Délmagyarország, 1983. augusztus (73. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-27 / 202. szám

4 Csütörtök, 1983. augusztus 25. kérdés sjissr — A járókelőknek úgy tűnik, befejezéséhez közeledik a Magyar Televízió szegedi stúdiójának építés" az Űetörö téren. Hosszú albérleteskedés után vajon milcor költözhetnek végleges otthonukba a szegedi tévések, s milyen feltételek várják őket az új épületben? Ha valaki, hát mi igazán várjuk, hogy végleges helyre, úgymond saját otthonunkba költözhessünk. A DÉLÉP munkásai a köze i napokban befejezik az építés utolsó fázisát, a belső munkálatokat is. Terveink szerint szeptember közepétől folyamatosan költözködünk, az áttelepülés Időszakában is megteremtve a műsorkészítés folyamatos lehetőségét Előreláthatólag november 7en adják at ünnepélyes keretek között az uj létesítményt Mindjárt meg 13 kell jegyeznem, hogy a? országban ez az első és egyetlen olyan épület, amelyet eredendően televíziós célokra hoztak tótre. Ebben benne kell lennie, hogy a körülményekhez és az anyagi feltételekhez képest a legkorszerűbo (stúdióval gazdagodik Szeged és a magyar televíziózás. Nyugodtan merem állítani, hogy uj és eredet: létesítményről van sz? hi szen a régi úttörőnáz csak magiát jelenti a készülő objektumnak, köre építették az irodákat és a mű szaki épületet Ez utóbbi figyelembe veszi a sajátos és korszerű követelményeket Meg kell jegyeznem, hogy az új épület a szeged, stúdió életében nem ieient sem feladat- és portrévá tást sem műsoridő növekedést. Reménykedünk, hogy a szorító gazdasági gondok közepette is — mtIvek a televitiót sem k mélik — megfeielö műszaki . berendezésekhez jutunk, es jobb technikai szío vonalion. kényelmesebb körülmények között dolgozhatunk. Sajnos, az építészetileg jól megoldott magas Regős Sándor stúdióvezetőhöz ienrinten klimaitizált és hangszigeteit sf.iúdió tech»nikai berendezéséinek összeállítása még nem eldöntött, de bízunk benne, hogy az eddigi „Budapestcentrikus mobil színes technikához" képest -'örelépünk. — A nézőket elsősorban a produkció érdekli. Kevesebbet foglalkoznak a műsorkészítés hátteréoelja. technikai megoldásokkal, a személyi feltételekkel. Hogyan ítéli meg a szakmaiés közönség-visszhangok alapján az elmúlt időszak filmjeit, és a bemutatásra varókat? — Igen jó visszhangja volt a környező megyékben elő iparművészek szakmai gondjait e'emzö filmnek. Folytattuk azt f lassan évtizedes hagyc. • manyt hogy nyaranta a Szegeden szerkesztett ifjúsági irodalmi folyóirat, a Kincskereső televíziós különkiadásait mi készítjük Az idén egy gyerekek által készített mesejátékot adaptáltunk képér n\ őre valamint a természet és művészet kapcsolata't kutattuk. A nagy sómini szépségei című filmben. A nyáron filmet forgattak a stúdió munkatársai az if júsági napokról, a határainkon túli magyar líra fesztiváljáról, melyet a Gyulai Várszínházban rögzítettünk, s elkészü't a tiaj hagyományvilágát föl táró és megőrző sorozat újabb darabja, Ördöngösök címmel. Másfél év ó'a Sugározzuk román nyelvű műsorainkat, szeptembertől elkezdjük a szlovák. adásokat is. — Ilyentájt formálódik a jövő évi műsorterv. Miirjen elképzelések szerint dolgoznak? — Az előzetes elképzelések összegyűltek. Most finomítjuk, elemezzük azokat. Megvalósításuk nagy mertékben függ azok' í 1 t lehetőségektől, amelyekkel az új stúdió vár majd Den nünket. Tandi Lajos Szeptember 16— október I. Hungarotonhanglemezhetek Ünnepi hangversennyel veszi kezdetét szeptember 16án a Hungaroton-hanglemezhetek idei. október l-ig tartó rendezvé nysorozata. A koncerten a Schola Hungarica a Ludus Danielis-t, a Beauvais-i Dániel-játékot mutatja be. A latin nyelvű előadáson közreműködik Kása Gábor — ütőhangszer —, vezényel Szendrci Janka. A Schola Hungarica Dániel-játéka hanglemezen is megjelenik. A Hungaroton-hanglemezhetekre a Hanglemezgyártó Vállalat 14 új kiadványt jelentet meg. Ügy érezték: a technika fejlődése — a digitális, az egyik iegkorszerűbb. szinte tökéletes hangzású felvételtechnika elterjedése — kötelezővé teszi, hogy újra rögzítsék az alaprepertoár jelentős darabjait. így kerültek az ünnepi kínálatba Liszt szimfonikus költeményei, melyek a zenetörténetben egy új műfaj születését jelentették. A Les Préludes az új műfaj klasszikus és egyben legnépszerűbb alkotása. A felvételen az Állami Hangversenyzenekart Ferencsik János vezényli. Német nyelven hangzik fel Bach parasztkantáta ja és kávékantátája a Capella Savaria. Laki Krisztina, Gáti István és Fülöp Attila közreműködésével. Több mint másfél évtizedes művészpálya és hatvan szerep után vállalkozott Sólyom Nagy Sándor első szólólemezének elkészítésére. Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok — Hans Sachs négy monológja, Tannhauser — Wolfram versenydala. Parsifal — Amfortas monológja es a Rajna kincse — Wotan monológja és a záró jelenet csendül fel a lemezen. A felvételen közreműködik a Magyar Állami Operaház Énekes Zenekara, vezényel Ferencsik János. A magyar nyelvemlékek | lemezén a Halotti beszéd és az Ómagyar Mária-siralom hallható Banffy György. Molnár Piroska. Szersén Gyula tolmácsolásában. A korhoz illő gregorián zenei keretet, a dallamokat a Schola Hungarica szólaltatja meg. (MTI) Fekete, (eltér, sportos, elegáns Az OKISZ őszi—téli divatbemutatója Pénteken Budapesten, a Duna Intercontinental báltermében tartotta szokásos őszi—téli divatbemutatóját a Könnyűipari Szövetkezetek Szövetsége és az OKISZ Labor. A budapesti ruházati szövetkezetek bemutatott modelljeinek tanúsága szerint az idei őszi—téli divatszínek a fekete, a fehér, a piros, a zöld és a szürke, A nő'c divatját az idén is főként a sportos stílus a megnyújtott formák jellemzik. Sok modellnél látható a Csínőre csúsztatott derékvonal, és a mélyről indított, úgynevezett denevérujj. A szoknva hossza változó: a térd fölötti és a lábszárközépig érő is divatos. Mini, szoknyákat, valamint miniszoknyás kosztümöket is bemutattak a manekenek. ezek azonban főként csak a fiataloknak ajánlhatók. A ruhák kényelmét nemcsak a formák adják, hanem az időtlen gyapjúszövetek a bőr, len és pamut alapanyagok. Divatosak a kötött modellek. ezek főként természetes anyagokból. vastag puha fonalakból készültek, kényelmes formákban. jól variálható több részes öltözékekként. A gyermekeknek a tervezők élénk színösszeállítású, sportos, a lányoknak is nadrágos, mellényes, kötött kiegészítőkkel kombinált öltözékeket ajánlanak. A gyerekruhákat sok színes bortni és szalag díszíti. A férfiak divatja a hagyományos. elegáns öltöny, jellemző a mintás és az egyszínű anyagok kombinációja. Továbbra is kedveltek a sportos öltözékek dzsekik, bőrnadrágok, ezek azonban főként fiataloknak ajánlhatók. A női lábbelik jellemzője, hogv az alkalmi modelleken kívül a cipők sarka nem t.úl magas. A divatos körömcipőknél általános szabály: minél magasabb a sarok, annál keskenyebb a forma. A férfiak cipőviselete nem sokat változott, a klasszikus típusú, a 30-as 40-es és 60as években egyaránt viselt cipőket hordhatják ismét. Szegedi keser-édes Befejeződött az úttörőgárdataSálkozó X munkásőrség közreműködésével szervezett nyári ifjúsági táborok, találkozók közül pénteken utolsóként véget ért Zánkán, az úttörővárosban a Magyar Úttörők Szövetsége, valamint a fegyveres erők és testületek közös rendezésében megtartott uttörögárda országos találkozó. A résztvevő háromezer pajtás közül 440-en a munkásőr-szaktábor lakói voltak. A most véget ért úttörőgárda-tábor csupán egyike azoknak a munkaformáknak, tanfolyamoknak, találkozóknak, pályázatoknak, amelyekkel a munkásőrség — együttműködve az ifjúsági szervezetekkel — segíti a fiatalok hazafias-honvédelmi nevelését. Évről évre sikerrel megrendezik az Ifjú Gárda munkásőr szakalegység-parancsnokok felkészítő tanfolyamát, amelyet az idén tábori körülmenyek között Püspökszilágyban tartottak. Az egyhetes tanfolyamon 120 ifjúgárdista tisztségviselő sajátította el a parancsnoki beosztáshoz szükséges legfontosabb ismereteket. Ezek alkalmazásával irányítják majd az országban működő több mint 300 If.iú Gárda munkásőr szakalegység munkáját Hasznosak és népszerűek a munkásőrség által szervezett túrák, harci játékok is: fejlesztik a fiatalok képességeit, segítik a közösségek kialakulását, megerősödését. A gödöllői munkásőrök például évek óta megrendezik az általuk patronalt úttörőgárda „Galga-expedíció"-ját. Ebben az évben 55 fiatal táborozott a munkásőrök irányításával a Galga-patak völgyében. A kéthetes vándortábor résztvevői kirándulásokon ismerkedtek a Galgavölgy helytörténetével, munkásmozgalmi hagyományaival. Hasonló kezdeményezés a munkásőrség SzabolcsSzatmár megyei parancsnokságának közreműködésével szervezett „Krasznán innen. Krasznán túl" honvédelmi túra. Az idén a siklósi munkásőrökkel együtt 78 pajtás töltött el egy hetet a balatonmáriai úttörőtáborban. A testület jelentós segitséget ad a fiatalok honvédelmi nevelésével foglalkozó pedagógusok továbbképzéséhez is. A munkásőrség Pest megyei parancsnoksága — közösen a megyei tanáccsal — 120 pedagógus részére szervezett júliusban felkészítő tanfolyamot Pusztamaróton. (MTI) Véget ért a nyelvészkongresszus Pénteken Szombathelyen befejeződött a magyar nyelvészek 4. kongresszusa. A nyelvtudósok öt-hat esztendőnként sorra kerülő tanácskozására ez alkalommal a hazai nyelvészeken kívül tizenhárom ország ból érkeztek resztvevök. A négynapos kongresszuson négy szekcióban mintegy száznegyven előadas hang zott el. A taitacskozas központi témája a magyru nyelv rétegződése volt A záróülésen Benkő Loránd akadémikus. a tVye'v tudományi Társaság elnöke köszönte meg a résztvevők közremúköcéset s bejelentette. hogy a ma(gyar nyelvészek követke»'-•!. ötödik kongresszusát, amelynek témája a magyar nyelvtudomány múltja és jelene lesz, 1988-ban rendezik meg. Vallomások Vallomások Szegedről címmel tematikus gyűjteményként jelent meg a Somogyi-könyvtári Műhely idei 2—3. száma. Az alcím: „a város árvíz utáni újjáépítésének 100. évfordulójára" Szeged jubileumi évére utal, a'-'ra. hogy 800 évvel ezelőtt bukkant föl először írásban a város neve. száz esztendeje, hogv a nagv árvíz után újjáépült, Juhász Gyula-centenárium is van, egyszóval — csupa ünnep .. . Ezen alkalmakból a helyismereti folyóirat körkérdéscsokrot nyújtott át csaknem 300. a közelmúltban Szegeden élt és innen eltávozott közéleti személyiségnek, művésznek, írónak, tudósnak. Eképpen: „mit jelent az Ön életében Szeged? Előnyére, vagv hátránvára volt a benne töltött idő? Kikre, mikre emlékezik szívesen vagy késerűen? Meghatározta-e pályáját szegedi tartózkodása? Megi szerette vaav netán megI gyűlölte a várost és népét? í Esetleg közömbös maradt irántuk?" S még minden, I amit az ..elhagyók" Sze1 geddel kapcsolatban közlésre érdemesnek vélnek. .. Eddig az előzménvek, lássuk az eredményt öszszesen 88-an válaszoltak, s hogv kik? Csak úgy tallózva-kiragadva: Antal Imre. a Magyar Televízió főmunkatársa, Baráti Dezső irodalomtörténész. Deme László nyelvészprofesszor. Hajdú Péter, a „finnugrisztika" egyik hazai doyenje, Iszlai Zoltán, a7 ÉS munkatársa. Körmendi János. az ismert színész, Kulka Frigyes, sebészprofes.sz.or: a nagv színésznő, Mezei Mária, még esy színművész Nagy Attila; ördögh Szilveszter író, Piinkösti Árpád újságíró. Sapszon Ferenc karnagy. Szolma Ferenc operaénekes. Somogyi Tóth Sándor. a Próféta voltál szívem szerzője: Sötér István irodalomtörténész. Tamás Attila irodalmár-orofesszor. Vass István Zoltán rádióriporter. Imponáló névsor, akár első pillantásra is. A vallomások persze, tudjuk. természetüknél fogva sokfélék. Egészen más ha — teszem azt — Baróti Dezső arról ír, szerette a régi szegedi sajtó bátor hangú újságíróit, de „nem szerettem viszont azt, ami az elmondottak ellenére mégis provinciális maradt Szegeden, azt az új. a merész iránt kevés megértest mutató mentalitást ameivről Juhász Gyula is olv sokat panaszkodott" — vagy ha Vass István Zoltán a ..Béke tanszék" kapcsán azon elmélkedik kedve kis írásában, hogy ,.ó. irgalom atyja, ne hagyj el. ez a legjobb tudomásom szerint ma tejbár" (egyébként nem az). Hozzátehetnénk, némi malíciával üzenve: ennyire azért nem rossz a helyzet. Hogy kinek-kinek mit jelent a város. persze hogy sokszínű, kaleidoszkópszerű véleményösszegzésre ad alkalmat. Van. aki a keserűségről ír. van, akiben a nosztalgia édessége mindent eloöprő erővel támad föl, és megint van — talán a legtöbben — aki végtelenül tiszteletre méltóan különbséget tesz, a szegedi emberek, a táj. a szülőföld szeretete és az őt eltávolító okok intézmények, személyek között ... Ráadásul az egyéni sorsok hihetetlenül változékony fordulói nemcsak a hangvételt, de a minősítő érvényű vallomásos megnyilatkozásokat is meghatározzák. S ha ígv is elég egyöntetű Boldizsár Ivántól kölcsönözve a szót) keser-édes (vagy édes-keser?) szegedi turmix áll előttünk: van (volna) min elgondolkodni, mielőtt lehajtjuk. behunvt szemmel, mint a kanalas orvosságot... Ilyen még nem volt, már ami a Somogyi-könvv. tárj Műhely grandiózus akcióját illeti.. Erős a gyanúm, ez a kétszáz oldalas könyvecske dokumentumértékével többet mond jó néhány SZÓD várospolitikai elemzésnél, s már ezért is nagy-nagy örömmel forgatandó. És döbbenettel is, nézve az eltávozottak névsorát: szentséges ég. enynyien itthagyták ezt a várost?! Donionkos László A ,,l<uttyafáját" Kedves Akácz Laci! Olvastam megindító tűnődésedet kedvenc városunkról. Szegedről az ország — tudtommal — legnagyobb példányszámú tömegkommunikációs fórumának, a Rádió és Televízió újságnak hasábjain. Hogv rövid válaszommal kimerészkedem nagvobb nyilvánosság elé. s nem érem be azzal, hogy mint barátot és egykori stimmkollégát egyszerűen csak föltelefonáljak gratulálni y tudd be mondandód vele.jességének dicséretéül. Továbbá változattanul színes, fertőzetlen stílusod előtti fegyverletételem bizonyságaképpen, ami viszont már részemről maganügv. dehat koptattuk mi eleget együtt a szakma iskolapadjait ahhoz. hogy fölhatalmazva érezzem magam Rólad is szót ejteni végre, mint Szeged színfolt-zsurnalisztájáról. Mert a jelzők, tudod, azok a fránva jelzők ... Nem is értem, hogyan maradhattál ki a jelzők specialistája. Te, a Somogyi-könyvtári Műhely fenti cikkünkben emlegetett katalógusából. Szegedről ugyanis rengetegen szóltak rengeteg szép szavakkal, de kevesen úgy. hogy szerelemmel szerették, szeretik mint Te. Márpedig a szerelem legszebb az emberi érzések között, hiszen a haragot is az „érted haragszom, nem ellened" nemes tartásával képes a tisztelet rangján hordani. írsz titkos szerelmeidről. a szobrokról, ám mindjárt eszedbe jut régi vesszőparipánk. „Ez a váras ugyanis — amellett, hogy szobrait jó ízléssel forgatja, helyezgeti rendezett tágasságával pedig igazán remek lakhely — elbocsátója a tálentumosabb embereknek. Miért, miért nem — a szintén szegedi Tömörkény István stílusában mondva — a csiszoltabb elmék közül sokan elkövetköznek onnan. S lesz belőlük olyan viszsza.iáró. aki volt hazáját rendre megkönnyezi, de aki volt. hazájában élni képtelen. Hozzátennivaló ehhez nincs, s talán nem is lehet. Szeged igy önmaga ..." így? Hadd kérdezzek vissza: vajh. miért? Mered e kérdés. iszonytatóan hosszú ideje már. csupán a Délmagvarország hasábjain föltették több tucatszor. cikksorozat szerzői boncolgatták a város megtartó és elegendő képességének bomlott egven'úlvát. tébolyító diszharmóniáját. Meddig lecz ez a kérdések kérdése még? Te is emlegeted a színházi példát, hadd tegvem hozzá magyarázatul is akár. Amikor a „Szegedre csöppent Ruszt Józseffel egy fél színházi kompánia szerződött át Zalaegerszegre" (idézet Tőled). pontosan emlékszem rá, mi sokan tépelődtek, sanyargatták magukat heteken át, kétségeiket megosztva e sorok íróiával. meniünk vaav maradiunk. S bár művészi vágvuk indulj t diktált, szívüket holmi nehezen indokolható várakozás és hűség horgonya tartotta fogva, talán egyetlen bíztató, jó szóra várva. Ám ez a jó szó juszt se hangzott el. Pusztán a ténvt regisztrálta felelős színházi ember imígyen: ..a kut.tvafálát". Ennyi — mondia a riporter magnófelvétele végén. Hát? Ezért? Kedves Laci! Beszéljünk róla! Találkozzunk Philippinél ... Nikolenyi István