Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-09 / 161. szám

k VILÁG' PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 73. évfolyam 161. szám 1983. július 9., szombat Ára: 1,80 Torint Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tanácskozásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1983. július 6-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei párt­bizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Szak­szervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Miniszterta­nács tagjai, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke, az Országos Anyag- és Arhivatal elnöke, a Központi Sta­tisztikai Hivatal elnöke, a Magyar Posta elnöke, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, az Ipari Miniszté­rium államtitkárai, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának, valamint közigazgatási és adminisztratív osz­tályának vezető munkatársai és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Várkonyi Péter elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdé­sekről adott tájékoztatót: — Korom Mihály elvtársnak, a Politikai Bizottság tag­jának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a választási rendszer továbbfejlesztésére tett javaslatot; — Méhes Lajos elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjá­nak, ipari miniszternek előterjesztésében az ipar helyze­téről és feladatairól szóló jelentést; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tag­jának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalataival foglalko­zó tájékoztatót. I. A Központi Bízottság át­tekintette a nemzetközi helyzet alakulását, a párt- és az állami szervek külpoliti­kai tevékenységét. 4 A Központi Bizottság megállapította, hogy a nemzetközi helyzetet tovább­ra is élezik azok az imperia­lista törekvések, amelyek a katonai erőfölény megte­remtésére, a fegyverkezési verseny fokozására irányul­nak. Ezek a törekvések sú­lyosan veszélyeztetik a vi­lág békéjét, és a társadalmi berendezkedéstől függetlenül ellentétesek valamennyi nép legalapvetőbb érdekeivel. A Központi Bizottság hang­súlyozta, hogy ebben a hely­zetben különleges jelentő­sége volt a hét európai szo­cialista ország párt- és ál­lami vezetőinek részvételével a közelmúltban Moszkvában tartott tanácskozásnak. A Központi Bizottság meghall­gatta a találkozóról szóló tá­jékoztatást. és jóváhagyta a magyar küldöttség tevékeny­ségét. Egyetértését fejezte ki a találkozón részt vevő álla­mok állásfoglalásával, mely szerint semmiképpen sem engedhetik meg. hogy a szél­sőséges imperialista körök megbontsák a történelmileg kialakult katonai erőegyen­súlyt, és fölényre tegyenek szert. Az erőegyensúly meg­őrzését nemcsak a szocialis­ta országok biztonsága, a szocialista vívmányok vé­delme követeli meg. hanem ez felel meg az egész em­beriség érdekének is. A Központi Bizottság nagyra értékelte, hogy a ta­lálkozó résztvevői megerő­sítették a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testü­letének az 1983. január 5-i prágai nyilatkozatában meg­fogalmazott konstruktív kez­deményezéseit. Rámutatott arra, hogy az amerikai kö­zép-hatótávolságú rakéták tervezett nyugat-európai te­lepítése súlyos katonai és politikai következményekkel járna elsősorban Európa, de az egész világ számára is. Ezért szövetségeseinkkel együtt síkraszállunk a kö­zép-hatótávolságú nukleáris fegyverek kiegyensúlyozott, a felek egyenlő biztonságát szavatoló csökkentéséért. A Központi Bizottság üd­vözli a nukleáris fegyver­készletek befagyasztására tett szovjet javaslatot, s egyetért azzal, hogy haladéktalanul kezdődjenek közvetlen tár­gyalások a katonai kiadá­sok 1984. január 1-től kezdő­dő befagyasztásáról, majd csökkentéséről. Nagyra ér­tékeljük a Szovjetuniónak azt az egyoldalú kötelezett­ségvállalását, hogy elsőként nem alkalmaz nukleáris fegyvert. Európa és a világ biztonságát nagymértékben növelné, ha azok a nukleáris hatalmak, amelyek ezt még nem tették meg. szintén kö­telezettséget vállalnának er­re. Különösen fontos lenne megállapodni arról, hogy a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szövetség or­szágai egymás ellen nem alkalmaznak katonai erőt. A nemzetközi feszültség csökkentéséhez elengedhetet­len a NATO tagállamainak érdemi válasza a szocialista országok kezdeményezéseire. A Varsói Szerződés tagálla­mai ellenzik a vitás kérdé­sek katonai erővel történő megoldását, és minden ren­delkezésükre álló politikai, diplomáciai eszközzel foly­tatják erőfeszítéseiket a bé­kés egymás mellett élés el­vének gyakorlati érvénye­sítéséért. Meggyőződésünk, hogy a fegyverkorlátozással foglalkozó tárgyalásokon megállapodásra lehet jutni, ha a tárgyaló felek kölcsö­nösen figyelembe veszik az érintett államok jogos biz­tonsági érdekeit. A Magyar Népköztársaság az elmúlt időszakban is a helsinki megállapodás szel­lemében munkálkodott az enyhülési folyamat vívmá­nyainak megőrzéséért. Kül­döttségünk a helsinki zá­róokmányban kifejezett tö­rekvéseket képviseli a mad­ridi találkozón is. A tanács­kozás eredményes befejezése reális közelségbe került. s ennek elősegítése érdekében a Magyar Népköztársaság kész mindent megtenni. A találkozó sikere az összes érintett nép érdekeinek meg­felelően előmozdítaná a hel­sinki folyamat továbbvite­lét, az európai enyhülés és együttműködés ügyét, a bi­zalom és a biztonság erő­sítését. A Központi Bizottság elis­meréssel méltatta a közel­múltban Prágában. „A bé­kéért, az életért, a nukleá­ris háború elhárításáért" megrendezett világtalálkozó munkáját A tanácskozás résztvevőinek széles köre és a legalapvetőbb kérdésekben megnyilvánuló egyetértésük azt bizonyította, hogy a leg­különbözőbb világnézetű és pártállású emberek, mozgal­mak, szervezetek világszerte készek a közös cselekvésre a fegyverkezési hajsza ellen, a nukleáris és a hagyományos fegyverek korlátozásáért, a leszerelésért, a békéért. O A nemzetközi helyzetet súlyosan terhelik a vi­lág különböző térségeiben ki­alakult válsággócok. A Köz­ponti Bizottság síkraszáll azért, hogy a konfliktusokat tárgyalások útján rendezzék. Ismételten leszögezte, hogy a régóta húzódó és egyre bo­nyolultabb közel-keleti vál­ság átfogó és igazságos ren­dezésének elengedhetetlen feltétele az izraeli csapatok teljes és feltétel nélküli ki­vonása Libanonból és a ko­rábban megszállt arab terü­letekről. a palesztinai arab nép jogának a biztosítása önálló nemzeti államának lét­rehozására, a térség vala­mennyi állama független és biztonságos létének garan­tálása. A Magyar Népköztársaság támogatja az imperializmus, az újgyarmatosítás, a faji megkülönböztetés ellen, a szabadságukért, az önálló fejlődés jogáért harcoló né­peket, mozgalmakat. A Köz­ponti Bizottság megerősítet­te a magyar nép szolidaritá­sát a hazája függetlenségét, forradalmi vívmányait vé­delmező kubai és nicaraguai néppel. fi A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a szocialista építőmunka fel­adatainak megoldásában, nemzetközi törekvéseink va­lóra váltásában nagy szere­pe van a szocialista orszá­gok összefogásának, sokol­dalú együttműködésének. Ha­zánk és a többi szocialista ország közötti kapcsolatokat erősítették az elmúlt hóna­pokban létrejött párt- és ál­lamközi találkozók. A hagyományos magyar— bolgár kapcsolatok jelentős eseménye volt a bolgár párt­és állami küldöttség magyar­országi látogatása Todor Zsivkov elvtársnak, a Bol­gár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága főtitkárá­nak, az Államtanács elnöké­nek vezetésével. A tárgya­lások eredménye, az aláírt hosszú távra szóló gazdasági és műszaki-tudományos meg­állapodás jól szolgálja ba­rátságunk, a magyar—bol­gár kapcsolatok erősítését, internacionalista összefogá­sunk fejlődését, a szocialista közösség céljainak elérését. Petar Sztambolics elvtárs­nak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság El­nöksége elnökének vezetésé­vel Magyarországra látoga­tott állami küldöttséggel folytatott tárgyalásaink ered­ményesen járultak hozzá a magyar—jugoszláv jószom­szédi kapcsolatokhoz, a né­peink érdekeinek megfelelő, széles körű együttműködés további fejlesztéséhez. A A -békés egymás mel­lett élés elvei alapján, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti egyenjogú, kölcsönösen elő­nyös kapcsolatok megőrzése és továbbfejlesztése érdeké­ben az elmúlt időszakban is széles körű. eredményes tár­gyalásokat folytattunk. Ál­lamközi kapcsolataink bővü­lését jelenti Görögország, Törökország, Üj-Zéland és Zimbabwe miniszterelnökei­nek hivatalos magyarországi látogatása. A megbeszélések hozzájárultak egymás állás­pontjának jobb megismeré­séhez. a kétoldalú kapcsola­toknak a kölcsönös érdeke­ken alapuló bővítéséhez. C A Magyar Szocialista Munkáspárt a béke megőrzéséért és a társadalmi haladás ügyének előmozdí­tásáért folytatott világmére­tű küzdelemben megkülön­böztetett jelentőséget tulaj­donít a kommunista pártok és minden más demokratikus, haladó erő összefogásának. Az internacionalista szoli­daritást és együttműködést erősítették az elmúlt idő­szakban lezajlott kétoldalú pártközi megbeszélések, kon­zultációk, vélemény- és ta­pasztalatcserék. Pártunk kül­döttséggel vett részt a Dán Kommunista Párt, a Mozam­biki Frelimo Párt, a Nyugat­berlini Szocialista - Egység­párt, az Olasz Kommunista Párt és a Svájci Munkapárt kongressz.usán. Párt- és ál­lami küldöttségünk jelen volt az afgán forradalom ötödik évfordulójának ün­nepségein. Pártunk képvisel­tette magát a Marx Károly születésének 165. és halálá­nak 100. évfordulója alkal­mából Berlinben rendezett nemzetközi tudományos kon­ferencián. A népeknek a béke meg­őrzéséhez. az államközi kap­csolatok fejlesztéséhez fűző­dő közös érdekeit hasznosan szolgálták azok a találkozók és megbeszélések, amelyekre az elmúlt időszakban a szo­cialista, szociáldemokrata pártok képviselőivel került sor. tanácsok — tevékenységük­kel az elmúlt évtizedekben hozzájárultak a szocializmus építéséhez, a szocialista de­mokrácia fejlesztéséhez. Ezt megfelelően segítette válasz­tási rendszerünk is. A tár­sadalmunkban végbement fejlődés alapján megérett a helyzet arra, hogy a gyakor­latban bevált elvekre épít­ve továbbfejlesszük a vá­lasztási rendszert. Választási rendszerünk alapja a néphatalmat meg­testesítő alkotmány. Rendel­tetése: a nemzeti egységet kifejező népfrontpolitikával a szocializmus építésének szolgálata. Választási rendszerünk a jövőben is biztosítsa a vá­lasztójog általánosságát, egyenlőségét és a szavazás titkosságát. A választások alapvető kereteként marad­janak meg az egyéni vá­lasztókerületek, amelyekben az állampolgárok közvetle­nül jelölik a képviselőket, il­letve a tanácstagokat. A Központi Bizottság a vá­lasztási rendszer továbbfej­lesztése érdekében szüksé­gesnek tartja az alábbia­kat: 4 Az egyéni választóke­*• rületekben mind a képviselők, mind a helyi ta­nácstagok választásához min­denütt legalább két jelöltet állítsanak. O A megválasztott kép­viselők és tanácstagok mellett azok a jelöltek, akik az érvényes szavazatoknak legalabb 25 százalékát meg­kapják, pótképviselők, IV­letve póttá n ács tagok legye­nek. A pótképviselők és a póttanácstagok választóke­rületük mandátumának meg­üresedése esetén külön vá­lasztás nélkül lépjenek a képviselő, illetve a tanács­tag helyébe. O Az összes képviselőnek legfeljebb 10 százalé­kát — mintegy 30—35 köz­életi személyiséget — or­szágos listán jelöljék, illet­ve válasszák az országgyű­lésbe. Az országos listán megválasztható személyisé­geket a Hazafias Népfront Országos Tanácsa jelölje a politikai, társadalmi, érdek­képviseleti szervek javas­latai alapján. Megválasztá­suk az ország valamennyi szavazásra jogosult állam­polgárának közvetlen sza­vazásával történjen. A A közös tanácsok mun­kájában az eddiginél jobban kell biztosítani a társközségek érdekeinek ér­vényesülését. Ezért minden társközségben a megválasz­tott tanácstagokból önálló elöljáróság alakuljon. A választási rendszer erő­sítse a népképviseleti tes­tületek társadalmi, politi­kai szerepét, járuljon hoz­zá a szocialista demokrácia elmélyítéséhez. A Központi Bizottság ajánl­ja az országgyűlésnek, hogy alkosson új törvényt a kép­viselők és a tanácstagok megválasztásának rendjéről. III. II. A Központi Bizottság meg­tárgyalta a választási rend­szer továbbfejlesztéséről szó­ló előterjesztést. Figyelembe véve a Hazafias Népfront Országos Tanácsának állás­foglalását és javaslatait, megállapította: Szocialista rendszérünkben meghatározó szerepe van a népképviseletnek. A dolgo­zók mindenekelőtt a maguk által választott népképvise­leti testületek és képviselőik útján vesznek részt a szocia­lista állam irányításában, a közügyek intézésében, a tár­sadalmi ellenőrzésben. A népképviseleti testüle­tek — az országgyűlés. a A Központi Bizottság meg­tárgyalta az ipar helyzetéről és feladatairól szóló előter­jesztést. Megállapította: a magyar ipar történelmi je­lentőségű fejlődésen ment át a szocializmus építésének ed­digi időszakában. A nép­gazdaság vezető ágává vált, nagymértékben hozzájárult hazánk gyökeres gazdasági és társadalmi átalakulásához, a teljes foglalkoztatottság megteremtésével a munká­hoz való jog gyakorlati ér­vényesüléséhez, a műszaki kultúra elterjedéséhez. Az ipar termelése — az építő- és élelmiszeripar nél­kül — 1950 óta kilencszere­sére nőtt, aránya a nemzeti jövedelem előállításában 30 százalékról 45 százalékra emelkedett. Az iparban dol­gozik a foglalkoztatottak több mint 26 százaléka. A szocialista iparosítás során létrehozott anyagi-műszaki bázis a többi népgazdasági ág fejlődésének is alapvető feltétele. Az ipar kiemel­kedő szerepet játszik a la­kossági ellátásban, a külke­reskedelemben. a népgazda­ság külső és belső egyen­súlyának fenntartásában. 4 A felszabadulás után, a háborús károk gyors helyreállítását követően sok­oldalú, az egész népgazdaság teljesítőképességét döntő mértékben meghatározó ipar jött létre hazánkban. Kez­detben a fejlesztés irányai és arányai nem voltak össz­hangban országunk adott­ságaival és teherbíró képes­ségével. Az 1960-as évek­től az ipar fejlesztése ará­nyosabbá vált. A nemzet­közi együttműködés, első­sorban a szocialista gazda­sági integráció jelentős mér­tékben hozzájárult iparunk teljesítményének növelésé­hez. Az 1968-ban bevezetett gazdaságirányítási rendszer elősegítette a műszaki és szellemi tartalékok jobb hasznosítását, a minőségi fej­lődés fokozatos kibontakozá­sát, az ipar termelési szer­kezetének korszerűsítését. Ezt azonban a tőkés import olyan növekedése kí­sérte. amellyel az export nem tartott lépést. Viszonylag lassan alkal­mazkodtunk a világgazdaság­ban végbement változások­hoz, ami leginkább az ipar külkereskedelmi csereará­nyainak romlásában feje­ződött ki. A külgazdasági egyensúly helyreállítását elő­térbe helyező gazdaságpoliti­ka és a gazdaságossagi kö­vetelmények érvényesítése, továbbá a beszerzési és ér­tékesítési lehetőségek reáli­sabb számbavétele 1979­től szükségessé tette az ipa­ri termelés növekedésének mérséklését. O Az iparban az állami tulajdon a meghatáro­zó. A termékek 91 százalé­kát az állami vállalatok, 8 százalékát az ipari szövetke­zetek és a mezőgazdaság melléküzemágai, 1 százalé­(Folytatás a 2, oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom