Délmagyarország, 1983. október (73. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-20 / 248. szám

4 Csütörtök, 1983. október 20. Százévesek klubja alakult Könyvtárosünnepség Budapesten Az idén megnyitásának, illetve közhasználatba adá­sának centenáriumát ün­neplő szegedi Somogyi­könyvtár emlékülést rende­zett szerdán Budapesten, a Széchényi Köávvtár díszter­mében. Ezen Tóth Béla í-ó, a Somogyi-könyvtár igazga­tója emlékezett meg a •könyvtár évszázados útjá­ról. majd dr. Péter László tudományos tanácsadó arról a szerepről tartott előadást, amelyet a könyvtár betölt Csongrád megve és szék­helye művelődéstörténeté­ben. Az alapító Somogyi Károlyról Beke Margit, az esztergomi prímási levéltár igazgatója, a múlt, század­vég hazai könyvtárügyéről Fülöp Géza, az ELTE könyvtártudományi tanszé­kének docense beszélt. Ezt követően alakult meg a Százévesek klubja, vagy­is a hazai százéves köz­művelődési könyvtárak kö­zössége. Az ebbe tartozó közkönyvtáraknak' Billéái Ferencné. a Magvar Könyv­tárosok Egyesületének el­nöke nyújtotta át az ezt tanúsító okleveleket. Cente­náris oklevelet kapott az ünnepelt ' Somogyi-könyvtár mellett a hódmezővásárhe­lyi Németh László Könyv­tár (amely ugyan közhasz­nálatba adásának még csak 96. esztendejénél tart), va­lamint a szombathelyi Ber­zsenyi Dániel Megyei Könyvtár (amely már J03 éve működik), és az idén évszázada megnyílt gyulai Mogyoróssi János Vár >si Könyvtár. MTESZ­tanácskozás Szerdán ülést tartott az MTESZ országos elnöksége, Fock Jenő elnökletével. Tóth János, az MTESZ fő­titkára beszámolt a két el­nökségi ülés között eltelt Időszak tevékenységéről. Az országos elnökség jóváhagy­ta az üzemi és intézményi szervezetek orsz'gos tanács­kozásának előkészületeit es program/iát. e'fogadta - az :dei MTFS7-^''ásókról szó­'ó előterjesztést. Megállapodás Kiss Lajos vezérőrnagy, a Magyar Honvédelmi Szövet­ség főtitkára és Ispánorits Márton, a Magvar Ellenál­lók. Anti?a,iszták Szövetsé­gének főtitkára a két szö­vetség együttműködésének továbbfejlesztésére és távia­ti célkitűzéseik megvalósítá­sára irányelveket írtak alá szerdán az MHSZ székhá­zában. Közgazdasági napok Bér- és i A közgazdasági napok tmogramjában tegnap, szer­dán délután egy érdekes és sokakat érintő téma szere­pelt: előadást hallhattak az időszerű bér- és jövedelem­politikai kérdésekről. A SZOT főmunkatársa. Há­mori Antal beszélt a bér­szabályozás jelenlegi helyze­téről és a jövő esztendőben várható változtatásokról. El­mondta többek között, hogv » végleges döntésekre csak ezután kerül sor, dp min­den bizonnyal november közepére nyilvánosságra hozzák az újabb rendelkezé­seket szabályozókat. Megtudhattuk Hámori An­tal előadásából, hogy az idei esztendőre tervezett és el­képzelt munkaerő „mozgás" nagyjából úgy alakult, ahogy gondolták. Az ipar­ban nagyobb mértékben az építőiparban mérsékelteb­ben. de csökkent a létszám. Évek óta gondot okoz egyébként — sok helyütt trgyan csak látszat gondok­ról van szó —. hogy a ter­melés stagnálása, illetve alacsony mértékű növekedé­se ellenére is munkaerő­hiányra hivatkoznak a vál­lalatok. Ez a sond néhol igazi és gyakran feszültsé­geket is okoz. Különösen ér­vényes a budapesti iparvál­lalatoknál. vidéki nagy ipa­ri körzetekben és egyes szakmai területeken. A ko­rábban bevezetett érdekelt­ségi rendszer hatása még nemigen érződik. Valamelyest envhíti a gondokat a közelmúltban létrejött gazdasági munka­közösségek hálózata. Jelen­leg hazánkban 7500 vállala­ti gazdasági munkaközösség működik, tagjaik száma kö­rülbelül 75 ezer, E csopor­tok munkaerőt pótolnak, de bizonvos feszültségeket is okoznak. Mivel a termelési alaptevékenységhez kapcso­lódik munkájuk, a munka­erőhiánnyal küzködő cé­geknek egyenesen áldásos a munkaközösségek tevé­kenysége. A feszültségek ak­kor jelentkeznek, amikor a közösségek tagjainak: kifize­tett bért a termelési költsé­gek között számolják, s így bértakarékosságról nehe­zen lehet beszélni. Bár azt is megjegyezte az előadó, hogy a munkaközösségek tagjainak külön jövedelme alig haladja meg azt az ösz­szeget, amelyet a túlórázók is megkeresnek pótlékaik­kal együtt. Békenagygyiilések, fórumok, előadások Azt tervezik a jövő esz­tendőtől fogva hogv a vál­lalatokat „érzékenyebbé" teszik bérpolitikájuk for­málására, miközben az önál­lóságot is tovább növelik majd. Az idei esztendőben is körülbelül 30 vállalatnál alkalmaznak kísérleti jel­leggel speciális bérszabályo­zást. Tapasztalataikról nincs még megbízható és megnyugtató összegzés. A bérpolitikai szabályzókban várható módosítások termé­szetesen a legfőbb gazda­ságpolitikai föladatainkba „ágvazva" működhetnek eredményesen. Tehát hatá­suknak érződni kell a kül­kereskedelmi egyensúly ja­vulásában. a fogyasztás és a felhalmozás arányainak egészséges alakításában és az életszínvonal elért ered­ményeinek a megtartásá­ban. Az előadás befejező ré­szében fölvázolta Hámori Antal a várható változáso­kat, a bérpolitikai célkitű­zések megvalósítása érdeké­ben alkalmazandó eszköz­rendszereket. A lénveg per­sze marad: a jobb és na­gyobb teljesítményt fejez­zék ki a keresetek is. de egy sor területen ezt ad­minisztratív intézkedések­kel aligha lehet megoldani. Csak a nagvobb fokú érde­keltségi rendszer hozhat megnvugtató eredményeket Azt is tudják a szakembe­rek, how olvan bérszabá­lvozó rendszer- volna az iga­zi, amely valóban érzékeny ­nvé teszi a vállalatokat a költségek alakításában. Eh­hez- az első lépéseket való­színű már a jövő esztendő­ben megteszik. Az országgyűlés őszi ülésszoko elé Az Einöki Tanács október 20-ra összehívta az ország­gyűlést. Legfelső törvényhozásunk tagiai várhatóan meg­vitatják az ipari miniszter beszámolóját az ipar helyzeté­ről és feladatéiról, valamint a Központi Néni Ellenőrzési Bizottság elnökének tájékoztatóját a népi ellenőrzés mun­kájúról. Az Ipari Minisztérium tevékenységét létrejötte, vagyis a különböző, ágazati minisztériumok összevonása óta nem vizsgálta a parla­ment. Am a téma iránti felfokozott várakozás — arr^elv a megyei képviselő­csoportok tanácskozásain, illetve az országgyűlés ipa­ri bizottsága ülésén is megnyilvánult — nemcsak e ténvnek köszönhető. Az iparról az elmúlt hónapok­ban igen sokat lehetett htjllani. tevékenvsége az ér­deklődés homlokterébe ke­rült. nem véletlenül, ipa­runk komoly gondoskal küzd, immár jó ideje. A 70-es évekbeli olajárrobba­nás után ez az évtized a technológiák felértékelődé­sével. világgazdasági re­cesszióval kezdődött. Ezek káros hatásai súlyosan érintették iparunkat. Hioa volna azonban az elmúlt három esztendőt, vagyis a VI. ötéves terv kezdete cta eltelt időszakot, csak és kizárólag a gondokkal, ba­rokkal iellemezni. Az ipar­ban dolgozó 1 millió 300 ezer ember munkája nyo­mán napjainkra számottevő minőségi változás is észre­vehető e népgazdasági ág­ban. Nőtt a termelékeny­ség: 1980 óta több mint 100 ezer ember keresett más­hol munkát magának, .ám az ipar termelése évről év­re mégis meghaladta az elő­ző esztendeit. Az okos in­tézkedéseknek és azok kö­vetkezetes végrehajtásának is köszönhető, hogy 1978 és 1983 között' a termelés nö­vekedését nem , követte az energiafelhasználás növe­kedése, sőt, tavaly immár 2 millió tonná kőolajter­mékkel kevesebebet hasz­nált az ipar, mint 1978-ban. A tőkés export növelésével — erre az évre 4,9 százalé­kos emelkedést terveztek, és valószínűleg 7 százalék lesz a növekedés — az ipar jól jav'tja a gazdaság kon­vertibilis egyensúlyát. Az ipar eredményeit ki-ki a •saját „bő-én" is érezheti': a hazai ellátás színvonalának • megtartásában mind na­gyobb és meghatározóbb szerepet vállal az ipar, EZ üzletek árukínálatának zö­mét ők adják. És még egy másik, ugyancsak nap mint nap tanasztalható siker: mind több fogyasztóhoz jut el a földgáz, rövidesen az ország háztartásainak mint­egy 80 százaléka élvezheti a gázenergia adta előnyö­ket. Nem kis eredményeket értek el az ipar irányítói és dolgozói a termékszer­kezet-váltás, az üzemszer­vezés. az ipar és a mező­gazdaság kooperációjának javítása, a termelés ütemes­ségének javítása terén. Ez utóbbi témák — ter­mékszerkezet-váltás. üzem­szervezés — gvakran sze­repeltek az elmúlt években a néni ellenőrök vizsgálati treveiben is. A KNEB leg­utóbb 1.979-ben adott szá­mot tevékenységéről az or­szággyűlésnek. Az azóta el­telt időben — igazodva a népgazdaság, illetve a párt­és állami vezetés igényei­hez — leginkább éppen a gazdasági hatékonyság. a versenyképesség, a struk­túrakorszerűsítés. valamint más. a gazdaságpolitikai feladatokkal összefüggő tár­sadalmi, célok valóra váltá­sának témaköreit vizsgál­ták a népi ellenőrök. Fog­lalkoztak az. egészségügyi; integrációval csakúgy, mint a gyermeknevelést szolgáló társadalmi juttatásokkal, vagy a lakosság áruellátásá­val, illetve a" szolgáltatások­kal. Megállapításaik szerint érzékelhető a hatékonyság javulása, kialakulóban van egy jobb termelési struktú­ra, az energiatakarékosság kezd jelentős eredményeket . felmutatni — vagyis a né­pi ellenörök mintegy iga­zolják az egész népgazda­ság területén mindazt, ame­lyekről az ipar tevékenysé­gének elemzése során szó esett. Ugyanakkor rámutat­tak a KNEB-vizsgálatok ar­ra is, hogy a termékszer­kezet-váltás, illetve a vál­lalati munkaerő-gazdálkodás között nem kielégítő a kap­csolat, és visszatérőek a zavarok a kooperációkban, a szerződéses kapcsolatok­ban is. Az elmúlt négy esz­tendőben a népi ellenőrzés­hez évente mintegv 6)00 írásos és csaknem 3000 szó­belei bejelentés érkezett, ezek kétharmada közérdekű témával foglalkozott: a szo­cialista gazdálkodást, az er­kölcsi normákat sértő ese­teket kifogásolták többi/i­re. Nem kevés volt a la­kásgazdálkodással, az in­gatlankezeléssel, a telek­spekulációval, az áruellá­tással, szolgáltatásokkal kapcsolatos bejelentés sern. A központi és a területi bizottságoknál jelenleg mű­ködő mintegy 30 ezer néoi ellenőr vizsgálatai nyomán a szervezet a korábbinál következetesebben élt a tör­vényben biztosított lehető­ségeivel: évente csaknem 1? ezer javaslatot és 5000 fi­gyelemfelhívó levelet, úgv. nevezett szignalizációt kül­dött a vizsgált intézmé­nyekhez, illetve azok fel. ügyeleti szerveihez. Az il­letékesek iól hasznosítják a KNEB különböző vizsgála­tainak taoasztalatait: az ál­talános iskolás gyermekek elhelyezéséről fplytajott el­lenőrzések jelentősen hoz­zájárultak például a tance­remgondok mérsékeléséhez. Az egészségügyi integráció 6zéles körű vizsgálata ered, ménye: szervezettebbé vált az ügyeleti rendszer, javult a körzeti orvosok munkája. Szerdán összeült az Or­szágos Béketanács elnöksé­ge. A tanácskozáson tájé­koztató hangzott el időszerű nemzetközi kérdésekről, va­lamint az ENSZ-közgyűlés ülésszakának munkájáról. Áttekintették a békemozga­lom soronkövetkező felada­tait. s ismertették az ÉNSZ leszerelési hete alkalmából rendezendő akciókat. Az ülésen elmondták, hogv a hétfőn kezdődő ese­ménvsorozat program iában szakértőt fórumok, béke­ragvgvűlések és előadások követik maid eevmást. Ok­tóber 24-jén az Országos Bé­ketanács — a TIT buda­pesti szervezetével közö­sen — a Planetáriumban szakértői fórumot rendez, ame'ven az űrkutatással és az űrhadászattal kapcsola­tos kérdéseket vitatiák meg. Október 3l-én nagy­gyűlést tartanak a XIII. ke­rületi pártbizottság épületé­ben, ahol ismertetik a nem­zetközi helyzet és a magyar külpolitika kapcsolódási pontjait, s elemzik a Hel­sinki óta .eltelt időszak eredményeit és nehézségeit. A tervek szerint november 10-én a Budapest Sportcsar­nok nasvszabású békede­monstrációnak ad otthont: itt a fővárosiaknak ismét lehetőségük nyílik békevá­gvulc kifeiezésére. a tiltako­zásra az imperialista körök fegyverkezési politikája el­len. Az Országos Béketanács vezetői az elnökségi ülésen felhívással fordultak a hazai szervezetekhez. testületek­hez. s egyházakhoz. hogv az ENSZ leszerelési hetén további rendezvények .szer­vezésével járuljonak hozzá az akciósorozat sikeréhez.' Az Országos Béketanács elnöksége nvílt levélben köszönti maM a békeakciók résztvevőit (MTI) II közlekedésbiztonságról Mórahalmon, a nagykpz- Béla. a városi tanács vb ségi tanács épületében tar- építési és közlekedési osztá­totta tegnap, szerdán délután lyának vezetője adott átte­soros ülését n Szeged városi kintést. és járási közlekedésbizton- Az ülésen dr. Kántor Gé­sági tanács elnöksége. A za, a Szeged városi és járá­nágvközség közlekedésbiz- si rendőrkapitányság veze­tonsági kérdéseiről, s ' a köz- tője bejelentette, hogy Na­iekedési nevelés helyzetéről csa. László százados, a sze­Murányi György tanácselnök gedi KBT eddigi titkára tájékoztatta az. elnökség tag- más magasabb beosztásba jait, akik a Magyar Autó- került, ezért e területen, klub és a KBT együttmű- ezentúl Túri Sándor had­ködésének tapasztalataival, a nagy tevékenykedik. Dr. járásban működő klubcso- Kántor Géza ezután ok­portok tevékenységével is levelet adott át az Iskolák a megismerkedhettek dr. közlekedésbiztonságért Kánya Andrásnak. a klub mozgalomban kiemelkedő te­Csongrád megyei titkárának vékenvséget folytató kis­előterjesziésében. A forga-' kundorozsmai 1. számú ál­lomszabályozás és a tömeg- talános iskola igazgatójának, közlekedés aktuális felada- Joó Ferencnek. Az iskola tairól. Szeged közlekedésbiz- diájai jutalmul egy kerék­tonsági helyzetéről Tölgyesi párt kaptak. Több építőanyag Erőfeszítések az igények kielégítésére Az építőanyag-ipar az év ven felül szerzett be fala- a hátralevő hónapok terme, első kilenc hónapjában ősz- zóanyagot, tetőcserepet, aj- lésével együtt — 2.1 millió szességében — az ÉVM elő- tókat és ablakokat. négyzetméterrel több tető. zetes adatai szerint — a A téglaiparban a terme- fedő palát kaphatnak a sa* múlt év azonos időszakú- lés bővítésére 40 fejlesztési jatház-épitők, mint tavaly, hoz képest 2, az idei elő- beruházás kezdődött meg, A Beton- és Vasbetonipa irányzathoz viszonyítva pe- ám ezek hatása a köve.xe- Ti Müvek gyárai az év el. dig 3.5 százalékkal bővítet- za években lesz érezhető, ső kilenc hónapjában aa te termelését. Különösen Ezért az idén a meglevő előirányzottnál 16,5 száza­nagv erőfeszítéseket tettek termelőberendezések halé- lékkai több vasbetontermé, a lakosság saját építkező- kony kihasználására tettek ^eí szállított a sajátház-éoí­seihez szükséges legkereset- jelentős erőfeszítéseket, s a tők részére a Tüzép-tele­tebb építőanyagok termeié- gyárak dolgozói önként péknek. •sének növeléséért, s némi- vállalt szombat-vasárnapi Egyebek között födémge, leg az ellátási feszültségek munkával növelték a ter- rendából 200 ezer. áthidaló, enyhültek. Központi intéz- melést. A gyártási főidénv- gerendából 90 ezer, íödém­kedésék alapián a külkeres- ben úgyszólván valamennvi pallóból 64 ezer méter a kertelem — elsősorban szo- hét végén dolgoztak. Eze- többlet, s 500 ezer füdémoé­cialista országokból — ter- ken a műszakokon 'eddig 23 léstesttel tetézték meg az millió téslát készítettek ter- időarányos előirányzatot. A ven felül, s az év végéig cementgyárak az egy ívvel további 5 milliót gyártanak, ezelőttinél 40 ezer tonnával A hazai termeléssel és az több cementtel segítettek az importbeszerzésekkel együtt építők ellátását, várhatóan az idén mintegy Az Épületasztalos-ipari és 50 millió téglával többet Faipari '.Vállalat időaránvos szállítanak a Tüzép-telepek- szállítási kötelezettségénél 7 re, mint tavaly, de ez is ezerrel több ajtót és abla. kevés. A tetőcserép ellálá- kot szállított a belkereske­sában gondot okozott, iiogy delemnek. A soproni és a a rekonstrukciós munkáld- lágymányosi faipari válla­tok miatt kiesett a nagy lat. 7. illetve 10 százalékkal békéscsabai gyár termelése, bővítette termelését, s oe­amelynek pótlására a hét kapcsolódtak a lakosság el­végi műszakokon eddig 3 4 látásába a nagv építőipari millió, az év végéig pedig vállalatok asztnlosüzemei is. összesen 6,5 millió tetőcse- Hazai termelésből íay a repet készítenek más üze- tavalyinál várhatóan *>0 mek dolgozói, s importból ezerrel több ajtót és abln­mintegy 10 millió darabot kot kapnak n sajátház-éoí­kapnak a Tüzép-telepek. A tők. Ezenkívül a SZŰKÖS 'etőfedő anyagok kínálatát hazai források kiegészítésé, javította, hogv az év első re — főként szocialista im­kilenc hónapjában a múlt portból — mintegv 170 ezer év azonos időszakához vi- aitó és ablak beszerzésével szonyítva 92.5 százalékkal envhíti idén az ellátási fc­növekedett az azbesztce- szülíségeket a Lisnimpex ment tetőfedőlemez terme- Külkereskedelmi Vállalat, lése. Így az idén — tehát (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom