Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-09 / 161. szám

2 Szombat, 1983. július 16. 2 Közleráy a Központi Bizottság tanácskozásáról Az Elnöki Tanács (Folytatás az 1. oldalról) kát a magánkisipar állítja eló. A Központi Bizottság megállapította, hogy az ipar agazati szerkezete a fejlett országokban tapasztalható tendenciákhoz hasonlóan változott. A termelesben nőtt a vegyipar részesedése, a gépipar növekedési üteme megfelel az ipari átlagnak, a könnyűipar súlya csökken. Számottevő eredményeket értünk el a bányászat és a kohászat műszaki fejlesztésében, az alumínium és a timföld termelésében, a közúti jármüvek és részegységek, a korszerű szerszámgépek, egyes műszerek, számítástechnikai eszközök gyártásában. A hazai energiatermelés korszerűsítésében jelentős lépés a Paksi Atomerőmű első egységének üzembe helyezése. A vegyiparban kiemelkedő szerepet kapott a petrolkémia, megőriztük gyógyszeriparunk nemzetközi hírnevét Ugyanakkor a feldolgozóiparban lassú a műszaki fejlődés, és vontatottan halad a korszerűtlen termékek kiszorítása. Elmaradtunk a félkész termékek, alkatrészek, részegységek szakosított gyártásában. Az ipar belföldön értékesíti termékeinek háromnegyed részét, a lakossági fogyasztást szolgáló iparcikkek 80 százalékát állítja elő javuló minőségben. Az exportnak több mint fele szocialista piacokra kerül. Kivitelünkben még az anyagés energiaigényes, alacsony feldolgozotlságű termékek vannak túlsúlyban. Az iparban a munka termelékenysége gyorsabban nőtt, mint a termelés, de több európai szocialista országhoz és a fejlett tőkés országokhoz viszonyítva jelentós az elmaradásunk. A termeléshez az indokoltnál több anyagot és energiát használunk fel. Az utóbbi evekben az energiagazdálkodási program végrehajtásának eredményeként csökkent a termelés energiaigénye, es javulás tapasztalható az anyaggazdálkodásban is. A fejlődéssel együtt jelentősen nőtt az ipari munkásság szakképzettsége, műveltsége. Emelkedett a szak- és betanított munkások aránya, a segédmunkásoké csökkent. A műszaki haladás követelményeinek megfelelően az elmúlt három évtizedben ötszörösére növekedett a szellemi dolgozók száma. Nagymértékben javult a vezetők szakmai és politikai felkészültsége. O A szocialista társadalom anyagi-műszaki bazisának korszerűsítésében, a lakosság életkörülményeinek folyamatos javításában, a társadalmi szükségletek magasabb szintű kielégítésében az iparnak továbbra is meghatározó szerepet kell vallalnia. A megváltozott külső ée belső feltételek megkövetelik, hogy az ipar fokozza teljesítményét, jobban használja ki tartalékait, a szellemi és anyagi erőforrásokat, gyorsítsa a műszaki haladást, növelje a termékek versenyképességét és jövedelmezőségét. Iparpolitikánk tartós követeimenye a munka termelékenységének gyorsabb ütemű emelése, a fajlagos anyagés energiafelhasználás csökkentése, a termelés és a termékek műszaki színvonalának, minőségének javítása. A fejlesztési eszközöket elsősorban intenzifikálásra, korszerűsítésre kell fordítani. Hazai adottságainkat és a nemzetközi fejlődési tendenciákat figyelembe véve az iparfejlesztés fő irányai: természeti kincseink gazdaságosabb hasznosítása: a mezőgazdásághoz kapcsolódó koi-szerü ipari termékek gyártása, biotechnikai eljárások kidolgozása. bevezetése; az elektronika. különösen a mikroelektronika fejlesztése és alkalmazasának elterjesztése; energiát es anyagot megtakarító technológiák berendezések kife.jlesztesc; a termékek feklolgozottsági fokának ésszerű növelese, a magasabb érteket létrehozó tevexenysegek bővítése. a Fejlődött az ipar irányitása, nőtt a közgazdasági eszközök szerepe. A szabalyozó rendszer a kedvező változások ellenére sem ösztönöz kellően a szelektív fejlesztésre, a vállalati es az egyéni jövedelmek nem kötődnek eléggé a teljesítményekhez. Az ipar előtt.álló feladatok szükségessé teszik az irányító munkg továbbfejlesztését, a népgazdasági és a vállalati tervek jobb megalapozását, a szakmai koordinációs és szervező tevékenység javítását, valamint az ágazatok közötti kapcsolatok szorosabb összehangolását. ' A vállalatok irányításának fó eszköze továbbra is a kozgazdasagi szabalyozás legyen. A szabályozás járuljon hozzá a vállalati és a népgazdasági érdekek jobb öszszehangolásához, szélesebb körben tegye lehetővé a piac értékítéletének érvényesülését, ösztönözze a vállalatok dolgozóit a jövedelmezőség fokozására, segítse elő a jövedelmek teljesítmények szerinti elosztását. A nagyvállalatok ezerepe a jövőben is meghatározó marad a termelésben, az exportban és a műszaki fejlődésben. Belső szervezeti és ösztönzési rendszerük fejlesztésével a jelenleginél nagyobb mértékben kell kiaknázni a koncentrációban rejlő hatékonysági tartalékokat. Folyamatos munkával elő kell segíteni, hogy a piaci hatásokhoz rugalmasan alkalmazkodó olyan középis kisvállalatok jöjjenek létre, amelyek — az ipari szövetkezetekkel és a magánkisiparral együtt — jó termelési hátteret nyújtanak a nagyiparnak, részt vesznek a lakosság jobb ellátásában, s képesele gazdaságosan előállítható termékek exportjára is. Az intenzív gazdaságfejlődés időszakában tovább növekszik az emberi tényező szerepe, ami szültségessé teszi az iparban dolgozóit szakképzettségének, műveltségének emelését, a megszerzett tudás hasznosítását, a hatékonyabb foglalkoztatást. Erősíteni kell a dolgozók alkotó, érdemi • közreműködését a gazdasági feladatok kialakításában és megoldásában. Fokozni kell az iparban eredményesen dolgozó mérnökök és technikusok anyagi és erkölcsi megbecsülését. A vállalatirányítás korszerűsítése. a vállalatok önállóságának, gazdálkodói felelősségének növelése, kezdeményezőképességének erősítése magasabb követelményeket támaszt a vezetőkkel szemben; igényli a vezetőképzés, a vezetőkiválasztás és a kinevezési gyakorlat tökéletesítését. C Az ipar fejlesztésének kiemelkedő jelentősége van a párt gazdaságpolitikájában. A pártmunka segítse elő, hogy a kijelölt célok az iparban dolgozó munkások, értelmiségiek legszélesebb körének cselekvő támogatásával találkozzanak. A pártszervek és pártszervezetek segítsék a vállalatokat az adott gazdasági feltétetekhez való gyorsabb alkalmazkodásban. iparpolitikai feladataink megoldásában. A szakszervezetek mozgalmi munkájukkal eddig is jelentősen hozzájárultak az ipar fejlődéséhez. A Központi Bizottság számít arra. hogy tovább erősítik az érdekvédelmi és a termelést segítő tevékenvségük összhangját; elősegítik a munkahelyi demokrácia fórumainak hatékony működését, a dolgozók aktív részvételét a kollektívák feladatainak kimunkálásában és végrehajtásában. Ösztönözzék, hogy a szocialista brigadmozgalomban a vállalások a termelés minőségi tényezőinek javítását szolgálják. A KlSZ-szervezetek részesei az. iparoolitika megvalósításának. Továbbra is törekedjenek a fiatalok alkotókészségének kibontakoztatására, segítsék elő, hogy jobban hasznosuljanak kezdeményezéseik, korszerű ismereteik az iparfejlesztés feladatainak megoldásában. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a munkásosztály és a műszaki értelmiség alkotó tevékenysége révén megoldhatók az ipar előtt álló feladatok. IV. 1. A Központi Bizottság át- meghaladja, egyenlege totekintette a népgazdaság fej- vább javult, lődésének év eleji tapaszta- O A Központi Bizottság latait. Megállapította. hogy "" megállapította, hogy a népünk kiegyensúlyozott bel- fő feladat továbbra is a politikai helyzetben szerve- népgazdaság egyensúlyi helyzetien es céltudatosan dol- zetének javítása, az ország gozik a kitűzött gazdasági fizetőképességének megőrzéfeladatok megvalósításáért, se. az életszínvonal terv szeAz első félévben a népgaz- rinti alakítása. Ehhez mindaság a gazdaságpolitika fő denekelőtt a népgazdaság céljaival összhangban fejlő- teljesítőképességének növedött: az ország eleget tett lésére, a kivitel erőteljesebb fizetési kötelezettségeinek: az fokozására van szükség. A áruellátás, a bérek és a fo- termelés és a felhasználás gyasztói árak a tervnek meg- előirányzott arányaitól való felelően alakultak. eltérést meg kell akadáA, irmri termelés az lyozni Az anyaggal és az • » » ssss&r-4- — ;MÍ24 ysr ban mar mintegy 2 szaza- keU gazdasagirónyitó és lekkal növekedett. A mun- _szervezó munk* h*tékony_ ka termelekenysege emeUre- sdát a vállalatok, a gazdett. a kivitel bovult. A me- dalkodó szei.vek vezetóf zogazdasagi üzemek az hel d fezerű munkákat gondosan désekben késedelem nélkü] idejében es jo minőségben intézkedjenek elvégeztek, de az aszalyos A Kö t; Bizottság felidőjárás az crazág több e- h. a pártszerve£teket rutetén rontotta a kalászos aktfv • gabona ev ele jo term^ki- káya, ér<Jem. kezdemé látasait. Az allatallomany - zésekke] javaslatokkal}á. a szarvasmarha k.yetelevel ruljanak hozza az 1983 évi - tovább gyarapodott. népgazdasági terv teljestA népgazdaság energia- téséhez. A kommunisták felhasználása összességében mindenütt járjanak elöl a tovább csökkent, az ener- feladatok megoldásában, fejgiaellátás kiegyensúlyozott. A lesszék környezetükben az szocialista szektorban a be- új iránti fogékonyságot, erőruházások — a tervezett sítsék a szervezettséget, peícsökkcntéssel szemben — damutatásukkal segítsék elő nőttek. A külkereskedelmi a pontos, igényes, íegyelárufargalonv az előző évit mezett munkát. A Központi Bizottság az alábbi személyi kérdésekben döntött: — Várkovyi Péter elvtársat — más fontos megbízatása miatt — felmentette központi bizottsági titkári funkciójából. — Szűrös Mátyás elvtársat felmentette a Központi Bizottság külügyi osztálvának vezetői tisztéből, és megválasztotta a Központi Bizottság titkárának. — Horn Gyula elvtársat, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetőjét kinevezte az osztály vezetőiének. — Ráez Sándor elvtársat, a Központi Bizottság közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetőiét — más fontos megbízatása miatt — felmentette tisztségéből. — Varga Péter elvtársat, a Somogy megyei pártbizottság első titkárát kinevezte a Központi Bizottság közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetőiévé. — Kornidesz Mihály elvtársat, a Központi Bizottság tudományos, közoktatási és kulturális osztálvának vezetőjét — más fontos megbízatása miatt — felmentette tisztségéből. — Tétényi Pál elvtársat, a Minisztertanács Tudománypolitikai Bizottságának titkárát kinevezte a Központi Bizottság tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetőjévé. — Nemes Dezső elvtársat, a Párttörténeti Intézet igazgatóját, saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt érdemei elismerése mellett felmentette tisztségéből. A Központi Bizottság javaslatokat tett illetékes szerveknek állami tisztségek betöltésére. (MTI) Magyar—kubai eszmecsere ülése Pénteken ülést tartott az Elnöki Tanács. A Minisztertanács előterjesztése alapján módosította a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvénynek a családi pótlékra vonatkozó egyes rendelkezéseit. Az új szabályozás értelmében a jövőben egy gyermek után is családi pótlék jár, s ennek feltételeit a Minisztertanács állapítja meg. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel felhatalmazta a Minisztertanácsot, hogy rendelkezzen az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény hatálya alá nem tartozó szervezetek leányvállalat-alapítási jogáról. A továbbiakban az Elnöki Tanács a Minisztertanács iavasla'a alapján — az államigazgatás korszerűsítéséről hozott korábbi hu'ározatokkal összhangban — területszervezési kérdésekben határozott. Az Elnöki Tanács előzetesen hozzájárult egyházi személy kinevezéséhez, személyi kérdésekben döntött, bírákat mentett fel és választott, kegyelmi ügyeket tárgyalt meg. Az Elnöki Tanács a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének javaslatára Púja Frigyes külügyj minisztert érdemeinek elismerése mellett tisztségéből felmentette. envidejűleg dr. Várkonyi Pétert külügyminiszterré megválasztotta. Az Elnöki Tanács Rácz Sándort altábornaggyá nevezte ki. A családi pótlék emeléséről Marjai József miniszterelnök-helyettes pénteken megbeszélést folytatott a meghívására Magyaro-szágon tartózkodó Joel Doménech Benitezzel. a Kubai Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettesével, nehézipari miniszterrel. A találkozón véleményt cseréltek a magyar—kubai gazdasági és müszaki-ludománvos együttműködés egyes kérdéseiről, tájékoztatták egymást a két ország energiagazdálkodásának helyzetéről. az e téren megoldandc feladatokról. A tárgyaláson jelen volt Kapolyi László, ipari államtitkár és Jósé A. Tabares, a Kubai Köztársaság magyarországi nagykövete. D leszerelésről A leszerelési világértekezlet előkészítésével foglalkozó különleges ENSZ-bizottság New York-i ülésén felszólalt Gubcsi Tibor. Hangsúlyozta a leszerelés különösen a nukleáris fegyverek területen megvalósíI tandó leszerelés foltosságát, es rámutatott arra, hogy az emberiseg sorsat nem lehet függővé tenni a fegyverkezést hajszát folytató tőkés körök érdekeitől. Gubcsi Tibor szólt a középhatótávolságú amerikai nukleáris rakéták nyugat-euiópai telepítésének veszélyei, ről. s kiemelte azoknak e kezdeményezéseknek es javaslatoknak a fontossága' amelyeket het szocialista ország párt- és állami vezetői fogadtak el június 2t?-án Moszkvaban. Hazánk a leszerelési világértekezlet megfelelő eiókeszites után történő mielőbbi összehívása mellett foglal állást — hangsúlyozta Gubcsi Tibor. (MTI) Államunk kiemelt szociálpolitikai feladatának tekinti a gyermeknevelő családok folyamatos anyagi támogatását, helyzetük javítását. Az ország nehezebb pénz| ügyi körülményei ellenére is ilyen lépés történt most azcl, hogy meghatározott körben differenciáltan felemelték a családi pótlék összegét. Jogszabály-módosításokkal intézkedett erről az Elnöki Tanács és a Minisz. lei tanács, összesen 1 millió 600 ezer gyermek él azokban a családokban, amelyek ezután, július 1-től felemelt összegű családi pótlékot kapnak. Eddig 2.2 millió gyermek nevelési költségeinek állami támogatásaként évente, mintegy J5 milliárd forint családi pótlékot folyósítottak. A megemelt családi pótlék évi 2,3 milliárd forint többlet-támogatást jelent: elsősorban a kétgyermekeseknek, valamint az egygyermekes családok széles körének. A VI. ötéves terv időszakában a családi pótléknak ez a mostani már a második jelentősebb emelése. Mint ismeretes, három évvel ezelőtt — 1980. július 1-től — a három- és többgyermekesek, valamint a kétgyermekes egyedülállók családi pótlékát emelték. Ezúttal a következő családokat érinti közelebbről az anyagi támogatás növelése: gyermekenként 110 forinttal, havi 490-ről 600 forintra emelkedik a családi pótléka a kétgyermekeseknek, az egyedülállók egygyermekeseknek és az olyan egygyermekeseknek, akik korábban két gyermek után kaptak családi pótlékot, de időközben az egyik gyermek utáni jogosultság megszűnt. (Ez utóbbinak a leggyakoribb esete, hogy á kiskorú elérte a jogszabályban előírt korhatárt, amely a családi pótlék szempontjából a 16. életév, illetve továbbtanulás esetén a középfokú tanulmányok befejezése, de legfeljebb a 19. életév betöltése.) Az % eddigi rendelkezések szerint egy gyermek után csak kivételes esetekben járt a családi pótlék — nevezetesen : az egyedülállóknak, a súlyosan fogyatékos gyermeket nevelöknek és a korábban két vagy több gyermekei eltartóknak A többi egy- gyermekes család havi 130 ! forint jövedelempótlékra | volt jogosult. A mostani in| tézkedés bővíti az egy gyer| mek után családi pótlékra i jogosultak körét. A gyer1 mek 6 éves koráig július 1től havi 300 forint családi pótlék jár. A 6 éves kor betöltése után pedig az eddigi rendelkezések szerinti havi 130 forint továbbra is megilleti a szülőket. Jelenleg magasabb, havi 810 forint családi pótlék jár a súlyosan fogyatékos gyermekek után. Az Egészségügyi Minisztérium rnost intézkedett arról, hogy az illetékes orvosok e magasabb összegű családi pótlékra jogosító igazolást július 1-től a közepesen súlyos értelmi fogyatékos gyermek esetében is kiadhatják. A havi 810 forint összegű családi pótlékot az orvosi igazolás benyújtásával kell igényelni; általában a családi pótlékot folyósító szervtől. A július 1-től járó és a felemelt összegű családi pótlékot az érdekelteknek külön kéretem nélkül fizetik ki: első ízben augusztusban, a gyermeket nevelő nyugdíjasok esetében már a júliusi nyugdijakkal együtt folyósítják. összegezve tehát: az egy családban nevelt gyermekek szama szerint a következőképpen alakulnak a családi pótlékok: Az egygyermekesek közül azok. akik eddig 130 forint jövedelempótlékot kaptak, július 1-től 300 forint családi pótlékban részesülnek a gyermek 6 eves koráig; az egyedülállók a jelenlegi 490 helyett 600 forintot kapnak, ugyanennyit fizetnek azoknak a családoknak is, amelyeknek korábban két gyermek után juttattak csaladi pótlékot, de az egyik után már megszűnt a jogosultság; s 810 forint a havi családi pótlék minden olyan gyermek után. aki súlyosan fogyatékos, illetve középsúlyosán értelmi fogyatékos. Két gyermek esetében 1200 forint; ha egyedülálló neveli őket. gyermekenként havi 660, tehát összesen 1320 torint jár (termeszetesen, ha közülük az egyik az említett logyatékosságokban szenved, ő utána 810 forint. így tehát az együttes összeg 1410, illetve Í47U forint). Háromgyermekes családban — egységesen — gvermekenkent havi 660, tehát öszszesen 1980 forint a családi pótlék. Negy gyermek után gyermekenként ugyancsak 660, összesen tehát 2640 forint. ötgyermekes család pótléka Rvermekenként 630. összesen tehát 3150 forint. Hat vagy ennél lóbb gyermek eseteben a családi pótlék minden gyermek ulan egységesen 610 forint. (MTI)