Délmagyarország, 1983. augusztus (73. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-04 / 183. szám

2 Csütörtök, 1983. augusztus 2. 3 Eszperantó világkongresszus Látogatások 0 Budapest (MTI) Szerdán Magyarország ne­vezetességeivel ismerkedtek a 68. eszperantó világkong­resszus küldöttei. Az eszpe­rantistak egyik csoportja Veszprembe és Herendre látogatott, mások Kecske­méttel es Bugaccal, Egerrel és Szilvásváraddal, illetve Szentendrével, Visegráddal es Esztergommal ismerked­tek. Hajokirándulást tettek a Duna-kanyarban, illetve ellátogattak a Borsod-Abaúj­Zemplén megyei Abaújszún­tóru, Kalocsay Kálmán ne­ves eszperantista kö'űő és műfordító szülőfalujába. A 20. nemzetközi eszperantó gyermekkongresszus résztve­vői ugyancsak kirándultak: Szentendre városával ismer­kedtek. A világkongresszus színhe­lyén. a Budapest Sportcsar­nokban együttes ülést tar­tott az Eszperantó Világszö­vetség elnöksége és a len­gyel eszperantó szövetség elnöksége. A tanácskozáson az 1987-ben — az eszperantó nyelv létrehozásának 100. évfordulóján — Varsóban megrendezendő jubileumi vi­lágkongresszus előkészítésé­vel kapcsolatos feladatokat vitatták meg. A Budapest Sportcsarnok­ban mintegy 30 különböző nemzetiségű eszperantista felsőfokú vizsgát tett a nem­zetközi nyelvből: a nemzet­közi vizsgabizottság előtt nemcsak e nyelv alapos is­meretéről adtak számot, ha­nem válaszolniuk kellett az eszperantó történetével kap­csolatos kérdésekre is. Timmler József, a Szak­szervezetek Országos Taná­csának titkára hivataléban fogadta az Eszperantó Világ­szövetség elnökségét. A szakszervezeti és eszperantó­mozgalom együttműködésé­nek lehetőségeiről, kapcsola­taik bővítéséről folytatlak eszmecserét. Romes Csandra, a Béke­világtanács elnöke levélben köszöntötte a kongresszus résztvevőit. Az üzenet hang­súlyozza: a BVT nagyra be­csüli az eszperantó világ­béke-mozgalom munkáját és kifejezi szándékát, hogy esvüttműködését az eddigi­nél is szorosabbra fűzze vele. Feszültség a Szsdra-öbölben 0 N'D/samena, Washing ton (AFP) A csádi kormány — mint jelentettük — kedden fel­kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy rendkívüli ülgsen foglalkozzék Líbia állítólagos agressziójóval. Hisszén Habré csádi elnök ugyanezen a napon üzenetet intézett a tanács soros e!nö. kéhez és a világszervezet főtitkárához, ..polgári lako­sok lemészárlásával" és az országa elleni „agresszió ki­szélesítésével" vádolva Lí­biát. N'Dzsamena szerint a lí­biai légierő bombázta Faya­Largeau csádi oázis várost; líbiai részről ezt cáfolták. Moamer el-Kadhafi. az észak-afrikai ország veze­tője felkérte az Afrikai Egységszervezetet. hogy ténymegállapító bizottság kiküldésével győződjék meg a csádi kormányzat vádjai­nak valótlanságáról. A Szidra-öbölben, Líbia északi tengerpartjának kö­zeiében kedden szemtói­szembe került egymással két líbiai és két amerikai harci repülőgép. A líbiai gépek megváltoztatták repülési irá. nyukat és visszafordultak támaszpontjuk felé. hogy elkerüljék az összeütközést. Az incidens során nem használtak fegyvert. Az ame­rikai gépek az „Eisen'nower' repülőgép-anyahajóról száll­tak fel. amelyet egy másik anyahajóval együtt azért "küldtek a térségbe, hogy nyomást gyakoroljanak Lí­biára. A csádi események állnak Mobutu Sese Seko zairei el­nök washingtoni tárgyalá­sainak középpontjában is. Mint egy amerikai, meg nem nevezett magas rangú kormánytisztviselő elmond­ta. az Egyesült Államok fel kívánja szólítani Zairét: ..a lehető legsürgősebben" fo. kozza a N'Dzsamenai kor­mánynak nyújtott katonai segítségét. Mobutu már ed­dig is mintegy kétezer ka­tonát tés több harci repülő­gépet küldött Csádba. Washington azzal, hogy Zairét még az eddiginél is nagyobb mértékben bevon­ja a csádi polgárháborúba, regionális konfliktus lát­szatát akarja adni az ese­ményeknek. Ez azután ürügyet adhat az amerikai kormánynak arra, hogy in­tervenciós akciót hajtson végre a szomszédos Líbia ellen — írja a TASZSZ washingtoni tudósítója. • A líbiai kormány szerdán közleményben figyelmeztet­te az Egyesült Államoka'.: ha az Eisenhower ameri­kai repülögép-anyahajó be­hatol a Szidra-öbölbe, Lí­bia légiereje akcióba lép el­lene. Az amerikai kormány a líbiai légierő állítólagos be­avatkozására hivatkozva ígéretet tett arra, hogy lég­védelmi rakétákat szállít Hisszen Habré kormányá­nak. Charles Hernu francia hadügyminiszter viszont az AFP hírszolgálati irodának az amerikai bejelentéssel kapcsolatban adott nyilat­kozatában a leghatározot­tabban tagadta, hogy Csád­ban francia katonai tanács­adók lennének. Hangoztat­ta azt is. hogy francia kato­nai egységek nem fognak részt venni a csádi harci cselekmények ben. Á szovjet-amerikai viszonyról 0 Washington (TASZSZ) A Szovjetunió továbbra is következetesen keresi a kö­zös nyelvet az amerikai fél­lel, az amerikai kormány­zat magas rangú képviselői viszont az utóbbi időben intenzív propagandát kezd­tek, hogy elhárítsák maguk­tól a felelősséget a szovjet —amerikai kapcsolatok je­lenlegi állapotáért — szö­gezi le a TASZSZ szerdai kommentárjában. George Shultz amerikai külügymi­niszter szerint ..az oroszok magatartása" rontja az ame­rikai—szovjet viszonyt, mi­közben Washington „rendkí­vül ésszerű álláspontot" képvisel. A valóság viszont az — húzza alá a kommentár hogy a mostani amerikai kormányzat kezdettől fogva tudatosan rontja az ameri­kai—szovjet kapcsolatokat A szovjet fél továbbra is érvényben tartja a fegyver­kezési hajsza korlátozására vonatkozó összes eddigi ja­vaslatát. amennyiben az amerikai fél az azonos biz­tonság szellemében tenne javaslatot bizonyos problé­mák megoldására, a Szovjet­unió feltétlenül pozitívan ér­tékelné azokat. Fiatalok a békéért Bárd András nyilatkozata 0 Budapest (MTI) Nagyszabású béketalálkozót rendez pénteken a velencei üdülőközpontban az Orszá­gos Béketanács ifjúsági és diákbizottsága. A közrtmúlt­ban megalakult bizottság ve­zetője, Bárd András nyilat­kozatában elmondta: A tia­talok hazánkban is kere&ik­A „RUGALMASSÁG" JEGYÉBEN A NATO jövő hónapban kezdődő, Autumn forge '83 fedőnevű hadgyakorlatán nem kevesebb, mint negyed­millió katona vesz részt — közölte Bemard Rogers tá­bornok, a NATO európai haderőinek főparancsnoka. A szeptember másodikától de­cember közepéig tartó- gya­korlatok az európai NATO­tagors/.ágok egész területire kiterjednek, Norvégia észa­ki partjaitól Törökországig. A manőverek célja — Rogers szavai szerint — a NATO­haderők „rugalmasságának" gyors hadrendbe állításának gyakorlása európai válság­helyzet esetére". Ü.I TÖRVÉNYTERVEZET Az amerikai képviselőház kedden törvénytervezetet sza­va/ott meg arról, hogy Mar­tin Luther King. a meggyil­kolt néger polgárjogi har­cos tiszteletére minden év januárjának harmadik hét­főjét nyilvánítsák nemzeti ünneppé. (Az 1968-ban. Memphisben meggyilkolt King 1929. január 15-én szü­letett ) AMERIKAI VÉTŐ Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának kedd esti ülésén az Egyesült Államok képviselő­je megvétózta az arab or­szágoknak azt a határozati javaslatát, amely elítelte a megszállt területeken elkö­vetett legutóbbi terrorcse­lekménveket. és az izraeli te­lep uléspoliti ka t. A tanács 15 tagja közül 13 igennel szavazott, Zaire tartózkodott. TOKIÖI VILÁGKONFERENCIA Szerdán, a japán főváros­ban befejeződött a nukleáris fegyverek elleni világkonfe­rencia tokiói ülése, amely­augusztus 1-én kezdődött. kutatják a módját, miként tudnának hozzájárulni az enyhülés kibontakoztarásá­hoz, megerősítéséhez, ho­gyan juttathatnák kifejezés­re: nem értenek egyet az imperialista körök politiká­jával, az esztelen méreteket öltő fegyverkezési verseny hajszolásával. Tiltakozásuk azonban a korábbitól elterő formákat is igényel: a többi között lazább, kötetlenebb rendezvényeket, ahol az el­vek tényszerű ismertetése szórakoztató, mégis temati­kus programokkal ötvöző­dik. Ennek jegyében rende­zik meg a velencei találko­zót is. A tervek szerint vi­tafórumok és beszámolók váltják majd itt egymást, kozeppontba állítva a juni­usi. prágai béke-világtalál­kozó eseményeit. Nicaragua Gazdasági gondok Súlyos gondokkal kell szembenéznie az ötödik esz­tendejébe lépett nicaraguai forradalomnak. Az ország ellen hónapok óta nyílt ag­reszió folyik, jelentős erő­forrásokat kell a védelemre fordítani, s a gazdaság egy­re nagyobb nehézségekkel küszködik. A Managuába érkező kül­földit a határokon levő há­borús veszélyre csak a rá­dió és a lapok híradásai fi­gyelmeztetik. A főváros kül­ső képe nyugodt, békét su­gall. A gazdasági nehézsé­geknek azonban rögtön ész­revehetők a jelei. Az árak az éttermekben, a piacon naponta emelkednek a boltok előtt hosszú sorok kanyarog­nak. Egyre gyakrabban hi­ányzik a cukor, az olaj, vagy a hús. Az előrelátó ni­caraguai háziasszony, ha szántott;; DWmÁtydrV ílfál^az üzletben egyszerre jelentős mennyiséget vásárol, mert gondolnia kell a holnapra is. Az 1979 júliusában hata­lomra jutott sandinista front programjában vegyes gazdaság létrehozása szere­pelt. A kormány kisajátítot­ta a megbuktatott diktátor vagyonát, elkobozta a mű­velés alá nem vett nagybir­tokokat. Államosították a pénzintézeteket, a külkeres­kedelmet és a bányákat. Ma az állami szektor a gazda­ság egészének 40 százalékát jelenti. Nicaragua elmaradott, mezőgazdasági ország. Az exportbevételek mintegy 80 százalékát a mezőgazdaság biztosítja, ezen belül a leg­fontosabb a kávé, a gyapot, a hús és a cukor kivitele. A négy legfontosabb export­cikk előállításából az állami szektor sokkal kisebb mér­tékben részesedik, mint amekkora a gazdaság egé- sok és az azt követő aszály szében a súlya. (Például megismétlődése nem tör­1981-ben a kávétermelés 14 vényszerü. A nicaraguai ex­százaléka, a gyapot 18 szá- portcikkek többségének vi­zaléka származott az állami lágpiaci ára viszont tovább­tulajdonban levő földekről.) ra is rendkívül alacsony. Nyugodtan mondható te- Még pontosan nem látható, hát, hogy a magánszektor hogy az Egyesült Államok szerepe — és magatartása ellenséges gazdasági lépései — egyelőre meghatározó a — a nicaraguai cukor vá­vegyes gazdaságban. A sárlásának leállítása, a hi­sandinista front egyertelmű telek felfüggesztése — mi­politikai túlsúlya biztosítja lyen mértékben gátolhatják ugyan, hogy a termelés és a az elképzelések valóra vál­f<ri'°s7tés több-kevésbé meg- tását. Az is bizonytalan, feleljen a kormány által ki- hogy a Washington által tá­jelölt céloknak. mogatott fegyveres agresz­A magánszektor legfonto- szió> va§y e§-v esetleges nyílt sabb szervezetében, a ma- amerikai Deavatkozas nem gánvállalkozás legfelsőbb ta- teszi-e szükségessé a hadi­nácsában (Cosep) nyíltan gazdálkodás bevezetései, beszélnek: a magántőke Az ország növekvő adós­gúzsbakötöttnek érzi magát, sáSa is mind nehezebben s csak azért fogadja el, hogy megoldható gondot jelent. A az állam diktalja a játék- Somoza-diktatúrától örö­szabályokat, mert nem te- kö)t 1-6 milliárd dollár het nít»(i«'..Wftae.>á tnagan- axtostór Wpttf ^v-ndnty to­szektor céljai nem esnek' vabbi 1 milliárd dollarral egybe a sandinisták távlati nőtt elképzeléseivel" — mondja A rendkívül magas kama­Carlos Gabuardi, a Cosep tok miatt Nicaraguának ta­sajtófőnöke. valy az exportbevételek 36 1982-ben ,nagyon rossz százalékát kellett az adós­gazdasági évet zártak Nica- ságszolgalatok teljesitesere raguában. A hazai összter­mék a latin-amerikai átla­got meghaladva, 1.4 száza­lékkal csökkent. Az 1981-es félmilliárd dollárnyi külke­reskedelmi hiányt nem az fordítania. William I-Iuper Arguello pénzügyminiszter­helyettes szerint, ha nem sikerül az adósságokat át­ütemezni, Nicaragua fizetés­képtelenséget lesz kénytelen A Pentagon-bejelentéssel " egy időben — misze­rint újabb monstre had­gyakorlat kezdődik Hon­duras térségeben, amerikai alakulatok részvételével — Fidel Castro amerikai új­ságírók kérdéseire válaszolt. Már a kubai államfő nyi­latkozatának hangneme is hozzájárulhat a térsegben uralkodó feszültség csök­kentéséhez. Gondoljunk csak az amerikai flottama­nőverre, vagy a Nicaragua elleni támadásokra, nem szólva a salvadori polgár­háborúban játszott ameri­kai szerepről. Ebben a veszélyesen for­ró légkörben szólalt meg komoly megfontoltsággal az az államférfi, akit Wa­shington oly szívesen tesz felelőssé minden gondjáért, amely a Rio Grandétól dél­re gyötri öt. A nyilatkozat lényegét így foglalhatjuk össze: a salvadori polgár­háború politikai rendezése és a nicaraguai nép ön­rendelkezési jogának tisz­teletben tartása a közép­A józanság iskolája amerikai krízis megoldásá­nak két kulcskérdése. És itt érdemes megállni. Ha ugyanis valaki ebben jelöli meg a kiutat, az semmiképpen sem az ag­ressziót, hanem ellenkező­leg az agresszióval szem­beni védekezést képviseli. Castro alapállása feltétlenül új muníciót szolgáltat azoknak a józan amerikai köröknek — es ilyenek a kongresszusban is vannak —, amelyek kétségbe von­jak a Reagan-kormány kö­zép-amerikai politikáját, sőt. abban „új Vietnam" veszélyétől tartanak. Castro nyilatkozatában semmi félreérthető, semmi dodonai nincs. Nemcsak a célt fogalmazta még vilá­gosan. Ajánlata kristálytisz­ta: haza.ia mindéi), a né­pek elemi jogait tisztelet­ben tartó megállapodást kész elfogadni; minden olyan megegyezesre hal­landó. amelynek lényege nem az egyoldalú — es jel­legénél fogva kényszerű — kötelezettségvállalás, ha­nem az egyenrangú köl­csönösség. „Ha mindenki visszavonja a tanácsadóii a térségből, a kubai katonai tanácsadókat is visszahív­ják Nicaraguából. Ha ab­ban történik megegyezés, hogy senki ne szálláson fegyvereket a térségbe, Ku­ba nem fog fegyvereket szállítani" — mondotta Castro. Válaszának meg egy részét érdemes ;dézni. Az egyik amerikai újságiró — nyilván szenzációsnak szánt — kérdése az volt: mit ten­ne Kuba egy Nicaragua ei­leni amerikai támadás ese­tén? |/uba — hangzott a vá­lasz — nem ragy hatalom ... Az e.se 'eges amerikai invázióra egész Latin-Amerika es az egész világ adna választ. Harmat Endre eredeti elképzelések szerint bejelenteni, sikerült mérsékelni: az im- A gazdasági vezetőkkel, port drasztikus visszafogása politikusokkal folytatott ma­mellett csökkent az export naguai beszélgetésekből az is. (Az import 1981-ben derül ki. hogy a kormányt 999,4 millió dollár volt, 1982- elsősorban az nyugtalanítja: ben 775.5 millió. Az export mennyit tud teljesíteni a 499.8 millió dollárról 405.8 korábban hihetetlen nyo­millió dollárra esett vissza.) mórban élő tömegek hely­A behozatal visszafogása el- relének javítására tett ígé­sősnrban a halászatot, a bá- rétéből. nyászatot és az építőipart A szegénység és elmara­sújlotta. de érezhető hatás- dottság elleni küzdelem ed­sal volt a lakosság fogyasz- digi eredményei tiszteletre tására is. méltóak. Az agrárreform A rendkívül szigorú im- keretében már több mint portkorlátozás azonban ve- 130 ezer hektár földet osz­szélyezteti a távlati fejlesz- toltak szét azoknak a pa­tési terveket. A kormány rasztoknak. akik a termé­ezért 1983-ban 969.3 millió szet' csapások, vagy a su dollár behozatalt tervez. (Az mozista ellenforradalmárok exportot 100 millió dollárral támadásai miatt eiveszítet­szeretnék növelni.) Az ex- ték termésüket, az állam­portcikkek termelésének fej- mai szembeni adósságaiknak lesztése mellett az idén sze- csak a töredékét kell visz­retnek elérni, hogy az alap- szafizetniük. Az írástudat­vető élelmiszerekből önellá- Ianság ellen indított kam­tó legyen az ország. Jelen- panv során majd félmillió tősen növelni akarják a embert tanítottak meg a be­bab. a rizs és a kukorica tűvetésre. Az egészségügvi vetésterületét. Nicaragua hálózat fejlődésének kfl­ezekből a termékekből ön- szrnhetően csökkent a gver­ellátó lehetne, de például mekhaiandóság. nőtt a vár­1983-ban is még 40 ható átlagéletkor. Nicaragua ezer tonna kukoricát kell történelmében először. 1982­külföldón vásárolnia. Jelen- ben nem fordult elő gyer­tős összegeket fordítanak az mekbénulásos megbetegedés, építőipar fellendítésére is. Érezhetően javult a vidék Gazdasági szakemberek vé- ellátása. leménye szerint még nincs Bár még mindig magas, lehetőség az örökölt gazda- de csökken a munkanélkü­sági struktúra gyökeres át- liek száma: 1982-ben 20 szá­alakítására. egyelőre nagvon zabák volt, az idén várható­nagy feladatot jelent a há- )ag 13 százalék lesz. borús sebek begyógyitása. a helyreállítás. Nicaraguának békére len­ne szükségé, hogy enyhíteni A mostanra kitűzött célok tudja gazdasági' gondjait. eléréséi megnehezíti, hogy a taValvi rossz eredmenyet Nehéz azonban békére gon­dolni. amikor a nicaraguai alapvető okai alig Változ- partok előtt amerikai hadi­tak. Természetesen a mező- hajók vonnak tengeri blo­gazdasagnak majd 400 mii- kádot. lió dollár kart okozo áradá- Gozon István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom