Délmagyarország, 1983. május (73. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-18 / 116. szám

4 Csalókkal, szélhámosokkal úgy van az emberiség, mint puli a bolhával: irtani lehet, de fölszedi megint Bár a bolha nem akar másnak látszani, a szélhámos pedig abból él, hogy olyannak adja ki magát, amilyen talán soha nem lehetne. Pontosan kell játszania a szerepét, különben lebukik. A Kék fény ügyeiben szóra se nagyon merem nyitni a számat, mert alvilági tájainkon járatlan vagyok, tévénézőnek pedig rossz. Már a negyedik latrot keresik, a másodikat közben meg is találták, én még mindig azon kotlom, hogy az első miért lett ilyen vagy olyan. Nem lehet . rám mondani, hogy telhetetlen vagyok, hitvány emberekből kicsivel is beérem. Látom ugyan, hogy a sikamlós talajon megcsúszó fiatalok akkorát alakítanak a képernyőn, csudálom, hogy filmkritikusaink nem róluk írják heti leckéjüket, de az agyam szögletében még mindig az motoszkál, hogy lakásfölmérőnek adta ki magát kettő. Senkit nem akarok megsérteni vele, tudom én, nincsen olyan foglalkozás, amit nem utánoztak, már előre őiegfontolt. aljas szandekkal. Kolduló baratot és apácát talan kevesebbet mostanaban, mert föltűnne még a minden cselt beszedő atlaghonpolgárnak is. de katonatisztet, rendőrt, orvost annál inkább. Nem akarom előre tolni a s/.akmankat, de még újságírót is. Volt szerencsém találkozni magas hélyrc küldött olyan levéllel is, amit az. én nevemben írtak. Gyönge utánzat volt, ez sértett legjobban. A szerelők és fölmérők se tehetnek tehát róla, hogy őket imitálni is kedve kottyan valakinek. Mai különstúdiumom tárgya azonUtánzók ban az, hogyan lehet egy fölmérő szerelőt utánozni. Egyáltalán: hivatalos embert hofjyan lehet? Nem azt mondja a krónika, hogy bárányábrázatot vettek magukra, azt sem, hogy előkgjö értelmet sugároztattak arcukról. Lehet, hogy ez is föltűnne, mint a barát vagy az apáca. Határozott, szinte erőszakos föllépés: ez a nyerő módi. Bejön a lakásba valaki egyedül, és kiadja magát szerelőnek? Olyan munkára, amit egy ember is el tudna végezni ? Azonnal lebukna, mert tudom, ha valahol egy ember dolgozik. lennie kell egy másiknak is, aki csak nézi. Ha ketten jönnek, a gyanú árnyéka se lebben körülöttük. Tudják őik, mitől döglik a légy. Ha elkezdenék mondani nyájas alázattal, hogy bocsánatot kérnek, miért saját lakásomban, saját nyugalmamat zavarják, már fognám is a telefont. Hivatalos ember ilyesmire nem vetemedhet. A hivatalos ember elejitő) fogva tudja, a világ egyesegyedül csak azért teremtődött, hogy az ö rendelkezésere álljon. Üssem össze a bokaniat, mert ó most kizarólag az en erdekemben haborgat engem. A világ minden pénzéért se akarnék ötleteket adni s/elhamoséknak — bízom benne. nem is szorulnak, ram —. de ha ket nő bejönne hozzam hómérözés ürügyevei, biztos sikerre számíthatna.1 Hőmérsékletet mérünk' — és márdúrodik is befelé. Avval se törődik, hogy én gatyában vagyok vagy cilinderben, avval se, hogy akarom-e megméretni vele szobám fokait, csak jön. Itt tessék aláírni! Hogy mit írjak alá és minek, és miért jó az nekem, ha aláírom, arról egy szó sincsen. Én pedig aláírom minden télen legalább kétszer, mert tanulékony vagyok. Tudván tudom, hogy előtte szóltak a fűtőnek, most fütsön, mert mérnek, én pedig felelősségem teljes tudatában igazolom, hogy minden télen kétszer éppen olyan meleg van, amilyennek mindennap lennie kellene. A két kisaszszony is tudja, hogy én tudom, ekkora szellemi teljesítményt még leolvasnak ábrázatomról, tehát nem magyaráznak, csak jönnek, és aláíratnak. Egyszer ugyan már panaszkodtak is, de azok kezdők lehettek. Azt fájlalták, hogy némelyek képesek akkor elmenni dolgozni a gyárba, kórházba, postára, meg az ördög tudja hova, amikor ők kegyeskednek körbehordozni a hőmérőt. Akik már a haladó tanfolyamot is kijárták, azok nem panaszkodnak, hanem fölháborodnak. Nagyon kérem a tisztelt szélhámosokat, ha mégis átvennék ötletemet, meg se mutassák nekem a hőmérő skáláját, mert gyanút fogok. Be se mutatkozzanak, mert lakásba lépéskor az nem-sokas. Ha botor együgy ősegemben közelíteni mernék műszerük felé — lehet az egyébkent fából is. mert ugy olcsóbb —. kezdjenek el villámgyorsan pörögni. Figyelő szemmel és eles elmével közben föltekinthetnek mindent. Bízom benne, nem lesz harag belőle, hogy minden könyvem papirosból van, lopni se .erderrtes. Amig eddig eljutottam, kitalaltam. miért vesznek magukra középbuta, erőszakos föllépésű álcát a szélhámosok. Nekik ez a kenyerük. Csak azt nem tudom, némely hivatalnok miért ezeket utánozza?" Horváth Dezső Kevés a pedagógus Bencze Pali bácsi ^Amikor én mögszülettem, abba a minutába nagy lőttem, mert keröm az én nevem Nagy Pál. Nyóccázkilencven pálfordulóján anyám első szüleménye vótam. Vótam. vótam. aztán mivé lőttem, ugye? Nyavalya, öregség, nem pószól ez így." Pali bácsi tanyásbéres Miliők gyereke volt. Apját Nagy Benedeknek hívták, a tápaiak Bence bácsinak szólították. Róla maradt rá a Bence Pali ragadványnév, tőle meg a gyerekei — Ferenc, Regina és Anna —, azoktól pedig az unokák örökölték: ők a Bence gyerökök. Pali bácsi — mint anynyi más nincstelen tapai gyerek — az iskolát majdhogynem csak kívülről ismerte. Betűvetés helyett a bűzavelest. könyv olvasása helyett a kukoricacsö-olvasást tanulta. A számolást meg azon a kevéske pénzen, amit édesanyja a sublót tetején levő, radnai kisbögrében tartott. Gyermekkorában gyorsan nott. igaz, öt és fél kilóval született, s meg jócskán kisgyeröknek számított, amikor az apiá hónapos gveröknek szegődtette tapai réti gazdájához. „Lóhajtó vótarri. Amikor az apamek nyomtattak, en az agyasból kapkottam a logombócokat. azt' szalattam vele a poszmatra. ősszel hat ökörrel szántottak, én vótam a lóhajtó nyerők, mög a Jelemen Miska. Estere mindég úgv elfáratlam, hogy csak beledültem a szénában. Mert ott haltam én is a többi hónapossal, mög az évesbérüsökkel. Aztán, ahogy nőttem, magam szegődtem, de a bérömet mindég haza adtam. Szógáltam kérőm a Bergernél, a Kádár Ferkónál, a kis Vájsznál. Ezök nagybérlők vótak a rétön. Aztán vótam aratórészes, arató-, majd pedig cséolőbandagazda. Bágerral bejártam a Tisza teljes magyar szakaszát, kordeztam a Tisza-tötés fejelésiné. mögénten amikor a télikikötót ástuk. Szóval en valójába mindég a más keze-lába vótam. az. Csak a nehéz munkát szerettem. Gazdájaimnál sok lóval bántam. Berger remondáslónevelö vót. Amikor katonának rukkoltam, huszár lőttem. Huszártrombitás. Haj, de más vót az az élet, mint a szolgaélet! Mégis hamar átkertem magamat a gyalogsághon. Háború, fogság, maláriahalál, szabadulás, aztán mögén berukkolás. mögén hadifogság, szóval én tényleg bejártam tornyát-Baranyát, de vótam a Himalája lábánál is. ahun a magyar hadifogolytáborba szakácsk'ottam. Ügy megtanultam főzni, hogy itthon később l>»kodalmi szakács lőttem. Közbe mognosültem. Gvüttek a gyerökök. szépen fönyöttek, lassan mind a maga ura-gazdája lött, aztán éhun-e. dedi lőttem. Möglönni csak möglönnék en, csak ezök a nagy sérvek né lönnenek. Amikor épitöttük ezt a házat, léestem az állásról, aztán happ. Pali többet nem legényködhetsz. Azúta csak ülök. bámészkodók. visszagondolok a régi üdökre. azt ha van kinek. annak elmesélöm." Pali bácsinak hallgatója mindig akadt. Leginkább e sorok írója, aki valamennyi emlekezeset rögzítette és kéziratba tette. Hallgatta őt Balint Sándor. Juhász Antal, llia Mihály. Ortutay Gyula. Katona Imre. Ferencz i Imre. Szabó József. Tóth Béla. Andrásfalvy Bertalan és megannyi más hazai, de külföldi kutató, tudós is. Mert Pali bácsi csodálatos táDai beszédstílusát, gyönyörű mondatszerkesztését és megbízható. hiteles emlékezéseit öröm volt hallgatni. Nem volt olyan téma. amiről ne tudott volna valamit mondani. De bárhogyan is indult a beszélgetés, a találkozásokat mindig tápai mesével vagy dallal, meg inkább egykori katonanótákkal zárta. Ez év húsvétján már nem ult U a kiskapu elé. hogy a szomszédasszonyokat meglocsolja. Gyengélkedett. „Jóska fiam, valami nem pászol. Én úgy érzőm, ezt az évet mán nem viszöm végig." •Sajnos, jól érezte. Pali bácsi nem mesél, nem dalol többé... lfj. Lele József Minden nemzetnek nagy ügye a közoktatás továbbfejlesztése. A műveltség széles körű elterjesztése és az emberek képzettségének szakadatlan emelése azért elsőrendű feladat, mert a közösség jövőjének minősége függ az oktatási rendszer hatékonyságától. Amit az iskoláztatásban számszerűen elértünk a felszabadulás után, az egyértelműen kiemelkedő sikere a szocialista társadalmi rendnek. Végigtekintve jelenlegi oktatási viszonyainkon, s ha a jövő igenyeire is pillantunk, akkor már korántsem lehetünk elégedettek, mert az eredmények ellenére napjainkban számos nehézseg mered elénk, ezek közül a legnyugtalanítóbb a pedagógusellátottság. Nem volna elegendő pedagógus Magyarországon, amikor évről évre több tanító és tanár lép ki a felsőfokú tanintézetek kapuján? ) Lássuk csak. mit tárnak föl a számok! Az 1980-as népszámlálás adatai szerint a7. alsó es a középfokú oktatási intez.menyekben dolgozó pedagógusok száma — a legnépesebb értelmisegi csoporttól van szó — 150 ezerre tehető, ami tizenegyszer több az ötven évvel ezelöttinel. Ha a pedagógiai végzettséget vesszük tekintetbe, akkor jóval több nevelő van hazánkban máslelszázezernél. ámde nem mindenki dolgozik a végzettségének megfelelő munkakörben : a pedagógiai képesítésűeknek csupán 78 százaléka tanít iskolában, a többiek kulturális intézményekben, a közigazgatásban, tudományos intézetekben, gazdasági vagy ügyviteli területen helyezkedtek el. A pályát elhagyó pedagógusok aránya a képzettség szintjének emelkedésével növekszik: legmagasabb a középiskolai tanárok, legalacsonyabb az óvónők körében. Lényegesen több férfi fordít hátat a katedrának, mint nő. A legtöbb pedagógust az általános iskolák foglalkoztatják. Itt a számuk 78 ezer — kétezer-hatszázzal nagyobb a tavalyinál —, ám még így sincsenek elegen. Bármennyire meglepő: az ország 3600 általános iskolájának egyharmadában tanerőhiány van. A területi megoszlás egyenetlen, a legtöbb nevelő Borsod-AbaújZemplén, Pest és SzabolcsSzatmár megyében hiányzik, átlagosan 3,5—4 százalék, a legkevesebb Vasban és Zalában, mindössze egy százalék. Más oka is van a tanerőhiánynak a pálya elhagyásán kivül, például a gyermekgondozási segélyen levő anyák nagy száma. A diplomás nőknek országosan 6.4 százaléka marad otthon gyermekét nevelni, a pedagógusnők részaránya viszont 9,4 százalék. Helyettesítésükre egyelőre nincs más megoldás, mint a képesítés nélküliek munkába állítása. Az általános iskolákban^ jelenleg 4876 pedagógiai 'képesítés nélküli nevelőt alkalmaznak, ami a pedagóguslétszám 6.2 százalékának felel meg. Nagy erőfeszítésekre lesz szükség, hogy a helyzet mihamarabb megváltozzék. Nem ülhetünk ölbe tett kézzel. Ahogy Aczéí György ramutatott januárban, a budapesti pártbizottságon elhangzott beszédeben. Magyarország. mint szocialista ország nem mehet ugy az ezredforduló elébe. hogv ..betervezett" maradjon a kepesites nélküli nevelők foglalkoztatása. Ez ellentétben lenne mind a diákok, mind a nevelők érdekeivel. Mindaddig nem lesz a pedagóguspályának nagyobb becsülete, amíg ez lesz az egyetlen olyan értelmiségi pálya, ahol szakképesítés nélkül egyenértékű lehet valaki a képesítettekkel. Ma érettségi bizonyítvány birtokában sokan tanítónak vagy tanárnak tekinthetik magukat, de senki sem mondhatja mérnöknek magát, ha nincs mérnöki oklevele. Hogy az iskolai munka a mostaninál hatékonyabbá váljék, vagyis a tanítás színvonala emelkédjék az elkövetkező esztendőkben, ahhoz eredményesebbé kell válniuk a pedagógusok szakmai továbbképzésének is. Nem szívesen beszélünk róla, de tény: túlságosan sok pedagógus szerezte meg diplomáját esti és levelező tagozaton. Igaz, hogy az ott végzetteknek. jó resze kemény, áldozatos munkával jutott az oklevélhez, es szellemi tarsolyát is jól megtömte eközben, más részük azonban nem a tudás megszerzeséert. hanem a papírért iratkozott be oda. Amit nem adott vagy nem adhatott meg az esti kurzus, azt most a továbbképzésnek kell kipótolnia. És a nappali képzés? Ott talán minden rendben folyik? Dehogy. A hallgatok évek óta konokul azt hajtogatják, hogy a főiskola vagy az egyetem követelményei irreálisak, ráadásul nem készítik föl őket az iskolai gyakorlati munkára. Az oktatók pedig a hallgatókra panaszkodnak, mondván, nincs bennifk kitartás, hézagos a középiskolából hozott. illetve a főiskolán szerzett ludasuk, nem fogékonyak a szellemi javakiránt, csak a bizonyítvány megszerzése foglalkoztatja szinte valamennyiüket. Lám. hétköznapi kifejezéssel élve: tolyik az egymásra mutogatás, ahelyett, hogy előbbre jutnánk. Éventes másfél millió növendéke van az általános és a középiskoláknak. Aki a pedagógusellátottságról töpreng, az óhatatlanul erre a hatalmas ifjú seregre gondol. Neveltetésükre, műveltségükre, képzettségükre. Végeredményben a társadalom jövőjére, amelynek alapjait mindenkor az iskola veti meg. P. Kovács Imre „Energiatakarékos" paprika Különleges paprikát nemesitett ki a Kertészeti Egyetem: olyant, amely a hagyományos fajtáknál keA vagyonin Sz. S.-né szegedi olvasónk leánya, férjével együtt szép családi hazat épített. Az építkezéshez a szülők — vagyis olvasónk és férje — is hozzájárultak. Több mint tíz éven át olvasonk férjének keresetéből éltek, a fizetést — amit olvasonk keresett — pedig leanyuknak adományozták. lrast azonban erről nem sesináltak, de arról, hogy a lemondást csak leányuk miatt vállalták éveken át. azt a rokonságban mindenki tudja és tanúsítja is. ha kell. Most. a fiatalok valnak. s vejük szerint a ház közös tulajdon. aminek a fele öl illeti, függetlenül attól, hogy tőlük mennyi pénzt kaptak. Kérdezi, lehetséges-e ez így, ahogy vejük mondja? Vejük tájékozódása nem egészen ponlos. A rendelkezések szerint a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a hazastarsak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a hazassagi életközösség fennállása alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek Kivéve azokat a vagyontárgyukat. amelyek valamelyik házastárs különvagyonához tartoznak. ' Abban az esetben, ha a hazas telek- életközössége megszakad, a felek közötti vagyonközösség veget er. s a közös vagyont meg kell osztani. A vagyonjogi igénv rendezéséhez úgynevezett vagyonmérleg felállítása szükséges. Ebben részletesen fel kell sorolni minden megosztásra kerülő vagvontárgvat, értéküket, a házastársak különvagyonát. annak értékét, a házasfelek követelését, adósságát, stb. Olvasóm- leánya ügyében is így kell eljárni. A fiataloknak számba kell venniük minden vagyontárgyukat, s ebben szerepelnie kell a különvagyonnak is. Ilyen különvagyon az az összeg is. amelyet olvasónk adott. Miután ezeket az összegeket egyik házasfélre, vagyis leányukra való tekintettel adtak. a bizonyíthatóan önöktől származó és a házingatlan létrehozasaban kimutathatóan közrehaló anyagi juttatásokat a leányuk különvagyonának kell tekinteni, illetőleg annak megfelelően kell minősíteni'. Ez pedig azt jelenti, hogv a közös vagyon leljes összegéből le kell vonni a különvagyon értékél. tehát azokat az összegeket is. amelyeket olvasónk ajándékozott, ha van egyéb különvagyon, úgv azt is. s az ezután fennmaradó érték képezi a szétosztandó közös vagyont. Természetesen ebből most mar valóban mindkét házastársat az.onos értékű rész illeti meg. Olvasónknak bizonyítani kell, hogy mikor milyen összeget adtak, valamint azt is, hogy ezekből az összegekből ténylegesen mennyit használtak fel a házépítéshez. Az ilyen irányú igénvek érvényesítése bonlóoerben, vagy attól függetlenül. az1 követő házassági vagyonjogi perben lehetséges. Ur. V. M. vesebb meleggel és fénnvel is beéri. A termes így április helyett már március közepén megjelenhet a piacon. Ősszel viszont megnyúlik érési ideje, október helyett még a novemberi bágyadtabb napsütésben is bőséges termest ad. A „kisfogvasztású" paprikának a fénnyel szembeni igénytelensége gbban rejlik. hogv nem fejleszt magot. A hagyományos fajták ugyanis a fénv- és a hőenergia nagy részét a magok kifejlesztésére „használjak" fel. s csupán töredékét fordítják magának a termésnek az. érlelésére. A szezon meghosszabbításáért EurópcUszerte végeznek kutatásokat a növénvnemesitók a mag nélküli — szaknyelven partenkorp — zöldségfajlák előállítására. Más országokban azonban elsősorban uborkával es paralicsommal kísérleteznek. Paprikaval elsőként a magvar tudosok értek el etedmenvt. A Kertészeti Egvetem kísérleti teleoen külön táblát állítottak be. ahol a mag nélküli paprikához az utánpótlást biztosító — még magot adó — anvanövénvt teime.sz.tik: nf ennek terméséből kikelt palantáknak már nincs magjuk. Az új fajta nem csupán azért jelentős, mert termése az év nagyobb részében szüretelhető, hanem azért is. mert az anvanövény magia külföldön keresett exportcikk lehet. Elsősorban az. északi országokban. ahol a kevesebb napsütés miatt eddig csupán szerény aranyban termesz,thettek ezt a zöldséget.