Délmagyarország, 1983. augusztus (73. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-13 / 191. szám

Szerda, 1983. augusztus 17. 3 • • Ullési tudósítások üllés nagyközség területe 4 ezer 988 hektár. 3 ezer 344 lakosából az 1980-as népszámlálás idején 1 ezer 441-en éltek a külterületen. Az aktív keresők 45 százaléka mezőgazdasági dolgozó. Ez a szám azonban a valóságban majdnem 100 százalékos: a hivatalos adat tudniillik nem tartalmazza a mezőgazdaságban dolgozó. de a termelőszövetkezet alkalmazásában nem álló családtagokat. A szolgáltatók, kisiparosok, ingázók többségé is tart jószágot, termel gyümölcsöt, zöldséget. A munkaképes korúak közül csak körülbelül minden tizedik ember jár el az iparba dolgozni. Az üllésiek a forráskúti Haladás Tsz tagjai. Az erős, jól dolgozó gazdaság ma már nemcsák létbiztonságot, hanem kifejezett jómódot biztosít. Meg is becsülik ezt az üllésiek: korábban sok vergődő, rossz téeszük volt, van mihez viszonyítani a mostani állapotokat. Ül lésen másfél évtizede földgázzal fűtenek. 942 lakást kapcsoltak be a vezetékes gázhálózatba. A tanyavilág nagyobb része régóta élvezi az elektromosság áldásait. A legfrissebb fejlesztés: a szennyvízcsatorna-hálózat bővítése. Harc a — villanyért A lehetőségek Tóth István vb-titkár azt mondja, csak olyanról érdemes beszélni, aminek esélye is van a megvalósulásra. Tervezni mostanság csak úgy érdemes, ha jól számon tartja az ember a lehetőségei határát. Sorra vesszük hát a?. ellátás a szolgáltatás különféle ágait, hogyan is áll azzal a mai Ullés. Itt van például az Afesz központja. Vajon meglátBzik-e ez a helyi ellátáson? — Az utóbbi évek-ben inkábba társközségekre költi fejlesztési alapját a szövetkezet. Komolyabb új beruházás a vendéglő, amely, ha fölépül, egy sor átcsoportosítással megkönnyíti más üzletek helyzetét is. Az alapellátás régóta adott a községben, sokkal többre viszont nincs is lehetőség. — Egy korábbi koncepció szerint alsófokú központ a település. Ez art jelenti, hogy a környezd területek lakossági igényeit is ki kell elégítenie bizonyos dolgokban. — Ez a koncepció már nem érvényes. Van persze olyan üzlet, például a .mezőgazdasági szakbolt. az iparcikkáruház vagy a TÜZÉP-telep ahol nagyobb a választék, több minden beszerezhető mint a környező településeken. Változó a ruhásbolt megítélése. A legfontosabb dolgok ma is kaphatók. A választékot lehetne növelni, ezeknek a falusi szakboltoknak azonban mindig van eev nagy dilemmája: akkora választékot semmikérmen sem tudnának biztosítani, mint. teszem azt, a Centrum vagv a Na»vánjház. Nem is lenne kifizetődő olyat megvalósítani. Ígv viszont komolyabb bevásárlásaikat Szegeden intézik el az emberek. határai — Es a tanyai lakosság? — Az alapellátás ott is megoldott. A Sipos-malom környéki tanyák lakossága például nemrég vehette birtokába az új vegyes boltot és büfét — Bölcsödéjük van? — Nincsen. — De hiányzik? — Nem végeztünk felmérést, hogy pontosan mekkora igény lenne rá. Legfőképpen azért nem. mert belátható időn belül úgysem tudunk bölcsődét építeni, s nem is akartuk ezzel a kedélyeket fölkavarni. Az óvodánk is zsúfolt, 142 százalékos a férőhelyek kihasználása, még így is kellett jelentkezőket elutasítani. Szeretnénk egy újabb csoportot alakítani, egyelőre nem az óvodaépületben. Szakképzett óvónőnk van elég, ebben az évben már szeretnénk beindítani ezt az újabb csoportot. Tervezzük, hogy a későbbiekben kisajátítással növeljük az óvoda területét és valamennyi gyerek itt kap helyet. — Mikor? — Ebben az ötéves tervben biztosan nem, talán a következőben. — Mi a helyzet az egészségügyi ellátással? — Egy körzeti orvosunk van, különösebb panasz nincs a munkájára. Fogorvosunk a forráskúti betegeket is ellátja. Háromezernél több a lakos: nem sok ez egy kicsit egyetlen körzeti orvosra? Különösen télen. járványveszélyes időszakban, vagy a nyári szabadságolások idején. — Egy körzetnek valóban nagy, Kettőnek viszont kicsi lenne. Nekem az a véleményem, hogy inkább gyermekszakorvost kellene a községbe hozni. — Mindkettőt nem lehet? — Sajnos nem. Azt hiszem, a lakosság elégedett a jelenlegi állapottal is. Tanácstagi beszámolóiion, falugyűléseken biztosan jelezték volna, ha lennének kifogásaik. — Ügy tudom, zsúfoltak az iskolák is. — Szűkösen elférnek bennük a a tanulók. Ahhoz azonban, hogy a szaktantermi oktatásnak optimális feltételeket tererrtísünk, legalább 4 új tanteremre es egy tornateremre lenne szükség. Jelenleg. ha nem lehet a szabadba menni, a tornaórákat a művelődési ház nagytermében tartják. Nagyon nagy szükség lenne egy községi s^porttejepre, ghol a kiflönbözó sportágakat szabályos pályán lehetne művelni, s rendelkezésre állna megfelelő öltöző és zuhanyozó is. — Mit tekintenek még újdonságnak az üllési tanácsnál? — Idén január 1-től új komplex művelődési intézmény létesült. Közös irányítás alá került az iskola, a művelődési otthon és a könyvtár a volt iskolaigazgató vezetésével. Az új szervezet eddigi tapasztalatai kedvezőek. Azok a szakmai előnyök, amelyeket a döntéskor célul tűztünk ki, megvalósultak. Egységesebb lett az irányítás, a szűkös anyagiakat íev ésszerűbben tudjuk kihasználni. A máúk újdonság a „gamesz". Teljes nevén Gazdasági, Műszaki. Ellátó és Szolgáltató Szervezet. Forráskúttal közösen a tanácsi intézmények fenntartó, ellátó szervezete. Minden intézménynek adott a költségvetése, ezen helül azonban a szervezet önállóan dönt. és igyekszik ezt az összeget a leghasznosabban elkölteni. Nem irigylem Tóth Kálmánékat. Mióta beköltöztek a Rózsa dűlőben levő tanyába — pedig annak már tíz éve is elmúlt — meg-megújuló küzdelmet vívnak azért, ami ma már hazánkban a legtöbb helyen természetesnek számít: a villanyért. Üllésnek Forráskúttal határas része, s a csólyospálosi szöglet minden központi területtől távol esett. Meg a közelben levő tanyai iskola is elnéptelenedett, mire az iskolavillamosítási akció odáig jutott volna. Ráadásul egymástól távol esnek a tanyák, sok az idős ember, aki nehezen szánja már rá magát ekkora költségre perspektívák hiányában. Tóthék jártak mindenhová. Odalátszik hozzájuk a legközelebbi villamosított tanya, hátha onnét át lehetne vezetni, gondolták. Először elutasították őket, mondván, messze van, nem bírja el a hálózat. Végül találtak egy kisiparost, aki azt állította, hogy műszakilag megoldható az átvezetés. Fölvett 20 ezer forint előleget, és nyoma veszett. Utána hiába keresték, könyörögtek nekt, fenyegették, sem a munkát nem végezte el, sem a pénzt nem adta vissza, végül a bíróság tiltatta le tőle. Tóthéknak azonban máig sincs villanyuk. — Olyan rossz látni, amikor másnál világos az udvar, mi pedig petróleumlámpa mellett vakoskodunk — mondja Tóthné. — Olyan kevés helyen nincs már villany, petrót sem mindig lehet kapni. Húszliteres kannában szoktunk hozni, este akárhová megyünk az udvarban, egvik kezünkben mindig vinni kell a viharlámpát. Arról nem beszélve, mennyivel több és nehezebb íev a munka. Ha lenne villany fúratnánk kutat, nem kéne vödörben húzni ^ vizet a jószágnak. Lehetne ilven aszályban öntözni. Ásattunk egy medencét. benzinmotorral locsoltunk belőle, de átlagos napon elfogyott egv húszliteres kanna benzin. ötszáz forintot nem költhető nk naponta locsolásra, arra csak ráfizetnénk, le kellett állni vele. Este és reggel kell sokat dolgozni itthon, napközben járunk a téeszbe. Fürdőszobát sem tudunk 'villanymotor nélkül építeni. Többek között azért szeretek a csirketelepre járni, mert ott mindennap le lehet zuhanyozni. Azért vettük meg ezt a tanyát, mert állattartásra nagyon jó lenne. Nagy udvara van. itt a. semlyék, lehet legeltetni. Fölújítottuk a házat, azelőtt nádtetős volt, beleöltük a sok pénzt. ígv, mindentől távol . villany nélkül eladni sem tudjuk. Vártunk, nem pucoltuk be sokáig, hogy ha majd jön a villany, ne kelljen a véséssel dupla munkát csinálni. Most jönne már a villany, ha lenne rá elég jelentkező. A teljes bekerülési költségnek felét a lakosságnak kellene kifizetnie, a többit a megyei tanács adná támogatásként. Itt azonban olyan óriási összegekről van szó. hogy a fele is családonként 25—.30 ezer forint. Legutóbb 14 tanya lakói iratkoztak föl a listára, ki is jött 680 ezer forint összköltség, ennek a fele tanyánként 25 ezer forintért meglenne, ha mindenki komolyan venné, amit egyszer már megígért. De hát az emberek spekulálnak, egyszer így beszélnek, egyszer úgy. Dékány Dezső például rajta van ezen a 14-es listán. Először vállalkozott, hogy vezetteti t villanyt. Később azt mondtí* nem kell az neki, hiszen űgyg el akar majd menni a falub% nem tudja rqár kihasználni. El» adni sem lehet jó áron, 80 ezet forintért villamosított tanyát kapni, itt meg majd annyiba ke. rülne, mire minden berendezést megszerezne hozzá. Amikor ott jártam, azt magyarázta, ha más belemegy, ő sem lesz kihúzós, a pénz megvan rá. legföljebb kettővel többször megy el a Bosnyákra piacolni. Idős Tóth Imre ls szerepel a listán. Most azt mondja, beköltözik a falusi házába, nem költ már a tanyán a villanyra. 76 esztendős, gazdálkodni már nem bír, feleségét nemrég érte súlyos baleset, ő úgy ítéli, kidobott Pénz lenne erre a tanvára költeni. A szomszédok szerint ugvan tíz éve készül beköltözni a faluba, s eztán sem biztos, hogy elmegy, de hiába, ha nem akar, hát nem akar. A szomszédban, egy kátráiy*1 papírral letakart, valamikor nádtetős tanyában laknak Tegzeséi Azt mondja a feleség, ö nem marad itt a tanyán, elmegy a városba, gyárba, ott majd megíratja a lakást és kap rendeset, nem ilven viharvertet, mint ez a tanya. Tegzes Balázsnak nincs háza a faluban, nem is. vele akar az asszony a gyárba menni, érdeke lenne hát a villamosítás, de ö meg azt mondja, először a tetőt kéne rendbe hozatni. Igaz, lehetne kölcsönt felvenni, de ahhoz is munkahelyet kellene előbb igazolni. Vagy az édesanyjától kérnie pénzt, villanyra talán adna. ( A másik szomszédban özvegyasszony lakik. Azt találgatják, férjhez akar talán menni, ha sikerül, akkor elköltözik, nem költ már a tanyára. Ha viszont néhányan kilépnek, a megmaradókra jutó költség gyorsan emelkedik, a végén a legelszántabbak sem tudják már kifizetni. Egyelőre folyik a vita. a győzködés. Dönteni augusztus 20-ig kell, s ha Tóthéknak sikerül az ingadozókat meggyőzniük, akkor a közeljövőben a Rózsa dűlőben is kigyulladhat a villany. TANÁCS ISTVÁN Egy köztiszteletben ál Ilyet kerestem, s Ádám András műszerészt említették. Szemben lakik az ABC-vel. srégen a piactérre!, ahol éppen hetivásárt tartottak. Rengeteg lovas kocsi, kerékpár állt csütörtök délelőtt az ABC körül. Ilyenkor a piacra bejönnek az emberek, árulnak, s a frissen szerzett pénzből bevr — -ólnak. Ádám András műhelyébe is jut a forgalomból. Tele van a helyiség kerékpárral, kismotorral, motorkerékből. deszkából barkácsolt kézikocsikkal, jönnek-mennek az emberek. Nem nagyértékű, de nélkülözhetetlen javításokat végez a műszerész, akinek szakmai megbecsülését oklevelek sora hirdeti a műhely falán. — 1946-ban szabadultam föl. A három év segédidőt ezután végeztem el. Nehéz volt az elhelyezkedés, úgy szerettem volna, hogv tanuljak is. meg is fizessenek. Pesten, a fel vonó javító vállalatnál segédkedtem végül. Visszakerültem aztán Üllésre, itt születtem, itt is szerettem volna élni. Mire kiváltottam az iparengedélyt, megszűnt a kisipar. Be kellett lépni a kátéeszbe. Sokféle iparos volt Ullésen, vegyesipari kátéesz alakult, lett elnöke, könyvelője, azokat is el kellett tartania a szövetkezelnek. A mostani cukrászüzem helyén létesült üzletház, de a kátéesz mindig ráfizetéses voit. Az volt a legnagyobb gond, hogy nem lehetett, anyagot kapni. 1954 után ismét lehetőség volt magánkisiparosként dolgozni, sokan kiléptek, végül meg is szűnt az a kátéesz. Megszerettem ezeket a • negyedórás munkákat. Átállhattam volna jobban fizetőre. de már megszoktam. Ebből nem túl magas a jövedelmem, sok türelem is kell hozzá. Az emberek többnyire nem ó ember akkor hozzák javítani a biciklit, amikor elromlik, hanem amikor már megint használnák. Türelmetlenek. azt szeretnék, ha azonnal megcsinálnám. Korábban gebinessel, másodállásúval együtt hetvennél is több volt a kisiparos Ullésen. Amikor az új SZTK-rendeletet bevezették, rengetegen viszsznadták az ipart. Most 44-en vagyunk. Nekem például 48 ezer forint az évi jövedelmem. Ebből havi 1 ezer 150 forintot kell befizetni SZTK-ra. Ha havi 7 ezren fölül keresnék, akkor viszont 2 ezer 960 forintot kellene befizetnem. Keres valaki havi 7 ezrét, ebből befizeti a 3 ezret SZTK-ra, marad neki 4 ezer. Ezért gürcöljön? Sokan elkezdtek számolni és rájöttek, hosv nem éri meg. Nem hiszem, hogy ennek a rendelkezésnek eredetileg az volt a célja, hogy elvadítsa a szakmától az embereket. de most ez a helyzet. Rengeteg fórumon elmondtuk ezt már. de semmi eredménye. 1963 óta vagyok tanácstag. Azóta még jobban ismerem a falu gondjait. Azt mondják ma már az emberek, ha visszaadnák a földet, elfutnának előle. Nem is lehetne 5—6 holdakat megművelni a régi módszerekkel. Így is rengeteget dolgoznak az üllésiek. Napközben a közösben, kora reggel, késő este a háztájiban. Megértőek és meggyőzhetőek az emberek. Társadalmi munkára könnyű beszervezni őket. csak azt kell látniuk, ki és mire használja a munka eredményét. 59 éves vagyok. nyugdíjba készülök. El is megyek, biztosan akad erre a munkára más vállalkozó. Kijárok utána a földre, jobban rendben tartom a kertet. Két nagy gyerekem van, már házasok. A lányom tanár Bordanyban, a fiam szigorló orvos. Szeretik a falut, a fiam is falura készül.