Délmagyarország, 1983. május (73. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-28 / 125. szám

• • Ottömösi tudósítások 94 Szombat, 1983. május 21.' Ritkán kezdődik úgy újságcikk, hogv írója kénytelen leszögezni. meggyőződése ellenéle cselekszik. Természetesen nem arról van szó. hogy bárki rám erőltetné gondolatait — az ilyen szándékot könnyű lenne elhárítani —, arról csupán, hogy ennek a falunak a nevét lakói rövid t-i»?l mondják, és nekik van igazuk. írnunk is egy 1-vel kellene. A nyelvészek úgy tudják, török család ad la a nevét hozza, föltehetően a kun áradat hozta. Nyilván tévedtek, akik a Tömós-Temes folyónevet hallottak ki belőle, es azt. is megötszörözték: Ahogy elhalványult » török eredet, azonnal nem tudtak mit kezdeni vele. annyira kilóg szavaink sorából. Akik azt hitték, hogy a délvidéki nyelvjárás ő-je van benne, még Ettemesre is kiigazították. Egy biztos: nem a töröikőt magyarosítottuk az átigazitással. csak feledékenységünket foglaltuk írásba. Picinyke falu ez, de jó lenne egyszer belefeledkezni. Sokáig volt Szeged birtoka a hódoltság alatt pusztává lett terület, 1 Ráfi-ban azonban elcserélte Újszegedért, A Magyar család kezébe került. Magyar László, akinek nevét a téesz vette föl, világutazó volt, és Dél-Afrikában Bihé királya lett. Királyokról nem nagyon nevec.tünk el szocialista nagyüzemet, ez kivétel. Aki ebből a homoktengerből eljutott a trónig, biztosan megérdemli. Magyar Imre erdőt telepített, az pedig akkora tett volt, hogy sírját máig gondozza a halas utókor. Akárcsak Amerikában A közvetítő kereskedelem A homok hódító telepeseket Tömörkény hasonlitja Amerika újvilági megművelőihez, hozzátéve nyomban, hogy sokan sóhajtottak vissza a régi nyomorúság után, mert pénzecskéjük elúszott a nehéz küzdelmek árjában. Akárcsak Amerikában. Azt hiszem. ordító botorság lenne a mai Öttömöst a mai Amerikával hasonlítgatni össze, de találtam egy fogalmat, amit amoda szoktunk használni, pedig ide is igaz: a lehetőségek földje. A mérce lehet más. de a tétel jó. Kicsit kerülnöm kell. de remélem, visszatalálok ehhez a gondolathoz. Hatvankilenc óta őrzöm a szándékot. hogy megkeresem Molnár Györgyöt. Akkor találkoztam vele. amikor Veres Péter a faluban járt: 1969 októberében. Tudósítóként hallgattam Péter bácsi előadását, kicsit beszélhettem is vele. hogyne tűnt volna föl. hogy Molrváréknál szállt meg. Előtte leveleztek — Veres Péter .majdnem az egész orszügRal levelezett. de sejtettem, betűvetői ambíciók is dolgozhatnak a vendeglátókan. Ha akad eRy parasztember Öttöroösőn. aki ir, legalább most be kell köszönnöm hozzá. Be is mentem, köszöntem is, és őrömmel hallottam, hogy a Szépirodalmi Könyvkiadó jovoiVeres Péter azt ígérte őaaael. visszajön tavasszal, megnézi, mit tud kezdeni a falu a spárgával. Határnezóben látta, milyen sovány itt a homok, magasztalta azokat az embereket, akik pénzt tudnak kicsikarni belőle. Apróra kikérdezett róla mindent, de látni is akarta. Örök, olthatatlan kíváncsiságát a sírha vitte, ide 6e jöhetett el újra. Mi sokkal közelebb vagyunk, mégis keveset tudunk a spárgáról. Hallottuk, hogy ehető, de nem esszük. Ha akarnánk, akkor se ehetnénk, mert elvétve lehet csak találni a boltban. Ritkábban. mint fácánkakast Megfőzni se nagyon tudnánk, csak azt halljuk, hogy külföldön nagyon szeretik. Tandori Szilveszter fömezőgazdászt és Scheinflug József agronómust kértem meg, vezessen be a termesztés titkaibe. — Miért éppen Öttömöson bajlódnak vele? — Talaj és ember Itt van hozzá. A laza szerkezet nélküli talaj korén fölmelegszik, hamar kibúnk alóla a spárga. — Az a jó. ha kibújik'' — Az a rossz. Azért kell hozzá mr. öttömösi ember, mert tíz körmevei kaparja ki a homokból, mielőtt napfény érné. Ügy betakarjuk földdel, hogy semmi nem látszik ki belőle — Ha nem látszik, honnan tudják. mikor lehet szedni? — Elárulja a föld. Apro repedések jelzik. Ha akkor nem szedjük. vege. Az első osztályú kilóját negyvenhat formáért vuonk. tából kifelé készülődik első kötete. Várjuk meg a könyvet, jobb alkalmunk lesz akkor a bemutatásra. most annyit jegyezzünk csak meg. hogy a Magyar Nemzetben novellákat közlő Molnár Györgv ugyanaz áz öttömösi ember. Veres Péter neki irta levelében a következő sorokat, a találkozó után: „Az egvik darabka föld Édenkert, a másik dudvatermő parlag ... Mit lehetne itt a kertészetkultúra és a tudományos földművelés szintjén kihozni!" Hatalmasat változott azóta a világ, valóban a kertkultúra és a tudományos földmüvelés jóvoltából. Azt kérdezgettem, most milyen az öttömösi ember. — A pénz határozza meg az életét, tehát dolgozik. Annyira, hogy sok belerokkan. — Senki nem hajtja. —' Dehogynem! Az örökség. Mindig ustorhegves volt. mindig elnyomott, mindig annvira hagyták csak élni. hogy föl ne forduljon. most egvszerre akarja behozni a sok nyomorúságot, kitaszítottságot. amiben az elmúlt száz évek alatt része volt. és egyszerre levetkőzni a régi szegénységet: Ha értelmét látja, a munkában nem ismer határokai Békességes, szerény, a pénzzel ugyan mér egy kis hivalkodás is de he késünk csak egy kicsit ia a szedéssel, ha meglilulnak a sípok, már csak huszonhatot adnak érte. — Reggel és este szedik, mégis azt hallani, egész nap dolog van vele. — Árnyékos helyen válogatják és osztályozzák. Ahogy a tejet nem lehet tartani, mert megalszik. ezt se. mert meglilul. — A szövetkezetek kénytelenek megszabadulni sok olyan növénytől, amivel sok a munka — Csak a részesművelés jöhet szóba. Másként nem érdeke a tagnak, hogy a fehéret szedje. illetve addig szedje amíg fehér, és az osztályozásnál is galiba történne. így. ha kell. az egesz család dolgozik, tojózza a homokot. Szombaton is. vasárnap is, reggel is. este is. — Mennyiért? — Általában fél hoTdat vállalnak az emberek, kapunk érte körülbelül húszezret, ennek harmincöt százaléka a tagé. Április közepén kezdődik a munka, és június közepéig tart. — Ha így nézzük, nem is oíyati sok pénz. Ennyi munkáért. — Hetvenezer forint bevételM számolunk hektáronként. Ez a homok ennyi pénzt csak spárgával ad. Huszonegy hektáron termelünk a közösben, nélküle nem is tudnánk meglenni, ilyen koj-án más bevételünk alig van. Körülbelül ekkora területen termeim.*, a hajtanban w. \ el-elkapja, de Jóindulata változatlan. — Él az a babona nálunk, hogy tisztességes munkából nem lehet házat építeni. Szép. nagy házak sorakoznak itt is. — Elhiheted, nem tisztességes munkából. Erőltetett menet ez. kegyetlen hajtás eredménye. Itt van a szomszédban Papp Ferenc. Traktoros, a semmiből indult, fiatal még. de háza van. Keresetből. háztá ji bók állattartásból. Az asszony szedi a spárgát minden évben. Hajnalban kelni, éjfélig dolgozni, mint régen . az aratók. Aki ezt a munkát vállalja, megérdemli a házat. — Tehát fölvirágzik a falu. — Én nem vagyok ennyire optimista. 'Kicsi falunak kicsi' a jövője. Kevés benne a megtartó erű. AHi itt,.aka1r,.marqdhi. csak egy munkahelyet talál, a téeszt. Ha más ambíciók is dolgoznak benne, el kell mennie. És ha nézeteltérése támad a téesszel? Kicsi is elég ahhoz, hogy lehetetlenné váljon. Ne kerteljünk, ki kell mondanunk azt is. hogy a város meghatározó erejű a falu eletében. Ide messze van a város. Fölemelték a buszköltségeket. egv út oda-vissza maidnem száz forint. Ha valaki ruhát akar csak venni a lányának, ennyivel drágábban kanja. Eljárni? Drága az utazás, egyre inkább nem érdemes. — Hasonlítsuk az őszibarackhoz. — Telepítés után ez is három \ évre kezd teremni, és körülbelül tizenöt évig bírja. Egyszeri beruházással tehát 18 évig használható a föld. Ebben hasonlít az őszibarackhoz, de ez nem fagy el, nem veri el a jég. és a növényvédelme is egyszerű. Csak akkor kell permetezni, amikor már nem terem, amikor már kint van a szára a föld fölött. Kártevője a spárgalégy. ha őszszel elégetjük a szárat, kevesebb kártevő marad. Egyszerűbb, mint a barack, és az ára se bizonytalan. Egyelőre legalább van piaca Igaz. a szártörtjieiéket már nem veszik meg. és ez bántja .az embej-eket. Gyógyszergyárba vitték eddig, most nem kell. — Mi az a szártörmelék? — Huszonkét centi hosszúra kell vágnunk a sípokat. Ami megmarad a tő felé e«ö részéből, avval nem tudunk mit kezdeni. Ha a másik végét vágják le, a maradék neve fejtörmelék. Abból van a legjobb leves. — Azt mar hallottam, hogy a sovány földon is megél, de melyiket szereti? — Ami a ház körűi van. — Urbanizálódik ez is? — Aki a ház körül termeli, naponta háromszor-négyszer is megszedi. Van olyan család, amelyik naponta négyezret is kap érte. De a vele járó munkát ne tessek elfelejteni 2 Népszámlálási adat: 1160 lakója van a falunak, természetesen a tanyák népével együtt. Ebben a kicsi faluban három fölvásárló telep működik. Első gondolat: sok A második: kérdezzük meg. Kétszer kérdeztem az egyik telep vezetőjét Először panaszkodott a konkurrenciára. másodszor nem. Én azt mondom, az a jó, ha panaszkodik, mert akkor küzdenie kell, hogy ő is kapjon valamit Kulcskérdése a mezőgazdaságnak a jó kereskedelem. És az a jó. amelyik kapaszkodik az áruért A spárgáért is, a gyümölcsért is. a paprikáért és a- pai*ádicsoimért is. Mindből sokat termelnek Öttömösön, éz pedig azt is jelzi, hogy el lehet adni. Meglepetést persze most is találtam. Kilencven fillérért veszik a tojást, és panasz-kodnak, hogy nehezen tudnak túladni Pelenkák alatt Patyolatfehérre mosott pelenkákat tereget a falu szélén Sólya Józsefné. Nem érdemes fintorogni, szép ritmusa van a teregetésnek. & ahól pelenka van, ott gyerek is van. Aki viszont a falu szélén lakik, annak új a háza. Gyerek is, ház is egyszerre? Az országos összkép egy kicsit más, ebbe a házba tehát be kell mennünk. Domaszéken találkoztam egy kőművessel, innen ment oda, mert az a falu jobban fejlődik. Sólya József Rúzsáról költözött ide, én műszerész kisiparos. Reménytelen faluba nem nagyon költöznek az iparosok. — Mit javít? — Mindent, ami ro6sz. Szerelő voltam a téeszben, vízvezetéktől a kombájnig mindent javítottam, ha kellett, esztergáltam, most mindennek hasznát látom. Egy hónapja vagyok maszek, idő kell ahhoz, hogy kiderüljön, érdemes Van tanácsa Öttömösnek. de Pusztamérgesen, tehát társközség. Füleltem nagyon, de nem hallottam panaszt miatta. Akit kérdeztem, kitért a válasz elöl. Egyik valaki avval hárította el az érdeklődésemet, látják mar fönt is. hogy a/- összevonások nem sikerültek. Buszon vagyunk már, dr. Sári József igazgatóhelyettes továbbképzésre utazik, hazáig beszélhetünk. Ö azt mondja, nem érzik hátrányát, hogy amott van a tanács. hiszen az iskola önálló. A négy új tanterem árának egy része felülről jön, a másik a tanácstól. Pusztamérgesen is kellene két tanterem, de belátják, előbb Öttömösnek kell következnie. mert itt hat szükségtanteremben dolgozik az iskola. Fejlődni akar a falu. ha az iskolára áldoz. A fejlődés első lépcsője ez lehet, különben minden rajta. .Előveszem legegyszerűbb eszemet, és azt mondom, olcsóbban kellene adni. A mi boltunkban 1,60 az ára. Elhűl a fölvásárló, és haragjában engem biztat, írjak be a vásárlók könyvébe. Hol él az a kereskedő, amelyik nem veszi figyelembe a rendkívüli kínálatot? Régi róka vagyok az ostorozásban. mondom neki, akkor él meg igazán. És a városi ember mit szól hozzá? Ha megtudja, káromkodik. Megint ott kell megállnunk, ahol sokszor megálltunk már. Nem tudom, hány kézen megy keresztül a tojás, lehet, hogy kikel közbén a Csirke is bélöle. papiroson jogos lehet ménkű nagy árrés, de a valóságban egy másik résen a régi kérdés jön elő: minek nekünk ennvi föl-, vásárló és ennyi közvetítő, ha olcsón nem tudjuk elvinni a portékát a fogyasztóhoz. volt-e belevágnom, de b»awr» benne, talán beválik. örül a falunak a műszeres*. Annak, hogy van óvodája, napközije, és hamarosan négy tanteremmel bővül az iskola. Kire gondolna, ha nem a gyerekeire? — Mi lesz belőlük? — Hej, de jó lenne azt tudni 1 Amik akarnak. Itt maradnak vagy tovább mennek, azt nerO lehet tudni, de az biztos, hogy tanulni kell, a jó iskola tehát nélkülözhetetlen. — Hány évig épül egy új ház? — Hetvenhétben kezdtük, és még legalább öt év hiányzik. Először az a fontos, hogy fölhúzza az ember a falakat, tető legyen rajta, és bele lehessen költözni. Addigra kimerül, muszáj megállni, pihenni egy kicsit Olyan gondunk nekünk jó sokáig nem lesz még, hogy a pénzünket hová tegyük, mert nincs is pénzünk. Ami összejön, megy bele a házba. megáll, vagy léggömb lesz belőle. Es hajlandó' áldozni a falu. óvónőkkel együtt * huszonegytagu a tantestület, nyolc tanár naponta jár Szegedről. Hosszú az út, és fárasztó. A folytatást elhagyom. illetve majd Mérgesen itt kezdjük. öt év alatt negyvenhárom új ház épült a faluban: jó jel. Új házhelyeket készítenek elő. húszra a téeszből jön lakó, hattal a tanács rendelkezik: ez is a gyarapodás jele. Mondhatnánk, ne féltsük Öttömöst, megtalálta helyét Sok biztató jelét láttam, leginkább az emberek szándékában. Éppen úgy. mint a többi falunkban. Csöndes pontnak ide kell lennem azonban még egy gondolatot: nem a ház a jövő. hanem a gyerek. Hatvanhétben négyszáz diákja volt az iskolának, ma csak százhuszonöt. HORVÁTH DEZSŐ Lássuk a spárgát! A jövő: a gyerek k