Délmagyarország, 1983. június (73. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-14 / 139. szám

Kedd, 1983. június 14. 5 Grafikai biennálé Békéscsabán Meghirdették a 4. békéscsabai alkalmazott grafikai biennálé 1984. tavaszi kiállítását. Ezúttal a betű változatos grafikai lehetőségeinek bemutatása áll a biennálé középpontjában. A művészek egyebek közt plakáttal, neonfelirattal, szóemblémával, betűk plasztikus megjelenítésével jelentkezhetnek, illetve tervekkel, valamint a tipográfiai alkotás kategóriájában a békéscsabai alkalmazott grafikai biennálé logotipiája, a csabai tárlat nevéből alkotandó művészi betűcsoport megtervezésével pályázhatnak. A művek gyűjtésének ideje és helye 1983. október 18—19, a Műcsarnok műtárgyraktára. Beadhatók az 1979 és 1980 között született alkotások, a három kategóriában összesen tíz mű. A 4. békéscsabai alkalmazott grafikai beinnálét 1984. április 4-én nyitják meg a Munkácsy Mihály Múzeumban. Ekkor adják majd át a nemzetközi zsűri által odaítélt díjakat: a három, egyenként húszezer forintos fődíjat, valamint a rendező szervek, s társadalmi szervezetek különdíjait. Gazdaságpolitikánkról Gazdaságpolitikánkról címmel megjelent Havasi Ferenc, Lázár György, övári Miklós. Marjai József. Faluvégi Lajos, Gáspár Sándor, Hetényi István válogatott beszédeinek és cikkeinek gyűjteménye a Kossuth Könyvkiadó gondozásában. A propagandisták és agitátorok számára készült válogatás összesen huszonkét — 1980 és 1983 között — elmondott beszédet. illetve tanulmányt tartalmaz gazdaságpolitikánk aktuális kérdéseiről. Július 30. és augusztus 6. kőzött Budapesten Eszperantó világkongresszus Közművelődés a múzeumban Országos konferencia Szegeden Budapesten rendezi július 30. és augusztus 6. között 68. kongresszusát az Eszperantó Világszövetség. E rangos nemzetközi esemény előkészítéséről, fő programjairól tájékoztatták a konferenciá szervezői hétfőn délelőtt a sajtó képviselőit a Magvar Üjsáaírók Országos Szövetsége székházában. Barát Endre, a Magyar Eszperantó Szövetség főtitkára és Simo Milojevic, az Eszperantó Világszövetség rotterdami központjának főigazgalóia elmondotta: ez a világkongresszus — amelyen várhatóan 75 országból mintegv 4—5 ezren vesznek maid részt — nemcsak a eszperantó mozgalomnak, hanem az idei. az ENSZ által meghirdetett kommunikációs és hírközlési világévnek is egyik legnagyobb nemzetközi rendezvénye. Ennek megfelelően a tanácskozás fö témája: .,A modern kommunikáció társadalmi és nyelvi vonatkozásai". A világkongresszus keretében a kommunikációt tárgyaló tudományos konferencia szekcióiban a téma technikai vonatkozásainak ielenét és jövőjét bemutató, valamint a társadalmi és nyelvi hatásokat elemző előadásokra kerül sor. Budapest 1929, illetve 1966 után idén harmadik alkalommal ad otthont az eszperantisták nemzetközi találkozójának. A 68. világkongresszus fővédnöke Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. a védnöki testület elnöke Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese. A konferenciához kapcsolódva 07 Országos Béketanács béke- és szolidaritási gyűlést szervez; a kongresszus résztvevői és a budapestiek számára július 31-én délután nvilvános találkozót rendeznek a Városligetben. A legérdekesebb programnak a nemzetközi párbeszéd ígérkezik: ennek keretében öt világrész egy-egv tekintélyes eszperantista vezetője válaszol a világ soknvelvűségét. illetve a nemzetközi nyelv és a körülötte kialakuLt mozgalom céljait. jelenét és jövőjét érintő kérdésekre. Az utóbbi évtizedben a „múzsáknak szentelt ligetek", azaz a múzeumok, melyek egykor pusztán régi tárgyak őrzői. kuriózumok tárházai, gyűjtemények gazdái valtak, kinyitották kapuikat. A kor igénye szerint bővült tevékenységük, s a feltáró, megőrző és tudományos kutató munkájuk mellett mind nagyobb hangsúlyt kap az ismeretterjesztő, népszerűsítő, közművelődési tevékenység. A közművelődés hazai rendszerében megtalálta helyét a múzeumi kpzművelődés, mely az első tapasztalataival, sikereivel, sajátos módszereivel gazdagította a színképet. Ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg dr. Miiller József né, a Csongrád megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője a múzeumi népművelők országos konferenciáját Szegeden, a Móra Ferenc Múzeum dísztermében. Dr. Trogmayer Ottó megyei múzeumigazgató köszöntője után elkezdődött a háromnapos programsorozat. A mintegy 70 résztvevő először dr. Hoffmann Tamásnak. a Néprajzi Múzeum főigazgatójának . előadását hallgatta meg néprajz és közművelődés kapcsolatáról. Elgondolkodásra késztető szembesítéssel kezdte előadását. amikor a néprajzot, mint tudományos diszciplínát. és a közművelődést, mint napi gyakorlati tevékenységet ütköztette. A néprajztudomány, mely mintegy másfél évszázados múltra tekint vissza, feladatából következően a múltat, a hagyományos társadalmakat, az úgynevezett szubkultúrákat vizsgálja. Történeti elemzései behatároltak. Azt is mondhatnánk, a néprajz elsősorban a múltba irányuló tudomány. Ezzel szemben a közművelődés napi szükségletet, társadalmi igényt elégít ki, és aktuálpolitikai célokat szolgál. A jövő, a lehetőségek felé orientál. E kettősségből következnek ellentmondásaik, feszítő ellentéteik is. Az előadó ezután a konfliktusok feloldásának lehetőségeit vette bonckés alá, s összegezte a viszonylag újkeletű tapasztalatokat. Mintegy az előadás illusztrációja volt az a bemutató jellegű gyermekfoglalkozás, amely a Néprajzi Múzeumban folvó közművelődési tevékenységet reprezentálja. A tegnapi program másik előadását dr. Bándi Gábor, a Vas megyei múzeumi szervezet igazgatója tartotta Közművelődés és múzeumpedagógia az Egyesült Államokban címmel. A konferencia első napja a Pünkösdölés cimú videoprogrammal ért véget, mely a szombathelyi falumúzeumban népszokásokat megelevenítő gyerekeket örökített meg. A múzeumi népművelők ma. kedden megyei kirán. duláson vesznek részt. Ellátogatnak Makóra. ahol megtekintik a nemrégiben átadott József Attila Múzeumot és a Dél-Alföld egyik legjelentősebb irodalmi emlékhelyét, az Espersitházat; Hódmezővásárhelyen a Tornyai János Múzeum és a Németh László-emlékszoba várja őket; Szentesen a Koszta múzeum. Szegváron a falumúzeum lesz látogatásuk színhelye. A kirándulás az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban fe. jezödik be. ahol tájékoztatót hallgatnak mee az emlékhely történetéről. létesítményeinek fejlode6éről, s megtekintik a már átadott es épülő objektumokat. A konferencia holnap, szerdán fejeződik be. A múzeumi közművelődési munka statisztikai vizsgalatáról Eri István, a Központi Múzeumi Igazgatóság helyettes vezetője tart előadást, majd dr. Juhász Antal, a Csongrád megyei múzeumi szervezet igazgatóhelyettese számol be a megyében végzett néprajzi kutatások haszno. sításáról, végül pedig Lipták Mária osztályvezető öszszegzi a múzeumi szervezet közművelődési tevékenységét. Borzongató dolgok Bármerről tekint is viszsza a krónikás, válogatása az elmúlt hét televíziós éllapjáról, egy ilyen szusszanásnyi emlékeztetőhöz, óhatatlanul önkényes. A teljesseg imígyen föltételezhetetlen igénye nélkül is idekívánkozik az elfeledettVerdikortárs, Cira Pinsuti magyar tematikájú operájának, a Mátyás királynak keresztmetszete, amelyet annak idején itt, a Zenés színházban készített a tévé zenei főosztálya és szegedi stúdiója. szegedi operisták és szimfonikusok közreműködésével. s amelyről akkor e hasábokon számoltunk be olvasóinknak. A többlet pedig, ami nem a nyilvánoselőadáson-tévéfelvéteien került a műsorba: az opera fölkutatója, Sípos Arán beszélgetett a történelmi körülményekről dr. Kristó Gyula professzorral. Ez volt szombaton este, a főmüsoridőben. Igaz, a kettesen, am a nagycsatornán vele párhuzamosan import konzervet kínálták. Mágiát és illúziót a páriiSi Olympia színpadáról. tehát nem föltétlenül figyelemelvonó műsort, ígv a szegedi operisták sem jártak rosszul. A jótollű Szentmihályi Szabó Péter tévéjátéka, szerdán este. hátborsóztató gondolattal játszadozott el. Mi tortenne, ha egy terrorszervezet szuperminiatűr atombombához jutna, s persze a legkülönbözőbb politikai vagy más célok érdekében zsarolásra használná? Az ötlet azért hátborsóztató, mert nem nélkülözi a realitásokat, hiszen tudjuk jól, vannak terrorszervezetek, vannak atombombák is, ha (egyelőre) nem szuperminimérelekben, s ha nem is oly szabadforgalomban, bizonyos országokban könnyen beszerezhetően, mint az egyszerűbb kézifegyverek. Az Atomzsarolás e hihető, ponLütiaúpan meg elhihető nzXo-. rijával izgalmas drámai helyzetet villantott föl — kibontása azonban túlságosan megragadt az események bonyolításának inkább logikai semmint emberi-lélektani természeténél. Így aztán csináltnak tűnt, hamar elunhatonak. Hanem az igazi sci-fi változatlanul népszerű, amire mindjárt két példát is kínált az elmúlt hét, mindkettőt pénteken. Az egyiket Godard ismert filmjével, az 1965-ös Alphavillelel, amit az egyesen vetítettek, a másikat pedig a szomszédos jugoszláv csatornán, a Belgrád egyesen, ami viszont a hazai Ki mit tud? ú iabb elődöntőjének támasz.tott konkurrenciát ts támaszt jó par hete, mivel sorozat), legalábbis az e tájon élő legifjabb tévénézők számárat Galaktika. Ez a címe, amiről egy ideje beszélnek a gyerekek, s amelyről szokásainktól eltérően szólunk most Valószínű ugyanis, hogy látványosságai miatt szeretik olyannyira, hiszen érteni kevésbé érthetik, s valószínűleg a mi képernyőnk sem sokáig nél-1 külözi majd. Űruszalydk. fantasztikumlények, az ET-nél komfortosabb kinézetű űr-robot-maci, valóságos emberek, fehér es színes bőrűek, jóképű szkafander-hadfiak. kozmikus híd. csillagtengerben úszó űrtankhadoszlop, lézerágyúi endszer, ősz vezér, természeti környezet a mesterséges betoncsinálmányrengetegben — egyszóval arzenáljában föllelhető minden a gyúlékony képzelet lángralobbantására. Mi különös, itt is háborúznak. S még furább, hogy úgy viselkednek, éreznek a szupertávolinak te!sző űrben valahol a Saturnus közelében, mintha itt és most 'enne dolgük a Klauzál téren. Az álomjövő technikája szervül hát a realitásjelen erkölcseinek es elet. vitelének sejtszöveteibe. Ez is hátborsóztató... Végezetül: csöndes vasárnap délután láttam egy kitűnő riportot. Nem hivalkodott sem témájával sem küllemével, egyszerűen csak szép volt. ízléses, finom, igaz. Szilágyi János készítette „kiöregedett" néptáncosokkal. Minden különösebb hókuszpókusz nélkül megvallatta őket közös nagy szerelmükről, a népművészetről, filmeket játszott be, amikor még aktívan táncoltak, majd a vegén élőben is „megmozgatta" a társaságot. Mi derült ki ebből a riportból? Hogy a több mint ezer hivatásosból mindössze 12 a nyugdíjas, nekik is Avar István, a színművész-kép-1 viselő hajtotta ki személyesen, fnert a szakmát ilyeténképpen nem ismerik el hivatalosan, s ez a jövőjére nézve sem túlságosan kecsegtető. Miként arról sem esett jól hallani, hogy Rábái Miklós életművére a hálás utókor bizony hálátlanul gondol... N. I. Sheridan vetése \rádióimlo \rádióimlo Wj J o* Aki vetett: Phii Sheridan tábornok, az Egyesült Államok egykori lovashadseregének, a kék kabátos U. S. Cavalrynak dél-kansasi parancsnoka. Amivel vetett: tőle származik a hírhedt mondat — The only good Indián is a dead Indián. Csak a halott indián a jó indián. Néhány rideg történelmi tény: a mai Egyesült Államok területén az európai hódítás előtt körülbelül 2 és fél millió indián őslakos élt. Szűk 200 esztendő múlva, tehát a XIX. század végén. számuk alig érte el a 250 ezret. A létfenntartásuk alapját jelentő óriási bolénycsordákat kipusztították, s a fegyvereken kívül a „tüzes víz", a tbc, sok járvány és végtelen változatosságé egyéb civilizációs áldás tetőzte be a népirtást. A bátor és büszke rézbőrűek maradéka reveziátumoknak becézett koncentrációs táborokba került (jelenleg 261 ilyen van az USAban), miközben Európában nemzedékek sora nőtt föl Cooper és May Károly regényein. jóféle izgalom ajándékozandó az okulni vágyó ifjúságnak. Sheridan vetese. úgy tűnik, beérett. Fenti adatok egy részét Kulcsár István ama riportjából vettem, amely vasárnap délután hangzott el A puebló indiánok földjén címmel, a Kossuth adón. Az amerikai tudósításai révén jól ismert riporter ezúttal Üj-Mexikó. Arizona, • Colorado államokban járt, az ott élő. gyűjtőfogalommal pueblóknak nevezett indiánok között. (A puebló egyébként spanyol szó. falut jelent, a spanyol hódítók nevezték így a letelepült. földművelést folytató indiánok méhkaptárhoz hasonló, sziklákra .„ragasztott", fantasztikus házait. Igen sok érdekes, bár — látszólag — a magyar hallgatónak csak kuriózumszinten izgalmas dolog derült ki: hogv ma az indiánok az egyedüli amerikai állampolgárok. akiknek ingyenes orvosi ellátás jár. hogv nem epgedik fényképezni ősi táncaikat, és semmit sem mondanak vallásukról, hogv kb. ezer eve éltek és élnek földjükön, hogy átlagéletkoruk jelenleg 46 év (az USA-é 75), hogv alkoholizmusban nyolcszor annyian halnak meg közülük, mint a fehérek — és még sok egyeb. A félórás riportból azt is megtudhattuk. hogy több. ma magát igen nagyra tarBefejeződött a megyei Ifjú Gárda szemle Vasárnap délután ünnepélyes eredményhirdetéssel fejeződött be Újszegeden, a KISZ megyei bizottsága politikai képzési központjában a megyei Ifjú Gárda szemle. A hét végén megyénk városainak és járásainak csapatai több feladatból is vizsgáztak. Az alaki és menetdalversenyt Szeged város ifjúgárdistái nyerték, a körletrend ertékelése során a vásárhelyiek bizonyultak a legjobbnak. A szemle leghoszszabb es leglátványosabb programja természetesen ez évben is a harci túra volt. Itt először az elméleti állomáson több mint 40, a szakalegységi képzésre vonatkozó kérdést kellett megválaszolni. Ezután egészségügyi, polgári védelmi és tűzoltó gyakorlati feladatok következtek, majd kispuskalövészetből vizsgáztak a gárdisták. A harci túrát kötélhidakadálv leküzdése és kézigránátdobás zárta. Valamennyi feladatot öszszesítve. Szeged város csapata lett eiac. tms a kutoa értekelt lövészetben a szegedi járás gárdistái. Végül az úszóversenyt értékelte a zsűri — itt szintén a szegedi járás fiataljai szerezték meg az első helyet. E héten csütörtökön a KISZ megyei bizottsága az idei szemle eredményét, valamint az elmúlt kétévi munkát figyelembe véve dönt arról, melyik város, illetve járás csapata képviseli megyénket augusztus 11—15. között Zalaegerszegen az ifjúgárdisták országos tjljlVrmöiáw tó európai nép még nomád életmódot folytatott, amikor az indiánok. letelepedve, földműveléssel foglalkoztak, emeletes házakban laktak. Azt is, hogv az indiánok máig „almának" nevezik azt, aki megítélésük szerint kollaboráns: kifelé rézszinű. vörös, belül fehér ... Továbbá, hogy ma minden amerikai ábécéskönyvben az i betűnél az indián az illusztráció. Es hogy ma mar — újra szaporodnak. Lélekszámuk jelenleg 1 millió 700 ezer. S noha ebben a korrekt, végig érdekfeszítő, igen szemléletes, plasztikus, igazán profi riportban az indiánok igazi nagyságáról, ennek a páratlanul nemes emberfajtának karakterbeli tulajdonsagairól konkrétan keves szó esett — a fenti, s a föl nem idézett tudnivalókon túl e műsor, erös a gyanúm, ki nem mondott. de annál lényegesebb tanulsággal is szolgált. E tanulság valahol ama lénynél kezdődik, ami már leíratott: ma mintegy ötször annyi egv kiirtásra szánt nép lélekszáma, mint a mélyponton volt. Az indiánok. akik inkább a nemzethalál közvetlen közelbe került kísértetét választották, mint a meghódolást. szavakban ki nem fejezhető szenvedést es pusztulást, küzdelmet és kitartást — vannak. Élnek. Nem is olyan rosszul, legalábbis a világmerce szerint. Ügy hírlik, hagvomanvaikhoz az angolokat is fölülmúlva ragaszkodók. gyermekeiket szabadságra és önállóságra nevelik, szűkszavúak. ha magukról kell beszélniük, s ök dolgoznak Amerika, szerte a legveszélyesebb munkahelyeken. a magasépítőktől a bányákig. Bajuk van elég. de vannak tradícióik, szervezeteik, képviselőik. vallásuk, kultúrájuk — van életük. Sheridan régen halott. De századunkban is volt es van néhány Sheridan. akárcsak „alma", E tanulságot ők se feledjek. HMBBMÜ