Délmagyarország, 1983. szeptember (73. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-17 / 220. szám

SzomHat, 1983. szeptember 17 Mezey Katalin Félálom kiszabadulunk egyszer a villamosok rácsai mögül szeretnék autót vezetni magam kormányoznám a kerekét csecsemőkori barátnőm visszajön kezén két szőke gyermeket vezet engem meg ő s nem fürdöm deréktól fölfelé férfitekintetekben &usa Lajos Apám sírjánál Lehettél kocsis Debrecenben, járt is érte a pince-lak. Magadra csak vén zongorákat kötöttél, sose szárnyakat. De mint ki végre sok bajából akármint volt is — csak kilábol; van már sírköved neked is! S ha sorsodat itt kiheverted hátadon költöznek a lelkek föl a hetedik mennyekig. Mezei András Körforgás Ember a létből úgy megy el: egyik szemében ül a hold, másik szemében ül a nap, hajában fák jajonganak. Megőszülnek a tengerek, mint hogy ha lenne emberi az elmúlás havában is a lét — az ember-nélküli. Akkor két nap jön kétfelől. Fejét az arany-satuba önként illeszti be a föld — Kemencébe a koponya. De lőn az utolsó napon ismét a világ kezdete. A roppant héj a fény-magot zúzza, de nem roppan bele. Homo sapiens et poüticus Szent-Györgyi Albert kilencvenéves LENKEY ZOLTÁN RAJZAI Kétszeresen emlékezünk, amikor Szent-Györgyi Albertet, a homo sapienst et politicust köszöntjük. Az emberségben, becsületes helytállásban megélt 90 esztendőnek kijáró tiszteletadás alkalmat ad egv másik évfordulóra: kereken ötven éves a Cvhamin amely az egész világon éppoly ismert, mint az aszpirin. Az Amerikai Egyesült Államok északkeleti partvidékén levő Massachusetts állambeli Woods Hole-i tengerészeti biológiai laboratórium Izomkutató Intézetének vezetőjéről szólunk, kilencvenedik születésnapján. A sejt szerkezete foglalkoztatja, A sejtszerkezet. amely elválaszthatatlan a sejtosztódástól, a rák nagy kérdésének megoldásától. Tudományos és személyes küzdelem egyben ez, amely mögött tragédia is húzódik. Feleségét és leányát rákbetegségben temette el. Ha csak tudományos pályája alapján ítélné meg a világ, neve akkor is ott ragyogna az emberiség jelesei között. A magyar kutatás, a korabeli Magyarországon születettek figyelembevételével tíz Nobel-díjast adott a \nlágnak, de mindmáig SzentGvörgyi Albert az egyetlen olyan tudós, aki itthon elért eredményeiért kapta meg a Nobei-dijat, 1937-ben „a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéseiért. különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában". A két világháború között indultak nagy nemzedékéhez tartozik. Pályáját medikus hallgatóként kezdte a budapesti tudományegyetem orvosi fakultásán, s már világot járt tudósként Cambridgeben dolgozott, amikor megkapta a meghívást a Szegedi Tudományegyetem orvosi vegytani intézete vezetésére. Munkája nyomán pezsgő tudományos élet kezdődött, amely az egész egyetemre hatást gyakorolt. Szent-Györgyi intézetébér. töb'b ' tehetóéges' fiatal kapott állást, és munkájuk az ő vezetékével szebbnél szebb eredményeket ért el. Itt fedezték fel a riboflavin hatását, és ezt a vegyületet ma B„vitaminnak nevezzük. Nevesebb, volt munkatársai sorában megemlítjük Ernst Jenőt, Laki Kálmánt, Vargha Lászlót. Csapó Árpádot, Straub F. Brúnót. Szalag Sándort. Banga Ilonát, Wollemann Máriát, a külföldi kutatók közül a magyar származású amerikai Sviberlyt. A C-vitamint 1932-ben az amerikai King izolálta, és azonosnak találta azzal az anyaggal, amit Szent-Györgyi hexuronsavnak nevezett. Mivel ez az anyag skorbutot gátol, közös megegyezéssel aszkorbinsavnak nevezték, Szent-Györgyi Szegeden jött rá. hogy a paprika bö tárháza a C-vitaminnak, grammonként 2 milligrammot tartalmaz. Ezzel megkezdődött a Cvitamin nagyobb mennyiségű előállítása, és 1933 januárjában már közel fél kilogramm anyaggal rendelkeztek. Hamarosan hozzáláttak szerkezet; kutatásához. s 1933 augusztusára megszületik a C-vitamin szerkezeti képlete is. Szalay Sándor akadémikus, az Atommag Kutató Intézet volt igazgatója, az egykori szegedi munkatárs így vall a nagv felfedezésről : „Szent-Györgyi nagyon nagy hatással volt rám. Eletemben először kerültem akkor olyan kutatócsoportba, amely bár a professzoron kívül csak kb. 5 munkatársból állt. mégis a vitaminkutatás területén a tudósvilág érdeklődésének kereszttüzében lázas tempóban dolgozott, és egyik érdekes eredmény született a másik után. Szent-Györgyiben zseniális kutatót ismertem meg, aki csodálatos intuícióval és éleslátással dolgozott és minden nap el lehettünk készülve valami meglepetésre ... Egy szombaton barátokkal nagy csónakkiránduláson voltam, feleveztünk a Marosba, és este holtfáradtan érkeztem haza. Az intézet kis étkezőfülkéjében sütöttem magamnak rántottát, és nagy étvággyal kebeleztem be. amikor berontott Szent-Györgyi, n nyomában prÚJ.g euu bolgárkertész, nagy koSomogyl Károlyné felvétele SZENT-GYÖRGYI ALBERT 1973-BAN SZEGEDEN sár zöldpaprikával. ,Szalay fiam, gyere segíteni!' — mondta SzentGyörgyi, és rögtön nekiláttunk a zöldpaprikát kicsutkázni... A következő napokban szekérszámra jött a paprika az intézetbe: az egész intézet, a professzor felesége és kisleánya is paprikát esutkázott, és 50 literes ballonokban gyűlt a paprika kipréselt leve ... Jellemző SzentGyörgyi alapvetően tudósi egyéniségére az, ami azután történt. Más az ő helyében bizonyára rajta ült volna ezen a kincsen, és igyekezett volna annak struktúra-analízisét és utána szintézisét saját magának vagy szorosabb munkacsoportjának biztosítani, vagyis kihasználni előnyös helyzetét. Ö nem ezt tette, hanem a nagyértékű anyag nagy részét azonnal szétküldte a világ különböző intézeteibe, ahol remélni lehetett, hogy ezeket « feladatokat a legrövidebb időn beüli megoldják. Számára tehát sokkal fontosabb volt a tudomány haladása, mint a saját egyéni becsvágya, vagy érdemeinek, iskolájának előtérbe állítása. A kicsi, szerény, ideiglenes elhelyezésű laborban egymásnak adták a kilincset a különböző >üres tudományos intézetek és az ipar küldöttei, és ö mindenkinek örömmel és nyíltari adta tudását, tapasztalatait, semmit sem titkolt el." A Nobel-dijat követően felhagyott a vitaminkutatással, új témát keresett, amit az izomtiokémiájában talált meg. A csecsemőmirigy tanulmányozásával 1960-ban kezdett foglalkozni. Különböző anyagokat választott ki belőle, amelyek a növekedést szabályozzák. A C-vilarrun körül kerekedett egyik tudományos vitában Steppel együtt állította, hogy a C-vitamin hiánya kitárja a kaput a betegségek inváziója előtt. * Szent-Györgyi Albert akkor került Szegedre, amikor az ország politikája mindinkább fasizálódott, és az egyetem rektoraként (1940) gyakran került szembe a hatóságok szélsőséges felfogásaival. Politikai fellépésekre is vállalkozott, hogy hazáját megmentse a fasizmustól. Sík Sándorral együtt támogatta a Szegedi Színjátszó Társaságot. A sikertelen isztambuli tárgyalást követően, rejtekhelyéről a svéd követségen kapott menedéket. Horthyval is tárgyalt, de eredménytelenül. A budapesti harcok során Molotov személyes parancsára helyezték biztonságba és Malinovszkij marsall főhadiszállásán vendégeskedett, maid családjával együtt két hónapot töltött a Szovjetunióban. Budapestre történő hazatérését követően, legfontosabb feladatának tartotta a tudományos munka újraindítását, a kívánatos körülmények megteremtését, az úi tudományos akadémia létrehívását. A roiiibadőlt országban azonban nem látta a szükséges feltételeket, ezért ;py hatarozott. hogy kuiioidon folytatja munkásságát. Amerikai éveiben számos beszédében és írásában síkra szállt a világbéke ügye mellett, az atomháború fenyegetése ellen. Az USA-ban 1947. óta él. és aktív résztvevője az ottani társadalmi életnek. Egyik nyilatkozatában mondta: ,.Csupán az atombombára milliárdokat fordítottak, s milyen eredményeket lehetett volna elérni, ha ezt az élet megőrzésére és meghosszabbítására költjük. Manapság az ember már valóságos kozmikus erőkkel rendelkezik. Kezébe kapta az atom erejét, amellyel hegyeket mozgathat, vagy elpusztíthatja önmagát. Nagy kérdés, képes-e alkalmazkodni, és hogy melyik utat választja az emberiség, amely óriási hatalom birtokába jutott, s ha akarná megteremthetné az éhség, a járványok és a rák nélküli világot.. •" Felemelte szavát a vietnami háború ellen, és a nagyhatalmak bekés egymás mellett éléséért harcol az ember érdekében, az emoert szolgáló tudományos kutatásokért. Hazájával szoros kapcsolatot tart fenn, Szegeden legutóbb 1973. október 12 en 'árt. amikor a világhírű tudóst a SZOTE díszdoktorává avatta. Akkori beszédében többek között ezeket mondotta: „Örömmel jöttem hazámba, látni akartam itthon azokat a helyeket, ahoi dolgoztam, és meg akartam győződni, hogy tanítványaim mivé fejlődtek. Es volt egy titkolt kíváncsiságom is. A tudós képtelen dolgozni, ha nem kapja meg a társadalom támogatását. Itt lépten-nyomon tapasztal om a tudomány nagy megbecsülését, s ezt az érzelmi hatériát jöttem feltölteni. Ezen túl erősíteni kívánom azokat a száiakat, amelyek Magyarorszaghoz, és a szegedi egyetemhez kötnek." (Szent-Györgyit Szeged. díszpolgárává 1937. december 1-én választották. A Stockholmból hazatérő tudóst tréfáskedvű professzortársai Gelei József, Frőhlich Pál javaslatára ,.Paprikadiplomá"-val fogadták a Dóm téren.) Egv aforizmába sűíített mondása hatja át egész élettevékenységét, a homo sapiens et ooliticus minden megnyilvánulását. .,A kérdés nem az, hogy van-e élet a halál után. hanem az, hogy van-e a születés után?" Ez adta meg mindig célját és érteimét életének, amelyet az emberi élet minőségének, az emberiség civilizációjának adott. A kilencvenéves tudós szelleme, igazságkereső szenvedélye, társadalmi érzékenysége adjon erőt és egészséget további alkotásaihoz, állandóan bővülő életműve — gondoljunk csak az 1975-ben bejelentett, a rákoelegségekre, illetve keletkezésükre vonatkozó elektromágnesét, elméletéle — további gyarapodásához, hogy még sokáig gazdagíthassa az emberért folytatott bölcs és politikus hajtat. IVATYAI JEJVO