Délmagyarország, 1983. május (73. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-18 / 116. szám

V Szerda, 1983. május 18. Ésszerűbben, gyorsabban Ingatlankezelés és lakásgazdálkodás Az ország lakásállományá­nak egyötöde tanácsi bérla­kás. Szegeden minden har­madik lakás ajtaján lehetne ott a tábla: az IKV kezelé­sében. Ennél pontosabb adattal is szolgálhatunk per­sze az olvasónak: az április 30-i állapot szerint 21 ezer 938 lakás adatait kellett ösz­szegyújteniük az IKV munt katársainak az új lakbérek megállapításához. A felmé­rés lezárult, a lakók azóta már tudják, mennyire kell a zsebükbe nyúlniuk július elsejétől. Volt persze, aki vitatta a lakbérközlőn fel­tüntetett összeget. A szegedi IKV munkáját minősíti, hogy az országban nálunk volt a legkisebb a benyújtott ész­revételek alapján korrigait lakbérek aránya. Felmérési tapasztalatok Kószó József tői, az IKV igazgatójától tudjuk, hogy bérlőiktől 636 észrevétel ér­kezett, s ha nem tudták egy­mást kölcsönösen meggyőzni, továbbították a fellebbezést a városi tanács vb építési és közlekedési osztályához. Oda futnak be egyébként a ma­gánházak bérlőinek észrevé­telei is — az eddig beérke­zett, összesen 354 ügy felül­vizsgálatakor 13 állami es 6—8 magántulajdonú lakás bérlőjének igaza bizonyoso­dott be. (A kérelmek egyhar­madát most bírálják el, s számok tehát még módosul­hatnak.) Az IKV a bérlő észrevételének 290 esetben azonnal helyt adott, elismer­ve a lakbéresökkentö ténye­zők valódiságát. Másokat azonban — epp a kérelmek indokolatlanságára hivatkoz­va — el kellett utasítaniuk. Sok volt a félreértés a zárt­udvar fogalma körül, né­hányán azt vitatták, hogy a zárt erkély alapterületének felét beszámították a lakás alapterületébe. Tévedések adódtak az épületek emelet-, illetve szintszámának meg­határozásából. hivatkoztak a bérlők a zajos utcára, sokan pedig a karbantartási hiá­nyosságokat vélték lakber­csökkentő tényezőnek. Az IKV munkatársainak az okozott gondot, hogy a lakbérközlőn feltüntetett lift­díjat időközben új rendelet­tél szabályozták — kezdhet­ték elölről a pontosítást. Mivel a lakbérközlőt a lény­leges béVlőnek személyesen kellett átadniuk, meglehető­sen sok időt vesztettek a házkezelők, házfelügyelők a 42 „elveszett" bérlő felkuta­tásával. Olyan lakásokról van szó, amelyekben laknak ugyan, de nem az IKV-val szerződésben levők. Keresé­sük még mindig nem járt teljes sikerrel — kórházak­ban. sőt már a börtönökben is „nyomoznak" utánuk ... rendszer korszerűsítéséhez, a lépcsőzetes lakásgazdálkodás kialakításához, az ingatlan­közvetítés szervezeti fejlesz­téséhez. Nem mondunk vele újat, csak felidézzük hát: azóta ingatlanközvetítő- és lakáscsereosztály kezdte meg működését, fokozatosan bő­vül az Építési Szolgálati Iro­da munkatársainak tevékeny­ségi köre. Az igazán érdemi lépése­ket a szervezeti korszerűsí­tésben az idei év októberéig kell megtenni az IKV kol­lektívájának: a túlzott cent­ralizálás feloldására, a la­kóház-üzemeltetés egyszerű­sítésére, a ka rbantartás gyor­sítására három-négy önálló házkezelőséget kívánnak lét­rehozni, melyek az adott te­rület (6—7 ezer lakás) teljes körű gazdái lesznek. A köny­veléstől a felvonóügyeletig, a járdák gépi takarításáig mindenért maguk felelnek, s persze karbantartó részlegük is a lakókkal kialakult kap­csolat javítását célozza fris­sességével, a hibabejelentési folyamat lerövidítésével. Ez az átszervezés egybe­esik azokkal a hónapokkal, amikor a bérlők már az új lakbéreket fizetik, s a ma­gasabb díjért nyilvánvalóan még kulturáltabb ingatlan­kezelői szolgáltatásokat vár­nak el. Nem kell ahhoz jós­nak lenni, hogy belegondol­junk: a közvélemény még az eddiginél is érzékenyeb­ben ítéli majd meg az 1KV­hoz tartozók munká ját. Nyilván erre utalt a válla­lat igazgatója is, amikor egy folyamat első, a könnyebbik lépésének titulálta a lakás­felméréssel, bérmegállapítás­sal járó munkálatokat. Most következik majd a belső áthangolódás remé­nyében tervezett átszervezés (melynek része a házfel­ügyelők, a szegedi IKV dol­gozóinak 40 százalékát érin­tő munkaköri változások be­vezetése, de erről máskor még bővebben szólunk). Ezek a szakaszok egy nagyobb változást készítenek elő: a szegedi ingatlankezelők is tagjai annak az országos munkabizottságnak, melynek az 1985. január 1-én életbe­lépő, az ingatlankezelést új alapokra helyező feltétel­rendszert kell kidolgoznia. Köz m ege léged és re A várospolitikai „front" első vonalában tevékenyke­dők ugyanis jól tudják: meg­növekedett feladataikat — a közvélemény megelégedésére — a közhangulat javulásá­nak éppenséggel nem kedve­ző körülmények, között Ifell megoldaniuk. Cikkünk, beve­zető soraihoz visszakanya­rodva hadd utaljunk például arra, hogy elvben 7630-an jogosultak Szegedeh az új lakbérrendelet szerint szo­ciálpolitikai támogatásra, mivel nyugdíjasok. Közülük körülbelül nyolcszázán van­nak csak azok, akiknek ma­gas a nyugdíjuk: 430 a há­rom gyermekük miatt támo­gatásra jogosultak száma. Könnyen kiszámítható hát: minden harmadik családot igen érzékenyen érint majd a lakbéremelés. Az IKV-nak tehát nem csupán szolgálta­tási színvonalának emelésé­re, hanem a- lakáscserék és -leadások felgyorsítására, va­lamint a magánerős lakáshoz jutás segítésére is fel kell készülnie. rtUfy Katalin Ülés! tartott a szegedi járási párt vb Tegnap, kedden, a kistele­ki pŰTtházbcv. kihelyezett ülést tartott az MSZMP sze­gedi járási végrehajtó bizott­sága. A bizottság Szabó La­josnak, a járási pártbizottság titkárának elnökletével meg­vitatta a pártbizottság osz­tályvezetőinek előterjesztését a járási pártértekezlet ha­tározatainak végrehajtásáról. Ezután Gila Ferenc számolt be az MSZMP Központi Bi­zottsága 1970-es nőpolitikái határozatéinák a -szegedi já­rás üzemeiben, A kereskedelmi egységeiben történő végre­hajtásáról. A végrehajtó bizottság tag­jai a harmadik napirendi ponthoz kapcsolódóan lato­lgatást tettek a kisteleki Egy­ség Áfész működési terüle­tén. Az értekezleten Bischof József és Vígli István szá­molt be a fogyasztási szö­vetkezet munkájáról. A bi­zottság végül személyi kér­désekben hozott döntést. Konferencia Kétnapos számítástechnika­alkalmazási konferencia kez­dődött kedden a Számaik székházában. Nyitrai Fe­rencné államtitkár, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal elnöke megnyitójában el­mondotta: a konferencia cél­ja a számítástechnika-alkal­mazás eddigi útjának átte­kintése. az eredmények számbavétele, valamint a megoldásra váró feladatok és az ezekkel kapcsolatos irányítási, szervezési kérdé­sek elemzése. A konferencián Faluvégi Lajos, a Minisztertanács el­nökhelyettese tartott beve­zető plőadást. Díszdokloravatás az orvosegyetemen Ünnepi egyetemi tanácsülést rendezett tegnap, kedden délelőtt a Szegedi Orvostudományi Egyetem a Dugonics téri aulában. Ez alkalommal fogadta Honoris Causa dok­torrá a szegedi intézmény Geoffrey Wooler professzort, a Deedsi Egyetem tanárát és Ottó Prokop professzort. a Humboldt Egyetem tanárát. A díszdoktoravató tanácsülés dr. Petri Gábor akadé­mikusnak. a SZOTE rektorának megnyitó beszédével vette kezdetét. Ezt követően dr. Földes Vilmos egyetemi tanár, a SZOTE általános orvosi karának dékánja ismertette a két kitüntetett tudományos munkásságát. A kitüntetetteket Petri Gábor fogadta kimagasló tudományos eredményeik elismeréséül a Szegedi Orvostudományi Egyetem Honoris Causa dokfbrává. Az ünnepi eseményen az egvetem oktatói, hallgatói és a társintézmények képviselői mellett jelent volt dr. Székely Sándor, a városi pártbizottság titkára. Szabó G. László, a megyei és Bányainé dr. Birkás Mária, a városi tanács elnökhelyettese. Részt vett az eseményen dr. Csontos And­rás. az Egészségügyi Minisztérium osztályvezetője és Wilhelm Röse. az NDK magyarországi nagykövetségének első titkára. A SZOTE úi díszdoktorai tegnap délután tudományos előadáson számoltak be munkásságuk eredményeiről. a SZOTF Oktatási épületében. Szervezeti változások Az új lakbérek megálla­pítását elókeszitő, felmérő, ellenőrző, lakbéfközlő, kéz­besítő és az észrevételeket felülvizsgáló csoportok man­dátuma lassanként lejár. Kószó József mégis úgy fo­galmazott a lakáspolitikai határozat végrehajtásáról, a házkezelői szolgáltatások korszerűsítéséről, a vállalat szervezeti rendszerénele át­alakításáról szólva a tanácsi kommunális és szolgáltató vállalatok párt-végrehajtóbi­zottságának minapi ülésén: ,.a neheze csak ezután jön". E megállapítás bővebb ki­fejtést érdemel persze. Az elmúlt évben a lakás­gazdálkodás helyi sajátossá­gait elemző, a továbbfejlesz­tés útját-módját meghatá­rozó tanácsi végrehajtó bi­zottsági határozat szellemé­ben az IKV-nak hozzá kel­létt kezdenie a lakáscserez Magyar-bolgár barátsági hét kezdődött Csongrád megyében i Találkozók, tapaszfalaf cserék, gyűlések A hagyományos májusi bé­kehónap egyik kiemelkedő rendezvénye a tegnap kez­dődött magyar—bolgár ba­rátsági hét. Ebből az alka­lomból érkezett Szegedre Ivan Pejkovszki, a buda­pesti bolgár kulturális és tájékoztató központ igazga­tója, valamint az intézet több munkatársa is. Delelőtt Molnár Sándor, a népfront megyei bizottságának titká­ra, Gyárfás Mihály, a me­gyei pártbizotiság 'titkára, valamint Kulcsáráé dr. Kiss Piroska, a népfront szegedi városi bizottságának titkára fogadta őket. Tájékoztatták a vendégeket megyénk poli­tikai, tarsadalmi es kulturá­lis életéről. Délután Makóra vezetett a bolgár vendegek útja. Ivan Pejkovszkit, Bogomil Ser­venusevet, a Bolgár Kultu­rális es Tájékoztató Köz­pont igazgatóhelyettesét, Georgi Panevet, a koteli nep­zenei szakközépiskola igaz­gatóját és Lengyel Károlyt. a Bolgár Kulturális és Tá­jékoztató Központ munka­társát dr. Varga Dezső, a makói városi pártbizottság első titkára fogadta, majd a küldöttség üzemlátogatás­ra indult a Redőnygyártó Vállalathoz. A gyárban Lu­kács István igazgató rövi­den beszélt a vállalat tör­ténetéről, majd bemutatta a legfontosabb termékeiket. A bolgár vendégek az* üzem­csarnokokban több munka­folyamattal .is megismerked­hettek. A gyárlátogatás után a vállalat ebédlőjében béke­gyűlést tartottak. Ünnepi beszédet Lukáas István mondott. Hangsúlyoz­ta, hogy a háború elkerülése fajra, nemre és társadalmi berendezkedésre való tekin­tet nélkül mindannyiunk ér­deke, hiszen alkotni, élni csak békében lehet. A bé­kemozgalomnak világszerte jelentős eredményei vannak, bizonyítják ezt az egyre szaporodó béketüntetések, háborúellenes megmozdulá­sok.. A békehónap célja nem lehet más, mint az, hogy ébrentartsa az embe­rekben a békevágyat és fel­világosítson milliókat arról, milyen nemzetközi viszonyok között folyhat jelenleg az enyhülésért vívott harc Az igazgató beszedet kö­vetően Ivan Pejkovszki kert szót. Elmondta: a kezdődő magyar—-.bolgár barátsági és kulturális hét nem jelenti azt, hogy néhány napra kor­látozódná a két. nép barat­sága, együttműködésre A kujfcsolatok régi keletűek, folyamatosak és az élet szin­te valamennyi területére ki­terjednek. Megvédhető-e a béke? — tette fel a kérdést Ivan Pejkovszki. — Igen, ha a népek összefognak és egy­ségesek — hangzott a vá­lasz. Ezután arról szólt, mi­lyen kapcsolat van a kultu­rális, szellemi felvirágzás és a, béke között. Majd a bé­kegyűlés végén a koteli nép­zenei szakközépiskola kilenc tanulója lépett a' hallgatóság elé; a népviseletbe öltözött diakok bolgár népdalokat adtak elő*. Ezután a barátsági hét bol­gár részt vetői Csanádpalotá­ra utaztak, ahol a község vezetői fogadtak őket. Fejes Ferenc, a községi tanács el­nöke ismertette a legfonto­sabb települesfejjesztesi fel­adatokat. A bolgár vendégek prog­ramja ma szegedi és hód­mezővásárhelyi látogatások­kal folytatódik. Határ menti árucsere i Bővíti a határ menti áru­! csere-kapcsolatait az Észak­j dunántúli Szövker Vállalat, valamint a győri Arrabona Áruház. A csehszlovákiai, Ceske Budeiovicei Prior : Áruházzal az év végéig 8.5 | millió forint értékben cse­rélnek árut. A csehszlovák áruház magyar élelmiszere­kért, kozmátikai cikkekért, ruházati árukért, háztartá­si edényekért sört, játéko­kat, fehérneműt, villar.yra­I diótorokat és a kisgazdasá­gokban használható mező­1 gazdasági eszközöket szállít. A kölcsönös szállítások már megkezdődtek. Egyedül a ! világhírű Budvar sörbői 14 j ezer palackkal küldenek a | megállapodás alapján. Új partnere a győri Arra­bonának a szlovákiai, tapol­csányi Jednota szövetkezet is. Ez az áruház is olyan cikkeket küld Győrbe, ame­lyekkel hiónycikkexet pó­tolnak, és bővítik a válasz­tékot. A tapolcsányi szövet­kezettel több mint 5 millió forint értékben cserélnek árut 1983-ban. GEOFFRF.Y WOOI.F.R professzor 1911-ben született Leecls-ben, Yorkshire-ban. Az érettségit követően 193U­ban a Cambridge-i Selwín College növendéke lett, itt szerezte természettudomá­nyi képesítését 1933-ban. Ezt követően az angol fő­városban, a London Hospi­talban folytatta klinikai ta­nulmányait kiváló tanárok iranyitasaval. Itt szerezte orvosi oklevelét, majd Cam­bridge-ben újabb tudomá­nyos foKozatát. 1941-ben tett a Királyi Sebész Társaság tagja, 1947-ben szerzett dok­tori gradusl a Cambridge-i Egyetemen. Londoni kórházi szolgála­ta a hírneves Tudor Ed­wards vezetése alatt az an­gol mellkasi sebészet hős­kora volt. Ez idő alatt járt rövid tanulmányúton Sauer­bruch berlini klinikáján. A második világháború idején katonai szolgálatot teljesí­tett — sokfelé járt, elsősor­ban a tömeges mellkasi sé-' rültek ellátasában szerzett érdemeket. A háború befe­.ezese után visszatért a Lon­don Hospitalba. • majd 1948­ban Philiph Alhson mun­katársakeni szülővárosába. 1955-ben ő lett a mellkasi osztály vezetője, ezt az ál­last 3 évvel ezelőtti vissza­vonulásáig töltötte be. 1963­ban az USA-ban vendég­professzorként dolgozott. Mint mellkasi sebész a klasszikus angol thoraxsebé­szet jellegzetes képviselője, aki ennek a néhány évtize­de fellendült szakterületnek valamennyi ágát művelte. Uttörőmunkát végzett a szívsebészet több területén, a mitralis billehtyű, külö­nösen a mitralis szájadsk elégtelenségének sebészeti kezelesében. Ennek a kór­képnek első kezelési módja a nemzetközi szakirodalom­ban „Wobler-plastika" né­ven az ő nevét viseli. Nagy­számú tudományos közle­ményé magában foglalja a szivbillentvűk. a cardia és a nyelőcső, valamint a re­keszsebeszet számos ágát. Sokat útazó, népszerű szív­sebész', aki hosszú éveken át segítette a szegedi egye­tem fiatal munkatársainak továbbképzését. OTTO PROKOP professzor Ausztriában, St Pollenben született 1921­ben. Gimnáziumi tanulmá­nyait követően a becsi egye­tem orvosi iakultásara irat­kozott 1940-ben, am tanul­manyait katonai szolgálatú­nak teljesitese miatt meg keliett szakítania. A stúdiu­mokat a haboru után foly­tatta, 1948-ban szerezte meg diplomáját Bonnban. Pszi­chiátriái képzését Gluiile professzornál, pathológiai ismereteit Ceelen prolesz­szornál, törvényszéki orvosi munkasságanaK alapjait El­ber pi oiesszornál szerezte. Bonnoan iiabiliiait 1953-ban. A Berlini HÍimboldt Egye­tem törvényszéki orvosi in­tezete 1956-ban hivta meg egyetemi tanárának, egyben igazgatójának. E felelősség­teljes beosztása mellett 1958 és 1965 között telügyelő ta­nára es igazgatója a hallei és lipcsei egyetemek tör. vényszéki orvosi intézeté­, nek, valamint egy éven át a berlini veiadt^szolgalatnak Prokop professzor az igazságügyi orvostan szá­mos szakterületei el foglal­kozott, jo nenany témauan tudományos tevékenységet is folytatott. Kutatási terü­lete evtizedek ola a vércso­port- es serogénetika, vala­mint az altaianos genetika. Az utóbbi időben érdeklő­dési körébe került a para­medicina és parapszicholó­gia. Tudományos tevekeny­ségét több mint félezer dol­gozata, köztük - számos könyve femjeizi. Munkáit sok nyelvre fordították. Nemzetközi tekintélyét bi­zonyítja, hogy jó néhány törvényszéki orvosi társaság tiszteletbeli tagja. Tevé­kenysegét más 'társaságok tiszteleti tagsaga, kitünteté­sek sora jelzi. Munkásságá­ban, tudományszervező te­vékenységében mindig ki­emelkedő jelentőséget tulaj­don.tott a magyar kollégák­kal való folyamatos kapcso­lattartásnak. A szegedi egyetem munkatársait rend­szeresen fogadta intézeté­ben. az elmúlt évtizedben berlini műhelye a SZOTE Igazságügyi Orvostani Inté­zete kutatóinak szakmai to. vábbképzését segíti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom