Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-15 / 295. szám

« Csütörtök, 1983. december 15. Telekgazdálkodás Szegeden (3.) Hogyan állapítják meg az árakat? Városszépítők ©SqR.HÁZ 22 LAKÁS ^TI^JMi16LAKÁSydros^fkod4siV (ES)H.C$ALADIH. 71 LAKAS Kertészet r i * i A Hársfa utca környékének beépítési terve Az ÉSZI telekárak képviselőitől a kialakításának meghatározóiról nem sokat tudtunk meg. Sétáljunk vissza a tanácshoz, s kérdez­zük meg. milyen szempontok alapján határozzál; meg az árakat, s mennyibe kerülnek a most kialakított területe­ken a telkek. Báló László főmérnök elöljárójában el­mondta. hogy ez év má­ciusában a tanács végrehaj­tó bizottsága áttekintette a telekgazdálkodás helyzetét és úgy határozott, hogv to­vábbi területeket készítse­nek elő magánerős építke­zések céljára. — A,? . idgí munkánk há­rom Összefüggő lakásépítési terület feltárására irányult Az előkészítés során a ko­rábbi. műszakilag nehezen kivitelezhető koncepciók több helyen átértékelésre kerültek: így a tápéi telek­alakítás első helyéül a Zsu­kov tér környékének rende­zése. a szentmihálvteleki te­rületek közműellátásának újra értékelése, valamint a Hársfa utcai terület előké­szítésének meggyorsítása biztosította azt. hogv e há­rom területen még az idén elkezdjük a telkek értékesí­tését. Az említett helveken összesen 214 lakás fölépíté­sére alkalmas építési telek található. — Hogyan határozzák meg a telek árát? — Az árkialakítás javas­latánál több olyan tényezőt figyelembe kell venni, me­lyeket jogszabályok rendez­nek. A tartós földhasználat­ról szóló rendelkezések ge­nerális módosítása nemrégi­ben megtörtént. Az 1983 évi 21 tvr.. valamint a 16 1983. (X. 16) ÉVM—IM—PM sz. egvütt.es rendelete a mérv­adó. Az úi alapokra helye­zett tartós földhasználati jogintézmény egyértelműen megközelíti a használó jogo­sítványaiban történt válto­zások után a tulajdonosi pozíciót. — A jogi nyelvezet, meg­fogalmazás után végül is mi a lénveg? — Az. hogv míg korábban csak a használat és a bir­toklás volt a földhasználat tartalma, az úi szabályozás révén a rendelkezés joga is megilleti a földhasználót. Ennek egvenes következmé­nye. hogv a tanácsnak a haszná 'atbaadás; követően semmilyen szerepe nincs a telek további forgalmazásá­ban. vagv a használatbavéte­li díj alakításában. — Ezek szerint az árak alakítására is hatással van az úi rendelkezés. — De még mennv;re Mi­után a telkek beépítésre ke­rülnek. tulajdonváltozás ese­tén a felépítmény gazdáia a szabadforgalom viszonyai­hoz alakuló árat tud érvé­nyesíteni az eladáskor. Ha a tanácsi használatbaadás lé­nyeges árpreferenciával tör­ténne. ezt a kedvezményt el­idegenítéskor az eredeti szerző érvényesíteni tudná a saját zsebére, tehát jelentős munka nélkül szerzett jöve­delemhez juttatná. A reális forgalmi értéket alulról kö­zelítő meghatározást indo­kolja a telkek iránti kereslet mértéke is. Nem célszerű a reális értéktől lényegesen alacsonyabb áron átadni a telkeket. Ez a normális ügy­let kiszűri azokat az embe­reket. akik csupán a kedve­ző feltételek miatt vásárol­nának területet, építeni nem építenének, hanem később egyszerűen eladnák azt. A használatbavételi díjak meg­állapításja során ajj.. előkészí­tés messzemenően figyelem­be vette az ado- és- .illeték­hivatal adatait, valamint az egyes területek ielenlegi helyzetét és várható alaku­lását. — Az említett területekről hallhatnánk részletesebben is? — Természetesen. Kezdjük az üjszegedi Hársfa utca környékén kialakított terü­lettel. Ott 109 darab lakás közül 73 darab családi­házas megoldással kerül el­helyezésre, egységesen 543 négvzeméter nagyságú ház­helyeken. Húsz lakás építése öt telken négylakásos társas­ház formájában lesz kivite­lezhető. egv telek átlagos nagysága 1320 négyzetméter. Tizenhat lakás elhelyezése 4811 négyzetméter területen történik, csoportos korszerű, átriumházas formában. — S a telekárak? — A közművesítetlen te­rület használatbavételi díia 300 forint négyzetméteren­ként, ennek megfelelően egv családiházas porta 162 900 forintért kerül hasz­nálatbaadásra. A társasházi formában indulók lakáson­ként 99 ezer forintot fizet­nek a területért, míg az átriumházban épülő lakások­ra iutó telek ára 90 ezer forint lesz egységesen. A közművesítés lebonyolításá­ról már korábban szó esett, azt közműtársulási csoportok intézik maid. — A tápéi Zsukov tér kör­nyékével mi a helvzet? — Azon a területen 42 családiházas telek kerül ki­alakításra A iellemző telek­nagyság 525—630 négyzet­méter között ingadozik. A használatbavételi díi négy­zetméterenként 200 forint Meg kell jegyeznem. hogy ezen a területen a közmű­vesítés! tervben egyelőre' nem szerepel a csatorna és a gázhálózat kiépítése Kohó­salakos útstabitizációval vi­szonylagos jó közlekedést biztosítanak és egv-egv tele',; várható közművesítési költ­sége 60 ezer forintra rúg­hat. — Maradt még a szent­mihálvteleki I/A ütem. — A Szentmihál.vtelken számításba vett összes te­lekalakítás első lépcsője­ként 63 lakás elhelyezésére alkalmas 52 darab telek ke­rült kialakításra. A beépíté­si mód családiházas és 11 esetben ikerházas megoldá­sú. A közművesítetlen terü­let használatbavételi díja 140 forint négyzetméteren­ként. Az igen eltérő telek­nagyságok átlagában ez 115 ezer forintot ielent az érde­keltek számára. Itt is volna egy megjegyzésem: e terü­let használóinak kijelölése, s az összes további szervezé­si és közművesítési feladat a MÉSZÖV dolga lesz. — Aki telket akar- vásá­rolni. mit tegyen? — Közreadjuk a pályázati, jelentkezési tudnivalókat, abból, legalábbis reméljük, mindent pontosan megtud­hatnak a telkék iránt érdek­lődók. Gazdagh István A nyár elején felhívás jelent meg la­punkban a Szegedi Városszépítő Egyesület alapítására. Az eltelt hónapokban körül­tekintő szervező munka folyt, a felhívás nyomán mintegy négyszázan jelentkeztek a maidani egyesület soraiba. Most meg­érkezett a meghívó, mely szerint a Sze­gedi Városszépítő Egyesület alakuló köz­gyűlésére december 19-én. hétfőn este 6 órakor kerül sor. az MTESZ Kígyó utca 4. szám alatti Technika Házában. Megnyitót Kulcsárné dr. Kiss Piroska, a Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának tit­kára mond. az egyesület céljáról és prog­ramjáról dr. Trogmayer Ottó, a Móra Fe­renc Múzeum igazgatója szól. az alapsza­bály tervezetét dr. Penczi András ügyvéd ismerteti, maid a résztvevők megválaszt­ják a tisztségviselőket. Eddig a rövidke hír. ám érdemes bele­lapozni az alapszabály-tervezetbe is. A Szegedi Városszépítő Egyesület a uárosát szerető, a település épített és természeti környezetének óvását és gyarapítását sze­mélyes közreműködéssel és társadalmi összefogással előmozdítani szándékozók egyesülete. Feladatának tekinti az egye­sület. hogv népszerűsítse a városi környe­zet értékeit, segítse ezek megismertetését és megszerettetését, figyelemmel kísérje mindenekelőtt a történeti, régészeti, vá­rosszerkezeti. építészeti, ipar- és képző­művészeti. technikatörténeti, kegyeleti és természeti emlékeinek és értékeinek óvá­sát. támogassa ezek méltó állapotban va­ló fennmaradását, védelmét, és mozdítsa elő rangos, úi környezeti értékek létrejöt­tét. A város szépítésére szövetkezők véle­ményeket és javaslatokat dolgoznak ki mindazon szervek és szervezetek számá­ra. amelyek a városi környezet alakításá­val tartósan vagy időlegesen foglalkoz­nak. illetve amelyeknek tevékenysége, in­gatlanai. eszközei és berendezési tárgyai e környezet minőségét befolyásolják. A Szegedi Városszépítő Egyesület igyek­szik közreműködni az érintett környeze­tet befolyásoló döntésekben. Céljait elő­mozdító előadásokat, összejöveteleket, ki­állításokat és bemutatókat szervez, kiadvá­nyokat jelentet meg. Kezdeményezi a vá­rost szépítő emléktáblák, képző- és ipar­művészeti alkotások, utcai bútorok, ké­nyelmi és kommunikációs berendezések és létesítmények elhelyezését, illetve a kör­nyezetet csúfító és a Szegedhez méltatlan tárgyak és létesítmények eltávolítását. Az egvesület folyamatos munkájához kéri a lakosság cselekvő támogatását. Számít mindazokra, akik szeretik környezetüket, s annak minőségi javításának érdekében hajlandók tenni is. Társadalmimunka­akciókat. a város rendjének, tisztaságának védelmét célzó erőfeszítéseket szeretne tenni. Az egyesület céljait a szocialista társa­dalmi rend követelményeinek szem előtt tartásával tagságára, a város lakosságára, az állami és társadalmi szervekre, a gaz­dasági szervezetekre és intézményekre, il­letve ezek politikai, erkölcsi és anyagi támogatására alapozva valósíthatja meg. Munkáját a Hazafia* Népfront városi és megvei bizottságával együttműködve vég­zi. de tevékenysége során szoros kapcso­latot szeretne fönntartani a munkájához kapcsolódó társadalmi szervezetekkel. Az egyesület tagja lehet minden nagy­korú személy. A rendes tagságot kérők belépési nyilatkozatot tesznek és tagdíjat fizetnek. Pártoló tagok lehetnek a csatla­kozó nyilatkozatot tevő személyek, válla­lati és intézményi kollektívák, akik anya­gilag támogatják az egyesületet. Az egye­sület legfőbb szerve a tagok összességét tömörítő közgyűlés, mely minden kérdés­ben dönthet. A közgyűlés elnököt, választ­mányt és ellenőrző bizottságot választ. A választmány soraiból választanak alelnö­köket. titkárt és gazdasági felelőst. Amióta megjelent Borvendég Béla, Penczi András, Trogmayer Ottó és Wag­ner István fölhívása a Délmagyarország­ban. egyre több jelzés érkezett, melyek támogatják, serkentik és felajánlásokról biztosítják e nemes vállalkozást. Ráday Mihály televíziós sorozatának nemes hul­lámverése elérte Szegedet is. s az ország néhány városában létrejött egyesület után, hétfőn városunkban is megtartják az ala­kuló ülést. A feladatokkal, célokkal, azt hiszem, tisztában van minden, városát sze­rető ember. Valamennyiünknek van sze­retett utcája, kedves háza. környéke, s mindannyiunkat bosszant a slendriánság. a nemtörődömség, a piszok, az elhanya-„ goltság. Többen többet látunk, ha szándé­kainkat összegezzük, eredője nem lehet más. mint egy. az eddiginél is dinamiku­sabban fejlődő, rejtett értékeit is meg­mutató. sok arcú város. A Széchenyi téri Deák Ferenc-szobor ta­lapzatára ezt az idézetet vésték: „Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatja. De ami­ről a nemzet, félve a szenvedésektől, ön­maoa lemondott, annak visszaszerzése ne­héz és mindig kétséges.'' A telen. a mos­tani idő mindannyiunknak kedvez, s ne mondjunk le arról a lehetőségről, amit e Város minden lakójának ígér a váfbsszé­pítők közösségének megszületése. T. L. Javuló piaci munka-sikeres exporttermékek A piaci verseny erősödése egyre inkább arra kénysze­ríti a magyar exportőröket, hogy rendszeresen tájéko­zódjanak a vevők, a felhasz­nálók véleményéről, megis­merjék kívánságaikat, s azokhoz az újabb szállítmá­nyoknál a termékek tovább­fejlesztésénél rugalmasan al­kalmazkodjanak. A bőripari termékek érté­kesítésével foglalkozó kül­kereskedelmi vállalat, a Tannimpex évente mintegy 15—20 szakvásáron mutatja be bővülő kínálatát, tiszteli a véleményeket. Igen sikeres volt a legutóbbi moszkvai árubemutató, ahol cipőket, bőrdíszműárukat és kesztyű­ket egyaránt kiállítottak. A vásárló, a Raznoexport kül­kereskedelmi vállalat képvi­selői elégedetten nyilatkoz­tak a látottakról és már több 1984-es szállításra kötöttek szerződést. A külkereskedel­mi vállalat tőkés exportját az idén a tervezettnél na­gyobb mértékben bővíti. Az Ártex külkereskedelmi vállalat, amely mintegy 500 cikkcsoport külföldi értékesí­tésével foglalkozik, három éve elsősorban magyar búto­rok kivitelével ért el figye­lemre méltó eredményeket a tengerentúlon. Az USA-ban elsősorban úgynevezett stíl­és barokk-, illetve modern bútorok exportját kezdték meg. A gyártók és az ex­portőrök figyelembe vették az európaitól lényegesen el­térő ízlésvilágot, s ennek megfelelően a korábban ex­portáltaktól eltérő méretű és külsejű termékekkel jelen­tek meg. Mindezek eredmé­nyeként 1981 óta minden év­ben megduplázták az értéke­sített mennyiséget, s hasonló fejlődéssel számolnak 1984­re is. Jelenleg már minden kategóriában — az olcsótól az igényesig — szállítanak termékeket. A tengerentúlon ért el szá­mottevő sikert az Ikarus­gyár is, amely az esztendő végéig 40 csuklós buszt szál­lít az amerikai Milwaukee­be. Huszonöt járművet nem­rég indítottak útnak, s öt busz a napokban készült el. A tervek szerint december végéig a többit is átadják. A gyár rendkívül rövid határ­időt vállalva exportál a ten­gerentúlra. Munkaszervezés­sel, a gépek és a brigádok átcsoportosításával lényege­sen gyorsabbá tették a szere­lést. Míg korábban hetente egy ilyen autóbusz készült el, addig ma már naponta összeszerelnek egy járművet. Az amerikai piacon a gyár 1980-ban jelentkezett, s két­évi erőteljes piacfeltáró munkájuk eredményeként megérkezett az első rendelés is csuklós autóbuszokra. Azóta mintegy 200-at szállí­tottak tengerentúlra, s ma már az USA-ban és Kanadá­ban egyaránt elismert név­nek számít az Ikarus. 1984­re újabb ötven buszra kap­tak megrendelést, ezúttal Houstonból. Kedvező évet zár az idén a Chemolimpex külkereske­delmi vállalat, amelynek tő­kés exportja várhatóan 10 százalékkal haladja meg a múlt esztendeit, s értéke el­éri a 15 milliárd forintot. A vegyiparban az elmúlt évek­ben végrehajtott fejlesztések eredményeként számos ter­mék minősége ma már eléri a világszínvonalat. Például a Borsodi Vegyi Kombinát ál­tal gyártott pvc-por — ame­lyet japán technológia fel­használásával készítenek — a vevők véleménye szerint kiemelkedő minőségű. A vál­lalat a terméket Nyugat­Európába és a tengerentúl­ra egyaránt exportálja. A jó minőségű termékkel a külke­reskedelmi vállalat a vi­szonylag nehéz értékesítési viszonyok között is meg tud­ta tartani piaci pozícióit, sőt az idén az eladási árakat is bizonyos mértékben emel­hették. Ez azért is figyelem­re méltó, mert jelenleg a vegyipari termékek piacát általában nyomott árak jel­lemzik. Az Ezermester Vállalat és a Skála-Coop Ezertechnik né­ven kereskedelmi gazdasági társaságot hozott létre. Cél­jairól, terveiről tartott sajtó­tájékoztatót szerdán Könye Jenő, az Ezermester igazga­tója. Elmondta: január l-tól a két alapító vállalattól a társaság veszi át a nagyke­reskedelmi tevékenységet. Ezzel kívánják jobban ellát­ni a kiskereskedelmi háló­zatot olyan cikkekkel, ame­lyeket eddig a két vállalat külön-külön forgalmazott. A hazai felvevő piac: vala­mennyi Skála Áruház, Priz­ma Áruház és az Ezermester bolthálózat Á tejipar eredményei Eredményes évet zárhat a tejipar — erről és a jövő esz­tendei tervekről tartott saj­tótájékoztatót tegnap, szer­dán a Tejipari Vállalatok Trösztje, ahol elmondták: a mezőgazdasági üzemekkel és a kereskedelemmel kialakí­tott jó együttműködés ered­ményeként az idén biztosí­tották a lakosság színvonalas ellátását termékeikből. A ter­vezettnél mintegy negyven­millió literrel több tejet vet­tek át és dolgoztak fel. Az üzemek száma is nőtt, az év során kezdte meg a termelést a szekszárdi sajtüzem, a pásztói tejüzem és a makói krémfehérsajt-üzem, amely elsősorban exportra termel. A jövő évi feladatok kö­zül különösen fontos, hogy a tejtermelés színvonala ne csökkenjen. Ennek érdeké­ben január 1-től a tröszt emeli a -tej termelői árát, ily módon kifizetődőbbé válhat a tehenészetek tevékenysége. Fokozott gondot fordítanak a minőség javítására is. Jam Ár elsejétől a nagyüzemi tehe­nészetekben életbe lép a bakteriológiai minőségtől függő differenciált felvásár­lási árrendszer, s ezzel a termelök anyagilag is foko­zottan érdekeltek a jobb mi­nőségű tej szállításában. Jövőre egész sor újdonság­gal bővíti az ipar a tejter­mékek választékát A debre­ceni tejüzemben magyar— bolgár kooperációban meg­kezdik a bolgár típusú jog­hurt gyártását, megjelenik az alacsony zsírtartalmú lestyá­nos, fokhagymás és paprikás ízesítésű sajt, az egri üzem gyümölcs ízesítésű zseléket és fagylaltokat hoz forgalom­ba, a soproni üj tejipari üzemben pedig édes és fű­szeres vajkrémeket állítanak elő, s forgalomba kerül az üdítő hatású narancsos tej­ital. Ugyancsak újdonság lesz a tejfölös túró, amely mű­anyag pohárban kerül a bol­tokba. CMT9

Next

/
Oldalképek
Tartalom