Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-30 / 101. szám

3 Szombat, 1983. április 30­Kádár János nyilatkozata a televíziónak és a rádiónak és arra vállalt kötelezettsé­get, hogy figyelembe véve a hazai lehetőségeinket és a nemzetközi körülményeket, az eddig elért életszínvona­lat országos átlagban szá­molva megtartjuk. Most na­gyon gondosan megvizsgál­tuk ezt és megállapítottuk; hogy ezt a kötelezettségei, a rendkívüli és akkor még nem látott nehézségeket le­küzdve, betartottuk. Az adatok bizonyítják, hogy az első két esztendőben, 1981-ben és 1982-ben a reál­jövedelem valamivel több, mint három százalék, a la­kossági fogyasztás pedig majdnem négy százalékkal növekedett. A múlt év vé­gén, az 1983-as terv jóváha­gyásánál megmondtuk, hogy a reális számvetés szerint az idén bizonyos megtorpanás­sal kell számolnunk. Most úgy ítéljük meg, hogy ha az előző két évben elért lendületet megőrizzük és munkánkat továbbra is ja­vítjuk, akkor teljesíteni tud­juk a kongresszuson vállalt kötelezettséget: az elért élet­színvonalat megőrizzük. Egyébként az emberek na­gyon jól tudják, hogy nem alacsony szint az, amelynek megőrzésére vállalkoztunk. Van mit becsülnünk és van mit féltenünk, megszilárdí­tanunk, sőt majd a jövőben továbbfejlesztenünk. Népünk a párt irányításá­val, kormányzatunk vezeté­sével tisztességes életszín­vonalat teremtett önmagá­nak. Nagyon bízom abban, hogy ezt az eredményt meg­tartjuk és megszilárdítjuk, és jön majd olyan idő, ami­kor továbbfejlesztjük és magasabb szintre emeljük. A Központi Bizottság utalt rá: ezt a célt csak jobb munká­val tudjuk elérni. Népünk ezt vállalja. Az angyalföldi látogatáskor is százféle for­mában tapasztalhattam ezt a készséget. Kerületi vezetők­kel, ifjúsági vezetőkkel, gyá­ri munkásokkal beszélgetve, a múhelyröpgyűléseken is ki­fejeződött, hogy az emberek értik ennek a határozatnak a lényegét, s azt reálisnak tartják. A lelkemre kötötték, mondjam meg a Központi Bizottságnak, hogy készek vállalni a feladatot, hogy elérhessük mindazt, amit a központi bizottsági határo­zatban célként magunk elé tűztünk. KÉRDÉS: Az utóbbi évek­ben élesedett a két világ­rendszer közötti eszmei harc. Ellenfeleink nagy elő­szeretettel beszélnek a szo­cializmus válságáról. Ho­gyan látja a magyar párt vezetése a szocializmus helyzetéi és lehetőségeit? VÁLASZ: A társadalmi rendszerek harca régóta fo­lyik. Idén világszerte meg­emlékeztek r.iarx Károly születésinek 163. és elhuny­tának 100. évfordulójáról. Marx kimagasló történlemi személyiség, zseniális ember volt. Tanításait kezdettől fog­va támadják, de az élet ez­zel semmit nem törődött, és Marx eszméi világszerte el­terjedtek. Az emberiség sze­rencséjére Marx és Engels után feltűnt századunk ki­magasló teoretikusa és forra­dalmára. Lenin, aki tovább­fejlesztette ezt az elméletet Létrejött a világ első szocia­lista országa, a Szovjetunió. Azóta a szocializmus — nem könnyű feltételek között — világrendszerré vált. Lenin zseniális megállapítása, hogy ott lehet az imperializmus láncát átszakítani, ahol az a leggyengébb. Az első szocia­lista államok valóban nem a legfejlettebb kapitalista or­szágokban jöttek létre, s emiatt nagyon nagy történel­mi hátrányt kellett leküzde­nünk. Itt van például hazánk, a Magyar Népköztársaság. Amikor 38 éve felszabadult, tulajdonképpen félfeudális, iparilag elmaradott ország volt, a lakcKSság döntő több­ségé a mezőgazdaságban dol7 gozott. Nagy utat tett meg ez az ország 38 év alatt. Számít­suk ki, hány nyugodt évünk volt az építőmunkára, és ezekben az években mit ért ei népünk a szocializmus út­ját járva, hány évszázados elmaradottságot hozott be. A szocialista fejlődés olyan színvonalát érte el, hogy bár­ki eíé büszkén odaállhat minden magyar és. elmond­hatja: igen. én magyar va­gyok, a szocializmust építő magyar nép fia vagy leánya. Az élet az eszmék vitáját már eldöntötte. Amióta ez az eszme megszületett, azóta te­metik, de azóta előretör. A szocializmus világrendszerré vált. A világ számos térségé­ben rendkívül súlyos körül­mények között élő országok törnek ki a gyarmati igából és haladnak a szocialista cé­lok felé, Én, mint kommu­nista, meg vagyok győződ­ve arról, hogy az emberiség jövője csak az ember ember általi kizsákmányolásának megszüntetése, a szocialista társadalmi fejlődés lehet. Hogy erre milyen rugalmas formákat találnak az orszá­gok, az a jövő dolga. Erre nincs sablon. Mi, a szocializmus képvi­selői az emberiségnek alkotó munkát és békességet aka­runk teremteni. Mit tud meg­hirdetni a kapitalizmus? Korlátozott európai atomhá­borút. vigaszként? Nem kell félnünk semmiféle összecsa­pástól a világnézetek harcá­ban. A Központi Bizottság jól tette, hogy felhívta a fi­gyelmet: nagyobb súlyt keli helyezni az ideológiai harcra, és a szocializmus lényegéről szóló ismeretek terjesztésére. KÉRDÉS: Szeretném szó­ba hozni a fiatalok inai megítélését, ugyanis van­nak, akik nagyon elégedet­lenek a mai ifjúsággal. VÁLASZ: Ha ezt a kér­dést, mint társadalmi kér­dést közelítjük meg, akkor kitűnik, hogy ez minden kor­ban ismétlődő probléma. Mi­óta az emberiség létezik, mindig voltak hasonló meg­állapítások a fiatalokról. Akár a római időkből is idézhetnénk. Sokszor mond­ják, hogy a fiatalok ciniku­sak. de ez természetesen nem így van. A társadalom, az emberiség fejlődik, és nemzedékről nemzedékre változik az ifjúság is. Van egy másik, egyfajta szubjektív megközelítése is a dolognak: ki-ki a maga el­gondolása vagy tapasztalata szerint szól az ifjúságról. Ilyenkor nagyon sokat' segí­tene, ha mindenki emlékezne arra, milyen volt ö maga, r-únt fiatal, s milyen voltak­kor az ifjúság. Hamar rá­jönne. hogy akkoriban is ha­sonlókat mondtak az ifjú­ságra. Persze én azokra a viszonyokra emlékszem, ami­kor fiatal voltam, de már ki­csit érdeklődtem a társadal­mi kérdések iránt. A fiata­lok többsége tanult, dolgo­zott, és nem volt vele semmi problémája sem a szülőknek, sem másnak. A fiatalok egy része pedig abban az időben is — akkoriban ezt a kifeje­zést használták — vagány­kodott. Van itt egy optikai csalódás: a szolid, a rendes, a jóravaló, a szorgalmasan tanuló és dolgozó fiatalok — s állítom, ez a többség — nem tűnnek az emberek sze­mébe. A randalírozó, a huli­gánkodó, az ordibáló viszont mindig szembetűnik, s van­nak emberek, akik hirtelen indulatból azt mondják, ilyen az ifjúság. Az ifjúság nem ilyen. A tanuló ifjúság többsége tisz­tességgel tanul, a dolgozó fia­talok többsége tisztességgel dolgozik, elvégzi, amit vál­lal. Ott vannak a fiatalok az élen járók, a kezdeményezők között is, a szocialista brigá­dokban és más munkaközös­ségekben, példát lehetne ró­luk venni. A fiataloknak csak kis része olyan, hogy nem érez felelősséget család­jával, a társadalommal, de még saját magával szem­ben sem. Az az ifjúság, amely ma él és dolgozik — megítélé­sem szerint — semmivel sem rosszabb, mint a koráb­bi veit. Jellemző rá, ami általában jellemzi az ifjú­ságot, hogy nagyon érdek­lődő, mindenre kíváncsi, igényei vannak, és néha kellemetlen kérdéseket is fel tud tenni, olyan Kérdé­seket, amelyekre nem le­het azonnal válaszolni. De ez az ifjúság jó tulajdonsá­gai közé tartozik. Az ifjúságot jellemzi még, hogy igazi teherpróbát még nem kellett kiállnia, és nincsenek harci tapasztala­tai, nem ismeri eléggé a történelem tanulságait, sem a nemzet, sem az osztály­harcon történetét, sem a társadalmi rendszerek lé­nyegét. Ez nem a fiatalok bűne, hanem az életkorral jár. A Központi Bizottság határozatában is hangsú­lyoztuk. hogy a fiatalokkal termeszetesen törődni kell. Segíteni kell őket a pálya­kezdés, a családalapítás, a lakásszerzés gondjainak megoldásában. Ez a társa­dalom, a szülők, az iskola, a társadalmi szervezetek, az állam kötelezettsége az ifjú­sággal szemben. De meg kei.eno értenünk, hogy bár a mai fiatal beleszületett a ' 'usta viszonyokba, et­től még automatikusan nem sajátítja el a szocialista gondolkodásmódot, a szocia­lista tudatot. Ez nevelést, foglalkozást, törődést és po­litikai munkát is kíván a fiatalok körében. A fiata­loknak persze mondhatjuk, hogy igyekezzetek, mert a jövő a tiétek, az ország nek­tek épül. De valamiképpen azt is meg kell érteniük, hogy a szocialista állam nem tud mindent magára vállalni. Nekik is igyekezni­ük keli, és hozzá kell já­rulniuk a gondok megoldá­sához, s minél inkább fel­nőtt emberek lesznek, an­nál jobban, s annál nagyobb felelősséggel. Egyébként jártam a fia­taloknál is az angyalföldi látogatás során, beköszön­tem a KISZ Központi Bi­zottsághoz. Egy nem egé­szen napi kérdést is felve­tettem nekik. Az emberiség­nek fejlődése során több százezer évre volt szüksége, hogy megtanulja a tagolt beszédet, s ezáltal ki tudja íejezr.i érzéseit és gondola­tait. Aki embernek született, annak emberi nyelven kell beszélnie, érzéseit és gondo­latait ember mót'.jára kell kifejeznie. Ha pedig ma­gyarnak született, akkor magyarul kell beszélnie. Es a magyar nyelv nem trá­gár, nem közönséges, nánem kulturált, fejlett. amelyet meg kell tanulniuk a fiata­loknak is. , Angyalföldről még eszem­be jut, hogy a harmincas évek elején ott dolgoztam, mint ifjúkommunista mun­kás Illegális munkát végez­tünK. és sohasem felejtem ei hegy a selyemárugyarban az egyetlen if.júkommjnista egy fiatal lány volt. Mond­tam neki: miért nem mo­zogsz kicsit a lányok Között, és szervezel be még egy-két ifjúkommunistát? ő erre azt válaszolta: hát ezek a lányok semmivel sem tö­rődnek, ezeknek a mozi, a harisnya a fontos, nem ér­deklődnek társadalmi kérdé­sek iránt. Hat hónappal ez­előtt te milyen voltál? — kérdeztem. — Ugyanilyen, é? most öntudatos kommu­nista vagy. Bízom tehát a fiatalok­ban. Emberi szóval, komo­lyan kell hozzájuk szólni, mert a tárgyi tudásuk ma töub. mint 30 vagy 50 év­vel ezelőtt az akkori ifjúsá­gé volt. Nem lehet náluk mellébeszélésekkel üoldo­gulni, de ha komolyan be­szélünk velük, annak meg­lesz a foganatja. KÉRDÉS: Végezetül Kádár elvtárs, szeretnék felvetni egy olyan gondo­latot, amely a tömegtájé­koztatást érinti. A köz­ponti bizottsági ülésen az elismerő szavak mellett jogos bírálatok is értek ezt a területet. VÁLASZ:^Gondolom, ön­nek nem lesz kifogása elle­ne, na az elismerő szavak­kal kezdem. Ha öt, tíz, vagy húsz év távlatából nézi az ember, akkor — meggyőző­désem szerint — népünk politikailag ma sokkai éret­tebb, mint korábban, s eb­ben természetesen óriási munka van. Benne van a párt-, a szakszervezet, az itjúsági szövetség és más tö­megszervezetek munkája, és formálták az emberek gon­dolkodását az építő munka sikerei. S az is, hogy min­dig nyíltan beszélünk az emberekhez. Hozzájárult ehhez természetesen a tö­megkommunikációs eszkö­zök, a sajtó, a rádió, a tele­vízió elismerésre méltó munkája is. De miközben erősödött a szocialista köz­gondolkodás, növekedett népünk érettsége és dinami­kusan fejlődölt az életszín­vonal, felütötte a fejét az egoittnus, a kispolgáriasság. és sok minden más is. A tömegtájékoztatási szerve­ink ebbe is „beledolgoztak" egy kicsit: pozitív jelensé­gek mellett negatív jelensé­geket is terjesztettek, per­sze nem tudatos rosszaka­ratból. Tömegtájékoztatási szer­veink munkatársainak toko­zott felelősségtudattal kell dolgozniuk. Ha a rádió megszólal, vagy ha a tele­vízió képernyője megvilágo­sodik, az milliókra hat, mégpedig azonnal. S sokszor cz a hatás mélyebb, mint a tudományos elemzéseké Mi tulajdonképpen erre akartuk felhívni a figyel­met. Megértem, hogy a sajtó embereit az új dolgok iz­gatják, és azzal szeretnének foglalkozni. De hogyha ne­künk ennyi célszerű és ér­telmes kisvállalkozásunk lenne, mint amennyi cikket írtak róluk, az jó lenne. Nagy itt az aránytalanság. Ezek a kisvállalkozások most kezdődtek, legalább egy esz­tendő kell ahhoz, hogy le­tisztuljanak és a tapasztala­tok alapján úgy működtes­sük őket, hogy a szocializ­must szolgálják minden vo­natkozásban. Én inkább ak­kor csinálnék nagyobb dob­pergést. s nem most. Ilyes­mire is célzott a Központi Bizottság. Azt is hangsúlyoz­ta, hogy a Magyar Televízió — mivel itt vagyunk, most ezt emlegetem —. nem rész­vénytársaság, s nem magán­tulajdon. A sajtó, a rádió, a televízió a szocialista állam intézményei. Ebből követke­zik, hogy nagy felelősséggel kell előmozdítaniuk és segí­teniük a szocializmust építő magyar nép, a magyar szo­cialista állam törekvéseit. Tréfásan olykor mondo­gatjuk, hogy az újságíró is ember. Én viszont komolyan merem mondani, hogy a sajtó dolgozóinak nagy ré­sze felelős emberekből áll. és ha egy • kicsit igazítanak a munkán, az javulni fog. De ezt meg kell tenniük, rr.erl az utóbbi években el­kényelmesedtünk mindnyá­jan, nemcsak a sajtó dolgo­zd Végezetül köszönöm a te­hetőséget, hogy e fontos in­tézmények útján is elmond­hattam valamit nézeteimből. Üdvözlöm és köszöntöm a televízió nézőit, a rádió hall­gatóit és jó egészséget, sike­reket kívánok mindnyájuk­nak. Ülést tartott az Elnöki tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatta a testületet Petar Sztambolics­nak. a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság El­nöksége elnökének hazánk­ban tett hivatalos, baráti lá­togatásáról. Az Elnöki Ta­nács elfogadta a tájékoztatót és megállapította, hogy a látogatás és a tárgyalások hozzájárultak a két szom­szédos szocialista ország ha­gyományos baráti viszonyá­nak elmélyítéséhez, kapcso­latainak bővítéséhez, egymás helyzetének és korunk nem­zetközi kérdéseivel összefüg­gő álláspontjának jobb meg­ismeréséhez. Az Elnöki Ta­nács hangsúlyozta, hogy a két ország vezetőinek mos­tani megbeszélései fontos ál­lomást jelentettek a magas szintű találkozók sorában, amelyeket a jövőben is foly­tatni kell, mert jól szolgál­ják Magyarország és Jugo­szlávia népeinek javát, kö­zös érdekeit. Az Elnöki Tanács módosí­totta a találmányok szaba­dalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény egyes rendel­kezéseit. Az eddigi szabá­lyok is összhangban voltak a népgazdaság irányítási rendszerével és nemzetközi kötelezettségeinkkel, a meg­növekedett műszaki-gazda­sági követelmények és a gyakorlati tapasztalatok azon­ban indokolttá tették e jog­szabályok továbbfejlesztését. E módosítás fő célja az újí­tók és a feltalálók ösztönzé­se, jogbiztonságuk fokozása, az eljárások egyszerűsítése, valamint az újítások és a találmányok mielőbbi hasz­nosításának elősegítése. En­nek érdekében gyorsítja a szabadalom engedélyezési el­járását és megszünteti a fe­lesleges kötöttségeket. Az Elnöki Tanács a to­vábbiakban bírákat mentett fel és választott, valamint egyéb időszerű kérdésekről tárgyalt. (MTI) KGST-találkozó Moszkvában Április 26—28-án Moszk­vában tartották meg a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai kommu­nista és munkáspártjai Köz­ponti Bizottságai titkárainak és KGST-képviselőinek mun­katalálkozóját. A résztvevők megvitatták a KGST-országok gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésének további elmélyítésével és tökéletesí­tésével összefüggő kérdése­ket. A találkozó a barátság és a kölcsönös megértés szel­lemében zajlott le. V Lázár' György tagadta Pedro Marija Tcnhat Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke pénteken hi­vatalában fogadta Pedro Maria Tonha „Pedale" ezre­dest, az Angolai Népi Köz­társaság honvédelmi minisz­terét. aik hivatalos, baráti látogatáson tartózkodott ha­zánkban. A szívélyes légkö­rű találkozón áttekintették a két ország kapcsolatának alakulását, a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdését. A megbeszélésen jelen volt Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédel­mi miniszter. A szovjet békebszottság nyilatkozata 0 Moszkva (T \SZSZ) A szovjet békebizottság nyilatkozatban ítélte el a megszállt arab területeken tanúsított izraeli önkényt. A világközvélemény elítéli az izraeli hatóságok palesz­tinellenes népirtó politikáját, katonaságuk barbár fellépé­seit a békés polgári lakosság ellen, a nemzek.tözá jog ele­mi normáinak kirívó meg­sértését az izraeli expanzio­nisták bűnös terveik megva­lósításában az Egyesült Ál­lamok segítségére támasz­kodnak — mutat rá a nyi­latkozat. Felszólítjuk az Egyesült Nemzetek Szervezetét, a te­kintélyes nemzetközi szerve­zeteket és a világ közvéle­ményét. hogy vizsgálja ki az Izrael által megszállt arab területek polgári lakossága ellen folytatott népirtó poli­tika tényeit, szigorúan bün­tesse meg a bűnösöket, es vessen véget a palesztin nép elpusztítására irányuló iz­raeli mesterkedéseknek — követeli a szovjet békebi­zottság nyilatkozata. Kommnaista pártok leüiivása Az új amerikai közepes­hatótávolságú nukleáris ra­kéták telepítéséről szóló NA­TO-határozat megváltoztata­tását követelte több NATO­tagország kommunista párt­ja közös felhívásában, ame­lyet a német KP lapja, az Unsere Zeit hozott nyilvá­nosságra. Az NSZK. Dánia. Luxem­burg. Norvégia. Görögország. Törökorszác. Kanada és az Egyesült Államok Kommu­nista Pártja felhívásában hangoztatja, hogy különle­ges felelősséget érez a béke megőrzésért. Lemondott Fanfani Amintore Fanfani olasz miniszterelnök pénteken este rendkívüli minisztertanácsot hívott össze, ahol a lemon­dást javasolta a kormány­nak. Az ülésről kiadott köz­lemény szerint a kabinet egyhangúlag .elfogadta a ja­vaslatot. Fanfani ezt köve­tően Sandro Pertini köztár­sasági elnököt tájékoztatta a fejleményekről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom