Délmagyarország, 1983. augusztus (73. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-25 / 200. szám

Csütörtök, 1983. augusztus 25. 3 Lódzi textilesek — szegedi tapasztalatcserén A Szegedi Textilművek vendegeként hétfő óta háromtagú lengyel küldöttség tartózkodik megyénkben. A Béke Védői nevű lódzi pamutipari vállalat képviselői — Román Matusznski. a vállalati pártbizottság első titkára, Stanislaw Kryszat, a gyári szakszervezet elnöke, valamint Marék Czehowski gazdasági igazgató — tapasztalatcserére érkeztek a Pamutnyomóipari Vállalat szegedi üzemébe. Tanulmányozzák a Szegedi Textilművek gazdasági eredményeit, az üzemi párt- és szakszervezet életét, tevékenységét. az üzemi demokrácia fórumainak működését A delegáció tegnap a reggeli órákban látogatást tett a Szakszervezetek Megvei Tanácsánál, ahol dr. Ágoston József az SZMT vezető titkára adott tájékoztatást a megyei szakszervezeti szervek munkájáról. Ezt követően a küldöttséget az MSZMP Csongrád megvei bizottságán fogadta dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megvei pártbizottság elsó titkára. Délután Hódmezővásárhelyen, a HÖDIKÖT-ben üzemlátogatáson vettek részt a vendégek. A lódzi delegáció augusztus 26-ig tartózkodik Csongrád megyében. Hazaérkezett Temesvárról a megyei pártkiildöttség Tegnap, szerdán hazaérkezett Temesvárról a megyei pártküldöttség, amelyet Papdi József, a megyei pártbizottság titkára vezetett: a küldöttség tagja volt Szögi Béla, a megyei párbizottság osztályvezetője. A megyei pártküldöttség a Román Kommunista Párt Temes megyei bizottságának a meghívására tartózkodott Temesváron, és részt vett a Román Szocialista Köztársaság felszabadulásának 39. évfordulóján rendezett ünnepségeken. A nagylaki határállomáson Gyárfás Mihály, a megyei pártbizottság titkára, és dr. Forgó István, a makói városi tanács elnöke fogadta a hazaérkező delegációt. Folyószabályozás A Tisza vízgyűjtő területén hosszú hetek, hónapok óta nem hullott jelentősebb mennyiségű csapadék. Az egész nyári időszakban igen alacsony volt a folyó vízszintje, Szegednél legtöbbször egy méter alatti értéket mértek. Az alacsony vízállás jó lehetőséget nyújtott a folyamszabályozási és partvédelmi munkák végzéséhez, amelyek az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság folyószakaszain befejezéshez közelednek. A mindszenti komp közelében mintegy 200 méter hosszú és 25—30 méter széles „pokrócot" készítettek rőzsefonattal merevített műanyag szövetből. Ezt terméskövekkel terhelve süllyesztették a part mentén a vízbe. A súlyos kövek évek múltán beágyazódnak a mederbe, megvédve azt a víz romboló hatásától. Hasonló technológiát alkalmaztak a csongrádi vasúti híd alatti folyószakaszon. Az algyői híd közelében levő lúdvári lészen pedig a víz áramlását kedvezően befolyásoló úgynevezett vezetőművet építettek. A kövekből rakott kis védómű arra kényszeríti a folyót, hogy éppen a kijelölt szakaszra rakja le iszapos hordalékát Szegednél a sodrásvonalban jelenleg másfél-két kilométeres sebességgel folyik csak a Tisza és másodpercenként az átlagosnak alig felét, mindössze 350 köbméter vizet visz. Vegyes vállalatok eredményei, tervei Külföldi tökeérdekeltséggel a közelmúltban újabb vegyes vállalatok alakultak Magyarországon, s jelenleg több mint egy tucat ilyen vállalkozás működik az országban. Közülük legtöbb termelő célzattal létesült, de található szolgáltatást, banki tevékenységet folytató vegyes vállalatok is működnek. A tapasztalatok általában kedvezők, bár korántsem minden vállalkozás mondható sikeresnek A jól működő vegyes vállalatok az esetek többségében hozzájárulnak az export bővítéséhez, a harmadik piaci kapcsolatok szélesítéséhez, és nem utolsósorban a magas szintű munka- és üzemszervezés, korszerű technológia hazai meghonosításához. Az első vegyes vállalatok még 1974-ben alakultak. Köztük volt a Sicontact KFT, melyet az NSZK-beli Siemens és a magyarországi Intercooperation hozott létre. Az alapítók akkor elsősorban azt tűzték célul, hogy a vállalat segítse a kooperációs kapcsolatok bővítését és ellássa a hazánkban üzemelő Siemens gyártmányú számítástechnikai berendezések szervizét. 1980ban a Sicontact kibővült, s a vállalkozáshoz csatlakozott a Remix és az Elektromodul is. A Remix így licenc- és liesingmegállapoclás alapján először korszerű polietilén és polipropilén kondenzátor gyártását kezdte meg, majd újabb szerződést kötöttek kondenzátorok és rétegellenállások készíté. sére. A Remix szombathelyi gyárában helyezték üzembe a Siemens-gépeket, s a gyártás tavaly megindult. A termékek egy részét a Siemens visszavásárolja, s a legújabb tárgyalások alapján a Remix jogot kapott arra, hogy a gyártmányokat a világ minden országába exportálja. A Sicontact jelentős eredményeket ért el a harmadik piaci együttműködés kialakításában is. A Magyar Hajó- és Darugyár exportra készülő portáldaruhoz a Siemens szállítja a speciális villamos berendezéseket, közös ajánlatokat készítenek több ország, így például Líbia közútiforgalom-irányító berendezéseinek tervezésére és szállítására is. Jelenleg előrehaladott tárgyalások folynak a Medicorral korszerű kombinált röntgenberendezések kifejlesztéséről és harmadik piaci értékesítéséről is. A nyolcvanas években elsősorban termelő célú vegyes vállalatokat hoztak létre magyar és külföldi partnerek. A magyar—svájci tőkével 1981-ben alapított gyógyszer-alapanyagokat gyártó közös vállalat a B plusz Z KFT 1983 januárja óta működk. Másfél év alatt, mintegy 150 millió forintért új korszerű üzemet építettek fel a Biogál szomszédságában, Debrecenben. A beruházáshoz az épületet a Biogál, a berendezéseket pedig a svájci Zyma-cég adta. A közös vállalat első terméke, a különböző májbetegségek kezelésére alkalmas készítmény, a Catergen hatóanyaga. A vállalat vezetői az idén már, mintegy 120 millió forintos forgalmat terveznek. A gyógyszerhatóanyagot a magyar, illetve a svájci fél vásárolja vissza. A szerződések alapján jelenleg a közös vállalat termékeinek több mint 80 százalékát a Zyma veszi meg. A vegyes vállalatok létrehozása lehetővé teszi, hogy a hazai és a külföldi gyártók rugalmasan alkalmazkodjanak a világpiaci igényekhez, előforrásaik, egyesítésével kihasználják egyegy cikk, termék konjunktúráját Az elmúlt évtizedben például világszerte megnőtt az érdeklődés és a kereslet a természetes mikrobiológiai készítmények, tömegtakarmányok és a silók tartósítószereinek alapanyagául szolgáló hasznos baktériumok iránt. Ezt fe'ismerve hozott létre közös vállalatot a Monori Állami Gazdaság, a Pharmatrade külkereskedelmi vállalat és a svéd Medipharm-cég. A Medipharm a technológiát és a svéd gyártmányú berendezéseket szállította az üzemhez, a Monori Állami Gazdaság a termelési háttérről és a termelés feltételeiről gondoskodott Az üzem igen rövid idő alatt készült el, júniusban avatták fel. Az eddigi tapasztalatok szerint a biológiai üzem termékei iránt máris nagy a kereslet Hasonló meggondolások alapján alapított a közelmúltban vegyes vállalatot Magyarországon az Egyesült Izzó, a Magyar Alumíniumipari Tröszt és a belga Finánciere-Schréder-cég alumínium lámpatestek gyártására. P

anaszkodik á fiatal — vagy az életkezdeshez tán nem is tul fiatal — mérnök. Huszonkilenc éves, négy éve dolgozik egy vállalatnál, megbecsülik őt is, munkáját is, szeretik is. Nem is lenne különösebb baj. Csak éppen albérletben lakik feleségével és kislányával. Ket. tőjüknek jó, ha kilencezer összejön havonta. Egyikük szülei sem gazdagok. Így aztán fogalmuk sincs, mikorra gyűlik öszsze a lakásravaló. Mérnökünk közben egyre inkább tudja, mennyi mindent nem tud még. Tanulnia kellene, nyelvet, szakirodalmat olvasnia, utaznia a világban, látnia sok mindent, hogy valóban azt tudja tenni, amiért — legalábbis elvben — fizetik. Ehelyett maszekol, esténként és hétvégeken egy kisiparos műhelyében esztergál, hogy harminckét-harmincöt éves korára megszerezhesse magának és a családnak a lakást, amivel szakmunkás beosztottai többnyire már huszonöt éves koruk körül rendelkeznek. Sok szó esett az elmúlt években a műszaki értelmiség anyagi megbecsüléséről. Pontosabban, annak hiányáról. Aligha véletlen, hogy éppen abban az időszakban merült föl egyre élesebben ez a kérdés, amikor a magyar termékek cserearányai folyamatosan romlani kezdtek a világpiacon. amikor sgyre világosabbá vált mindenki számára, hogy jobban csak jobb, sokkal jobb munka eredményeként élhetünk. A jobb munka pedig ma már elsősorban szellemi munkát jelent, azt a szellemi munkát, amely kifejeződik egyegy termék minőségében, paramétereiben, használati tulajdonságaiban, küllemében, az előállításra fordított költségekben. Szinte mindenki, a társadalmi vita valamennyi fóruma egyetértett abban, hogy javítani kell a műszaki értelmiség jövedelmén, ahogy és amint csak az ország lehetőségei engedik. S nem is csak jövedelmén általában, hanem — s ez <a szó, amit egyre gyakrabban használunk — érdekeltségén. Abban való érdekeltségén, hogy a hazai vállalatok az eddiginél gyorsabban és rugalmasabban alkalmazkodhassanak a piac éppen aktuális követelményeihez. Mert ez az, ami végképp nem megy anélkül, hogy a műszaki értelmiség ne adná bele munkájába szívét-lelkét, s tudása legjavát. Anélkül, hogy energiáit ne állítaná teljes egészében a vállalati munka, a gazdaság, a piacképesség szolgálatába. Mindehhez azonban föltételekre Is szükség van. És nem is csak arra, hogy az ország anyagi helyzete vagy a bérszabályozás lehetővé tegye az alkotó, értékeket létrehozó értelmiség anyagi helyzetének jelentős javítását. Hiszen az érdekeltség is több értékű és értelmű szó. Nemcsak anyagi érdeket takar, hanem erkölcsit is. Azt. hogy a kiváló, invenciózus munka, az úi és a jobb akarása, a megszülető eredménv az anyagi ellenszolgáltatáson túl, amellett szüljön erkölcsi sikert is létrehozója számára. Elvben nálunk minden rendezettnek számít ebből a szempontból is. Elvben a jó munkát, a sikert elismerés, a hosszan tartó erőfeszítéseket kitüntetés, társadalmi méltánylás követi. Elvben, mondom, mert az erőfeszítések, a szakmai munka értéke nem általában a társadalmi értékrendszer egészében mérettetnek meg, hanem a vállalat, vagy a még kisebb munkaközösség érték- és érdekrendjében. Ebben pedig az alkotó, úiat teremtő munka nem bizonyos, hogv elismerést hoz. Sokfélék minálunk — akárcsak másutt — az érdekek. A vállalati és csoportérdekekben bonyolultan, s nem is mindig adekvát módon tükröződnek az össztársadalmi érdekek, amiket a szabályozórendszer lenne hivatott pontosan közvetíteni a vállalatok számára. Csakhogy nem mindenben közvetíti pontosan és maradéktalanul. Ismerősöm Nyugat-Európában járva nemrégiben, vett egy magnót. Jót kapott és nagyon olcsón. Az üzletben közöltek: azért ennyi az ára. mert billentyűkkel működik, nem nyomógombokkal. Ez pedig ma már nem divat. Vajon a hazai vállalatok tudják-e. akarják-e ilyen gyorsan követni a divat hullámzásait? Hiszen ha nem követik, lemaradnak, kénytelenek olcsóbban eladni termékeiket. Méghozzá jóval olcsóbban, mintha minimális változtatásokkal divatosabbat, kelendőbbet állítanának elő. Sajnos, csak kevés hazai vállalat követi igazán gyorsan a kereslet, az igények változásai^. Pedig a legtöbben képesek lennének rá. ha igazán érdekeltek lennének benne. De inkább szépen leállnak az exporttal — hivatkozva árra, hogv nem gazdaságos, a vevő által fölkínált árak nem fedezik költségeiket —, semmint hogy fölvállalnák a termékmódosítás, áttervezés nyűgeit-gondjait. Mert ha fölhagynak az exporttal, nem kell a kompetitív árrendszer a kényelmeseknek mindenképpen hátrányos nyűgeivel bajlódniuk, esetleg kivételezésért futkosniuk. Ismét ráállhatnak a költségbázisú hazai árrendszer kényelmes pályájára, amivel a vállalat semmit sem veszít, legföljebb a népgazdaság. És mi, valamennyien. Ha a vállalat nem igazán érdekelt abban, hogy kiszolgálja a vevőt, ha a roszszul dolgozó vállalat is megélhet úgy, vagy éppen még jobban és kényelmesebben, mint a kiváló, a mindig újító és újat akaró, a vevőit kiszolgálni kívánó cég, hát ki akarná olyan nagyon a szükségesebb, de jóval nehezebb utat választani? S miért lenne igazán becsülete az újat akaró szellemi munkának, az újat teremtő képességnek és készségnek? Bölcsődékben látni: sok szülő téli cipők orrát-sarkát vágja le, pótlandó a nem kapható gyermekszandált. Mert gyermekszandálhiány volt egész nyáron, akkor, amikor sok cég panaszkodik a megrendelések hiánya, a forgalom visszaesése miatt. Gyerekszandált mégsem gyártanak. Pedig kellene, de úgy látszik, nem éri meg. A menedzser, a vezető, ha szülő is egyben, vezetőként kénytelen a vállalati érdekek szerint viselkedni, s nem a társadalmi érdekek szerint. Vagyis ha a vállalat a kisebb teljesítménnyel jobban jár, mintha többet nyújtana, akkor azt az utat kell választania. Saját és dolgozói jövőjének érdekében is. Ebben a szituációban vajon lehet-e értéke a vállalat és a vállalati közösség számára a piacérzékeny menedzseri magatartásnak? Aligha. T Tgyanis az új értékeket, új minőséII geket teremtő szellemi alkotó munkához nemcsak jobb, a munka értékét jobban kifejező anyagi elismerésre lenne szükség. Szükség lenne arra is, hogy az újat létrehozó szellemi munka ne csak az össztársadalmi értékrendben legyen hasznos és kívánatos, hanem a vállalatok saját értékrendjében is. Hogy — mint ahogyan a valóságban, a piacon — ez legven az egvik legfőbb értékteremtő tényező a vállalatok számára is, amelyek egy ilyen világban nyilván a maitól egészen eltérő módon értékelnék azt a szellemi tőkét, amellyel manapság nemcsak egyszerűen hanyagul gazdálkodnak, hanem sokszor nem tudnak vele igazán mit kezdeni. Mindehhez nyilván a szabályozórendszer továbbfejlesztésére is szükség lenne, arra, hogv az össztársadalmi érdekeket pontosabban. hívebben közvetítsék szabályozóink a vállalatok számára. A megoldás, szerencsére, érik. legalábbis erről tanúskodnak a folyamatban levő viták. S olyan mpgoldás látszik körvonalazódni. amely fölszámolva a langvos vizet, valódi értékké teheti számunkra az alkotó szellemi munkát, amelvre eleddig a kelleténél és a szükségesnél jóval kevésbé támaszkodtunk. Szávay István Szövetkezetpolitikai találkozó Pannónia '83 elnevezéssel szerdán megnyílt a szövetkezeti szakemberei, országos találkozója' Siklóson. A három nagy szövetkezeti ágazat, a mezőgazdasági, az ipari és a fogyasztási szövetkezetek vezetői immár a tizennegyedik alkalommal tanácskoznak a mozgalom időszerű kérdéseiről. Hazánkban ez a legjelentősebb szövetkezetpolitikai fórum, amelyet az Országos Szövetkezeti Tanács támogatásával évről évre megrendez a TIT Baranya megyei szervezete. A siklósi vár kongresszusi termében összegyűlt 110 szövetkezeti szakember előtt Szlamenicky István, a SZÖVOSZ elnöke tartott előadást: elemezte a szövetkezeti mozgalom fejlődésének további lehetőségeit és a szövetkezetek feladatait. A tíznapos tanácskozáson négy nagy témakört vitatnak meg a szakemberek: a vállalkozás és a kockázat szerepét a szövetkezeti gazdálkodásban. a szövetkezetek együttműködésének újabb lehetőségeit, a közgazdasági és jogi szabályozás időszerű kérdéseit, s végül a falu és a szövetkezetek kapcsolatának problémáit. Szakmai tanácskozások Szerdán Pécsett megkezdődött a Magyar Igazságügyi Orvosok Társaságának VII. tudományos gyűlése. Az orvostudományi egyetem aulájában megnyitott háromnapos tanácskozáson 230— 240 szakember vesz részt. A tanácskozás Somogyi Endre professzornak, a társaság elnökének megnyitójával kezdődött nieg, ma;d Borii-s Gyula igazságügyi államtitkár köszöntötte a résztvevőket A Magyar Fogorvosok Egyesületének fogpótlástani szakosztálya Kecskeméten rendezi meg 4. vándorgyűlését. A szerdai ünnepélyes megnyitón, az Erdei Ferenc Művelődési Központban csaknem félezer fogorvos és fogtechnikus vett részt. Harminc előadás hangzik el a fogpótlás orvosi, technikai és esztétikai kérdéseiről. A vasútépítéssel és a -fenntartással foglalkozó százhúsz hazai szakember részvételével szerdán megkezdte kétnapos munkáját Pécsett a Ví. országos pályafenntartási konferencia. Az idei tanácskozás központi témájául a vasúti alépítményekkel összefüggő szakmai kérdéseket választották. Országos karbantartó konferencia kezdődött szerdán Nyíregyházán a Gépipari Tudományos Egyesület szervezésében. A mintegy félezer résztvevővel megrendezett eszmecserén a gép- és építőipar, a mezőgazdaság és textilipar, valamint a bányagé- [ pészet karbantartó szakem- ' berei vitatják meg az iparágak nagyértékű gépeinek és berendezéseinek műszaki ál- ; lapotát megőrző tevékeny- ! ség időszerű feladatait. ' Augusztus 26-tól érvényesek a tanulóbérletek Az idei korábbi iskolakezdésre tekintettel a Közlekedési Minisztérium az Anyagés Árhivatallal egyetértésben egységesen módosította a szeptemberi diákbérletek érvényességi idejét Ennek alapján a tanulói bérletek a helyi és távolsági, vasúti és autóbusz-közlekedésben egyaránt augusztus 26-tól érvényesek. A tanulók Iskolába járására szolgáló szeptemberi bérleteket, illetve bérletszelvényeket a vasútnál már augusztus 22-től, a Volán vállalatoknál és a helyi közlekedési vállalatoknál — így a BKV-nál is — augusztus 25-től lehet megvásárolni.