Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-26 / 175. szám

2 Kedd, 1983. július 26. Kuba nemzeti ünnepén Magyar vezetők üdvözlete DR. FIDEL CASTRO RÜZ elvtársnak. a Kubai Kommunista Pórt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Köztársaság Államtanácsa elnökének, a Minisztertanács elnökének, Havanna Tisztelt Fidel Castro elvtárs! amelyet az imperialista beavatkozási kí­sérletekkel és fenyegetésekkel szemben kommunista pártja vezetésével vív a nemzetközi békéért és biztonságért, a társadalmi haladásért, a szocializmusért. E jelentős évfordulón szívből kívánjuk önnek és a testvéri kubai népnek, hogy további kiemelkedő sikerek kísérjék munkájukat hazájuk felvirágoztatásában A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe, a szocializmus és a béke ügyének szol­a Moncada laktanya elleni támadás 30. gálatában. KADAR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; LOSONCZI PAL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; LAZAR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke évfordulója, a nemzeti felkelés napja al­kalmából a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsa, Miniszterta­nácsa és a szocializmust építő magyar nép nevében elvtársi üdvözletünket, szívből jövő jókívánságainkat küldjük önnek, a Kubai Kommunista Párt Központi Bi­zottságának, a Kubai Köztársaság Állam­tanácsának. Minisztertanácsának és a ku­bai népnek. * Hazánkban tisztelet és megbecsülés Az évforduló alkalmából Apró Antal, övezi a kubai nép haladó történelmi ha- az országgyűlés elnöke táviratban üdvo­gyománvait, népünk elismeréssel tekint a zölte Flavio Bravót, a Kubai Köztársa­Kubai Köztársaságnak a szocializmus épí- ság nemzetgyűlése elnökét. Táviratban tésáben elért eredményeire, forradalmi köszöntötte kubai partnerszervezetét a vívmányaira, amelyek el választ hatatlanok Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a a Kubai Kommunistái Párt politikájától. Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Ma­A magvar kommunisták, a magyar nép gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Köz­telies mértékben szolidáris a testvéri ku- ponti Bizottsága, az Országos Béketanács bai néppel, és támogatja azt a küzdelmet, és a Magyar Nők Országos Tanácsa. lárok. márvány berakások —. s közben újraélem az elmúlt napok eseményeit. Látogatás Poznanban, épp Hazaérkeztek Nicaraguából # Budapest (MTI) Szakali József, a Közpon­ti Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, az MSZMP KB tag­ja által vezetett küldöttség hazaérkezett Nicaraguából, ahol a Nemzeti Újjáépítés Kormánva és az FSLN or­szágos vezetősége meghívá­sára részt vett a sandinista népi forradalom győzelme negyedik évfordulójának ünnepségein. Nincs hasonlóság # M&nagua (AFP) A Símén Bilívar dél-ame­rok garázdálkodását. „Nincs semmi hasonlóság az egyko­nkai szabadsághős s/ületé- n n)Cara«uai somozista gár­^ii z.tórii„falt .1 disták és Salvadorban a senek 200. evlorduloja al­i,„i~, u+i Farabundo Marti Nemzeti kalmabol rendezett mana Felszabadítási Front között. Senki sem mondhatja, hogy az agresszió, amellyel Nicaraguának kell szembe­néznie, polgárháború." Hoz­zátette. hogy ha kell. a ni­caraguai nép fokozni tudja erőfeszítéseit a haza védel­mére. Washington (AFP) Dér Endre: Csodapók (Dokumentum-novella) Egyházak világtanácsa C Vancouver (UPI) A kanadai Vancouvérben 1 salvadori felkelést és a ni­vasárnap indián ünnepi szer- caraguai ellenforradalmá­tartásokkal színesítve meg­nyílt az egyházak világta­nácsának 6. közgyűlése. A háromhetes közgyűlésen a világ mintegy 100 országából 300 protestáns, görögkeleti és anglikán közösség veze­tői vesznek részt 450 millió hivő képviseletében. A 900 egyházi küldött es mint­egy kétezer vendég és meg­figyelő nyolc év óta először gyűlt össze a világ nem ka­tolikus keresztény egyházai­nak nevében. A küldöttek vasárnap nagyszabású megnyitó öku­menikus istentiszteleten ta­lálkoztak, amelyen Pauline Webb, a végrehajtó bizott­ság tagja mondott beszédet. Számba vette az 1975-ös nai­robi közgyűléd óta a világ­ban lezajlott nagyobb konf­liktusokat Bejrúttól a Falk­land-szigetékig, és önkritiku­san állapította meg. hogy az „egy házaknak sem tiszta a kezük e véres zűrzavar kö­zepette". Legkeményebb bí­rálatát a militarizmus el­len irányította. guai ünnepségeken Tomas Borge, a nicaraguai forra­dalmi kormány belügymi­nisztere figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy ha blokád alá akarja helyez­ni országát, egész Közép­Amerikát lángba boríthatja. Nicaragua kész a béketár­gyalásokra az Egyesült Ál­lamokkal, de ha kell, „visz- , szahúzódik a lövészárokba". Anthony i Quaintan, az Borge rámutatott, hogy az Egyesült Államok nicaraguai amerikai ílottaegységek ki- nagykövete az ABC televí­küldése a nicaraguai partok zióban nyilatkozva azt fej­közelébe. és a blokádmanő- tegette. hogy a Nicaraguára verek nemcsak Nicaraguát gyakorolt amerikai nyomás fenyegetik, hanem egész célja „módosítani" a sandi­Közép-Amerikát. Washing- nista rendszer magatartását, ton — hangsúlyozta — ha­misan hasonlítja össze a visszatéríteni úgymond ere­deti céljaihoz, a pluralizmus­hoz éa a demokráciához. Lengyel táj - magyar ecsettel A lódzi május elsejei van szó. akkor az állam — nyúlni látszik az idő. A ™ felvonuláson és az azt természetszerűleg — a „la- rengeteg élmény virtuálisan követő műsoros majálison borá"-ra. tehát a munkára olyan hatást kelt. mintha mintegy százezer ember helyezi a fő hangsúlyt. A a ténylegesnél jóval hosz­vett részt. A tüntetők pe- „dolgozzál" jelszó betelje- szabb ideig tartózkodtunk dig körülbelül ötezren le- sülése létfontosságú ténye- volna valahol. Az első na­hettek. Túlnyomórészt diá- ző a mai Lengyelország pok már szinte a régmúlt kok — köztük sok-sok kö- életében. Ebben állam és ködébe vesznek. Járom a zépiskolás —, fiatal mun- egyház tökéletesen egyet- nyári kastélv pompázatos kások. Szervezett oszlop- ért egymással. termeit — körös-körül min­ban vonultak fel, jelszava- * denütt korabeli bútorok, kat kiáltoztak. A rendőri Szerda reggel. Egy nap- festmények százai, selyem­szervek nem avatkoztak pal a közelgő pápai látoga. kárpitok, mennyezeti csil­közbe. Amikor a csoport a tás időpontja előtt. A Var­belvarosba ért. akkor in- só belvárosa felé vezető út­cidens nélkül feloszlatták, vonalak villanyoszlopain (Mint az itteniek elmond- már ott lobosnak a zász­ták. mintegy negvven-öt- lók. A pápai; a vatikáni és a hagyományos vásár mea­venezren tüntettek óssze- a lengyel nemzeti lobogó- nyitásának napján. Látoga­sen az országban a szük- kat egvmás mellett lenge- tás a magvar pavilonban segallapot ellen. .Ez a ti a kissé hűvös nvár ele- Kühtreiber József pavilon­szam elenyésző — bár fi- ji szél. A belvárost ezen a igazgató szíves kalauzolásá­gyelmen kívül természe- reggelen már nem lehet val. (A látogatást egri bika­tesen nem hagvható — ah- megközelíteni gépkocsival, vér és vilmoskörte-pálinka hoz a tömeghez képest. 'Nem mehetünk tehát el az tette még emlékezetesebbé, amely a má.ius elsejét m»g- óvárosba. Rendőrök állíta- már persze azok számára, ünnepelte. Országos mére- nak meg bennünket. URH-s akik szeretik a szeszt.) A tekben milliókról van szó. gépkocsikból szállnak ki, magvar kiállítási részleg — Elmondható tehát hogv udvariasan elmagyarázzák takarékossági és nem más kudarcba fulladt az a kí- az intézkedés céliát. Ha ókból — kisebb volt a ko­vülről és a belső tVegali- nem alkalmaznák ezt a rábbinál. ám a kiállított tásból szított törekvés, megszorítást, a fővárosban a-nvaa igen vonzó, nagv ér­amely a május else.iei lehetetlenné válna a köz— deklődést keltett a lengvel munkásünnep bojkottálását lekedés. szakemberek és a nagvkö. célozta . , . , . . zönség körében. A vásár No« „Ac-,1 v v 7' anAWi nvarl kaS" maga különben iól reore­Nos. végül is azoknak télv felé viszont még sza- zentálta, mennyire megszű­lett igazuk, akik azt ió- bad az út Wilanówba is n6ben v{m az a boikott solták, hogy a pápai látó- mindenfeleképp szerettem amelyet az Egvesült Alla­gatás nagvobb incidensek volna eljutni. Látni III. So- mok vezé, letével a nvugati nélkül zajlik majd le. Ami- bieski János pompás kas- hatalmak a szükségállapot kor II. János Pál 1979-ben télyát. amelvre. igaz. egv- keretei között konszolidáló­Lengyelországban járt, nvi- szer már vethettem futó Lengvel Népköztársaság tott gépkocsiban közieke- pillantást, 1971 októberé- eiien indítottak. S habar a dett, sétált az utcán. Most ben, egv borongós őszi ké- tőkés világból most keve­golyó- és robbanásbizos. ső estén, a díszes ková- sebb cég állított ki. mint különleges járművet hasz- csoltvas kapu akkor azon- annakelőtte. részvételi ará­nált, golyóálló mellénvt vé- ban zárva volt: sehol egv nvuk ígv is igen jelentős tettek fel vele. E biztonsá- lélek. A park lámpái bá- Volt. Különösen nagv sikert gi eszközök védelmező mi- gvadtan hunyorogtak. Kö- arattak bemutatott termé­nőségét — szerencsére — rös-körül a gruppok közt keikkel az angolok és az senki és semmi nem tette kanyargó utakon falevele- olaszok. próbára a? eseményekkel, ket hajkurászott maga előtt Beszélgetés Wladislaw tömegdemonstrációkkal a szél. Króllal. 1982 júniusában igencsak zsúfolt egv hét Most megelevenedik szá- alakult meg az országban során. Kisebb rendzavará- momra a lengvel történe- működő Lengvel—Magvar sokra azonban sor került lem. A számtalanszor fel- Baráti Társaságok Szövet­Varsóban és Czestochowá- osztott, újrafelosztott, maid sége. amely — poznani ban. Itt is a fiatalok kö- megint szétszabdalt Len- székhellyel ->- főtanácsot vettek el tömegbe verődöt- gvelonszág annyi szenvedés- választott. Jelenleg nvolc ten provokációkat. Az erők ről, gyásíről — és néhbl sf- társáságf szervezet mtntegv konfrontációiára azonban kerekről — tanúskodó tör- hétezer tagggal tartozik a nem került sor. ténelme.. föderációba. A baratsaai Ora et labora — hirdeti Közben az elmúlt napok munka lehetőségeiről be­az e-yházi tanítás. Imád- eseményei kavarognak fe- szelgetünk. Utána Krol kózzál es dolgozzál. Ami- iemben. Alig néhánv nap. meghív bennünket a laka­kor a lenevei vallásos bi- S mégis, mennyi, de menv- «ára. ebédre Tizenhat eme­vők millióiról es az egv- nyi minden történt! Azért 'etes szalaghazbar, laknak. ol k)„c L-árrlökolr- - l,,,lfrtlHÍ „ta 1 "Pe LUIiail (Folytatjuk) házzal bizonyos kérdések- is szeretem a külföldi uta. ben való együttműködésről kat, mert ilyenkor meg­Blokád esetére A Teherán (Reuter) Teherán meg fogja akadá­lyozni a Perzsa-öböl menti országok kőolajexportját, hu Irak blokád alá veszi az iráni olajszállító7 vonalakat, figyelmeztetett a teheráni rádióban vasárnap Velajati iráni külügyminiszter. Elő­zőleg az iráni parlament el­nöke — mint jelentettük — azt mondotta, hogy azért támadták Irak északi részét, mert ott jelentős olajmezők vannak. 17. — Na. beszélj, hol szedted föl ezt a kurafit? — bökött Gábor úr felé anyám, és most mór Gábor urat kezdte rángatni, aki önérzetesen el­lökte magától feleségét, amit soha nem tett vol­na mások jelenléte nélkül. Több se || kellett anyámnak. Két marokra szorítva rángatta elő Dusán háta mögül a redőnyhúzót, és csapkodni kezdett vele jobbra-balra, főleg Gábor urat igyekezett ettalalni, aki ekkorra már „erősnek" érezte magát, elkapta az anyám áltpl két ma­rokra szorított redőnyhúzót és teljes erőből meg­csavarta azt. Anyámnak mind a két keze csuk­lóban eltörött. Mentők jöttek, a klinikán begip­szelték a kezét, s másnap már jól érezte magát. Olyannyira jól. hogy a Mamának higgadtan ki­fejtette. a gverek szülésével iszonyú idegesség szakadt rá. Gábor úr pedig azért csalia füvei­fával mert elmaradt a menstruációja, úgv gon­dolja: ő már nem asszonv többé, pedig jobban kivan ia a férfit, mint bármikor eletében, és egyszerűen nem érti. miért kellett Gábor úrnak a everek. ha egyszer nem akar normális családi életet élni. Amit elmond Mamának. — úgy­mond — azt Gábor úr föl se tudia fogni: ..hisz­tériás". intézi el ót. kirámolja a kasszát és most már nem kártyázik, a nőkre költi, de miért?! Hiszen a szőke csoda is elmondta nemrég: azért fizette őt le Gábor úr, hogy vadakat híreszteljen róla... — Verseket fr hozzá! — fakadt ki anyám, aki elfelejtette másnapra a fiúsan lenyírt hajú lányt a gyilkos nézésével, mivel anyám úi életet akart kezdeni Gábor úrral, miután mindent meg fog vele beszélni. .. A Mama helyeselt, s bevonult a szobájukba. Faterka nedig nem köszönt vissza anvámnak. egyedül Gábor úr volt bűnbánó, csó­kolta anyám két bekötött kezét és térden állva fogadta, soha többé nem hoz lányt a vendéglőbe, viszont anyám is ígérje meg, nem közöl róla zöldségeket. Gábor úr tisztában volt anyám minden tervé­vel, s világos pillanataiban tisztában volt azzal is: nelküle semmire se menne. Így egy reszt be­letörődött abba a gondolatba, hogv anvám úi üz­let után nézett a gróf Benyovszky Móric utcá­ban. s terveiben továbbra is szerepeljen ő és családja. Ebbe annál könnyebben egyezett bele. minél többször hallgatta meg Mama kérését: — Menj el fiam. nézd meg az öcsédet. Jós­kát. .. , Gábor úr lehorgasztott fejjel bólogatott ilyen­kor. — Az asszony tud róla? — Tud róla. — Mindent tud róla? — Hét végén elmegyek majd hozzá a beszélőre. Teltek a hét végék. miközben anyám tiltako­zását hallottam időnként: — Hogy akarsz te jótállni érte? Fizetni akarsz érte. most. amikor kétlábra tudnánk állni?! Es a fiam?! Azt én szültem, és semmit nem hallok felőle, mit tudom én. él-e. hal-e. .. És ha a há­ború egvszer ideér, ahogyan te mondod? Én a sorsára hagvtam a fiamat, mint gyereket, te pe­dig egy felnőtt gazembert akarsz a nvakamba ültetni, csakhogv többen legvetek! — sziszegte, s minden hét végén elismételte a fentieket. Né­ha engem is emlegetett, mennyit dolgoztam és egv rendes ruhám sincs, soha még moziba se megvek. bezzeg Gábor úr! Az ezredes urékkal kártyázik, és fuccs az aznapi bevételnek... Nem tudom, mi volt Jóska bűne. a Mama sze­rint soha nem magáért lopott. . . Máskor meg azt mondta nekem Mama: „Jobb is. ha nem megv érte Ervin, hiszen nem lenne soha otthon, megint nem tudnám mi van vele. csak a ret­tegés. amikor a rendőrsée keresi. . ." Én őszinte szót szerettem volna hallani anyámtól, de Gábor úr megtiltotta anvámnak, hogy beszéljen elöltem Jóska múltjáról, s így olyanok lettünk anyámmal egymás számára, mint az idegenek. Anyám végleg csatlakozott a II11I11 az ICICRClIvn.. nilfOiu a „a Gábor családhoz, amit a Gábor család, a Mama '"í*., — Az öcséd? És mit kezdünk maid vele?! — A feleségéhez nem küldhetem vissza, nagy ringyó volt az mindig. A papát fogja majd he­lyettesíteni. — Így beszélgetett Gábor úr anyámmal. Anyám jószívű volt. Készségesen állt min­denki segítségére, ám most azonnal megjegyez­te: — És ha bennünket fog majd meglopni? — Nem érted? Nem magának lopott az so­ha! Katona volt, a haverok kedvéért lopott csirkét. — És azért tíz évet kapott? t — Statárium alatt? — Még le se telt a tíz év. — Jótállok érte, nevem már van, mondha­tom, a város tekintélyes adófizetői között va­gyok, teljes vagyonnal felelek érte. . Anyám nem vitatkozott Gábor úrral. Gábor úr pedig megcsókolta szüfeit, és megint elment Szegedre, a Csillag börtönbe, az öccsét elhozni. Az elet ment tovább. Gábor ur nem hiányzott az üzletből, hiszen azelőtt se lehetett ott látni. Anyám talán nem is bánta, hogy lesz még egy segítség, hiszen ha nem jön Gábor úr öccse, pincért kellett volna fogadnunk. A konyhában is két lányt foglalkoztattunk mar. Gábor mama főzött, nagyon jól főzött, fogadtunk mellé egy kézilányt és egy mosogatót. A mosogató egvben takarított is. a vendeglőt reggel ő hozta rend­be. Én kiszolgáltam. Remekül megtanultam fel kézben hordani a söröket, a borospoharakat és az ételeket is. Bevezettük azt a módszert, hogv mindenkivel azonnal fizettettünk. Gyors számo­ló voltam, nem hiszem, hogy bármikor téved­tem volna. Elég sok fiatalember járt hozzánk a városból — gondolom, még Brigitta szoktatta őket oda. Az egyik ilyen asztaltársaság többször odahívott tolmácsolásában a szemembe is mondott: — Mindenfelé női munkaerőt keresnek. Is­tenem. milyen fiatal vagy ... Te aztán minden­hová kellenél! De ha te annyira siratod a volt főnöködet . . . A hátam mögött úiabban azzal vádolt, hogv megettem a süteményt, amit eladasra vásárolt anyám, ö most megvédett: Mindannyiszor csak a legkötelezőbb szava­kat váltottam velük. Sok vendég volt. — Az előbb már fiz.ettünk egyszer magának — mondta az egyik göndör hajú, fiatal legény. — Téved. Maguktól nem kértem előre a pénzt. — De ha mondom, még kétszerre is fizettem. Számolja meg a pénzét, rá fog jönni, hogv ne­kem van igazam. Hogyan követelheti ketszer - Hát aztán! A tegnapit ette meg! Valamit lölem amit már egyszer kifizettem. annak is lehet talán * Gábor úr és a Mama többször emlegette Jóskát. — Lehet, hogy már beszélni is elfelejtett. Hagv. már abba — szólt rá egy idősebb, vasalt nadrágos tisztviselőforma. — Lálod, hogy nem tudsz vele összeveszni. (Folytatjuk.) _

Next

/
Oldalképek
Tartalom