Délmagyarország, 1983. augusztus (73. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-27 / 202. szám

Szombat, 1983, augusztus 27. 3 Tanácskozott a KHEB A testnevelés és a tömeg- általánossá a rendszeres test­sport helyzetéről 1974-ben mozgás. Továbbra is keresni tartott népi ellenőri vizsgá- kell annak módját: hogyan lat óta számos új sportléte- lehetne iskolán belül és kívül sítménnyel gyarapadott az növelni az ifjúság mozgás­ország, s nőtt a rendszeresen készségét, -igényét, s ezen a testedzők száma — állapi- téren az eddiginél jobb pro­tották meg a Központi Népi pagandával kell felébreszteni Ellenőrzési Bizottság pénte- a felnőttek, a szülők felelős­ki ülésén. ségttudatát. Fontos társadal­A testület megvitatta és mi érdek fűződik ahhoz, tóvóhhaevta az iskolai a hogy a versenysport, a rend­jovahhagjta az iskolai, a szeres testedzés> az iskoiai munkahelyi, az egyesületi és és a tömegsport együttesen a lakóterületi sportolás hely- fejlődjék — fogalmazódott zetét elemző utóvizsgálat meg a testület ülésén, összefoglaló jelentését. A A KNEB jóváhagyta azok­szakszervezetekkel, a Ma- nak a vizsgálatoknak a me­gyar Kommunista Ifjúsági netrendjét, amelyekkel ellen­Szövetséggel és a Hazafias őrzik: hogyan halad az ener­Népfronttal közösen végzett giagazdálkodási program ellenőrzés megállapításai ar- végrehajtása, valamint a ce­ra figyelmeztetnek: egyetlen mentfelhasználás takarékos­korosztálynál sem vált még sági feladatainak megoldása. Felmentések, kinevezések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa felmentette tisztségéből Korcsog András művelődési minisztériumi ál­lamtitkárt, akit a Miniszter­tanács szeptember 1-i ha­tállyal kinevezett a Tudo­mánypolitikai Bizottság tit­kárává. Ezzel egyidejűleg a kor­mány felmentette tisztségé­ből Drecin József művelődé­si miniszterhelyettest, akit az Elnöki Tanács ugyancsak szeptember 1-i hatállyal mű­velődési minisztériumi ál­lamtitkárrá nevezett ki. Helyzetkép szedés előtt Az aszály különböző mér- nyersanyag-átszállításokkal resett cikk a paprika. Ebben tékben károsította a mező- igyekeznek megelőzni, így az évben a kilátások szerint. gazdasági nagyüzemek pap- mind az öt szárító addig fog a tervezettnél nagyobb rikaültetvényeit. Vannak dolgozni, míg a társaság te- mennyiséget és némileg ma­termelőszövetkezetek, ame­lyek a termést egy átlagos év hozamának a felére be­csülik. A tiszántúli részen jobb a helyzet Innen né­hány gazd;f;ág a szerződés­ben vállalt mennyiségen fe­lül tud szállítani. A száraz­ság befolyásolta a minősé­get is. A vízhiány miatt a paprikacső nagysága kisebb a szokásosnál, a feldolgozás szempontjából kevésbé érté­kes csuma részaránya meg­nőtt a paprikahéj rovására. A gazdasági társaság rületén nyerséru lesz. A legutóbbi igazgatótaná­csi ülésen hangsúlyozták, hogy az érésgyorsító alkal­mazása rontja a minőséget. , . ezért használatát mellőzzék ma<™ar vaprtza evi ezpori­gasabb áron sikerül eladni. A külföldre kivitt paprika 80 százaléka kerül konverti­bilis elszámolású piacra. A társaság célja, hogy a a termelők. Áz értékesítés kiegészítésként. Az idei időjárás tovább A hónap elején a Szegedi gyarapította az 1982 novem- Paprikafeldolgozó Vállalat, berében alapított szegedi 8 Kalocsa környéki Agrár­fűszerpaprika gazdasági tár- 'Pari Egyesülés és a Mon­saság tennivalóit. Az egyesü- imPex külkereskedelmi tár­lésnek ma már huszonhét sasági szerződést kötött. Ez tagja van, huszonhat mező- 8 céltársaság legfőbb felada­gazdasági nagyüzem és a tául a magyar fűszerpaprika Paprikafeldolgozó Válla- gazdaságos értékesítését tűz­lat. A huszonöt termelő­szövetkezet és az egy állami bevétele az eljövendő idő­szakban tartósan 10 millió dollár körül legyen. Ma a külföldi boltokban magyar paprikát árusítanak. A fűszerpaprika felvásár- nem különböztetik meg a lási ára 10 százalékkal ala- két tájkörzet termékét. A csonyabb a tavalyinál. Ké- . . -rá. + - - vevők részerői van igény az sobb a minőségtől és az őr­lemény értékesítési lehető- elkülönítésre. így elképzel­ségeitől függően a termelők hető, hogy a kalocsai és a az alapár 10 százalékát kap- szegedi vállalat között az Í^Lko?lgJ.elVáSárláSÍ ár" együttműködés mellett, maid Adottságok és törekvések N" em újdonság, hogy igaz megállapí­tásokat frázissá koptatunk. Jó két évtizeddel ezelőtt, az általános is­kolai osztályfőnök órái kezdetekor József Attila verssorait mondatta kórusban a gyerekekkel: „Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes." A tanév végére aligha fi­gyelt bármelyik gyerek is az idézet értel­mére. Azóta is olvashatjuk, hallhatjuk, olykor torz változatban is e szavakat, közhelyfordulattá váltak. Egy időben unos­untalan az alkotás öröme szerepelt a mun­káról szóló írásokban, beszélgetésekben. Ezt vélte fölfedezni tevékenységében szak­munkás és orvos, mondhatni bármely fog­lalkozás művelője. Manapság a leggyako­ribb fordulat: „megtalálom a számításo­mat". Jellemző, hogy mikor, mi válik diva­tos szóhasználattá. Annyi azonban bizo­nyos. hogy az efféle állítások egyszerűsí­V-ucW. íviiudegyikben van igazság, de nem a teljes igazság. Hiszen valóban pontosan és szépen érdemes dolgozni. Az is tagad­hatatlan, hogy választott szakmájában ki­ki szeretné meglelni az alkotás örömét. Ráadásul, meglehetősen szubjektív annak megítélése, hogy mi az alkotó tevékeny­ség. És abban sincs semmi kivetnivaló, ha bárki azt tartja lényegesnek, hogy megta­lálja a számítását. Magyarán, hogy mun­káját anyagilag és erkölcsileg elismerjék. Nincs tehát semmi csodálatos abban, hogy hol ez, hol az a kifejezés ismétlő­dik legfeljebb megunjuk vagy rájövünk, hogy immár elvesztette tartalmát, jelen­tését. A baj akkor kezdődik, ha a panel­szöveg eltakarja az összetettebb valóságot, ha elfeledtet lényegi összefüggéseket, ha kiszorít gondolkodásunkból fontos ismér­veket. Nevezetesen: manapság a munka­erkölcsre hivatkozni fölös prédikációnak tetszik. Mintha az anyagi érdekeltség — ami nem mellékesen korántsem valósult meg még tökéletesen — mindenre megol­dást kínálna. Ösztönző hatását dőreség volna tagadni, de valóban szükségtelenné teszi a munkával kapcsolatos erkölcsi nor­mákat? Aligha. Avagy, elavult volna a hivatástudat? Nincs rá szükség, mert a teljesítmény önmagáért beszél? No és a teljesítményben, a jó néhány pályán eg­zakt módon nem is mérhető teljesítmény­ben, nem rejlik benne? Mi kell a jó teljesítményhez? Megfelelő képzettség, az adott szakma kellő isme­rete, 'szorgalom, a tehetség kibontakozta­tásához szükséges feltételek, körülmények. Utóbbiak kevéssé függnek az egyén szán­dékától. bár többnyire alakíthat rajtuk. A tehetség, a szorgalom viszont személyek­hez kötődik. Mondhatni, hogy vagy van valakinek, vagy nincs. Ami persze — bár­milyen jól hangzik is — nem egészen igaz. Velünk született adottságaink nem nyújtanak garanciát arra, hogy erőfeszí­tések nélkül, pályánk végeztéig „megél­jünk" belőlük. Részben azért, mert a vi­lág fejlődik, az ismeretanyag folytonosan bővül. Azaz mai tudásunk a jövőben ke­vésnek bizonyul. Másrészt pedig minden­kor nagy a csábítás az elégedettségre. Arra a magatartásra, hogy ne adjunk ki többet magunkból, mint amennyit mu­száj. A napi feladatomat megoldottam, a kötelezettségemnek eleget tettem, ellen­értékét megkaptam, ki kívánhat ennél többet. .. E " ppenséggel a hivatástudat óvhat meg az elkényelmesedéstől. Ponto­sabban: a hivatástudat nem en­gedi — legalábbis addig nem, míg képes­ségeink határáig nem értünk — az elége­dettséget. Mert arra ösztönöz, hogy ko­rábbi eredményeinket fölülmúljuk. Való igaz, hogy az ilyesfajta törekvés nemegy­szer konfliktusokhoz vezet. Aki újat, töb­bet akar, nyilván szembekerül azokkal, akik az átlagost éppen megfelelőnek, s nem megváltozásra érettnek tartják. Presztízsféltésből, kényelmességből — szá­mos okát tudjuk. Ám az is igaz, hoey napjaink jellemző sajátossága a megújulás szükségszerűségének a felismerése. Lehet-e megújulni anélkü}, hogy ne volnánk fel­készülve az eddigitől eltérő megoldások­ra? A megújulás szándéka a hozzá szük­séges szakmai ismeretek nélkül puszta óhaj marad. Hangzatos szólamokkal bárki előállhat, cselekedni csak az képes, aki az eszközöket birtokolja. Hosszú távon az előbbrelépásre sarkalló hivatástudat nél­kül veszteség éri az egyént. Lemarad tár­saitól, rosszabb esetben kívülreked válasz­tott pályáján bár ez nyilván szélsőséges eset. Az egyéni veszteségek összessége azonban társadalmi veszteséggé is válik. A fejlődés gátjává. Maros Dénes egészséges vetélkedés is ki­alakul. L li'WWMrtlmWi ti* — > -c—-art ifcér Tervek és lehetőségek A Szegedi Paprikafeldol­gozó Vállalat a közeljövőben allallll te ki- közösen határozzák köt kutatásfejlesztési szerző­gazdaság 38 ezer tonna'ter- mes 8Z exportra kerülő fű- dést azokkal az intézmé­ményre kötött szerződésit, szerpaprika-őrlemény meny- 1ny®kkel- intezetekkel, ame­Eletünk-számokban A Statisztikai Kiadó Vál- mek és a fogyasztás alakú- déken növekedett a tízezer lalat gondozásában megje- lásán túl a szociális ellátott- lakosra jutó orvosok száma, lent a Statisztikai évkönyv sággal, az egészségügyi szol- bár az egészségügyi intézmé­Ebből — a felmérések sze- nyiségét, minőségét és szál­lyek a nemesítésben, a ter­mesztési és feldolgozási tech­rint — mintegy 32 ezer jjtósi tonna termett meg. A tár- . „. , , . ... . ... saság valamennyi tagjának me"y 85 szazalekan a kalo- is partnerei voltak. A cel. és az egész népgazdaságnak csai és a szegedi társ az érdeke, hogy a betakarítható általuk exportált áru bevé- t / l " * benWSeletoidöbenTet: ™ba" —' ™ ^ ^ dolgozzák Ezért fontos a jól 8 fennmaradó rész pedig a ben mérhető hasznot hozzon szedés és fel- külkereskedelmi vállalatnak az Vi fajtak es módszerek jut bevezetése. feltételeit. Az ered- nológia fejlesztésében eddig ütemezett vásárlás. Az elmúlt években sok vi­ta folyt a minőségi átvétel­nél. Az idén a Magyar Szab­ványügyi Hivatal új papri­kaszabványt bocsátott ki. A most kezdődő szezonban már ennek alapján történik a felvásárlás. A minőségi követelmények egvségesebb alkalmazása ér­dekében az átvevők részére eligazító értekezletet tartot­tak. amelyre meghívták a termelők képviselőit is. A festéktartalom megálla­pítására új, korszerű mű­szert szereztek be. Sajnos, a készülékből csak egy db áll rendelkezésre, így nincs le­hetőség az alkalmazására valamennyi szállítmány be­érkezésénél. A nyers papri­kánál csak a vitás esetek eldöntésére használják majd. de az utóérlelt termények­ből mindig megvizsgálják a mintát. A társaságon belül úgyneve­zett mikrokörzeteket hoztak létre. A szárítás egy részét a körzetek középpontjában levő téeazekben végzik. Így Szegeden kívül még négy helyen szárad a paprika. A terméshozamok eltérése mi­att várhatóan más-más idő­pontban fejeződne be a munka a szárítókban. Ezt Jelenleg a világpiacon ke­Bőle István legújabb kötete, amely az gáltatásokkal, a lakáshel.v­1982-es adatokat tartalmaz- zettel. A kötet a környezet­za. A KSH szerkesztésében védelemről, az oktatásról, a készült kiadvány célja a tudományos kutatásról, a szakemberek és a közvéle- közművelődésről és a sport­mény tájékoztatása a ha- ról. valamint az igazságszol­zánk életére legjellemzőbb gáltatásról, a balesetek ala­mutatószámokról és azok kulásáról és időjárásunkról változásáról. Az évkönyv ké- is érdekes adatokat közöl. pet ad a népesség számáról A statisztika szerint az or­es osszetetelérol, a népmoz- Szág lakóinak száma tavaly galom es a foglalkoztatott- január elseién 10 millió 711 ság alakulásáról, gazdasági ezer voU Budapest és a vi­eredmenyeinkrol, s a sza- déki városok lakossága nö­mok tükrözik valamennyi vekedett a megelőző évhez nepgazdasagi agazat tevé- képest, a községeké azon­kenységét. Külön fejezetek foglalkoznak a lakosság élet­körülményeivel, a jóvedel­Akik tegnap járművel haladtak a Nagykörúton, észrevehették: számlálóbiztosok figyelik a forgalmat, s jegyzik, hány autó, motor halad át a kereszteződéseken. A közúti forgalomszámlálásnak mindig oka van. Most az, hogy a belvárosi híd felújí­tása után a városi úthálózat terhelése megváltozott. Hogy milyen mértékben módosult a Nagykörút forgalma a hídzár előtti, alatti állapothoz képest, azt pon­tos adatok alapján lehet csak megállapítani. A forgalomszámlálási tapasztalatok­tól függ. hogy a nagykörúti lámparendszer eredeti programját kell-e változtatni, s ha igen, milyen változtatások szükségesek a zöld hullám pontos beállításához. ban csökkent. Valamelyest mérséklődött a házasságkö­tések számai növekedett vi­szont a házasulandók átla­gos életkora, mind a férfi­aknál, mind a nőknél. A válási statisztika tovább emelkedett, s a legtöbb há­zasság ott bomlott fel. ahol mind a férj, mind a feleség 25—29 éves. A férfiaknál és a nőknél egyaránt növeke­dett a születéskor várható élettartam., az 1932-ben szü­letett fiúk életesélye 66.2, a lányoké 73,7 év. Az ország lakásállományá­ról ez év eleji adatokat kö­zöl a statisztika. Eszerint 3 millió 725 ezer lakás van az országban, 25.6 százalé­kuk egy-, 48 9 százalékuk kettő-. 25 5 százalékuk pe­dig három- és ennél több szobás. A felmérés szerint száz munkásháztartásban 96 hűtőgép, 98 mosógép, 86 centrifuga, 86 porszívó, 128 kerékpár, 156 rádió, 111 te­levízió és 33 személygépko­csi található. Az adatok nem sokkal térnek el a falusi családokban, a kettős jöve­delmű háztartásokban, illet­ve a szellemi foglalkozású családokban sem. Ez utóbbi­aknál magasabb a személy­gépkocsik. illetve a híradás­technikai eszközök száma. Az egészségügyi ellátás javulását mutatja, hogy nyek, mintegy 30 ezer orvo­si állásának 5,5 százaléka még mindig betöltetlen. A kórházi ánvak száma megközelíti a száze~re<. egy év alatt több mint kétezer­rel növekedett. A hevenv fertőző megbetegedések kö­zül a járványos gyermekbé­nulás és a diftéria tavaly már egyetlen áldozatot sem szedett, az előző évben ugyanis mindkét betegséget egy-egy gyermek még meg­kapta. Jelentősen csökkent a hastifusz, a fertőző máj­gyulladás, a kanyaró, vala­melyest az agyhártya-gyul­ladás száma. Ugyanakkor ta­valy a megelőző évinél töb­ben kaplak szalmonellózist és vérhast, ami a hathatós megelőzésre is felhívja a fi. gyeimet. Az országos közúthálózat az elmúlt évben nem növe­kedett számottevően, a mi­nőségi változást mutatja aznnbah. Imgy csökkent a másodrendű, viszont növe­kedett az elsőrendű főutak száma, s ezen belül 22 kilo­méterrel hosszabb leit az autópálya-hálózat. A gévjár­m "állomány megközelíti a 2 milliót, s az előző évhez ké­pest valamennyi járműtípus száma emelkedett, a 125 köbcentiméternél kisebb mo­torok kivételével. A posta a múlt évben több mint 701 millió belföldön feladott levelet továbbított, ami va­lamivel meghaladta a meg­előző évit. Kevesebben ad­tak fel viszont ajánlott kül­leményt, expresz levelet, lé­gipostai levelet, csomagot és táviratot, mint. egy. évvel korábban. Ugyancsak több ta" ez elő-ö évinél a to­vábbitolt hírlapok száma, meghaladta az 1,3 milliár­dot. A távbeszélő-állomások száma több mint 42 ezer­rel növekedett, meghaladta mind Budapesten, mind vi- az 1 millió 338 ezret.

Next

/
Oldalképek
Tartalom