Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-09 / 161. szám

k VILÁG' PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 73. évfolyam 161. szám 1983. július 9., szombat Ára: 1,80 Torint Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tanácskozásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1983. július 6-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke, az Országos Anyag- és Arhivatal elnöke, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, a Magyar Posta elnöke, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, az Ipari Minisztérium államtitkárai, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának, valamint közigazgatási és adminisztratív osztályának vezető munkatársai és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Várkonyi Péter elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről adott tájékoztatót: — Korom Mihály elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a választási rendszer továbbfejlesztésére tett javaslatot; — Méhes Lajos elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, ipari miniszternek előterjesztésében az ipar helyzetéről és feladatairól szóló jelentést; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalataival foglalkozó tájékoztatót. I. A Központi Bízottság áttekintette a nemzetközi helyzet alakulását, a párt- és az állami szervek külpolitikai tevékenységét. 4 A Központi Bizottság megállapította, hogy a nemzetközi helyzetet továbbra is élezik azok az imperialista törekvések, amelyek a katonai erőfölény megteremtésére, a fegyverkezési verseny fokozására irányulnak. Ezek a törekvések súlyosan veszélyeztetik a világ békéjét, és a társadalmi berendezkedéstől függetlenül ellentétesek valamennyi nép legalapvetőbb érdekeivel. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy ebben a helyzetben különleges jelentősége volt a hét európai szocialista ország párt- és állami vezetőinek részvételével a közelmúltban Moszkvában tartott tanácskozásnak. A Központi Bizottság meghallgatta a találkozóról szóló tájékoztatást. és jóváhagyta a magyar küldöttség tevékenységét. Egyetértését fejezte ki a találkozón részt vevő államok állásfoglalásával, mely szerint semmiképpen sem engedhetik meg. hogy a szélsőséges imperialista körök megbontsák a történelmileg kialakult katonai erőegyensúlyt, és fölényre tegyenek szert. Az erőegyensúly megőrzését nemcsak a szocialista országok biztonsága, a szocialista vívmányok védelme követeli meg. hanem ez felel meg az egész emberiség érdekének is. A Központi Bizottság nagyra értékelte, hogy a találkozó résztvevői megerősítették a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének az 1983. január 5-i prágai nyilatkozatában megfogalmazott konstruktív kezdeményezéseit. Rámutatott arra, hogy az amerikai közép-hatótávolságú rakéták tervezett nyugat-európai telepítése súlyos katonai és politikai következményekkel járna elsősorban Európa, de az egész világ számára is. Ezért szövetségeseinkkel együtt síkraszállunk a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek kiegyensúlyozott, a felek egyenlő biztonságát szavatoló csökkentéséért. A Központi Bizottság üdvözli a nukleáris fegyverkészletek befagyasztására tett szovjet javaslatot, s egyetért azzal, hogy haladéktalanul kezdődjenek közvetlen tárgyalások a katonai kiadások 1984. január 1-től kezdődő befagyasztásáról, majd csökkentéséről. Nagyra értékeljük a Szovjetuniónak azt az egyoldalú kötelezettségvállalását, hogy elsőként nem alkalmaz nukleáris fegyvert. Európa és a világ biztonságát nagymértékben növelné, ha azok a nukleáris hatalmak, amelyek ezt még nem tették meg. szintén kötelezettséget vállalnának erre. Különösen fontos lenne megállapodni arról, hogy a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szövetség országai egymás ellen nem alkalmaznak katonai erőt. A nemzetközi feszültség csökkentéséhez elengedhetetlen a NATO tagállamainak érdemi válasza a szocialista országok kezdeményezéseire. A Varsói Szerződés tagállamai ellenzik a vitás kérdések katonai erővel történő megoldását, és minden rendelkezésükre álló politikai, diplomáciai eszközzel folytatják erőfeszítéseiket a békés egymás mellett élés elvének gyakorlati érvényesítéséért. Meggyőződésünk, hogy a fegyverkorlátozással foglalkozó tárgyalásokon megállapodásra lehet jutni, ha a tárgyaló felek kölcsönösen figyelembe veszik az érintett államok jogos biztonsági érdekeit. A Magyar Népköztársaság az elmúlt időszakban is a helsinki megállapodás szellemében munkálkodott az enyhülési folyamat vívmányainak megőrzéséért. Küldöttségünk a helsinki záróokmányban kifejezett törekvéseket képviseli a madridi találkozón is. A tanácskozás eredményes befejezése reális közelségbe került. s ennek elősegítése érdekében a Magyar Népköztársaság kész mindent megtenni. A találkozó sikere az összes érintett nép érdekeinek megfelelően előmozdítaná a helsinki folyamat továbbvitelét, az európai enyhülés és együttműködés ügyét, a bizalom és a biztonság erősítését. A Központi Bizottság elismeréssel méltatta a közelmúltban Prágában. „A békéért, az életért, a nukleáris háború elhárításáért" megrendezett világtalálkozó munkáját A tanácskozás résztvevőinek széles köre és a legalapvetőbb kérdésekben megnyilvánuló egyetértésük azt bizonyította, hogy a legkülönbözőbb világnézetű és pártállású emberek, mozgalmak, szervezetek világszerte készek a közös cselekvésre a fegyverkezési hajsza ellen, a nukleáris és a hagyományos fegyverek korlátozásáért, a leszerelésért, a békéért. O A nemzetközi helyzetet súlyosan terhelik a világ különböző térségeiben kialakult válsággócok. A Központi Bizottság síkraszáll azért, hogy a konfliktusokat tárgyalások útján rendezzék. Ismételten leszögezte, hogy a régóta húzódó és egyre bonyolultabb közel-keleti válság átfogó és igazságos rendezésének elengedhetetlen feltétele az izraeli csapatok teljes és feltétel nélküli kivonása Libanonból és a korábban megszállt arab területekről. a palesztinai arab nép jogának a biztosítása önálló nemzeti államának létrehozására, a térség valamennyi állama független és biztonságos létének garantálása. A Magyar Népköztársaság támogatja az imperializmus, az újgyarmatosítás, a faji megkülönböztetés ellen, a szabadságukért, az önálló fejlődés jogáért harcoló népeket, mozgalmakat. A Központi Bizottság megerősítette a magyar nép szolidaritását a hazája függetlenségét, forradalmi vívmányait védelmező kubai és nicaraguai néppel. fi A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a szocialista építőmunka feladatainak megoldásában, nemzetközi törekvéseink valóra váltásában nagy szerepe van a szocialista országok összefogásának, sokoldalú együttműködésének. Hazánk és a többi szocialista ország közötti kapcsolatokat erősítették az elmúlt hónapokban létrejött párt- és államközi találkozók. A hagyományos magyar— bolgár kapcsolatok jelentős eseménye volt a bolgár pártés állami küldöttség magyarországi látogatása Todor Zsivkov elvtársnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának, az Államtanács elnökének vezetésével. A tárgyalások eredménye, az aláírt hosszú távra szóló gazdasági és műszaki-tudományos megállapodás jól szolgálja barátságunk, a magyar—bolgár kapcsolatok erősítését, internacionalista összefogásunk fejlődését, a szocialista közösség céljainak elérését. Petar Sztambolics elvtársnak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnöksége elnökének vezetésével Magyarországra látogatott állami küldöttséggel folytatott tárgyalásaink eredményesen járultak hozzá a magyar—jugoszláv jószomszédi kapcsolatokhoz, a népeink érdekeinek megfelelő, széles körű együttműködés további fejlesztéséhez. A A -békés egymás mellett élés elvei alapján, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti egyenjogú, kölcsönösen előnyös kapcsolatok megőrzése és továbbfejlesztése érdekében az elmúlt időszakban is széles körű. eredményes tárgyalásokat folytattunk. Államközi kapcsolataink bővülését jelenti Görögország, Törökország, Üj-Zéland és Zimbabwe miniszterelnökeinek hivatalos magyarországi látogatása. A megbeszélések hozzájárultak egymás álláspontjának jobb megismeréséhez. a kétoldalú kapcsolatoknak a kölcsönös érdekeken alapuló bővítéséhez. C A Magyar Szocialista Munkáspárt a béke megőrzéséért és a társadalmi haladás ügyének előmozdításáért folytatott világméretű küzdelemben megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a kommunista pártok és minden más demokratikus, haladó erő összefogásának. Az internacionalista szolidaritást és együttműködést erősítették az elmúlt időszakban lezajlott kétoldalú pártközi megbeszélések, konzultációk, vélemény- és tapasztalatcserék. Pártunk küldöttséggel vett részt a Dán Kommunista Párt, a Mozambiki Frelimo Párt, a Nyugatberlini Szocialista - Egységpárt, az Olasz Kommunista Párt és a Svájci Munkapárt kongressz.usán. Párt- és állami küldöttségünk jelen volt az afgán forradalom ötödik évfordulójának ünnepségein. Pártunk képviseltette magát a Marx Károly születésének 165. és halálának 100. évfordulója alkalmából Berlinben rendezett nemzetközi tudományos konferencián. A népeknek a béke megőrzéséhez. az államközi kapcsolatok fejlesztéséhez fűződő közös érdekeit hasznosan szolgálták azok a találkozók és megbeszélések, amelyekre az elmúlt időszakban a szocialista, szociáldemokrata pártok képviselőivel került sor. tanácsok — tevékenységükkel az elmúlt évtizedekben hozzájárultak a szocializmus építéséhez, a szocialista demokrácia fejlesztéséhez. Ezt megfelelően segítette választási rendszerünk is. A társadalmunkban végbement fejlődés alapján megérett a helyzet arra, hogy a gyakorlatban bevált elvekre építve továbbfejlesszük a választási rendszert. Választási rendszerünk alapja a néphatalmat megtestesítő alkotmány. Rendeltetése: a nemzeti egységet kifejező népfrontpolitikával a szocializmus építésének szolgálata. Választási rendszerünk a jövőben is biztosítsa a választójog általánosságát, egyenlőségét és a szavazás titkosságát. A választások alapvető kereteként maradjanak meg az egyéni választókerületek, amelyekben az állampolgárok közvetlenül jelölik a képviselőket, illetve a tanácstagokat. A Központi Bizottság a választási rendszer továbbfejlesztése érdekében szükségesnek tartja az alábbiakat: 4 Az egyéni választóke*• rületekben mind a képviselők, mind a helyi tanácstagok választásához mindenütt legalább két jelöltet állítsanak. O A megválasztott képviselők és tanácstagok mellett azok a jelöltek, akik az érvényes szavazatoknak legalabb 25 százalékát megkapják, pótképviselők, IVletve póttá n ács tagok legyenek. A pótképviselők és a póttanácstagok választókerületük mandátumának megüresedése esetén külön választás nélkül lépjenek a képviselő, illetve a tanácstag helyébe. O Az összes képviselőnek legfeljebb 10 százalékát — mintegy 30—35 közéleti személyiséget — országos listán jelöljék, illetve válasszák az országgyűlésbe. Az országos listán megválasztható személyiségeket a Hazafias Népfront Országos Tanácsa jelölje a politikai, társadalmi, érdekképviseleti szervek javaslatai alapján. Megválasztásuk az ország valamennyi szavazásra jogosult állampolgárának közvetlen szavazásával történjen. A A közös tanácsok munkájában az eddiginél jobban kell biztosítani a társközségek érdekeinek érvényesülését. Ezért minden társközségben a megválasztott tanácstagokból önálló elöljáróság alakuljon. A választási rendszer erősítse a népképviseleti testületek társadalmi, politikai szerepét, járuljon hozzá a szocialista demokrácia elmélyítéséhez. A Központi Bizottság ajánlja az országgyűlésnek, hogy alkosson új törvényt a képviselők és a tanácstagok megválasztásának rendjéről. III. II. A Központi Bizottság megtárgyalta a választási rendszer továbbfejlesztéséről szóló előterjesztést. Figyelembe véve a Hazafias Népfront Országos Tanácsának állásfoglalását és javaslatait, megállapította: Szocialista rendszérünkben meghatározó szerepe van a népképviseletnek. A dolgozók mindenekelőtt a maguk által választott népképviseleti testületek és képviselőik útján vesznek részt a szocialista állam irányításában, a közügyek intézésében, a társadalmi ellenőrzésben. A népképviseleti testületek — az országgyűlés. a A Központi Bizottság megtárgyalta az ipar helyzetéről és feladatairól szóló előterjesztést. Megállapította: a magyar ipar történelmi jelentőségű fejlődésen ment át a szocializmus építésének eddigi időszakában. A népgazdaság vezető ágává vált, nagymértékben hozzájárult hazánk gyökeres gazdasági és társadalmi átalakulásához, a teljes foglalkoztatottság megteremtésével a munkához való jog gyakorlati érvényesüléséhez, a műszaki kultúra elterjedéséhez. Az ipar termelése — az építő- és élelmiszeripar nélkül — 1950 óta kilencszeresére nőtt, aránya a nemzeti jövedelem előállításában 30 százalékról 45 százalékra emelkedett. Az iparban dolgozik a foglalkoztatottak több mint 26 százaléka. A szocialista iparosítás során létrehozott anyagi-műszaki bázis a többi népgazdasági ág fejlődésének is alapvető feltétele. Az ipar kiemelkedő szerepet játszik a lakossági ellátásban, a külkereskedelemben. a népgazdaság külső és belső egyensúlyának fenntartásában. 4 A felszabadulás után, a háborús károk gyors helyreállítását követően sokoldalú, az egész népgazdaság teljesítőképességét döntő mértékben meghatározó ipar jött létre hazánkban. Kezdetben a fejlesztés irányai és arányai nem voltak összhangban országunk adottságaival és teherbíró képességével. Az 1960-as évektől az ipar fejlesztése arányosabbá vált. A nemzetközi együttműködés, elsősorban a szocialista gazdasági integráció jelentős mértékben hozzájárult iparunk teljesítményének növeléséhez. Az 1968-ban bevezetett gazdaságirányítási rendszer elősegítette a műszaki és szellemi tartalékok jobb hasznosítását, a minőségi fejlődés fokozatos kibontakozását, az ipar termelési szerkezetének korszerűsítését. Ezt azonban a tőkés import olyan növekedése kísérte. amellyel az export nem tartott lépést. Viszonylag lassan alkalmazkodtunk a világgazdaságban végbement változásokhoz, ami leginkább az ipar külkereskedelmi cserearányainak romlásában fejeződött ki. A külgazdasági egyensúly helyreállítását előtérbe helyező gazdaságpolitika és a gazdaságossagi követelmények érvényesítése, továbbá a beszerzési és értékesítési lehetőségek reálisabb számbavétele 1979től szükségessé tette az ipari termelés növekedésének mérséklését. O Az iparban az állami tulajdon a meghatározó. A termékek 91 százalékát az állami vállalatok, 8 százalékát az ipari szövetkezetek és a mezőgazdaság melléküzemágai, 1 százalé(Folytatás a 2, oldalon.)