Délmagyarország, 1983. május (73. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-21 / 119. szám

3 Szombat, 1983. május 21.' A munkásőrség parancsnoki értekezlete Németh Károly felszólalása A munkásőr-parancsnokok kétnapos országos tanácsko­zása megkezdődött pénteken Budapesten, a Csepel Vas­és Fémművek pártbizottsá­ga oktatási igazgatóságának előadótermében. A tanács­kozáson, amelynek elnöksé­gében helyet foglalt Németh Károly, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is, több mint négyszázan vettek részt. Hivatásos és tár­sadalmi parancsnokok, párt­ás gazdasági vezetők, vala­mint a gazdasági munká­ban, a közéletben és a mun­kásőrszolgálatban élen járó munkásőrök megvitatják, ho­gyan dolgozott a munkásőr­ség az MSZMP XII. kong­resszusa óta, milyen ered­ményeket ért el a testület a politikai nevelésben, s me­lyek a jövő feladatai. Barta Gyulának, a mun­kásőrség országos parancs­noka helyettesének megnyi­tója után Borbély Sándor, a munkásőrség országos pa­rancsnoka szóbeli kiegészí­tést fűzött a tanácskozás írásos vitaindító anyagához, amelyet a résztvevők előze­tesen kézhez kaptak. A tasácskozás vitájában felszólalt Németh Karoly is. A Központi Bizottság nevé­ben köszöntötte a munkás­őrséget és átadta Kádár Já­nosnak. az MSZMP KB el­ső titkárának üdvözletét és jókívánságait, majd méltat­ta a munkásőrség tevékeny­ségét. Egyebek között hang­súlyozta, hogy a munkásőr­ség, amelyet méltán övez a társadalom tisztelete és meg­becsülése. odaadással, magas színvonalon oldotta meg a XII. kongresszusból ráháruló feladatokat. Politikailag még összeforrottabbá vált, tettre­készebb lett. s a munkásőrök teljesítik mindazt, amit es­küjükben vállaltak. A munkásosztály önkén­tes fegyveres testületében jő egyetértésben együtt dol­goznak munkások, termelő­szövetkezeti parasztok, ér­telmiségiek, soraiban meg­található a társadalom minden rétege vagyis a tes­tületben az öntudatos, a kö­zösségért cselekeim kész emberek tömörülnek im­már csaknem 27 esztendeje. örvendetes, hogy növekszik a nők aránya. A munkás­őrök mindenütt ott vannak, ahol cselekedni kell. Népünk alapvető érdekei követelik, hogy a párt veze­tő szerepe érvényesüljön az élet minden területén. A kommunisták tudják, hogy a pártegység nemcsak sza­vakban való elismerését je­lenti a párt politikájának, hanem aktív, mindennapos cselekvést is munkájukban, példamutatást magatartá­sukban. A Központi Bizott­ság határozatából is az kö­vetkezik, hogy az eddiginél is nagyobb egységre, politi­kánk, eszméink határozot­tabb képviseletére van szük­ség. A legfontosabb feladat, hogy a kommunisták egy­ségre jussanak — a KB ha­tározata szellemében —. a tennivalókban, mert csak ezen az alapon bontakozhat ki a szélesebb egység a pár­tonkívüli tömegekkel. Az eddigi politika folytatása azonban nem jelenthet vala­miféle megmerevedést. Meg kell újulni, alkalmazkodva a változó körülményekhez, a magasabb követelmények­hez, mert csak így tudunk eleget tenni feladatúinknak. A pórt azonban elvi en­gedményeket nem tehet senkinek. A politika ugyan­is helyesen szolgálja a nép érdekeit, s az ehhez párosu­ló munkastílus, a nyíltság, az őszinteség alapozta meg a szocializmusba és a pártba vetett bizalmat. A bizalom volt a. forrása a munkásőr­ség létrejöttének is — mon­dotta Németh Károly. A munkásőr parancsno­kok országos tanácskozása a beszámolók vitájával szombaton folytatódik. (MTI) A vízibalesetek megelőzéséért Az ország csaknem két­ezer tavában, s mintegy 3500 kilométer hosszúságú folyó­vizeiben évente több százan vesztik életüket, mert nem ismerik a vizek veszélyeit, nem tartják be a fürdésre és a vízi közlekedésre vonat­kozó szabályokat. Az elmúlt év vízi baleseteiről, az ilyen tragédiák megelőzésének le­hetőségeiről tartott sajtótá­jékoztatót a vízi rendészet pénteken a Belügyminiszté­rium művelődési házában. Tavaly 346-an lelték halá­lukat a folyókban, tavak­ban, uszodák medencéiben vagy egyéb vizekben — mondotta Bohár János ezre­des. az Országos Rendőr-fő­kapitányság közbiztonsági és közlekedési csoportfőnök­helyettese. AZ áldozatok közül negyven 14 éven alu­li gyermek volt, s a tavaly vízbefultak közül száznál is többen még a 30. életévüket sem töltötték be. Az elmúlt évekhez képest emelkedett a fürdés közben vízbe ful­ladtak száma: tavaly több mint 150-en így vesztették életüket. A tragédiákat legtöbbször a fegyelmezetlenég, a meg­gondolatlanság. a kellő kö­rültekintés hiánya okozta. Az idei vízi balesetek száma meghaladja az elmúlt év hasonló időszakáét: május 20-ig 67-en fulladtak vízbe. Bohár János beszámolt arról is, hogy a rendőrség egyre több tanácsi szervnél kezdeményezi: alakítsanak ki — elsősorban a Duna­szakaszon — minél több, fürdőzésre alkalmas helyet. A Belügyminisztérium a nyáron sűríti a vízparti üdülőkörzetek ellenőrzését, mindent megtesz azért, hogy a tragikus balesetek meg­előzhetők legyenek. Ám mindez természetesen hiába­való. ha a fürdőzők, a csó­nakázók nem tartják be a fürdőzés, a vízi közlekedés szabályait. A korlátozó ren­delkezések nem azért szület­nek, hogy megakadályozzák a nyári mozgást, testedzést, hanem azért, hogy biztonsá­gossá tegyék azt, megelőzzék a tragédiákat — mondotta befejezésül Bohár János. Dr. Komócsin Mihály és Boncso Mitev megbeszélése Csongrád megyei pártbizottságon A nyomdaipar korszerűsítéséről A következő évtizedekben — az elektronikus hírköz­lés térhódítása ellenére — várhatóan növekednek a nyomtatott sajtó iránti igé­nyek. A Nyomda-, a Papír­ipar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének, valamint a Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségének elnöksé­ge pénteken megtartott együttes ülésén a lapelőállí­tás jelenlegi helyzeléröl és a fejlesztés soron levő fel­adatairól tanácskozott. Az ülésen Lakner Kál­mán, az Ipari Minisztérium főtanácsosa arról szómolt be, hogy a nyomdaipari re­konstrukció során 9 milliárd forintot fordítottak a fej­lesztésre. Üj üzemeket épí­tettek, amelyekben megho­nosították a korszerű nyom­daipari technológiákat. A nyomdaipar termelési érté­ke tl2 év alatt csaknem megkétszereződött. A köny­vek, napilapok, folyóiratok példányszáma jelentősen növekedett, ugyanakkor je­lentősen csökkent a nyom­daipari dolgozók létszáma. A nyomdaipari rekonstruk­ció során azonban az elő­készítő és befejező nyomdai műveletek fejlesztése a szükségéttől elmaradt. Ez feszültségeket teremt a saj­tótermékek előállításában, s akadályozza a nyomdai át­futási idő csökkentését. Az elnökség rámutatott arra, hogy a nyomdák közötti termelési kooperáció elmé­lyítésével javítani lehet a helyzeten, ám a rekonstruk­cióból eddig kimaradt terü­letek fejlesztését minden­képpen folytatni kell. Nem fejeződött még be teljeskö­rűen a napilapok ofszettech­nológiára való áttérésének programja. Különösen két országos napilap, a Magyar Hírlap és a Magyar Nem­zet előállításának korszerű­sítése sürgető. A VI. ötéves tervidőszak feladatai közé tartozik a fényszedés széle­sebb körű bevezetése. Befe­jeződött a fényszedőközpont felújítása, de ezenkívül más nyomdákban is indokolt e Korszerű technikával felvál­tani az ólomszedést. Sürgető feladat az ofszettechnológiá­hoz szükséges előérzékenyí­tett lemezek hazai gyártásá­nak megteremtése is. mivel ezek beszerzése jelenleg nagy importterheket ró az ágazatra. A nyomdaipar a sajtótermékek előállítósára évente 84 ezer tonna papírt használ fel. Ennek jelentős része ugyancsak importból származik. A papírfelhasz­nálás csökkentésére már eddig is több eredményes intézkedést tettek, változat­lanul fontos feladat azonban a takarékosság. Simon Ferenc, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hi­vatalának elnökhelyettese a lapkiadás helyzetét ismer­tette. Hazánkban 1714 sajtó­termék jelenik meg. A na­pilapok — főként a megyei­ek — példányszáma évről évre növekszik, a hetilapoké az utóbbi két évben némi­képp csökkent. Várhatóan még az idén elkészül az a felmérés, amely választ ad arra, vajon mennyire felel meg a lapok összetétele a társadalmi igényeknek, s hogy vannak-e felesleges párhuzamosságok az egyes sajtótermékek profiljában. Ennek alapján döntenek ar­ról. szükséges-e módosítani a lapkiadás jelenlegi struk­túráját. Az együttes ülésen meg­határozták a két szervezet együttműködésének legfon­tosabb területeit, s együtt­működési megállapodást ír­tak alá, amelyben különös hangsúlyt kapott az újság­írók politikai, szakmai mun­kájának segítése, érdekeik hatékonyabb védelme, és munkakörülményeik javítá­sa. (MTI) Magyar—bolgár barátsági hét Békenagygyűlés Szegeden Dr. Komócsin Mihály fogadia Bulgária magyarországi nagykövetét Tegnap, pénteken, a ma­gyar—bolgár barátsági hét utolsó napján megyénkbe ér­kezett Boncso Mitev, a Bol­gár Népköztársaság buda­pesti rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete, aki a dél­előtti órákban Baksra, a Ma­gyar—Bolgár Barátság Ter­melőszövetkezetbe látogatott el. Ivan Pejkovszkinak, a Bolgár Kulturális és Tájé­koztató Központ igazgatójá­nak, Molnár Sándornak. a népfront Csongrád megyei titkárának és Garainé Csa­nádi Máriának, a szegedi já­rási pártbizottság osztályve­zetőjének kíséretében. Itt a nagykövet a termelőszövet­kezet elnökének átadta az 1300 éves Bulgária elnevezé­sű emlékérmet, a szövetkezet tagságának azon érdemeiért, amelyeket a bolgár államala­pítás 1300. évfordulója meg­ünneplésében. illetve a ma­gyar—bolgár barátság ápo­lásában szerzett. Délután dr. Komócsin Mi- szében visszatekintett a má- gyományok ápolása és a te­hály, az MSZMP KB tagja, sodik világháborút követő hetséges fiatalok zenei kép­a Csongrád megyei pártbi- évekre, a hidegháborús idő- zése kettős céljával, zottság első titkára fogadta a szakra, majd a hetvenes A héten megrendezett ma­bolgár nagykövetet és a évek nyugodt politikai lég- gyar—bolgár barátsági hé/ Bolgár Kulturális és Tájé- körére. Szólt a világot egy- alkalmából hívták vendégül koztató Központ igazgatóját, re inkább fenyegető hóbo- első ízben szűkebb pótriánk­A baráti beszélgetésen a me- rús veszélyről, az USA fegy- ba az iskola kilenc hallga­gyei pártbizottság első tit- verkezéséről, a nukleáris ra- tóját és igazgatóját, Gorgi kára elmondta, annak elle- kéták Nyugat-Európába tör- Fenevet, akit arra kértünk, nére, hogy nincs konkrét ténő telepítésének tervéről, adjon rövid tájékoztatást a testvérmegyei kapcsolatunk, illetve az Amerikai Egye- világviszonylatban is kurió­többirányú az együttműkö- sült Államok Szovjetunió-el- zumnak számító zer.eoklatá­désünk. Példaként említette a lenes háborús propagandájá- sí intézményről, tudományos kapcsolatok fej- ról. A fegyverkezési ver- A népzenei szakközépisko­lődését segítő jó viszonyt a seny leállítását követő bé- Iában a négy bolgár alap­József Attila Tudomány- kemozgalmak kapcsán hang- hangszeren — kavalon, du­egyetem, a Szegedi Orvos- súlyozta, a Szovjetunió bé- dán, gadulkán és famburán tudományi Egyetem, az élei- kepolitikájának jelentőségét — tanulnak "jatszarú á diá­miszeripari főiskola és a és a szocialista országok há- kok, akik a hetedik általá­bolgár felsőoktatási intéz- borúellenes összefogásának nos iskolai osztály elvégzése mények között. Szólt arról, erejét. Végezetül a bolgár— után jelentkezhetnek ide. il­hogy a jövőben mindkét or- magyar barátság történelmi lelve az ének szakra felvéte­szógnak nagyobb erőfeszíté- múltját idézte, és szólt a lizők a nyolcadik osztály be­seket kell tennie annak ér- két nép mai gazdasági, po- fejezését követően. Az in­dekében, hogy egymás me- litikai kapcsolatairól. Hang- tézmény rendkívüli népsze­zőgazdasági eredményeit job- súlyozta közös állásfoglalá- rűségét igazolja, hogy éven­ban megismerhessük. sunkat a béke mellett. te általában öt-hatszoros a A Csongrád megyei párt- Boncso Mitev kért szót ez- túljelentkezés. A szigorú fel­bizottságon tett látogatást után. Megköszönte a bolgár vételi vizsga, a bejutás ne­követően Boncso Mitev és —magyar barátsági hét hézsége, s az első-második Ivan Pejkovszki részt vett Csongrád megyei esemény- év rostavizsgái sem tántorít­a MÁV művelődési központ- sorozatának rendkívül sike- ják el a zenekedvelő gyere­ban megrendezett magyar— res megszervezését, amely keket, mi. több, a meglehető­bolgár barátsági nagygyűlé- méltó folytatása volt a nem- sen hosszú — ötéves — kép­sen. Itt Kulcsárné dr. Kiss régiben Budapesten megren- zési idő sem hat riasztóan az Piroska, a népfront Szeged dezett szófiai napoknak. Em- ide pályázókra, városi bizottságának titkára lékeztetett arra. hogy má- A szakközépiskola befeje­köszöntötte a bolgár vendé- jus 24-én ünnepli a bolgár zése után a hallgatók zenei geket, a megjelenteket és az nép az 1100 éves szláv írás- felsőoktatási intézményekben elnökségben helyet foglaló beliség napját, amikor is az folytathatják tovább tanul­dr. Koncz Jánost, a megyei szó megteremtőinek — mányaikat. Azok pedig, akik pártbizottság titkárát, dr. Cirillnek és Metódnak — megelégednek az itt elsajátí­Székely Sándort, a Szeged emléke előtt tisztelegnek. tottakkal. különböző zene­városi pártbizottság titká- Hangsúlyozta, hogy orszá- karokban játszhatnak, szó­gaink közötti barátság po- lóénekesként dolgozhatnak, a zitívan fejlődik, s bővül az oktathatnak gyermekzeneis­együttműködés a gazdaság, kólában is. a kultúra és az idegenforga- A zeneművészet magaa lom területén. Mindez hoz­zájárul a szocialista közös­ség egységének megszilárdí­Brigádvezeti tanácskozása rát, Bányainé dr. Birkás Má­riát, a Szeged megyei vá­rosi tanács elnökhelyettesét. Ezt követően Lovász Lá­zár, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának tagja, vasútigazgató mondott be­szédet. Előadásának elsc ré- tásához. A világbéke kér­dését elemezve e1 mondta, hogy megőrzése érdekében a Bolgár Népköztársaság min­dent megtesz, s messzemenő­Egy hét múlva, május 28­án kerül sor Budapesten, az építők szakszervezetének székházában a szocialista brigádok vezetőinek VI. or­szágos tanácskozására. Az erre megyénk vállalatainál, ipari és mezőgazdasági szö­vetkezeteiben megválasztott küldöttek tegnap délelőtt ta­lálkoztak a megyei pártbi­zottság székházában. A több mint 4400 szocialista brigád csaknem ötvenezer tagját képviselő küldötte­ket. — valamint a tanács­kozásukon megjelent dr. Komócsin Mihályt, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagját, a megyei párt­bizottság első titkárát — Papdi József, a megyei párt­bizottság titkára köszöntöt­te. A szónok ismertette a küldöttekkel a jelenleg ak­tuális gazdasági feladatokat: kiemelve, hogy azok mielőb­bi és eredményes megoldá­sához miként járulhatnak hozzá a munkahelyek szo­cialista címmel kitüntetett közösségei. Ugyanakkoi ki­fejezte a pártbizottság kö­szönetét a brigádok által huszonöt esztendeje végzett, egész társadalmunk fejlő­dését elősegítő munkáért. A Szakszervezetek Csong­rád megyei Tanácsa nevé­ben köszöntötte a küldötte­ket, és kért tőlük további helytállást dr. Ágoston Jó­zsef, az SZMT vezető titká­ra. Fölhívta a brigádvezetők figyelmét arra, hogy meg­bízatásuknak megfelelően az országos tanácskozáson nyilvánítsanak véleményt a mozgalom további sikeres fejlődése érdekében. szintű elsajátítása nem kevés áldozatot követel az iskola hallgatóitól. Az egész napos oktatás mellett bizony nem­igen jut idő a szórakozásra, jóllehet a gyerekek azt vall­ják, a zenélés az igazi ki­kapcsolódás számukra. Dél­en támogatja Jurij Andropov előtt az általános tantár­javaslatait. Végezetül ki- gyakat és a zeneelméletet ta­emelte, Bulgária belpolitiká- nulják, délután pedig a spe­jának legfontosabb feladata ciális szaktárgyakat: a vá­marad a jelenlegi életszín- lasztott hangszer- és a kő­vonal megőrzése. telező zongorajátékot. A ke­A bolgár nagykövet fel- vés szabad időben maguk is szólalását követően a .,Ko- gyűjtik a régi dalokat, ku­teli" Népzenei Szakközépis- tatják a még felfedezetlen kola együttese adott műsort, archaikus dallamokat. S az » ifjú zenészek rendre nyerik Kotel völgykatlant jelent az országos versenyeket és magyarul. Egy alig tízezer külföldi turnéikon öregbítik lakosú kisváros Bulgáriában, a bolgár népzene hírnevét, a Balkán-hegység keleti ré- Mivel a népzenével elvá­szén. laszthatatlanul összeforrt a Valószínűleg mindazok, néptánc, ezért az iskolában a akik az elmúlt héten lát- jövő tanévtől ipegkezdik a ták a koteli népzenei együt- táncoktatást is. Bulgáriában tes műsorát, megjegyzik e nagy presztízse van a nép­bolgár városka nevét, amely zenének, nemcsak az idő­most már számunkra híres, sebb korosztály, hanem a mert tudjuk, hogy itt épült a fiatalok 'körében is. Az ősi világon először népzenei hangszeres zene és ének to­szakközépiskola. 1967-ben — vábbélésében, az előadói Todor Zsivkov személyes utánpótlás nevelésében dön­kezdeményezésére hívták tő szerepe van a koteli nép.* életre a bolgár népzenei ha-; zenei szakközépiskolának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom