Délmagyarország, 1983. július (73. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-14 / 165. szám

Csütörtök, 1983. július 14. 3 Készülnek a szezonra a cukorgyárak Szakszervezeti Kedvezőek a terméskilátások t2ü3CSkOZ3S 'Az ország 12 cukorgyára- géphibából adódó kiesés. A rán bővül a kapacitás Is. ban megkezdődött a felké- legrégebbi cukorgyárban, az az idén a tavalyinál 5 szá­zalékkal több cukrot állíthat­nak majd elő naponta. szülés a szeptemberben ácsi üzemben újakkal vált­kezdődő szezonra. A maj- ják fel az elöregedett gé­dani szállítási csúcsok eny- pek egy részét, és folytaió­hítésére már most gondos- dik a szerencsi gyár re­kodnak a cukorgyártáshoz konstrukciója is. A termelés nélkülözhetetlen segédanya- költségeinek csökkentésére gokról, így többi között be- olyan műszaki megoldások­szerzik a kokszot, a mész- kai próbálkoznak, amelyek­követ. Legtöbb helyen a sze- kel az energia jelentős része - .. .... . relő-karbantartó brigádok megtakarítható. így például a repa rejiocie s°t s i ffv flin^nn v i b&n *v tevékenykednek ezekben a a szerencsi üzemben keve- , . . ',, * ' napokban, felújítják a gé- sebb energiát igénylő főző- ^°íaras ne™ szo1 kozbe" az peket, hogy a szezonban automatákat szerelnek fel, ldén,s megterem a 10 szln" minél nagyobb biztonsággal máshol a kokszról föidguz­működjenek a berendezések, tüzelésre térnek át. A re­minél kevesebb legyen a konstrukciók, felújítások so­A szakszervezetnek az ál­lamigazgatásban és az igaz­ságügyben végzett szakma­politikai és érdekképviseleti A gyáralehoz befutó jelié- munkáját értékelte, és a to­sek szerint ked vezőek a J vábbi feladatokat határozta terméskilátások. A meleg, | meg a Közalkalmazottak száraz tavaszi napok ugyan Szakszervezetének központi Magyar—szovjet kapcsolatok megritkították a vetést, a júniusi esők azonban mog­így amennyiben az időjárás nem szól közbe, az ígterem a ió szín­vonalú hazai ellátáshoz szükséges cukorrépa-mennyi­ség. Egy hisválBalat fél éve i az ügyfeleket" A Tolbuhin sugárúti autó- dálkodás feladatait közösen szervizzel úgy ismerkedtem mindannyian végezzük — te- családalapítás, meg jó nyolc esztendeje, szi hozzá az igazgató. Meg- nehézségeivel küszködik, biz­hogy bevittem 1500 kilómé- bízásos alapon egy jogász és tonságukat szavatolnunk kell. teres kötelező szervizre a ko- egy belső ellenőr tevékeny- — Nem élnek ezzel visz­csimat. Nem tudtam én, hogy kedik még nálunk. A mű­kinek kell borravalót adni szaki vonal a régi feladatait (pontosabban, hogy minden- végzi, kinek kell!). Hogy kezdő lé- _ A régi színvonalon? temre megtanuljam, mi a — Jobban. Először mi is rend, az alvázmosóban tele- mosolyogtunk, amikor emle­vezelösége szerdai, kibővített ülésén, amelyet Prieszol Ol­ga főtitkár elnökletével a szakszervezet székházában tartottak. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Ko­rom Mihály, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. A tanácskozás nagy figyel­met fordított az államigaz­gatási és igazságügyi szer­vezet korszerűsítésével kap­csolatos tennivalókra, a fel­I adatok és hatáskörök átren­] deződésének, a létszámgaz­dálkodásnak, az élet- és ! munkakörülmények alaku­Ráadásul a többség fiatal, a j lásának tapasztalataira. lakásszerzés Ezekkel összefüggésben Sza­sza? — Panaszbejelentésre kö­vetkezetesen levonunk a mozgóbérből. Aki pedig úgy dolgozik vagy úgy viselke­dik, hogy elriasztja a meg­öntötték vízzel a kocsim getni hallottuk a rugalmas rendelőt, azt behívjak, gyújtáselosztóját, nem is in- gazdálkodást még a ver- megmondjuk neki: vedd a dult el addig, míg egy sze- senyt. s lám> nem is kellett kalapod és mondjál föl. relő illő baksisért ki nemtő- tu( sok idd hozza hogy va- — Mi 0 Iee/öbb gondjuk? rölgette. s föl nem világosi- lbsag legyen belőle. Munkát ~~ Az alkatrészellátás. Ren. tott az üzemzavar okáról. keresnek" a javító cégek, s Seteg a hiánycikk. A ma­Űgv tetszik, más szelek töként a nagyobb értékű kö- Kánkereskedők, kisiparosok fújnak a szerviz háza táján, ^aieti meore'ndelésekért erő- élelmesek, megszerzik az al­1982. január elsejétől Sze- södik a konkurrenciaharc. A katrészeket. gedi Autójavító Kisvállalat munkánk 60 70 százaléka — Maguk is megtehetnek. néven önállóan dolgoznak, lakossági szolgáltatás. Mi pél­Az elmúlt másfél év tapasz- daui nem engedhetjük meg talatairól kérdeztem Veres magunknak azt, amit a deb­Zoltan igazgatót és Komuro- receni hasonló kisvállalat, mi Ferencne főkönyvelőt. hogy a személvgépkocsik ja­— 198L októberenek ele- vitására tekintélyes díjked­jén tudtuk meg. hogv a ko- vezményt adjunk. Nekik vetkező évben állami kisvál- ugyanis van egy nagy és biz­lalattá alakulunk. A kónkrét tQ& üzletük: a ZIL-ek díze- „, . „ , döntés viszonylag későn tóü- lesílése. Ez biztos alapot je- rossz az ellátás. Raadasul letett, a probléma mégis ke- ]erd amely elbírja a kocká- Győrben szolgálnak ki ben­vesebb lett, mint amit ma- za(0't a szolgáltatásban nünket. Behoznak egy garan­gunk is vártunk — mondja „ . . . ' ciás kocsit javításra, kell az igazgató. - Köszönhető ~ A rcgi szervezetben sza- belé egy háromszáz" forintos ez annak, hogy itt a város- Kosod}ak « szervizek. alkatrész, többe kerül az út, ban az első között cseleked- ~ *z ™st lmDoml?Dan elhozni. A garanciális ko­tek: hamarosan megkaptam J®' a Y? csikkal van a legtöbb gon­az alapító határozatot, nem az ' bogy ,m^denkl minde1n" dunk. A tulajdonost - jog­sokkal később az igazg atói * §laiK0Z1K- Azon mullk gal - nem érdekli, honnan kinevezést. A tanács és az a d°log. hogy mennyit gyoz- szerezzük be az alkatrészt — Ök a mostani jogsza­bályok szerint legálisan ak­kora felárral adhatják to­vább az alkatrészeket, ame­lyik elbírja a kenőpénzt is. A mi könyvelésünkben nincs ilyen rubrika. Nemcsak a jatt jelent gondot. Egy pél­da: ARO-alkatrészekből igen AFIT is minden megadott. — Miben? Ha lejár a hatvan nap, mu­tatja a jogszabályt, hogy ad­junk neki cserekocsit. — A munka minőségében, a megrendelőkkel való kap­csolatban van-e változás? nek szakemberrel, alkatrész­se0us-0et szel. Együttműködünk a szakmán belül, a munkás­vándorlást megakadályoz­— Műszaki emberek nem zuk. egymástól nem veszünk szeretik az adminisztrációt, át dolgozót. Ennek az egyszerűsítése sem _ De hát eZ2el eleve ki_ Divat.e még a borravaió ki ugy sikerült, ahogyan eíkep- zárják a versenyt... kényszervése? zeltek. Nem lehet a kisvalla- _ Lesz verseny, de sze- — Bár meg tudnánk fogni, lati számlarend valamennyi retnénk, ha a megrendelő- aki ilyesmivel próbálkozik! utasi.asat alkalmazni. 150— kért és nem a d0ig0zókért Egy objektívnek tekinthető versenyeznének a cégek. mutatónk azért van: mióta — Meglep, amit mond. A kisvállalat vagyunk, lényege­köztudatban úgy él. az autó- sen csökkent a panaszok szereles divatszakma, hatul- száma, mos iránta a kereslet, jú a fizetés. — Csak a befutott szere- ' 160 emberünk van. az alkat­részeket, bár nem lenne kö­telező. itt is készletre vesz­sz.ük. munkalapra vezetjük, amit felhasználnak. Nem mindig az előírások késztet­nek erre, olykor a saját biz­Tanács István bő Endre, a Közalkalmazot tak Szakszervezetének főtit­kárhelyettese az írásos elő­terjesztéshez fűzött szóbeli kiegészítőjében hangsúlyoz­ta, hogy növekszik az állam szerepe a társadalmi élet fo­lyamatainak irányításában, szervezésében és ellenőrzé­sében. Ugyanakkor a foko­zódó, sok tekintetben bo­nyolultabb, feszítettebb kö­vetelményeknek csak egy, a funkcióiban, tevékenységé­ben, eszközrendszerében az új körülményekhez alkal­mazkodni képes, működésé­ben demokratikusabbá és hatékonyabbá váló állam­szervezet felelhet meg. En­nek megértetése s elfogad­tatása a szakszervezet szem­lélet- és tudatformáló mun­kájának egyik központi fel­adata volt és marad a jövő­ben is. Az előadó rámutatott, hogy a szakszervezetnek to­vábbra is segítenie kell minden olyan kezdeménye­zést, amely a szükségtelen feladatok, munkafolyama­tok kiiktatását, a jobb mun­kaszervezést szorgalmazza. A szakszervezeti munkában a korábbiaknál is többet és tartalmasabban kell foglal­kozni az ügyintézői maga­tartás pozitív fejlesztésével, a negatív jelenségek bírála­tával, megelőzésével. A központi vezetőség ülé­se foglalkozott az államigaz- j gatási és igazságügyi szerve- j zet személyi állománya anya- [ gi és erkölcsi megbecsülésé­nek helyzetével is. A vezető testület második napirendi pontként megtár­gyalta a Közalkalmazottak Szakszervezetének tavalyi gazdálkodását elemző jelen^ tést. (MTI) tonságunk is: csak így tud- Wk yoresnek jól Sajnos juk a termelest eriekeim. azok eI is mennek tőiünk. — Nem csökkentek az Ha jól dolgozik i;t valaki, adatszolgáltatási kötelezett- megismerik, megkedvelik a ségek — panaszolja Koma- kuncsaftok, kialakul a meg­rominé. — A KSH olyan rende'.ői köre. az illető nem adatokat is kér tőlünk, ame- marad nálunk sokáig. El­lyekre senki sem volt kíván- megy maszekhoz, kisszövet­csi. míg a nagyvállalathoz kezeihez, vagy vállalathoz tartoztunk. Gyakran kérnek gépkocsi-karbantartónak. Ott mást is. mint amit a szám- nagyabb a fizetés, kevesebb larendszerünk előír. Ezeket a munka. Viszi a megrende­plusz munkával, külön kell lóit, és munkaidő után, feke­kimunkálni. A jó elképzelé- tén javít nekik. Ez az igazi sek és a jelenlegi gyakorlat konkurrencia! még messze esnek egymás- _ Mennyit keres egy sze­tol. relő? A hányások biztonságáért Üj diszpécserközpontot he- hatszáz világító diódával íel­lyeztek üzembe a mecseki szerelt központ önműködően szénmedence komloi Kossuth rögzíti a 34 kilométer hosz­bányaüzemében. Létrehoza- szúságú vágatrendszerből sára azért volt szükség, mert befutó adatokat. A veszé­a berendezés elődjét annak lyes helyzert. kialakulására idején egy olyan föld alatti utaló fény- és hangjelzé­munkahelyre telepítették, sekre két kezelője azonnal, amelynek körzetében a le- gombnyomással válaszolhat. — Nyilván folduzzasztot- — 50 ezer 800 forint a fel- rüiet feketekőszén-kincsének például egész bányatérséget tak az adminisztratív leisza- emelt bérszínvonal. Az eme- teljes kiaknázása végett ró- mentesíthet a villamos fe­" lest nem az alap-, hanem a mot. — Két dolgozót vettünk mozgóbérre kaptuk. Mint föl. viszont mindenkinek sok- kisvállalatnak, az adózandó kai több a munkája, mint bértömeg után csak 60 szá­korábban volt. Tervet kell zalék adót kell befizetnünk, készíteni, önálló költségveté- Nagyvállalatoknál ez 300 szá­si kapcsolataink. SZTK-, zalék. Ha megy a bolt, ér­munkaügyi, szociálpolitikai, demes növelni a béreket, ek­6zemélyzeti és oktatásügyi k°ra adót el kell, hogy bír­feladataink vannak, főkönyvi junk. könyvelést, mérleget kell ké- — £s ha nem megy a szitenünk. Kapcsolt munka- bolt? körökben 3—4 félét is végez _ Fölmerült, hogy deg­egy-egy dolgozónk. resszív bérezést vezetünk be. — Műszaki oldalról egy Elálltunk tőle: előfordul, emberrel gyarapodtunk, hogy nincs elég munka, nem egyébként az energetika, a jönnek a kuncsaftok, ebben fenntartás, az állóeszköz-gaz^ a szerelőink nem hibasak. videsen elkezdődik a meg- szültség alól. A diszpécser szűnő régi aknák pilléreiben központot a Kossuth ba­iekötött szén vagyon kitér- nyaüzem saját műszaki kol­melése. s az új bányászati lektívájának szakemberei előírások szerint a diszpé- tervezték meg és szerelték cserközpontoknak a felszínen fel. A bányászkodás bizton­kell működniük. ságát növelő műszerparkot A korábbit felváltó kor- a közeljövőben korszerű szerű műszerállomásra riasztó-rendszerrel bővítik gyújtószikra-mentes kálel- ki. s megteremtették a szá­rendszeren érkeznek az er- mítógépes adatelemzés fel­zékelös szerkezetek jelzései a tételeit is. A berendezés bányaüzem fejtéseinek le- hozzákapcsolható a jelzése­vegő-összetételéről.. a fő- ket összegyűjtő és a legész­szellőztetők, a villamos be­rendezések és kapcsolók üzemállapotáról. A négy­szerűhb módszert közbeavatkozási pillanatok alatt szág integrált áramkörrel, kiszámító komputerhez, A magyar—szovjet kapcso­latok a marxizmus-leniniz­mus, a proletár internacio­nalizmus alapján, a testvéri barátság és ' együttműködés szellemében, eredményesen fejlödnek. Kapcsolataink sokoldalú fejlesztésében különleges je­lentősége van az MSZMP és az SZKP testvéri viszonyá­nak, a rendszeres legmaga­sabb szintű találkozóknak és vélemenycserékrek. Kádár János, az MSZMP KB első titkára 1981-ben három al­kalommal járt a Szovjet­uniobai). A múlt évben ott volt Léonyid Brezsnyev te­metésén és a Szovjetunió fennállása 60. évfordulója alkalmából rendezett moszk­vai ünnepségeken. Ez év jú­niusában részt vett a hét európai szocialista ország moszkvai találkozóján. Szov­jet párt- és kormányküldött­ség legutóbb 1979-ben tett hivatalos, baráti látogatást Magyarországon. Kiterjedtek és egyre haté­konyabbak államközi kap­csolataink. Apró Antal, a magyar országgyűlés elnö­kének vezetésével 1978-ban parlamenti küldöttség járt hivatalos látogatáson a Szovjetunióban, amelyet Eduárd Sevardnadze, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa nemzetiségi tanácsának kép­viselője vezetésével 1981-ben szovjet parlamenti delegáció viszonzott. Aktívak kormányközi kap­csolataink. Lázár. György, a Minisztertanács elnöke 1979­ben tett. hivatalos látogatást a Szovjetunióban. Nyikolaj T.yihonov szovjet miniszter­elnök 1981 decemberében vi­szonozta a látogatást. Rend­szeresek a miniszterelnök­helyettesi és miniszteri ta­lálkozók is. A minisztériu­mok és ^ a főhatóságok hosz­szu távú tervek alapján, jó­részt a kormányközi bizott­ságokban működnek együtt. Külpolitikai tevékenysé­günk összehangolása, a kö­zös álláspontok kidolgozása érdekében magyar külügy­miniszter 1901 áprilisában járt Moszkvában. Kijevi kon­zulátusunk 1969 óta műkö­dik, illetékességi területét ez évben kiterjesztették Moldá­viára is. Leningrádban 1978­ban nyílt meg a magyar fő­konzulátus, 1980 márciusá­ban pedig szovjet főkonzu­látus kezdte meg működését Debrecenben. Hagyományosan jól fejlő­dik a két ország íegyverba. rátsága, jók a kapcsolatok a Magyar Néphadsereg és az ideiglenesen Magyarorsziígon állomásozó szovjet déli had­seregcsoport között. Sokré.ü és gyümölcsöző együttműködést valósítanak meg a két ország társadalmi és tömegszervezetei. A ma­gyar—szovjet barátság ápo­lásában elismerésre méltó munkát végez a Magyar— Szovjet Baráti Társaság és a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság. Egyre konkrétabbak és tartalmasabbak a testvér­megyei, testvérvárosi kap­csolatok. A magyar—szovjet gazda­sági együttműködésnek sok szempontból meghatározó szerepe van. Teljes külke­reskedelmi forgalmunk mint­egy egyharmadát, a szocia­lista országokkal folytatott áruforgalom több mint felét a Szovjetunióval bonyolít­juk. A két népgazdaság mun­kamegosztásának méretei és történelmileg kialakult ter­melésszerkezete kedvező le­hetőséget teremt számunkra a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok további fejlesz­téséhez és bővítéséhez. Moszkvában 1981 márciu­sában írtak alá az 5 évre szóló magyar—szovjet áru­csére-forgalmi és fizetési megállapodást, amely szov­jet gépek széles választéká­nak a szállítását irányozza elő, és több millió tonna nyersolajat és olajszármazé­kot, kőszenet, kohókokszot, több milliárd köbméter föld­gázt, sok milliárd kWó villa­mos energiát s több, mint 10 millió tonna vasércet vásá. rólunk a Szovjetuniótól. Je­lentős mennyiségű színesfé­met és hengerelt árut, vegy­ipari terméket, faárut, cel­lulózt, papírt s íogyasztasi cikket is importálunk. A magyar export .fémfor­gácsoló szerszámgépekből, kovácsoló-, sajtológépekből, kábelekből és vezetékekből, emelő-, szállítóberendezések­ből, élelmiszeripari és hűtő­berendezésekből, konfekció­ipari, vegyipari, kereskedel­mi, és vendéglátóipari, hír­adástechnikai berendezések­eszközökből és berendezések­ből, mezőgazdasági gépekből áll. Jelentős mennyiségű vegyipari terméket, növény­védő szereket, építőipari anyagokat, vetőmagokat és oltványokat, továbbá pre­mix takarmánykeverékeket is vásárol tőlünk a Szovjet­unió. Mezőgazdasági és élel­miszeripari termékeink ex­portja is jelentős nagyság­rendű. Nagy mennyiségű fo­gyasztási cikket, konfekció­terméket és kötöttárut, di­vatcikket, bútort, gyógyszert, illatszert és kozmetikai cik­ket, mosószereket is expor­tálunk. Az öt évre szóló árucsere­forgalmi megállapodást idő­arányosan teljesítettük. Az elmúlt évben külkereskedel­mi forgalmunk meghaladta a 7,4 milliárd rubelt, és az idei valószínűleg még ezt is túlszárnyalja. Több más területen is fo­kozzuk együttműködésünket a baráti Szovjetunióval. Igy hazánk is részt vesz a Szov­jetunióban a gázvezetékek építésében. Ugyancsak inten­zivebbé válik együttműkö­désünk a timföld- és alumí­niumgyártásban, és számot­tevőek a kapcsolatok a Ma­gyar Népköztársaság, vala­mint az Ukrán SZSZK, a Grúz SZSZK, az Azerbajd­zsáni SZSZK, a Moldáviai SZSZK illetékes szervei kö­zött. Szovjet szakemberek segítik Magyarországon a kő­olaj és földgáz földtani fel­táró munkálatait. Hatékony az együttműködés a két or­szág szakemberei között az energia- és nyersanyag-taka­rékosságban is. Mind közvett lenebb kapcsolatok alakul­nak ki az egyesülések, válla­latok és más szervezetek között. Magyar szakemberek is részt vesznek a szovjet élelmiszeripari, bútoripari, kereskedelmi, vendéglátóipa­ri és lakossági szolgáltató vállalatok rekonstrukciójá­ban és korszerűsítésében. A két ország mezőgazdá­szai is intenzív, hatékon/ együttműködésre töreksze* nek. Igy a Szovjetunió egyer területein magyar kukorica* termesztési rendszer beveze* tését tervezik- Az Azerbajd­zsáni SZSZK-ban és a Grű» SZSZK-ban broilercsii k«~ üzem, a Grúz SZSZK-bai sertéstelep és takarmányke verő-üzem épül, magva* közreműködéssel. Tárgyalások folynak a magyar—szovjet vasúti, ví­zi, közúti és légi közlekedési kapcsolatok szabályozásáról, a szovjetunióbeli hmelnyicki atomerőmű magyar részvé­tellel való építéséről. Megfe­lelő szinten egyeztetik az árufuvarozásokkal kapcsola­tos kérdéseket is. A magyar—szovjet kultu­rális kapcsolatok is dinami­kusan fejlődnek, és egyre dagodnak. A magyar—szovjet tuao­mányos kapcsolatokban az utóbbi években jelentős mi­nőségi fejlődés tapasztalható, elsősorban a természettudo­mányokban. Bár a tudomá­nyos együttműködésnek még mindig legintenzívebb terü­lete a szakembercsere, a súlypont fokozatosan áthe­lyeződik a tényleges közös kutatásokra. Jelenleg mint­egy 80 témán dolgoznak együtt magyar és szovjet tu­dósok. Mintegy 1200 magyar di­ák tanul a Szovjetunió fel­sőfokú tanintézeteiben. Ez évben 110 üj hallgató kezdi meg tanulmányait a szovjefe egyetemeken, főiskolákon,

Next

/
Oldalképek
Tartalom