Délmagyarország, 1983. augusztus (73. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-25 / 200. szám

Csütörtök, 1983. augusztus 25. 3 Lódzi textilesek — szegedi tapasztalatcserén A Szegedi Textilművek vendegeként hétfő óta há­romtagú lengyel küldöttség tartózkodik megyénkben. A Béke Védői nevű lódzi pa­mutipari vállalat képvise­lői — Román Matusznski. a vállalati pártbizottság első titkára, Stanislaw Kryszat, a gyári szakszervezet elnöke, valamint Marék Czehowski gazdasági igazgató — ta­pasztalatcserére érkeztek a Pamutnyomóipari Vállalat szegedi üzemébe. Tanulmá­nyozzák a Szegedi Textil­művek gazdasági eredmé­nyeit, az üzemi párt- és szakszervezet életét, tevé­kenységét. az üzemi demok­rácia fórumainak működé­sét A delegáció tegnap a reg­geli órákban látogatást tett a Szakszervezetek Megvei Tanácsánál, ahol dr. Ágos­ton József az SZMT vezető titkára adott tájékoztatást a megyei szakszervezeti szer­vek munkájáról. Ezt köve­tően a küldöttséget az MSZMP Csongrád megvei bizottságán fogadta dr. Ko­mócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megvei pártbi­zottság elsó titkára. Délután Hódmezővásárhelyen, a HÖ­DIKÖT-ben üzemlátogatáson vettek részt a vendégek. A lódzi delegáció augusz­tus 26-ig tartózkodik Csong­rád megyében. Hazaérkezett Temesvárról a megyei pártkiildöttség Tegnap, szerdán hazaérke­zett Temesvárról a megyei pártküldöttség, amelyet Pap­di József, a megyei pártbi­zottság titkára vezetett: a küldöttség tagja volt Szögi Béla, a megyei párbizottság osztályvezetője. A megyei pártküldöttség a Román Kommunista Párt Temes megyei bizottságának a meghívására tartózkodott Temesváron, és részt vett a Román Szocialista Köztár­saság felszabadulásának 39. évfordulóján rendezett ün­nepségeken. A nagylaki határállomá­son Gyárfás Mihály, a me­gyei pártbizottság titkára, és dr. Forgó István, a ma­kói városi tanács elnöke fo­gadta a hazaérkező delegá­ciót. Folyó­szabályozás A Tisza vízgyűjtő terüle­tén hosszú hetek, hónapok óta nem hullott jelentősebb mennyiségű csapadék. Az egész nyári időszakban igen alacsony volt a folyó víz­szintje, Szegednél legtöbb­ször egy méter alatti értéket mértek. Az alacsony vízállás jó le­hetőséget nyújtott a folyam­szabályozási és partvédelmi munkák végzéséhez, amelyek az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság folyószakaszain befejezéshez közelednek. A mindszenti komp köze­lében mintegy 200 méter hosszú és 25—30 méter szé­les „pokrócot" készítettek rőzsefonattal merevített mű­anyag szövetből. Ezt termés­kövekkel terhelve süllyesz­tették a part mentén a víz­be. A súlyos kövek évek múltán beágyazódnak a me­derbe, megvédve azt a víz romboló hatásától. Hasonló technológiát alkalmaztak a csongrádi vasúti híd alatti folyószakaszon. Az algyői híd közelében levő lúdvári lészen pedig a víz áramlá­sát kedvezően befolyásoló úgynevezett vezetőművet épí­tettek. A kövekből rakott kis védómű arra kényszeríti a folyót, hogy éppen a kije­lölt szakaszra rakja le isza­pos hordalékát Szegednél a sodrásvonal­ban jelenleg másfél-két ki­lométeres sebességgel folyik csak a Tisza és másodper­cenként az átlagosnak alig felét, mindössze 350 köbmé­ter vizet visz. Vegyes vállalatok eredményei, tervei Külföldi tökeérdekeltség­gel a közelmúltban újabb ve­gyes vállalatok alakultak Magyarországon, s jelenleg több mint egy tucat ilyen vállalkozás működik az or­szágban. Közülük legtöbb termelő célzattal létesült, de található szolgáltatást, banki tevékenységet folytató ve­gyes vállalatok is működ­nek. A tapasztalatok általá­ban kedvezők, bár koránt­sem minden vállalkozás mondható sikeresnek A jól működő vegyes vállalatok az esetek többségében hozzájá­rulnak az export bővítésé­hez, a harmadik piaci kap­csolatok szélesítéséhez, és nem utolsósorban a magas szintű munka- és üzemszer­vezés, korszerű technológia hazai meghonosításához. Az első vegyes vállalatok még 1974-ben alakultak. Köztük volt a Sicontact KFT, melyet az NSZK-beli Siemens és a magyarországi Intercooperation hozott lét­re. Az alapítók akkor első­sorban azt tűzték célul, hogy a vállalat segítse a kooperációs kapcsolatok bő­vítését és ellássa a hazánk­ban üzemelő Siemens gyárt­mányú számítástechnikai be­rendezések szervizét. 1980­ban a Sicontact kibővült, s a vállalkozáshoz csatlako­zott a Remix és az Elektro­modul is. A Remix így li­cenc- és liesingmegállapo­clás alapján először korszerű polietilén és polipropilén kondenzátor gyártását kezd­te meg, majd újabb szerző­dést kötöttek kondenzátorok és rétegellenállások készíté­. sére. A Remix szombathelyi gyárában helyezték üzembe a Siemens-gépeket, s a gyár­tás tavaly megindult. A ter­mékek egy részét a Siemens visszavásárolja, s a legújabb tárgyalások alapján a Re­mix jogot kapott arra, hogy a gyártmányokat a világ minden országába exportál­ja. A Sicontact jelentős eredményeket ért el a har­madik piaci együttműködés kialakításában is. A Magyar Hajó- és Darugyár exportra készülő portáldaruhoz a Siemens szállítja a speciális villamos berendezéseket, kö­zös ajánlatokat készítenek több ország, így például Lí­bia közútiforgalom-irányító berendezéseinek tervezésé­re és szállítására is. Jelen­leg előrehaladott tárgyalá­sok folynak a Medicorral korszerű kombinált röntgen­berendezések kifejlesztésé­ről és harmadik piaci érté­kesítéséről is. A nyolcvanas években el­sősorban termelő célú ve­gyes vállalatokat hoztak lét­re magyar és külföldi part­nerek. A magyar—svájci tő­kével 1981-ben alapított gyógyszer-alapanyagokat gyártó közös vállalat a B plusz Z KFT 1983 januárja óta működk. Másfél év alatt, mintegy 150 millió fo­rintért új korszerű üzemet építettek fel a Biogál szom­szédságában, Debrecenben. A beruházáshoz az épületet a Biogál, a berendezéseket pedig a svájci Zyma-cég adta. A közös vállalat első terméke, a különböző máj­betegségek kezelésére alkal­mas készítmény, a Catergen hatóanyaga. A vállalat ve­zetői az idén már, mintegy 120 millió forintos forgal­mat terveznek. A gyógyszer­hatóanyagot a magyar, illet­ve a svájci fél vásárolja vissza. A szerződések alap­ján jelenleg a közös válla­lat termékeinek több mint 80 százalékát a Zyma veszi meg. A vegyes vállalatok létre­hozása lehetővé teszi, hogy a hazai és a külföldi gyár­tók rugalmasan alkalmaz­kodjanak a világpiaci igé­nyekhez, előforrásaik, egye­sítésével kihasználják egy­egy cikk, termék konjunk­túráját Az elmúlt évtized­ben például világszerte megnőtt az érdeklődés és a kereslet a természetes mik­robiológiai készítmények, tö­megtakarmányok és a silók tartósítószereinek alap­anyagául szolgáló hasznos baktériumok iránt. Ezt fe'­ismerve hozott létre közös vállalatot a Monori Állami Gazdaság, a Pharmatrade külkereskedelmi vállalat és a svéd Medipharm-cég. A Medipharm a technológiát és a svéd gyártmányú berende­zéseket szállította az üzem­hez, a Monori Állami Gaz­daság a termelési háttérről és a termelés feltételeiről gondoskodott Az üzem igen rövid idő alatt készült el, júniusban avatták fel. Az eddigi tapasztalatok szerint a biológiai üzem termékei iránt máris nagy a keres­let Hasonló meggondolások alapján alapított a közel­múltban vegyes vállalatot Magyarországon az Egyesült Izzó, a Magyar Alumínium­ipari Tröszt és a belga Fi­nánciere-Schréder-cég alu­mínium lámpatestek gyártá­sára. P anaszkodik á fiatal — vagy az élet­kezdeshez tán nem is tul fiatal — mérnök. Huszonkilenc éves, négy éve dolgozik egy vállalatnál, megbecsülik őt is, munkáját is, szeretik is. Nem is len­ne különösebb baj. Csak éppen albérlet­ben lakik feleségével és kislányával. Ket­. tőjüknek jó, ha kilencezer összejön ha­vonta. Egyikük szülei sem gazdagok. Így aztán fogalmuk sincs, mikorra gyűlik ösz­sze a lakásravaló. Mérnökünk közben egy­re inkább tudja, mennyi mindent nem tud még. Tanulnia kellene, nyelvet, szakiro­dalmat olvasnia, utaznia a világban, lát­nia sok mindent, hogy valóban azt tudja tenni, amiért — legalábbis elvben — fize­tik. Ehelyett maszekol, esténként és hét­végeken egy kisiparos műhelyében eszter­gál, hogy harminckét-harmincöt éves ko­rára megszerezhesse magának és a csa­ládnak a lakást, amivel szakmunkás be­osztottai többnyire már huszonöt éves ko­ruk körül rendelkeznek. Sok szó esett az elmúlt években a mű­szaki értelmiség anyagi megbecsüléséről. Pontosabban, annak hiányáról. Aligha vé­letlen, hogy éppen abban az időszakban merült föl egyre élesebben ez a kérdés, amikor a magyar termékek cserearányai folyamatosan romlani kezdtek a világpia­con. amikor sgyre világosabbá vált min­denki számára, hogy jobban csak jobb, sokkal jobb munka eredményeként élhe­tünk. A jobb munka pedig ma már el­sősorban szellemi munkát jelent, azt a szellemi munkát, amely kifejeződik egy­egy termék minőségében, paramétereiben, használati tulajdonságaiban, küllemében, az előállításra fordított költségekben. Szinte mindenki, a társadalmi vita va­lamennyi fóruma egyetértett abban, hogy javítani kell a műszaki értelmiség jöve­delmén, ahogy és amint csak az ország lehetőségei engedik. S nem is csak jöve­delmén általában, hanem — s ez <a szó, amit egyre gyakrabban használunk — ér­dekeltségén. Abban való érdekeltségén, hogy a hazai vállalatok az eddiginél gyor­sabban és rugalmasabban alkalmazkod­hassanak a piac éppen aktuális követel­ményeihez. Mert ez az, ami végképp nem megy anélkül, hogy a műszaki értelmiség ne adná bele munkájába szívét-lelkét, s tudása legjavát. Anélkül, hogy energiáit ne állítaná teljes egészében a vállalati munka, a gazdaság, a piacképesség szolgá­latába. Mindehhez azonban föltételekre Is szük­ség van. És nem is csak arra, hogy az or­szág anyagi helyzete vagy a bérszabályo­zás lehetővé tegye az alkotó, értékeket létrehozó értelmiség anyagi helyzetének jelentős javítását. Hiszen az érdekeltség is több értékű és értelmű szó. Nemcsak anyagi érdeket takar, hanem erkölcsit is. Azt. hogy a kiváló, invenciózus munka, az úi és a jobb akarása, a megszülető eredménv az anyagi ellenszolgáltatáson túl, amellett szüljön erkölcsi sikert is lét­rehozója számára. Elvben nálunk minden rendezettnek szá­mít ebből a szempontból is. Elvben a jó munkát, a sikert elismerés, a hosszan tar­tó erőfeszítéseket kitüntetés, társadalmi méltánylás követi. Elvben, mondom, mert az erőfeszítések, a szakmai munka értéke nem általában a társadalmi értékrendszer egészében mérettetnek meg, hanem a vál­lalat, vagy a még kisebb munkaközösség érték- és érdekrendjében. Ebben pedig az alkotó, úiat teremtő munka nem bizonyos, hogv elismerést hoz. Sokfélék minálunk — akárcsak másutt — az érdekek. A vállalati és csoportér­dekekben bonyolultan, s nem is mindig adekvát módon tükröződnek az össztársa­dalmi érdekek, amiket a szabályozórend­szer lenne hivatott pontosan közvetíteni a vállalatok számára. Csakhogy nem min­denben közvetíti pontosan és maradékta­lanul. Ismerősöm Nyugat-Európában járva nemrégiben, vett egy magnót. Jót kapott és nagyon olcsón. Az üzletben közöltek: azért ennyi az ára. mert billentyűkkel működik, nem nyomógombokkal. Ez pedig ma már nem divat. Vajon a hazai válla­latok tudják-e. akarják-e ilyen gyorsan követni a divat hullámzásait? Hiszen ha nem követik, lemaradnak, kénytelenek ol­csóbban eladni termékeiket. Méghozzá jó­val olcsóbban, mintha minimális változta­tásokkal divatosabbat, kelendőbbet állí­tanának elő. Sajnos, csak kevés hazai vál­lalat követi igazán gyorsan a kereslet, az igények változásai^. Pedig a legtöbben ké­pesek lennének rá. ha igazán érdekeltek lennének benne. De inkább szépen leáll­nak az exporttal — hivatkozva árra, hogv nem gazdaságos, a vevő által fölkínált árak nem fedezik költségeiket —, semmint hogy fölvállalnák a termékmódosítás, át­tervezés nyűgeit-gondjait. Mert ha föl­hagynak az exporttal, nem kell a kompeti­tív árrendszer a kényelmeseknek minden­képpen hátrányos nyűgeivel bajlódniuk, esetleg kivételezésért futkosniuk. Ismét ráállhatnak a költségbázisú hazai árrend­szer kényelmes pályájára, amivel a válla­lat semmit sem veszít, legföljebb a nép­gazdaság. És mi, valamennyien. Ha a vállalat nem igazán érdekelt ab­ban, hogy kiszolgálja a vevőt, ha a rosz­szul dolgozó vállalat is megélhet úgy, vagy éppen még jobban és kényelmeseb­ben, mint a kiváló, a mindig újító és újat akaró, a vevőit kiszolgálni kívánó cég, hát ki akarná olyan nagyon a szükségesebb, de jóval nehezebb utat választani? S miért lenne igazán becsülete az újat aka­ró szellemi munkának, az újat teremtő képességnek és készségnek? Bölcsődékben látni: sok szülő téli cipők orrát-sarkát vágja le, pótlandó a nem kapható gyermekszandált. Mert gyermek­szandálhiány volt egész nyáron, akkor, amikor sok cég panaszkodik a megrende­lések hiánya, a forgalom visszaesése miatt. Gyerekszandált mégsem gyártanak. Pedig kellene, de úgy látszik, nem éri meg. A menedzser, a vezető, ha szülő is egyben, vezetőként kénytelen a vállalati érdekek szerint viselkedni, s nem a társadalmi ér­dekek szerint. Vagyis ha a vállalat a ki­sebb teljesítménnyel jobban jár, mintha többet nyújtana, akkor azt az utat kell választania. Saját és dolgozói jövőjének érdekében is. Ebben a szituációban vajon lehet-e értéke a vállalat és a vállalati kö­zösség számára a piacérzékeny menedzseri magatartásnak? Aligha. T Tgyanis az új értékeket, új minősé­II geket teremtő szellemi alkotó mun­kához nemcsak jobb, a munka ér­tékét jobban kifejező anyagi elismerésre lenne szükség. Szükség lenne arra is, hogy az újat létrehozó szellemi munka ne csak az össztársadalmi értékrendben le­gyen hasznos és kívánatos, hanem a vál­lalatok saját értékrendjében is. Hogy — mint ahogyan a valóságban, a piacon — ez legven az egvik legfőbb értékteremtő tényező a vállalatok számára is, amelyek egy ilyen világban nyilván a maitól egé­szen eltérő módon értékelnék azt a szel­lemi tőkét, amellyel manapság nemcsak egyszerűen hanyagul gazdálkodnak, hanem sokszor nem tudnak vele igazán mit kez­deni. Mindehhez nyilván a szabályozórendszer továbbfejlesztésére is szükség lenne, arra, hogv az össztársadalmi érdekeket ponto­sabban. hívebben közvetítsék szabályozó­ink a vállalatok számára. A megoldás, szerencsére, érik. legalábbis erről tanús­kodnak a folyamatban levő viták. S olyan mpgoldás látszik körvonalazódni. amely fölszámolva a langvos vizet, valódi érték­ké teheti számunkra az alkotó szellemi munkát, amelvre eleddig a kelleténél és a szükségesnél jóval kevésbé támaszkodtunk. Szávay István Szövetkezetpolitikai találkozó Pannónia '83 elnevezéssel szerdán megnyílt a szövet­kezeti szakemberei, országos találkozója' Siklóson. A há­rom nagy szövetkezeti ága­zat, a mezőgazdasági, az ipari és a fogyasztási szö­vetkezetek vezetői immár a tizennegyedik alkalommal tanácskoznak a mozgalom időszerű kérdéseiről. Ha­zánkban ez a legjelentősebb szövetkezetpolitikai fórum, amelyet az Országos Szövet­kezeti Tanács támogatásával évről évre megrendez a TIT Baranya megyei szervezete. A siklósi vár kongresszusi termében összegyűlt 110 szö­vetkezeti szakember előtt Szlamenicky István, a SZÖ­VOSZ elnöke tartott elő­adást: elemezte a szövetke­zeti mozgalom fejlődésének további lehetőségeit és a szövetkezetek feladatait. A tíznapos tanácskozáson négy nagy témakört vitat­nak meg a szakemberek: a vállalkozás és a kockázat szerepét a szövetkezeti gaz­dálkodásban. a szövetkezetek együttműködésének újabb lehetőségeit, a közgazdasági és jogi szabályozás időszerű kérdéseit, s végül a falu és a szövetkezetek kapcsolatá­nak problémáit. Szakmai tanácskozások Szerdán Pécsett megkez­dődött a Magyar Igazságügyi Orvosok Társaságának VII. tudományos gyűlése. Az or­vostudományi egyetem au­lájában megnyitott három­napos tanácskozáson 230— 240 szakember vesz részt. A tanácskozás Somogyi Endre professzornak, a társaság el­nökének megnyitójával kez­dődött nieg, ma;d Borii-s Gyula igazságügyi államtit­kár köszöntötte a résztve­vőket A Magyar Fogorvosok Egyesületének fogpótlástani szakosztálya Kecskeméten rendezi meg 4. vándorgyűlé­sét. A szerdai ünnepélyes megnyitón, az Erdei Ferenc Művelődési Központban csak­nem félezer fogorvos és fog­technikus vett részt. Har­minc előadás hangzik el a fogpótlás orvosi, technikai és esztétikai kérdéseiről. A vasútépítéssel és a -fenn­tartással foglalkozó százhúsz hazai szakember részvételé­vel szerdán megkezdte két­napos munkáját Pécsett a Ví. országos pályafenntartá­si konferencia. Az idei ta­nácskozás központi témájául a vasúti alépítményekkel összefüggő szakmai kérdése­ket választották. Országos karbantartó kon­ferencia kezdődött szerdán Nyíregyházán a Gépipari Tu­dományos Egyesület szerve­zésében. A mintegy félezer résztvevővel megrendezett eszmecserén a gép- és építő­ipar, a mezőgazdaság és tex­tilipar, valamint a bányagé- [ pészet karbantartó szakem- ' berei vitatják meg az ipar­ágak nagyértékű gépeinek és berendezéseinek műszaki ál- ; lapotát megőrző tevékeny- ! ség időszerű feladatait. ' Augusztus 26-tól érvényesek a tanulóbérletek Az idei korábbi iskolakez­désre tekintettel a Közleke­dési Minisztérium az Anyag­és Árhivatallal egyetértés­ben egységesen módosította a szeptemberi diákbérletek érvényességi idejét Ennek alapján a tanulói bérletek a helyi és távolsági, vasúti és autóbusz-közlekedésben egy­aránt augusztus 26-tól érvé­nyesek. A tanulók Iskolába járá­sára szolgáló szeptemberi bérleteket, illetve bérlet­szelvényeket a vasútnál már augusztus 22-től, a Volán vállalatoknál és a helyi köz­lekedési vállalatoknál — így a BKV-nál is — augusztus 25-től lehet megvásárolni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom