Délmagyarország, 1983. október (73. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-18 / 246. szám

2 Kedd, 1983. október 18. *l ihletések C Párizs (MTI) E héten Franciaországban is nagyszabású béketünteté­sek lesznek tiltakozásul az amerikai rakétatelepitések ellen. Tizenkét francia városból „békelcaravánok" indulnak Genfbe, hogy átnyújtsák az ott tárgyaló szovjet és ame­rikai küldöttségeknek azo­kat a beadványokat, ame­lyek aláírói mielőbbi meg­egyezést sürgetnek a fegy­verkezés! verseny újabb eszkalációjának elhárításá­ra. Szombaton délután Pá­rizsban és öt nagy vidéki városban felvonulásokat rendeznek az emberiség jö­vőjét fenyegető fegyverkezé­si hajsza ellen. A felvonulá­sokon a nukleáris fegyver­zetek befagyasztását, újabb rakétatelepitések megakadá­lyozását követelik maii, valamint azt, hog* Genfben addig folytatódjanak tovább a tárgyalások, amig nem jön létre megegyezés. D Osló (TASZSZ) Hétfőn Norvégiában or­szágos leszerelési akcióhét kezdődött. A nukleáris fegy­verkezés. az Ú1 amerikai kö­zép-hatótávolságú rakéták telepítése elleni tiltakozó akciósorozatot a „Nemet az atomfegyverekre!" elneve­zésű norvég békemozgalom kezdeményezte. A hét prog­ramjában tiltakozó felvonu­lások, tömeggyülések, lesze­relési szemináriumok és ki­állitusok szerepelnek. A til­takozóhét záróakkordjaként fáklyás menet lesz Oslóban. Több mint félszáz norvég társadalmi szervezet, köztük szakszervezetek, nő- és ifjú­sági szervezetek felhívást intéztek a norvég pariig menthez, követelve, ho:.'y hozzanak létre olyan hatá­rozatot, amely kötelezi a kormányt: foglaljon állást az első csapásmérő, új amerikai rakéták Európába való telepítése ellen. B Bonn (MTI) A nyugatnémet békemoz­galom hétfőn a „nök ellen­állási napjával" folytatta az amerikai rakéták telepítése elleni akcióhetét. Az ország számos városá­ban gyászruhás nök vonul­tak fel, általános, nemzet­közi leszerelést követelve. Ilyen értelmű szöveget ad­tak át a tüntetők a bonni hadügyminisztérium vezetői­nek. Gyűléseket tartottak Frankfurtban. Hamburgban, Münchenben, Essenben. Hei­delbergben és más városok­ban. Würtzburgban tizenhét katolikus és evangélikus hi­vő egyhetes éhségsztrájkot kezdett. így juttatva kifeje­zésre a békéért érzett aggo­dalmát. Szófiai érvek A NATO 1979-ben hozta meg nevezetes „kettős ha­tározatát" arról, hogy ha az Egyesült Államok és a Szov­jetunió között nem jön létre a megállapodás az európai közép-hatótávolságú atom­eszközök egyensúlyáról, ak­kor az északatlanti szerve­zet idén decemberben új atomfegyverek rendszerbe állítását kezdi meg. A „kettőo határozat" — legalábbis a NATO szerint — egyenlő hangsúlyt helye­zett. a tárgyalásokra és a te­lepítésre de ez az egyenlő hangsúly és maga a kettős határozat is eleve egyenlőt­lenségből szülelett Á kiin­duló pont hibája az. amely ma is akadályozza a megál­lapodást Genfben. A NATO­nak az amerikai atomfegy­verei, előretolt nukleáris esz­közei — legyenek bár köze­pes hatótávolságúak — a Szovjetunióra nézve hadá­szati fenyegetést jelentenek, míg a Szovjetuniónak nincs olyan közepes hatótávolságú eszköze, amely az Evvesüll Államok területére állandó­an ilven fenyegetést jelente­ne. S még nem esett, szó a „nemzeti" francia és brit atomerőkről. Amíg ezt az alapegyenlőtlenséget nyugati részről „egyenlőségnek" tün­tetik fel, addig Genfben nyilvánvalóan nem lesz meg­egyezés. Szófiában, a Varsói Szer­ződés tagállamainak külügy­miniszterei éppen azért he­lyezték a hangsúlyt arra, hogy a tárgyalásokat a NA­TO maga által megjelölt ha­tárideje után is folytatni kell. mert bíznak benne, hogy ezt a viszonylag egyszerű érve­lést nyugaton is megértik, érvekre nem fegyverrel vá­laszolnak és elfogadják pél­dául azt is, hogy a Szovjet­unió nem tehet, úgy, mintha nem léteznének a fruncia és brit atomeszközök. Szófiában ezért a tárgya­lások folytatásának gondola­ta állt középpontban: foly­tatás — egy feltétellel: A NATO elhalasztja a telepítés megkezdését. Ezzel ugyanis nyomban felbillenne az erő­egyensúly. Szófiában — mint nyugati lapok írják — nem esett szó „válaszlépésekről". Bizonyára azért nem, mert már esett, és mert természe­tes, hogy ha a biztonság fo­rog kockán, akkor az ellen­lépések elkerülhetetlenek. A Varsói Szerző ;dés szeretné ezt elkerülni. A szófiai tanácskozás fel­tett még egy kérdést a nyu­gatnak: hol a válasz azokra a nemzetközi jelentőségű ja­vaslatokra. amelyeket a Szovjetunió, a szocialista or­szágok sorozatban terjeszte­nek elő? A nagy kérdések megoldása után könnyebb lenne a kisebbeket is meg­oldani: részletkérdésekben félrevezetőek a washingtoni „új kezdeményezések", ha aj? alapkérdés megoldatlan. Nyugati szakértők azt jó­soltók, hogy Szófia „csakúgy szórni fogja a villámokat"; nem szórta, mert a végcél a megállapodás. A világ szű­kében van a választási lehe­tőségeknek. Fodor György # Moszkva (MTI) A szovjet rádió és tele­vízió, valamint a Pravda hétfő reggeli száma részle­tes beszámolót közölt Ami­re j Gromiko szovjet és Hans-Dietrich Genscner nyugatnémet külügyminisz­ter hét végi bécsi tárgyalá­sairól. A TASZSZ hírügynökség jelenlése alhpján a szovjet tömegtájékoztatási eszközök felhívták rá a figyelmet, hogy a nyílt légkörű meg­beszélésen különösen nagy figyelmet szenteltek az eu­rópai nukleáris fegyvere­tek korlátozásának. Idézték Andrej Gromikót, aki meg­erősítette: a Szovjetunió e rendkívül súlyos problémá­nak változatlanul olyan megoldását kívánja, amely egyik fél biztonságát sem károsítaná, ugyanakkor lé­nyegesen csökkentené az európai nukleáris szemben­állás szintjét. Éppen e celt szolgálják a Szovjetunió konkrét javaslatai, amelyek lehetővé teszik, hogy köl­csönösen elfogadható meg­állapodás szülessen a genfi szovjet—amerikai tárgyalá­sokon. Mint az a moszkvai jelen­tésekből kitűnik, a szovjet külügyminiszter arra is fel­hívta tárgyalópartnere fi­gyelmét, hogy az Egyesült Államok kormányzata ezzel homlokegyenest ellentétes magatartást tanúsít, és to­vábbra is egyoldalú előnyök elérésére törekszik. Ezt tá­masztják alá a legújabb amerikai javaslatok is. ame­lyek legcsekélyebb jelét sem adják annak, hogy az Egye­sült Államok igazságos meg­állapodást akar, s kész vol­na számolni a Szovjetunió és szövetségesei jogos érde­keivel. E javaslatok rendel­tetése mindÖMW annyi, hogy az amerikai rugalmas­ság hamis látszatát keltve félrevezessék a közvéle­ményt, eltereljék figyelmét arról az amerikai szándék­ról. hogv bármibe kerül ión is, Nyugat-Európába, s első­sorban az NSZK-ba telepít­sék az úi rakétákat. Az Egyesült Államoktól és a Szsvjet-NSZK iiisáleri tár NATO egészétől függ tehát, hogy lesz-e megállapodás a genfi tárgyalásokon — idézi a szovjet hírközlés Andrej Gromiko szavait. A moszkvai tudósítások beszámolnak arról is, hogy az NSZK külügyminisztere a tárgyalásokon kiállt a nemzetközi feszültság enyhí­tése, a Kelet és Nyugat Kö­zötti politikai párbeszéd folytatása mellett. Hans­Dietrich Genscher kijelen­tette. hogy az NSZK kormá­nya elő akarja segíteni az európai nukleáris fegyve"ze­tek korlátozását, a siker létrejöttét a szpvjet—ameri­kai tárgyalásokon. Ugyan­akkor megpróbálta minden­áron mentegetni a genfi tár­gyalásokon tanúsított ameri­kai magatartást, és lénye­gében szolidaritást vállalt az Egyesült Államokkal — mutat rá a szovjet hírköz­lés. Gromiko Berlinben « Berlin (MTI) A Szovjetunió és az NDK kétoldalú kapcsolatairól és a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseiről tárgyalt hétfőn délután Erich Ho­necker, az NSZEP KB főtit­kára. az Államtanács elnö­ke vendégével. Andrej Gro­mitcóval. az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagjá­val. a Minisztertanács első elnökhelyettesével, a Szov­jetunió külügyminiszterével. Gromiko hétfőn délután érkezett egynapos hivatalos látogatásra a Német Demok­ratikus Köztársaságba, Erich Honecker meghívására. A Közporst! Bizottság székházában megtartott hi­vatalos megbeszélésen a két fél megállapította, hogv az emberiség a béklt-ért és a biztonságért folytatott küz­delemben az egyik legfon­tosabb. ugyanakkor legkriti­kusabb szakaszt éli át. A békét súlyosan veszélyezte­ti az Egyesült Államok kormányzatának militarista irányvonala, amelyet más NATO-tagállamok támogat­nak, vagv eltűrnek. Elítél­ték az Egyesült Államok fegyverkezési törekvéseit és kalandor terveit, amelyek a nemzetközi katonai-hadó­szati egyensúly megöontáíá.­ra és a szocializmussal szemben katonai fölény ki­vivására irányulnak. Az úi amerikai közép-ha­tótávolságú nukleáris raké­ták tervbe vett nyugat­európai telepítése — lefuta­tott rá a két államférfi — azt célozza, hogv az Egye­sült Államok hadászatilag növelje katonai nukleáris potenciáliát. Egv ilven. a szocialista államok ellen irányuló lépés az európai és a nemzetközi helyzet szempontiából elvi jelentő­ségű békeellenes cselekedet volna. ti telepítések íejSedésérli o Budapest (MTI) A kormányok, várospoli­tikusok hosszú távú telepü­lésfejlesztési döntéseit kí­vánja elősegíteni tudomá­nyosan megalapozott aján­lásokkal az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának hétfőn Budapesten — a Hil­ton-szállóban — megnyílt szemináriuma, amelyen 22 ország és 6 nemzetközi szer­vezet képviselői, szakértői vesznek részt. Az ötnapos program szerint összegezik a települések fejlődésének tapasztalatait, és a telepü­lésfejlesztés távlatainak ku­tatásában elért eredménye­ket. Cél, hogy minél telje­sebb választ adjanak a le­lepülések növekedésében, vagy éppen elsorvadásában meglevő ellentmondások kérdéseire, és megoldásuk módjaira. Ciprus Á megosztott sziget Az út Larnacából Nicosiá­ba körülbelül egy óráig tart. E körülményes utazást egyetlen külföldi sem kerül­heti el, akinek a ciprusi fő­város megismerése a célja. Nicosia repülőtere ugyanis immár 9 éve nem fogad és nem indít gépeket. terüle­tén mindmáig az ENSZ bé­kefenntartó csapatai állomá­soznak, ügyelve, hogy a lé­gikikötő két oldalán levő görög és török fegyverek ne dördüljenek el. Magát a fő­várost is szinte kettészeli a „zöld vonal", a megosztottság jelképe, talpukra állított ola­joshordók, deszkából emelt palánkok, feszesre kihúzott szögesdrót, hálók formájá­ban. Mindez az 1974-es, az athéni fasiszta rendszer ál­tal kirobbantott puccskísér­let és az ezt követő török katonai partraszállás máig ható következménye. A tö­rök csapatok körülbelül Cip­rus egyharmadát foglalták el. Az akkori harcok okoz­ta sebek még ma sem gyó­gyultak be, annak ellenére, hogy a görög oldal aránylag gyorsan rendezte sorait. Gaz­dasági fellendülésüket elő­segíti a sziget déli részének kiegyensúlyozott politikai helyzete, bár a nyugati üz­letembereket némileg meg­riasztotta. hogy az AKEL (a Ciprusi Dolgozó Nép Ha­ladó Pártja) nagymértékben növelte befolyását. A kom­munisták az 1981-es parla­menti választásokon a sza­vazatok egyharmadát kapták, és ezzel a legerősebb párttá váltak. Az AKEL az idén szövetségre lépett a Demok­ratikus Párttal Szpirosz Kip­rianu ismételt államfővé vá­lasztása érdekében. Ezzel si­került a kommunistáknak megakadályozniuk, hogy a jobboldal jelöltje, Kleridesz kerüljön az elnöki székbe. A ciprusi probléma rende­zetlenségét íelzi ugyanakkor, hogy a tőrÖK és görög nép­közösség eddigi tárgyalásai nem hoztak konkrét ered­ményeket. Az előrehaladást gátolja az is, hogy 1975-ben Ciprus északi részén a törö­kök egyoldalúan autonóm államot kiáltottak ki. ök az újraegyesítést egy kon föde­ratív államszövetség kereté­ben képzelik el. ahol a köz­ponti kormány szerepe cse­kély, ,,észak és dél" egy­mástól függetlenül intézné belső ügyeit. A Kiprianu-féle elképzelés ennek épp az el­lenkezője: a két népközösség együttélését egy olyan fö­deratív állam keretében ter­vezi, ahol a központi kor­mánynak erős hatalma len­ne. E két elgondolás bizo­nyos fokú ötvözetét adja Pé­rez de Cuellar ENSZ-főtitkár nemrég előterjesztett javas­lata. amely a ciprusi hely­zet igazságos és tartós ren­dezését célozza. Hazánk jó kapcsolatokat tart fenn a következetesen aktív el nem kötelezett kül­politikát folytató Ciprusi Köztársasággal. Magyaror­szág sikraszáll a Ciprus egész népének javára szolgá­ló megoldásért, amely csak a vonatkozó ENSZ-határoza­tokkal összhangban, a sziget függetlensége, szuverenitása, területi integritása, egysé­ge, és el nem kötelezett po­litikája, valamint minden ciprusi ember alapvető sza­badságjogainak tiszteletben tartása alapján kereshető. Országaink politikusai több ízben kölcsönös látogatáso­kon találkoztak. 1966-ban a magyar miniszterelnök lá­togatott Nicosiába. Három évvel ezelőtt, amikor Lo­sonca Pál, az Elnöki Tanács elnöke afrikai országokba utazott, találkozott és rövid megbeszélést folytatott Kip­rianu elnökkel, aki két év­vel ezelőtt tett hazánkban hivatalos látogatást, és ta­valy külügyminiszteri kon­zultációkra került sor. A megbeszélések eredménye­ként a két ország megállapo­dást írt alá a polgári és bűnügyi jogsegélyegyezmény­ről. valamint a kettős adóz­tatás elkerüléséről. A két fél megállapodott a diplomata­és szolgálati útlevelek ví­zumkényszerének megszün­tetéséről. Az akkori tárgya­lásokról kiadott közös köz­lemény hangsúlyozza, hogy még jelentós lehetőségek vannak gazdasági kapcsola­taink fejlesztésére. Az együttműködés kiszélesítésé­nek minden bizonnyal új távlatait nyújtja Losonczi Pál most sorra kerülő ciprusi látogatása. Közéleti napló HAZÁNK ÜJ GUINEAI NAGYKÖVETE Losonczi Pál, a Népköz- neai népi forradalmi köztár­társaság Elnöki Tanácsának saságba akkreditált rendkí­elnöke, Lázár György, a vüli ^ meghatalmazott Minisztertanács elnöke és _, .. ,. . . .. Péter János az országgyűlés nagykÖVetét. aki a közeitő­alelnöke fogadta Tóth Rav- vőben utazik állomáshelve­mondot, hazánknak a gui- re. MEGBÍZÓLEVÉL- ÁTADÁS Losonczi Pál, a Népköztár- társaság új magyarországi saság Elnöki Tanácsának el- nagykövetét aki átadta nöke hétfőn fogadta Ondrej megbízólevelét. A megbízóle­Durej, rendkívüli és mégha- vél átadásánál jelen volt talmazott nagykövetet, a Roska István külügyminisz­Csehszlovák Szocialista Köz- ter-helyettes. MAGYARORSZÁGRA ÉRKEZETT » < BHICAI RATTAKUL Bhicai Rattakul, a Thai- togatápra Magyarországra földi Királyság miniszterei- érkezett. Kíséretében van nök-helyettese Marjai Jó- Suchati chuthasmit, Thai­zsefnek. a Minisztertanács _ , elnökhelyettesének meghí- fo'd Budapesten is akkredi­vására hétfőn hivatalos lá- tált nagykövete. MAGYAR DELEGÁCIÓ UTAZOTT NICARAGUÁBA A Nicaraguai Forradalmi front országos tanácsának Hazafias Front meghívása- tagja, országgyűlési kép­ra hétfőn Nicaraguába uta- viselő. A küldöttség meg­zott a Hazafias Népfront beszélést folytat a kétoldalú és a Magvar Szolidaritási együttműködés és az impe­Bizottság küldöttsége. Sütő rializmus ellen küzdő latin­Gyula, az MSZB titkára ve- amerikai népekkel vállalt zetésével. A delegáció tagja nemzetközi szolidaritás erő­Bíró Imre. a Hazafias Nép- sítésének kérdéseiről, VENEZUELAI KÜLÜGYMINISZTER-HELYETTES BUDAPESTEN Október 13. és 17. között hivatalos látogatást tett ha­zánkban dr. Justo Oswaldo Paez Pumar venezuelai kül­ügyminiszter-helyettes. aki megbeszéléseket folytatott vendéglátójával. Garai Ró­bert külügyminiszter-helyet­tessel. valamint Melega Ti­bor külkereskedelmi minisz­terhelyettessel. Fogadta öt Péter János, az országgyűlés alelnöke, Faluvégi Lajos mi­niszterelnök-helyettes és Nagy János külügyminiszté­riumi államtitkár. A látoga­tás során aláírták a magyar —venezuelai műszaki-tudo­mányos együttműködési meg­állapodást. AZ NSZEP KÜLDÖTTSÉGÉNEK LÁTOGATÁSA Az MSZMP Központi El­lenőrző Bizottságának meg­hívására hétfőn hazánkba ér­kezett a Német Szocialista Egységpárt Központi Ellen­őrző Bizottságának küldött­sége, amelyet Erich Mücken­berger, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a KEB elnöke vezet. A delegáció fo­gadására a Ferihegyi repü­lőtéren megjelent Gyenes András, a Központi Ellen­őrző Bizottság elnöke. Je­len volt Karl-Heínz Lugen­heim, az NDK budapesti nagykövete is. PACII ZSIGMOND PAL HAZAÉRKEZETT JEREVÁNBÓL Hazaérkezett a Szovjet­unióból a magyar—szovjet társadalomtudományi együtt­működési bizottság 5. ülé­sén részt vevő 20 tagú ma­gyar küldöttség, amelyet Pach Zsigmond Pál, a Ma­gyar Tudományos Akadémia alelnöke vezetett. A Szovjet­unió Tudományos Akadémiá­ja küldöttségének Pjotr Fe­doszejev alelnök volt a ve­zetője. A Jerevánban tartott tudományos tanácskozáson beszámoltak az együttműkö­dés eddigi eredményeiről. AZ UNITÁRIUS EGYHÁZ ZSINATI ÜLÉSE A MagvaronszSgi Unitá- vetségének alelnöke és dr. rius Egyház zsinati ülésén Kovács Lajos, a romániai vasárnap újraválasztották unitárius egyház püspöke, dr. Ferencz József püspö- Roy Smith, az unitárius egy­köt és Bartók Béla főgond- ház püspöke és főgondnoka nokot. A zsinaton jélen volt tár^ságábanhétfön látoga­tast tett Miklós Imre allam­Rov Smith, az Unitárius és tilkárnál, az Állami Egy­J Szabadelvű Egyházak Szö- házügyi Hivatal elnökénél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom