Délmagyarország, 1983. május (73. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-07 / 107. szám

2 Szombat, 1983. május 7. Megvalósítjuk a XII. kongresszus határozatait (Folytatás az I. oldalról.) kása a dolgozók körében az életszínvonal alakulásával kapcsolatban felvetődő kér­désekről beszélt. Elmondta, hogy a munkások egy ré­szének nincs mellékkereseti lehetősége, a kisvállalkozá­sok sem nyújtanak részükre jövedelemszerzési lehetősé­get, s ezért bizonyos fe­szültség tapasztalható kö­rükben. Bódi György, a KISZ me­gyei bizottságának első tit­kára elmondta, hogy a fia­t-tok is érdeklődéssel fo­gadták a Központi Bizottság határozatát. Helyeslik, hogy az ifjúság megítélésében szélsőségektől mentes ki­egyensúlyozottságra, a rea­litások figyelembe vételére van szükség. A nemzedék­váltás folyamatában a fia­talokat fokozottabban oe kell vonni a vezetésbe, ugyanakkor lapasztalható. hogv egv részük nem haj­landó a vezetéssel együtt járó nagyobb felelősséget magára vállalni. Szükséges, hogy a KISZ aktívabb po­litikai tevékenységet fejtsen ki a fiatalok körében. Apró Antal felszólalása Apró Antal, a Központi Bizottság tagja, az ország­gyűlés elnöke, felszólalása­ban a Központi Bizottság határozatának jelentőségét méltatta. Elmondta, hogy a Központi Bizottság megvizs­gálta pártunknak az 1980-as kongresszus óta végzett munkáját, a párthatározatok végrehajtásának és az ezzel kapcsolatos problémák meg­oldásának a lehetőségét, azért, hogy megőrizzük .tár­sadalmi méretekben az el­ért szocialista vívmányokat, megőrizzük népünk élet­színvonalát, és biztosítsuk hazánkban a további szocia­lista fejlődést. A Központi Bizottság élt azzal a jogá­val, amit a kongresszustól kapott. A XII. kongresszus óta eltelt évek munkájának vizsgálata indokolt és hasz­nos volt. Az elmúlt három év szocialista építésének eredményeit, a kongresszu­son elfogadott határozatok végrehajtását széles korú pártaktíva, vezető testületele bevonásával . megvizsgálta. Joggal elmondható, hogy az elmúlt három év alatt pár­tunk szervezetileg, politi­kailag egységben tovább fejlődött, az országban a szocialista építés — az is­mert nemzetközi gazdasági nehézségek ellenére — újabb sikereket ért el. Kádár János elvtárs elő­adói beszédében és a hatá­rozatban is fontos helyet kapott az az állásfoglalás, hogy tovább folytatjuk az epitö munkában, a társada­lom építésében, pártunk éle­tében jól bevált politikán­kat. Fenntartjuk és fejleszt­jük a párt politikai tevé­kenységének nyíltságát, nyi­tottságát. Mit értünk a párt politikájának nyitottságán? Mindenekelőtt azt, hogy a part politikája nem valami­féle kiválasztottak, nem csak egy vezető testület ügye. hanem az egész párt, az egész ország ügye. ezért minden alapvető politikai •kérdésről — szóban és írói­ban — nyíltan beszélünk. Példa erre most is a Köz­ponti" Bizottság ülése, amely­ről a napi sajtó, a televízió, a rádió tájékoztatta az or­szág közvéleményét. Ugyan­ilyen nyitott politikát foly­tatnak a tanácsok a hozzá­juk tartozó tesületeket érin­tő kérdésekben. Ugyancsak teljesen nyilvánosak az or­szággyűlés ülései, amelyek­ről a televízió, a rádió és a sajtó mindig beszámol. Évtizedek gyakorlata bi­zonyítja. hogv a párt politi­kája a dolgozók társadalmi érdekeivel egybeesik. A pártvezetés rendszeresen ülésezik, s megtárgyalja a pártban, az országban fel­merült, megoldásra váró problémákat. Vagyis nyíl­tan, őszintén beszélünk gondjainkról is, de nemet mondunk a lehetőségeinkel, erőinket meghaladó igé­nyekre. irreális elképzelé­sekre. A Központi Bizottságban kialakult az a munkagya­korlat. hogy a fontos, a szé­les dolgozó rétegeket érintő kérdésekben különböző tár­sadalmi szervezetektől. a szakszervezetektől egészen az Akadémiáig, véleményt, javaslatot ker, hogy állás­pontjuk. érdekeik érvénye­sülhessenek a hozott hatá­rozatokban. Ez azt is mutat­ja, hogy a párt nem tekinti magát csalhatatlannak, nem úgy vezet, hogy csak kinyi­latkoztat, hanem véleményt kér, amit felhasznál politi­kai tevékenységében, szer­vező munkájában. Apró Antal ezután gazda­sági feladatainkkal foglalko­zott. és felhívta a figyelmet a műszaki korszerűsítés fon­tosságára. Juhász Péterné, a Szegedi Ruhagyár szakszervezeti ..-i­zottságának titkára elmond­ta, hogy a nagyüzemi mun­kások többsége három mű­szakban, normában dolgozik, s emialt kevés a lehetősége a munkaidőn kívüli tevé­kenységre, jövedelemszerzési lehetőségre. Javasolta, hogy a megyei pártbizottság vizs­gálja meg a nagyüzemi mun­kások helyzetének alakulá­sát. Hézső • Ferenc festőművész arról beszélt, hogy a tudo­mányos-technikai haladás kö­vetkeztében nő az érteltnl­ség szerepe, s ez megkövete­li a szakemberképzés, az oktatás korszerűsítését. Ja­vítani szükséges az oktatási intézményekben a nevelő­munkát is. Hangoztatta, hogy a kulturális, művészeti al­kotóműhelyek önállóságának és felelősségének növekedé­se megköveteli, hogy azokat a művészeket, alkotókat tá­mogassuk, akik társadalmunk törekvéseit fejezik ki alkotá­saikban. Tokaji István, a Derek­egyházi Állami Gazdaság igazgatója a megye mező­gazdaságának fejlődését és ez évi feladatait elemezte. Hangsúlyozta, hogy fontos teendő a mezőgazdasági ex­port növelése, a mezőgazda­sági munkák időben való elvégzése, a termékek mi­nőségének javítása, a nagy­üzemi és a háztáji termelés összekapcsolásának javítása. A vitát dr. Komócsin Mi­hály foglalta össze. Az előterjesztést a megyei pártbizottság — a vitában el­hangzott észrevételekkel és javaslatokkal kiegészítve — egyhangúlag elfogadta. A megyei pártbizottság felhívja a városi, járási párt­bizottságok és az alsóbb pártszervek figyelmét arra, hogy a Központi Bizottság határozatának feldolgozásá­val összefüggésben 1983. má­jus 31-ig értékeljék a XII. kongresszus óta végzett munkájuk tapasztalatait, és dolgozzák ki tennivalóikat. Ennek során a hangsúlyt a Központi Bizottság határo­zatának végrehajtását bizto­sító feladatok megvalósításá­ra helyezzék. A pártalapszervezetek — a KB határozata és a felsőbb pártszervek állásfoglalásaira támaszkodva — 1983. június 30-ig határozzák meg saját tennivalóikat. A pedagógus­alapszervezetek az 1983. má­jus 15—június 15. között tartandó beszámoló taggyűlé­seiken szóbeli előterjesztés­ben adjanak tájékoztatást a Központi Bizottság határoza­táról. A határozatból adó­dó feladataikat 1983. szep­tember 30-ig taggyűlésen dolgozzák ki.­A testület úgy döntött, hogy a XII. kongresszus és a megyei pártértekezlet óta végzett munkáról szóló 1982. december 3-i megyei párt­bizottsági állásfoglalás — a Központi Bizottság 1983. áp­rilis 12—13-i határozatából adódó megyei feladatokkal kiegészítve — jelenjen meg az Alapszervezeti Tájékozta­tóban, illetve a Csongrád megyei Hírlapban és a Dél­magyarországban. Ezután a testület elfogadta Papdi József titkár előter­jesztésében a megye gazda­sági fejlődésének év eleji tapasztalatairól, valamint Cyárfás Mihály előterjeszté­sében a megyei pártbizottság munkarendjéről és munka­módszeréről, továbbfejleszté­sének feladatairól című ha­tározat ismertetésének és feldolgozásának, a helyi fel­adatok megfogalmazásának tapasztalatairól szóló tájé­koztatót. Végül, a megyei pártbi­zottság személyi kérdésekben döntött: Dr. Kelemen Miklós, a Csongrád megyei Rendőr­főkapitányság nyugalmazott vezetője felmentését kérte végrehajtó bizottsági tagsága alól. A testület jegyzőkönyv­ben örökítette meg dr. Ke­lemen Miklós végrehajtó bi­zottsági tagként több mint negyedszázadon át végzett tevékenységének érdemeit, és saját kérésére, érdemei el­ismerése mellett, nyugállo­mányba vonulása miatt fel­mentette végrehajtó bizottsági tagsága alól. Ezután titkos szavazással Judik Istvánt, a Nagyalföldi Kőolaj- és Föld­gáztermelő Vállalat termelő­mesterét a végrehajtó bizott­ság tagjának megválasztotta, dr Barna Sándort, a Csong­rád megyei Rendőr-főkapi­tányság vezetőjét a megyei pártbizottság tagjai sorába kooptálta. Gáspár Sándor Genfben Q Genf (MTI) Gáspár Sándor, a Szak­szervezetek Országos Taná­csának főtitkára és Karel Hoffmann, a Csehszlovák Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke látoga­tást tett a Nemzetközi Mun­kaügyi Hivatalban. Ez alka­lommal a nemzetközi mun­kaügyi szervezet szocialista tagországai szakszervezeti központjainak nevében meg­beszélést folytattak Fran. cis Blonchord-ral, a Nem­zetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójával. a június elsején megnyíló nemzetkö­zi munkaügyi konferenciá­val kapcsolatosan a szak­szervezeteket érintő kérdé­sekről. LQSGIÍCZÍ Pál látogatása Szabolcs-Szatmár megyében Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke ma a kora délelőtti órák­ban megyejárással folytatta szabolcs-szatmári látogatá­sát.. Programjának első helyszíne Vaja nagyközség volt, ahol felkereste a több mint ezer taggal. 5800 hek­táron gazdálkodó H. Rákó­czi Ferenc Termelőszövetke­zetet. A Kiváló címmel többszörösen kitüntetett és a MÉM nagydijával is elis­mert kollekiva munkájáról Iklódi László, állami díjas elnök adott rövid tájékozta­tást. Ezt követően Losonczl Pál a társulásban megvaló­sult vajai hűtőházat tekin­tette meg. Az Elnöki Tanács elnöke Vaján felkereste a Vay Ádám Múzeumot, majd Má­tészalkára vezetett az útja. A szatmári tájkörzet gazda­sági és kulturális központjá­ban ellátogatott a Magyar Optikai Művek mátészalkai gyárába, s a környék folk­lórjának. építészetének, va­lamint gazdálkodásának re­likviáit őrző Szatmár Mú­zeumba. Losonczi Pál kétnapos Szabolcs-Szatmár megyei lá­togatása a városi tanácsnál tartott baráti találkozóval ért véget. (MTI) A fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon az emberiség létéről van szó Az Országos Béketanács elnökségi ülése Pénteken a Parlament va­dásztermében kibővített ülést tartott az Országos Bé­ketanács. A megjelenteket Sebestyén Nándorné, az Or­szágos Béketanács elnöke köszöntötte, majd Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető­je tartott tájékoztatót idő­szerű hazai és nemzetközi kérdésekről. Világpolitikai kérdésekkel foglalkozva a többi között szólt arról, hogy a hideghá­ború évei óta talán soha nem volt ilyen kiélezett a nemzetközi helyzet, mint napjainkban. Az Egyesült Államokban hatalmon lévő neokonzervatív csoport anti­kpfpmunizmusa, a szélsősé­ges imperialista körök heves ideológiai, politikai és gaz­dasági kampánya a Szovjet­unió, a szocialista országok, a haladó fejlődő államok és a nemzeti felszabadító moz­galmak ellen feszültté tette a nemzetközi viszonyokat. — A fegyverkezési ver­seny és az elrettentés filo­zófiája mögött hiábavaló lenne misztikus okokat ke­resni. Az okok nyilvánva­lóak: az enyhülés, a békés egymás mellett élés évei nem kedveztek az imperia­lizmusnak. Ezért a történel­mileg kialakult katonai erő­egyensúlyt figyelmen kívül hagyva, a legszélsőségesebb körök a fegyverkezési ver­senyben látják az eszközt az erőviszonyok világméretű megváltoztatására. — A fegyverzetek minden területére kiterjesztett ver­sengés középpontjába az Észak-atlanti Szövetség most az amerikai közép-hatótá­volságú rakéták európai te­lepítését állította. Minden békeszerető embernek leg­fontosabb feladata e pilla­natban, hogy e kontinens bánriely pontján — közös szülőföldünkön, Európában — fellépjen a rakétatelepí­tések ellen. Nem akarjuk, hogy az Egyesült Államok a veszély exportálása révén te­remtse meg a maga bizton­ságának hamis illúzióját! A leszerelési és fegyver­zetkorlátozási tárgyalásokon valóságos létkérdésről. az emberiség létéről van szó. Ennek az óriási történelmi felelősségnek kellene tükrö­ződnie a nyugati tárgyaló­partnerek álláspontjában is. A tömegek világszerte mind erőteljesebb háborúel­lenes fellépésének tényeiről szólva Lakatos Ernő han­goztatta: miközben az impe­rialista propagandaszervek megkísérlik közvéleményük előtt lejáratpi és hitelétől megfosztani a saját országa­ikban terebélyesedő mpzgal­mat, egyúttal megpróbálják támadni a szocialista orszá­gok békemozgalmát és a Bé­ke-világtanácsot is. Kísérle­tek történnek arra, hogy hi­vatalos szervezeteknek, kor­mányzati fiókintézmények­nek állítsák be a békemoz­galmat. Országos Béketaná­csunk a társadalom politikai rendszerének részeként, szer­vezetileg önállóan működik, s fejlődik. Békemozgalmunk függetlensége az önálló dön­tésekber), a viták demokra­tizmusában és az autonóm mozgalmi életen nyilvánul meg. — Mozgalmunkban közis­merten különböző világnéze­tű emberek, párttagok és pártonkívüliek sokszínű, ér­telmes cselekvésére van le­hetőség. összefogásra, egy­séges cselekvésre, közmeg­egyezésre a legfontosabb kérdésekben — mondotta egyebek között Lakatos E''nő. Ezután Sarkadi Nagy Bar­na. a/. Országos Béketanács főtitkára adott, táiékoztatást a most kezdődő béke és ba­rátsági hónap program iáról. Elmondta: a macyai: béke­mozgalom szép hagyománya, hogv évente egyszer, több héten keresztül rendezvé­nyek sokaságán emlékezik meg a béke ügyéről, a hit* leri fasizmus felett aratott győzelem évfordulójáról. Az eseménysorozat azonban csak akkor hozhat számottevő eredményeket, ha a program újabb és újabb elemekkel bővül, igazodva a világban bekövetkezett változásokhoz. A főtitkár rámutatott: ösz­szefogásra van szükség, azon erők összefogására, amelyek a jelenségek között felismer­ve a lényeget, hozzá kíván­nak járulni a társadalmi ha­ladás ügyének előmozdításá­hoz. Utalt rá, hogy hazánk­ban is mind többen ismerik fel: cselekvően kell kifejez­ni békévágyunkat. A mosta­ni rendezvénysorozat pitrg­rámja tartalmazza társadal­mi szervezeteink, politikai mozgalmaink — így a Ha­zafias Népfront, a KISZ és a SZOT — ajánlásait. AE idei eseménysorozat közép­pontjában a prága béke-vi­iágtalálkozó áll. E találkozó jelentőségét mi sem mutatja jobban, hogy számos olyan mozgalom is jelezte részvé­teli szándékát, amely ko­rábban nem szorgalmazta a párbeszédet. A magyar bé­kemozgalom, erejéhez, s le­hetőségeihez mérten, hozzá akar járulni e nagyszabású seregszemle sikeréhez. A bé­keszerető magyar nép üze­netét delegáció viszi magá­val Prágába, amelyet előze­tesen számos fórumon véle­ményezhetnek az állampol­gárok. így alakítva ki végsé formáját — mondotta vége­zetül Sarkadi Nagy Barna. A tanácskozáson bejelen­tették. hogy megalakult — Pozsgay Imrének, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa főtitkárának vezetésé­vel — a prágai béke-világ­találkozó magyar nemzeti előkészítő bizottsága. (MTI) NICARAGUA A BT ÖSSZEHÍVÁSÁT KÉRTE A nicaraguai kormány csütörtökön az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának összehí­vását kérte a közép-ameri­kai válság és az ellenforra­dalmi erők nicaraguai, terü­letre történt újabb betörései nyomán kialakult helyzet megvitatása céljából. MÉHES LAJOS SVÉDORSZÁGI MEGBESZÉLÉSEI Pénteken hazaérkezett Stock­holmból Méhes Lajos, ipari miniszter, aki Thage Peter­son, svéd iparügyi minisz­ter meghívására látogatott Svédországba. Tárgyalásokat folytatott vendéglátójával és Mais Hellström külkereske­delmi miniszterrel: a meg­beszélések során áttekintet­tek a két ország közötti gaz­dasági, ipari együttműködés elmélyítésének lehetőségeit. MAtIROY-MARCHAIS ESZMECSERE Pierre Mauroy francia mi­niszterelnök pénteken dél­előtt fogadta Georges Mar­chais-t. az FKP főtitkárát. A több mint egyórás meg­beszélés után Marchais ki­jelentette, hogy „konstruktív szellemben áttekintettük az ország előtt álló időszerű gazdasági és szociális prob­lémákat". FELHÍVÁS „A Szovjetunió kész eL­fogadni a semleges és el nem kötelezett országok megújított záródokumentum­tervezetét abban a formában, ahogy azt március 15-én a javaslat szerzői benyújtot­ták'! — jelentette be Ana­tolij Kovaljov külügyminisz­ter-helyettes, a madridi ta­lálkozó pénteki plenáris ülé­sén. A Szovjetunió az euró­pai biztonsági folyamat foly­tatásának. a béke és bizton­ság megszilárdításának, az európai államok közötti együttműködés fejlesztésének érdekeitől vezettetve jutott erre az elhatározásra. Egy­ben a Szovjetunió felhívás­sal fordult valamennyi részt vevő államhoz, hogy fejezzék ki hasonló készségüket. MITTERRAND VIDÉKI KÖRÚTON Francois Mitterrand, fran­cia köztársasági elnök hi­vatalos pekingi tárgyalásait befejezve pénteken délelőtt vidéki körútra indult a kí­nai fővárosból. Hsziant. Nankingot és Sanghajt ke­resi fel. A francia elnök es kísérete szombaton utazik el Kínából. Vezetői értekezlet a magvar néphadseregben Pénteken vezetői értekez­letet tartottak a Honvédel­mi Minisztériumban. Az ér­tekezleten részt vett és fel­szólalt Borbándi János mi­niszterelnök-helyettes. s je­len volt Rácz Sándor, az MSZMP KB közigazgatási és adminisztratív osztályá­nak vezetője; továbbá Nyi­kolaj Szilcsenko vezérezre­des, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői fő­parancsnokának magyaror­szági képviselője. Az érte­kezleten Czinege Lajos had­seregtábornok. honvédelmi miniszter értékelte az el. i múlt időszakban végzett munkát és meghatározta a magyar néphadsereg előtt álló további tennivalókat. Az értekezletet megelőző­en az MSZMP néphadseregi bizottsága kibővített ülést tartott, amelyen Papp De­zső vezérőrnagy, első titkár előadásában meghallgatta és tudomásul vette az MSZMP Központi Bizottsága 4983. április 12—13-i üléséről adott tájékoztatót, egyetér­tett a pártbizottság és a néphadseregben működő pártszervek feladataival. Az ülésen részt vett és felszó­lalt Rácz Sándor. íMTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom