Délmagyarország, 1983. szeptember (73. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-09 / 213. szám

<C6 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 73. évfolyam 213. szám 1983. szeptember 9., péntek Ára: 1,40 forint M SZ M P SZEG ED VÁROSI B I ZOÍT S Á G Á N A K L A P j A Kutattak a gyakorlatnak Fogorvosok nemzetközi konferenciája a sófluorozásról A fogszuvasodás sajnos, népbetegséggé „lépett elő" hazánkban. Társadalombiz­tosítási adatok szerint éven­te 500 ezer napot töltünk táppénzen, különböző fogbe­tegségek miatt. A szegedi fogklinika fölmérése szerint száz, 14 éves gyermek közül 90-nek van rossz foga, és átlag 6—7 maradandó foguk beteg. A kezelések rendkí­vül időigényesek, és — az emelkedő árak miatt — egy­re költségesebbek. Mind­emellett még nem szóltunk arról a hihetetlen szenve­désről. amelyet egy-egy ár­tatlannak tűnő, lyukas fog képes okozni az embernek. Nincs hát mentség, örö­kös fogfájásra ítéltetett az emberiség? — tesszük föl a kérdést a tudós orvosoknak és az egészségügynek. A tu­dománytól megkapjuk a választ, méghozzá megnyug­tató módon. Épp ez a célja a Szegeden ma. pénteken el­kezdődött, kétnapos nemzet­közi fogászkonferenciának. Tíz ország szakemberei tar­tanak itt előadást arról, mi­ként mentesülhetünk a kínzó fogbetegségtől. Mint a fog­szuvasodás megelőzésének hazai és nemzetközi tekin­télyű kutatója, a SZOTE fogklinikájának igazgatója, dr. Tóth Károly professzor elmondta: itt az ideje, hogy Magyarországon is történjék valami ennek érdekében. Tárcaszinten kiemelt kutatá­si téma ez már évek óta, s eddig 20 millió forint támo­gatást kapott e munkák si­kere érdekében a szegedi klinika, sőt legutóbb az eredményes tevékenység el­ismeréseként jutalmat vehe­tett át a kutatógárda. Ered­ményeiket számos közle­mény és nemzetközi konfe­rencia után most Szegeden tárják föl az ide érkező szakemberek előtt. A megelőzés kétes értékű egyéni módszerei mellett biztos siker csak kollek­tív eljárástól várható, amellyel tömegméretekben megakadályozható a fogszu­vasodás — vallja a profesz­szor. A fluorról már bebi­zonyosodott, hogy alkalmas a fogromlás megelőzésére. A WHO 1968-ban el is fogadta megfelelő eljárásként az ivó­víz fluorozását. Hazánkban azonban e rendkívül drága módszer helyett olcsóbb, gazdaságosabb megoldás jö­het csak számításba. A sze­gediek 1965 óta végzett vizs­gálatai bebizonyították, hogy szóba jöhet másik „vivő­anyag", a tej nem alkalmas a fluorral kötött „házasság­ra", hisz ez a frigy aligha lehet gyümölcsöző: nem mindenki szereti a tejet, rendszertelenül issza az is,, akinek éppen kedvenc itala. Márpedig a fluorid rendsze­res adagolása nyújt csak vé­delmet a fogzománcnalc. Kétségtelen, hogy mivel a víz mellett a só a másik olyan létfontosságú anyag, amelyet senki sem nélkülöz­het, ezt kell összekeverni a fluorral. Az első, svájci kí­sérletek után csaknem egy időben láttak hozzá gyer­mekcsoportok vizsgálatához Kolumbiában, Spanyolor­szágban és hazánkban. Svéd­ország. Finnország és az USA szakemberei laborató­riumi kutatásokat végeztek. Azóta számos nemzetközi konferencián kinyilatkoztat­ták a tudósok: a lakossági só ideális vivőanyag, a fluo­rid optimális szinten bizton­ságosan adagolható és igen hatásos fegyver a fogszuva­sodás megelőzésében. (Svájc­ban az idén már ország­szerte fluorozptt sót hoznak forgalomba.) A végkövetkeztetést alá­támasztják a szegedi kísér­leti eredmények is. A klini­ka „minigyárában" előállí­tott só-fluor keveréket elő­ször 1966-ban kezdték árusí­tani a deszki üzletekben, 1968-től Röszke, majd 1972­től Mihálytelek és Gyálarét lakossága is csak ezzel fő­zött. Rendszeresen ellenőriz­ték az itt élő emberek fo­gait, összevetve a kontroli­községek, Szőreg. Tápé és Dorozsma lakóinak vizsgá­lati adataival. Az eredmény egyértelmű: mig egy röszkei. 14 éves gyereknek — átlag — 3,3 hibás foga van, do­rozsmai társának, akinek nem fluorozott sóval ízesítet­ték az ételét, 10,1. Magától kínálkozik a kér­dés: mikor részesülhetne minden magyar gyermek ab­ban a „kiváltságban", hogy az ő fogait is védje a fluor? A szegedi kutatók évekkel ezelőtt tárgyaltak a Kom­pack kereskedelmi és cso­magoló vállalattal. amely készséggel mutatott hajlan­dóságot a háztartási só fluo­rozására. Azóta fölújította a vállalat egyik telepét, a helyhiány már nem okozna gondot Egyetlen automata gépsor ellátná az egész or­szágot fluorozott sóval, az évi vegyszerköltség mind­össze 5 millió forint lenne. Annyi, amennyit egy ötéves tervben csupán a kutatásra fizetett az állam. Az eset­leges túladagolás miatti ag­gályok eloszlatására a ku­tatók elkészítették a hazai ivóvizek fluortérképét is. A tudomány tahát „meg­cselekedte, mit megkövetelt a haza", s megadta a-választ a fogfájástól félő emberek­nek. Az már nem a tudó­soktól függ, miként érvé­nyesül a valóságban „a ku­tatás a gyakorlatnak'' elve. A tudományos tanácskozás résztvevői. mintegy hetve­nen ma délelőtt ellátogatnak Röszkére és Kiskundorozs­mára, ahol a gyermekek fo­gászati vizsgálatán maguk is meggyőződhetnek a fluoro­zott só megelőző hatásáról. Ebéd után a Tisza Szállóban dr. Petri Gábor akadémikus nyitja meg a tudományos ülésszakot, ahol a nap folya­mán 9 külföldi és három hazai kutató előadása hang­zik el. Holnap, szombaton kerekasztal-beszélgetésen vi­tatják meg a tudósok a fog­szuvasodás megelőzésével, a sófluorozás módszerével kap­csolatos nézeteket. A meg­beszélésen jelen lesz dr. Hu­tás Imre, egészségügyi mi­niszterhelyettes is. Chikán Ágnes városi tanács vb ülésért Jelentjük Szeged megyei város tanácsának végre­hajtó bizottsága tegnapi soros ülésén több előterjesztésben döntött, majd tervezett napirendi témaként megtárgyalta a tanács elé készülő jövő évi költségvetési és fej­ros szabályozási tervét: a magánkereske­delem szerepét a lakosság ellátásában; végül a közérdekű bejelentések, javaslatok és a panaszok intézésének gyakorlati ta­lesztési alap tervjavaslatát: Szeged Belvá- pasztalatait. Folyamatos átépítés Szeged Belváros rendezési tervének programját — mely a szabályozási terv és reha­bilitációs terv készítésének alapja — a végrehajtó bi­zottság jóváhagyta 1982­ben. A határozat értelmében a szabályozási tervet a Dél­magyarországi Tervező Vál­lalattal 1983. június 30-ra, a továbbtervezés alapjául szol­gáló szempontok figyelembe­vételével elkészítették. En­nek előírásai lehetővé teszik a Belváros folyamatos át­építését, megújulását, a tán­sadaiom anyagi és szellemi lehetőségének minél telje­sebb kihasználását. vala­mint a felújításra fordítható eszközök hatékony felhasz­nálását. A terv a tömböket hely­zeti adottságuktól függően lakótelkes vagy tömbtelkes beépítésre javasolja* A meg­adott homlokzatmagasságok betartása mellett a Belváros épüleleinek döntő többsége .felújítható vagy átépíthető. Különösen nagy gondot for­dít a terv a több mint száz éve létrehozott szerkezet — utcahálózat — megőrzésére. A távlatban feltétlenül jelentkező, ma még konkré­tan alig megnevezhető in­tézményépítési igények ki­elégítésére építési tilalom terhel 83 darab ingatlant. A területek kijelölése a hely városszerkezeti, környezeti értékének és a megvalósítás távlatának figyelembevéte­lével történt. A terv — számolva a realitásokkal — a Belváros területén a közparkok területét nem. növeli, a tömbbelsőkben közkertek kialakítását java­solja. s feltüneti a védendő fasorokat. A közlekedési fe­lületek növelése helyett a kettős t erületfelhasználást helyezi előtérbe (Például Bartók Béla tér: süllyesztett parkoló. felette játszótér). Távlatban a nagy tömegű koncentrált parkolódgények kielégítését nagygarázsok el­helyezésével biztosítja (Szt István tér. Tolbuhin sgt.). A közlekedési és az egyéb za­jok csökkentésére részletes javaslat készült. Kitelepítés­re javasolja a terv a követ­kező üzemeket: Szegedi Nyomda. Dél-alföldi Pince­gazdaság ásványvíz . üzeme (Madách u. 12-14.), Szegedi Építőipari Szövetkezet (iro­darészék kivételével), szik­víz üzem (Hajnóczy u .24.). A szabályozási terv alap­ján miniden egves tömbre komplex rehabilitációs terv készül Javaslatok, panaszok sorsa A várospolitikai közhan­gulat fontos eleme, hogv a lakosság közérdekű bejelen­téséit, panaszait miként fo­gadják, kezelik és intézik. A lakosság aktiyitásat és városszeretetét jelzi, hogy á tanács rendezvényein (ta­nács tag-bészámolőkón, ta­nácskozási központokban, lakóterületi szemléken) ta­valy több mint 2600 eset­ben. idén már az első félr évben 1600-nál több témá­ban kezdeményezett intéz kedést, megoldási javaslatot, legtöbb közérdekű javaslat, bejelentés a köztisztasággal összefüggésben hangzott el, majd ezt követi a csator­názás. a bel/vízelvezetés, a gázellátás és a közlekedés. Még mindig sok a házkeze­lési ügy. a panasz az ezzel kapcsolatos szolgáltatásra s a kereskedelmi áruellátásra és a kiszolgálás minőségére. Tavalytól a lakosság véle­ményének megismerésében úi elem a lakóterületi szem+ lék bevezetése. Ilyet a Bel­városban, Tarjánban, Róku­son, Szőregen tartottak. Leg­inkább viszont a tanácstagi beszámolókra tartogatják mondandójukat az állampol­gárok. A párbeszéd eredmé­nyességére jellemző, hogy a Tanácskozott a szegedi járási pártbizottság A dunántúli barnaszenprogram keretében épülő szénlelő­helyek egyike, a Dorogi Szénbányák Lencsehegy II. új, most épülő üzeme lesz. A hárommilliárd forintos beruhá­zással épülő bányának szénvagyona több mint 20 millió tonna. Képünkön: a szovjet gyártmányú vágathajtó gép, amelynek a helyes iránytartását lézersugár segíti Tegnap, csütörtökön dél­után a szegedi járási hiva­tal épületében kibővített ülést tartott a Magyar Szo­cialista Munkáspárt szege­di járási bizottsága. A ta­nácskozáson, melyen dr. Somogyi Ferenc első titkár elnökölt, először a pártfe­gyelem helyzetéről és a fe­gyelmi munka tapasztala­tairól a XII. kongresszust követő időszakban hallga­tott meg jelentést a testü­let. Ezt Murányi György, a járási fegyelmi bizottság elnöke ismertette. A napirend vitájában fel­szólalt Magyari László (Röszke), Király József (Sándorfalva), Faragó Mi­hály (Szatymaz). Börcsök Szilveszter (Ásotthalom) és Sándor János, a megyei fe­gyelmi bizottság elnöke is. A pártbizottság a jelen­tést a kiegészítések figye­lembevételével egyhangúlag elfogadta. Ezt követően a testület tájékoztatót hallgatott meg a szegedi járás gazdaságá­nak első félévi fejlődéséről, annak tapasztalatairól és a tennivalókról kérdések, javaslatok több mint felére a tanácstagok azonnal kielégítő válaszok­kal szolgáltak. A javasla­tok sorsa azonban „intézmé­nyes", Nyilvántartásuk pon­tos. figyelemmel kísérésük megfelelő, megoldásuk a korábbinál gyorsabb. A szol­gáltató vállalatok is város­politikai súlyuknak megfe­lelően kezelik általában a lakosság észrevételeit. A vb elé terjesztett jelentésben azonban bírálat is szerepel: előfordul, hogy egyes szer­vek esetenként általános, pontatlan, semmitmondó, ki­térő válaszokat adnak, s ezekkel a lakosság rosszallá­sát váltják ki. A kellően megindokolt elutasítást a la­kosság megérti, elfogadja — a felelősség és az intézkedés esetenkénti tologatását azon­ban nehezményezi. Egyre nagyobb szerepet vállalnak Szegeden a közér­dekű javaslatok megvalósí­tásában a lakóterületi párt-, és népfrontszervek, a lakó­bizottságok; főleg az öntevé­kenység szervezésében és összefogásában. A panaszok száma nem túl magas. Zavart és fölös­leges kitérőt jelent azonban gyakran, hogv az állampol­gárok egy része nem oda címezi panaszát, ahol annak intézése természetes lenne, hanem magasabb állami vagv párlszervékhez. i Régi beidegződés ez és azon a tévhiten alapul, hogy ügyük intézése csak ilyen maga­sabb „pártfogással" remél­hető. Legtöbb panasz a ke­reskedelemben és a szol­gáltatásban dolgozók maga­tartását éri. Ezek jó része megalapozott, de előfordul rosszindulat, rágalmazás is. A tanács végrehajtó bi­zottsága határozatában ki­mondta: a közérdekű beje­lentéseknek, javaslatoknak és panaszoknak a tanácsi és ném tanácsi szervek által javuló színvonalon tör­ténő intézése hozzájárult a szocialista törvényesség, a nyílt várospolitika érvénye­süléséhez, erősítette a lakos­ság és a tanácsi szervek kapcsolatát. A végrehajtó bizottság az eredmények ellenére úgy látja, erősíte­ni szükséges a közérdekű bejelentések, javaslatok megvalósításának hatékony­ságát. és az egyéni pana­szok intézésének színvona­lát. A pénzügyi vonzatú javaslatok megvalósításában szükségesnek tartja a ta­nácstagok, a lakóterületi társadalmi szervek, a lakó­bizottságok közreműködésé­vel a társadalmi munkát vállaló lakosság tevékeny részvételét, a hatékonyabb intézés érdekében a tanács­tagok, a lakóterületi moz­galmi szervek és a lakóbi­zottságok bevonásával fel­tárni azokat a lehetősége­ket. ahol a lakosság erő­forrásainak (anyagi hozzá­járulás, társadalmi munka­végzés) fokozottabb igény­bevételére van lehetőség. Ehhez tovább kell szélesí­teni a lakóterületi szemlét, és erősíteni a társadalmi munkát szervező szakbi­zottság tevékenységét. A költségkihatással járó köz­érdekű javaslatok eredmé­nyesebb megvalósítása ér­dekében hatékonyabbá kell tenni a tanácstagi alap fel­használását. Szükséges, hogv a tanácsi szervek a bejelentésekre, javaslatokra adott válaszaikban töreked­jenek világos. egyértelmű megfogalmazásra, és azok a valóságot tükrözzék, bizto­sítva a gyors és folyama­tos megvalósítást. Müitkásorparoncsnoki értekezlet Csütörtökön, tegnap Ba- nácskozáson Borbély Sán­dacsonytomajban. a mun- dor országos parancsnok ér­kásőrség kiképző központ- tékeli az 1983-ban végzett jában kétnapos parancsnoki munkát, és meghatározzák értekezlet kezdődött. A ta- az 1984. évi feladatokat is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom