Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-05 / 132. szám

VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! 73. evfolyaro 132. szám 1983. június 5., vasárnap Ara: 1,40 fcrmt Hekuba őrei E

zt a munkát az ókorban csak rabszolgák végezték. Ezt a munkát néhány napja Aczéí György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára a nemzeti lét egyik kulcsának nevezte. Kik lehetnek a pedagógusok? Rabszolgák, idealisr ta ábrándok kergetői, megszállott Herkules-robotosok? Gyanítom, az élet nagy paradoxonjainak egyike vonatkozik rájuk: az elképzelhető legnemesebb és — az orvosoké mellett — leghumánusabb munka embereiről szólva található a legkiáltóbb ellentmondás érdem és megbecsülés, fontosság és társadalmi presztízs között. Mondjuk csak ki nyíltan: az embert tanító embernél nemigen akad többre becsülendő teremtmény ezen a földgolyón. Arra persze nem panaszkodhatnak, hogy ne figyelnének rájuk. Sokkal többször és sokkal kockázatosabb módon állnak rivaldafényben, mint a legünnepeltebb színész. Taps. látványos siker nélkül. Azt végzik szociális méretekben, amit csak az anyák biológiaiban: életet próbálnak adni a vegetáló létnek, és legnagyszerűbb földi adományunknak, az értelemnek. A szülőket melengető szeretet halálig érezhető ténye nélkül. A munkás materiálisán észlelhető, s így ellenőrizhető értéket teremt — az övék megfoghatatlan, szinte a semmibe foszló. léte tehát bármikor elvilatható. írók könyvei, cikkei — dokumentumok, tehát mérhetők. Az ő művük legjobb esetben is évek hoszszú sora után köszön esetleg vissza — ha visszaköszön egyáltalán. Akár egyik-másik tanítvány maga. Kiknek sorsát egy, velük semmiféle vérségi vagy baráti kapcsolatban nem álló ember hosszú-hosszú időn át figyeli. alakítgatja otthonába viszi, vitatkozik róla, érvel mellette, á sajátjáénak érzi. Alporkolábként lélektestőrök. Vállaikon nemzetjövendő. kezeik között tudáskincsesládák. Örömeik pillanatnyiak, bánataik krónikusan vissza-visszatérők. Egy-két lelkesen csillogó szempár, három-négy előcsalt. okos mondat az egyik, ezer folyton rángó ideg, sok száz, gondokba ráncolódó homlok a másik oldalon. Pragmatistáknak nem túl jó mérleg. S

okat ismerek közülük. Nincs rajtuk semmi különös. Legföljebb, hogy feltűnően sok karikás szem fedezhető föl így. június elejen, több mint más embercsoportok között. Azután jön a nyár. Amiért annyira irigylik őket. Az „egész" nyár. Napközis táborral, vízpartokon kísértő gyermekareokkal, hirtelen elhallgatá-okkal, időnként teljesen indokolatlanul fájni kezdő fejekkel, és szintúgy értelmetlen, váratlanul nekibuzdult sürgés-forgással, úgy augusztus közepe táján. Shakespeare Hamletjében a színész, aki Hekuba trójai királynőről szaval, könnyezni kezd. holott a tárgy számára voltaképpen közömbös. Innen a szállóige: „Mi nekik Hekuba?" Minden. Domonkos László Elénk hétvége a földeken A kánikulai időben a hét végén is élénk a munka a földeken, egyidőben többféle tennivaló elvégzése hárul a mezőgazdasági üzemekre, háztáji gazdaságokra. Több tízezren vettek részt az aratási előkészületekben, a zöldség-betakarításban, a gyümölcsszedésben és az öntözésben. Legtöbb helyen gyorsított ütemben végezték szombaton az aratási előkészületeket. Máshol a borsóbetakaritás jelenti most a legfontosabb munkát. A hajdúsági termelőszövetkezetekben a hét végén is csaknem 40 önjáró gép dolgozott a borsóföldeken.. E vidéken az idén a tavalyinál 500 hektárral nagyobb területen, összesen 2800 hektáron termelnek zöldborsót, 1300 vagon fogadására készült fel a Debreceni Konzervgyár. Több tucat gép aratta szombaton Pest megye több mezőgazdasági üzemében is a borsót. Bács-Kiskun megyében is késő estig jártak a borsóföldön a gépek. A múlt heti kiadós esőzéseket követően Zala megyében a Téti füvek betakarítását gyorsították hét végi műszakokkal. Sokfelé megkezdték a korai gyümölcsök és főzelékfélék szüretelését is. GyőrSopron megye kiskertjeiben a szamócaszedés adott munkát. Heves megye gyümölcsöseiben — két héttel a szokásosnál korábban — beérett a meggy és a cseresznye. Kiskerttulajdonosok százai szedték szombaton a Bükk déli lábánál a cseresznyét. A Kecskemét környéki fóliasátrak alatt a paradicsomot, zöldpaprikát és zöldbabot szedték a kiskerttulajdonosok. Száztizenhatmillió forint sorsa Á Szakszervezetek Országos Tanácsának tudományos kutató intézete nemrégiben készítette el és adta ki az egyéni védőfelszereléseié ui katalógusát. Ebben minden védőeszközről részletes leírás olvasható. Tulaidonképpen csak a megfelelőt kell kiválasztani. megrendelni és alkalmazni... Csongrád megve ipari szövetkezetei a VI. ötéves terv során közel 40 millió forintot fordítanak üven eszközök és felszerelések vásárlására. Az összeg jelentős. és tulajdonképpen elegendő is. A gondot az okozza, hogy sok munkahelyen nem ellenőrzik, hogy a dolgozók használják-e a saját biztonságukat szolgáló felszereléseket. A felvilágosító munka javítására van tehát szükség. Az ipari szövetkezetek :s bevezették a7 ötnapos munkahetet. ugyanakkor az egészségre ártalmas környezetben dolgozók munkaideje nem csökkent. A vezetőket ezért rendeletben kötelezték arra hogv a munkakörülményeken tervezési és technológiai eljárásokkal javitsanak. Sándorfalván a Ruházati ós Szakipari Szövetkezetben például a hegesztő műhelv hatékonyabb ievegőcseréiét oldották meg. Ugyanez sajnos nem sikerült a NIVO Isz-ben. mert a gvártó cég nem szállította időben a szükséges berendezéseket. Igeri nagv gondot fordítanak az ipari szövetkezetekben a termelőeszközök karbantartására. örvendetes. hogv a szükségeset üszszekötik a hasznossal. A FÉMTEX-nél minden egves géo felújítása egvben csökkenti a baleseti veszélvt. Az adagolórendszerek többsége automata, s a különböző segédeszközök is a dolgozók védelmét szolgálják. Sokan állítják a tudósok közül. hogv a körnvezet szennyezésével árt a legtöbbet önmagának az emberiséP. Nem véletlenül született tehát annyi, a környezet védelmét szolgáló törvénv. A Szegedi Építőipari Szövetkezet Fonógyári úti telepén ennek a programnak a keretében készült el az új szennvvízelvezető-hálózat A makói Vas- és Fémipari Szövetkezetben pedig a. levegőt erősen szennyező felülettisztító-gépekhez készítettek adaptereket. melyek lehetővé teszik, hogv ne kerüljön egészségre ártalmas anyag a légtérbe. A környezetvédelemhez hozzátartozik a parkosítás és a parképítés. Ezt a munkát legtöbb helven a szocialista brigádok vállalják, méghozzá társadalmi rrtunkával. Éppen ezért nehéz kimutatni, hogv mennvit fordítanak ilyesmire a megve ipari szövetkezetei. A lénveg: a parképítés nem kerül ígv pénzbe. Nagy János a KISZÖV rm-n1 avédelmi felügyelő ie örömmel állaoította meg nemrégiben hogv tűzvédelemre ali" kellett áldozni az elmúlt időszakban. Nemrégiben jelentek m.'e az új munkavédelmi szabályok. Ezek szellemében mindenütt újjászervezték az oktatást. Valamennyi szövetkezetben használják már az igazán modernnek számító oktatási segédeszközöket. Gondokat okoz viszon* hogv diafilmsorozatokból nem áll elegendő rendelkezésre. Csongrád megye ivari szövetkezete: a VI. ötéves tervben több mint száz tizenhat millió forintot fordítanak munkavédelmi célokra. Az összeg felhasználását tekintve az első két esztendőben némi lemaradás mutatkozik. Remélik azonban, hogv 1985-i- a szövetkezetek eredményes gazdálkodása lehetővé teszi, hogv a tervezett összeget fel tudják használni. F. F. Értekmentes Csongrádon Turistaközpont a védett halászfaluban Somogyi KArolyné felvétele! „Bár Csongrádot sem a történelem, sem a természeti erők viharai nem kímélték, mégis kevés olyan település található hazánkban. ahol az ezeréves városközpont olyan hűen őrizné a régi állapotokat, mint Csongrádon a Belváros" — írják Csongrád és vidéke című útikalauzukban a szerzők, Gál László és dr. Trogmayer Ottó. A Tisza vonalához simuló, valaha három oldalról a víz határolta földhát hatezer év óta szállása az embernek, a Kerekárok elnevezést ma is őrzik a város lakói. S megmaradtak a régi utcanevek: öregvár, Gyökér, Ék, Vár köz... A vert falú, nádtetős házak némelyike kétszáz éves is elmúlt. Emiatt, s mert a zeg-zugos utcácskáit sajátos hangulata megőrzésre érdemes, védett népi műemlékké nyilvánította az Országos Műemléki Felügyelőség Csongrád egykori, a tényleges városközpontból kívül került belvárosát. 1975-öt írtak akkor. Az OMF és a csongrádi városi tanács még azon frissiben elkészítette a halászfalu „hasznosítási" tervét. Az ugyanis már akkoriban sem volt kérdéses, hogya Védettség nem egyenlő a védelemmel. Márpedig azoknak a házaknak az évek múlása csak árthat. A már említett tervben is azt hangsúlyozták készítői: a népi belváros általános jellegzetessége s egyedi értékei révén szinte kínálja magát az idegenforgalmi hasznosításra: hogy a város turistaközpontja legyen. Idővel. Ügy értendő ez. hogy a házak jobbára idős lakóit senki sem fogja kényszeríteni ptthona elhagyására, magúk dönthetnek arról, elfogadják-e a felkínált cserelakást, vagy a már felújított házban maradnak. A terv megvalósításán fáradozók szándéka megértésre talált a helybeliek körében: a „belvárosiak" szíves házigazdái az egyve gyakrabban érkező vendégeknek. A terv első lépésként 17 épület helyreállítását és fokozatos állami tulajdonba vételét határozta meg — védelmet azonban 35 épület és a teljes terület is élvez. Ma már azt is tudják a csongrádiak, mit takar az „idegenforgalmi hasznosítás" kifejezés.- -.hét . vendég^ házat. két 'turistaszállód gondnoki szolgálati lakást, információs irodát, múzeumokat, berendezésével együtt megőrzött halászházat és a Művészeti Alappal kötött megállapodás szerint egy műteremlakást. Romhányi László belsőépítészeti'tervei alapján hamarosan hozzálátnak az Öregvár utca két üres (felújított) .házának berendezéséhez — a Szeged Tourist ottani kirendeltségétől vehetik majd bérbe a lakásokat a város vendégei, várhatóan már az év végén. S közben egyre újabb házak újulnak• meg — szigorúan az eredeti stílusban. A kor követelte kényelmi szempontokról persze nem feledkeznek meg a halászfalu ..gondnokai" — a közvilágítás, a közművezetékek felújítása, illetve lefektetése ugyanúgy része programjuknak. mint az a törekvésük; hogy a vendégnek legyen mit ennie, innia is. A korábban aszfaltozott utcákba visszakerül a kockakőburkolat, a lámpatesteket iparművésszel tervezték, a vízmű dolgozói társadalmi murrkáben 'Vállaltak., hogy három utcai kutat is felszerelnek. A szennyvízelvezetés okozza most a legtöbb gondot. Gönczöl László, a tanács főmérnöke kiszámolta, hogy a csatorna kiépítése ugyanannyiba kerülne (hárommillió forintba), mint amennyit a derítők építésére és szippantására két ev álatt költetének. Nyilvánvaló hát, hogy gazdaságosabb lenne az első megoldás, csakhát a tanácsnak nincs most erre pénze. Úgy hírlik. az Országos Idegenforgalmi Tanácsnál jó esélylyel. kopogtat a kéréssel... Kopogtatnak persze máshol is: az OMF nem csupán szakmai tanácsokkal, hanem anyagi támogatással is segíti a csongrádiak eröfeszí-: téseit. A vállalkozás nagyságának szemléltetésére még hadd mondjuk el: házanként 8—900 ezer forintba kerül a csongrádi értékmentés! P. K.