Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-06 / 80. szám

73. Ivfolyam 80. szára 1983* április szerda Ára: 1,40 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Felszabadulásunk 38. évfordulójját ünnepeltük Németh Károly köszöntője Nagygyűlés, koszorúzások Felszabadulásunk 38. évfordulója alkalmából, április 3-án Ncmcth Károly, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a rádióban és a televízióban ünnepi beszédet mondott. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében tisztelettel köszöntöm Önöket. Köszöntöm népünk külföldi barátait, akik velünk együtt ünneplik történelmünk ki­emelkedő eseményének, hazánk felszaba­dulásának 38. évfordulóját. Méltán emlékezünk tisztelettel az elő­dökre, akik hosszú, hősi küzdelmet foly-. tattak az önálló nemzeti létért, azért, hogy a magyarság kitéphetetlen gyöke­reket eresszen e földön, s több mint ezer esztendő viharai, próbatételei között fennmaradhasson. Népünk akkor indul­hatott el a felemelkedés útján, s vehette kezébe végérvényesen sorsának formálá­sát, amikor a Szovjetunió felszabadította hazánkat a fasiszta elnyomás alól. Népünk ebben a háborúban urai bűnéből a rossz oldalon vérzett. A szovjet hadsereg, amely ellen hajtották — a szabadságot hozta el számára. Felszabadulásunk napja, április 4-e ezért a megbonthatatlan magyar— szovjet barátság ünnepe is. Hálával gondolunk a nagy szovjet nép­re, a dicső Vörös Hadseregre, amely a háború vérzivatarában a legtöbb áldoza­tot hozta, s elévülhetetlen érdemeket szer­zett a fasizmus legyőzésében. Tisztelettel emlékezünk a magyar nép szabadságáért vérüket és életüket áldozó szovjet, bol­gár, román és jugoszláv harcosokra, a magyar antifasisztákra, akik életüket sem kímélve népünk igazi érdekeiért küzdöt­tek. Hálával gondolunk mindazokra, akik hozzájárultak hazánk felszabadításához, a fasizmus elleni háború sikeres megvívá­sához. Harmincnyolc esztendővel ezelőtt ro­mokban hevert, szétzilált állapotban volt áz ország. Megindítani az életet, hitet ön­teni az emberekbe, újjáépíteni az orszá­got, elindulni a demokratikus fejlődés, a nemzeti megújhodás útján, jogaiba he­lyezni a magyar népet — ez volt a tör­ténelmi feladat. Az út, amelyet a felszabadulástól kezd­ve járunk, nem volt sima. Sok akadályt kellett leküzdenünk, olykor saját hibáink és tévedéseink is nehezítették az előre­haladást. Kudarcok is értek bennünket, nem minden sikerült úgy, ahogyan az induláskor elképzeltük, terveztük és sze­rettük volna. De amit elértünk, az törté­nelmi jelentőségű. Népünk — mind az ország fejlődésén, mind az egyéni sorsok alakulásán mérve — maradandót alkotott. Az előttünk járt nemzedékek haladó tö­rekvéseit is megvalósítva, a nehézségeket legyőzve, létbiztonságot, emberhez méltó körülményeket teremtett, országunkat a társadalmi haladás élvonalába emelte. Népünk büszke lehet eredményeire, szo­cialista vívmányaira. A történelmi sors­forduló óta eltelt időszaknak talán leg­fontosabb tapasztalata, hogy a párt és a nép összeforrva minden nehézségen úrrá tud lenni. Súlyos árat fizettünk érte, de megtanultuk, hogy a párt és a nép egy­sége a népi hatalom szilárdságának, a szocialista haza felvirágoztatásának dön­tő feltétele. Következetesen érvényesítjük kipróbált szövetségi politikánkat, amely szocialista céljaink és nemzeti érdekeink egységének jegyében összefogja társadal­munk dolgozó osztályait és rétegeit, a kommunistákat és pártonkívülieket, min­den haza: zerető állampolgárt világnézeti és nemzet' ségi megkülönböztetés nélkül. Közös hazánkat, a Magyar Népköztársa­ságot együtt építjük, óvjuk és gazdagítjuk. Együttes munkánknak jelentós eredmé­nye, hogy a párt XII. kongresszusán megjelölt fő irányba haladunk előre. Tisz­teletet és megbecsülést érdemel népünk helytállása. De tudnunk kell, hogy az épí­tőmunka soron levő feladatainak sikeres megoldása, a világgazdaság kedvezőtlen hatásainak ellensúlyozása, eredményei­nek megszilárdítása az egész társadalom­tól az eddiginél is nagyobb erőfeszítése­ket követel. Pártunk és népünk előtt most az a kö­zös feladat áll, hogy a változó feltételek közt, azokhoz alkalmazkodva valósítsuk meg a XII. kongresszus határozatait. Ki­tartóan kell munkálkodnunk a szocialista társadalmi viszonyok, a szocialista de­jnokrácia fejlesztésén, a gazdaság, a Uidcw mány, a kultúra fellendítésén, szocialis­ta nemzeti egységünk erősítésén. Igaz, hogy a korábbinál több akadály áll a fejlődés útjában, nehezebb az or­szágnak. nehezebb állampolgárainak, mégis bizakodással tekinthetünk a jövő elé, mert a társadalmi és gazdasági ala­pok szilárdak, a párt és a nép egyet akar. Az idei év jól indult. Szorgalmas, eredményes munka folyik a gyárakban, a földeken, az intézményekben, életünk minden területén. S ha a lendület, a tettrekészség nem törik meg, ha mind­annyian akarjuk, elérjük a magunk elé tűzött célokat. Közvéleményünk ismeri gazdasági hely­zetünket, megérti, hogy az igények ki­elégítésében csak úgy haladhatunk előre, ahogyan annak anyagi alapjait megte­remtjük. Népi államunk a mostani ne­hézségek ellenére is jelentős anyagi esz­közöket fordít a lakáshelyzet és az egész­ségügyi ellátás javítására, a gyermekin-' tézménvek, az oktatásügy fejlesztésére. Nem kerülhet le a napirendről a több­gyermekes családok, a családalapító és pályakezdő fiatalok, az alacsony nyugdíj­ból nehezen élők gondjainak enyhítése. Haladásunk záloga és legbecsesebb erő­forrásunk a tömegek tapasztalata, tudása, az emberek jobbító szándéka. Erre épí­teni lehet, és éppen ez adhatja azt a többletet, amire szükségünk van. Jogos igény, hogy mindazok, akiket a bizalom vezető posztra állított, támaszkodjanak a kollektíva erejére, tudására, s munkáju­kat a megoldásra törekvés, a kezdemé­nyezés és a lendület jellemezze. Épitőmunkánk elengedhetetlen feltétele a béke. Napjainkban az emberiség béké­jét és biztonságát az imperializmus szél­sőséges körei veszélyeztetik, arra törnek, hogy megbontsák a két világrendszer kö­zött fennálló katonai erőegyensúlyt, és fölényre tegyenek szert. Ez soha nem si­kerülhet. Szilárd meggyőződésünk, hogy az emberiség létét fenyegető veszélyeket el lehet hárítani, a világháború nem el­kerülhetetlen. A szocializmus, a haladás, a béke nemzetközi erői képesek lefogni a háborús gyújtogatók kezét. Sokan és sokszor elmondták már, hogy az emberiség számára nincs más ésszerű választási lehetőség, mint a béke. A mi népünk is küzd a békéért, mert van mit féltenie. A Szovjetunióval, a Varsói Szer­ződés tagállamaival együtt erőfeszítéseink arra irányulnak, hogy a nemzetközi fe­szültség csökkenjen, a különböző társadal­mi rendszerű országok együttműködése, az enyhülés folytatódjék, a kölcsönös és egyenlő biztonság a fegyverzetek legala­csonyabb szintjén valósuljon meg. Azért dolgozunk, hogy a békés egymás mellett élés, az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás elve alapján bővítsük a kölcsönösen előnyös kapcsolatokat a más társadalmi berendezkedésű országok­kal. Ehhez szilárd hátteret biztosít népünk békeakarata, országunk politikai és gaz­dasági stabilitása. N épünket a barátság erős szálai fűzik a szocialista közösség országaihoz. Velük szoros egységben építjük jö­vőnket. Megkülönböztetett figyelmet for­dítunk kapcsolataink sokoldalú fejlészfé­sére a Szovjetunióval. A magyar—szovjet barátság ügye nemzetünk ügye, békénk, függetlenségünk, szocialista épitőmunkánk legfőbb biztosítéka, legteljesebb mérték­ben megfelel népünk érdekeinek. A közös eszmék, célok és érdekek elszakíthatatla­nul összekapcsolják hazánkat, a Magyar Népköztársaságot a felszabadító Szovjet­unióval. Barátaim! Pártunk, kormányunk továbbra is azon munkálkodik, hogy az országban jó poli­tikai légkör, egészséges közszellem legyen, amely közös gondolkodásra ösztönöz, né­pünket egységbe fogja, s mindenkit fe­gyelmezett munkára, alkotásra serkent. Közös erőfeszítéseink a nehézségek le­küzdését, szocialista vívmányaink megőr­zését és gyarapítását, további fejlődésünk megalapozását, népünk boldogulását szol­gálják. E gondolatok jegyében nemzeti ünne­pünk alkalmából hazánk minden hű fiá­nak, népünk minden igaz barátjának erőt, egészséget és boldog életet kívánok. Felszabadulásunk előesté­jén, vasárnap, az Erkel Szín­házban ünnepi előadáson mutatták be Hacsaturján Spartacus című balettjét. Az előadáson részt vett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja a Központi Bizottság tit­kára, Gyenes András, a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság el­nöke, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke,' továbbá az Elnöki Ta­nács, a kormány több tagja, a politikai és a társadalmi élet több más vezető sze­mélyisége. Jelen volt az elő­adáson Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete, valamint a bu­dapesti diplomáciai képvise­letek számos vezetője és tagja is. Hétfőn délelőtt — a ha­gyományokhoz híven — bu­dapesti ifjúmunkások, diá­kok és Magyarországon ta­nuló külföldi társaik soka­sága népesítette be a Gel­lérthegy oldalát A szabad Magyarország 38. születés­napján hosszú sorokban vo­nultak fel a hegyre, hogy tisztelettel adózzanak a sza­badságunkért életüket áldozó hősök emlékének, s nagy­szabású politikai demonstrá­ción köszöntsék nemzeti ün­nepünket. A nagygyűlés előtt a KISZ Központi és budapesti Bi­zottsága, valamint a kerüle­tek képviselői koszorúkat helyeztek el a város felett őrködő Szabadság-szobor ta­lapzatán. Ezt követően a fia­talok a Citadellához közeli, körös-körül .zászlódíszben pompázó Jubileumi Parkba igyekeztek. Itt a nagygyűlés kezdetéig szabadtéri táncház várta a résztvevőket Díszlövés és zászlós moto­rosok felvonulása jelezte az ifjúsági nagygyűlés kezdetét. A résztvevők között volt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Budapesti Pártbizott­ság első titkára, Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Czi­nege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, Fejti György, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, és az MSZMP Központi Bi­zottságának több más tagja. Jelen voltak a társadalmi és a tömegszervezetek, vala­mint a Szovjetunió buda­pesti nagykövetségének kép­viselői, s az ünnepségen részt vett Nyikolaj SziL csenko vezérezredes, a Var­sói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői fő­parancsnokának magyaror­szági képviselője és Konsz­tantyin Kocsetov vezérezre­des, az ideiglenesen hazánk­ban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka. Varga-Sabján László, a KISZ KB titkára mondott ünnepi beszédet Méltatta azoknak a dicső elődöknek a harcát, akik a nemzeti füg­getlenségért szálltak síkra, s életüket áldozták a magyar nép szabadságáért Az ün­nepi beszédet követően lát­ványos műsor szórakoztatta a fiatalokat Április 4-én délben zenés őrségváltás volt a Parla­ment előtti Kossuth Lajos téren, a hazánk felszabadu­lásának 38. évfordulója tisz­teletére felvont állami zászló­nál. Hétfőn az ország több vá­rosában, településén tartot­tak koszorúzási ünnepsége­ket, megemlékezéseket a fa­sizmus felett aratott győze­lem 38. évfordulója alkal­mából. Kedden délelőtt a Parla­ment előtti Kossuth Lajos téren ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadás­sal levonták a Magyar Nép­köztársaság állami zászlaját, amely hazánk felszabadulá­sának 38. évfordulója tiszte­letére lengett az árbocon. Ugyancsak katonai tiszte­letadás közepette vonták le a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját a gellérthegyi Fel­szabadulási Emlékműnél. (MTI) Ezer kilométer tömlő Gumiipari fejlesztések A hidraulikatömlő kelen­dő és gazdaságos terméke a Taurus Gumiipari Vállalat­nak. Szocialista piacon sem tudták eddig kielégíteni a keresletet, tőkés exportra is elkelne több. érdemes hát bővíteni a termelést. Eddig is Szegeden és Makón ké­szült ez a tömlő, a bővítést Makóra tervezték. Afféle nagyvonalú beru­házásokra, mint korábban, már nincs pénz. Lényeges, hogy úgy lehessen bővíteni a termelést, hogy csak a leg­szükségesebb dolgokra kell­jen költeni — például gé­pekre. Úgy iparkodik hát mindenki, hogy új épületet lehetőleg ne kelljen emelni, hanem a meglevőkbe vásá­roljanak, vagy készítsenek új berendezéseket, s a ren­delkezésükre álló teret pró­bálják racionálisabban ki­használni. Ezt az utat követik a sze­gedi gumigyárban is, amely makói üzemegységével egy szervezeti egységet alkot. Megvan azért a makóiak önállósága azokban a kér­désekben, amelyekben a he­ivi körülmények ismeretére van szükség, az önálló dön­tések lehetősége pedig a tel­jesítmény mérhetőségét is feltételezi. A szervezeti kap­csolódás bonyolult rendsze­rét ennek jegyében próbál­ták kialakítani. A nagyvállalat úgy hatá­rozott: hidol tömlő-termelését 1 millió méterrel bővíti. Szegeden már folyamatban van egy 200 milliós beru­házás. a nagy átmérőjű, speciális ' tömlők gyártására. Az újabb 1 millió méter hi­doltömlő gyártásához sem hely, sem munkaerő nem lenne, ezért viszik a bőví­tést Makóra. Az ottani üzemegység te­rületén a sajtoló üzemrész látszott alkalmasnak arra, hogy átszervezés, kitelepítés után helyet adjon a tömlő gyártósorának. Tácsi Imre üzemegység-vezető elmondta, a sajtolt termékek forgalma, zásáról nem kívánnak le­mondani. hiszen ezek is jö­vedelmezőek. Kooperációs partnereket kerestek és ta­láltak olyan termelőszövet­kezetekben, akik már ko­rábban is üzemeltettek gu­migyártó melléküzemágakat. Így termékeik jó részét ki tudták adni bérmunkában. Gyártanak ezután közülük a szöregi Tisza—Maros-szög és a kiskimmajsaá Petőfi TSJU ben. Januárban kezdődött az átalakítóé, a próbaüzemet április elejére tervezték. Minden az előírt ütemterv szerint haladt, március 31-én az első lépcsőben üzemelő gépeket kipróbálhatták. A próbaüzem pedig mcet, az ünnep utáni első héten kezdődik. Az első lépcsőben erre az évre mintegy 300 ezer folyóméter hidoltömló előállítását tervezik. A má­jSodik lépcsőben további gé­pek érkeznek, a Schnell— F3etter szövőgépek az NDK­bóL Kezdődik a próbaüzem

Next

/
Oldalképek
Tartalom