Délmagyarország, 1983. május (73. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-21 / 119. szám

4 Szombat, 1983. május 21.' Vándorserleg a kultúráért Tegnap, pentekena Csongrád megyei tanács vb művelődésügyi osztálya az ipari, a termelőszövetkezeti és az általanos fogyasztási szövetkezetek megyei szövetségével közművelődési forumot rendezett a tanacsi oktatiisi központban. Dr. UátlMi Sándor, a KlSZÖV elnökhelyettese köszöntötte a résztvevőket, köztük dr. Muharos Józsefnét. a Művelődési Minisztérium osztályvezetőjét és dr. Vántus Istvánnét, a megyei pártbizottság munkatársát Dr. Vttos Zoltánné, a megvet tanács vb művelődésügyi osztályának főelőadója értékelte a Csongrád megyei szövetkezetek kulturális tevékenységét. A ,.Vándorserleg a kultúráért" megyei szövetkezeti kulturális mozgalom immár hagyománnyá vált. A szocialista brigádok teljesítették kulturális vállalásaikat, a Munka és Műveltség mozgalomban 276 brigád vett reszt. Sokat áldoztak a környezeti kultúráért. a könyvtörgalomért, az olvasas megszerettetéséert. Az elmúlt évben vegzett kulturális tevékenységéért a „Vándorserleg a kultúráért" megyei alapítvany első helvét az Afesz-ek közül az Üllés cs Vidéke Afcsz nyerte el. Az ipari szövetkezetek között a Szegedi Építőipari Szövetkezet, a tsz-ek között pedig a földeáki Egyetértés Termelőszövetkezet nyerte el a vándorserleget. A szövetkezeti kulturális élet fejlesztésében a kiemelkedő teljesítményt nyújtó változásával sem csökkent aktivistákat pénz- és könyvjutalomban részesítették. A vándorserlegeket es a jutalmakat dr. Kovács Miklósné. a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának csoportvezetője adta át. A fórum kulturális műsorral ért véget. Marx I és a történelem Marx es a törtenelem címmel tudományos emlék- 1 ülést rendezett penteken Bu- i dapesten az MTA Történettudományi Intézete. a-/. MSZMP KB Parttorteneti Intézete es a Magyar Történelmi Társulat. Törtenészek. filozófusok, közgazdászok, a politikatudomány művelői vettek részt az egész napos tanácskozáson — az Országos Pedagógiai Intézet dísztermében. Tizenkét e+öadás hangzott el a Marx Károly születéséinek 185. halaiának 100 évfordulója tiszteletére tartott emlékülésen: felidézve a tudományos szocializmus elmélete megteremtőiének életművét, mindmáig időszerű tanításait. Vess Henrik, a Magyar Történelmi Társulat elnökhelyettese megnyitó előadásában arról szólt, hogy a marxizmus eszmerendszere mindmáig megőrizte időszerűségét. Helyzetkép az iskoláról 3. Az anya Mihály József kérdés nyugdíjashoz — Szeged kulturális életének egyik alctiv szervezőjeként kitalálta es létrehozta a Szegedi Fotóklubot, lgazgatokoraban. a Juhász Gyula Művelődési Kozpont élén. megalakította az amatörfilmesek, a gyújtók, a bridzseíok, a rejtvényfejtők klubját. A TIT kereteiben megszervezte az akvaristaklubot. a régi MEÜOSZsportkörben meg a szegedi lovasiskolát. Egy időben aztán elkápráztatta a szakértőket és a laikusokat: azt beszélték, naponta fél tucat tévéállomás műsorát vagy monoszkópját tudja rögzíteni otthon. Mikor kezdődött életében a művészetek és a reáliák, a művelődés és a technika e „különös házassága"t — Nem tudok dátumot mondani, mióta az. eszemet tudom, erdekeit mind a kettő. Mégis inkább a művészet elóször. hiszen, mint a Pallavicini-uradalom cselédjének a gyereke, villanykapcsolót sem láttam ifjúkoromig, de az erdész űr pesti újságjában megjelent néhány versem. Csodájára járt a környék. A fivérem inas volt. verték, azt mondtam. inkább a Tiszának megyek, de inasnak nem. Csakhogy igen jó úszó voltam. Így aztán bejöttem Szegedre. jelentkeztem a katonazenekarba. Fricsay Ferenc volt a karnagy, aki azt javasolta, menjek haza es tanuljak. Otthon a cigánytól vettünk egy hegedűt, ideadta a saját nótáinak a kottáit is, három hónap múlva megint megjelentem a katonáknál. Fölvettek. Zeneiskola, sok munka következett, végül beláttam, művész nem lehetek ... Titokban gyorsírni tanultam. írnok lettem. Háboiü jött. utána az ifjúsági politika térületen dolgoztam, majd a talajjavítás gyakorlati szakembere lettem. Több tucat újításom, találmánvom között. a legjelentősebb egy talajminta vevő készülék Szabadalmaztatott. annak rendje s módja szerint. Amikor a televíziózás kezdődött Magyarországon, olvastam, hogy szerencsés amatőröknek távoli vételeket is sikerült már produkálni: nekifogtam az antennaüzelmeknek. Minden föllelhető antennát kipróbáltam. kezdtem saját tervezésüeket is működtetni, elkapott a monoszkóp vadászat szenvedélye. — Hetenként olvasom ezeken n hasábokon. hogy Uyen meg ilyen eloadas lesz a TIT városi szervezetének elektronikai klubjában. A klub tavaly márciusban alakult, Orcsik Sándor villamosmérnök az ügyvezető titkara. dr. Mihály József nz elnöke. Ezek szerint, mar nyugdíjasként, eljutott a monoszkópvadászattál a mikroprocesszorokig? Mi sarkallja, hogy a legkorszerűbb technikával is igyekezzen lépést tartani? — Ennek a dolognak ilyen a természete. Nincs megállás. Nekem a nyugdíjaskorban is kevés a nap 24 órája. Főként éjszaka szeretek dolgozni, amikor teljes a csönd. Tudja, amikor fölteszem az órásszemüvegemet, s a szikével kezdem megművelni a porcelánmintát, nemcsak látni akarom, amit csinálok. Ahogy a kés alatt pörcög az anyag, azt hallani is kell. — Ujabban tehát porcelánnál foglalkozik? —• Sok a társaduimi munkám. A népfrontban annak i léte óta dolgozom, most ket ! körzeti bizottságot istápolok. Az MTESZ kereteiben is ! csinálok ezt-azt. Mármost ez utóbbiban megalakítottuk a Szervezési és Vezetesi Tu- i dományos Társaság legelső vidéki nyugdijasklubját, en- [ nek köszönhetem a porcelánt. A vásárhelyi gyárat látogattuk a klubbal, ott kaptam nyersanyagot, itthon megpróbáltam az anyai nagyapám portréjával kísérletezni. A gyár megígérte, kiégetik. Fricsay karnagy szegedi működéséről most írok egy tanulmányt, az ő arcát is szeretném megörökíteni. Meg a szüléimét. Legyen róluk emlék a családnak. S. E. Ha mashonnan nem, gazdasagtörteneszektól tudhatjuk: sok gazdasági csoda az iskolában kezdődött. Ha máshol nem, a mostanában emlegetni divat japán példán láthatjuk: az iskolarendszer minőségi mutatói meghatározói a gazdasági eredményeknek. Az élet minősége egyetlen országban sem függetleníthető az oktatásügyi állapotoktól. Azon sem vitatkozik már senki, hogy a jó iskolákhoz pénz kell, sok pénz. Hanem inkább nagy a diskurzus arról, hogy mindeme „tudatosultságunk" ellenére miért nincs mégsem elég, miért nem jut kellő, „legalább annyi" — az oktatásra. Amikor a miniszter mondja a tévében a hatalmas összegeket, ami „rendelkezésre áll", elképedten bólintunk: ez igen. ez már valami. Amikor meg „váltott műszakos'! lesz a gyerekünk, mert az iskolafalak nem gumiból vannak, dühösen morogjuk: hova lesz az a rengeteg pénz? Az első hallásra imponálóan soknak tűnő forint bizony nem elég, mert a helyzet megváltozott: míg korábban bíbelődtünk, ahelyett, hogy iskolákat epitettünk volna, most mar szoríthat a szükség, egyszerűen lehetetlen előteremteni anvnyi pénzt, amennyi kellene. Akár máshol, Szegeden sem. A helyzet változása persze nemcsak abban áll, hogy szegényebbek leltünk. A városi pártbizottság objektív elemzése szerint az utóbbi 10 évben jóval több anyagi eszközt fordítunk az oktatásra. mint korabban bármikor. De ennek az oktatásnak új feladatai kerültek, megváltozott a tartalma, megnőtt az eszközigénye. A nők dolgoznak, egyre több gyereknek kéne napközi, egész napos ellátás. És pillanatnyilag a korábbinál sokkal több gyerek jár általános iskolába. Ne tessék hinni, hogy az új körülmények minden meghatározó részletét felsoroltuk! Gondoljunk például arra, hogv 'an nőttek ki a szegejj . préri" földiéből az ű.i 1akoteleoek, s a tízemeletesek közé elvétve pottvar.tott Zenei naptár Leningrádi komponisták iskolákba minden lakasbol (átlag) ket gyerek járna... Vagy arra, hogy hányszor változott a középiskolai „képzési cél" azóta, hogy a „tárgyi feltételek" nem iga zodtak hozzá? Hogy utoljára mikor épült Szegeden új gimnázium ? De haladjunk sorban. Az említett pártbizottsági elemzés a város oktatási intézményeinek anyagi és tárgyi ellátottságáról szólva elsősorban a nyugtalanító részletekkel, ellentmondásokkal foglalkozik. Logikusan, hiszen a célratörő, cselekvési irányokat mutató helyzetképeknek ilyen a belső természete. Valósághű arányokat tart mindazonáltal, amikor a gondok föltárása előtt megállapítja: „az általános helyzetkép városi viszonylatban kedvező". Hiszen mégiscsak építettünk iskolákat, óvodákat, a régieket fölűjítottuk, karbantartottuk, s az intézmények fölszerelésérc. új eszközeire is sokat költöttünk. Csakhogy az „általában" kevéssé érdekli azokat a szülőket, akik „konkrétan" a város másik végébe buszoznak hajnalonkent — óvodába a kicsivel; akik kenytelenek kulcsot akasztani a nagyobbik nvakába. mert a munkaidejük nem alkalmazkodik a srverek „műszakiához"; akik este 10-ig egvütt gyötrődnek a fiukkal-lánvukkal. mert az osztálv túlzsúfolt és házi leiadattá változik az olvasaslanulás is. Mindazonáltal az is tény, hogy két év alatt 13,8 százalékkal csökkent a férőhely-kihasználtság az óvodakban. Magyarul: szünőben a zsúfoltság, megintesak általában, mert az úi lakótelepeken természetszerűleg nem, csak az „elöregedő" városrészekben. Ezért a tanács kényszerű erőfeszítései, hogy az „átiránvításokkal" oldják meg a feszültségeket. Mindenki tudja. hogy nem jó és nem végleges megoldás; kényszer. „Kedvezőtlen jelenség, hogy a magas tanulólétszám miatt zsúfolt intézményekben tanteremként használják az úttörőszobákat, a napközis termeket, a könyvtárhelyiségeket is. s ezzel a tanórán kívüli nevelőtevékenység hatékonysága romlik" — így a pártbizottsági jelenles az altalános iskolák helyzetenek egyik részletéről. Tegyük hozzá: a régebben épült iskolákban nincsenek ilyen, szükség esetén tanteremként használható helyiségek. Pillanatnyilag az intézmények 35 százalékában váltó műszakos a tanítás. Az egész napos ellátást pedÍR egyre többen igényelnék, nem annyira szülői kényelmességből, valamiféle nevelésátháritási komplexusból, egyszerűen azért, mert a szülők munkahelyei nincsenek berendezkedve szabadidős gyerekek foglalkoztatására. Igen ám, csakhogy — több más problémát nem tekintve — „életveszélyessé vált a Juhász Gyula utcai központi gyermekkonyha, felújítása gazdaságtalan, és központi elvonások következtében nem épülhetett fel a tervezett 6 ezer adagos gyermekkonyha sem." Következtetés: igen gyorsan k! kell találni valamit, hiszen ennek a korosztálynak a létszáma még évekig nem csökken, ellátás híján a veszélyeztetettségük fenyegető. a gazdaságnak meg létérdeke. hogv a szüleik egyre nagyobb teljesítményt nyújtsanak. A középiskolákban még nincs nagy baj, de röpke pár év, és a demográfiai hullám odaér. . . Remélhetően tanultunk a tapasztalatainkból, s nem mondjuk, bogy „ráérünk arra meg", hanem mielőbb — építünk. Új gimnáziumot, a szükséges számban új tantermeket. S felújítjuk, ami arra érdemesült. A tanácsnak megvan már a terve, mikor, mit, mennyiért. Ügy tűnik a kivitelezői kapacitás hiányából származó gondok megszűnőben (ez is a helyzet változásához tartozik), de újak persze támadtak. A munkatempóval, a határidőkkel, az ígv előálló költségnövekedéssel kapcsolatosak. Talán e részletekből i* látszik: az oktatási intézmények megfelelő anyagi és tárgyi ellátottsága pénzkérdés, elsősorban. De állampolgári fegyelem, okos előrelátás. a maga posztján kinek-kinek a rátermettsége és cselekvőképessége — korántsem elhanyagolható feltélelek, S, E. A Magyar Zeneművészek Szövetsége meghívására szovjet zeneszerzők látogattak szerdán Bajara és csütörtökön Szegedre, a vendegek a leningrádi Zeneművész Szövetség tagjai. Mindkét városban szegedi művészek tolmácsolták műveiket a Zeneművész Szövetség, Baja es a Szeged megyei városi tanács szervezte hangversenyeken. A sikeres bajai koncert utan hallhatta a szegedi közönség a Liszt Ferenc Zenemuveszeti Főiskola nagytermeben tartott bemutatót. Elsőkent B. Arapor 1. Szonátáját szólaltatta meg Kerek Ferenc. A komponista i nem tagadta meg nagy szovjet romantikus elődeinek szellemet. «m korunk i zeneszerzői eszközeit sem (a bi- e« poiitonális hangnemek használatát, a szekundokból épített aioordhalmazokat stb.). A változatos ritmikajú, nem könnyű darabot Kerek Ferenc pompásan interpretálta, igen világosan értelmezett plasztikus frazeálással. gazdag dinamikaval. J- Kornakov ! Tuvola-zongora Szonátáját La ss Zoltán es Delley József i jatszotta. igen szépen. A hagyományos gyors. lassú, i gyors tételekét tulajdonkeppen attaca (megállás nélkül), egymasba ötvözve tormazta meg a komponista. Klasszikus hagyományoktól eltérő hangzásokat is álmodott a fuvolának, ami speciális fújástechnikát igényelt. Lass Zoltán az előadásért csak dicséretet erdemei, úgyszintén Delley József is, aki a műsor második telében még Sz. Szlonimszktj Kolorisztilcus fantazxajat adta elö. A hagyományos zongoratechnikat igen sn mertekben igényelte mű. amennyiben fekent a zongorahúrok kezzel való. különböző modú megszólaltatásával (pengetes. íefojtas) és csak egy-egv villanásnyi zenei válasz idejére alkalmazott billentyűs zongorázással variált 'a komponista. Ily módon próba,, l'art pour l'art szinhatásokkal élményt nyújtani. J Falik Hegedűszóló című művét Szecsődi Ferenc tolmácsolta. Az ilyen magaa tecnikai kvaliású és szuggesztív erejű hegedűművész kezében életet nyer a mű, lebilincseli hallgatóját a hangszer számtalan, változatosan alkalmazott. megszólal tatási módja. A laza szerkezetű darabot Szecsodj rögtönzésnek háto. írass, fanUzusgazdag játéka hitelessé, tartalmassa varazsolta. V. Cttovics Triptichon című kompozíciója Nagy Ágnes (mélyhegedű) igen lehetséges előadásában szólalt meg. Somos Johanna árnyalt zongorakíséretével. Az est legnagyobb hatasu alkotását V. Uszpcnzzkij Zene húros cs ütőhangszerekre című darabja jelentette. Wcninger Richárd vezetésével a kiváló Szegedi Vonós Zenekar volt az előadó. ügyes főiskola, utősök és Bárkányi Pál (a szegedi szimfonikusok első ütős*) kozreműködesével A zenekar produkciójáról ismét, csak felsőfokon szólhatunk, .s nemcsak a különböző vonoscsoportok egységes hangzása. de a hegedű, brácsa, csellószólók is egyaránt magávairagadóak voltak. A formában felépített mu figyelemre méltó zenei gondolatatait nagyszerűen tolmácsolták. Illetve az előadás dinamikai felépítése (fokozása és feloldása) . egyszerűen remeklés volt. így a koncerten jelen levő szerzők. V. Uszpenszlyij. B. Arapov es J. Kornakov. a siker szívmelengető élményevei terheinek vissza hazájukba Berényi Busát* Vendégik a névadó özvegye A tarjáni, Csongor téri általános iskola úttörőcsapata Szirmai István nevét viseli. Lassan évtizede tartottak az ünnepélyes névadót, amelyet a mai napig az tett különösen emlékezetessé, hogy részt vett rajta Szirmai Istvánnak, a neves kommunista politikusnak, közéleti személyiségnek özvegye. Sárika néni az iskolát azóta több alkalommal meglátogatta. rendszeresen értesül a diákok tanulmányi es úttörő-tevékenységéről, figyelemmel kíséri az intézel eredményeit, gondjait. Tegnap, pénteken az iskola eletenek fontos állomására érkezett; uttörövezetöi értekezleten értékelték azt a munkát, amit a csapat az elmúlt négy évben végzett. Szinte természetes, hnon Szirmai Istvánné részvételével. Az ötödikes Bagi Éva és a hetedik osztályos Csonka Orsolya virágcsokorral várta az iskola kapujában a vendéget, aki a diákok köszöntése után Kovács József igazgatóval, dr. Csonka Jstvánnéval, az iskola oúrttitkárával és Nagy Margittal. az úttörőcsapat vezetőiével elbeszélgetett az oktató-nevelő munkáról is. — Azok közé tartozom, akik a gyerekek mellett szerelik és megértik a peda« gógusokat — mondta a vendeg. mikor az ötnapos tanitasi hét. a tanárok elfoglaltsága. a tanteremgond került szóba. Mert a Szirmai iskola 860 diákjának sem könnyű osztozni az osztálytermeken. Ez az egyik oka, hogy az idegennyelv-oktatást sem tudják zökkenők nélkül biztosítani. — Kész az uszoda? Lesz tető fölötte? — kérdezte Sárika néni. — Igen. a tepedeseket javították. július 6-ra, a napközi táborok nyitására, elkészül. De a tetőre továbbra -lics pénz — hangzott a válasz. Az úttörő-értekezlet után Szirmai Istvánnc szót váltott a tantestület tagjaival is. Ma. szombaton délelőtt a diákok kulturális bemutatót tartanak a vendéa tiszteletére. Ezután a gyermeknap alkalmából kiváló úttörők kitüntetésére kerül sor, délután a Szirmai-kupáért versenyeznek sportmérkőzéseken a tanulók, elölte játékos tornabemutatót adnak. Szirmai Istvánnét tegnap, pénteken az MSZMP Szeged városi bizottságán fogadta Török József, a pártbizottság első titkara.