Délmagyarország, 1983. május (73. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-21 / 119. szám

41 Szombat, 1983. május 21.' MAGAZIN Műemlékek — történelmünk tanúi A

kiszombori román kori körtemplom nemcsak e táj, de az ország egyik legrangosabb műemléke. Rekonstrukciója befejezéséhez közeledik, a hatkaréjos román reszletet leválasztották a műemléki szempontból jellegtelen, később épült templomtól. Nemsokára elkészül a tizenegy négyzetméteres gótikus freskó restaurálása is. Aki mostanában az alsóvárosi Mátyás téren jár, felfigyelhet a gótikus templom barokk tornyát körülölelő állványzatra. Az Országos Műemléki Felügyelőség és az egyház összefogásával elkezdődött a templom és a hozzá tartozó kolostorok felújítása. A több éves munka nem látszik gondoktól mentesnek, hiszen a jelenlegi funkció (szociális otthon működik a kolostorszárnyban) nem felel meg a műemlékvédelem követelményeinek. A megújulás mellett szerencsés funkcióváltással kedvező feltételek teremtődnének értékes múzeumi és egyháztörténeti anvagok bemutatására. A felsővárosi barokk minorita templomot és környékét a nemvégen befejeződött felújítást követően védett városképpé nyilvánították. Egyik csomópontja lehet Felsőváros rekonstrukciójának. A tervek szerint ehhez kapcsolódna a kiállítóteremmé alakítandó tímár-ház és a múzeumi, valamint vendéglátó célokat szolgáló hajósgazdaházak sora ... Persze vannak allergiás pontjai is a műemlékvédelem helvi látleletenek. Csak néhány közülük: bár 1977-ben lapunk hasábjain is tettek ígéretet az Árpád téri copf stílusú Sulkovszky-ház elbontói, hogy a kúria napsugárdíszes kapuját — ha nem is eredeti heivén — a város egv pontján fölállítják — hat évvel később is a múzeumhoz tartozó várudvarban eszi az idő. Különösen sok gondot és sürgető feladatot jelent a Szegedre oly jellemző napsugárdíszes oromzatú népi lakóépületek védelme Alsóvároson. A Nyíl utcai házsor tervei ugyan elkészültek, de az épületek egyre omladoznak. A megve értékes népi építészeti emlékei a szélmalmok, az ország állománvának jelentős hányada itt található. Közülük esak néhány élvez közössé fi vagy egyéni vedettséget attól függően, a település vállalta-e gondozását, vagy egy művész látott benne különös fantáziát. Gondolom, a fenti néhány, önkényesen kiemelt példa is bizonyítja, hogy műemlékeink helyzete óvásuk, védelmük milyen szerteágazó feladatot jelent tanácsoknak, az Országos Műemléki Felügyelőségnek, egyházaknak és magánembereknek egyaránt. Ismert tény. hogy hazánk műemlekekben szegenv ország. Nyolc és fél ezer műemléket, műemlékjellegű. illetve városképi jelentőségű épületet, maradványt tartanak számon a statisztikák. (Kifejezetten műemlék mindössze 1800 található.) Meg szűkösebb Csongrád megye műemlektérkepe. Szegeden tizenöt, a megyeben összesen huszonkilenc mtiemlck talalható! Különböző fokozatú vedettseget 183 épület élvez. Mindjárt hozzá kell azonban tenni, hogy napjainkban nem elegendő csupán a több száz, vagy majd ezeréves emlékeket, épületmaradványokat védeni, gondozni. A műemlékvédelem szemlélet is. minden igazi érték óvását, menteséi jelenti. Természetesen. az ésszerűség határai között. anyagi lehetőségeink függvényében, a fölhasználhatóság, az értelmes célokra való átalakíthatóság szempontjainak figyelembevételével. Arról van ugyanis szó. hogy e tájon, a népek országútján, a történelem csatamezőin nagyon kevés örökségét hagytak ránk a fegyverek, tűzvészek, áradások. Minden érték. mely elődeink életéről, munkájáról. kultúrájából, az épületek falaiban, a mesterek kezeiwnmán ránk hagyományozódott, 4otí£B£t£aeit. ta.'ftavi:v ságát, kultúránk kontinuitását bizonyítja. * Számtalan ellentmondás homályosítja a tisztánlátást, fékezi a gyors és hatásos munkálatokat. Az évszázadok nem kímélték ezeket a tárgyasult szellemi alkotásokat. Máló vakolatok, beomló födémek, szúette ablakkeretek, betört színes üvegablakok, tönkrement freskók, rozsdás vaskoriátok ielzik az idő pusztító erejét. Mi hát a teendő? Mindenekelőtt egy végiggondolt lista elkészítése, a fontossági sorrend megállapítása, melyben föl lehet tüntetni, mely emlék vár állagmegóvásra. felújításra, átépítésre, funkcióváltásra. Ügy tűnik. ezen a téren jó útra léptünk az elmúlt években. Hiszen a fentebb említett rekonstrukciók mellett szólnunk kell az ország harmadik legértékesebb népi épületegyütteséről, a Csongrád belvárosi halászfaluról, melynek 56 épülete közül több mint fele védett, húszat megvásárolt az állam, melynek hasznosítása, fejlesztése az idegenforgalmi célok figyelembevételével készült. Felújítás alatt áll a romantikus Fekete-ház, folyamatban van a Szegedi Nemzeti Színház és a Hungária-szálló átépítése, illetve rekonstrukciós terveinek készítése. Vásárhelyen az ógimnázium szép épületét, Nagymúgocson a kastélyt. Tápén a gótikus templomrészletet újítják fel a közeljövőben. A népi műemlékek jórészt magántulajdonban vannak. Igaz ugyan, hogy az OMF a lakókat rendszeresen támogatja, a felújításhoz. korszerűsítéshez nemcsak szigorú megkötöttségeket ír elő de jelentős pénzösszegeket kínál, mégis mindez gátja az egyseges és komplex műemlékvédő tevékenységnek. Az igazi megoldás az. lenne, ha ezeket a magántulajdonban levő épületeket az állam megvásárolná, s rekonstrukció után új, immár közösségi funkcióval működtetné. Elsősorban a népi műemlékek megtartásának hasznos és célszerű módia a skanzenek kialakítása. Az utóbbi néhány évben az Öpusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban egy utcányi, a megyére jellemző épületet emeltek eredeti anyagokból. hiteles környezettel. A szegedi és szentesi tanya mellett áll a csongrádi halászház. a makói hagymásporta, a tanyai iskola és olvasókör, a tűzoltószertár, hamarosan átadják a kovács- és szatócsműhelyt, a községházát. Mint kiderült, jelentős feladata a műemlékvédelemnek az új funkció megtalálása. Nyilvánvaló, hogy egv régi napsugaras válvogház már nem elégíti ki a mai lakók igényeit. Ám megkereshető az a funkció, mely őrzi, sót. gazdagítja az epíteszeti emléket, de új tartalmat ad. így születnek a tanyaműzeumok, a helytörténeti bemutatók, a klubkönyvtárak, vagy például régi zsinagógák falai között hangverseny- és kiállítótermek, a ma még ritkaságszámba menő. minden kényelemmel fölszerelt, kül sejében mégis történelmi hangulatot idéző vendégfogadók, éttermek, borozók. A lényeg, hogy minden műemléknek meg kell keresni a megfelelő gazdát, s nem elég a lelkiismeretességre apellálni, a megfelelő gondozáshoz, karbantartáshoz. érvényes és hatásos garanciákra van szükség. Mert. ha a közeljövőben nem változik lényegesen a helyzet, a versenyfutás egyre reménytelenebbé válik az idővel. Hisz köztudott, hogv az elhanyagolt, elfeledett épületekről gyorsabban válik a vakolat, hamarabb omlik a kő. Rogy a Csongrád megyei műemlékek helyzetét. védelmük fontosságát, megőrzésük feladatát komolyan veszik, azt bizonyítja a megyei tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén elhangzott tájékoztató. A statisztikai fölmérések és a mai helyzetet jelző röntgenfelvételek mellett a feladatokat is igyekeztek konkrétan megfogalmazni. - Ennek talán legfontosabb jele, hogy az Országos Műemléki Felügyelőség kezdeményezésére Szegeden létr'hn: -ák a délkelet-magyarországi építésvezetőséget. A megyei tanács mellett « helyi szervekre is nagyobb feladat vár a hatáskörükbe tartozó értékek védelmében. Felülvizsgálják és korszerűsítik a műemléki jegyzéket. s minden újabb munkánál figyelembe veszik az idegenforgalmi szempontokat. Hiszen ennek lanyhulását lendületté fordíthatják a megszépült értékek propagálásával, a jó állapotban levő tanyák üdülési célokra történő átalakításával, a műemlékvédelem és termálturizmus fejlesztésének összehangolásával. Az OMF a teleoülések rekonstrukciós munkálatainak elkészítésekor kijelöli a műemléki környezeteket, Csongrád megyében várhatóan tizenhat műemléki környezet lesz. * A műemlékek jelentőségét nem lehet elégszer hangsúlyozni. Az épületek sajátos módon adnak hírt születésük korszakáról, annak gazdasági életéről, társadalmáról, az emberek életmódjáról. Ezzel nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberi kultúra emlékei fennmaradjanak, beépüljenek az élet folyamatába. üzeneteket közvetítsenek múlt és jövő között. A műemlékek történelmünk élő tanúi, ebből következően gazdag tárházai hazafias nevelésünknek. Nemzeti örökségünk, nemzeti értékeink olyan dokumentumai, melyek nemcsak múltunk, történelmünk megismertetésében töltenek be fontos szerepet, hanem a mai életünk keretéül szolgáló építészeti környezet formálásában is. TANDI LAJOS A színészházban A

szinészház olyan hely. ahol mindent lehet csinálni, csak lakjíi nem. Tóföldi legalabbis ilyen következtetésre jutott, és bizonyara nem csupán ő vélekedik így a lakók közül. Erős kivételnek talán csak Csutorjai, a szobatársa számít, aki füldugót használ, és lefekvés után még egy nagyobb összegért sem hajlandó kiszedni. — Vegyél te is — mondja Tóföldinek, és meglásd, rögtön egy szanatóriumban érzed majd magad. No igen, ez is megoldás — töpreng el ezen Tóföldi, de azért mégsem vásárol füldugót. Csutorjai az más, ő már megteheti. Tíz éve ténfereg a pályán, egyik színházból ki, a másikba be. ő már eleget hallott ahhoz, hogy akár egész életében füldugót használjon. De egy induló színésznek még nem lehetnek rigolyái, elterjedt, rossz fényt vet rá ... stb. Neki még mindent hallania kell, akár akarja, akár — Tudod — Csutorjai —, rólam már annyira elterjedt ez a füldugózás. hogy sokan azt hiszik, nappal is használom. Ezért nekem nem mondanak semmit, előttem nem reszelnek, fúrnak senkit, békén hagynak. Tóföldi bólint, megérti Csutorjait. Nem éppen erős tulajdonsága a tehetség, így azzal pótolja, ami inkább megadatott neki. Udvariassággal például. Ha nekimegy egy széknek, még attól is bocsánatot kér, megköveti az almát. mielőtt beleharap. És ha valaki kicsit is ismeri a szineszvilágot, az tudja, hogy ebből, ha nem is valami fényesen, de azért el lehet tengődni a nyugdíjig. — Bocsáss meg, ha horkolok — mondta mindjárt az első nap Tóföldinek —, és költs fel nyugodtan. kérlek. Tóföldi megfogadta a tanácsát, es felköltötte, mert nem hogy horkolt, de szirénázott. — Ne haragudj — motyogta félálomban — igazán nem akarattal . .. És jellemző Csuto'-jai udvariasságára, hogy a tizedik felrázás után is elnézést kért. Tóföldi ettől annyira elröstellte magát, hogy a további éjszakákon inkább nem aludt, de nem zavarta Csutorjai t. Egyébként is — mint később kiderült —, mi az ő horkolása a kinti zajokhoz, képesti Egv tüntetési menet maga a lábujjhegyen osonó suttogás némelvik szinészház.i éjszakához viszonyítva. Az ajtók l N

em szégyen, ha valakinek egy feje van. Tulajdonképpen büszkének is kellene lenni erre, hiszen minél kevesebb van valamiből, annál becsesebb. Egvfejúnek lenni tehát az önbecsülés bizonyos fokát jelenti — jellem kérdése. Nem. az egyfejúseg nem egyenlő az önfejűseggel. Akkor félreertenek! Egy fej annyit jelent: nem két fej. A freudizmus fogalmi rendszerét kölcsönvéve (így talán jobban érthető, hiszen ki ne tudna freudizmusul): az egyfejúseg azon ritka embert jelöli. akinek — még ha elvégezte is a pszichológiai szakot — csupán egyfejű énje van. sőt még ha esztétikát tanítottak is neki (lásd: tartalom és forma tudathasadásos kapcsolata-egysége) egyfejű énjéből fakadóan egyértelműen érez. s ami igazán bámulatos, egyértelműen tetszik magamaga saját magának. Gondolnánk: egyfejűnek lenni isten csanása lehet. Pedig dehogyis! Barátunk, Egyfejű számunkra ördögien komplikáltán kizárólag egyíejüként él. és képzeljék, nem valaki másnak az egy fejével. Egyfejű hanem — horribile dictu — a saját egy fejével. Mint mondtam, Egyfejű a barátunk, s ez így is van, de ez nem zárja ki azt a szomorú tényt, hogy ahányszor találkozunk. mindannyiunkat megőrjít. A zsenik közelsége — mennyit írtak már erről! — csakugyan terhes! S ő az ... zseni! Kívülről nem látszik raita. Akárcsak nekünk, egv feje van. egv orra. két szeme, egv agya. egy szája, egy nvelve. tíz körme (a keáén). k»t könyöke . .'. Ami rendkívüli benne, áz eppen a/.. hogv amint á ritka egyfejűek áltálában. ő áz orrát szaglásra (es kiszagolásra). a lábát rúgásra (ha megsértették), a könyökét könyöklésre (ha érdeke úgy kívánja), a fejét a saját örömére használja. Mégpedig énjei kakasviadala nélkül! Elképesztő alak. Egyfejű olv messze van a metafizikától, mint a metafizika Makótól. Ha barátunkkal beszélünk, nem ertjük: hiaba vagyunk mi egytöbbiejúek, hiába próbálunk négyrét, sőt többrét hasadni, hogy világunkat, elveinket. önös szándékainkat egyeztessük, ő testhosszal, illetve fejrövidséggel előttünk jár, megy a maga feje után. a saját egyetlen feje után. boldogan kivillantja a sablonfogát (pedig az gyengéje) — s neki ez elég. Mi azt szeretnénk, bárcsak lenne több feiünk. hogy az élet minden síkján külön-külön emelt fővel járhassunk. Neki az az egy feje elég mindehhez. A számmisztika sem segít: nem a nevében van az ereje, hiszen a nevét: Egyfejű — tőlünk kapta. Az igazi neve: Peter. Testi alkata sem magyarázat. 'nem Quasimodo. se nem Apolló. Ö a legalacsonyabb köztünk. Meg a legfiatalabb is. Mégis eayedül ő egyfejű köztünk. Mi olyanok vagyunk, mint egy-egy hétfeiű sárkány. Amikor kártyázunk, négyen huszonnyolc fejjel törekszünk arra. hogy nyerjünk, ö egyfejűen játszik, s akárcsak mi. hot nyer. hol vészit. Egv fejjel! Hogyan csinálja, nem tudjuk. GULAY ISTVÁN dörejszerű csapkodása mar megszokottá vált. egy-egy alkalmi „házaspár" civódása is elviselhetővé langyult, hanem A tehetseg italtól nehezen forgo nyelvvel, mindazonáltal üvöltve hangoztatott bizonygatása — már több a soknál. Különösen hajnalt kettőkor, amikor már egy tisztes polgár virágos rétről és döngicsélő méhekről álmodik. — Atombomba vagyok sörétek között! — üvölti egy hang. történetesen a Lónyaié, és Tóföldi szívét, bár felriad rá, mégis melegség járja át. A mondás ugyanis tőle ered, ő jelentette ki ezt nemrégen, ugyancsak kissé felajzott állapotban, és lám, máris átment a köztudatba. Ez eddig rendben is van, a szerzői büszkeség legyűri a zaj okozta felgerjedést, de Lónyai nem elégszik meg ennyivel. Saját szöveggel is kibővíti. — Nekem mondja Zselatin, hogy merev vagyok, én úgy mozgok a színpadon, mint egy hirdetőoszlop?! Nekem, akinek a mozgását megirigyelheti egy balett-táncos? Az aljas! Már regen bíróság elé kellett volna állítani! Mert aki ilyet merészel mondani egy Lónvaira. az liliomtipró, betörő. gvilkos! Ide nézzetek, hogv mozgok?! Na. ezt figyeljétek meg! Valami robajlik, dül, csattan, üvegcsörömpölés. — Kuss! — csendül valahonnan egy karikás hang. — Hát már dögleni sem lehet ebben a rohadt házban?! — Csendet kérek! Főpróba! — üvölti vissza Lónyai. — Ki tehet arról, hogy itt civilek is szállást kaptak ?! — Civil az a holdkóros, beteg lelked — így ismét a karikás hang —. ne éjjel jusson eszedbe a szakma, hanem nappal! — Az igazi színésznél nincsenek napszakok — vonit újfent Lónyai. — Mart a művészété mindig éber. Ha nem tetszik, keress magadnak egy lakatlan szigetet. De mielőtt odahurcolkodsz, add meg az ötvenesem! Tóföldi magára húzza a takarót. a párnát a fülére nyomja, és amit világéletében útált, számolni kezd. De hát mi az a semmi párna, a színészház csak most kezd élni. Valahonnan hegedúszó. „Hej, deládé. deládé . . Kurjongatások, dübörgések és a legcsendesebb sarok az udvarias Csutorjai és az ő egetverő hortyogása. Aztán mégis valami szendergés. talán álom is, sziklákat görgető elefántokkal .. De mi ez? Máris itt lennének az elefántok? A szikla dörgött az ajtónak? — Tóföldi! Mi az? Alszol? Tóföldi nem válaszol, összehúzódik a paplan alatt, akár á magzat az anvamehben. és megpróbál visszatérni a sziklákat görgető elefántokhoz. Hanem Lónyai — ki is lehetne más? — nem hagyja abba. — Tóföldi! — bömböl, míg a bezárt ajtó kilincsét rázogatja. — Mi van? Csakugyan alszol? Tóföldi felnyög, majd a füléhez ragadt párnát a ajtóhoa suhintja. — M) a fenét akarsz?! — Kenyeret! Érted? Adj egy falást Azt akarod, hogy itt dögöltek éhen az ajtód előtt? Tóföldi kimászik az ágyból, megkeresi a kenyeret, kinyitja az ajtót, kidugja. — Fogd ... — mond ja, és csukná vissza az ajtót, ha Lónyai lába engedné. — Szalonnád is van? — Nincs! — Kenyeret zabáljak magában? — Zabáld! — hórgi Tóföldi, aztán valami eszebe jut. — Sercegi csomagot kapott, de el ne pofázd, hogy tőlem tudod. — Sercegi? — Disznósajtot evett az este. Láttam. A láb Lónyaival együtt elmegy, Tóföldi bezárja az ajtót, visszatántorog az ágyba. Amíg Sercegi megérteti Lónyaival. hogy nem kapott csomagot, addig majdcsak reggel lesz. És reggel sokkal elviselhetőbb a szinészházban. akkor már félájultan alszik min» denki. rorUkMAlÉ JUKLŰ6