Délmagyarország, 1983. augusztus (73. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-04 / 183. szám

Csütörtök, 1983. augusztus 3. 3 F. Nagy István kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa F. Nagy Istvánnak, az MSZMP Szeged városi bizottsága tagjának, a Délmagyarorszá'g főszerkesztőjének, nyugállományba vonulása alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta. A kitüntetést tegnap kora délután az MSZMP városi bizottságának székházában dr. Komócsin Mihály, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára nyújtotta át. Köszönetet mondott F. Nagy Istvánnak a megyei és a városi pártszervek nevében mozgalmi munkájáért, újságírói és lapszerkesztői tevékenységéért. Elkötelezett pártmunkát végzett a kitüntetett a felszabadulás óta — mondotta —, s közéleti aktivitására energiái és egészsége szerint továbbra is számít a párt. Megtisztelte jelenlétével a kitüntetettet Karvalics László, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetője, Török József, a városi pártbizottság első titkára Fapp Gyula, a megyei városi tanács elnöke, a megyei és a városi pártbizottság több vezető munkatársa. F. Nagy István az újságírói pályán 33 évet töltött el. Földeákról indult, s a Viharsarok című hódmezővásárhelyi megyei pártlapnál kezdte a pályát, majd 28 évvel ezelőtt a Délmagyarország munkatársa lett, ahol e szolgálat alatt vezető beosztásokban, az utóbbi tizenhat évben főszerkesztőként dolgozott. Jemeni miniszter Szegeden A hazánkban tartózkodó dr. Abdullah Bukair, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság egészségügyi minisztere tegnap, szerdán Szegedre utazott, az orvosegyetemre. Dr. Petri Gábor, a SZOTE rektora fogadta, s a karok dékánjainak, tanszékvezetőinek, az egyetemi pártbizottság képviselőinek részvételével oktatási kérdésekről folytattak megbeszélést. Dr. Aa. dullah Bukair néhány elméleti intézetet is fölkeresett, mielőtt visszautazott volna Budapestre. Látogatás az Operaházban Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Sarlós István, a Vlinisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai szerdán Köpeczi Béla művelődési miniszter társaságában látogatást tettek I az Allamj Operaházban. Megtekintették az épület folyamatban levő rekans'rukcióját, majd pedig tájékoztatót hallgattak meg a tervszerűen haladó munkálatokról (MTI) Iparunk jelene és jövője (3.) n minőségi lé ECillkercskedeEmi társaság alakult A szerződés a felek önállóságát nem érinti. A társaság nem önálló jogi személy. A külkereskedelmi társaság e gesztori teendőit a MONIMPEX Külkereskedelmi Vallalat látja el. A társasad legfőbb feladatának a magyar fűszerpaprika gazdaságos értékesítését tűzi ki célul. A szerződő felek ennek érdekében koordinálják munkájukat. A magyar fűszerpaprika hírnevét meg kell őrizni és öregbíteni kell — így kezdődik annak a külkereskedelmi társasági szerződésnek a szövege, amelyet tegnap, szerdán írtak ?ilá a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat tanácstermében. Az aláírók: a Kalocsa környéki Agráripari Egyesülés, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat és a MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalat. Nevükben dr. Berta Jenő, a Kalocsa környéki Agráripari Egyesülés elnöke, Darázs Sándorné. a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat igazgatója és Terelmes László, a MONIMPEX vezérigazgatója szignálta az okmányt, amely meghatározza a jövendő feladatait, vagyis a piac kívánalmainak megfelelő fajtájú és minőségű áru biztosítását, rendelkezik arról, hogy minden a termeléshez és értékesítéshez szükséges információ a termelő és az értékesítő rendelkezésére álljon. — A legfontosabb az. hogy gazdaságosabban tudjuk eió'allítani és exportálni a fűszerpaprika-őrleményt — mondta a szegedi vállalat igazgatója —, ennek érdekében azonban termelőnek, gyártónak és kereskedőnek össze kell fognia. Remélem, hogy ez a szerződés mindehhez hozzáségít bennünket. Ezt a gondolatot erősítette meg dr. Kiss Ferenc, a MÉM főosztályvezetője is. aki annak a reményének adott kifejezést, hogy ez a valóban jónak mutatkozó társasági szerződés követökre talál a többi növénykultúra terjesztőinél is. Miről is van szó végül. A szerződők közösen vállalják a kockázatot. Együtt örülnek, és ha úgy adódik, együtt büslakodViak. Bár ezt a szerződést azért kötötték, hogy a jövőben ennek a néhány éve még szinte „elparentált" ágazatnak ne legyen oka az elkeseredésre. Erről beszélt a tanácskozáson dr. Kiss Ferenc és ennek adott hangot Tóth Ferenc, a Csongrád megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa, dr. Csonka István, a városi pártbizottság osztályvezetője és dr. Horváth Gyula, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa is. Tulajdonképpen új korszak kezdődik a fűszerpaprika termelésében és értékesítésében. Olyan korszak amelyik pontosan mutatja meg a piaci jelzések alapján, hogy ki, hogyan dolgozik. Érdemes azonban megjegyezni egy mondatot, amelyet Darázs Sándorné mondott. A lényeg: hogv gazdaságosabban termeljünk, és gazdaságosabban értékesítsük a szegedi és a kalocsai tájkörzet originális termeiét, a paprikát. Ehhez a megállapításhoz szinte semmit sem lehet hozzátenni ... P. F. Vége a szárazságnak Szerdara virradóra tpegérüezett a várva Várt csapadék. napközben is országszerte esett. Ilyen jelentős mennyiségű csapadék május eleje óta nem hullott — erről adtak tájékoztatást a Meteorológiai Intézet munkatársai. Az eső igencsak jól jött a növényeknek, bár nem pótolhatta az elmúlt hónapokban kiszáradt főid vízhiányát. Különösen a kukoricának kedvezett, ám nincs is olyan növény amely ne nélkülözte volna a csapadékot. Kedden éjjel még csal: a Dunántúlon áztatta az cső a földeket, a legnagyobb mennyiség is ebben az országrészben esett. Szerdán délutánig Győrben 19, Szentgotthárdon 30. Pápán 25. Szombathelyen 33, Nagykanizsán pedig 27 milliméter csapadékot mértek. Az ír szág más tájait a természet ennél szerényebben „öntözte". az északi részen átlagosan 10 milliméter esett délutánig. Budapestre valamivel több, 14 milliméter hullott, az Alföldön, Szolnokon viszont csak 9 millimétert mértek, s a kele'i halárszélre sem jutott sokkal több. A progresszív — elektronikai, műszer-automatikai, könnyűvegyipari — ágazatok súlyának növekedése jelzi, hogy az utóbbi egy-másfél évtizedben már korántsem csupán mennyiségi, kapacitásnövelő fejlesztés folyt az iparban. Az ipar szerkezetjavító beruházásaiban — számítástechnikai, elektronikai, gyógyszer-, növényvédőszer-, intermedierprogram — már a minőségi tényezők kerültek előtérbe. Ezek hatására a magyar ipar belső szerkezete egyre jobban hasonlít a gazdaságilag fejlett szocialista és tőkés országokéhoz. A gépipar adja az ipari termelés csaknem 30 százalékát, a vegyipar részaránya közeledik a 20 százalékhoz, a könnyűiparé — mintegy 16 százalék — csökkenő tendenciájú. Kohászati bázis és feldolgozóipar Legfeljebb két vonatkozásban tér el egy-egy adatunk a fejlett országoktól: magas az élelmiszeripar aránya hazánkban, 20 százalék, ami viszont éppen az ország természeti adottságaiból, azok bölcs kiaknázásából következik. Ugyanakkor meglehetősen magas, 10 százalék körüli a kohászat részesedése, ami viszont természeti adottságainkból nem következik. A kohászat egyfelől az ötvenes évek iparosításának, a magyal' ipar alapjai leraká'sának örökségé, másfelől a nagyszabású közúti járműprogram, illetve a szerszámgépipafi, -építőipari, hajó-, daru- és kazán gyártási, konzervgyártógépsor-fejlesztések részeként, előfeltételeként született meg. A termelőeszköz-gyártás nem nélkülözheti a biztonságot nyújtó, saját nemzetgazdaságon belüli kohászati bázist. Enélkül nincs ütőképes ipar. Valóban arra kell törekednünk, hogy magas élőmunka-tartalmú termékeket gyártsunk, de azért valami anyag akkor is kell, amire a sok ezer mérnökóra. konstruktőri lelemény rákerülhet. Soha nem az volt a baj, hogy ütőképes kohászatot építettünk ki — e kérdés hozzátartozik iparosításunk múltjához —. hanem, hogy a termelését nem tudtuk eléggé, akár több lépcsőn át, egyre magasabb értékűvé feldolgozni, mielőtt kiszállítottuk az országból. Végső soron az is a kohászat hatásfokát rontja, ha tűi nagyok azok az öntvények, amelvekj bői egv-eg.v NC-szerszámgép I teste kikerül. Vagyis, valói ban csak az a kérdés, hogv | a kohászati bázis mennyire hajlandó a hazai feldolgozóI ipart kiszolgálni, illetve, hogy mennyire törekszik saját exportbabérokra. A következő időszakban a már kiépített korszerű termelőkapacitások versenyképességének fokozása a legfontosabb célunk. Ehhez persze nélkülözhetetlenül szükség van a termelési ráfordítások további csökkentésére, a munkaidő és a géppark jobb kihasználására, a külkereskedelmi szervező és piaci munka javítására, és a hazai ipar belső kooperációjának fejlesztésére. Termékeink éle kora 1981-ben a magyar gépipar gyártmányválasztékának átlagos életkora 6 év volt. Ez azt jelenti, hogy az akkor gyártott gépipari termékek többségét a 70-esévek elején, de jelentős részét 1975—76. körül tervezték, illetve vették át a licencüket, a know-how-t. Következésképpen e gyártmányösszetétel jelentős része a nemzetközi műszaki fejlődés utóbbi 10—15 évben született eredményeit hordozza. Régebbi mércével nézve, ez egyáltalán nem korszerűtlen színvonal. A gond azonban az, hogy éppen a 70-es évek végén a gépipar legtöbb ágazatában új műszaki színvonal kibontakozása kezdődött el: az elektronizálás, az automatizálás, a miniatürizálás. a kis energiafogyasztású konstrukciók elterjedése, ezek teljesítményének egyidejű növekedésével. A szemlélet, a műszaki tartalom, a műszaki kultúra lépett meredeken új szakaszba. Egy 62-es termék 72íben nem számított olyan öregfiék fi'élÜ'áÜl a'' 'rtiűázeriparban, mint esetleg egy 79-es licenc alapján gyártott termék 1983-ban. A helyzetet tehát nyugodtan jellemezhetjük úgy, hogy megindult a termékváltás, és gyorsult is az utóbbi 3—4 évben, de a tempó nem volt elégséges. Már azért sem, mert a követelmények is újra változtak. Versenyfutás ez, népes mezőnyben. Eddigi munkánk eredményeire és programjainkra alapozva azonban nem lehetetlen megtartani, sőt. javítani eddigi helyezéseinket. Ezért — s ezzel a számos program között is különbséget teszünk — a termékváltás felgyorsításával és a mikroelektronikai program végrehajtásával tehetjük a legtöbbet. Ezek egymással is összefüggnek. Hiszen az elektronikai program elsősorban az úgynevezett berendezésorientált integrált áramkörök hazai gyártását kívánja megalapozni és bővíteni. A cél tehát nem az, hogy a magyar ipar önálló elektronikai alkatrészszállítóként jelenjen meg a piacon, hanem — ez felel meg a realitásoknak —. hogy a termelőeszközök és ipari fogyasztási cikkek korszerűsítését segítse elő az elektronizált konstrukciók számának növelésével. Tehát az a cél, hogy a világpiacon már ismert magyar gépipari termékek rövidesen magas fokon elektronizált kivitelben készülhessenek, anélkül, hogy ehhez az ipar importszükségletét növelnünk kellene. Szűkítsük a rést A többi közt elsősorban ezzel léphetjük át azt a rést, amely termékeink és a világpiaci kínálatban a 70-es évek végétől gyorsan szaporodni kezdő legújabb konstrukciók között tágulni kezdett. Az elektronizált, miniatürizált gépipari gyártmányok számának növekedése a fajlagos anyag- és energiaszükségletet is tartósabban, gyökeresen és jelentősebben mérsékelné, mint ma a legszigorúbb takarékosság. A legjobb anyagtakarékosság valóban a miniatürizálás, s ebben a mikroelektronika sokat segít. Gerencsér Ferenc Szállítószalagtól parkettacsiszolóig Gépkölcsönzés — magánépítőknél* Tiszafüredtől Csongrádig Folyamszabályozás a Tiszán A Tisza rendkívül alacsony vízállása kedvez a folyamszabályozási és partbiztosítási munkáknak: a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság brigádjai Tiszafüredtől Csongrádig a fólyó több pontján dolgoznak, erősítik a védvonalat. Szolnokon a városi felszíni vízmű védelmére — több éves munka részeként — kosárkán tyúkat epítenek: eddig két ilyen, terméskőből kiépített védmü készült el. A megyeszékhely belvárosi folyószakaszán egy százötven méter hosszú partszakaszt is rendeznek, rézsüt, szivárgókat építenek ki. A munkálatok eredményeként biztonságosabb és szebb is lesz a város felőli Tiszapart. Martfűn, a Tisza Cipőgyár térségében gyakran okozott veszélyt a folyó áradása. Itt másfél millió forintos költséggel vezetőművet, keresztgátat építettek, és ezzel megakadályozták a partomlást, növelték az árvízi biztonságot. Nagyrév felső részén, az úgynevezett sápi szakaszon is folyamszabályozással vetnek véget a .víz partrombolásának: a tiszavarkonyi folyokanyarbun tetemes mennyiségű terméskőből emelt vezetőiművel szelídítik meg a folyót, és erősítik meg a gátat. Tovább folytatódik a munka Tiszakécskénél is. a település alsó szakaszán kotrókkal szabályozzák a folyó medrét, a partoldalakat pedig műanyag szűrőszövettel. illetve betonelemekkel erősítik meg. A vízügyi brigádok a kedvező munkafeltetelek kihasználásával a tervezettnél előbbre tartanak a munkákkal. (MTI) Javult a magánépíikezök gépkölcsönzési lehetősége, bővült a kölcsönzö'joltok hálózata. Az Építőipari Gépesítő Vállalat — amely tavaly kezdte meg önálló hálózatának kiépítését — Budapest, Eger és DeoreCen után az idén Kecskeméten, Salgólarjánban, Szombathelyen es Győrben nyitott üzleteket, ahol magánszemélyek bérelhetnek kisebbnagyobb építőipari gépeket. A kínálatban olyan földmunkagépek, állványok szahit.szalagok, szerelő- és szakipari kisgépek is szerepelnek, ame.yekhez a lakosság eddig nem jutott hozzá. Berendezéseiket használati utasítással adjak ét, a nagyobb szakértelmet kívánó gépek viszont csak kezelővel együtté bérelhetők, kivéve, ha a kölcsönző rendelkezik a megfelelő jogosítvánnyal A vállalat első boltjai egy év alatt csaknem 9 millió forint bevételre tettek szert. A kölcsönzés még úgy is kifizetődőnek bizonyul, hogy az egyszerűbb szak- és (szerelőipari gépeiket más vállalatok díjainál 8—10 százalékkal alacsonyabb őszszegért adják bérbe. A nagy forgalom ellenére az építési szezon közepén is gyorsan kielégítik az igényeket; szinte alig van olyan kirendeltségük. ahol a sokak által igényelt sarok, és parkettcsiszolókra, betonkeverőkre várni kellene. A keresett nagyobb gépek — is például a kotrók vagy a láncfűrészek — a bejelentés után négy-öt nappal elszállíthatok. Gondot okoz viszont hogy a kezelési utasítás be nem tartása miatt gyakran hibásan kerülnek vissza a gépek. s javításuk időbe telik. Bővült az Építőipari Gépesítő Vállalat kölcsönözhető gépeinek választéka is. Újdonságuk: a csőtisztító berendezés. Most már valamennyi boltjukból kölcsönözhető Parkettcsiszoló gép, ezt tavaly még sokan hiányolták. Az ügyes kisgépeket Olaszországból szerezték be. A vállalat gépparkjára egyébként az jellemző, hogy szinte valamennyi- nagygépük, szak- és szereplőipari berendezésük külföldi; hazai építőipari gépgyárak ugyanis szinte alig gyártanak a magánerős építkezéseknél alkalmazható kisgépeket. Berendezéseik csaknem a felét szocialista partnerektől, Ro, mániából. Csehszlovákiából, az NDK-ból és a Szovjetunióból vásárolják, (MTI) \