Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-26 / 175. szám

Kedd. 1983. július 26. Szalah KhaSaf látogatása Közönségdíj a pécsi vásárról Szalah Khalaf (Abu Ijad)­nak, a Palesztinai Felszaba. dításj Szervezet nemzetköz! kapcsolatokért felelős veze­tőjének, az El Fatah K3 tagjának vezetésével palesz­tin küldöttség tartózkodott hazánkban. Szalah Khalaf találkozott Óvári Miklóssal, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjával, a Központi Bizottság titkárával, továbbá megbeszéléseket folytatott Horn Gyulával, az MSZMP KB külügyi osztályának ve­zetőjével, Nagy János kút­ügyminisztériumi óllamtit kárral. Kamara János bel. ügyminjsztériiíml államtit kárral, és Cetre; Róbert kül­ügyminiszter-helyettessel. A palesztin küldöttság eluta­zott hazánkból. (MTI) Javult a Velencei-tó vizének minősége Stabilizálták a Velencei-tó vízháztartását, tervszerű iszapkotrással, nádirtással és a partszakaszok korszerű ki­építésével jelentősen javí­tották vizének minőségét — hangzotatták hétfőn Gár­donyban. a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, illetve az Országos Vízügyi Hivatal vezetőinek közös sajtótájékoztatóján. A két főhatóság közös vizsgálata, mint a továbbiakban el­mondták. azt ls kimutatta, hogy a pátkai és a fehérvár­csurgói víztároló megépítésé­ve], a vízfolyások, csator­nák rendezésével olyan erő­teljesen stabilizálódott a Ve­lencei-tó vízszintje, hogy az ingadozás ma már még ká­nikulában sem éri el a 60 centimétert. A nagyszabású rendezési munkálatok során eddig 7.2 millió köbméter iszapot emeltek ki, és 300 hektár nádast irtottak ki a tóból. Tiz-nhét kilométer hosszú­ságban készült partvédő mű, öt hajó- és nyolc csónakki­kötőt alakítottak ki. A tó­parti kommunális beruházá­sok is a vízminőség védel­mét szolgálták: a szennyvíz­tisztító művek napi kapaci­tása eléri a 2500 köbmétert, és összesen 52 kilométer csa­torna épült. A /sajtótájékoztatón kije­lentették azt is, a 15 kör­nyékbeli mezőgazdasági nagyüzem 44 állattartó te­lepén, a tó vizének védel­me érdekében 1990-ig, a székesfehérvári Szabad Élet Termelőszövetkezetben ered­ményesen alkalmazott kör­nyezetkímélő hígtrágya-keze­lési eljárást kell bevezetni. Ugyancsak hat éven belül el kell végezni a környék szán­tóföldjének meliorációs, ta­lajjavító munkálatait is. * A 9. Pécsi Ipari Vásár zá­rónapján, vasárnap osztották ki a közöaség és a fogyasz­tók tanácsának díjait, va­lamint a kereskedelem ér­deklődését legjobban felkel­tő termékek gyártójának já­ró különdíjakat. A vásár látogatóinak sza­vazatai alapján közönségdíj­jal jutalmazták — többek között — a Csongrád megyei Gabonaforgalml és Malom­ipari Vállalatnak a vásá­ron kiállított termékeit. A 9. Pécsi Ipari Vásár ta­pasztalatait összegezve el­mondható, hogy az idei ki­állítás mérete és színvonala egyaránt meghaladta a ko­rábbiakét. A magyar—jugo­szláv határ menti árucsere­kapcsolatok fontos fórumá­nak számító termékbemuta­tóra az ország Pécstől tá­vol eső megyéinek vállala­tai és szövetkezetei is el­hozták legújabb árucikkei­ket. s a jugoszláv kiállítókat képviselő eszéki Osijek Ex­port—Import cég négyszáz­millió forint ^rtékű árucse­réről kötött üzleti megál­lapodásokat a hazai külke­reskedelmi vállalatokkal. A gyártók, a kereskedők és a j vásárlók legrangosabb du­nántúli találkozója a termé­kek bemutatásán kívül egy­re fontosabb Szerepet tölt be a hazai áruforga'om szer­vezésében, az üzleti kapcso­latok kialakításában és meg­erősítésében. amit a belföldi megállapodások számának idei gyarapodása is igazolt. Kérdések a reménybeli jövőnek Napirenden: a nemesítés és a növényvédelem Nemzetközi tanácskozás a napraforgó-termesztésről A napraforgó termesztésé­ről kezdődött nemzetközi tu­dományos tanácskozás hét­főn Szekszárdon, a Babits Mihály megyei művelődési központban. A háromnapos konferencián mintegy 300 mezőgazdasági és élelmiszer­ipari szakember vesz részt, a hazaiakon kívül kilenc or­szágból. A tanácskozás első nap­ján. amelyen Soós Gábor, a Magyar Agrártudományi Egyesület elnöke, nyugal­mazott. ál'arr.'iikár elnökölt, a többi között elmondták, hogy a világ napraforgó­termelése az elmúlt évri­zedben erőteljesen fejlődött, s igen kedvezőek a táv­latai is. Hazánkban is je­lentősen növekedett a termő­terület és a terméshozam, a magyar napraforgó-termesz­tés az utóbbi években a világ élmezőnyébe került. A hektáronkénti terméshozam tekintetében 1977-ben világ­viszonylatban a tizedik, 1981­ben pedig már a hatodik helyen álltunk. Ez jelentós mértékben a gabonatermesz­tésnél használt nagy telje­sítményű gépek alkalmazá­sának. a termelési rendsze­rek tevékenységének köszön­hető. A 60-as évek elején a nagy olajtartalmú szovjet fajták elterjesztése hozott fordulatot h'azánk napra­forgó-termesztésében. az olaj hozam az előző időszak­hoz képest megkétszerező­dött. Ezután megjelent az első nagy 'olajtartalmú ma­gyar . napraforgófajta: a GK—70-es is. A fajtaváltás harmadik szakasza öt éve kezdődött.1 és jelenleg is tart. s a hibridizáció to­vábbi nagy fejlődést hoz a hazai napraforgó-termesztés­ben. Jelenleg az egyik leg­fontosabb feladat az eseten­ként járványszerűen pusz­tító gombabetegségek elle­ni eredményes védekezés megszervezése; A konferen­cia egyik fő célja az ezzel kapcsolatos teendők megvi­tatása. A tanácskozás résztvevői kedden két szekcióban a napraforgó termesztésének és nemesítésének, illetve nö­vényvédelmének tennivalóit tárgyalják meg. szerdán pe­dig gyakorlati bemutatókon vesznek részt. A konferenci­át a Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület és a hazai napraforgó-termesztésben élen járó ksze szekszárdi növénytermelési rendszer szervezte. (MTI) — Ifjúvezetök, vöröskeresztesek a KlSZ-iskolán A mit a megszámlálhatatlan napi ese­ményből az emberiség emlékezete idéz fel újra meg újra, s őriz meg évtizedekre, évszázadokra, abból áll ösz­sze — már nem annyira a kortársak', a szemtanúk, a résztvevők, mint inkább utódaik szómára — a világtörténelem. De kezdünk már beleunni a „történelmi'' jel­zőkbe. Annyi „történelmi jelentőségű" ese­ményben volt részünk, hogy szinte, betöl­tik a napjainkat. Vajon azelőtt is ígv volt? Saját korukat elődeink is — merő fontoskodásból vagv elfogultságból —r olyan világtörténelmi fordulópontnak tar­tották, amelyben minden nagy. jelentős, soha nem volt. esemény ott sűrűsödik, any­nyira, hogy még a köznapjait is történe­lemmé avatja majdan az idő? Örök emberi illúzió? Mint érdekelt fél, aki szintén olyan korba született bele, amely igényt tart a nagv időt. a korszakváltást, a történelmi fordulópontot megillető jelzőkre, nem vagyok ennek a kérdésnek az eldöntésé­re sem alkalmas, sem illetékes. Marad tehát számomra is a leginkább kínálkozó — mondhatnám: történelmi — alapállás: az esendő elfogultság a saját korom iránt. Néhány százezer év óta az emberi nem létezéséhez a fennmaradásért folytatott egvmás elleni öldöklő harc is hozzátarto­zott. A gvilkos. pusztító, kegyetlen hábo­rúk a mindenkori szerelésükkel: a hajda­ni bunkótól a mai neutronbombáig, a ve­gyi és a biológiai fegyverekig. Mostanában érünk el ahhoz a világtör­ténelmi pillanathoz, amikor és amelytől kezdve a fennmaradásért nem lehetséges tovább a legkorszerűbb fegyverekkel harcba szállni. Csakis a fennmaradás ellen lehet. A hajdani bunkó mai változata kinőtte az ember kezéből, mióta sikerült akkorá­ra növeini n hatásfokát, hogy vele szem­ben immár, aki ütésre lendíti — a táma­dó is — védtelen. Ha valami, hát ez fordulatot követel a világtörténelemben. Akár így fogalmazhatom: a világtörté­nelem nem is folytatódhat másként — csak fordulattal. Bizonyosra vehető, hogy ez a felisme­rés tárgyalóasztalhoz kell, hogv ültesse az egymással küzdő népek, világrendszerek képviselőit. A mindennél e'.őbbrevaló kö­zös érdek fölismerése: gondoljuk el. mióta ember él. soha nem volt még közös ér­dek a Földön a végleges fegyvernyugvás. S éppen a legerősebb hadakkal, a legkor­szerűbb haditechnikával rendelkező ha­talmaknak ném visít érdekük. 1 Ma pedig létérdek, s éppen a legkor­szerűbb fegyverek nyugvása: mindennél előbbrevaló. Idáig hallom a tamáskodó megjegyzé­seket: mi minden lehet még! És a perifé­riák? Az „elavult" klasszikus fegyverek? Jogos aggályok. Tételezzük fel mégis a lehetséges legjobb esetet. Ennyi vagv annyi — lehet: a reméltnél több — idő múlva, ilyen-olyan — lehet: pusztító — kitérők utón megvalósul a Földön a fegy­verek végleges békéje. A világrendszerek nyilván továbbra is szemben állnak egymással. S éppen ma kissé merevebben. A mások rovására •elő­nyöket szerezni — az efféle agressziónak ellenállni; a történelmi begyűjtött előnyö­ket megőrizni, sőt növelni — a történel­mi hátrányokat ledolgozni; támadni — védekezni: mindez látható ideig napiren­den marad abban a reménybeli jövőben is. amikor nem lehet tovább érv az ösz­szekülönbözések eldöntésére az ügyeletes légkor . erűbb bunkó. Tehát „diplomáciai úton" rendezik majd a koF;f ":tusokat? Meglehet, diplomáciai úton, de számít­suk be: önmagában a diplomácia nem erőforrás. A diplomata csak ilyen-olyan erőtértyezükktíl a háta mögött ülhet jó eséllyel a tárgyalóasztalhoz. Korszerű e Tényezőkkel a háta mögött. Már napjainkban is fölsejlik, hogyan bizonytalanodnak el azok a politikai irányzatok, amelyek háborús fenyegeté­sekre — avuló erőtényezőkre! — alapoz­ták taktikájukat, diplomáciájukat. De vajon mik lesznek az áhított jövő korszerű erőtényezői — ismétlem, már csak a gondolati kísérlet kedvéért is ve­gyük a legjobb esetet: a tömegpusztító fegyvereket megsemmisítik, idővel a tank meg a nehézbombázó is múzeumba kerül, a lándzsa meg a páncéling mellé, ám a küzdelem az emberi világban folytatódik (gondoljunk csak egyetlen hadszíntérre: a világrendszerek — szocializmus, kapita­lizmus — összecsapásaira. versenyére, gyürkőzésére a fennmaradásért — a győ­zelemért) — mik lesznek ebben a küzde­lemben a leghatalmasabb erőforrások? Vajon mennyiben a gazdasági sikerek? Az egv főre jutó nemzeti jövedelem? A termelékenységi mutatók? A minél na­gyobb arányú foglalkoztatás, a minél ki­sebb arányú munkanélküliség? A népes­ség fogyását is. túlszaporodását is meg­előző népesedéspolitika? Avagy lehetsé­ges. hogy a gondolat veszi át a főszerepet a nemzetközi porondon, az ellentétes tö­rekvések eljövendő ütközeteiben? A tá­bornok helyét a tudósok — filozófusok, biológusok, közgazdászok? A haditechnika helvét a hírközlés — sajtó, rádió, tele­vízió? V agv ezeknél a sémáknál sokkal­sokkal bonyolultabban, nagyobb áttételekkel alakulnak majd ki a háborúktól végleg szabadulni akaró világ leghatalmasabb erőténvezői? A műveltebb kerekedik felül, mint a történelemben is annviszor. miközben hallgattak a fegy­verek? Hadseregek helyett a vonzóbb esz­mények hódítanak? Vagv éppenséggel nem a pillanatnyitag vonzó eszmények, hanem azok, amelyek próbára tesznek.' megédzenek. hitet. erőt. életkedvet adnak? Va.ion a fejlettebb demokratizmus lesz a legbővebben buzogó erőforrás, az ámelv a kizsákmányolástól és mindenfajta kiszol­gáltatottságtól a Iegtoliesebben mentesít? A jó államoolgári közérzet? A szociális igazságok kimeríthetetlen arzenálja? Elő­relátó politika, amelyet az emberi hala­dás újra meg újra igazol? Korai volna még ezekre a kérdésekre erőltetni a választ. De hogv komolvan elgondo'kozzunk ef­féle kérdéseken és a lehetséges válaszo­kon — azt hiszem, annak már itt az ideje. v Fekete Gyula Jégverés és felhőszakadás Kellős közepén a szünidő­nek is helyes gondolni a szeptemberi tanévkezdésre különösen azoknak a diá­koknak, akik nemcsak ta nulni járnak az iskolába, hanem a köz javát szolgáló tisztségek betöltésére is vál­lalkoznak. A gyermek- és ifjúsági mozgalom Csongrád megyei vöröskeresziesei és ifjúvezetői például éppen tegnap, hétfőn gyülekeztek az újszegedi KlSZ-iskolán, Készülni az új mozgalmi év feladataira, megbeszélni te­endőiket. A Csongrád megyei Vö­röskereszt vezetőségének irá­nyításával 40 középiskolás egészségör ismerkedik ezen a héten a Vöröskereszt VI kongresszusának határoza­taival. különösen azokKal a pontokkal, amelyeik' az. ifjú vöröskeresztesek fel­adatait taglalják. A doku­mentum feldolgozását elő­adások. konzultációk kereté­ben végzik. A középiskolás kórosztály­hoz tartoznak, le az általá­nos iskolai gyermekmozga­lomban dolgoznak az ifjú­sági vezetők. Közülük 120-1 n vesznek részt a Csongrád megyei Úttörőelnökség által rendezett felkészítő tábor­ban. A diákéiet figyelme már az elmúlt tanévben is fokozottabban fordult az ifivezetök felé. Ugyanis a megrövidített tanítási hét bevezetése óta természetesen szaporodott iskolai elfoglalt­ságuk, zsúfoltabbá váltak, napjaik is. Félő. e nagyobb megterhelés miatt keveseb­ben vállaliák az egyébk'érit szép megbízatást, az úttörők, kisdobosok mozgalmának vezetését. A vöröskereszte­sekhez hasonlóan az ifiveze­tők is előadásokon, vitákon beszélgetéseken _ tisztázzák hogyan tudnak helyt állni a? új körülmények kösfitt. s szeptembertől milyen felada tok megoldásával tudnak hozzájárulni a gyermek­mozgalom sikeréhez. Ítéletidő tombolt Szek­szárdon, és környékén va­sárnap. a kora esti órákban. A két óra hosszáig . tartó felhőszakadás közben jégve­rés zúdult a városra és a környező szőlődombokra, összesen mintegy húsz négy­zetkilométernyi terület szen­vedett jégkárt. Cseresznye, majd dió nagyságú jégdara­bok hullottak húsz percen át, egyre sűrűbben. Fehér lett a föld. és a jégrögök sokáig megmaradtak a parkok fü­vén. A jég sokhelyen leverte a szőlőt, zöld fürtök borítják a talajt. Különösen a város nyugati és déli részén hú­zódó szőlőültetvények ká­Gázvezeték-fektetés a Körös-mederben A kardoskúti és az endrő­di gázmezőket összekötő mintegy 40 kilométer hosszú vezeték 70 méteres szaka­szát hétfőn fektették le a Hármas-Körös medrében 9 Mátraaljai Szénbányák Vál­lalat ecsédi bányaüzemenek szakemberei. A nagy pontosságot össze­hangolt munkát igénylő műszaki feladatot jól elő­készítették. így a csőkígyó vízalatti fektetése zavarta lanul ment végbe. A csövek fektetéséhez szükséges vája­tot a Folyamkotró Vállala" készítette, és a munka vé­geztével a vezeték befedé­sét is a vállalat kotróhajói végezték. Az építők jól szá­moltak azzal, hogy ebben az időszakban az alacsony vízállás megkönnyíti a mun­kát. (MT« rosodtak: a Remete-dúlő, to­vábbá a csatári rész. Legutóbb 1961-ben vo'.t ilyen hatalmas felhőszakadás Szekszárdon, de jégeső nél­kül. A városban vasárnap este óta szakadatlanul s/.ivaty­tyúzzák a tűzoltók és a vá­rosgazdálkodási vállalat dol­gozói a borospincékből és házak alagsoraiból a vizet. A tűzoltókat 60 házhoz hív­ták .sürgősen, ök hat mo­toros fecskendővel álltak munkába. A város távfűtő­hálózatának beton védőcsa­tornáiból és aknáiból nét­főn egész nap szivattyúzták az iszapos vizet a városgaz­dálkodási vállalat dolgozói A járdákról rengeteg gaiy­lyat és levelet takarítottak el a köztisztasági alkalmazot­tak. A villanyszerelők is éjjel­nappal dolgoztak. Szakadó esőben kezdték a munkát. Szekszárdon két helyen megsérült a 20 kilovoltos ká­bel, ezenkívül Szekszárd és Bátaszék között, valamint Tolna és Fadd térségében volt több helyen transzfor­mátor- és szigetelősérülés. A javítások a hét közepéig tar­tanak. Hétfőn reggel megkezdték a szemléket a megtépázott szőlőkben, ahol az erózió is károsított, hiszen 2 óra alatt 66 milliméteres eső ömiött Szekszárdra. (MTIJ Czófeei­centenárium Hétfőn Szentendrén ülést tartott a Czóbel-emlék,bizoit­ság. Mint bejelentették. a centenáriumi - emlékünnep­ségek szeptember 2-án, a művész rézkarcaiból és kül­földről hazahozott alkotásai­ból a Vigadó Galériában megnyíló kiállításával kez­dődnek meg. Ezt követően a Magyar Nemzeti Galériában, Nagykanizsán, Ráckevén és Szentendrén nyílik Czóbel­emlékkiállítás. Az évforduló alkalmából a Corvina Kiadó képeskönyvet ad ki, és meg­jelenik majd egy mappa 's Czóbel Béla rézkarcainak utánnyomatából. Az ünnepi alkalomból a Képzőművésze­ti Alap Kiadó Vállalata ké­peslapokat. a Pest megyei múzeumok igazgatósága em­lékkönyvet, a Kossuth Ki­adó minikönyvet, a posta pedig emlékbélyeget ad ki. Varga Imre szobrászművész Czóbel-plakett készítésére és a festőművész mellszobrának megmintázására kapott meg. bízást. A tervek szerint a Magyar Nemzeti Bank 100 forintos alpakka emlékpénz kibocsátásával tiszteleg majd a művész emléke előtt. Czóbel nyomában címmé'. film is készül. Emléktáblát helyeznek el a festőművész Kelenhegyi úti műtermében, valamint a szentendrei Czó­j bel Múzeumban. ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom