Délmagyarország, 1983. szeptember (73. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-17 / 220. szám

"Szombat, Í983. szeptember 10: 112 Az ember tragédiája színházi centenáriuma Száz évvel ezelőtt. 1883. szeptember 21-én mutatták be először Madách remekművét. Az ember tragédiáját. Az ősbemutató a Nemzeti Színházban volt, Paulay Ede rendezésében, Jászai Marival Éva szerepében, Ádámot Nagy Imre, Lucifert Gyenes László alakította. Maga Madách Imre talán soha nem is álmodott arról, hogy műve esetleg színpadra is kerülhetne. Felejthetetlen eseménye lett az ősbemutató a főváros szellemi eletének; az újságok, folyóiratok hasábjain még hosszú ideig elemezték a látottakat, ertékelték a színészek játékát, a rendező teljesitmenyét, es termeszetesen tovább folyt a vita arról is. vajon életre kelthető-e a Tragédia a maga valódi szépségében, ha az élő szó es a színészek játéka közvetíti. Megoszlottak a vélemények, de feltétlenül többen voltak azok. akik Paulay Ede kezdeményezését pozitívan értékelték, és a mű majdani színházi sorsát derűlátóan ítélték meg. Hogy mennyire nekik volt igazuk, azt a Tragédia valóságos diadalúttal bizonyította, mert alig három év alatt csak Budapesten ötven alkalommal játszották. Paulay Ede Naplójában Így emlékezik meg erről a színháztörténeti jelentőségű szeptemberi napról: „21. Péntek. 7-kor keltem. Rám virradt végre a nagy nap. Jártam-keltem egész délelőtt — nem volt nyugtom. Végignéztem az öltözőkben az öszszes ruházatot. Délben Gyulai volt nálam. 2 órakor leckét adtam az iskolában. 3-kor végigmentünk a színházi törvényeken. 5 órakor hazajöttem, de csak egv kevés szőlőt ettem, 6 és fél órakor megkezdődött a nyitány. Telt ház, gyönyörű közönséggel, mindenki arcán a várakozás és a kíváncsiság izgatottsága. A nyitány hosszú és fárasztó volt. Végre felment a függöny, a három előiátéki kép roppant hatást idézett elő. Az egész ház tapsolt és hívott, végre kimentem, kétszer egymásután. A siker el volt döntve, és képsől képre fokozódott. A párizsi jelenés után egy kis zavart okozott, hogy a függönyt nem eresztették le. A súgó tévedése volt. De a közönség nem vette észre, oly nagy volt a Marseillaise hatása, mely végig megmaradt ugyan, de a későbbi képek nem nyújtanak alkalmat a kitörésre oly mértékben, mint az előbbiek Legszebb diadalaim legnagyobbját ünnepeltem." Még a budapesti ősbemutató évében elkezdődik a Tragédia vidéki előadásainak impozáns sora is; elsőül 1883 decemberében Balogh Lajos színigazgató mutatta be Baján, majd 1884-ben újabb tíz város kapcsolódik a büszke és bátor bajai kezdeményezéshez. Kolozsvár, Miskolc, Kassa. Pápá. Komárom, Szentes, Máramarossziget, Sepsiszentgyörgy, Kecskemét, Szeged színháza birkózik meg a hatalmas feladattal. 1892-ben pedig elkezdődik a Tragédia külföldi útja, mégpedig Bécsben, ahol a hamburgi színtársulat június 18-án német nyelven mutatja be, nagy sikerrel. Így tehát a bécsi közönség már elég jól ismeri a művet, amikor sor kerül a Nemzeti Színház hatnapos vendégiátéka záróműsoraként a Tragédia magyar nyelvű előadására. Mindez a bécsi színházi világkiállítás keretében történik, melyet még Bismarck is megtisztel jelenlétével, és nem minden pikantéria nélkül való, hogy éppen október 6-án, az aradi vértanúk kivégzésének tragikus emlékű napján mutatjuk be a császárváros közönségének Madách gigantikus látomását a történelemről ... A későbbiekben Prága, Hamburg, Berlin. Zágráb. Pozsony, Tartu és Varsó a legfontosabb külföldi nagyvárosok. ahol a mű színre kerül. A századik budapesti előadásra — még az eredeti Paulay Ede-féle rendezésben — került sor a Nemzeti Színházban. 1894-ben. újbóli műsorra tűzése pedig Tóth Imre nevéhez fűződik. 1905-ben. Ádámot fölváltva alakítja Beregi Oszkár és Ödry Árpád, Éva szerepében Hegvesi Mari mutatkozik be. Lucifert Ivánfi Jenő játssza. Ódry később többször vállalta Lucifer szerepét is. Hevesi Sándor háromszor vitte színre a Tragédiát. 1908-ban a Népszínházban. 1923-ban és 1926-ban pedig a Nemzeti Színházban. 1926 —27-ben olyan színészegvéniségek versengenek Ádám, Éva és Lucifer szerepében, mint Lehotay, Abonvi, Tasnády, Tőkés. Palágyi, Ödry. 1933-ban tűzi először műsorára a Szegedi Szabadtéri Játékok, 1934-ben pedig a Nemzeti Színházban a jubileumi ötszázadik előadást Horváth Árpád rendezi meg. A felszabadulás után. a személyi kultusz éveiben egy ideig szó sem lehetett Az ember tragédiája színre viteléről, sőt tisztán irodalmi értékeit is igyekeztek megkérdőjelezni. Fölülmúlhatatlan érdemeket szerzett ezekben a zord küzdelmekben a már akkor nagy tekintélyű Sőtér István, aki mindvégig védelmezte Madách remekművét a durva és hozzá nem értő támadásoktól. Az ő irodalompolitikai tevékenységének nem kis szerepe volt abban, hogy 1954-ben végre újra műsorára tűzhette a Nemzeti Színház a Tragédiát Lukács Margit, Básti Lajos. Ungvári László és Major Tamás közreműködésével. A hatvanas években újszerű, részben egzisztencialista felfogásban játszotta a Nemzeti Színház a jogaiba teljesen visszaállított remekművet Váradi Hédivel. Sinkovits Imrével és Kálmán Györggyel a főszerepben. Legutóbb a Madách Színház, és most nyáron a Szegedi Szabadtéri Játékok tűzte műsorára, de az igazi kísérlet és feladat ismét az ösotthoné, a Nemzeti Színházé kell legyen: fiatal színészekkel a főszerenekben. Vámos László új rendezői elképzelésében ők kelthetik életre színházi diadalútja századik évében Madách Imre szorongó, győztes látomását a történelemről, álmát a szeretethez megtérő emberiségről. BELOHORSZKY PÁL Madách remekének színházi centenáriumára sokféleképpen készül az ország. A budapesti nemzeti színházbeli előadás mellett mú2 sorra túzi a Tragédiát a zalaegerszegi színház is. Ruszt József rendezésében. A napokban kaptuk a hírt. mely szerint a Magyar Kanglemezgvártó Vállalat karácsonyra ismét kiadja három lemezből álló albumat az 1938-as rádiófelvétel alapján Németh Antal rendezésében. Abonyi Géza. Tasnády Ilona és Vray Tivadar főszereplésével. Már kapható a Népművelési Intézet és a Szegedi Szabadtéri Játékok közös kiadványa, mely Buday Györgynek Az ember tragédiájához 1937-ben készített fametszeteit gyűjtötte csokorba. A közeli napokban a Magyar Televízió számos műsorral emlékezik a centenáriumra. Ma, szombaton délután 16 óra 55 perckor. ..Mi néked semmi, nékem egv világ . . ." címmel Arany és Madách levelezésének felidézésével a mű születési körülményeit és karrierjét mutatia be. Ezt követően a 2-esen meaismétlik Az ember tragédiáidnak 1969-es. Szinetár Miklós által rendezett tévé filmváltozatát Huszti Péterrel. Moór Mariannal és Mensáros Lászlóval a főszerepben. Szerdán. 21-én. este 8 órakor az l-es programban a bemutató 1(10. évfordulójára emlékezik Köneczi Béla művelődési miniszter. Vasárnap. 25-én este pedig bemutatják azt a dokumentumfilmet, amelu a Szenedi Szabadtéri Játékok elmúlt fél évszázadának tizenöt Tragédia-előadását eleveníti föl. t'Á' . mm 111 ,»', í,. \. 1 vf >, : ' , • ' ,V"fct sissSH® - . f NA . -/"SSwpWfc v ,.4>:. w • |Bg; JLi . áf n /|pr Sflsil •toijMPf •' rt'i J1 • " - ' • , : -.A > ;• A M A % ' ÉH/ ' . < Jp4 / F - ÍÉI§S ts - ST* ** f*? 1 .'„ M , ; : i:4 T -*' JIm • Deák Mór Nemzedékcin Nincs mentség. Félrerúgható kövek közt tántorogva csapda, ha állva maradunk. Anyám visszeres élete szűrte meg számomra a világot: mégsincs. Varangyos békák düllednek ram. szemük véres — ahogv követnek pillantásukkal, mintha a Föld forogna. Nincs mentség: elhittük a meséket, s hogy hétfejű sárkányok ellen készültünk — nem oldoz fel. Csalánból szőtt inget hagyott rám apám: mégse szegődök fél királyságért bolondnak! A sovány hold íjjá feszül, az ég megpattan — csillagtollú álmok suhognak, sohase célba. Hogy rög pörög az égre hajnalban? Nincs mentség! A sár napfoltjain borrá sárgul a szem! Nem oldozhat fel egyetlen mozdi ami saját arcodon csattan végül — s szemhéjam alatt sehogyse fér el a forgásába beleszédült világ. Az rmher tragédiájának első Évája. Jászai Mari, az 1883-as ősbemutatón. Két szegedi emlék: a Szegedi Szabadtéri Játékok 1937-es előadásának falanszterjelenete és a felújított Játékok első Tragédia-beniutatojanak bárom főszereplője, Lrks.cs Margit, lkvsti Lajos és Ungvári László, a romai színben CSEMNICZKY ZOLTÁN: KÁIN Pintér Lajos Szőlője, venyigéje Napfény-idő árnyék-gallya jelentéktelenül barna barnaszínű vagy seszinű mért mondta az öreg szőlész kinek teli minden hordó — minuszidőben, apám — mért mondta az öreg kertész kinek sudár minden fája — mínuszidőben, nagyapám — mért mondta, hogy mégis szép vagy napfény-idő árnyék-gallya? Kutyák: februári fagyok kertben jártak kiabálták, nincs itt helye szőlőnek, se gyümölcsfának. De az öreg szőlész mégis dicsérte az alvó szőlőt — miért nem dicsérte magát! — de az öreg kertész mégis őrizte az alvó ágat Csontváry-barnaszín ágat seszinű ruhes menyasszonyt — miért nem őrizte magát! — A múlt évi szüret: emlék gyümölcsszedés: csak emlék élő tudatúban élő de emléke hogvan él a fák balra rántják, jobbra lökik Íme. az ágat tavaszi szelek kérgében, mosztári virágzásban? — hajolni itt százszor kell — me. az ágat tavaszi 'elek földig döntik le hajolni itt földig kell — már is itt a nyár, nyárutó asarazó, puttonyozó?