Délmagyarország, 1983. szeptember (73. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-25 / 227. szám

AZ MSZ P S:Z E <j.ÉD V Á R ÖTS I B TZ Ö TT S ÁG Á N A K LAPJA 73. évfolyam 227. szám 1983. szeptember 25., vasárnap Ára: 1.40 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI Cserélünk és számolunk T avaly novemberben levelet kapott minden olyan szegedi állampolgár, aki a lakáshivatalnál va­lamikor is csere ügyben kopogtatott. A meghí­vóban az állt, mielőbb jöjjön az ingatlanközvetítő la­káscsereosztályra. A nevezett intézményt több mint 800-an keresték fel, és közülük 200-nak azóta a boldog mosolytól fülig ér a szája. Volt. aki hat-hét éve várt a megfelelő cserepartnerre, és fél év alatt meglett a párja. Isteni gondviselés helyett mindez az új lakás­ügyi jogszabályoknak köszönhető. A lépcsőzetes lakás­elosztást, -cserét intézményesen Csongrád megyében Szegeden vezették be, és az intézkedések sorozata si­kerrel debütált. Üton-útfélen dicsérik az új rendelkezés terem­tette helyzetet, lehetőségeket, de szinte mindenki meg­jegyzi. milyen jó lenne, ha . . . Ha nem lenne a lakás­ügyi jogszabály között oly sok „hézag". Az egyik épp a lakáscsereosztályt sújtja, mert nincs anyagilag érde­kelve, hogy minél több lakást, sok lépcsőben cseréljen el. Mint nyereségre ösztönzött intézménynek, az az érdeke, hogy a második lépcső után már ne foglal­kozzon tovább egyik otthonnal sem. ugyanis a har­madik-negyedik cserét követően, a lebonyolítással já­ró költségeket veszteségként könyvelheti el. Nem szá­molhatja el szolgáltatási díjként, ha többszöri lépcső­zés miatt az üres lakásnak megnövekedett a rezsi­költsége. Pedig a sokszoros lépcsővel növekedne a la­káspark. bővülne az a kör. amelyből nagyobb való­színűséggel egymásra találnának a különböző cipőben sántikálók. i Sajátos gond Szegeden, és ugyancsak a lépcsőze­tes lakáselosztás-cserét nehezíti, hogy a belvárosi és lakótelepi lakások közötti értékkülönbözet nem a va­lóságos helyzetet tükrözi. Fél év alatt hivatalosan csak egy cserét tudtak elintézni, mert a városmag és az új telepek között a mozgás szinte a nullával egyenlő. Egyszerű matematikai tétel megvilágítja az okokat. Egv kétszobás tanácsi összkomfortos otthonért a la­káscsereosztály maximális lakáshasználati díjként 224 ezer, komfortos hasonló belvárosiért 198 ezer forintot fizethet. Ha valaki kiköltözik a ^Nagykörúton kiwl eső részre, ebben a szituációban 26 ezer forintot kénytelen a "lépésre áldozni. Ugyanakkor a magánforgalomban 60—100 ezer forintot is leszurkolnak hasonló szituá- i cióban, hogv a város szívében élhessenek. A helyi ta­nácsi rendelet ilyen összefüggésben nem veszi figye- ! lembe a sajátos, szegedi viszonyokat, a piaci értéket, ' és képletesen szólva, a cserélő felek közé áll. A bel­Magyar— jugoszláv posta­ügyi tárgyalások Vucic Cagorovic, a Jugo­szláv Postaközösség igazgató tanácsának elnöke Buda­pesten megbeszéléseket foly­tatott Tóth Illés államtit­kárral, a Magyar Posta el­nökével a két ország kö­zötti postai és távközlési szolgálatok helyzetéről, va­lamint az együttműködés továbbfejlesztésének lehe­tőségéről. Vucic Cagorovicot fogadta Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyet­tese. A jugoszláv küldöttség szombaton hazautazott. városi lakásnak, még ha csak komfortos is. a piacon nagyobb az értéke, mint a legkényelmesebb lakótelepi­nek. Szabaddá kellene tenni a belvárosi lakások érték- 1 különbözeteinek meghatározását, és akkor a kétirányú | mozgás megindulna. Természetesen a jogszabályok jótékony hatását is érezni lehet a Tisza-parti városban. Mert fellendült a lakáspiac, gyorsabban hozzájutnak az állampolgárok a nekik megfelelő otthonhoz. Ma Szegeden a legtöbben a kis lakást keresik. Évekkel ezelőtt a 2+ 2-es volt a sláger, most mindössze 17-en jegyeztek elő erre az otthonra. Most a másfél szobás és a garzon a menő. Ebben közrejátszik a megnövekedett lakbér, és hogv a Tisza partján a házgyári másfél szobások nagyon jól • sikerült típusok, kiképzésük, beosztásuk miatt „verik" a nagy lakásokat. Sajnos, kevés van garzonból. Az OTP a hatodik ötéves tervre beindított egy akciót, és ennek kereté­ben Szegeden 300 harmincöt négyzetméteres otthon énül. Kisebb nágyságrendben Makón. Szentesen, Csongrádon és Vásárhelyen is készülnek ilyen garzo­nok. A vevőt a KISZ jelöli ki, és a 380 ezer forintos vételárnak 30 százalékát a huszonévesek szurkolják le. Az OTP kezdeményezése dicsérendő, ám a garzo­nok iránt a középkorúak és az idős emberek is ér­deklődnek, hiszen növekszik az elváltak, az egyedül élők száma. Feltehetően a mostani 6 ezer lakásigénylő száma jelentősen apadna, ha a város egy nagyobb axányú garzonépítési akcióba kezdene. A több lépcsős csej-evel hamar kigazdálkodhatnék a mai lakáshiány nagy részét, és elképzelhető, hogy a legkeresettebb lákástípusok tömeges építésével többféle gond oldód­na meg egyszerre. M ind en szakember felhívja a figyelmet: egyre több olyan ember van, akinek az életszínvona­la. pénztárcája nem engedi, hogy igényének megfelelően, egy másik, jobb otthonba költözzön. A kisajátításokat is akadályozza, hogy a szanált házak tulajdonosai nem fogadják el az új összkomfortokat, mert a nagyobb lakbért már nem tudják fizetni. A j félkomfortos belvárosi lakásokból pedig többek között j azért nem mozdulnak, mert azt már nem tehetik, hogy egy összkomfortért 100 ezer forintos használat­bavételi díjat leszurkoljanak. A több lépcsős lakásel­osztásnak sokszor a pénztelenség is az akadálya. Napjainkban tanúi lehetünk a már régen várt és óhaj.ott mozzanatnak, a lakáspiac beindult, elmond­hatjuk. egyre többet cserélünk, miközben egyre töb­bet számolunk. Halász Miklós Műliefy - látványosság A régi híd újszegedi lábánál, az első panelház falán mutatja a nyíl: 2 kilométerre található a JATE 30 holdas füvészkertje. Az idén 61 esztendős gyűjteményben több mint 5 ezer faj található, közöttük kétezer külföldi érde­kesség. A kertben hat üvegház, három, fóliával borítható „hidegház", fitotron, az oktatást szolgáló rendszertani gyűjtemény, sziklakert, s ki tudná fölsorolni, mennyi érde­kesség ejti rabul az évi 150—180 ezer látogatót. (IrásuaV a lap 3. oldalán) •Hí * .'..•»:•:: a fűszerpaprikát A 4000 hektáros szegedi tájkörzet paprikaültetvé­nyein már másodszorra szü­retelnek. A diakok is segí­tenek a szedésben. Ameny­nyiben az időjárás tovább­ra is kedvez, háromszor­négyszer szüretelnek majd a szegedi tájkörzetben. Eddig több mint 300 va­gon termést vett át a sze­gedi feldolgozó vállalat. Munkáját nagyban meg­könnyítik a szárítóüzemmel rendelkező hagyományos ;,papríkás" ' gazdaságok: a szegedi Uj Élet, a forrás­kúti Haladás, a pusztaszeri Hét vezér Tsz, valmint a Gorzsai Állami Gazdaság. Ezek a gazdaságok már őr­lésre alkalmas felkész ter­méket adnak át. Ezáltal a Vállalat mentesül az óriási tömegű áru tárolásának gondjától. Jól járnak a'szá­rítóüzemek fenntartói is, hi­szen a szárítással a fuva­rozás költségei harmadára csökkennek, emellett lénye­gesen több pénzt kapnak az előfeldolgozott áruért. Dr. Szeli Júlia kertvezető virágzó strelit­ziák (papagáj- vagy paradicsommadár-vi­rágok) között Balázs I.ászlónc dr. Takács Edit metszete­ket vizsgál a líeichert-ultramikrotoi* készüléken nisztertanács az energiagazdálkodási kor­mányprogram kidoigozá'á­Korszerűsítések a téglaiparban Összesen 40 téglaipari be- sával elsősorban a kismé- mpzgatását teljes egészé­ruházás zajlik napjainkban, re tű- téglák gyártásánál ben gépesíténi kívánják­amelyek egy része már jö- máris több üzemnél részié- 1935-ben lesz készen, éi. vörc érezteti hatását, 1986- ges. illetve teljes korszerű- üsszesen 22 millió téglávai, ra pedig — a gépimport- sítést végeznek. Pillanatnyi- tcrpielnek ' majd többet, engedélyektől függően — a lag 114 téglagyár működik mint á korábbi evekben, tervek szerint 60 millió da- hazánkban, ebből 74 haayo- Ugyancsak 1985-re fejező, rabbal több kisméretű tég- mányos technológiájú, dön- dik be annak a 16 tégla' lát termelnek majd a beru- tőén kézi munkára alapo- gyúrnak a részleges re­házások eredményeképpen, .zott üzem. Közülük nyolc konstrukciója, ahol, szintén » ' m-.ijánénítkpzések szó gyárban teljes rekonstruk- gépesíteni kívánják a nehéz mának^ növekedne ^ halas"- dóhoz kezdtek" t0vóbbi íizikai niunk?k egy részét, manak novekedese halaszt é esetében pedig éppen Munkába állásuk újabb 25 hatatlanná tette az amúgy f döntenek a korszerű- millió téglát jelent májd is sürgető téglaipari re- , konstrukciót, és az . irányító . s/te.si, tervekről. A nyolc évente. szervek hathatós támogató- gyár, amelyekben a termék az a 16J üzem/aHol csalf k,_ m - sebb fejlesztéseket végeznek (például szárítókapacitás, bővítés), és amelyek e kor­szerűsítés után összesen 19 millió téglával többet tud­nak tprmqlni, mint azt meg. előzően. Két hónap óta már a próbaüzemet végzik a Soly­már l-es téglagyárban, amelynek jíároméVes re­konstrukciója most nyáron fejeződött, be. Az 1984-től évente 40 millió kisméretű téglát előállító üzemben teljesen kiküszöbölték a ké­zi anyagmozgatást: az agyag kibányászásától a kéízáru csomagolásáig > mindent gé­pekkel végeznek. A ' gvar gyakorlatilag már most tel­jes értékű része a téglaipar ez évi kínálatának: a két­próhnüzem alatt Ellenőrzik az energia program véirekajtását t KNEB-vizsgá!at kezdődik A népi ellenőrök utoljára múlt érékben számos váltó- A vizsgálat tapasztalatai 1980-ban ellenőrizték átfő- zás következett be energia- nyomán a szakemberek góan az energiagazdálkodás gazdálkodásunk feltételei- előtt kirajzolódhat a kép: az helyzetét és főbb tendencia- ben. ígv a központi dönté- elkövetkező időszakban mi­it. Az akkori tapasztalato- sek elsősorban a hazai Íven fejlesztési irányra és kat, következtetéseket a Mi- energiaforrások hatékonyabb gazdálkodási , intézkedéseke' hasznosította felhasználását szorgalmaz- van szükség. Az ellenőrzést ták. Ez új szempontot jelent irányító szakemberek hé'.­az eddigi felmérésekhez ké- fölő) háromnapos munkaér- i hónapos nál. s a Központi Népi El- pesl. lenőrzési bizottság feladat á­tekezleten egyeztetik az ! máris 3,6 millió téglát ter­A népi ellenőrök az eoer- egész országra vá tette, hogy időről időre giagazdálkodási program vizsgálódás részleteit, vizsgálja meg a program ágazati és területi végrehaj- a népI ellenőrök megkezdik végrehajtását. A KNEB leg- tását egyaránt vizsgálják. igyekeznek képet kapni a kor­ul óbbi ülésén döntött arról, hogy ismét széles körű mánvprogram hatóköréről. vizsgálatot indít. melynek eszközrendszeréről, az ener kiterjedő j meltek. maid | A gyárak felújításával, illetve továbbfejlesztésével egyidejűleg erőfeszítéseket a több hónapig tartó mun- tesznek a termékek korsze­rűsítésére is. során együttesen tűzi napi­rendre az elmúlt évek kü­lönböző jellegű ellenőrzési feladatait. g:atakarékos gépek, építő­ipari termékek szilárd tüze­lésű anvagok kínálatáról és keresletéről. Az elmúlt években a vál­Hazaérkezett SzaSiarSIcáro! a szegei párikiiícSbtteég A most kezdődő felmérés lalatok jelentős összegeket. sórán átfogóan értékelik fordítottak energiaracionqH-1 majd. hogy a VI. ö'éves zálást szolgáló beruházások-! Az MSZMP Szeged váró- nap. .szombaton hazaérkezeit terv eddig eltelt éveiben ra. Ezek eredményeiről nv- t sí bizottságának kéftagú háromnapos szabadkai láto­mennviben felelt meg a kő- sok helyütt számot kell j küldöttsége — dr. 'Székéig gatásáról. A delegáció a Ju­vetelménveknek az energia- majd adni, miként a folyé- , Sándor a pártbizottság tit- goszláy Kommunisták Szö­gazdálkodási orogram végre- kony üzemanyag felhaszná­hajtása, kiterjedt-e a terme- lás csökkentéséről hozott lés és a fogyasztás vala­mennyi területére. Az el­számos intézkedés végrehaj­tásáról is. kára és dr. Szániel Imre, a vétségé szabadkai községi végrehajtó bizottság tagía, a bizottságának meghívására Gabonatermesztési Kutató utazott jugoszláviai testvér­intézet igazgatója — teg- városunkba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom