Délmagyarország, 1983. október (73. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-19 / 247. szám

V Szerda, 1983, október 19. Olasz mezőgazdászok Csongrád megyében Fogadás a lESZOV-nél — Tapasztalatcsere Párt- A reklám hatékonysága A találkozás clsS pillanatai. Molnár I.ajos köszönti a vendégeket Csongrád megyébe érke­zett tegnap, kedden a Ró­mai Tartomány mezőgazda­sági küldöttsége. Áz olasz vendégek • a Termelőszö­vetkezetek Országos Taná­csának meghívására tartóz­kodnak hazánkban. Mint azt Ferretti Tito, a delegáció ve­zetője említette: ismerkedni szeretnének a magyar mező­gazdasággal. a termálenergia ésszerű fölhasználásával, az állattartó telepek munkájá­val. Erre adott is a lehető­ség, hiszen a kötelező for­maságok után a szakembe­rek terrjjslő.xzövetlgze'pí, , £1­iami gazdaságot .és szpjőföl­dolgozó üzemet látogatnák. A tiszteletükre yenoö.AOltfo­gadáson mondotta Molnár Lajcrs, a Csongrád megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének elnöke, gaz­dálkodásunk elismerése, hogv a hajdani tanítók — a Római Tartomány mezőgaz­dasága a világ élvonalába sorolható — jöttek tapaszta­latcserére. Haskó Pál. a TESZöV-titkára vázolta Sze­ged és Csongrád megye jel­lemzőit. A TESZÖV-szék­házban rendezett fogadáson részt veit Papdi József, a megyei pártbizottság üt!<ára és Szabó Jánosné, a megyei tanács elnökhelvettese. Az olasz vendégek tegnap S.zeged nevezetességeit te­li intetnék meg. ma. szerdán pedig. , Szentesre* az ' Árpád -Tsz-be utaznak. Útjuk kö­vetkező állomása a Dél-al­földi Pincegazdaság csong­rádi pincészete lesz, ahol a kékszőlő-földolgozás tapasz­talatairól cserélnek véle­ményt Holnap a Szegedi Ál­lami Gazdaságot látogatják meg, ahol többek között a mai halászok munkáját is megismerhetik. Az itáliai tartományok a magyar megyékhez hasonló­ak. A római például négy­millió lakos élelmezéséről gondoskodik. Tassi Giuseppe, a tartományi bizottság elnö­ke mondotta, hogy a me­gyénkkel ismerkedő szak­emberek az igazgatásban vesznek részt. Többségük válasziott tisztségviselő, ugyanakkor részese is a mezőgazdasági és élelmiszer­ipari termelésnek. y tervei Változatlanul jó az állat­tartusi kedv, az októberi piacon eléggé magas aron cserei gazuat a malac és a süldő, aini azt bizonyítja, hogy a kistermelők tovább­ra is élni akarnaK a ház körüli hizlalás lehetőségé­vel. Az állaiforgalmi és hus­ipari villalatok folyamato­san kötik a jövő evi szerzö­deseket, ezeknél sem ta­pasztalható fennakadás. A vállalatok terveiről, elképze­leseiról Mike Imre, az Al­latforgalmi és Húsipari Tröszt igazgatója az MTI munkatársának elmondotta: — Az idén a vállalatok a tervezettnél nagyobb sZamu sertést vesznek ut — mint- I egy 650 ezerrel többet —.! s ezzel az állami ipar atvé- j tele eléri a S milliót. Ezt a teljesítményt a kö­vetkező években állandósí­tani akarjuk, az ipar kapa­citása ugyanis hozzávető­leg ilyen nagyságrendű ál­lomány feldolgozására ké­pes, es ez a mennyiség ál­talában összhangban van a hazai és a külföldi igények­kel is. A vállalatok időben megkezdték a jövő évi szer­zódesek előkészítését. A jö­vő év első negyedére mint­egy kétmillió sertés hizla­lására már létrejöttek az írásos megállapodások. Az ipar a tenyésztői kedv fenntartására jövőre a ideinél mintegy tízezerrel több kocát helyez ki a kis­termelökhöz, és gondosko­dik arról, hogy a tenyész­alapanyag genetikai értéke a korábbinál magasabb le­gyen. A kistermelők is hoz­zájutnak a korszerű hibri­dekhez és a magas színvo­nalon teljesítő fajtatiszta: állományhoz, ebben segítsé­gükre lesz a Kyhyb. a Hun- • gahyb. az TSV, és több más | tenyésztői-termelési Köz-, pont. 1 — A szabadpiacon válto­zatlanul tartják magukat e/ árak, mi az élénk tenyész­tői kedv bizonysága. Ám a vállalatok felkészültek ar­ra, hogy amennyiben nö­vekszik a malac- és a sül­dőfelkínálás, Zavartalanul levezessék a forgalmat. A malac állami védőára ki­lónként 42 forint. ezt a vállalatok — belső intézke­déssel — 8 forinttal meg­emelték. Ugyanakkor az ál­lami hizlaldákban férőhe­lyet tartalékoltak a netán soron kívül érkefeo állatok elhelyezésére. A gabona­iparral közösen a vállalatok felmérték a takarmányhely­zetet, és megtették a szük­séges intézkedést — a vál­lalati kereteken belül — a szerződő partnerek szükség­letének biztosítására. — A magas állatállomány feldolgozására .nagy gondot fordítunk. Az ipar a minő­ség javítására programot dolgozott ki. Az állatforgalmi és "mis­ipari vállalatok a további­akban az eddigiekhez ha­sonló színvonalon tesznek eleget a hazai fogyasztók igényeinek, és teljesitik az exportvállalásokat is. Szolidaritás! napok Szegeden bizottságok ülései E hét második felében a KISZ Szegedi városi bizott­sága nagyszabású politikai, kulturális programot rendez Szolidaritási napok címmel. Ez alkalomból holnap, csü­törtökön chilei, latin-ameri­kai, dél-afrikai diákok ér­keznek Szegedre, s részt vesz a rendezvényeken Ma­nuel Hernandez. a DÍVSZ főtitkárhelyettese is. A vendégfiatalok szegedi középiskolásokkal, szakmun­kástanulókkal, ifjúmunká­sokkal találkoznak csütörtök délután, este a városi KISZ­bizottság vezetőivel folytat­nak eszmecserét. Pénteken délelőtt tudományos ülés lesz az Ifjúsági Házban, melynek rendezői a városi KISZ-bi­zottságon kívül a szegedi Akadémiai Bizottság latin­amerikai munkacsoportja és a TIT szegedi szervezete. Az ülésen a következő hét elö­adas hangzik el: Simón Bo­livár. a gazdaságpolitikus; A haladó , ifjúsági mozgalmak harcának perspektívái Latin­Amerikában; A latin-ameri­kai kommunisták a mai fa­sizmusról; A polgári de­mokratikus forradalom és a chilei katonák 1920—25; A hadsereg a chilei politiká­ban; A chilei keresztényde­mokrata párt a diktatúra időszakában; Latin-Amerika „második függetlensági harcá­nak" jellegzetességei ko­runkban. A délután társa­dalmi munkaakcióval telik, amelyen nagyüzemi KISZ­bizottságok, így a DÉLEP, a konzervgyár, a textilművek, a KSZV, valamint a Papri­kafeldolgozó Vállalat KISZ­szervezetének fiataljai vesz­nek részt. Szombaton szoli­daritási vásárt tartanak a Klauzál téren, délután pedig a SZOTE oktatási épületé­ben szolidaritási nagygyűlés­ra kerül sor. Az MSZMP Pest megyei Bizottsága kedaen ülést tar­toit. A pártbizottság meg­naiigatta a Központi bi­zottság október 12-i ülésé­ről szolo tajeKoztatot, majd szemelyi kerdésekben dön­tött. AZ ülésen részt veti es felszolalt Németh Karoty. a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság ULtara. A pártbizottság — .érde­meinek elismerese mellett — nyugállományba vonulá­sa miatt felmentette eiső titkári beosztásából Cser­venka Ferencnét. A megyei pártbizottság első titKárának Krasznai Lajost választottak meg. A Magyar Népköztársa­ság Einöki Tanácsa Cser­venka Ferencnét a munkás­mozgalomban és a szocia­lizmus építésében végzett több évtizedes eredményes munkájának elismeréséül a Munka Vörös Zászló Ér­demrendjével tüntette ki. A kitüntetést a pártbizott­ság ülésén Németh Károly adta át. Kedden kibővített ülést tartott a budapesti pártbi­zottság. Az ülésen részt vettek a kerületi pártbizott­ságok első titkárai, a Fővá­rosi Tanács elnökhelyette­sei és titkára, a főváros ál­lami, társadalmi és tömeg­szervezeteinek vezetői, a pártbizottság osztályvezetői. A tanácskozáson jelen volt Baranyai Tibor, a Központi Bizottság osztályvezetője. A pártbizottság Maróthy Lász­ló, az MSZMP Politikai Bi­zottsága tagja, a pártbizott­ság első titkára előterjesz­tésében tájékoztatót hallga­tott meg az MSZMP KB október 12-i üléséről. Ezt követően Szénvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke a főváros életének, fejleszté­sének időszerű kérdéseiről tájékoztatta a pártbizottsá­got. Ezután a pártbizottság személyi kérdésekben dön­tött. Somogyi Sándort, a budapesti pártbizottság tit­kárát érdemei elismerése mellett, saját kérésére, nyug­állományba vonulása alkal­mából a pártbizottsági tag­sága meghagyásával felmen­tette titkári tisztségéből, vegrehajtó bizottsági tagsá­gából. A pártbizottság Jas­só Mihályt, a XII. kerületi pártbizottság első titkárát megválasztotta a budapesti pártbizottság tagjának, tit­kárának, a végrehajtó bi­zottság tagjának. Az Elnöki Tanács Somo­gyi Sándornak, az MSZMP Budapesti Bizottsága titká­rának több évtizedes mun­kásmozgalmi tevékenysége, egész életútja elismerése­ként, n;. állományba vo­nulása alkalmából a Mun­ka Vörös Zászló Érdem­rendje kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Einöki Tanács elnö­ke adta át. A kitüntetés át­adásánál jelen volt Maró­thy László, az MS2MP Bu­dapesti Bizottságának első titkára és Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Bi­zottságának osztályvezető­je. (MTI) T udom, hogy a reklámra fordított kiadások fele ki­dobott pénz. Csak azt nem tudom, melyik fele. -f A reklámszakmában közhelynek számít már ez a szólás, de az olvasónak,; aki befogadója a hirdetéseknek, sokat mondó eligazítást nyújt.' A rohamosan izmosodó magyar reklámipar egyik fő fogyatékossága, hogy meg sem kísérli lemérni egy-egy reklámkampány hatását. Per­sze, ez a mérés nem lehet pontos. Ha történetesen meg­vizsgálnánk. hogy mennyit adtak el egv bizonyos ter­mékből a kampány előtt és mennvit utána, valós számo­kat lehetne kimutatni. Azt azonban bajos lenne bizonyí­tani. hogv az értékesítés növekedése egyedül a reklámnak köszönhető. Hogy a vásárló mit vesz meg és mit nem. az függ például attól is. hol árusítják, miként helyezik el a boltban a terméket, szem előtt van-e. vagy eldugott helyen, nem is szólva az áráról, ami döntő szempont a vásárláskor. Bár mindez — és sok egyéb, felmérhetetlen tényező — zavarhatja a hatásvizsgálat eredményének értékelését, eze­ket az utólagos vizsgálatokat mégis el kellene végezni. A termelő és forgalmazó vállalatok igen eltérő összegeket fordítanak reklámra, de már akadnak olyan • cégek is — például a Kőbányai Gyógyszerárugvár —. melyek éves forgalmuknak 8—10 százalékát költik termékeik népszerű­sítésére. Ami a nevezett gyárat illeti, annak reklámtevékeny­sége egyértelműen sikeresnek nevezhető. A Kabulon koz­metikumokat hirdető plakátok, filmek egyfelől szépek, íz­lésesek. ötletesek, másfelől valóban bevezettek, megismer­tettek a fogvasztóközönséggel egv gyártmánycsaládot. De hogv mennyire nehéz kiszámítani egv-egy reklámszöveg, vagy film hatásosságát, arra jellemző a következő eset, amely szintén a Kőbányai Gyógyszerárugyárral esett meg. Néhány évvel ezelőtt kiötölték a következő jelmonda­tot: „Minden bőrre Fabulont!" És illusztrációként egv vízi­lovat alkalmaztak. Mivel a dolog bizarr, mielőtt bevetették volna, egy pszichológussal felmérést végeztettek. A meg­kérdezettek 80 százaléka ellenszenvvel fogadta a hirdetés­tervezetet. Ezek után csak egv kis, kevesek által olvasott lapban jelentették meg a hirdetést, amely akkor elnyerte i „Az év legjobb hirdetése" címet. A reklámtevékenység természetesen nem a sajtóhirde­téseknél, a tv-filmeknél kezdődik. Az első lépések közé tartozik a keresztelő: nevet kell adni az új terméknek. Hogy a név milyen gondolatokat ébreszt, hogy milyen hangzású, könnyen vagy nehezen mondható-e ki — mindez mar sokat nyom a latban. Nem kevesebbet a termék kül­leme, csomagolása, grafikája, színe, amely lehet figyelem­felkeltő vagy szürke, vonzó vagy visszataszító, de — a jellegtelen — akár hatástalan is a vásárlóra. Amit azért érdemes hangsúlyozni, mert ezek az előkészítő hadműve­letek jóformán nem is jelentenek többletkiadást, viszont szakértelmet, ötletességet kívánnak. A magyar reklám jellegzetes gyermekbetegsége, hogv nem mindig az eladandó árura koncentrál, hanem esetleg egy kimondhatatlanul és megjegyezhetetlenül hosszú Vál­laláti nevét 'akar a befogadóval megiegyezletni. Előfordul az is, hogy drága pénzen olyan betűtengereket — fél vagy egész oldalt megtöltő újságszövegeket — tesznek közzé, amely a türelmes olvasónak sem mond többet, mint álta­lánosságokat az adott vállalatról. A rossz és a jó példákat hosszan lehetne sorolni, hi­szen az utóbbi években mind több reklám jelenik meg a hirdetőoszlopokon, a villamosokban, a rádióban, a televí­zlóban, a mozikban, az üzleti cégtáblákon, sőt magukon az árukon. Egy-egy sikeresebb szöveg vagy dallam különösen a gyerekek körében népszerű. De ha sokari is fújják az olykor bugyuta reklámnótát, nem biztos, hogy a hirdetés célt ért. Fülbemászó lehet például az, hogy „Én vagyok a Skála Kópé", de emiatt még nem okvetlenül megyünk ba a hirdetett áruházba. A mint bővül az áruválaszték, amint megjelenik — vagy egyes szakmákban érősödik — a piaci ver­seny, úgy kíván mind több pénzt, ötletet, energiát cgy-eg.v termék értékesítése. Meg is fordíthatjuk a gondo­latot: a reklámipar fellendülése jelzi az árukínálat gaz­dagodását. az áruhiány szűkülését. A fellendülésre pedig — túl azon. amit mindannyian látunk, hallunk — bizo­nyíték: a reklámszakmában is megjelentek a kisvállalko­zások. Van gazdasági munkaközösség, amely divatbemu­tatók, árubemutatók, szimpóziumok, kiállítások rendezé­sével foglalkozik, mások reklámfilmek. videokazetták, szakkiadványok, grafikonok készítésére, kirakatrendezésre, mintatermek kialakítására és más dekorációs feladatokra specializálódtak. Feladatok vannak bőségesen a termelő és a forgalma­zó vállalatok, szövetkezetek többsége ma már ad magára — hirdeti áruit, savolgáltatásait. G. Zs. Szakszervezeti A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezeté nek központi vezetősége keddi ülésén megállapította: a leg­utóbbi kongresszus határo­zatai helyesek és időtállóak, a végrehajtás módszerein azonban változtatni kell, épp­úgy, mini az irányítási és szervezett rendszeren, mivel magában a közlekedési ága­zat irányításában is mélyre­ható változások történtek az elmúlt időszakban. A testület állást foglalt amellett, hogy a közlekedési vállalatok eredményeiben meghatározott szerepet ját­szott a szakszervezet terme­lést. gazdálkodást segítő te­vékenysége. Elsősorban az alapszervezetek munkája vált hatékonyabbá: sokban segí­tettek a gazdasági vezetés­nek abban, hogy a változó feltételekhez rugalmasan al­kalmazkodhassanak, megért­sék és elfogadják a növekvő követelményeket, felkarolják az új módszereket, kezdemé­nyezéseket. Kedvező tapasz­talat az is. hogy egyre szé­lesebb a tervezés demokra­tizmusa. A központi vezetőség meg­állapította, hogy az elmúlt időszakban körültekintőbbé és megalapozottabbá vált a vallalati bérgazdálkodás. A testület leszögezte, hogy a kongresszuson megjelölt szociálpolitikai célokat a vállalatok csak részben tud­ták megvalósítani. A központi Vezetőség ál­lást foglalt amellett, hogy a tagság érdekeinek hatéko­nyabb védelme és képvisele­te végett a szakszervezeti munka irányítási és szerve­zeti rendjét is hozzá kell iga­zítani a gazdaságirányítás megváltozott szervezetéhez. Szükséges, hogy a döntési jog- és hatáskör jobban össz­hangba kerüljön a gazdasági és szakszervezeti irányítás­ban. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom