Délmagyarország, 1983. augusztus (73. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-25 / 200. szám

2 Csütörtök, 1983. augusztus 25. Honecker—Bahr találkozó C Berlin (ADN) Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt KB főtitkára szerdán Berlinben fogadta Egon Bahrt. a Né­met Szociáldemokrata Párt pártelnökségének tagját. A találkozón véleménvt cserél­tek a béke biztosításának időszerű feladatairól. Erich Honecker kifejtette, hogv az atomfegyverkezés újabb fordulója tovább bo­nyolítaná a nemzetközi helyzetet, növelné az úi vi­lágháború veszélyét. Sajnál­kozással' állapította meg, hogy az NATO-országok — köztük az NSZK — még mindig nem adtak érdemi választ a szocialista orszá­gok vezetői által Moszkvá­ban előterjesztett javasla­tokra. D Párizs (Reuter) A csádi helyzettel foglal­kozott szerdai ülésén a francia kormány. Mitterrand elnök tájékoztatta a kabi­net tagjait a csádi helyzet­ről, és az elmúlt hetekben hozott döntéseiről. Max Gallo államtitkár, a kormány szóvivője az ülés után kijelentette. hogy Franciaország a csádi konf­liktus békés rendezését kí­vánja, ám ennek az a fel­létele. hogy ,.a helyszínen erőpozíciót építsen ki" — mondotta a szóvivő. KITÜNTETÉS Az Országos Béketanács elnöksége Vaszil Baevnek, a budapesti bolgár nagykö­vetség követtanácsosának a magyar és bolgár békemoz­galom együttműködésének el­mélyítéséért végett ered­ményes munkája elismeré­seként az OBT kitüntető jel­vényét adományozta. A ki­tüntetést Sebestyén Nándor­né, az Országos Béketanács elnöke szerdón adta át. Az eseményen jelen volt Boncso Mitev, a Bolgár Népköztár­saság budapesti nagykövete. ÜDVÖZLŐ TÁVIRAT Az Uruguay Keleti Köz­társaság nemzeti ünnepe al­kalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táv­iratban üdvözölte Gregorio C. Alvarez köztársasági elnö­köt. KUBAI KÜLÜGYMINISZTER BERLINBEN ÉS VARSÓBAN Isidoro Malmierca Peoli kubai külügyminiszter ked­den rövid látogatást tett Ber­linben. majd onnan Varsóba érkezett. Berlini találkozóján Oskar Fischer, az NDK külügymi­nisztere és Isidoro Malmier­ca Peoli hangsúlyozta a két­oldalú kapcsolatok fejleszté­Az árcsala frontjai 0 Belgrád (MTI) Jugoszláviának az árak rendületlen emelkedéséhez már évek óta hozzászokott polgárait is1 meglepte az, ami július végén történt: az egy­éves árbefagyasztás feloldá­sa valóságos lavinát indí­tott el, napok alatt * több száz termék és szolgáltatás ara, illetve díja ugrott meg. Az „életszínvonal elleni merényletre" —, ahogy az egyik újság nevezte — szá­mos magyarázat adható, de n meghatározó okok a jugo­szláv gazdaság megbomlott viszonyaihan gyökereznek, amelyeknek az árak csak tükrözői. A gyártók termékeik árá­nak emelésében látják jö­vedelmük gyarapításának legegyszerűbb útját — igaz, elsősorban a behozataltól függő termelők ró is kény­szerülnek, hogy a jugoszláv nemzeti valuta tetemes de­valválásából fakadó veszte­ségeiket ily módon fedez­eék. De ba j van a szabályozás­sal. az árpolitikával is. A kormány egyik alelnöke nemrég őszintén beismerte, hogy évek óta eredményte­lenül próbálkoznak az árak hatékony társadalmi ellen­őrzésének megvalósításával. Az. árak kialakításának és betartásuk ellenőrzésének meglehetősen bonyolult rend­szere maga is számos kibú­vót kínál. Egyebek t mellett ezzel is magyarázható, hogy például a „befagyasztás" egy éve alatt az infláció meg­haladta a 30 százalékot. A szövetségi szinten hozott — tehát elvileg az egész or­szágra érvényes — döntések megkerülésére éppen a mos­tani áremelési hullám szol­gált tipikus példával. Ami­kor a liszt árát 18 száza­lékkal emelték, a szövetségi óriigyi közösség (árhivatal) hiába szögezte le. hogv a kenyér csak ennél kisebb mértékben drágulhat, az ár­emelés köztársaságonként 20—40 százalékot is elért. Az. „árrobbanás" a kelle­metlen meglepetések mel­lett egyúttal új jelenségek­kel is járt. Éppen a ke­nyér jogtalan drágítása után a szakszervezetek követelésé­re annak árát napokon be­lül vissza kelleti állítani az engedélyezett szintre, A ju­goszláv szakszervezeti szö­vetség központi tanácsa in­dítványozta, hogy a még el­bírálásra váró több mint ezer áremelési kérelmet fe­lülvizsgálás céliából juttas­sák vissza azok előterjesz­tőihez.. sőt, viszgálják meg a mór végrehajtott áreme­lések gazdasági indokoltsá­gát is A kezdeményezést magáévá tette a jugoszláv dolgozók szocialista szövet­sége (népfront) és a kormány is. A határozott fellépés egy­részt abból a Kel ismerésből fakad, hogy a mostani ár­emelkedések veszélyeztetik az egész társadalom által alig pár hete elfogadott hosz­szú távú gazdaságszilárdító program megvalósítását. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy ilyen gyors és nagyarányú drágulás — a kényszerű gaz­dasági-fogyasztói megszigo­rítások által hivatalosan is „beütemezett" átmeneti élet­színvonal-csökkenésen túl­menve — immár a lakosság jelentős rétegeinek okoz megélhetési gondokat. A szakszervezetek 6Íjrgős szociálpolitikai intézkedése­ket helyeztek kilátásba azok védelmére, akiknek élet­színvonalát leginkább veszé­lyeztetik az áremelkedések Javasolták, hogv a jövőben minden alapvető élelmiszer áremelését, illetve a lakás­költségek drágulását auto­matikusan kísérjék kompen­zációs szociális intézkedé­sek. Az áremelések által leg­súlyosabban érintett rétegek emberek millióit jelentik. A sajtóban erről közölt ada­tok szerint Jugoszláviában a munkaviszonyban levők kö­rülbelül 40 százaléka csak egy jövedelemmel rendel­kezik, s ez a dolgozók te­lénél nem éri el a 13 ez^r dináros országos átlagot. Kö­rülbelül 850 ezerre tehető azoknak a száma, akik 8U00 dinár alatt keresnek, és a mintegy kétmillió nyugdí­jas 40 százalékának 6000 di­nárnál kisebb jövedelemből kell megélni. Az állástalanok száma a legutóbbi kimutatás szerint jóval 900 ezer felett van, és a veszélyeztetett kategó­riába sorolandók a tanuló fiatalok ts. sének fontosságát. Oskar Fi­scher az NDK szolidaritásá­ról és támogatásáról biztosí­totta Kubának azokat az erő­feszítéseit, amelyek Közép­Amerika és a karibi térség békéjének megteremtésére irányulnak. A varsói megbeszéléseken mindenekelőtt a két ország gazdasági, kulturális és tu­dományos-műszaki együtt­működésének elmélyítéséről lesz szó. BERNSTEINNEL A BÉKÉÉRT Leonard Bernstein, a vi­lághírű amerikai zeneszerző és karmester augusztus 25­én, csütörtökön ünnepli 65. születésnapját. Az ebből az alkalomból alakult nemzet­közi bizottság felhívással fordult a világ muzsikusai­hoz, zenebarátaihoz: ezen a napon égszínkék karszala­got viselve legyenek része­sei a tömegtüntetésnek, amely a világméretű nuk­leáris leszerelést követeli a tartós béke érdekében. Ha­zánkban csütörtökön, a Má­tyás templomban ad hang­versenyt a Corelli Kamara­zenekar — ők is, és a Sze­gedi Szabadtéri Játékok Há­ry János előadásának zené­szei is viselni fogják az ég­színkék karszalagot, a béke jelképét. KOZMOSZ—1493 A Szovjetunióban kedden felbocsátották a' Kozmosz— 1493 jelzésű mesterséges hol­dat. Fedélzetén a világűr to­vábbi kutatását végző tu­dományos műszereket he­lyeztek el; ;a berendezések kifogástalanul működnek. MADRIDI ERŐFESZÍTÉSEK Az el nem kötelezett, va­lamint a semleges orszá­gok csoportja — Svédország­gal az élen — szerdán Mad­ridban folytatta az erőfe­szítéseket, hogy Máltát rá­bírja az európai biztonsági és együttműködési találko­zó záróokmányának elfoga­dására. A madridi találkozón csütörtökön tartanak újabb plenáris ülést Svédországi képeslapok 1 (KIS LÉPÉSEK TAKTI­' • KÁJA) Kopognak a te­lexgépek a Norra Skane fo­lyosóin, amikor Kai Zschied­rich vezető szerkesztő be­mutatja a járási lap szer­kesztőségét és nyomdáját. Délutáni nagyüzem van, az egyik szobában éppen a Sze­ged Táncegyüttes délelőtti fellépéséről készül írás és válogatnak a fotós nagysze­rű képeiből. A másnapi le­pedőnyi újság címlapalján ott a négyhasábos fotó a szegedi táncosokról és az el­ismerő sorok, hogy profik, hogy nagyszerűek, hogy szé­pek és szerények, hogy el­hozták Svédországba a ma­gyar föld üzenetét A Norra Skane 26 ezer példányban jelenik meg, na­ponta átlagban 24 oldalon. Független lapnak tartják magukat, több párt részvény­társasága tartja fönn szövet­kezeti alapon. Arra a kér­désre, hogy a választásokon végül is kit támogatnak, kész a felelet, bár egyik pártnak sincs döntő befolyá­sa a lap szerkesztésére, a három évenkénti választások időszakában a parasztpart programját és jelöltjeit tá­mogatják. A szerkesztőségi nyomda és kiadó dolgozói létszáma 165. közülük 45-en újságírók. Büszkén mondták, hogy azon kevés tartományi lap közé sorolhatják magu­kat, akik nemcsak rentábili­sak, de nyereségesek is. S ezt annak tudják be. hogy taktikájuk a kis lépések módszere, a praktikusság és a biztonság. Lapozzunk bele a Norra Skane június 23-i számába: egy karambol tragikus képe nyitja a lapot — az írás be­számol a közelmúlt baleseti statisztikájáról. Szinte záró­jelben jegyzem meg, hogy óriási figyelmet fordítanak az országutak biztonságára, csodálatosan kiépült autópá­lyák szelik át meg át pók­hálószerűen az országot, alig van szintbeli találkozás, a tompított • fényszórót nap­közben is használni kell, Egv másik írás a nyárkezdet kempingéletéről tudósít, s természetesen ott a magva­rok fotójával a beszámoló a foi klórfesztivál eseményei­ről. Kirándulók, együttesek, gyermekfocisták, iskolai csekészcsapatok életébe pil­lanthatunk be egy-egy írás, cikk nyomárl. Érdekesség, az 0 New York (IPS) A Ci&zjordániaban, Kelet­Jeruzsálemben és a Gaza­övezet területén kialakítan­dó független palesztin ál­lam gazdaságilag életképes lehet, s léte önmagában a béke és a politikai meg­nyugvás nyitányát jelent­heti a KözeJ-Kelet számára. Erre a következtetésre ju­tott az ENSZ felkérésére készített 25 oldalas tanul­mányában dr. Atif Kubursi, a kanadai McMaster Uni­versity professzora. A ta­nulmányt az ENSZ paiesz­tina konferenciája elé ter­jesztik, amely augusztus 29-től szeptember 7-ig ta­nácskozik majd Genfben. A szerző abból indul ki, hogy az említett körzetben gyakorlatilag megvannak az anyagi és emberi feltételek ahhoz, hogy — természete­sen az átfogó békerendezés logikus következményeképp — életképes palesztin mini­állam jöjjön létre, mely aktív és kölcsönösen elő­nyös gazdasági, kereskedel­mi kapcsolatokat ápol szom­szédaival — belértve a közel-keleti országok együt­tesébe integrálódó Izraelt is. A vázolt ütemterv szerint öt év alatt lehetne lebonyo­lítani a palesztin diaszpóra egy részének hazatelepíté­sét. Az. ötéves időszak végén 3 és fél milliónyian lakná­nak az új állam területén. A palesztin nép lélekszá­mát. jelenleg kb. 4 és fél millióra becsülik. A leendő palesztin állam részei közül Ciszjondániában (5879 km=) mintegy 850 ezer palesztin arab él, Kelet-Jeruzsálem­ben számuk 110 ezer, míg a Gazai övezet (378 kmü) 450 ezren lakják. Több mint egymillió palesztin él a Jor­dán Királyságban, félmillió­ra becsülik a libanoni diasz­póra nagyságát. Az arab országok többségében élnek jelentős lélekszámú palesz­tin közösségek, az öböl or­szágaiban pedig tízezrével alkalmaznak felsőfokú kép­zettségű palesztin szakem­bereket. Évente mintegy tizenöt­ezer palesztin fiatal szerez felsőfokú képesítést ciszjor­dániai .vagy külföldi egyete­meken és főiskolákon (több­ségük szocialista országok tanintézeteiben.) A kanadai professzor tanulmánya sze­rint rajuk vár az a feladat hogy létrehozzák a leendő miniállam államigazgatási szerveit. gazdasági infra­struktúráját, szociális intéz­ményeit és szolgáltatóháló­zatát, a már meglevő cisz­jordániai alapintézmények hatékony fejlesztése révén. Kubursi számítása szerint hétmilliárd dolláros alap­töke elegendő a működőké­pes gazdasági struktúra megteremtéséhez. A haza­telepitett. illetve helyi la­kosok számara 675 ezer munkahely biztosíthatná a megélhetést. Ez több mint kétszer annyi, mint ameny­nyivej Ciszjordánia és Gaza lakói 1982-ben rendelkeztek. a rovat, mely szinte minden svéd újságban megtalálható, ahol már ,nem éppen ifjú párok adják tudtul házasság­kötésük eseményét. Sok ké­pen ott vannak a gyerekek is, hisz leggyakrabban nyolc­tíz éves együttélés szentesí­tése az újságban megjelent fénykép. Büszkék is rá a svédek — azt mondják, ná­luk azért kevesebb a válás, mert megteremtették az együttélés jogi és erkölcsi kereteit. Jó néhányan úgy gondolják, ha már együtt eltöltötték életük jelentős ré­szét, gyerekük született, mi­ért ne szentesíthetnék or­szág-világ előtt kapcsolatu­kat?! Természetesen a 24 oldalon jelentős helyet fog­lal el a sport és a kénre­gény, no és a 4—5 oldalt kitöltő hirdetés, mely a la­pok rentabilitásának elsőszá­mú forrása. (ARANYGYÖNGYÖS TÁN­COS) Tiz éve is elmúlt, hogy az Árpád téri általános isko­la hetedikesei együtt bön­gészték a Délmagyarország hirdetését, miszerint az új­jáalakuló Szeged Táncegyüt­tes kezdő csoportja utánpót­lást keres. Azóta a néptánc­Tésik Kornélia életének meg­határozója. A „felnőtt" cso­port tagjai közül évtizede táncol együtt Szúcs Agival. Kozma Erzsivel. Babarczi Klárival, Kolláti Éuával, a fiúk közül Simon Bercivel, Tanács Pistával, Hell Ist­vánnal, Piacsek Jánossal, Szélpál Attilával. Nagy Al­bert akkoriban került Gyo­máról az ÉDOSZ Táncegyüt­teshez, mely vezetése alatt elnyerte az örökös kiváló együttes címet, mindenfajta aranyminősítést, bejárták a fél világot, táncosaik büsz­kélkedhetnek az aranysar­kantyú meg az arany­gyöngy elnyerésével. — Első fellépésünk 1973. május 1-én volt az újszege­di szabadtéri színpadon. Jól emlékszem: kalocsai páros táncot, békési csárdást tán­coltunk. Hosszú idő tett el 1982-ig, amikor a békéscsa­bai szólótáncversenyen Si­mon Bertalannal párban el­nyertem az Aranygyöngyös táncos minősítést. A csoport­ból hasonlóval büszkélked­het Szűcs Agi és Babarczi Klári Aranysarkantyúja van Tanács Istvánnak és Teszá­ri Miklósnak. Jártam Jugo­szláviában. Szovjetunióban, Lengyelországban, Csehszlo­vákiában, kétszer az NSZK­ban és Franciaországban, s most Svédországban. Legem­lékezetesebb talán az algé­riai turné, ahol merőben más nép egzotikus hagyományai­val, különleges szokásvilágá­val ismerkedhettem meg. Védődő vagyok, a svédor­szági turné alatt „ünnepel­tem" házasságkötésem egy­hónapos „jubileumát". Hogy mit jelent nekem a tánc? Állandó programot, elfoglalt­ságot, társaságot, rengeteg ismeretet, melyet a népmű­vészet megannyi ágából el­sajátíthattunk és persze sok­sok megtartó élményt. Ad­dig szeretném csinálni, amed­dig örömet találok a közös táncban. Remélem, van még időm jócskán. (BŰCSŰ PAPRIKÁS KRUMPLIVAL) Egy dolog­ban a svédek sem különböz­nek tőlünk. A búcsúesten legalább nyolc beszédet hall­gattunk végig, szót kért a szakma, a varos, a megye minden rendű és rangú kép­viselője. Ekkor búcsúztatták Kari-Erik Eklundot, a nyug­díjas munkásembert, a ska­nei néptáncfesztiválok létre­hozóját és motorját. Bár, akik ismerik, egyszerűen hi­hetetlennek tartják, hogy ne ő szervezze a legközelebbi programot. A hosszúra nyúlt búcsúest 'vége felé beszélget­tem a fesztivál „háziasszo­nyával". Ella Jönssonnal, akit mi csak Ella néniként emlegettünk, amikor tapssal sorakozóra invitált. amikor a menet elején népviselet­ben diktálta a tempót, ami­kor konferált, pohárköszön­töt mondott, vagy valakinek bekötötte a sérült hüvelyk­ujját. — Nagyon régen, harminc evvel ezelőtt, a testvéreim vittek el táncolni. Aztán megismerkedtem férjemmel, Kari Erik Wohlinnal, s at­tól kezdve eljegyeztem ma­gamat a néptáncmozgalom­mal. Területi oktató vagyok, néptáncpedagógus. ötéven­ként rendezzük ezeket a dél-svédországi fesztiválokat, s igyekszünk külföldi együt­teseket is hívni megismerni más népek folklórját. Ügy szervezzük a programot, hogy kapcsolódjon nemzeti ünne­pünkhöz, a nyárközép juniá­lisaihoz. — Kik támogatják ezt a rendezvény sórozatot? — A területi fesztivál in­téző bizottsága igyekszik minden lehetőséget kihasz­nálni. A megye és a váro­sok is segítik nemes törek­véseinket, ám elsősorban a lakosok társadalmi munká­jára és a közadakozásból be­folyt anyagi tőkére számít­hatunk. Képeslapokat, mat­ricákat nyomtatunk, trikó­kat. reklámanyagokat készí­tünk, melynek bevétele gya­rapítja perselyünk tartalmát. — Hogyan értékeli az idei találkozót? — Ilyen sikeres fesztivá­lunk meg nem volt, s ezt el­sősorban a csodálatos időjá­rásnak köszönhetjük. A kel­lemes meleg, a napsütés meghatározta a hangulatot, jókedvre derítette az embe­reket. akik örömmel fogad­ták a hét nemzet színes nép­viseletbe öltözött táncosait. Hogv mint szakembernek mit jelentett? Erre nehéz a válasz. Fantasztikusan jó táncosokat láthattunk a kü­lönböző csoportokban, de az egyéni kéozettség a csopor­tok összteljesítményén is meglátszott. A spanyolok, a jugoszlávok és a magvarok a kapcsolatok bővülését ie­•lentették. új színt, dinamiz­must hoztak a fesztivál éle­tébe. Mély benyomást tett rám a Nyisztor házaspár, akik anyanyelvi fokon isme­rik és tolmácsolták nemze­tük hagyományait. A vízben főtt krumpli, a barna szósz, meg a kefires srudling után búcsúzáéként a gimnázium konyháiaban paprikás krumplit főzhet­tünk. Persze amúgy, svéd módra, sápadt paprikával, a könnyzacskókat békén hagvó hagymával, színtelen kol­básszal. S mégis, mosogatni sem kellett, mindenki úgv kitörölte a tányérját. Persze, hozzásegített a jó étvágyhoz Karin tiszta szeszből vará­zsolt vodkája, házi sütésű kenvere és az árulásnak mi­nősülő magyarnóta-enekles. (UTÖIRAT) Azóta eltelt jó néhány . hét. Teszári Miki felvételizett a tanárképző fő­iskolára és asszisztenskedett a szentesi tánctáborban; Nagy Albert az üllési nép­táncosokkal már megjár­ta Franciaországot és a do­rozsmai folklórtalálkozót; Horváth Kati férjével a Svédországban vásárolt bú­várszemüveget a kubai par­tokon próbálta ki; Kánicz Editék sikerrel szerepeltek a néptincfesztiválon; Szűcs Áginak elkészültek a színes fotói; a Huzavona nagv si­kert aratott a pusztavacsi béketalálkozón; Térik Kor­nélia megkapta a Népmű­vészet Ifjú Mestere kitünte­tést: Bálint Zsolt meg a ka­tonai behívót. Papp Gvöngvi és Hell István örök hűséget esküdjek egymásnak... S hogy „Az ígéret szép szó. ha megtartják, úgv ió" a svédeknél is igaz. bizonyít­ja. hogv Per és családja megjelent a szegedi esküvőn. Kerstin megkönnyezte a boldogító igen-t. Per rám parancsolt, hogv vegvek an­golórákat. mert sok monda­nivalóia lenne, és már tiszta kéne alakul hazánkról, am" megszeretett. Ügv köszönte' el. mint a svédországi bú­csúnál: Viszontlátásra! Hl. hetüíik nekik, hamar állták a szavukat. Tandi I "jos (Vege.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom