Délmagyarország, 1983. október (73. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-18 / 246. szám

3 Kedd, 1983. október 18. *l Nemzetközi tanácskozás Az ENSZ európai gazda­sági bizottságának kezde­méayezésére a szénbányászat és a szénelőkészítés hulla­dékainak hasznosításával fog­lalkozó nemzetközi tanács­kozás kezdődött hétfőn Ta­tabányán. A véleménycserén 14 ország >30 szakembere vesz részt. Silsrisgvsielciüjlcenckereskeiieleül Országos konfrenciát tar­tanak a licenckereskedelem, az innováció és az iparjog­védelem kérdéseiről október 20-án Budapesten. A tanács­kozásra a rendezők — a Li­cencia Találmányokat Érté­kesítő Vállalat és a Danú­bia Szabadalmi Iroda — iparjogvédelemmel és li­cenckereskedelemmel foglal­kozó szakembereket hívták meg. Vékony Lajos, a Li­cencia vezérigazgatója hét­főn a sajtó képviselőinek el­mondta : a tanácskozás cél-' ja, hogy minél szélesebb körben tudatosítsák az ipar­jogvédelem, az innováció és a licenckereskedelem közöt­ti azonos kapcsolatot. A Jövőre A Bajai úton kívül esik a város körtöltésén a Szegedi Vniversal Szövetkezet, amely 1957-ben létesült és jelenleg 154 tagja van. Profilja há­rom részből áll: gyártanak itt növényvédő szereket a ro­varok ellen ezer tonnányi mennyiségben; kozmetikai és testápolási cikkeket, például desodorokat, sprayket, ház­tartási rovarirtó szereket. A háztartási vegyi termékek cso­portja a harmadik a sorban. Ujabban — új termékként — fertőtlenítőszereket is elő­állítanak itt, például orvosi bemosakodó szereket, orvosi rendelőkben használatos fer­tőtlenítőket slb. Az 1983-ra szóló tervezett termelési ér­ték 279 millió forint. A ha­zai ellátás mellett csak szo­cialista országokba expor­tálnak innen, évente 30—35 i : millió forint értékben. Ennek a szövetkezetnek az elnöke dr. Laczkó István, aki a szövetkezeti mozgalomban régi dolgozó, az elnöki tiszt­ség betöltésében azonban né­hány éves múltra tekinthet csak vissza. Előtte itt volt főmérnök közel tíz esztendőn át, tehát sok köze van a mai termelési arculat kialakítá­sahoz, a vezető munkatársi gárda megteremtéséhez, egy­általán, a szövetkezet által nyújtott biztonságos megél­hetés kimunkálásához De szóljunk róla még élőbbről, amikortól kezdve megala­pozta jövőjét, és egyáltalán azzá formálódhatott, hogy vezessen, irányítson és alko­tó módon beleszólhasson a magyar vegyiparba, hírneve öregbítésében részt vegyen. Nem idevalósi, de már rég­óta szegedi érzületűnek vall­ja magát. Mint munkásfia­talt Budapest külvárosai és munkahelyei nevelték, for­málták. (Apja vízvezeték­szerelő, any.ia gyári munkás. Négy gyereket neveltek fel.) Segédmunkás volt, amikor elküldték tanulni, szakérett­ségit szerezni Kecskemétre. Szegeden, a József Attila Tudományegyetem Termé­szettudományi Karán foly­tatta tanulmányait és ve­gyészként végzett, désőbb doktorált Nehéz esztendők voltak ezek a számára. Ez a küzdelem villant fel előttem, amikor dr. Laczkó Istvánnal beszélgettem élet­útjáról. Az egyetemről friss diplomával a zsebében az ajkai timföld- és alumínium­kohóba került, ahol, mint fiatal vegyész ki volt téve a kíváncsiságnak minden ol­dalról. Akik őt tanulni küld­ték és visszavárták, azért drukkoltak neki. hogy a ne­vükben is bizonyítson. Itt. a munkásosztály egyik felleg­várában lett párttag. Az el­lenkező oldalról viszont bu­kásának örültek volna. Helyt­állt a munkában és a külde­tésben. sőt öt esztendő múl­tával már Szegeden tanárse­géd. ott oktat és nevel, ahol diplomáját szerezte. Pár esztendő után vissza­kívánkozott a termelésbe, ahol kezdte is. Akkor került vegyésznek mai szövetkeze­tébe, amely harmadik mun­kahelye. Részes a szövetke­zet pártalapszervezetének megalakításában, sőt annak vezetőségi tagja főmérnök­ként is. Beszélgetés közben azt mondta, hogy mindvégig szerencséje is volt sorsa ala­kulásában, mert Ajkán is kutatócsoportba került, és első szabadalmát ott dolgoz­ta ki a timföldhidrát kikeve­Í résével kapcsolatosan. Azóta, és itt a szabadalmak, újítá­sok egész sora került ki a keze alól. együttműködve kutatókollektívákkal. Az így nyert új termékek nagy ré­szét gyártják is. A szövetke­zetben honos, viszonylag szűz terület különösen ked­vez a kutatómunkának. Az elnök, dr. Laczkó István fő­mérnökként is arra töreke­dett, hogy a tehetségek ér­vényesüljenek környezeté­ben. Kétszer kapta meg a Kiváló Feltaláló arany foko­zatot. Az ipar Kiváló Dolgo­zója, megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát és szövetkezetében is több­szörösen kiváló minősítésű a munkája. Boldogan újságolta, hogy amikor 1964-ben szövetkeze­tébe került, egyedül volt ve­gyész. Ma tizenkét diplomás dolgozik vele. Telepük egy­re jobban korszerűsített. Üj épületek helyett inkább mo­dern géppark megteremtésé­re áldoztak. Ez meg is hoz­ta az eredményt Szövetke­zetük a magyar vegyiparon belül előkelő helyen áll az egy főre eső termelési érték előállításában, nyereségben, munkabérben és más vonat­kozásban is. Józan, megfon­tolt összehasonlítási alapjuk azonban van. Ismernek nyu­gati, az övékéhez hasonló, vegyi termékeket előállító középüzemeket amelyekben az egy főre eső termelési ér­ték háromszorosa az övéké­nek. Ennek tudata izgatja és ösztönzi is az elnököt és munkatársait a még jobb eredmények produkálására. Megkérdeztem tőle, 56 éve­sen elégedett-e sorsával, ön­magával és általában azzal, aminek eddig részese, terem­tője volt? Azt válaszolta, hogy egyéni életében teljes a megelégedettsége. Fia és lá­nya diplomás és egyikük gyermekében unokának is örvendhet már. Ami a mun­káját és szövetkezete to­vábbi boldogulását illeti, ab­ban nem ismer megállást. Partnereikkel és különböző intézményekkel való kapcso­latukban minden kínálkozó lehetőséget felhasználnak és megragadnak a tudományos alapú fejlesztésre. Dr. Laczkó István úgy van ezzel, hogy a jelenben él, de a jövőre gondol. Lödi Ferenc Nem a szakma belügye flz építésügyi igazgatásban is szemléletváltozás szükséges Rövid hírben adták tudtul a napilapok szeptember niillik irreális előrejelzések­14-én. hogy megkezdődött Budapesten, a Technika Házá­ban az I. építésügyi igazgatási konferencia. Megnyitó elő­adásában Ábrahám Kálmán építésügyi és városiéilesztési miniszter hangsúlyozta: az építésügyi ágazatban dolgozók egyre fontosabb szerepet töltenek be a környezetformá­lásban. a természetes és az épített környezet összhangiá­nak megteremtésében. A településfejlesztés, a területren­dezés. a kommunális szolgáltatások minősége, ezek össze­hangolt fejlesztése nem csupán közérzetformáló tényező, hanem értékteremtő és értékmentő, tudatformáló feladata is a szakma minden képviselőiének. kel, az adatszolgáltatás hiá­nyosságaival, a túlszabályo­zottsággal. a személyi felté­telek romlásával, az építés­igazgatási szervezeti keretek beszűkülésével, a lakossági és hatósági véleménycsere hiányával mielőbb szembe kell néznünk, e gondokra megoldást kqll találnunk. A helytelen településszerkezet. .. ,- ... . y, . , „ a zsúfolt beépítés, az el­De hat mi is az epiies. eloadoja. dr. Gajdocsi Ist- avultsóg, a karbantartás es J/njí, Toonncab- iá In rí Ránc Kiclí-iiv, moo.ra f * ügyi igazgatás? Igencsak le- ván, Bács-Kiskun megye to­egyszerűsítve: azoknak a nácselnöke így fogalmaz ott: hatósági előírásoknak a „Különbőz^ fórumokon gyakorlati alkalmazása, szenvedélyes viták, nyilatko­amelyek az építési tevé- zatok, vélemények hangza­az üzemeltetés hibái csík hosszabb távon, s nagy költ­ségtöbblettel korrigál hatók. Még nehezebben állíthatók elő újra azok az értékek. kenységet, legyen az bármi- nak el, településrendezési, ameiyek a természetes kór. lyen természetű, egységes beépítési kérdésekről, tilal­elvek alapján engedélyezés- makrói, szanálásról... a la­nvezetből tűnnek el a helv. telen, szakszerűtlen építés­hez kötik tervezhetővé, kosság széles rétegei véle- igazgatás' következtében Ha" szabályozhatóvá. ellenőrizhe. tővé teszik. A tanácsok épí tésügyi szakigazgatási szer. ményt nyilvánítanak, érve­ket és ellenérveket sorolnak fel a települések képének, a szakemberek nem ott vannak. ahol a döntések születnek, ha a település­vei - magyarán: építési. építészeti harmóniájának fejiesztési koncepció nem osztályai —• hatáskörébe megbomlásáról, a lakótele­utalta az 1964-es keltezésű pek egyhangúságáról, a kül­építési törvény e terület területek és a zártkerti cpi­hatósági feladatainak ellá- tés számos fonákságáról, az tását — döntő többségében építési ügyek intézésének ez a megbízás az építkező- merevségeiről, a hivatali sek engedélyezését, ellenőr- packázásokról." Eszerint az zését jelenti. A törvény építésügyi igazgatás a köz­egységes rendszerbe foglalta vélemény érdeklődésének a települések fejlesztésével homlokterébe került. .. kapcsolatos kötelezettsége- _ s okkal_joggal. Ma ket rögzítette, kik folytat- már h ha tekln^etó hatnak epitesteryezesi és ssakmai belügyének. hogy ferenciám -kivitelezesi tevekenységet hol mit szab^ ép£eni 'erenc^­- s ez a sokrétűség azt , minöségben mennyire jelzi: az epitespoliinca illeszkedve a pillanatnyi, s megbízható előzetes adatok­ra épül. ha egy-egy jelleg­zetes városkép jóvátehetet­lenül elvész, ha indokolat­lan építési tilalmak szabnak gátat, az építési kedvnek — s még sorolhatnánk az ok. tuális gondokat — nem csu­pán egv szakma tekintélye károsodik ... — Ajánlások, konkrét }a­egy vaslatok születiek-e a kon­komplex szabályozása volt a törvényalkotók célja. a leendő környezethez. Hogy — Azt kérdezném inkáöb, hogy mit hoztak haza ma­gukkal a tanácskozás részt­a hatosági munka mennyire vevői. Elsőként említendően Hogy az erdekeit tanácsi van összhangban az általa a nyílt, a mellébeszélések vezetoK, tudományos kuta- szabályozott, engedélyezett s nélküli, az egvmásramutoga. tnk. t^rvpTLnlc npmrÁcti h^n rtl 1 Arié 4- + J. ' ' ' . * . . tők, tervezők nemrégiben ellenőrzött építőipari terve­három napon át mondtók ző- és kivitelező tevékeny­véleményt az építésügyi ség minőségével, az elsős.i-­tás szokását levetkező szel­lemet. S ez, azt hiszem, tól­mutat az építésügyi igazga­igazgatós gyakorlati tapasz- ban értelmezési kérdéseket tás hatáskörén: kell és ér. talatairól, az tükröződése vet fel. Többen elmondjak egy folyamatnak: az állim- hozzászólásukban: az építés­igazgatás e részterületén is igazgatás eszközrendszere frissebb szelek kezdenek fúj. megmerevedett, nem volt dogálni. Maróthy Győzővel, képes követni a gazdasági, a Csomiterv városrendezési társadalmi, életmódbeli vil- egységes műszaki nyilván szakfőmérnökével, a konfe- tozísokat. rugalmatlansága tartás Bács-Kiskun me'vd rencia egyik résztvevőjével miatt egyre kevésbé alkal­a szemléletváltozás szüksá- mas a helyi sajátosságok fi­gességének indokairól be- gyelembevételére. demes megfontolt, érvekkel alátámasztott, a demokratiz­mus jegyében fogant vitá­kat rendezni. De persze más is van a tarsolyunkban: az szélgettünk. — A konferencia egvik — Az egyik alföldi nagy­község tanácselnöke tette rendszeréről kapott intór­mációkat, a műemlékvéde­lem és a városrekonstruknó hazai és külföldi követendő példáit érdemes lesz itthon fiilüC Kertész Lajos szabadnak, erősnek nevezi a népet, hol a dolgozók ajkán, a munka mellett, dal fakad. Az idős karnagy szombaton este, a Tisza Szálló hangverseny­termében. három együttes, a miskolci MÁV Járműjavító férfikara, a jugoszláviai ..I pavec" férfikar és a házi­gazda szegedi DÉMÁSZ Er­kel Ferenc munkáskórus felléptében gyönyörködhe­tett. Immár harminc esz­ende.je. hogy ez utóbbinak élére állt, s útjára indítot­ta... Hogyan is volt? Joó Ete dirigálta a dalo­sokat, amikor arany foko­zatot nyertek. A szakmai fejlődést kérőbb Szalay Miklós és Monoki Lajos hozzáértő iránvítása biztosí­totta. Az utóbbi tíz eszten­dőben a különböző minősi­tő versenveken elnvert díjak után sikerült elérniük a legrangosabbat. a Feszti­vált. Pályafutásuk csúcsára, ahogv a tagok vallják, dr. Mihálka György munkássá­ga emelte őket. A karnagyok áldásos tevékenységét mél­tatta az ünneni hangverce­nven Vajda Gvörqu. a DÉ­MÁSZ vezérigazgatója. a kórus elnöke is. mikor szólt az evvüttós alapítóiról Akik 'udták. ..ilyen munkáskórus életrehívása többet jelent, mint egyszerűen egv dalt kedvelő dolgozók kollektívá­jának kialakítása". Feleleve­nített emlékezetes perceket: szerepléseket a rádióban. Kodály Zoltán gratulációját (az 1957-es Varas-fesztivá­lon), a zászlóavató ünnepsé­get. amelyen Erkel Ferenc nevét vették fel. A harminc év alatt 350 alkalommal lé­pett ' pódiumra a DÉMÁSZ kórusa, híveket. barátokat szereztek országszerte, és a. határon túl is. Szinte termé­szetes. hogv részesei lettek a jubileumi hangversenynek a társkórusok. A működé­sükhöz szükséges feltételek megteremtésén nemcsak a fenntartó vállalat fárado­zott; a Magvar Villamos Művek Tröszt a Vasas Szak­szervezettel a Szakszerve­zetek Csongrád megyei Ta­nácsával egyetemben nem egv esetben hathatós erköl­csi és anvari támogatást nyiritott. A városi tanács is figyelemmel kíséri pálya­futásukat. az ünnen<-é°en Papd Györgyné, a művelő­désügyi osztálv előadója ol­vasta föl a tanács köszöntő levelét éc adta át ajándé­kát. Az ünnepi szavak után a dal. a zene nyelvén kér­tek szól a kórusok, a mis­kolci MÁV férfikara, a Sent Jouri ..I pavec" férfi­kar és a jubiláló Erkel-kó­rus másfél órás műsorát hallgatta meg a szépszámú közönség. (Köztük a megyei pártbizottság képviseletében Hézső Ferenc, Kovács Kál­mán, a Magyar Villamos­Művek Tröszt szakszervezeti bizottságának titkára és dr. DobócZky Károlyné. az SZMT titkára). Közös va­csora követte a születésnapi hangversenyt. „A műsoron kívüli" együttlét sem idegen a dalosoktól összeszokott a 40 énekes, akik között akad nyomdász, konzervatórista. — Hogyan lehetséges ez? — kérdeztük dr. Mihálka Gvörgvtől. aki 1972 óta ve­zeti az Erkel-égyüttest. — A munkáskórus-moz­gal om lén ve géb öl f ak a d. hogv nem zárja el senkitől a hozzá vezető utat. Sőt. inkább kecsegtet, hívogat az éneklés, a muzsika varázsá­val. Ez a kórus nemcsak az üzemágé. a városé. Szegedé is. A karnagy hivatása, szén'-' vedélye. hobbiia a kórusmu­zrika. Hű követőié Jurka József, az alapító tagok so­rából: — Hetvenévesen is ra­gaszkodom az együtteshez. Tizenketten kezdtük hatva­nan voltunk amikor meg­nyertük Kertész Lajost. Las­sacskán bevettük a muzsika várát, szorgos tanulás árán. Kezdetben csak hangunk volt. most ott tartunk, hogv Mihálka György hallatlan igényességgel, precizitással tud dolgozni velünk, mun­kásokkal. M. E. szóvá: a magánépíttetőnek -kicsomagolnunk". Vagy ta­a telelcosztástól a befejező nulmányoznunk a barcsi munkák engedélyezéséig olyan hosszú hatósági ügy­intézési folyamatot kell vé­gigasszisztálnia, hogy azt példát, ahol olvan lakossá­gi tájékoztató központ mű­ködik, amely' a városgazda­ság és -gazdálkodás, az tpí­nemcsak kedvrontónak. de tésügy minden területéről már kifejezetten bürokrati­kusnak kell nevezni. Tucat­nyi hivatal, szervezet pe­csétje. engedélye, láttamozá­sa veszi el az időt, s a pénzt, mire az építtető egv általán hozzákezdhet alapozáshoz. — S ha még hozzátesz­szük ehhez, hogv az építési naprakész információkkal rendelkezik, ahol a városi főépítész emberközelben po­litizál, s amely városépíté­szeti bemutatóhelység is egyben. Sorolhatnám a ta­az pasztalatcserének is beillő konferencia többi tanulsá­gát. Végül mégis egyet núz­nék alá: a porosz túlsza­engedélyek elbírálásihoz bályzottság és merevség íel­felkészült szakemberekre is valtasara annak igenye fo. szükiság van, de a szakma legjobbjai presztízs- és ja­vadalmazási okokból — nem szívesen ülnek be a ható-iá- , ... , . gi íróasztal mögé akkor ^nkit korszerusiteni, egy­galmazódott meg bennünk, hogv az állampolgárok jog­érzésére számítva és alapoz­va kellene hatósági mun­érthetőbbé válik a konfe'en­cia alapgondolata. Hogy tud­szerúsíteni. Pálfy Katalin Sikeres liulfczdék­gyűjfési cskciék Sikeresek a hulladékgyűj­tés! társadalmi akciók, ezek­nek is köszönhető, hogy az idén a lakosságtól begyűj­tött különböző, még haszno­sítható hulladékok érteke várhatóan eléri a 30 mi'iió dollárt — jelentették be van a Hazafias Népfront kezdeményezéseinek, akciói jelenleg már az ország több mint egyharmadara. kiter­jednek. Mátsik György, a MÉH Tröszt vezérigazgatója el­mondotta, hogv az utóobi héttőn a MÉH Tröszt sairó- években, a melléktermék-és tájékoztatóján. A csaknem hulladékhasznosítási kor­200 tonna vas-, a 20 ezer mányprogram megvalósítása tonna színesfém-, a 110 ezer során jelentősen előrehalad­tak a begyűjtőhálózat fej­lesztésében. Jól bevált az tonna papír- és az 5—6 ezer tonna textilhulladék másod­nyersanyagként jelentős ini- átvevőhelyek szerződéses portmegtakarítást tesz lehc- üzemeltetési formája. Je­lenleg egy új típusú átve­vőhely-hálózat megszervezé­, , x ,-i v. _ ru-u i. p sén dolgoznak, amelynek lakossagtol begyújtott hulla- plső egy>ségeit a tervek sze­tővé. és javítja a hazai ipar nyersanyagellátását is. A dékok mennyiségének növe­lésében kiemelkedő szerepe rint Budapesten és Székes­fehérváron építik ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom