Délmagyarország, 1983. október (73. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-19 / 247. szám

8 Szerda, 1983. október 19: Megkezdődött Berlinben a EfGSf ülésszaka A Lázár György miniszterelnök vezette magyar delegáció a tanácskozáson. (Telefotó — I ADN/ZB—MTI—KS) (Folytatás az 1. oldalról.) mikroelektronika széles kö­rű felhasználása aiapjan. Nagy fontosságú, hogy a tagállamok időben és teljes mertekben teljesítsék az eb­ből a megállapodásból szar. niazó kötelezettségeiket. A szovjet kormányfő több más olyan területet is megemlí­tett. ahol szükségesnek látja a szállítások meggyorsítását, pontos teljesítését, a vállalt kötelezettségek maradékta­lan végrehajtását. Javasolta, hogy jobban hasznosítsak azokat a tartalékokat is, amelyeket az egjres üzemek közvetlen együttműködésé tár fel. Tyihonov szólt arról, hogy folyik az 1986—1990. évekre szóló tervek kidolgozása és egyeztetése. Az egyeztetés során arra kell törekedni, hogv az együttműködés az eddiginél'aktívabban hasson ki a tagállamok gazdasága­nnk intenzifikálására, se­gítse elő az egymás közöfti kapcsolatok hatékonysági­nak növelését. „Országaink tervgazdálko­dási és külkereskedelmi szervezeteinek a szállítási kontingensek kidolgozásánál, a szállítások szerkezetének és arányainak elkészítésénél abból kel] kiindulniuk, hogy következetesebben kell fi­gyelembe venniük a kölcsö. nos előnyök elvét, a keres­kedelmi és a fizetési viszo­nyok kiegyensúlyozottságá­nak biztositásat." „Jól tudjuk, hogy a KGST tagállamai érdekeltek a szovjet energiahordozók és nyersanyagok szállításában — mondotta beszédében Nyikolaj Tyihonov. — Erő­feszítéseket teszünk annak érdekében, hogy lehetősége­lúkhez képest a jövőben is folytassuk e szállításokat. Érthető, hogy lehetősége-nk sokban függenek attól. író­Íven mértékben képesek a KGST országai a Szovjet­unió népgazdasága számára fontos termékek szállításá­ra." Sürgette, a KGST illeté­kes szervezetei dolgozzanak kl megfelelő programot a mezőgazdasági termények veszteségeinek csökkentésé­re. a legjobb földművelési, növénytermesztési és állat­tenyésztési tapasztalatok, eredmények szeles körű el­terjesztésére. „Hasznos lenne, ha konk­rét javaslatokat dolgoznának kl a KGST országai olvan intézkedések megvalósításá­ról. amelyek számos, a Nvu­gat által eladási korlátozá­sok alá kerülő gép. beren­dezés és anyag közös gvar­tasának megszervezésére irá­nyulnának" — mondotta. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke is tegnap szólalt fel. Beszédében egyebek mellett a követke­zőket mondotta: Egyetértve a KGST végre­hajtó bizottság beszámolójá­nak főbb megállapításaival, mi is nagy fontosságot tu­lajdonítunk annak, hogy a szocialista építőmunka és gazdasági integrációnk lej­lódesenek eredményeként tovább növekedett ország i­ink gazdasági ereje, es ez­zel együtt közösségünknek a világgazdaságban elíogíoit súlya. Mint már oly sokszor, most is bebizonyosodott, hogy közösségünk. nem utolsósorban a KGST-ben megvalósuló tervszerű együttműködés révén, ele­gendő potenciállal és megfe­lelő szervező képesseggel rendelkezik a tőkés orszá­gok részéről támasztott ne­hézségek leküzdéséhez. Is­mét csalódniuk kellett azok­nak, akik a gazdasági disz­krimináció eszközét a poli­tika zsarolására kívánták felhasználni, akik abban re­ménykedtek, hogy elhárít­hatatlan akadályokat gördít­hetnek a szocialista orszá­gok fejlődésének útjába. E számítások kudarcáról sok tény tanúskodik, és ezt mu­tatják a beszámolóban ősr­szegezett gazdasági jelzőszá­mok 'is. A végrehajtó bizottság be­számolója — mondotta a kormány elnöke i— igen he­lyesen nemcsak az eredmé­nyekre. hanem munkánk gyengéire is rámutat. Üdvö­zöljük ezt a megközelítést, mint ahogy arról Tyihonov elvtárs szólt, magunk is úgy véljük, a jövőben még nagyobb figyelmet kellene fordítani az előrehaladást, az együttműködésben rejlő lehetőségek jobb kihaszná­lását fékező problémák kri­tikus elemzésére, a kiváltó okok feltárására és az elhá­rításukhoz szükséges intéz­kedések kidolgozására, egy­más szükségleteinek maga­sabb színvonalú, tervszerű ktelégitesere. Lázár György a további­akban a magyar népgazda­ság helyzetéről szólt. A folyó évi terv várható teljesítésére — mondotta — a kilátások sajnos nem túl biztatóak. A világpiacon to­vább növekedtek az értéke­sítési nehézségek, az árak­ban pedig olyan változások mentek vépbe. amelyek a miénkhez hasonló ' adottsá­gú országok számára önma­gukban is súlyos vesztesé­geket okoznak. Gondjaink­nak ez az egyik forrása. A másik az. hogy iparunk ter­melési szerkezetét csak ki­sebb mértékben tudtuk ja­vítani, mint ami ahhoz kel­lene. hogv ellensúlyozhassuk a piaci tényezők okozta ne­hézségeket. Gondjaink har­madik forrása a mezőgazda­ságot sújtó aszály. amely számottevően csökkentette a betakarítható gabonatermést és jelentós veszteségek ke­letkeznek többek között o cukorrépa, a naoraforgo, a burgonya termei-ősében is. Noha nagy erőfeszítéseket tettünk arra. hogy pótlóla­gos erőforrásokat tárjunk fel. ma már bizonyosra ve­hető, hogy a nemzeti jöve­delem kisebb lesz, mint amit előirányoztunk. A be'­ső egyensúly és a nemzet­közi fizetőképesség fenntar­tása érdekében szigoríta­nunk kellett a vállalatok fe­lé tamasztott követelménye­ket. es — bér szerettük vol­na — nem tudtuk elkerülni a foRvasztói árak soron kí­vüli emelését. Nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban < most is, a Jpvoben u> a KGST tölti be a legfontosabb szerepet. Ja­vaslatokat tettünk, és a to­vábbiakban is kezdeményez­zük. hogy a még folyó öt­éves terv időszakában újabb lehetőségeket tárjunk fel a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal folyta­tott árucsere-forgalom bő­vítésere. A KGST-ben megvalósuló gazdasági együttműködés fejlesztésének egyik alapve­tő kérdése volt és marad — hangsúlyozta a Miniszter­tanács elnöke — a tagor­szágok biztonságos fűtő­anyag-. energia- es nyers­anyagellátásának hosszú távra való megoldása. Ma­gyar részről üdvözlünk min­den olyan kezdeményezést, amely ezt elősegíti. Ezért JS nagy jelentőségűnek tartjuk, hogy az ülésszak napirend­jére tűzte a fűtőanyag-, energia- és nyersanyag-erő­forrásokkal való takarékos gazdálkodás terén megvaló­sítandó együttműködés ten­nivalóit. ' Mint az előttem szólók, én is elmondhatom, mi szintén rendkívül fontosnak tartjuk — folytatta Lázár György — azt az intézkedé­si programot, aminek célja, hogy végrehajtásával megte­remtsük a tagországok la­kossága mezőgazdasági és élelmiszeripari termékékkel való jobb ellátásának fel­tételeit. Egyetértünk vele. hogy a kérdés megnyugtató megoldása politikai és gaz­dasági szempontból egy­aránt mind sürgetőbbé vá­lik. Ami minket illet — mon­dotta —. belső szükséglete­ink fedezetén túl az elmúlt években is igyekeztünk hoz­zájárulni KGST-partnereink mezőgazdasági és élelmi­szeripari termékekben je­lentkező igényeinek kielé­gítéséhez. Erről tanúskodik, hogy ebben az árucsoport­ban a tagországok egymás közötti forgalmában a ma­gyar szállítások részaránya 1973 és 1982 között közel háromszorosára emelkedett. A programot támogatva szükségesnek tartjuk hang­súlyozni : ezen a teren is csak a kölcsönös érdekek következetes figyelembevéte­lével juthatunk előre. Neve­zetesen akkor, ha elismer­" jük a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek stratégiai fontosságát, tudo­másul vesszük, hogy a me­zőgazdaság és az élelmiszer­ipar termelésének korszerű szintre emelese megközei'ti. vagy eléri — esetenként meghaladja — a kitermelő iparágak fejlesztésinek tőke­igényét. s hogv jól működő kutatási és mngas műszaki színvonalon álló ipari hát­teret, nagy szakértelmet és szervezettséget igényel. Beszéde végén Lázár György, a Minisztertanács elnöke az 1986—1990-es évekre szóló tervkoordiná­ció alapos előkészítésének és az egyeztetések kellő idő­ben való befejezésének írn­toaságára hívta fel a figyel­met. es bejelentette, hogv a magyar küldöttség támogat­ja az ülésszak elé terjesz­tet) dokumentumok jóvaha­gya&au Nagymértékben megnevekedett a párbeszéd szerepe Szűrös Mátyás beszéde külpolitikai kérdésekről Szúrós Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságainak tit­kára kedden Szolnok me­gyébe látogatott. A vendé­get a megyei pártbizottság székházában Majoros Ká­roly első titkár. a megyei párt-végreliajtóbizottság tag­ja] és a tömegszervezetek vezetői fogadták. Majoros Károly tájékoztatást adott a megye politikai, gazdasági és társadalmi helyzetéről. A megyei pártbizottságon tartott pártaktíva ülésen Szűrös Mátyás időszerű kül­politikai kérdésekről szólt. Tájékoztatójában a nem­zetközi helyzet feszültté vá­lásának okait, az utóbbi időszak kedvezőtlen fejle­ményeit elemezve hangsú­lyozta: a legsúlyosabb proo­lémát változatlanul az je­lenti, hogy tovább „gyorsult a fegyverkezési verseny, nem történt előrelépés a fegyverzetek korlátozása te­rén. — Különösen aggasz'.ó. hogy a közép-hatótávolssgú nukleáris fegyverekről Genf­ben folyó szovjet—amerikai tárgyalásokon az Amerikai Egyesült Államok részéről nincs érdemi válasz a Szov­jetunió ésszerű megoldást kereső javaslataira. Közele­dik az év vége: a NATO 1979. decemberi, úgyneve­zett kettős határozata sze­rint megszabott határidő az amerikai közép-hatótávol­ságú rakéták nyugat-európai telepítésének megkezdésére. A Szovjetunió és a többi szocialista ország ezzel kap­csolatos magatartását az elmúlt hónapokban is a. megegyezési .szándék, a kezdeményezőkészség es a másik fél álláspontjának figyelembevétele jellemez­te. Ezt bizonyítja az az au­gusztus 27-én bejelentett legújabb javaslat is, mely szerint szovjet részről ké­szek a csökkentés hatálya alá eső rakétákat megsemmi­síteni. A másik íél maga­tartásában ugyanakkor nincs érdem; változás. Ez abban foglalható ősszé, hogy az Egyesült Államok a törté­nelmileg kialakult katonai erőegyensúly megbontására törekszik és a jelenlegi tár­gyalásokon nem hajlandó a brit és francia hordozóesz­közöket számításba venni. Az elmúlt hónapok másik kedvezőtlen fejleménye, hogy tovább nőttek az Dk a veszélyek, amelyeket egyes helyi válsággócok jelentenek a nemzetközi biztonságra. Különösen feszültté vált a közel-keleti. mindenekelőtt a libanoni helyzet. Ugyancsak feszült a hely­zet a Karib-tenger térségé­ben. ahol az Egyesült Álla­mok mind fenyegetőbben lép fel Kubával és Nicara­guával szemben, s támoga fásával a nicaraguai kor­mányzat megdöntésére tö­rő ellenforradalmi erők is fokozták aktivitásukat. — Változatlanul kedvezőt­lenül hatnak a nemzetközi légkörre a világgazdasági problémák, amelyek lénye­gében valamennyi országban növelik a belső nehézsége­ket. A Központi Bizottság tit­kára tájékoztatójában külön is szólt a madridi találkozó eredményes befejezéséről. — Mint ismeretes, 33 európai ország, valamint az Ameri­kai Egyesült Államok és Kanada képviselői 1980. november 11. óta nyolc tár­gyalási szakaszban folytat­tak véleménycserét Madrid­ban az euróipai biztonság megszilárdításának és az együttműködés fejlesztésé­nek a kérdéseiről. A külügy­miniszterék részvételével megtartott záróülésen lehe­tővé vált a közmegegyezés kinyilvánítása. A konszenzus elérése azt bizonyítja, hogy jóindulattal, az érdekek Icöl­csÖTios figyelembe vételével még ilyen feszült nemzet­közi helyzetben is létrejö­het a Szovjetunió és az Egyesült Államok, a szocia­lista és a tőkés országok számára egyaránt elfogad­ható megegyezés. — Hazánk nemzetközi te­vékenysége az elmúlt hóna­pokban arra irányult — mondotta a - továbbiadban —. hogy saját lehetőségeink­kel hozzájáruljunk a nem­zetközi helyzet veszélyes tendenciáinak visszaszorítá­sához. szocialista építőm-in­kánk külső feltételeinek ja­vításához. Tovább erősítet­tük kapcsolatainkat, közös fellépésünket a szocialista országokkal, s jelentós te­vékenységet fejtettünk ki a kelet—nyugati párbeszéd fenntartása érdekében — abból kiindulva, hogy ma nincs fontosabb feladat, mint hozzájárulni a világ békéjének megőrzéséhez, uz enyhülés eredményeinek vé­delméhez. A Magyar Népköztársaság helyzete és megítélése a szo­cialista országok közössegén belül yéltozatlanul jó. Véle­ményünknek súlya van ba­rátaink között, megbízható, szilárd szövetségesnek iur­tanak bennünket. A számunkra alapvető fontosságú magyar—szovjet kapcsolatok kiemelkedő ese­ménye volt a Kádár János elvtárs vezette párt- és kor­mányküldöttség idei moszk­vai látogatása. A szívélyes, elvtársi légkörben, a kölcsö­1 nos tisztelet és megértés szellemében folytatott tár­gyalások megerősítették né­zeteink azonosságát a nem­zetközi politika és a szocia­lista építőmunka minden alapvető kérdésében. Az utóbbi időben a fuj­lett tőkés országok mind aktívabbak a Magyarország­gal fenntartott, kapcsolataik élénkítésében. A döntő sze­repet ebben kiegyensúlyo­v-.NHSa&v i GASPAR SÁNDOR DAMASZKUSZBA UTAZOTT Kedden Gáspár Sándor­nak. a SZOT főtitkárának, az SZVSZ elnökének vezetésé­vél magyar szakszervezeti küldöttség utazott Damasz­kuszba. a 'Szakszervezeti Vi­lágszövetség irodájának 30. ülésszakára. Az SZVSZ-iro­da megvitatja a békéért és a fegyverzetcsökkentésért in­dítandó újabb • nemzetközi szakszervereti akciók prog­ramját, a transznacionális vállalatokkal kapcsolatos egységes fellépés feladatait, valamint az SZVSZ 1981­re szóló munkatervét. TAKARÉKOSSÁGI VII.ACNAP Kedden, a Fegyver- es Gi.zkészü'ékg varban rendez­te meg Országos Taka­rékpénztár a takarékossági ••11 Ri •yMfert RA Dl 0 TELEX világnap eseménysorozatának megnyitóünnepségét. Hotf­mann Józsefnek, az OTP vezérigazgató-helyettesének megnyitója után Medgyessy Péter pénzügyminiszter-he­lyettes tartott beszédet. A lakosság takarékoskodásáról és az OTP munkájáról szól­va a miniszterhelyettes el­mondotta, hogy az OTP-nél és a Takarékszövetkezetek­nél kezelt betétállomány ez évben várhatóan több mint 18 milliárd forinttal gya­rapszik. s év végére elér­heti a 194 milliárd forintot. ROESAK LÁTOGATÁSA Elutazott Budapestről dr. Al'an Boesak dél-afrikai lel­kész. a Református Világ­szövetség elnöke, aki dr. zott belső helyretünk és korrekt, elvi alapon folyta­tott kezdeményező külpoliti­kánk játssza. Fontos az is, hogy a nyugat-európai sem. leges országokat és a Jeg­több NATO-tagállamot nyugtalanítja a feszültség növekedése és nemzetközi cselekvési lehetőségeik szű­külése. nem szívesen lá'núk a kelet—nyugati kapcsola­tokból eredő előnyeik csók­kenését. Ezért érdekükben áll, hogy ápolják, fejlesszék az együttműködést a szocia­lista országokkal. Ezt a szándékukat érzékelhc tűk Kádár János finnországi tárgyalásai során, valamint a francia miniszterelnök és az angol külügyminiszter magyarországi látogatásakor, s egy sor felénk irányuló osztrák, svéd, NSZK- e« olasz kezdeményezésben. ­Mindezek következtében a kedvezőtlenebb nemzetkö­zi helyzetben is sikerült megőrizni, sót egyes vi­szonylatokban továbbfejlesz­teni kapcsolatainkat, ami a béke és az enyhülés egyete­mes ügye mellett jól szol­gálja a gazdasági énítőmun­kánk eredményességét is. A közelmúltban lezajlott magyar—amerikai tárgyaló­sokra korábbi megállapodó, sók alapján került sor. Az ilyen találkozások normális viszonyban álló országok kö­zött természetesek, s a me­gvár—amerikai kapcsolato­kat sem rekeszthetjük ki a békés egymás mellett é'és gyakorlati érvényesítéséért folytatott erőfeszítéseinkből. A békés együttélés biztosí­tására irányuló külpolitika legfontosabb elemeit éppen a politikai érintkezések, a konkrét kapcsolatok jelen­tik. A hidegháború vissza­térésének elkerüléséhez nél­külözhetetlen a párbeszéd. s a lehetőség megteremtése az álláspontok kölcsönös ki­fejtésére. Ezzel összefüggésben Szű­rös Mátyás hangsúlyozta: alapállásunk, hogv korrekt kapcsolatokra. együttműkö­désre törekszünk minden partnerrel, aki tiszteletbon tartja szocialista társadalmi rendszerünket, szövetségesi viszonyunkat és népünk ön­érzetét. Ugyanakkor ha'á 'O­zottan visszautasítunk min­den olyan törekvést, amelv ezeket a kapcsolatokat árva próbália felhasználni, hory szembeállítson minket szö­vetségeseinkkel. — A Magyar Népköztár­saság a megnehezült viszo­nyok között is folytatja elvi külpolitikáját, és nem kíván eltérni a nemzetközi érint­kezés általánosan elfogadott normáitól. Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben a párbeszéd sze­repe nagymértékben meg­növekedett — hangoztatta a Központi Bizottság titkára. (MTI) Bartha Tibor püspöknek, a magyarországi református egyház zsinata elnökének meghívására tartózkodott ha­zánkban. OSZTRÁK •FELHfVÁS Az osztrák kormány fel­hívást ihtéz az Egyesült Ál­lamokhoz és a Szovjetunió­hoz: kössenek elvi-politikai megállapodást a rakétafegy­verkezés korlátozásáról t. tárgyaljanak tovább a rész­letekről. Fred Sinowatz kancellár és Ervvin Lanc külügyminiszter kedden. a kormány ülése után jelen­tette be a kezdeményezést azzal, hogy Ausztriát is nö­vekvő mértékben aggaszt ja a genfi tárgyalások alakulasa, es esetleges kudarcuk ked­vezőtlen világpolitikai kö­vetkezménye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom