Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-08 / 134. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1983. június 8., v szerda Ara: 1,40 forint Munkavédelmi felkészülés a nyári mezőgazdasági munkákra Megkezdődtek a nagy nyári aratási időszak mun­kavédelmi előkészületei. A MEDOSZ — A SZOT mun­katársaival együttműködve — ezekben a napokban or­szágos ellenőrzéseket tart. Azt vizsgálják, hogy a mun­kákban részt vevő gépek, fel­szerelések megfelelnek-e a biztonságtechnikai előírá­soknak. A balesetek meg­előzésére tett ifttézkedesek­röl. erőfeszítésekről a M£­DOSZ-ban tájékoztattak. — A nyári betak arítasnál és egyéb munkáknál foko­zottan előtérbe kerül a bale­setek megelőzése, hiszen ebben az időszakban egy­szerre több tízezer ember dolgozik a határban; 14 ezer kombájn és 60—80 ezer további gép áll üzembe. A feszített ternpó fokozza a balesetveszélyt. Ezt mutatja a statisztika is. bár eszerint tavaly a megelőző esztendő­höz viszonyítva némileg csökkent a halálos és a cson­kulást előidéző baleseteK száma, az arány még min­dig magas. Aggasztóan sok a közúti szállításnál előforduló üzemi baleset, ami elsősor­ban fegyelmezetlenségre, az előírások figyelmen kívül hagyására vezethető vissza. Az eddigi idei eHen őrzé­seiknél a tapasztalatok összes­ségében kedvezőek. Az ál­lami gazdaságok, termelő­szövetkezetek vezetői a ko­rábbiaknál nagyobb gondot fordítanak a gépek, beren­dezések biztonságtechnikai előírásainak betartására, a védőfelszerelések elhelye­zesére. Ez azért is fontos, mert a mezőgazdasági gép­park egy része elöregedett, s ez pedig a balesetveszélyt is fokozza. A szemlék során kiderült, hogy amíg a gépek biztonságtechnikája kellő fi­gyelmet kap. addig a vegy­szerek okozta veszélyt sok helyen még nem ismerik fel. Pedig jelenleg már több­százféle kémiai anyagot használ a mezőgazdaság, s növekszik a mérgezésekből adódó balesetek száma. Leg­gyakrabban a helytelen tá­rolás, kezelés, a szerek meg­felelő ismeretének hiánya idézi elő a bajt. Éppen ezért a MEDOSZ felkérésére a helyi szakszervezeti szerven mindenütt felhívták a fi­gyelmet a fokozott óvatos­ságra. ellenőrzik, hogv az előírásoknak megfelelő-e a vegyszertárólás. Közremű­ködésükkel a munkavédelmi oktatásban is nagyobb helyet kapnak a vegyszerek keze­lésével kapcsolatos ismere­tek. Az oktatás egyébként is fontos része a munkavéde­lemnek. A nyári hónapok­ban több ezer olyan ember áll. munkába, akinek nem szakmája a mezőgazdaság, ke­vés az ismerete, s így véd­telenebb is. A szakszervezeti szakem­berek a KISZ-szel együtt működve a nyári táborok nyitása előtt megvizsgálják; adotaak-e a biztonságos mun­kavégzés és az egészséges körülmények feltételei. A pedagógusokat is felkészítik a kukoricacimerezés, a gyű mölcsszedés és más munkák során előfordulható balesetek megelőzésere. A vizsgálatok a szociális ellátásra is kiterjednek. E téren az általános helyzet kedvező. A mezőgazdasági üzemek mindenütt gondos­kodnak a nyári munkákban részt vevők jó színvonalú el­látásáról. Az üzemek döntő többségében naponta leg­alább egyszer biztosítják a meleg ételt. Legtöbb helyen a dolgozók kérésé neiz meg­felelő étrendet á.lí jak ösz­sze. s a védőitalokról is jo­lyamatosan gondoskodnak A dolgozók szállításánál a teherautókat egyre több he­lyen kényelmes buszokkal váltják fel. Gyártják már a mozgó pihenőkocsikat, ame­lyeket zuhanyozókkal is fel­szerelnek. A kulturált étke­zést és tisztálkodást segítő kocsikból az elmúlt évinél Ketszazvál több áll majd a lábiák szélén, a nyári mun­kák idején. Bedolgozók - nyolc megyéből Aruk exportra — Tápéról Olcsóbb, mégsem veszik Vízpótlás, termésmentés A májusi eső aranyat ér. Ha esik. A szerelmesek és az aranyat érő eső hónapja nem volt kegyes hozzánk. Szom­jaznak a földek és szomjaz­nak a növények. Aszály van, méghozzá olyan aszály, amelynek következtében je­lentós mértékben csökken­hetnek a termésátlagok, ami egyben azt is jelentheti, me­gyénk mezőgazdasága nem tud a tervezett mértékben hozzájárulni gazdasági egyen­súlyunk javulásához. Az öntözés drága dolog — mondják sokan a mezőgazda­sági nagyüzemekben. Az ön­tözés akkor, amikor nem csak a víz pótlásáról, ha­nem a termés megmenté­séről van szó — sehol sem lehet elég drága. Az utóbbi megállapítás Gubacsi Edé­től. a megyei tanács mező­gazdasági osztálya főmunka­társától származik, aki el­mondta. hogy Csongrád me­gye összes szántóterületének mintegy 8 és fél százaléka öntözhető. Ez 23 ezernyi hek­tár területet tesz ki. A leg­utóbbi jelentések szerint vi­szont csak 4500 hektáron hul­lott az öntözővíz, azaz, a mesterséges eső. Ez azért is elszomorító, mert a tömeg­takarmányok esetében a má­sodik kaszálás már nem túl biztató. Gyenge lesz a ter­més. hiszen víz nélkül nem hozhatnak jó eredményt a pillangósok és a többiek sem. A zöldségnövények lomb- és levélfelülete is sok­kal kisebb, mint ahogy kí­vánatos volna. Mit tehet ilyen esetben a hatóság? Sajnos, szinte semmit. Ki tud küldeni az öntözés fon­tosságára figyelmeztető kör­leveleket. fel tudja hívni a gazdaságok figyelmét arra, hogy a termés megmentese, a termésátlagok növelése nép­gazdasági érdek. Mást nem tehet. Hatósági döntésekkel igen nehéz befolyásolni a ténye­ket. Az öntözés, mindenki tudja, drága. Egyszerűbb te­hát esőre várni, mint áldoz­ni öntözésre és öntözőberen­dezésre. Az utóbbiakat egyébként a Csongrád me­gyét ellátó kereskedelmi vál­lalat az aszályra tekintettel, kedvezményes áron adná — csak hát, hiába adná. ha nincs jelentkező, aki meg­venné. Pedig van egy sor jó, kö­vetendő példa is. A fábián­sebestyéni Kinizsi, a szegvá­ri Puskin és a mindszenti Lenin Tsz példája. Fábián­sebestyénben a kukoricaföl­deket permetezik vízzel. Szegváron és Mindszenten, a kaszálókat és a takarmányt termő területeket öntözik. Jogos a kérdés: ha nekik megéri, miért nem éri meg a többieknek? Jogos a másik kérdés is: mi a fontosabb? A népgazdasági érdek vagy a kisebb közösségeké. Mindkét kérdés szónoki, te­hát nem is kell válaszolni rá. A tény viszont: Csong­rád megye földjeiről átla­gosan 140 milliméter csapa­dék hiányzik. Esőcsinálót pedig még egyetlen gazdaság sem tu­dott eddig szerződtetni... Élnie kellene a lehetősé­gekkel — mondta Gubacsi Ede —, a gyepek, a kaszátok kiszáradnak különben, a föl­dek pedig nem annyit hoz­nak. amennyi kellene. (Négy és. fél ezer hektárra naponta zuhog a műeső, a másik 18 és fél ezerre csak a nap süt.) Vajon miért? P. F. Tápén, a szövetkezeti köz­pont csak egy raktárra em­lékeztet, és ki gondolná, hogy ez a cég közel 2500 embernek ad biztos kenye­ret. Méghozzá nem is zsí­rosat. hanem vajasat. Sokan mégsem tápéiak, hanem tré­fásan japánoknak nevezik őket. A szövetkezet elnökhelyet­tese. amikor működésüket ecsetelte, egy váratlan szó­használattal így folytatta ma­gyarázatát: ..Japánosííoltuk magunkat". A bedolgozói rendszert nem a Tisza part­ján találták ki. de a szege­diek sokat tökéletesítettek az elven. illetve a hetvenes években, amikor ez a terme­lési rendszer nem volt sikk, hűen kitartottak mellette. Évente körülbelül 2000— 2100 bedolgozóihoz megy ki a teherautó, viszi a nyers­anyagot. hozza a készárut. Amikor azonban egy mező­gazdasági idénymunka be­köszönt, sokán azt mondják a sofőrnek, most nem kül­dünk semmit, egyszóval meg­szakítják időlegesen, kapcso­latukat. Ez a törülköző-bedo­bás nem rendíti meg a cé­get, mivel a szövetkezet csáp jait a fél országra, pontosan nyolc megyére kiterjesztette, és szerencsére az idénymun­kák nem egyszerre kezdőd­nek. Ezzel a terüieti mód­szerrel a termelés garantál­tan folyamatos és biztonsá­gos. Továbbá a japán stí­lushoz tartozik meg: igen nagy gondot fordítanak a szakemberképzésre és áldo­zatot hoznak azért, hogy jól betanítsák helyben az embe­reket. Ami a legfontosabb, s leginkább a japánok mód­szereire emlékeztet, a be­dolgozónak az egész család, sót a baráti kör segít, így a teljesítmény a szabad idő, a bővíthető baráti kör függvé­nyében szinte a végtelensé­gig fokozható, s nincsenek kereseti korlátozások. Példá­ul a tavaly alakult lakatos­részleg egy-egy bedolgozója, családi és baráti segítséggel megkeresi a havi 20 ezer fo­rintot is. Egyébként ez a la­katosrészleg pillanatok alatt felmérte a balföldi hiányo­kat és jól hasznosítja a le­hetőségeket. Rendkívül rugalmas ez a termelési szervezet, minimá­lis az adminisztráció és a tápéi vezetők a tagságnak csak 5 százalékát teszik ki (az országos átlag 17 száza­lék.) A háziipariak képesek az örökös megújulásra, bi­zonyítja ezt. hogy nemcsak jó pozíciókat szereztek évek­kel ezelőtt a tőkés piaco­kon, hanem hírüket meg is tudták őrizni. Az évi ter­melésből 100 millió forint értékű konvertibilis valutát, a nyugat-európai eladásaik­ból vághatnak zsebre, a bel­földi forgalmuk pedig 70 mil­lió forint. Legfontosabb exportcikkük az ülőbútor és a bútoralkat­rész. A gyékénnyel átszö­vött székülőlapból 500 ez­ret szállítanak Franciaország­ba, Olaszországba, Hollan­diába és Belgiumba. Ám ezen kívül legalább 400-féle terméket gyártanak. Hagyo­mányos áruikhoz sorolható még a gyékényszatyor, gyé­kényszönveg, divaítá-'-áv. újdonságaik: lakberendezé­sek, munkaruhák, . konynai felszerelések. A vezetők szin­te mindig úton vannak, az országot és Európát járják. Ha meghallják, hogy valami hiánycikk, a kővetkező 24 órában — természetesen, ha profitjukba vág — megkez­dik a gyártást. Amikor leg­utóbb a rádióban elhang­zott, hogy nincs elég mun­karuha. 15 nap múlva a tá­péiak jóvoltából megszűnt a hiány. S ami a legnagyobb érdekesség: legjobban kere­sett termékeik 80 százaléká­nak alapanyaga gyékény es sás. Dollármilliókat fialnak — jobb htján a szemétre ke­rülnének. H. M. Ásványkutatás levegőmintából Lézeres mozgólaboratórium a drága próbafúrások helyett Megvalósulnak a uekonferencia javaslatai Rendre megvalósulnak a III. országos nőkonferencián elhangzott javaslatok. Az egészségügyi kormányzat — miként dr. Medve László egészségügyi államtitkár ked­den, a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsa elnökségének ülésén elmondta — támogat­ja a nőknek az anyák,, a gyermekek, az idős korúak hatékonyabb egészségvédel­mét. orvosi, szociális ellá­táséi előmozdító kezdemé­nyezéseit. A többi közt vizs­gálja a munkaviszonyban le­vő terhes nők munkahelyi és egészségvédelmének további lehetőségeit. Kiterjeszti az érzékszervi betegségek ko­rai felderítését, szorgalmazza a nőgyógyászati szűrővizsgá­latokat. Szakorvosok közreműködé­sével áttekintik a házasság előtti tanácsadás tapasztala­tait. és elősegítik e tanács­adás helyenként bevált új módszereinek szélesebb ko­rú alkalmazását. E tanács­adókat előkészítik a komplex családgondozásra Vizsgálják: miként segíthetnék elő az idős korúak otthoni gondozá­sát, ellátását, esetleg az idős emberek gondozását vállalók anyagi elismerését. A követ­kező években növelik a hi­vatásos szociális gondozók számát, ugyanakkor igénylik a társadalmi aktivisták és minden más segítőkész em­ber közreműködését az idős emberek gondozásához, szo­ciális ellátásához, mivel azt tapasztalták, hogy az idő­sek többsége jobban érzi ma­gát otthonában, családja, is­merősei körében. Ösztönzik a humán szolgáltatások fej­lesztését. A minisztérium intézmé­nyei révén felhívja a gyer­mekgondozási segélyben ré­szesülő kismamák figyelmét: éljenek a számukra' nyúj­tott kedvezményes munka­vállalás lehetőségeivel. Ez ideig ugyanis kevés kisma­ma vállalta az engedélyezett napi négy órai munkát. . A moszkvai utcák gépko­csiáradatában egy GAZ—66 furgon semmivel sem kü­lönbözött a többitől. A töb­bi autóhoz hasonloan köz­lekedett, szabálytalanságot nem követett el. Aki azon­ban bepillanthatott a kocsi zárt rakodóterébe, az bizo­nyára meglepődött. Hatvan­kilométeres sebességgel , is zavartalanul működött a be­szerelt kísérleti geokémiai laboratórium. E kísérlet cél­ja a levegő szénhidrogén­tartalmának vizsgálata. A szovjet Földtani Minisz­térium össz-szövetségi nuk­leáris, geofizikai és geoké­miai tudor/ányos kutatóin­tézet munkatársai ez alka­lommal kezdték meg a sa­ját fejlesztésű mozgó labo­ratóriumukkal a főváros légszennyezettségének meg­határozására irányuló vizs­gálataikat. A berendezés központi része a moszkvai Mérnök-Fizikai Főiskolán kifejlesztett Iszkatyel—2 (Kereső—2) lézeres gázana­lizátor. Ez a berendezés kü­lönösen nagy segítséget nyújthat a geológusok mun­kájában, mert kevesebb erő­vel és anyagrát'ordítással meggyorsítja a hasznos ás­ványok felkutatását. A földgáz 90 szazalékban metánból áll, de bőven ta­lálható metán a kőolajban és a szénben is. Felmerül a kérdés, nem lehetséges-e a lelőhelyek feltárása a drága próbafúrások helyett a me­tán szaga alapján. A föld felszínére azonban a több kilométeres különböző ta­lajrétegen keresztül a gáz­nak mindössze töredéke jut. Hogyan lehet ennek jelen­létét terepviszonyok között megállapítani. Ebben segít a lézeres gázanalizátor. Érzé­kenysége mtssze fölülmúlja a legiobb nyoinozókutyákét. A berendezés 30 millió más molekula közölt is képes je­lezni egyetlen metánmole­kula jelenlétéi A száraz számadatok azonban nern mindig elég meggyőzőek és hatásosak. A moszkvai Mérnök-Fizikai Főiskola laboratóriumában a hitetlenkedők számára az alábbi gyakorlati bemutatót rendezték meg. A vendégek egyikét megkérték, hogy szippantson egyet-kettőt egv alkohollal — szénhidrogén­nel telített nyitott edény fe­lett. Távozáskor pedig — amire sokszor csak néhány óra múlva került sor — mindenkit megkérnek, hogy néhányszor a lézersugár irányában lélegezzenek ki. Az analizátor minden eset­ben pontosan kiválasztja azt a személyt, aki az alkohol­ból belélegzett. Egyébként az ilyen irányú felhasználás iránt érdeklődés mutatkozik a közlekedésrendészet ré­széről is. A Kereső egyetlen gépko­csiban elfér, és alkalmas a kocsi mozgása közben is a levegő teljes szénhidrogén­tartalmának mérésére. A fejlesztők több éven keresz­tül szinte az ország minden részében terepviszonyok kö­zött vizsgálták a műszerek megbízhatóságát. Ez a rend­kívül érzékeny, finom be­rendezés kiválóan bírta a rázkódást és a távolról sem steril körülményeket, az aszfaltolvasztó 45 Celsius­fok hőséget és a jakutiai fagyokat, A fizikusok vizs­gálták a berendezést két­ezer méteres magasságban és iszapvulkán szélén. A már feltárt lelőhelyeken folytatott kísérletek során bebizonyosodott, hogy a le­lőhelyek fúrással megállapí­tott határai pontosan egy­beesnek a műszer adataival. A műszerek repülőgépeken és helikoptereken is elhe­lyezhetők légi geológiai lei­derítés céljára. Az analizátorok kiválóan alkalmasak föld alatti gáz­tárolók, vagy városi gázve­zetékek hibáinak a feltárá­sára is. A lézeres műszerek megkönnyítik a karbantar­tók munkáját, sőt több em­ber munkáját is helyettesít­hetik. (APN) Szovjet szines tévék Űjabb hatezer színes te­levíziókészülék ez évi beho­zataláról írt alá szerződést az Egyesült Izzó a szovjet Teghnointorg Külkereske­delmi Egyesüléssel. A 31 centiméter képcsőátmérőjű, hordozható színes tévéből, már a múlt év vegén is rendeltek háromezret. Az első szállítmányok, néhány héten belül megérkeznek, s azután megkezdik árusításu­kat a Keravill-üzletekben. A Keravill tájékoztatása sze­rint a szovjet készülékek ára 12 ezer forint körül lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom