Délmagyarország, 1983. augusztus (73. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-20 / 197. szám

Szomfiat, 1983. atifrnszttis 20. «a 3 Augusztus 20-a alkalmából Az alkotmány napját kö­szöntő nagygyűlést és ke­nyérszegő ünnepséget tartot­tak pénteken Tatán, a sza­badtéri színpadon. Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese mondott beszédet. A Minisztertanács elnök­helyettese bevezetőjében 6zólt a nyár végi ünnep jelentő­ségéről. arról, hogy az ál­lamalapító István király te­vékenysége és mai. szocia­lista alkotmányunk kitelje­sedése között mindig a szor­galmas magyar nép munkája jelentette a folyamatosságot. Népünk szocializmust épí­tő tevékenységéről szólva Marjai József rámutatott, hogy az osztatlan elismerést vált ki barátaink között, és a jelentős munkát megillető megbecsülést szerez a világ minden országában. — Létünk és tevékenysé­günk nemzetközi jelentősé­gű. stabilizáló tényező. Ké­pesek vagyunk új értékeket is adni a világnak. Ilyen hazára van szüksége a ma­gyarságnak. ilyen Magyaror­szágra van szüksége a szo­cialista közösségnek. Euró­pának. az egész emberiség­nek. — Országunk fejlődése so­hasem volt gondoktól men­tes — hangsúlyozta Marjai József, aki részletesen ele­mezte: mennyire nehézzé vált nemzetközi politikai és gazdasági feltételek között kell nagy erőfeszítésekkel dolgoznia, élnie hazánknak, népünknek. Ezek az erőfe­szítések különösen nagy fel­adatokat róttak azokra, akik alapvető nemzeti érdekünk, a fizetőképesség és a gazda­sági egyensúly megtartásáért felelősek. Az elmúlt eszten­dő fáradságos, nehéz mun­kája után semmivel sem ki­sebb gondokat hozott az idei év. A Minisztertanács el­nökhelyettese azonban rá­mutatott: a panaszkodás, a sopánkodás nem használ, an­nál többet ad a felelősség­teljes munka. Segítség is csak akkor várható — le­gyen az a nemzetközi mun­kamegosztásból. a szocialis­ta közösség együttműködésé­ből eredő támogatás. vagy akár hitel —. ha az ország valamennyi dolgozója maga is mindent megtesz a reá háruló munka maradéktalan elvégzéséért. Gazdaságunk idei helyze­téről szólva Marjai József elemezte az ipar feladatait: — Az ipar tevékenysége, teljesítménye elmaradt a tervtől — mondotta. — Az egész ipart átfogó folyama­tos, minden gazdasági egysé­get mozgósító, körültekintő munkával kell elérnünk azt, hogy az ipar ne csak meg­közelítse, hanem elérje az 1983-ra tervezett szintet. E célok megvalósítása érdeké­ben — sok egyéb mellett — a mind versenyképesebb ter­mékek előállítására, a kapa­citások maradéktalan, ki­használására, és megfelelő munkaerő-gazdálkodásra van szükség. — Mezőgazdaságunk újko­ri történelmünk legutóbbi időszakában rendkívüli telje­sítményekre volt képes — hangsúlyozta ezt követően. — Idén azonban a nagyszerűnek ígérkező termést súlyos csa­pás érte: plyan aszályos idő­ket élünk, mint ebben az év­században még kevésszer Korábban ez óriási gondokat okozott volna, ám szocialista mezőgazdaságunk erejét ép­pen az bizonyítja, hogy ilyen nehéz helyzetben is képes gondoskodni az ország zavar­talan élelmiszer-ellátásáról. A károk így is súlyosak. Ez nemcsak a mezőgazdasági üzemeket érinti kedvezőtle­nül. hanem egész gazdasá­gunk mérlegét is befolyásol­ja, csökkenti az elosztható nemzeti' jövedelmet, és a szá­munkra annyira lényeges ex­portot is. Életszínvonalunk védelme érdekében, számos fontos te­endőre hívta fel a figyelmet az ünnepi szónok. — Az egész népgazdaságban. az egész társadalomban erősí­teni kell a rendet, a fegyel­met és a szervezettséget Hatékony, eredmenyes, az egyén és a közösség számára jól jövedelmező munkát biz­tosítva kell a teljes foglal­koztatottságot megtartani. Adjunk szabad teret az al­kotó munkának, követeljük meg a belső tartalékok kö­vetkezetes feltárását — mon­dotta. — Jövőre és az azt követő években érdemi lépéseket kell tenni abban a szellem­ben, ahogy azt az MSZMP Központi Bizottsága áprilisi ülésén meghatározta. Javí­tanunk kell az irányítást, folytatnunk az igazgatás, az intézményi rendszer, a vál­lalati szervezet ésszerűsíté­sét Nagy feladataink van­nak a bérrendszer tovább­fejlesztésében: éljünk a na­gyobb differenciálás lehelő­ségével, mind erkölcsileg, mind anyagilag ismerjük el jobban a többletmunkát min­den termelőegységben, min­den ágazatban. Ennek az is feltétele, hogy ezzel egyide­jűleg tovább fejlesszük fo­gyasztói árrendszerünket, csökkentsük annak ártámo­gatását Ez a munka közügy, mindannyiunk ügye, s alap­vetően szükséges a' népgaz­daság, az égész társadalom hatékonyságának növelésé­hez. — A szocializmust építő magyar nép már eddig is bi­zonyította életképességét, rá­termettségét, okosan gyara­pítva és fejlesztve hazáját Ilyen munkára van szükség az év hátralevő részében is. Ezek a hónapok még igen sok feladatot rónak ránk, nem kevés lemaradást kell pótolni. E munka azt kíván­ja, hogy nemzeti egységünk mindinkább a cselekvés nemzeti egységévé váljék — mondotta befejezésül Marjai József, tolmácsolva a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány üdvözletét sok si­kert és eredményes munkát kívánva Komárom megye valamennyi dolgozójánál-e « Szoboravatással egv bekö­tött nagygyűlésen emlékez. tek meg az alkotmány ün­nepéről pénteken Szekszár­don. A váras közepén ma­gasodó Bartina-hegyen meg­tartót. nagygyűlésen Korni­dcsz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Magyar Televízió el­nöke mondott ünnepi be. szédet. Ezt követően a hegy tetején helyezték el Kiss István Kossuth-díjas szob­rászművész krómacélból ké­szített • húsz méter magas plasztikáját, amelyet Szek­szárd jelképei. hatalmas szőlőfürtök és búzakalászok díszítenek. A közművelődés terén végzett eredményes munká­juk elismeréseként húszan kapták meg idén a Kiváló nepművelő, heten a Népmű­vészet mestere címet. Négy közművelődési szakember tevékenységét, Móra Ferenc­emlékéremmel, s nyolcét Szabó Ervin-emlékéremmel jutalmazták. A kitüntetése­ket pénteken délelőtt a Par­lamentben. az alkotmány napja alkalmából rendezett ünnepségen nyújtotta át Kőpeczi Béla művelődési miniszter. Az eSeményen je­len volt Aczel György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Ugyanezen alkalommal Kommunista Ifjúsági Szövetség A nép­művészet ifjú mestere címet adományozta három népze­nei együttesnek, valamint 15 fiatal népművésznek. A Szocialista Kultúráért kitüntetést Budapesten vette át Juhász Imréné, a szege­gedi Juhász Gyula Művelő­dési Központ igazgatója és Stricz Károly, a szegedi olajipari klub vezetője. Kiváló népművelő kitünte­tetést. kapott Horvay János­né, a KSZV újszegedi szö­vőgyárának népművelője. A KISZ A népművészet ifjú mestere elnevezésű kitünte­tésében Tésik Péter és Tésik Kornélia szegedi néptánco­sok részesül tele * A József Attila Tudomány­egyetemen Juhász Péterné könyvtáros Szocialista Kul­túráért, Libor Györgyné ta­karító Kiváló Munkáért ki­tüntető jelvényt. Panyigai Ilcnriette és Papp Lajosné adminisztrátorok miniszteri dicséretet kaptak. A kitün­tetéseket dr. Kristó Gyula rektor tegnap adta át. * Tegnap, pénteken délután 3 órakor katonai tisztelet­adással. ünnepélyes külsősé­gek között felvonták a ma­gyar nemzeti zászlót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját a Gellérthe­gyen. a Felszabadulási Em­lékműnél. Az Qrszágház előtt tegnap délután négy órakor vonták, fel a Magyar Népköztársaság állami zász­laiát. mely előtt ma. szom­baton délben egy órakor zenés őrségváltás lesz. Ma délelőtt 10 órakor Budapesten, a Kossuth La­jos téren ünnepélyes keretek között avatják fel a Magyar Néphadserea új tisztjeit, a Kossuth Lajos Katonai Fő­iskola. a Zalka Máté Kato­nai Műszaki Főiskola, a Ki­lián György Repülő Műsza­ki Főiskola, a Karikás Fri­gyes Katonai Kollégium végzős hallgatóit. A Magvar Televízió egyes műsorában 9 óra 55 perces kezdettel köz­vetíti a tisztavatást, mely után ugyancsak az ország nyilvánossága előtt. 11 óra 30 perces kezdettel vízi- és légiparádét láthatnak nem csupán a főváros lakói, ha­nem a tévénézők is. (Az adás kezdési időpontja 11 óra.) Ma az este 9 órakor kez­dődő tűzijáték ígérkezik az ünnepet köszöntő rendezvé­nyek ..legfényesebbjének". A 30 perces program végén 1600 speciális égővel tűzből formált „vízesést" varázsol­nak a Gellérthegy oldalára. Csongrád megyében Úpusz­taszeren reggel 9 órakor tér­zenével kezdődik az Arpád­emlékünnepség és a hagyo­mányos munkás-paraszt ta­lálkozó. A tíz órakor kez­dődő nagygyűlés szónoka Méhes Lajos. az MSZMP Politikai Bizotságának tag­ja, ipari miniszter lesz. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a megyei bizott­sága. a megyei tanács és az SZMT rendezte ünnepség a déli óráktól gazdag kulturá­lis és sportműsorral folyta­tódik. mely minden bizony­nval jó szórakozást biztosít a Nemzeti Történeti Emlék­park 25—30 ezres látogató­seregének. * Az ünnepi programból ezúttal sem hiányoztak az avatások. Nyíregyháza és Szabolcs-Szatmár megye egész idegenforgalma szem­pontjából jelentős esemény­ként megtörtént a három évig tartó munkával felújí­tott nyíregyházi Korona­szálló felavatása. A múlt század utolsó harmadában. Alpár Ignác tervei szerint emelt épületet 120 miliió forintos költséggel gyakor­latilag teljesen újjáépítet­ték, s' összekapcsolták a tíz esztendővel ezelőtt épített Szabolcs Szállóval. A két szomszédos szállodának mostantól közös portája van. Or.don a 40 millió forin­tos költséggel újjáépített Liszt Ferenc művelődési há­zat vette birtokába a lakos­ság, A rekonstrukció költ­ségeinek felét az Öfcdi Ko­hászati Üzemek, másik felét pedig a városi tanács fedez­te. A felújított művelődési házban színház- és mozite­rem, százezer kötetes könyv­tár, balett-terem, tornate­rem és számos klubhelyiség áll a látogatók rendelkezé­sére. Ugyancsak felújított művelődési házzal gyarapo­dott Borsod egy másik vá­rosa, Sátoraljaújhely is. A rekonstrukció költségei itt elérték a 80 millió forintot. Az újjávarázsolt intézmény­ben hatalmas színházterem, mozi, olvasóterem, klubok és szakköri szobák szolgáliák a város lakosságának műve­lődését. Üj gmk alakult Taxitempó Nem tudom, mások, hogy vannak ezzel, én örülök, hogy most már nem csupán egy telefonszámot tárcsázha­tok, ha sürgősen taxira van szükségem. A 13—333-on a Volán diszpécserei, a 14—444-en a Szeged étterem előtti magántaxisok fogadják a megrendeléseket. S újab­ban, alig több mint egy hó­napja az ugyancsak könnyen megjegyezhető 16—666-os te­lefonszámot is fel lehet hív­ni. A Tempó-taxi jelentkezik a vonalban, csakúgy, mint a 6-os CB-csatornán ... A jelenleg 17 tagú gazda­sági munkaközösség ' közös képviselőjét, Hézsai Andrást az előzményekről kérdezvén megtudtuk: a csapatot a cé­bézés hozta össze. Akkor még 22-es csatornán dolgoz­tak, s szó sem volt taxizás­ról. A közös szenvedély ba­ráti társaságot alakított, elő­. ször csak az. éterben, aztán a i valóságban is. Közös kirán­dulásokon vetődött fel a gon­dolat, hogy munkában, pénz­keresetben is kamatoztathat­nánk az összetartozást. Amíg nem volt telefonjuk s állandó helyük a városban, három kocsijuk teljesített mozgó szolgálatot — a „ren­delés" szó R-jét megőrizték máig. A CB-technika volt a fő segítségük, menet közben is üzenhettek egymásnak, ha kocsira váró utast láttak az út szélén, a szórakozóhelyek előtt. A csapat jobbára mel­lékállásos munkatársakból áll ma is — még gyesen levő fiatalasszony is van köztük. — a fuvarszerzés biztonsága és a szervezettség igénye ezért is különösen fontos számukra. De ehhez állandó hely, „diszpécserközpont" kellett. Rá is találtak a tar­jám Víztorony téren a víz­művek kcrpavilonjára, me­lyet a vállalat már nem használt. A bérleti sz.erződés előfeltétele volt, hogy sza­bályszerűen bejegyzett mun­kaközösséggé alakuljanak — így aztán július közepén már felfestették a kis épületre öt­letes nevüket és telefonszá­mukat. És mivel, mindezt né­hány hét alatt szervezték meg, taxitempójuk igazán gyorsnak, az elnevezés talá­lónak mondható... Ars poeticájukat majd a gyakorlat kialakítja, hírveré­si szándék nélkül ezért csak két apróságot említek eddigi „történelmükből". Egy doboz cigarettát • vitetett lakására egy férfi — nyilván nagy ni­kotinéhsége lehetett, ha a 20 forintos rendelési dijat, a 8 forintos induló tarifát és a kilométerenkénti hat forintot is fölvállalta. Másik kun­csaftjuk gáláns lovag akart lenni nyilván, mert kétszáz forint értékhatárig virág­csokrot rendelt a tempósok­tól. Egyikhez sem kellett te­hertaxi — abból is van egyébként a gmk-ban kettő a szállítmányt azért előte­remtették perceken belül... p. k. Hazánk és Európa M int minden évben, idén is tűzijáték világítja be augusztus 20. estéjén a Gellérthegyet. A rob­banó petárdák fénybeborítják a hegy két szob­rát: a szabadság pálmalevelét emelő nő alakját és — az Erzsébet-híddal szemben — Gellért püspököt. A hegyet koszorúzó fényív egy ezredévet kapcsol egybe. Miként az ünnep maga is. Augusztus 20., a modern Magyarország ünnepnapja, az európai Magyarországé. És ezt nem a „modern" szó leszűkítő értelmében keli felfogni. Hiszen István király is — akinek emléke előtt autgusztus 20-án ugyancsak tisztelgünk — modern, európai államot teremtett a szó akkori legteljesebb értelmében. Miként államunk 1949. augusztus 20-án törvénybe iktatott alkotmánya a lehető legkorszerűbb módon jelölte ki a magyarság helyét Európa népei között. Gellért tűzijátékkal-rakétákkal megvilágított alak­ja arra emlékeztet, hogy sohasem volt egyszerű az újért folyó harc. A püspökre támadó pogányok — nyilván öntudatlanul — nemcsak az itáliai papot, ha­nem a személye által jelképezett új eszmerendszert is kívánták szöges hordóba zárva legurítani a hegyről. István király kívülről hozott eszméket, vallást, kor­mányzási rendet, sőt papokat, lovagokat is. A kor pogányai ezzel szembeállították a hagyományt, az ősi hitet, amiben a magyarság különbözött Európától. És mégis István és tábora volt az igazi, a jó magyar. Nemcsak a győző jogán. Nemcsak egy történelmileg lezárt harc eredményeként. István volt az, aki az akkori Európa legmodernebb gondolatkörébe kapcsol­ta a nemzetet. Aki képes volt megújulásra, továbblé­pésre, országa, népe megmentésére. Eredményeink azok előtt is ismertek, akik szem­ben állnak világnézetünkkel, társadalmi rendünkkel, szocialista mivoltunkkal. Jól tudják, hogy a népek közötti párbeszéd, a békés egymás mellett élés, a nemzeti értékek — legyenek azok gazdasági, kultu­rális, emberi értékek — cseréjének hívei vagyunk. Jól tudják, minden lépésünkkel erősítjük azokat a köte­lékeket, amelyek a többi szocialista országhoz fűz­nek bennünket. Jól tudják, támaszai vagyunk minden olyan törekvésnek, amelynek — a világ bármely sar­kában — a béke, a szabadság és a függetlenség kiví­vása a célja. Egyetlen mondatban össze lehet foglal­ni mindezt: elkötelezett, felelős nemzetként építjük nemzetközi kapcsolatainkat. A felelős magatartás pe­dig egyaránt kötelező kis és nagy nemzetek számára. I A felelősség koncentrikus körei — a felelősség a né- | pért, a hazáért, a szocializmusért, Európáért és a vi­lág sorsáért — egységes egészet alkotnak, egymástól elválaszthatatlanok. István király nagy felismerése volt, hogy az a nép, amely idegen marad környezetében, amely szom­szédaival konfrontációra törekszik, a pusztulás útját járja; a hunok, az avarok sorsára jut. Most sincs ez másként, még ha minden másként is van, mint a X. század Európájában. Most veszélyesebb európainak lenni (és a Föld lakójának), mint bármikor a törté­nelem során. Olyan pusztító erő halmozódott fel, amely többszörösen képes glóbuszunkon megsemmisí­teni az életet. És az óceánon túl működik, sőt cse­lekedeteidben ölt testet az a gondolat, hogv még'most sem elég, még több, még hatásosabb fegyverre van szükség. Katonailag, politikailag. g'alzdeisAg'ílsg még mindig sarokba szoríthatónak vélik a szocialista kö­zösséget. Szerencsére, létezik ezzel szemben ellenerő, a szocialista országok és mindenekelőtt a Szovjetunió egyensúlyt teremtő katonai ereje. És létezik a józan — közösségünk által megfogalmazott — gondolat: fenn kell tartani ezt az egyensúlyt, de a lehető legkevesebb fegyverrel. Magyarország ezért utasítja el az ameri­kai rakéták nyugat-európai telepítését, ezért támogat minden igazi kezdeményezést a fegyverzetkorláto­zásra. Az európai történelem közelmúltjában volt né­hány enyhültebb év. Nem szűntek meg az alapvető elelntmondások, de ezek tudomásul vételével együtt tanulgattuk az egymás mellett élés normáit, gyakor­latát. Vissza kell térnie ennek az időszaknak. Nincs más alternatíva, nincs más lehetőség a nukleáris kor­szakban. Magyarország minden erejével arra törek­szik. hogy segítse ezt a folyamatot. H azánk nyitott ország. Magas szintű kapcsolato­kat épít a világ szinte valamennyi államával. A külkereskedelemnek meghatározó szerepe van gazdasági életünkben. A kultúra ezernyi szála fűz bennünket más népekhez. A kétirányú idegenforgalom az emberek közötti viszonyt erősíti. Nyitottak is kí­vánunk maradni. Úgv. hogy közben nem felejtjük azokat az alapvető érdekeket, amelyeknek birtokában vagyunk. Augusztus 20. ünnep, a modern Magyarország ün­nepe. S ha kihuny a tűzijáték fénye, mindennapi te­vékenységünkben az ünnepen megfogalmazott gondo­latok jegyében cselekszünk tovább. Kercszty András Tapasztalatcsere FÁO-kii!dcftséq a szegedi halászoknál Az ENSZ mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi szer­vezete. a FAO. a világélel­mezési program keretében élénk figyelmet fordít a hal­tenvésztésre, mint a fehér­ieeüátás sokat ígérő lehető­ségére. Ennek keretében — a hazai eredmények kedve­ző világvisszhangiának kö­szönhetően — a magyar hal­tenyésztési szakemberekkel széles körű kapcsolatot ala­kítottak ki. A FAO-programnak egyik fontos bázisa a Szarvasi Haltenyésztési Kutatóintézet, amelv a MÉM-mel közösen a közelmúltban háromnapos | tanfolyamot rendezett 17 or­I szág vízépítési és halte­I nyé&ztési szakembereinek részvételével. A szarvasi tanfolyam résztvevői, akik Törökországtól Indonéziáig. Brazíliától Thaiföldig, a vi­lág valamennyi térségéből jöttek össze, tegnap, pénte­ken Szegedre, a Tisza Halá­szati Szövetkezetbe látogat­tak. ahol dr. Balázs László, a szövetkezet föagronómusa fogadta őket. és megismer­tette az ott végzett munká­val. A vendégek ellátogattak a csanvteleki 222 hektáros tó­gazdarágba. ahol a nagy­üzemi haltenyésztési és gépi lehalászási technológiát ta­nulmányozták. maid Mind­szenten a kisszerszámos ha­lászattal és a halfogó eszkö­zökkel ismerkedtek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom