Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-14 / 139. szám

4 Kedd, 1983. jnnins "14: Saját erejükből Csengelén végrehajtják a határozatokat A chengelei Aranyhomok Termelőszövetkezet 5 ezer 240 hektár területen, gyenge minőségű futóhomokon gazdálkodik. Hétszázötven lakott tanya van még ma is a teesz területén, s a mezőgazdasági nagyüzem az egyetlen nagyobb gazdasági egység, amely munkát ad a község lakccsagának. Nehéz körülményék között, jórészt saját erejükre utalva gazdálkodnak a csengeleiek, am nem eredmények nélkül. A járási párt végrehajtó bizottság idén tavasszal beszámoltatta a szövetkezet vezetőit arr. MSZMP Központi Bizottsága 1978. március 15-1 határovatanak végrehajtásáról, s a helyszínen tartott szemlén es ülésen a vb tagjai személyesen is meggyőződtek az eredmények valódiságáról. A Központi Bizottság és a járási pártbizottság határozatát a termelőszövetkezet partszervezete 1978-ban földolgozta. Akkor a következő fontosabb célokat tűzték maguk elé: a tervezett beruházások befejezését, új, nagyüzemi szőlőültetvény létrehozását, a talaj termőképességének fokozását, at exportképes vágómarha-értékesítés növelését és a tejelő szarvasmarha-állomány termelési mutatóinak javítását. Az eltelt őt esztendőben Is gondot okozott a szakemberhiány. A nehéz körülmények. a terület városoktól távoli fekvése nem vonzzák s pályakezdő agrárszakembereket, Ezen Társadalmi ösztöndíjak létesítésével igyekeztek segíteni. A termetest ma R egyetemi, illetve főiskolai végzettségű szakember irányítja, s van 15 érettségizett, illetve technikus minősítést szerzett szakemberük is. Többségük « gazdaság ösztöndíjasaként vegezte tanulmányait. Több a szak- és betanított munkás is, mint öt évvel ezelőtt Kihelyezett tanfolyamon 27 állattenyésztő szerzett szakmunkás-bizonyítványt. A letelepedés megkönnyítésére szolgalati lakásokat létesítettek, ám sokan ennek ellenére inkább vállalják a kijárást. például Kistelekről. Mivel gyengék a természeti adottságok, eredményesen csak akkor tudnak gazdálkodni, ha a költségmutatókra nagyon odafigyelned A hetvenes évek végén kialakították ösztönző bérezési rendszerüket, és bevezették az ágazati önelszámolási formát. A munkafolyamat valamennyi résztvevője közvqltenül is érdekelt a sikerbe'n: a fizikai dolgozók részére bevezették a havi premizálást, amely átlagosan a munkabér 20 százaléka. Természetesen nemcsak a termelőszövetkezeti munkadíj kepezi a tagok jövedelmét, a nagyüzem igyekszik minél jobb feltételeket teremteni a háztáji gazdálkodáshoz is. Nagyon lényeges az elvadult homoktalaj minőségének javítása. A szántóterületen az utóbbi időszakban a humusztartalom közel tízszeresére nőtt. Ebben nagy része van annak, hogy a szarvasmarha-telepen sok szervestrágya termelődik, s a rendszeres trágyázás javítja a föld minőségét. Kétvenként végeznek talajvizsgálatot, állandóan figyelemmel kísérik a termőtalaj minőségének változását. Ezen a homokon arra is oda kell figyelni, mi az, amit gazdaságosan termelni lehet. Változnak a közgazdasági tényezők, árak. szabályozók is; a mindenkori termelést . nemcsak a talajadottságokhoz. hanem ezekhez is igazítani kell. így például megszűntették a burgonya és a fűszerpaprika termesztését. Gabonafélékből például növelték az öszi árpa é» a rozs vetésterületét.- Az állattenyésztés sok tömegtaktífrtidfryt igényel". Nagy felületen termesztenek pillangósokat. és silókukoricát. Sikerrel termesztik az olajretket. A homokterületek egyik sikernövénye a szölö. Csengelén is új táblákat telepítettek. Fölszámolták a korszerűtlen, gazdaságtalan gyümölcsösöket. Az állattenyésztés adja a szövetkezet árbevételének csaknem felét. Az egy tehénre jutó átlagos tejhozam 3 ezer 211 liter, a megyei átlagnál jóval gyengébb. Az utóbbi időben tapasztalt nehézségek ellenére is sikeresnek ítélik a baromfi ágazatot. Az egyesüléskor igen rosszminőségű volt a géppark. Az utóbbi esztendőkben viszont erőteljesen emelkedett a gépek ára. A gépműhely munkájának javításával sikerült ezt ellensúlyozni. Ugyanakkor továbbra is gondot okoz, hogy nem lehet a talaj- és terepadottságoknak megfelelő méretű erőgépeket kapni. Egyéb melléküzemági tevékenységet nem folytatnak: tudatosan iparkodnak az alaptevékenységből megszerezni jövedelmüket. Ipari ágazatok telepítéséhez egyébként sincsenek meg a feltételek : új épületekre tenne szükség, akkora beruházásokra viszont nincsen pénz. A termelőszövetkezetben 7 szocialista brigád tevékenykedik. A brigádtagok éten járnak az újítói munkában, segítik a termelési célkitűzések megvalósítását. A párttagok száma 34. A pártszervezet eredményesen segíti a gazdálkodási feladatok megvalósítását. A Jermelőszövetkezet részt vállal községpolitikai feladatok megoldásából is. A pártvezetőség ismételten napirendre tűzte'a gazdálkodás soron tevő feladatainak megvalósítását: célul tűzték ki a gabona terméshozamának emelését, a tejhozam növelését, a tervszerű szőlőtelepítést, a tartalékok további feltárását, a szocialista munkaverseny-mozgalomban rejlő lehetőségek kihasználását, a pártszervezet irányitó-ellenőrző munkájának erősítését. A végrehajtó bizottság reálisnak. megalapozbttnak 'ítélte a békzámölöt. A KözKözponti Bizottság határozatát sajátos, nehéz területen valósítják meg a csengeleiek. Legfontosabbnak a szakemberkérdés végleges megoldását, és tejtermelés növelését ítélték. Elégedetten nyilatkoztak arról a sok hasznos, olcsó megoldásról, amelyeket helyi tervek, ötletek alapján alkalmaznak a gazdaságban. Jónak ítélték a vezetés és a tagság kapcsolatát, további eredményes munkára buzdították a szövetkezet tagjait és vezetőit. A iegnépiesebb magyar nótaköltő Százhuszonöt éve született Dankó Pista T. I. Emlékezzünk a 125 évvel ezelőtt született Dankó Pistára. a „Iegnépiesebb magyar nótaköltőre", akinek 80 évvel ezelőtt bekövetkezett halálakor, mint dalszerzőnek, nem valami nagy jövőt jósoltak. Elvégre megesett az már máskor is. hogy a „puhaságra serényebb" nemzedék a gyakran hangoztatott újdonság reklámozásával, a haladás jelszavával, kegyelet nélkül haladt el a „megemlékezésre érdemes" mellett. .. De a funerátoroknak, a temetések ügyintézőinek nem lett igazuk. Közei J00 szerzeménye, ha a régmúlt — bár olykor még hiányosságaiban is szép — idők hangulatát idézik, mégis ragyogó gyöngyszemek a magyar dalköltészet örökzöld koszorújában. .. Emlékezzünk a szeged-felsővárosi cigártytanyára néző viskó szülöttjére, akiben szülővárosa csak a kócos cigányfiút látta, kinek fiatalkori, nélkülözéstel.jes esztendei, rideg telei voltak tenyésztői fajtája betegségének, a tüdőbajnak ... Emlékezzünk a zseniális nótafára, akit a múlt század végén már szárnyaira vett a hír, hiszen dalai magával ragadó, lenyűgöző szépségével nem versenyezhetett senki... Emlékezzünk a cigányköltő lelkéből előröppenő szebbnél szebb dalokra, melyek mindegyikét mintha édes-bús élete egy-egy állomása ihlette volna. Künn a pusztán, Atokházán születtem .,., aztán az első dalok, melyek az újjászülető várossal eev időben szakadtak le termő nótafájáról: Szeged szebb lesz, mint volt... (csárdás), Nem jó mindig, minden este..., a fiatal kifutófiú emlékét idéző Három sós perec ...; ezt követték- népszínművek számára írt betétjei, melyeket olyán csalogányok, "Wünt Blaha Lujza, vagy Komáromi Mariska énekeltek: Pátos élet a legszebb a világon ..., Isten veled vén eperfa ..., Darumadár, gyere velem .... "aztán a nagy szerelem rózsaillatos emlékei: Piros rózsa, gyöngyharmatos szép virág . . Piros rózsa tövéről fakad a bimbó..., Hamis a rózsám ..., Szőke kislány csitt, csitt..., Csitt, rózsám, jaj de jó volt az este . .., Eltörött a hegedűm ..., majd a legnagyobb sikerek: Egy cica, két cica .,,, Vásárhelyi sétatérén . . ., Búsan szól a kecskeméti öregtemplom nagy harangja..Nem fúj a szél..., Még azt mondják, nincs Szegeden ... Nem hagyhatjuk ki a sorból a Pósa szövegére írt „kesergőket": Volt nekem egy szép csillagom ..., Reszket a nyárfa ezüst levele ..., Bécs felől lobog egy gyászkendő .. ., Szegény ember szándékát boldog isten bírja ..., vagy a millenáris időkben a Gárdonyi Géza szövegeire szerzetteket: Ez a világ mi vóna ..., Tengöri nóta . . . stb. Több dala akár „magyar chanson"-nak is tekinthető, mint a Lemondás, vagy a Küldöm a levelet Balog Máriának, Gyönge violának kezdetűek. Emlékezzünk legnagyobb sikereire, melyeket a magaszervezte országjáró daltársulatával aratott. 1900 májusában a nagyváradi Bazárkertben Ady Endrétől kapta talán a legnagyobb elismerést, a legszebb méltatást, az akkor már súlyos, tüdőbeteg nótaköltő: „Magyar Dankó Pista, áldjon meg az isten ..." 1902-ben Bihar megyei körútja során hullott ki kezéből hegedűje. Hiába ment el előző évben a „tengerszélre", San Remóba, betegségét gyógyítgatni. Innen küldte még haza „hattyúdalát, melynek szövegét is, zenéjét is maga írta: „Most van a nap lemenőben . .." Emlékezzünk Dankó Pistára. születésének 125. évfordulóján. Móra Ferenc szavaival, aki szerint ez a „legmagyarabb zeneköltő", a korán elhallgatott szép tollú énekesmadár, egyre terebélyesedő utóéletével biztosította magának a hallhatatlanságát. * Ma. kedden, Dankó Pista születésnapján, a zeneművészek szakszervezetének megyei bizottsága és a szegedi cigányzenészek megkoszorúzzák a híres prímás fejfáját a Belvárosi temetőben. Csongor Győző Elénk forgalom az állatpiacon Magas az állatállomány, s még így is változatlanul nagy tenyésztői kedv. A nvári állatpiac forgalma élénk. A forgalmazási adatok szerint a malacok és a süiJ*k jó áron kelnek el. Nem oko-7 gondot a szaporulat értékesítése, ami biztató a sertéshizlalási eredmények későbbi alakulására, nézve. Az állatforgajmi és húsipari vállalatok a nvár eleji piac for'gaírrtaf rrfíndtfe ton* tosnak tartják, ezért különös gonddal figyelik a kialakult helyzetet. Miután a vállalatok jó előre közzétették a jövő evi termeltetési feltételeiket is. és a takarmánvpiac forgalma is zavartalan, a kistermelők töretlen kedvvel. tevékenykednek egyremásra fogják hizlalásra az állatokat. A süldő- és a malackínálat az elmúlt évivel nagyjából azonos, nem hoznak fel a piacra több állatot, mint tavaly, az eladásra ugyanis mód nvílik a kistermelök között is. A Új magyar találmány Kevesebb műtrágyával több termés Kitűnően vizsgázik egy új mezőgazdasági szabadalom, a Tórőcsik-féle adalékos műtraayázási eljárás a középaifo.di gazdaságok földjein. A módszer lehetővé teszi, hogy az egy tonna búza. kukorica vagy napraforgó megtermeléséhez eddig felhasznált 70—110 kiló műtrágyának csak a felét juttassák a talajba. A csökkentett adag hatásosságát egyelőre szabadalmi titokként kezelt adalékanyaggal biztosítják. Ez akadályozza meg. hogy mint egyébként a foszfor és a kálium 40—60 százaléka elveszszen a talajban. Az adalékanyag hatására ugyanis a növények teljes egeszében hasznosítani tudjak a műtrágyák Upeiejet. A Törőcsik Mihály mezőgazdasági mérnök által feltalált új tápanyag-technológia üzemi arányú kipróbálásába tavaly 7 közös gazdaság kapcsolódott be. Javára írható: nettó többletbevételük megközelítette a 9 millió forintot. A hektáronkénti 2200— 3500 forint értékű terméstöbbletet úgy érték el. hogy a költség azonos területre vonatkoztatva csak 280 forinttal növekedett. Az idén már 21 mezőgazdasági nagyüzem összesen 22 ezer hektáron alkalmaztá az új takarékos módszert, hasonlóképpen jó eredménnyel. A szabadalom iránt külföldön is — például Hollandiában, Csehszlovákiában és Jugoszláviában — nagy az erdeklöctes. HAZASSAG Kuli Sándor és Kovács Beata, Bor Ferenc Károly es Pap Katalin Erzsébet, Bakacsl Ferenc és Szabó Irén, Budai Gyula és Bicskei Mária Magdolna, Huszka Imre Béla és Füzesséry Éva, Dakó Árpád és Bangó Gyöngyi, Auth Gusztáv és Miksl Andrea, Ambrus Ferenc és Sötét Ildikó, Kökényes! Gábor és Tóth Magdolna Julianna. Farkas Gábor és Polonkai Magdolna, pakai Gyula Mibály és Ferenczi Éva, Koncz József és Halász Katalin, Tóth Sándor és Baráth Zsuzsanna, Papp Árpád Zoltán és Palócz Katalin Jolán, Hegyi Árpád és Ternai Andrea Éva, Vince László Imre és Suták Erzsébet, Laczl Zoltán és Szilvásy Aranka Erzsébet, Budai Sándor Cs Nagy Erika házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Kllnkó Boldizsárnak és Maezkó Mária Klárának Boldizsár, Gábor József Lászlónak és Kiss Erzsébetnek Dóra Erika, Vér Lászlónak és Török Teréznek Adrienn, Varga Mihálynak és Lajkó Gizellának Zoltán. Varga Mihálynak és Lajkó Gizellának Róbert. Rékasi Józsefnek és Hódi Katalinnak Katalin, Vígh Mihály Istvánnak és Jenei Irénnek Márta. Jójárt Jánosnak és Börcsük Anna Honának János, Szélpál Istvánnak és Kasza Ágnesnek Orsolya Zita, Fábián Gábor Józsefnek és Tollár Erzsébetnek Norbert, Tanács Mihálynak es Süli Jolánnak Krisztián, Kakuk Ferencnek és Váradi Mónikának Zsóka, Bartha Lóránt Istvánnak es Mucsi Mártának Zsófia. Mihalik. Gyulának és Kovács Erzsébetnek Gergő, Kun Lajos Györgynek és Szombathelyi Máriának Zsanett, Kislstók Jánosnak és Tóth Magdolnának Attila János, Gyuris Sándornak és Frittman Julianna Editnek Lilla. Somi Béla Attilának és Hrebik Olga Juliannunak András. Kádár Róbert BeIának és Adám Zsuzsanna Ágnesnek Peter, Gyuris KarolyCsaládi események nak és Gáspár Erzsébetnek Zsolt, Bagl Istvánnak és Székely Évának Éva, Gácsi-Kis Ferencnek és Nagy Ágnesnek Erika. Miklós Istvánnak és Gera Klára Erzsébetnek Tamás, Rózsa-Bakacs! Vilmosnak és Szilágyi Jolán Ilonának Vilmos, Veres Sándornak és Kocsispéter Erzsébetnek Attila, Balogh Jánosnak 'és "Bolyog Arankának Olivér, Kálmán Gézának és Galzó-Polyák Margit Matildnak Renáta, Bakó Györgynek és Domonkos Ilona Erzsébetnek György, Németh Antal Istvánnak és Csányi Teréznek Róbert, dr. Avéd János Lászlónak és Várkonyi Tímeának János Kristóf, Lázár István Imrének és Krauszki Gizellának Ivett Katalin, Kiss Sándornak és Csamangó Annának Gergely, Czirják Gábor Istvánnak és Csiszár Ibolyának Péter Zsolt, Vér Andrásnak és Bálint Erzsébet Máriának Ágota. Molnár Lászlónak és Szaniszló Julianna Máriának László Imre, Vér Zoltánnak és Tóth Zsuzsannának Zalán. Ladányi Sándornak és Sarusi-Kis Zsuzsannának Szilvia, Mike Sándornak és NagyGyörgy Zsuzsannának Rita Zsuzsanna, Zsótér Jánosnak és Árvái Katalinnak Andrea, Farkas Aronnk és Jenei Julianna Annának Ágnes. Mészáros Gyula Józsefnek ós Pördi Mariannának Szabolcs Ferenc, Székely Jánosnak és Ambrus Julianna Piroskának Orsolya. Gerecz Péter Árpádnak és Kukta Erikának Erika. Santa József Gyulanak és Pratz Ilonának Orsolya. Nafrádi Sándor Józsefnek es Pleskonies Katalin Magdolnának Sándor. Szécsi Istvánnak és Ábrahám Ilona Margitnak Mónika Ilona, Bördős Zoltán Lászlónak és Kancsár Ildikónak Zoltán, Biacsi Józsefnek és Terhes Juliannának Orsolya, Móricz Istvánnak és Gergely Erzsébetnek Zsolt. Móricz Istvánnak és Gergely Erzsébetnek Noémi, Farkas Györgynek és Sós Máriának Márta. Tolna József Zoltánnak és Nagy Irénnek Dolly. Puskó Györgynek és Széli Zsuzsannának György Attila, Baranyai Jánosnak és Stefán Erzsébet Máriának Erzsébet Szilvia, Németh Zoltán Vincének és Lázár Klára Erzsébetnek Tamás. dr. Fogas-Klss Zoltánnak és dr. Czipott Gabriella Ágnesnek Ágnes Éva, Ocskó Lajos Istvánnak és Barta Veronika Juliannának Imre. Csöke Szilveszternek és Szögi Rozáliának Baláík nevű gyermekük születet. HALÁLOZÁS Lakatos Károlyné Daru Zsuzsanna, Karsai Józsefné Bórcsök Anna, Gracza Jánosnp Garró Ilona, Elekes Istvánné Kószó Erzsébet, Csikhegyi Géza. Nagy Géza, Bakay Lajos, Lakatos Péter Pál, Rózsa Istvánné Kerekes Katalin, Juhász Antal, Nagy István, Tóth-Krabót Gergely. Pottyondy Miklósné Zsarkó Mária, Horváth Imre, Nyerges Jenő, Jaksa István, Bacsó András, Galiba József Antalné Tóth Teréz. Sehönberger Adolf, Kun Krisztián. Ipolyszegi István. Rózsa Mihály Ferenc, Tóth Sándor. Farkas Sándor. Salánkl Ferenc. Németh Istvánné Magyar Rozália, Székelyi Sándorné Prágai Muria. dr. Bérezi László Ede. Kiss József. Fekete Ferenc. Csongor Józsefné Gogány Irén nóza. Dudás István Ferencné papp Mária. Nagy Jánosné Szarka Rozália Margit, Dani István, Miklós Béla. Szalóki Terézia, Karai István Kerekes Zoltánné László Matild. Csányi Mihály, Kalman Laszlo meghalt. malac- és süldőéllománv 65-70 százaléka a háztáji és kistermelők között közvetlenül cserél gazdát. a piacokon az állománynak csak kisebb része jelenik meg. Az állami felvásárlás ilyenformán nem sok lehetőséghez jut. hiszen felvásárlási árai jelenleg is alacsonyabbak a szabadpiaci áraknál. Hetente alig 2—3 e;er hízónak való állatot tudnak felvásárolni a DiaWIWINI ** ff Az adatok szerint a júniusi állatpiacon, amelvre a kerestet és a kínálat kiegyensúlyozottsága a jellemző. csak kisebb ármozgások tapasztalhatók; például a süldőket valamivel magasabb áron tudják eladni. mint tavaly í-lvenkor, a kis súlyú malacoknál viszont nemi árcsökkenés mutatkozik. Az arak a tavalyihoz hasonlóak: mindössze kilónként 1—2 forintos különbségek adódnak, ami normális jelenség. A kialakult árakban az ország különböző vidékei kőzött is vannak különbségek. A 4—5 forintos eltérések nem befolyásolják alapvetően a nyugodt, kiegyensúlyozott piaci forgalmat, Mindezek következtében az állatforgalmi és húsipari vá'tálatok arra számítanak, hogy miután a kistermelók bátran vállalkoznak a nagyobb állatállománnvzl való törődésre, a hizia'ásra. a ké.-őbbiekben a vágóhidak állatátvételei is kedvezően alakúinak, és továbbra is kiegyensúlyozott, zavartalan tesz a lakosság hús és hústerroekellátása. Kézi hegesztés helyett... Kijevi szakemberek olyan agregátot fejlesztettek ki. amely feleslegessé teszi a kézi hegesztést a csőfektetési munkálatoknál. Ilyen berendezés elsőként került alkalmazásra. Az egyes csőszakaszok félautomatikus összeillesztése nemcsak a kézi munkaerőt szabadítja fel, de jelentős időmegtakarítást is jelent. Eav tapasztalt hegesztő nyolcórás munkáját a berendezés 18—20 perc alatt elvegzi.