Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-14 / 165. szám
Csütörtök, 1983. július 14: Szovjetunió Élelmiszerprogram Az élelmiszerprogramban az elmiiLt évet sajátos főprobanak kell tekinteni. Az iden már teljes lendülettel folyhat a határozatok megvalósítása. Az új gazdasági év egyik legfontosabb intézkedése: az állami begyűjtési szervek által a koiüekü'v part&ztgazdasagoktól és szovhozoktól felvásárolt legfontosabb mezőgazdasági teimékek — a sertéshús, a marhahús, a tej, a gabona, a cukorrépa, burgonya, zöldségfélék — nagykereskedelmi árának a növelése volt. Január elsejétől kezdődően a rossz adottságok között, valamint a veszteséges es alacsonyjövedelmezöségű gazdaságokban termelt áru kiért árkiegészítést fizetnek (országos viszonylatban 16 milliárd rubelt évente). Ezt az árkiegészítést az állam adja. Jelentősen növekszenek a beruházások azokban az ágazatokban, amelyek a szállításért, a mezőgazdasági termékek tárolásáért, feldolgozásáért és az értékesítésért felelősek. A beruházások átcsoportosításának célja: a földektől és az állattenyésztési telepektói az üzletek pultjáig vezető úton csökkenteni a mezőgazdasági termékek veszteségét, és megtartani minőségüket. Befejeződik az agráripari komplexum irányításának reformja. Így kedvezőbbek lesznek a feltételek az önálló gazdasági elszámoláshoz és az ösztönzési módszerek bevezetéséhez. 1983-ban a húsipari termékek termelése, 6,1 százalékkal növekszik, « vajféleségeké 8,4 százalékkal a sajté 6,8 százalékkal. Növelni kíváHják a kolbászáruk. a konzervek, és más tejből készült termékek előállítását is. Azokét a termékféleségekét, amelyeknek a hiánya ma még különösen érezhető. Lev Voszkrenenszkij BombahorotváRók Hol vannak már azok. akik a második világháború bombáit kitalálták? Akik összerakták? Akik a gyújtószerkezetet beieszerelve elevenné tették a halálosztó gépezetet? Akik repülőre akasztgatták. és akik a kioldó gombot megnyomták? Akik soha meg nem tudták, hánvan pusztultak el ártatlanul? Többségük talán már nyugszik békében. Dante a Pokolnak melvik rondabugvrába tette volna bele őket? Amit alkottak, abban is volt selejt. Ledobták a bombát, nem mind robbant föl. Áldásos tévedés, mondjuk rá most. Megmaradt az a ház. amelviknek a terv szerint porrá kellett volna válnia lakóival eavütL A háború nem az áldások kora. akik kitalálták. petéző állatokról vehették a mintát. Azok is milliószámra tolják a petét, hogv akkor is beteljesüljön küldetésük, ha a millióból csak kettő kel életre. Dobtak annvi bombát. hogy a ház, a híd. a gyár, a vasút akkor is pusztuljon, ha fele se robban. Földbe került a legtöbb selejt, mint ahogv földben van alkotójuk is talán. Ami akkor áldás volt. konzervált veszedelem lett. Egy eltévedt ásónvom föl tudia csiklandozni őket, egv játszadozó gyerek ki tudia szabadítani belőlük a szunnyadó pusztítást. Tűzszerészeink még mindig nem aranykincsek után kutatnak ráérő jókedvükben. Még mindig nem tudjuk, mekkora szavatossági idővel dolgoztak a fegyvergyárak. Újszegeden, a régi vasúti töltés elbontásánál bombaborotválók dolgoznak. Szennv vízgyűjtő főcsatorna átemelő szivattyúinak készíti a helyet Telekdi Károly és Kopján Imre. Egyikük itt volt már afekor is, amikor elkezdték a munkát. — Számítottak rá? — Aki a földbe belenyúl, annak számítania kell rá. vasúti híd volt itt állomás is. ezeket a helyeket verették legjobban Árkot, ástak kábelfektető1 nek. abban találtak egv lövedéket. Megakadt az ásó. ejnye, mi a fene lehet ez? Arrébb bökik, ott is. Valami vas, az biztos. Körültapogatják, kibontják. — Mint. a hathetes kismalac. úgv feküdt az árokban. Láttam a saját szememmel, benne volt a pillanatgyújtó. Ki tudia. miért mondiák mindig kismalacnak? Amikor Miskolcon találtak. az is kismalac volt. Amikor idétlen heccként valahol valaki beviszi a főnök irodájába. és ráteszi az asztalra, hadd rázza ki a hideg veríték, akkor is kismalacot visznek Sátáni vigyor a Sátán árnyékában. Nagv sz.erencse mégis, hoPv az első napokban rátaláltak. Azonnal leállították a munkát, és átszervezték. Amit kotróval vagv markolóval igen rövid idő alatt ki lehetett volna szedni, hónapok alatt gyalulta a hernyótalpas nagy traktor. Övatos a két. ember, mintha tojásokon járna, deésztveszeitően rossz a hasonlat, mert a tojás nem szokott robbanni. Elindul a nagv traktor, vékonyka réteget gyalul le a földből, és kupacba tolja. Jön utána a katona, csipogó szerkezetével vallatja a következő réteget Érzékeny a műszer, az apró szeget is kimutatja. Éppen ilven érzékeny kell ide. Ha a tévedésnek morzsánvi esélve lenne csak, akkor se kötne a világ legnagyobb biztosító cége se életbiztosítást az itt dolgozókkal. Ez is olvan szakma, hogy tévedni lehet de nem szabad. A borbélyok állítólag úgy tanulják a szakmát, hogy léggömböt borotválnak. Ha bevágják, oda a léggömb. Hozzájuk hasonlítanám most a föld gvalülőit. a bombák borotváiéit, de csicsergő játék csak a hasonlat. Aki itt bevág, már nem tanul többet Hihetetlenül hosszúra nvúlik a szivattvúteleD helyének elkészítése, mégse sürgeti senki. Nem hoznak óriási reflektorokat. hogv éjjel is dolgozhassanak, még két műszakot se szerveznek. A7 ördög és a bomba nem alszik, csak megbújik lehet, hogv egvet se találnak ezután. Az lenne a jó. Visszafelé pörgetve megszólalhatnak majd a mindig okosok, hogv kár volt mindjárt megijedni. Talán nem hallgat rájuk senki akkor se. Ha a vasúti töltést, lehámozzák a föld színéről, kilenc méterrel mennek még lefelé, és hatalmas árikot ásnak a Tisza árterén is. Csak lassan, okosan! Óvatosabban, mintha léggömböt borotválnának hatalmas traktorral! • Horváth Dezső r eflektor Több baleset — fokozott közúti ellenőrzés Pályázat a gazdasági alkotómunka fejlesztésére A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének műszaki közgazdász szakosztálya, e Magyar Kémikusok Egyesülete és az Ipari Minisztérium pályázatot írt ki a közgazdasági tevékenységben réjíő szélesebb lehetőségek feltárására, műszaki-gazdasági szemléletű alkotómunka segítésére. A legfeljebb 26 gépelt oldal terjedelmű pályázatok foglalkozhatnak a teljes kutatás-fejlesztési, beGalambászat Hagyományok Tápén Az 1940-es évek végén szinte minden tapai család tartott galambokat. Főként a fölvégiek kedvelték, de a tigerhaliak között is akadt néhány galambász. Balint Sándor a szegedi galambászokról írta, hogy: „ ... a galambászat a szegedi férfivilágnak alighanem a legnagyobb: kártyánál és bornál, dohányzásnál és futballmérkőzéseknél is tüzesebb szenvedélye, amely hatalmában tartja a társadalom minden rétegét: munkást és iparost, tanult embert es parasztot, szegényt és gazdagot." Tápén is hasonlóképpen állunk a galambászatta! Am addig, amíg a szegedi nép a galambokkal foglalkozókat nem tartotta „mögélhetős embörüknek", addig a tápaiak kedvelték, tisztelték a vele bajlódókat. Mert a galambokkal, ha betegség taniadta őket — meggyűlt a bajuk. A himlőt vízben oldott rézgálicos ronggyal dörzsölgették, a szájfájást sós zsírral kenegették, a diftériában szenvedő galamb torkát pedig petróleumos tollal ecsetelték. A szögediek azért kifogásolták a tápaiak galambászkodását, mert hogy „éppen azok foglalkoznak vele, amikor alig 'van kenyér mellé valójuk? Nem hogv dógoznának!" Elengedte füle mellett a folyton kötekedő szógedi sértései^ a tapai ember, akiről amúRV mindenki tudta, hoRV amellett, hogv galambősz, becsülettel él és dolgozik. Igaz. a szenvedélyesebbek, ha ebeid közben az ablakoa át őgyelgő vagy kódórgó galambot láttak, ott hagyták az asztalt, és kihajtották a padlásról sajátjukat. hogv azzal tetőre csalják az idegen galambot; ha sikerült cserénybe csalni, megfogták. A tápaiak a cserényes fogáson túl lépeléssel is foglalkoztak. A megfogott galambot becsukták: szoktattak elpároztatták. Ha a fiókák már tollasodtak, akkor a fogott galambot kieresztették. hátha nem megy vissza volt gazdájához. De bizony — főként az öreggalambok — visszamentek. Aki nem galambászkodik. annak sejtelme sincs arróL mennyi nagy élvezetet ád egy-egv fölhaitás. vagv az idegen galamb megfogása. A galambok között a bécsi a purcli. — Tápén püszli — a szegedi, az úgynevezett keringő fajta, amelyek falkában szállnak föl. olykor másfél ezer méter magasságba. és ott keringnek) hosszú órákon át. „Mindöm falkába van vetös. amelyik ki-kiválik. föiiebb repül a többinél, aztakkor úgy büssengöl vissza közébük." Régi tapai nagv galambászok — Gergő Pista. Vincze Flóri. a Kuszti-gyerekek. Muszka Janika. Kusza Miska, a Csusz és az Arany, valamint a Kószó-gyerekek és a többi tápaiak — elsősorban ezeket a magasan repülő fajtákat szerették: a bécsit. a purclit és a vadóckeveréket. Szombaton és vasárnap összegyűltek valamelyikük udvarán. beszélgettek de egyik szemükkel mind az eget lesték. Ha ögyelgöt láttak, hazaszaladtak. kihajtottak, hátha sikerül a fogas. Különösen a hanóvert. a sturtlit. a pörtlit. a postát. a hátasokat és a csíkosakat lesték. és ha tehették — olykor egymásét is — meglógták. Egyik alkalommal Kusza Miska megfogta a Kuszti-gyerekek fésűs feketehátúját. Miska csak két vöröshátúért vagv ugyanannyi örvösért volt hajlandó visszaadni. Nem sokkal később az egyik cseregalambot megfogta Gergő Pista. Lelépezte. Hogy a galamb visszakerüljön Kuszához. egy feketehátú kannal jelent meg Gergőnél, akinek éppen az hiányzott, s ezt Kusza jól tudta. Sokan a padláson tartották a galambokat. mások a ház eresze alá dúcokat ácsoltak. Csak kevés helyen volt áaasos galambház. amit az udvar közepén állítottak föl. Az ágasra, hogv a macskák ne tudjanak fölmászni. tüskés olajágat vagy bádoglemezt tettek. A mai Tápén kevés galambász van. közöttük is alig akad a hagyományos értelemben vett vérbeli. Csupán néhányan foglalkoznak röptetéssel. egves családok pedig húsgalambokat tartanak inkább. Idős tápai galambásztól hallottam, hogv a iégi lánvos anya galambszívet tört. azt belesütötte a kalácsba, avval kínálta meg a legényt, akit lányának kiszemelt. ifj. Lele József szerzési, termelési és értékesítési folyamattal, a vállalatok közötti kapcsolatokkal. vagy olyan vállalati szintű közgazdasági területekkel, mint a piaci prognózis, készletgazdálkodás, anyagtakarélcosság, bérezés, eszköz- és pénzgazdálkodás, hitel, és árpolitika. Bárki egy vagy több pályamunkával is részt vehet, egyenlő színvonal esetén előnyt élveznek azok a pályázatok, amelyek az elvi elgondolásokon túlmenően a gyakorlati megvalósítását is tartalmazzák. A jeligés pályázatokat a Magyar Kémikusok Egyesülete címére (Budapest, VI.. Anker köz 1. 1368), három példányban kell beküldeni 1983. október 30-ig. Megfelenik a íiagykunsági krónika Győrffy István néprajztudós, etnográfus születésének jövő évi centenáriumára készül szűkebb hazája, a Nagykunság. A tájterület városainak és nagyközségeinek összefogásával az évfordulóra megjelenik Nagykunsági krónika című munkája. E híres, első ízben 1922-ben napvilágot látott alkotása a pusztai pásztorélet Győrffy Istvánra jellemző pontosságú és szépségű leírása. A szerző művét később kibővítette, átdolgozta. A centenáriumi kiadvány az 1941-ben megjelent második kiadás alapján készül. Az illusztrációi korabeliek lesznek. Azok a rajzok díszítik majd a kötetet, amelyeket annak idején Benyovszky István készített a kötet Szilaj pásztorok című fejezetéhez. A krónika szerkesztője Bellon Tibor, a karcagi Győrffy István Nagykun Múzeum igazgatója. A Csongrád megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnökségének legutóbbi ülésen hangzott el az MKBT titkárának előterjeszteseben a következő megállapítás: „IWár megszoktuk az luoööi években, hogy az elvégzett munka mennyiségi m utalói a balesetek poziito alakulását — csökkenését — is jelzik. Ilyenkor, az első félév aclalainak ismeretében a balesetek csökkehc séről, vagy minimális emelkedéséről szoktunk számot adni. Sajnos, az év első öt hónapjának baleseti adatai elszomorítóak." Az elnökségi ülés időpontjában még csak az első 5 hónap statisztikai adatai voltak ismertek, amelyek 29 százalékos balesetnövekedést mutattak az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva. Az eltelt idő óta teljessé vált a kép az egész félévről, ami lényegében ugyanolyan kedvezőtlen. mint egy hónappal ezelőtt volt. Az első hat hónapban ugyanis 345 baleset történt megyénk úthálózatán, közülük 24 halálos, 158 pedig súlyos, illetve 163 könnyebb sérülésekkel végződött Az emberéletet követelő karambolok 42,1, a súlyos sérülésekkel végződöttek pedig 17,9 százalékkal növekedtek. A legtöbb bajt ezúttal is a személygépkocsi-vezetők okozták, az összes baleset több mint egyharmadát (125 alkalommal). Ez egyben több mint 25 százaiékos növekedést is jelent. Évek óta emelkedik a segédmotorokkal, illetve kerékpárokkal közlekedők baleseteinek száma, s ez a tendencia ebben az évben sem változott eddig. Igaz, a városi közlekedésben egyre többen térnek át ezeknek.. az árban és üzemeltetésben is legolcsóbb közlekedési eszközöknek a használatára, azonban e tény sem lehet elfogadható érv a baleéetokozók számának kimutathatóan nagyarányú növeifedésére. Általános jelenség például, hogy azok. akik. autót vezetve betartiák a KRESZ valamennyi előírását, és sok éves vezetési gyakorlatuk során többé kevésbé már elsajátították a defenzív közlekedéselméletet is, kerékpárra ülve szinte a legelemibb szabályokról is megfeledkeznek, nem törődnek velük. Korábban — több évvel ezelőtt — az autósok elsősorban az idős kerékpárosoktól féltek, akik sokat bizonytalankodnak, gyakorta megcsellennek a pedál taposása közben, irányváltoztatásukat pedig többnyire elfelejtik jelezni. Napjainkban egyre több — hasonlóan bizonytalankodó — idős ember használja a mégis csak sokkal kényelmesebb kismotort. Egyre bővül azoknak a száma is. akik egészségi állapotuk romlása miatt már letettek az autózásról, ám továbbra is élnek a segédmotor-kerékpárok biztosította gyors és kényelmes közelekedési lehetőséggel. Pedig motoron ülve is ugyanolyan fontos a jó látás, hallás, mint az autó volánja mögött. De motorra ülnek rendszeresen szív- és érrendszeri betegségben szenvedők is. A napokban. Deszken, egy idősebb ember vezetés közben rosszul lett, rábukott a kormányra, aminek bordatörés lett az eredménye. Bizonyára nem gondolt ar: a, mi történhetett volna vele, ha például a nemzetközi forgalmat lebonyolító 43-as főúton lesz rosszul, vagy mondjuk a szegedi Nagykörű toa, Még javában tart a nyár. Az iskolai szünidő fele még előttünk van, ami egyben azt jelenti, hogy sokkal több gyermek tartózkodik a közutakon, vagy játszik azok közvetlen közelében, ök is fokozott veszélyben vannak, akár csak az idős korúak. A közelmúlt napokban Szentesen, az egyik főútvonallá nyilvánított utcán, minden irányjelzés nélkül, balra kanyarodott biciklijével egy 9 esztendős kislány, egy odaérkező autó elé. A gépkocsivezető már tehetetlen volt, elütötte a gyereket El lehet képzelni, hogy ott, azokban a pillanatokban, mit élt át a kislány édesanyja, aki pár méterrel mögötte haladt a maga kerékpárján. Ám bizonyára nem az jutott először eszébe, hogy mindez részben miatta is történt hiszen 14 éven aluli fiatal eleve nem is közlekedhet főútvonalon. Ilyen és hasonló esetek is hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyermekbalesetek száma növekedett az elmúlt évhez viszonyítva. A baleseti okok — az adatok elemzése alapján — ugyancsak a már említett autósokra, segédmotorosokra és kerékpárosokra hívják fel a figyelmet Több év óta először most ismét a gyorshajtás, illetve a sebesség helytelen megválasztása miatt volt a legtöbb karambol, csaknem minden esetben személygépkocsi-vezetők hibájából. Utána az elsőbbségi jog figyelmen kívül hagyása, meg nem adása, valamint a szabálytalan irányváltoztatás, kanyarodás szerepel a leggyakrabban; mindkettő többnyire kismotorosok és biciklisták hibájából. Az elmúlt évek szomorú tapasztalataiból ezúttal mintha a gyalogosok tanultak volna a legtöbbet, kevesebb baleset okozói — es egyben szenvedő alanyai — voltak, mint egy évvel korábban. Területi megoszlást vére figyelembe Szeged vezet 137 karambollal a féléves „ranglistán", a szegedi járásban történt 85 baleset viszont több mint 77 százalékos növekedést jelent egyben Makón és környékén 41,9, Szentesen és a szentesi járásban 22,6, Csongrádon 16,7, Vasúrhelyen pedig 3,1 százalékkal volt több baleset az idén, mint a. tavalyi első félévben. S ami még figyelmeztető számadat: minden ötödik karambolozó szeszes italt fogyasztott, mielőtt útnak indultf A leírt tények is indokolják a fokozott közúti ellenőrzést, amit egész júliusban tart a rendőrség a megyében. A közlekedésrendészet állománya mellett részt vesznek az akcióban az Autófelügyelet, a Szegedi Közúti Igazgatóság, a Volán 10. sz. Vállalata és az Autóklub szakemberei, ellenőrei; valamint honvédek, határőrök és önkéntes rendőrök is, nagszámban. Az akcióval ea időben a területi közlekedt biztonsági tanácsok fokozza propagandatevékenységükei. szabálymagyarázó előadásokat tartanak, vetélkedőkel rendeznek vállalatoknál, üzemekben, termelőszövetkezetekben. Az ellenőrzés és a propa gandatevékenység termesze tesen nem hozhat önmaga ban eredményt. Balesetcsök kenés csak a szabályok be tartása és a köziekedók egymást is segítő magatartas* eredményezhet. Zrínyi I'eter