Délmagyarország, 1983. október (73. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-19 / 247. szám
V Szerda, 1983, október 19. Olasz mezőgazdászok Csongrád megyében Fogadás a lESZOV-nél — Tapasztalatcsere Párt- A reklám hatékonysága A találkozás clsS pillanatai. Molnár I.ajos köszönti a vendégeket Csongrád megyébe érkezett tegnap, kedden a Római Tartomány mezőgazdasági küldöttsége. Áz olasz vendégek • a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának meghívására tartózkodnak hazánkban. Mint azt Ferretti Tito, a delegáció vezetője említette: ismerkedni szeretnének a magyar mezőgazdasággal. a termálenergia ésszerű fölhasználásával, az állattartó telepek munkájával. Erre adott is a lehetőség, hiszen a kötelező formaságok után a szakemberek terrjjslő.xzövetlgze'pí, , £1iami gazdaságot .és szpjőföldolgozó üzemet látogatnák. A tiszteletükre yenoö.AOltfogadáson mondotta Molnár Lajcrs, a Csongrád megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének elnöke, gazdálkodásunk elismerése, hogv a hajdani tanítók — a Római Tartomány mezőgazdasága a világ élvonalába sorolható — jöttek tapasztalatcserére. Haskó Pál. a TESZöV-titkára vázolta Szeged és Csongrád megye jellemzőit. A TESZÖV-székházban rendezett fogadáson részt veit Papdi József, a megyei pártbizottság üt!<ára és Szabó Jánosné, a megyei tanács elnökhelvettese. Az olasz vendégek tegnap S.zeged nevezetességeit teli intetnék meg. ma. szerdán pedig. , Szentesre* az ' Árpád -Tsz-be utaznak. Útjuk következő állomása a Dél-alföldi Pincegazdaság csongrádi pincészete lesz, ahol a kékszőlő-földolgozás tapasztalatairól cserélnek véleményt Holnap a Szegedi Állami Gazdaságot látogatják meg, ahol többek között a mai halászok munkáját is megismerhetik. Az itáliai tartományok a magyar megyékhez hasonlóak. A római például négymillió lakos élelmezéséről gondoskodik. Tassi Giuseppe, a tartományi bizottság elnöke mondotta, hogy a megyénkkel ismerkedő szakemberek az igazgatásban vesznek részt. Többségük válasziott tisztségviselő, ugyanakkor részese is a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésnek. y tervei Változatlanul jó az állattartusi kedv, az októberi piacon eléggé magas aron cserei gazuat a malac és a süldő, aini azt bizonyítja, hogy a kistermelők továbbra is élni akarnaK a ház körüli hizlalás lehetőségével. Az állaiforgalmi és husipari villalatok folyamatosan kötik a jövő evi szerzödeseket, ezeknél sem tapasztalható fennakadás. A vállalatok terveiről, elképzeleseiról Mike Imre, az Allatforgalmi és Húsipari Tröszt igazgatója az MTI munkatársának elmondotta: — Az idén a vállalatok a tervezettnél nagyobb sZamu sertést vesznek ut — mint- I egy 650 ezerrel többet —.! s ezzel az állami ipar atvé- j tele eléri a S milliót. Ezt a teljesítményt a következő években állandósítani akarjuk, az ipar kapacitása ugyanis hozzávetőleg ilyen nagyságrendű állomány feldolgozására képes, es ez a mennyiség általában összhangban van a hazai és a külföldi igényekkel is. A vállalatok időben megkezdték a jövő évi szerzódesek előkészítését. A jövő év első negyedére mintegy kétmillió sertés hizlalására már létrejöttek az írásos megállapodások. Az ipar a tenyésztői kedv fenntartására jövőre a ideinél mintegy tízezerrel több kocát helyez ki a kistermelökhöz, és gondoskodik arról, hogy a tenyészalapanyag genetikai értéke a korábbinál magasabb legyen. A kistermelők is hozzájutnak a korszerű hibridekhez és a magas színvonalon teljesítő fajtatiszta: állományhoz, ebben segítségükre lesz a Kyhyb. a Hun- • gahyb. az TSV, és több más | tenyésztői-termelési Köz-, pont. 1 — A szabadpiacon változatlanul tartják magukat e/ árak, mi az élénk tenyésztői kedv bizonysága. Ám a vállalatok felkészültek arra, hogy amennyiben növekszik a malac- és a süldőfelkínálás, Zavartalanul levezessék a forgalmat. A malac állami védőára kilónként 42 forint. ezt a vállalatok — belső intézkedéssel — 8 forinttal megemelték. Ugyanakkor az állami hizlaldákban férőhelyet tartalékoltak a netán soron kívül érkefeo állatok elhelyezésére. A gabonaiparral közösen a vállalatok felmérték a takarmányhelyzetet, és megtették a szükséges intézkedést — a vállalati kereteken belül — a szerződő partnerek szükségletének biztosítására. — A magas állatállomány feldolgozására .nagy gondot fordítunk. Az ipar a minőség javítására programot dolgozott ki. Az állatforgalmi és "misipari vállalatok a továbbiakban az eddigiekhez hasonló színvonalon tesznek eleget a hazai fogyasztók igényeinek, és teljesitik az exportvállalásokat is. Szolidaritás! napok Szegeden bizottságok ülései E hét második felében a KISZ Szegedi városi bizottsága nagyszabású politikai, kulturális programot rendez Szolidaritási napok címmel. Ez alkalomból holnap, csütörtökön chilei, latin-amerikai, dél-afrikai diákok érkeznek Szegedre, s részt vesz a rendezvényeken Manuel Hernandez. a DÍVSZ főtitkárhelyettese is. A vendégfiatalok szegedi középiskolásokkal, szakmunkástanulókkal, ifjúmunkásokkal találkoznak csütörtök délután, este a városi KISZbizottság vezetőivel folytatnak eszmecserét. Pénteken délelőtt tudományos ülés lesz az Ifjúsági Házban, melynek rendezői a városi KISZ-bizottságon kívül a szegedi Akadémiai Bizottság latinamerikai munkacsoportja és a TIT szegedi szervezete. Az ülésen a következő hét elöadas hangzik el: Simón Bolivár. a gazdaságpolitikus; A haladó , ifjúsági mozgalmak harcának perspektívái LatinAmerikában; A latin-amerikai kommunisták a mai fasizmusról; A polgári demokratikus forradalom és a chilei katonák 1920—25; A hadsereg a chilei politikában; A chilei kereszténydemokrata párt a diktatúra időszakában; Latin-Amerika „második függetlensági harcának" jellegzetességei korunkban. A délután társadalmi munkaakcióval telik, amelyen nagyüzemi KISZbizottságok, így a DÉLEP, a konzervgyár, a textilművek, a KSZV, valamint a Paprikafeldolgozó Vállalat KISZszervezetének fiataljai vesznek részt. Szombaton szolidaritási vásárt tartanak a Klauzál téren, délután pedig a SZOTE oktatási épületében szolidaritási nagygyűlésra kerül sor. Az MSZMP Pest megyei Bizottsága kedaen ülést tartoit. A pártbizottság megnaiigatta a Központi bizottság október 12-i üléséről szolo tajeKoztatot, majd szemelyi kerdésekben döntött. AZ ülésen részt veti es felszolalt Németh Karoty. a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság ULtara. A pártbizottság — .érdemeinek elismerese mellett — nyugállományba vonulása miatt felmentette eiső titkári beosztásából Cservenka Ferencnét. A megyei pártbizottság első titKárának Krasznai Lajost választottak meg. A Magyar Népköztársaság Einöki Tanácsa Cservenka Ferencnét a munkásmozgalomban és a szocializmus építésében végzett több évtizedes eredményes munkájának elismeréséül a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntette ki. A kitüntetést a pártbizottság ülésén Németh Károly adta át. Kedden kibővített ülést tartott a budapesti pártbizottság. Az ülésen részt vettek a kerületi pártbizottságok első titkárai, a Fővárosi Tanács elnökhelyettesei és titkára, a főváros állami, társadalmi és tömegszervezeteinek vezetői, a pártbizottság osztályvezetői. A tanácskozáson jelen volt Baranyai Tibor, a Központi Bizottság osztályvezetője. A pártbizottság Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, a pártbizottság első titkára előterjesztésében tájékoztatót hallgatott meg az MSZMP KB október 12-i üléséről. Ezt követően Szénvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke a főváros életének, fejlesztésének időszerű kérdéseiről tájékoztatta a pártbizottságot. Ezután a pártbizottság személyi kérdésekben döntött. Somogyi Sándort, a budapesti pártbizottság titkárát érdemei elismerése mellett, saját kérésére, nyugállományba vonulása alkalmából a pártbizottsági tagsága meghagyásával felmentette titkári tisztségéből, vegrehajtó bizottsági tagságából. A pártbizottság Jassó Mihályt, a XII. kerületi pártbizottság első titkárát megválasztotta a budapesti pártbizottság tagjának, titkárának, a végrehajtó bizottság tagjának. Az Elnöki Tanács Somogyi Sándornak, az MSZMP Budapesti Bizottsága titkárának több évtizedes munkásmozgalmi tevékenysége, egész életútja elismeréseként, n;. állományba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Einöki Tanács elnöke adta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt Maróthy László, az MS2MP Budapesti Bizottságának első titkára és Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. (MTI) T udom, hogy a reklámra fordított kiadások fele kidobott pénz. Csak azt nem tudom, melyik fele. -f A reklámszakmában közhelynek számít már ez a szólás, de az olvasónak,; aki befogadója a hirdetéseknek, sokat mondó eligazítást nyújt.' A rohamosan izmosodó magyar reklámipar egyik fő fogyatékossága, hogy meg sem kísérli lemérni egy-egy reklámkampány hatását. Persze, ez a mérés nem lehet pontos. Ha történetesen megvizsgálnánk. hogy mennyit adtak el egv bizonyos termékből a kampány előtt és mennvit utána, valós számokat lehetne kimutatni. Azt azonban bajos lenne bizonyítani. hogv az értékesítés növekedése egyedül a reklámnak köszönhető. Hogy a vásárló mit vesz meg és mit nem. az függ például attól is. hol árusítják, miként helyezik el a boltban a terméket, szem előtt van-e. vagy eldugott helyen, nem is szólva az áráról, ami döntő szempont a vásárláskor. Bár mindez — és sok egyéb, felmérhetetlen tényező — zavarhatja a hatásvizsgálat eredményének értékelését, ezeket az utólagos vizsgálatokat mégis el kellene végezni. A termelő és forgalmazó vállalatok igen eltérő összegeket fordítanak reklámra, de már akadnak olyan • cégek is — például a Kőbányai Gyógyszerárugvár —. melyek éves forgalmuknak 8—10 százalékát költik termékeik népszerűsítésére. Ami a nevezett gyárat illeti, annak reklámtevékenysége egyértelműen sikeresnek nevezhető. A Kabulon kozmetikumokat hirdető plakátok, filmek egyfelől szépek, ízlésesek. ötletesek, másfelől valóban bevezettek, megismertettek a fogvasztóközönséggel egv gyártmánycsaládot. De hogv mennyire nehéz kiszámítani egv-egy reklámszöveg, vagy film hatásosságát, arra jellemző a következő eset, amely szintén a Kőbányai Gyógyszerárugyárral esett meg. Néhány évvel ezelőtt kiötölték a következő jelmondatot: „Minden bőrre Fabulont!" És illusztrációként egv vízilovat alkalmaztak. Mivel a dolog bizarr, mielőtt bevetették volna, egy pszichológussal felmérést végeztettek. A megkérdezettek 80 százaléka ellenszenvvel fogadta a hirdetéstervezetet. Ezek után csak egv kis, kevesek által olvasott lapban jelentették meg a hirdetést, amely akkor elnyerte i „Az év legjobb hirdetése" címet. A reklámtevékenység természetesen nem a sajtóhirdetéseknél, a tv-filmeknél kezdődik. Az első lépések közé tartozik a keresztelő: nevet kell adni az új terméknek. Hogy a név milyen gondolatokat ébreszt, hogy milyen hangzású, könnyen vagy nehezen mondható-e ki — mindez mar sokat nyom a latban. Nem kevesebbet a termék külleme, csomagolása, grafikája, színe, amely lehet figyelemfelkeltő vagy szürke, vonzó vagy visszataszító, de — a jellegtelen — akár hatástalan is a vásárlóra. Amit azért érdemes hangsúlyozni, mert ezek az előkészítő hadműveletek jóformán nem is jelentenek többletkiadást, viszont szakértelmet, ötletességet kívánnak. A magyar reklám jellegzetes gyermekbetegsége, hogv nem mindig az eladandó árura koncentrál, hanem esetleg egy kimondhatatlanul és megjegyezhetetlenül hosszú Vállaláti nevét 'akar a befogadóval megiegyezletni. Előfordul az is, hogy drága pénzen olyan betűtengereket — fél vagy egész oldalt megtöltő újságszövegeket — tesznek közzé, amely a türelmes olvasónak sem mond többet, mint általánosságokat az adott vállalatról. A rossz és a jó példákat hosszan lehetne sorolni, hiszen az utóbbi években mind több reklám jelenik meg a hirdetőoszlopokon, a villamosokban, a rádióban, a televízlóban, a mozikban, az üzleti cégtáblákon, sőt magukon az árukon. Egy-egy sikeresebb szöveg vagy dallam különösen a gyerekek körében népszerű. De ha sokari is fújják az olykor bugyuta reklámnótát, nem biztos, hogy a hirdetés célt ért. Fülbemászó lehet például az, hogy „Én vagyok a Skála Kópé", de emiatt még nem okvetlenül megyünk ba a hirdetett áruházba. A mint bővül az áruválaszték, amint megjelenik — vagy egyes szakmákban érősödik — a piaci verseny, úgy kíván mind több pénzt, ötletet, energiát cgy-eg.v termék értékesítése. Meg is fordíthatjuk a gondolatot: a reklámipar fellendülése jelzi az árukínálat gazdagodását. az áruhiány szűkülését. A fellendülésre pedig — túl azon. amit mindannyian látunk, hallunk — bizonyíték: a reklámszakmában is megjelentek a kisvállalkozások. Van gazdasági munkaközösség, amely divatbemutatók, árubemutatók, szimpóziumok, kiállítások rendezésével foglalkozik, mások reklámfilmek. videokazetták, szakkiadványok, grafikonok készítésére, kirakatrendezésre, mintatermek kialakítására és más dekorációs feladatokra specializálódtak. Feladatok vannak bőségesen a termelő és a forgalmazó vállalatok, szövetkezetek többsége ma már ad magára — hirdeti áruit, savolgáltatásait. G. Zs. Szakszervezeti A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezeté nek központi vezetősége keddi ülésén megállapította: a legutóbbi kongresszus határozatai helyesek és időtállóak, a végrehajtás módszerein azonban változtatni kell, éppúgy, mini az irányítási és szervezett rendszeren, mivel magában a közlekedési ágazat irányításában is mélyreható változások történtek az elmúlt időszakban. A testület állást foglalt amellett, hogy a közlekedési vállalatok eredményeiben meghatározott szerepet játszott a szakszervezet termelést. gazdálkodást segítő tevékenysége. Elsősorban az alapszervezetek munkája vált hatékonyabbá: sokban segítettek a gazdasági vezetésnek abban, hogy a változó feltételekhez rugalmasan alkalmazkodhassanak, megértsék és elfogadják a növekvő követelményeket, felkarolják az új módszereket, kezdeményezéseket. Kedvező tapasztalat az is. hogy egyre szélesebb a tervezés demokratizmusa. A központi vezetőség megállapította, hogy az elmúlt időszakban körültekintőbbé és megalapozottabbá vált a vallalati bérgazdálkodás. A testület leszögezte, hogy a kongresszuson megjelölt szociálpolitikai célokat a vállalatok csak részben tudták megvalósítani. A központi Vezetőség állást foglalt amellett, hogy a tagság érdekeinek hatékonyabb védelme és képviselete végett a szakszervezeti munka irányítási és szervezeti rendjét is hozzá kell igazítani a gazdaságirányítás megváltozott szervezetéhez. Szükséges, hogy a döntési jog- és hatáskör jobban összhangba kerüljön a gazdasági és szakszervezeti irányításban. (MTI)