­liktus veszélyét, a világ e különlegesen fontos térségé­ben. Nagykövet bemutatkozó látogatása A Budapest (MTI) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke bemutatkozó látogatáson fo­gadta Milovan Zidart, a Ju­goszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykö­vetét. Mitlerraod Belgrádban A Belgrád (MTI) Csütörtök délelőtt három­napos hivatalos látogatásra Belgrádba érkezett Francois Mitterrand francia köztársa­sági elnök. A magas rangú vendéget a belgrádi repü­lőtéren Mika Spiljak, a Ju­goszláv Államelnökség el­nöke, a kormány több tag­ja. más hivatalos személyek üdvözölték. Mitterrand-t út­jára elkísérte a párizsi kor­mány több minisztere is. Országos művelődés­politikai tanácskozás Heves viták - törekvések az egység visszaállítására Folytatja munkáját a Spanyol KP kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) ment. E fejlődés mennviségi mutatóit tekintve is szinte felmérhetetlen: az iskola­rendszer bővülése, a közok­tatás és a felsőfokú képzés eredményei nvomán minden eddiginél népesebb s' jelen­tősebb szereppel bíró értel­miségi réteg teremtődött meg hazánkban; a kultúra számokkal mérhető „fogyasz­tása" a korábbinak sokszo­rosára növekedett. A ma­gvar falu, a parasztság éle­tének átalakulását példa nélkül álló gyors előrehala­dás jellemezte. Ugyanakkor korántsem lehetünk elége­dettek az emberek tudatá­nak fejlődésével, a közer­kölcs átformálódásával, s ez egyben, feladatainkat is jel­zi — tette hozzá. Ma változatlanul igaz. s minden eddiginél időszerűbb az. a művelődéspolitikai irányelvekben Is tükröződött felismerés: a szocializmus­ban a nemzet sorskérdése, hogy az emberek tanuljanak, műveltek legyenek. Attól függött, s attól függ ennek az országnak a jövője — az ipar, a mezőgazdaság. az infrastruktúra fejlődése, az élet minősége —. hogv a kö­vetkező nemzedékeket meny­nyire képes kulturált, képzett emberekké nevelni. E ténvt kell szem előtt tartanunk művelődéspolitikánk mai tö­rekvéseinek meghatározása­kor — hangoztatta. Az 'értelmiség szerepéről szólva Aczél György kiemel­te hogy e réteg, amelyről negyedszázada még úuv be­széltünk, mint szövetsége­sünkről. mára a társadalom egészéhez szervesen hozzá­tartozó. annak egyenrangú részévé vált. Ugyanakkor többet kell törődni az értel­miségiekkel. hogv alkotó erejüket még inkább a szo­cializróus szolgálatába állít­sák: méltó feladatokat adni számukra, s vissza is igazol­ni munkájukat. A művelődéspolitikának, a művelődési intézményeknek kötelességük a ielenleginél nagyobb figyelmet fordítani arra. hogv az elmúlt évti­zedekben gvaraDOdott az em­berek szabad ideje, a lehető­ség arra. hogv kulturálód­janak. hogv színvonalasan szórakozzanak — mondotta. Nagv a felelősségünk ab­ban. hogv kellő segítséget adjunk a szabad idő való­ban tartalmas eltöltéséhez, hogv ió értelemben vett di­vattá váljék az olvasás, a kulturálódás megannyi for­mája. Többet kell ezért ten­ni. például úgv. hogv az olyan nagv hatású tömeg­kommunikációs eszköz, mint a televízió határozottabban vállalkozik műveltségigénvt ébresztő, formáló szerepére. A Központi Bizottság tit­kára a továbbiakban arról szólt, hogv a 25 éve elfoga­dott dokumentum nvomán alakult ki. s erősödött meg a művészeti műhelyek ön­állósága. az alkotói szabad­ság tiszteletben tartásán és a vitán, meggyőzésen alapuló elvi politikai irányítás gya­korlata. E kapcsolatrendszer­nek azonban ma érzékelhe­tők gyenge pontjai is, hiszen a műhelyek — filmstúdiók, színházak. könyvkiadók, szerkesztőségek — feleiős­séggel párosuló önállósága csak akkor érvényesülhet, ha az alkotás folyamata során vitatkoznak véleménvt mon­danak a készülő művekről. Jogos, és sürgető igénv. hogv a szocializmus ideológiájá­nak képviselete határozot­tabbá. következetesebbé váljék e műhelyekben. A párt arra szövetkezett a kultúra munkásaival. az értelmiségiekkel, hogv szebb, értelmesebb, gazdagabb éle­let teremtünk az emberek­nek. A kultúra emberfor­máló hatása, a műveltség kiteljesedése nélkül ez nem lehetséges. Ezért játszik semmi mással nem pótolható szerepet a kultúra mai éle­tünkben. s fejlődésünkben egyaránt — hangoztatta Aczél György. A tanácskozás pénteken folytatja munkáját. (MTI) A Madrid (MTI) A párt egységének hely­reállításához világos, a tö­megek számára is követhető, elvi politikára., a múlt hi­báival való- őszinte szembe­nézésre van szükség Ez az Igény uraUa a Spanyol Kommunista Párt kongresz­szusának csütörtöki vitáját. Miután regionális csopor­tokban szerda este külön­külön megvitatták a Köz­ponti Bizottság beszámoló­ját, a csütörtöki plenáris ülésen a csoportok állás­pontját egy-egy küldött: is­mertette. Szerdán késő este a cso­portokban szavaztak a be­számolóról. Ennek során a küldöttek közül 373-an tá­mogatták, 365-en elutasítot­ták a referátumot, 35-en pe­dig tartózkodtak a szava­zástól. . . •V ' A plenáris ülés éles vélé­ménvkülönbségéket tükröző vitájában -többen hangsú­lyozták, hogy amíg a párt­vezetés elvi alapon nem néz szembe az elkövetett hibák­kal. addig nem lehet hely­reállítani a megbomlott egységet. A küldöttek egy része azt követelte, hogv a párt deklarálja: az SKP a munkásosztály, a dolgotzók forradalmi, marxista pártja. Volt delegáció, amely arra szólította fel a vezétést. hogy ismerje el: az úgyne­A dollár fogságában A dollár mindinkább a " nyugat-európai gaz­daságok legveszedelmes. Db ellenfelévé válik. Ilyesfajta, persze némileg egyszerűsí­tő, de azért a helyzetet nagyjából jól tükröző meg­állapítások mind gyakrab­ban hangzanak az ériritelt országokban. Kétségtelen lény. hogy a dollár hosszú ideje nem tapasztalt virág­korát éli ezekben a hetek­ben. Árfolyama olyan roha­mosan emelkedik a legfon­tosabb tőkés valutákhoz ké­pest, hogy már a hetvenes évek elejét idézi ereje, pe­dig hát akkoriban merőben más világpolitikai es gaz­dasági viszonyok uralkod­tak. De hát miért is hat az amerikai valuta ilyen kelle­metlenül puszlítóan óceáni,n inneni társaira? — vetődik fel a kérdés. Először is azért, PVert a második világhábo­rú óta a dollár a tőkés vi­lággazdaság kulcsvalutája: a legtöbb nemzetközi pénz­ügyi és kereskedelmi ügy­letet dollárban bonyolítják le. Ha a dollár árfolyama kiugróan magas es folya­matosan emelkedő, akkur persze mindenki — magán­emberek és cégek egyaránt — dollárt keres, hiszen azt birtokolva hasznot remél­het. míg más valuták birto­kában veszteség fenyegeti. Ha viszont nagv a kereslet, ,iz persze tovább növeli a dollár árát. A tőke, ahelyett hogy Európában befektet­nék, átmegy Amerikába. Ez a jelenseg évek óta tart, s a döntő oka az. hogy az Egyesült Államokban kiug­róan magasak a kamatlá­bak. Az európai tőkés or­szágok gazdasági pangása már hosszabb ideje ezen a zátonyon vesztegel, egyre magasabb munkanélküli­séggel. * A drága dollár és a tar­tósan magas amerikai ka­matok tehát egyszerűen megbénítják a nyugat-euró­paiak gazdaságát, s a remélt fellendülés ilven pénzügyi kényszerpályák miatt ké­sik. Ráadásul a hatalmas katonai kiadások miatt az amerikai állami költségve­tés Ijesztően deficites. A washingtoni kormány ezt maga is a hitelpiacokon fel­vett pénzekkel pótolja — tovább fokozva a keresletet a hitel iránt. Deaganék azonban bizo­nyosan nem fogna* elállni fegyverkezési ter­veiktől. Pénzpolitikájuk pe­dig összességében külfó'di kereskedelmi vetélytársai­kat jobban sújtja, miért lenne hát változtatás? így várhatóan a dollár tovább­ra is erós marad, és fogság­ban tartja a fellendülésre szomjazó nyugat-európai gazdaságokat. Avar Károly vezett eurokommunista vo­nal sokat ártott a pártnak. A hozzászólók közül töb­ben követelték, hogv az SKP rende/.zé kapcsolatait a yilág összes kommunista Pártjával. fqHfibt a. S.zopjg­lista prszágok pártjaival. Santiago Carrillo a mad­ridi küldöttség nevében fel­szólaló volt főtitkár felüle­tesnek minősítette a Gerar­GO Iglesias főtitkár által előterjesztett beszámolót. Egyebek között kifejtette, hogv nem lát módosítani valót a pártnak a szocialista országokra vonatkozó. ko­rábbi hivatalos állásDontjá­ban. Majd azt próbálta bi­zonygatni. hogy nem az SKP vitte túlzásba a létező szocializmus bírálatát, ha­nem a pártból már kizárt frakciós csoport. Carrillo a hatalmon levő szocialista munkáspárt kül­politikáját atlantistának. gazdaságpolitikáját pedig munkásellenesnek nevezte. Végezetül pedig bejelentet­te. hogv a madridi küldött­ség ..aláveti magát a kong­resszus döntéseinek". Egészségügy, ipar, kereskedelem Bizottsági ülések az Országházban A Budapest (MTI) A Parlamentben — dr. Pesta Lászlónak, a testület elnökének vezetésével — ta­nácskozott. áz országgyűlés szociális és egészségügyi bi­zottsága. A képviselők meg­vitatták az Egészségügyi Mi­nisztérium, valamint a SZOT társadalombiztosítási, illetve üdülési és szanatóriumi fő­igazgatóságának 1984. évi költségvetését. Dr. Juszt Lajos egészség­ügyi miniszterhelyettes hang­súlyozta: a VI. ötéves terv­ben meghatározott egészség­politikai céljainkat nem ad­juk fel, és ha nem is az eredeti ütemben, de mindent megteszünk elérésükért. A tanácskozást vita követte. Az iparnak is alapvető feladata, hogv továbbra is hozzájáruljon a külgazdasá­gi egyensúly javításához, olv módon, hogv az eddigi­nél nagyobb mértékben fo­kozza a hatékonyságot — hangoztatták az országgyű­lés ipari bizottságának csü­törtökön a Parlamentben megtartott ülésén, amelyen Gorjanc Ignác elnökölt. A képviselője a jövő" évi költségvetési tervezetet. az ezzel kapcsolatos satátos ipari tennivalókat vitatták meg. Az írásos beszámoló­hoz Rabi Béla ipari minisz­tériumi államtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. Egye­bek között elmondta, az idei esztendő, akárcsak a népgaz­daság egészében. az ioar számára sem tartozott a könnyűek közé. A nehézsé­gek elsősorban az értékesí­tésnél jelentkeztek. A bel­kereskedelmi értékesítés nem haladta meg az elmúlt évit, jelentős azonban az emelke­dés a külpiacokon. Jövőre több vállalatnál kí­sérleti bérszabályozást ve­zetnek be. amelvnek célja, hogv segítsék a létszámmeg­tartó-kéoességet. illetve lét­számmegtakarítást érhesse­nek el. A szabálvozómódosí­tások ugvancsak kedvezően ösztönzik az exportot is. A beszámoló feletti vitá­ban felszólalt Kangyalka An­tal Csongrád megyei képvi­selő is. A Parlamentben tartotta ülését az országgyűlés ke­reskedelmi bizottságai Nife-fi Rezsőnek, a bizottság elnö­kének vezetésével megvitat^ ták a kül- és bel keres ke­delem idei munkájáról. éf, jövő évi feladatairól készí­tett írásos tájékoztatót, amelyhez Török István kül­kereskedelmi és Andriká Miklós belkereskedelmi ál­lamtitkár fűzött szóbeli ki­egészítést. A külkereskedelmi tájé­koztató részletezte azokat a nehézségeket, amelyek között az idén meg kell valósíta­nunk a tervben meghatáro­zott célokat, köztük a leg­fontosabbat : a külkereske­delmi egyensúly megőrzését. A tájékoztatók és a szóbe­li kiegészítők után élénk vi­ta alakult ki a kereskedelmi bizottság ülésén. A vitában felszólalt Mag Pál Csongrád megyei képviselő is. A képviselők által elmon­dottakra Török István és Andrikó Miklós válaszolt. Az ülés Nvers Rezső zárszavával ért véget. Tanácskoznak a portugál kommunisták ANGOL—MAGYAR MEGÁLLAPODÁS Az angol—magvar keres­kedelmi kapcsolatok történe­tének egvik legjelentősebb egyedi megállapodását írták alá Londonban a Wellcome Foundation Hd., illetve a Chemolimpex külkereske­delmi vállalat és a Chinoin képviselői. A megállapodás 1984-re mezőgazdasági vegy­szerek és közbenső vegvi termékek kölcsönös szállítá­sát irányozza elő mintegy 15 millió angol font értékben. Ez majdnem egv tizede a két ország idei várható tel­jes kereskedelmi forgalmá­nak. GROM1KO FOGADTA HÁRTMANT Andrei Gromiko. az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese. külügymi­niszter pénteken fogadta Arthur Hartmant. az Egye­sült Államok moszkvai nagykövetét. A találkozót az amerikai diplomata kérte. TYIHONOV—SORSA­ESZMECSERE A kétoldalú szovjet—finn kapcsolatok helvzetéről tár­gyalt Nyikolai Tvihonov. a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke és Kalevi Sorsa finn miniszterelnök csütörtökön. Moszkvában. LUMP­ÉVFORDULÓ 35 évvel ezelőtt. 1948. de­cember 15-én ült össze Var­sóban a Lengyel Munkás­párt és a Lengyel Szocialis­ta Párt egvesülési kongresz­szusa. amely véget vetett a lengvel munkásosztály fél­évszázados megosztottságá­nak. létrehozta a Lengvel Egyesült Munkáspártot. Az évfordulóról szerte Lengyel­országban megemlékeztek. 0 Lisszabon (MTI) Portóban, a Lisszabontól 300 kilométerre északra fekvő kikötővárosban csü­törtökön délelőtt megkezdte munkáját a Potrugál Kom­munista Párt X. kongresz­szusa. A tanácskozás mun­kájában közel kétezer kül­dött vesz részt. Az elnöki emelvényen ott vannak a külföldi küldöttségek veze­tői is. köztük Óvári Miklós. az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a KB tit­kára. Az SZKP küldöttsé­gét Mihail Gorbacsov. az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a KB titká­ra vezeti. A PKP Központi Bizott­sága nevében Angelo Velo­so. a Politikai Bizottság póttagja köszöntötte a kül­dötteket cs mindazokat, akik hozzájárultak a tanácskozás megtartásához. Üdvözölte az Egyesült Népi Szövetség (APU), a zöldek és a por­tugál szakszervezetek, vala­mint a több mint 60 test­vérpárt, illetve nemzeti fel­szabadító mozgalom képvi­selőit. A kongresszuson — a két párt között kiélező­dött ellentétek miatt — nem képviseltette magát a kormánvzó szocialista párt. Alvaro Cunhal főtitkár beszámolójában emlékezte­tett rá. hogy a IX. kong­resszus óta eltelt négv év­ben mind a nemzetközi helyzetben, mind pedig po­litikai téren jelentős válto­zások történtek. A fegyver­kezés fokozódása, az ame­rikai közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek európai telepítése. egv nukleáris háború közvetlen veszélyé­vel fenyeget. Ezzel párhu­zamosan az ország belső helyzete is feszültebbé vált A beszámolót vita követte, a tanácskozás ma folytatja munkáját

Next

/
Oldalképek
Tartalom