Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-30 / 101. szám

2 Szombat, 1983. április 30Kádár János nyilatkozata a televíziónak és a rádiónak (Folytatas az 1. oldalrol.) szocialista vívmányait és békéjét A másik nagy erőnk, hogy álláspontunk igazságos. Oiyan tények mutatják ezt, mini a Szovjetunió nyilatkozata arról, hogy nem fog elsőként atomfegyvert alkalmazni. Az európai telepítésű közép-hatótávolságú rakéták kérdésében Andropov elvtárs legutóbb a Spiegelnek adott interjújában ismét pontosan körvonalazta a Szovjetunió állásfoglalását: kesz saját fegyverzetét arra a szintre csökkenteni, amelylyel jelenleg a fegyvernemben a két NATO-tagország. Anglia és Franciaország rendelkezik. A szocialista országoknak számtalan más időszerű javaslatuk is van. A Varsói Szezrődés politikai tanacskozó testülete legutóbbi prágai ülésének határozatában és nyilvános felhívásában azt ajánlottuk a NATO-országoknak: kössünk megállapodást arról, hogy a két szövetsegi rendszer egymás ellen nem alkalmaz katonai eszközöket A fokozott veszélyt, a nepekre nehezedő súlyos terheket nemcsak mi tesszük szóvá. A kapitalista országokban, Nyugat-Európában, magában az Egyesült Államokban is hatalmas békemozgalmak bontakoztak ki, amelyekre bizonyos NATOpropagandisták azt mondták: ezek szovjet bujtogatásra, kommunista bujtogatásra keletkeztek. Szerintem ez a résztvevőkre bizonyos éileiemben talán sértő is lehet mert ebbe a békemozgalomba világnézetre, politikai pártállásra való tekintet nélkül bekapcsolódnak a legkülönbözőbb hivatasú emberek: tudósok, orvosok, művészek, egyszerű dolgozók, akik megértik * ennek az útnak a veszélyességét, és rátolt nehezedő súlyos terhei8*1 4 Ha azt mondják, hogy ez a nyugati békemozgalom valamiféle kommunista agitáció nyomán születik, azt hinzem. elég arra utalni, hogy soraiban felléptek volt NATO-tábornokok, felelős nyugati leszerelési és felderítő szakértők, a legkülönbözőbb egyházak vezető lelkészei, hivatkozhatom itt az Amerikai Egyesült Államok katolikus püspökeire is. £n az ő nevükben nem akarok nyilatkozni, de nem hiszem, hogy ők valamiféle kommunista ügynökök hatására leptek volna föl. Felébredt a lelkiismeretük, az önmagukkal. családjaikkal, népeikkel szembeni kötelessegérzetük, s ez a föllépés részükről önvédelem. Amikor azt mondom, hogy álláspontunk igazságos, akkor ezt mely meggyozödessel állíthatom, mert a kimondott tételek teljesen világosak. Mi azt képviseljük, hogy a nemzetközi helyzet nnnden vitás kérdését tárgyalások útján, a mindkét fel erdekeit figyelembe vevő megállapodásokkal kell megoldani. Ez vonatkozik még a fegyverzet kérdésére is. amelyben a mi álláspontunx úgy szól, hogy egyenlő biztonságot — a fegyverzet alacsonyabb szintjén. Ez ti-'.lességes es kepviselheto álláspont. Felvetődnek olyan kérdése!, is a lakosság különböző reiegeiben. hogv mi magunk mi; lehetünk a beké redelmeben. Erre azt mondhatjuk: támogassák pártunk, kormányzatunk és szocialista szövetségeseink igazságos álláspontját. Mindenki a maga lehetőségei között etnelje fel a szavát a béke védelmében. Akiknek módjuk van rá. minden nemzetközi fórumot használjanak fel arra, hogy felhívják a figyelmet a helyzet veszélyessegére, arra, hogy mi készek vagyunk minden jóakalatú emberrel egyetértésben fellépni a béke védelmében, amely minden népnek érdeke. Ha azt kérdezik, hogy itthon mit lehet tenni a béke érdekében, azt tudom mondani, hogy politikánk és a nép erőfeszítéseinek eredményeként van bizonyos nemzetközi tekintélye a Magyar Népköztársaságnak. Kis ország vagyunk, de most van súlya a magyar szónak, a magyar szavazatnak. A döntő az, hogyan intézzük dolgainkat itthon. Ha a hazai feladatokat még jobban megoldjuk, akkor a mi kis országunk szavának a nem'etkczi kérdésekben is még nagyobb súlya lesz. Ami az általános perspektívát illeti, nekem az a meggyőződésem, hogyha az emberiség józan erői összefognak, a világháború nem végzetszerűen elkerülhetetlen. hatásosan fel lehet lépni a háború megakadályozása erdekében. Országunk vezetői tenyezói mindent meg fognak tenni, hogy népünk biztonsága fölött őrködjenek. A magyar nép eddig elért szocialista vívmányait minden körű.menyek közt megvédjük, azokat nem veheti el tőlünk senki sem. KÉRDÉS: Következő kérdésem a világgazdasággal kapcsolatos. Hogyan látja a lökés világ gazdasági válságát? VALASZ: AZ objektív tények alapján úgy látjuk, hogy a kapitalista világ mely gazdasági, politikai valságban van. Ennek tüneteit népünk is ismeri, akik pedig jönnek-mennek a világban, közvetlenül is tapasztalhatják, hogy még a legfejlettebb kapitalista orszagekban ki jelentkezik az Infláció, a munkanélküliség, a gazdasági fejlődés megtorpanása, a pénzügyi krízis. Ezek a jelenségek a kapitalista világrendszerben politikai válságokkal járnak. Országunk adottságai olyanok, hogy bizonyos mértékben a nemzetközi környezettől ls függünk. Ez a nemzetközi környezet azonban kétféle. Külkereskedelmünk részben szocialista, részben nem szocialista országokkal bonyolódik. Exportunk értéke csaknem eléri a nemzeti jövedelmünk felét Nemzetközi kapcsolataink így alakultak. ezért bizonyos értelemben hátrányosán érint m.nket a kapitalista gazdasagi válság. Valahány evig a;:i hittük, hogy ezt nem kell annyira figyelembe venni, de a tapasztalat azt mutatji. hogy a külkereskedelem megtorpanása számunkra is értékesítési nehezségeket jelent. és más vonatkozásban is érezzük a kapitalista válság hátrányait. Nekem olyan a beosztásom és kutelezettsegem, hogy találkozom többek között a kapitalista világ néhány vezető politikai, gazdasági, pénzügyi tényezőjével is. Mindnyájan ezen a földön elünk, és ezert a békés egyrr.as mellett éles jegyében tárgyalnunk kell. Volt szerencsem a múlt esztendőben találkozni az úgynevezett harmincak klubjával, a nemzetközi pénzvilág korifeusaival. akik akkor Budapesten tartották ülésüket, s most Tokióban tanácskoznak. Arról beszelgettem veluk. hogy nem nézhetjük leegyszerűsítve különböző viláfszférák problémáit. A szocialista országoknak vannak fejlődési nehézségeik. A kapitalizmus kibékíthetetlen belső ellentmondásai miatt súlyos problémákkal küzd. Az úgynevezett harmadik világban, több fejlődő országban pedig a nép, amely évszázadok után most nyerte el ismét függetlenségét, elmaradott viszonyok Között él. Ha tetszik nekünk, ha nem, egyiknek a gondja a másiké ls, és hogyha az emberiség nem akarja önmagát elpusztítani, a civilizációt megsemmisíteni, akkor meg kell tanulnunk együtt élnünk. És akkor a világ közös problémáit, vagyis a világgazdaság és a világkereskedelem problémáit is valamiképpen összehangoltan kellene rendezni, s megoldást találni arra, hogy az emberiség békében élhessen és dolgozhasson. Mert ennek egyetlen elképzelhető formája a békés egymás mellett élés, ami nem egyszerűen a háború hiánya, hanem azt is jelenti, begy a különböző társadalmi rendszerű országoknak kölcsönösen előnyös diplomáciai, politikai és gazdasági kapcsolatokat kell tartaniuk egymással, és a kulturális érintkezest is meg kell őrizni. A tőkés gazdasági válságról. mint kommunista, tálán mondhatnám, hogy ez a tőkesek baja, de más részről bizonyos mértékig ez minket is érint. Az emberiségnek vannak közös gondjai, a gazdaságban éppúgy, mint a természeti környezet védelmében. Hogyha nem fegyverkezéssel foglalkozna az emberiség, s a kormányok a békés egymás mellett elés elvét valósítanák meg. akkor itt lenne az ideje, hogy együttesen vegyék kézbe a természeti környezel védelmét is, hogy ne pusztítsuk el az emberiség létalapjait, a tiszta levegőt, a tiszta vizet. Sok tekintetben ez a gazdaságra is vonatkozik. KÉRDÉS: Az elmúlt liarom évben feszültebbé vált a nemzetközi helyzet, és gondjaink is szaporodtak. A közvéleményben ezzel kapcsolatban bizonyos fokú aggodalom jelenik meg. A Központi Bizottság ebben a helyzetben hogyan ítéli meg az ország belpolitikai helyzetét? VALASZ: A Központi Bizottság nagyon gondos es lelkiismeretes vizsgálat alapján a valóságnak megfelelően úgy ítéli meg az ország belpolitikai helyzetet, hogy az szilárd, olyan, am.lyennek egy szocialista országban lennie kell. A part, mint a társadalom vezetője, es a tömegek között a kapcsolat egészséges, szoros őszintén és nyíltan beszelünk mindennap és minden kérdésről. A párt nyílt politikája — amelyhez a továbbiakban is tartjuk magunkat — nagyban hozzájárult ahhoz, hogy dz emberek sokat fejlődtek az országos gondok megértésében is. Az egység, az összeíorrottság társadalmunk fő ereje. Ez szilárd politikai helyzetet jelent, amit mindenütt számon tartanak, figyelnek és nagyra értékelnek. még azok is, akik nem r.agyon szeretnek minket. Az alapvető pozitív es jó tényezők mellett figyelembe kell vennünk a közhangulat hullámzásait, változásait is. Féltik a bekét, a gazdasági nehézségek nyomán pedig az eleit termelési és életszjínvonalat. Mindéi sokfelé okoz bizonyos aggodalmat. Mindig akadnak olyanok is, akik megzavarodva. felelőtlenül összevissza beszélnek, és ebből szükségszerűen bizonytalanség is keletkezik. Mi itt a teendő? Folytatni kell a nyílt, a tisztességes politikát, feltétlenül ragaszkodni kell a párt és a tömegek közötti, vagy ha úgy tetszik, a dolgozók és a vezetőik közötti kölcsönös bizalomhoz. és itt nem kizárólag a Központi Bizottságra és a kormányra gondolok. Ha ez a kölcsönös bizalom megvan, akkor nem kell félnünk a feladatoktól és a problémáktól. Az értelmes és gondolkodó ember szembenéz a nehézségekkel és keresi a megoldásokat. Az aggodalmaskodók a szubjektív adottságaiknak megfelelően reagálnak a nehézségekre, megijednek, lebénulnak. Társadalmunk fő pozitív erőinek rájuk is hatniuk kel] és meg kell győzniök őket arról, hogy minden körülmények között lehet és kell dolgozni, és az erőfeszítésnek van eredménye. A mostani központi bizottsági ülés számvetése, a mögöttünk levő három év mérlege is éppen azt mutatja, hogy a céltudatos erőfeszítés nagyon nagy nehézség közepette is meghozza gyümölcseit, eredményeit. Mi minden problémára, ami « belpolitikában, az országban adódik, a céltudatos cselekvést. az értelmes emberi munkát tartjuk a megoldásnak. KÉRDÉS: Mi a véleménye Kádár elvtársnak arról, hogy egyes nyugati elemzők azt hangsúlyozzák: ebben a nagyon nehéz és bonyolult világgazdasági helyzetben Magyarország a/.crt tud eredményeket elérni, mert gazdasági módszerei egyre jobban hasonlítanak a tőkés gazdaság módszereihez? VÁLASZ: Vannak ilyen németek, és ennek okait sokféleképpen lehet • megközelíteni. El lehet ütdulnj onnan is. ahogyan a kapitalista világ közvéleménye 1956-ban találkozott Magyarországgal közvetlen közelről. Sajnos, olyan időpontban, amikor az ország egy súlyos és mély válságot élt át: a hibák óriási halmaza gyűlt össze a szocializmus építésében, s ellenforradalmi törekvések jelentkeztek. Utána, amikor — egy kicsit a világ csodálkozására — Magyarország kezdett magához térni és kikapaszkodni ebből a gödörből, a kapitalista propagandistáknak is valami magyarázatot kellett erre találniuk. Nem akarták kimondani, hogy a konszolidáció a szocializmus ereje és vívmánya, a szocialista céljához ragaszkodó nép erőfeszítésének az eredménye. Ezt a bizonyítványt nem akarták kiállítani, ehelyett — jobb híján — kitalálták, hogy mi kapitalista módszereket alkalmazunk. Az . igazsághoz tartozik: a/, ilyenfajta hírverést elősegítette, hogy a szocialista gyakorlatban újítottunk. újítani kellett bizonyos dolgokban. Ezeknek a változtatásoknak a lényege az. hogy a rendszer alapvető szocialista jellegét megőriztük es tovább építettük — a mezőgazdaság szocialista átszervezésével tulajdonképpen a konszolidáció időszakában fejeződött be a szocializmus alapjainak a lerakása —. de bizonyos dolgokkal szakítanunk kellett. Arra kellett törekednünk. hogy a felelősseget és a gondokat is , megosszuk a dolgozó milliókkal, >. bevonjuk őket a cselekvésbe A szocialista rendszer működését egy kicsit rugalmasabbá, és hozzátehetem, demokratikusabbá is tettük. Ez decentralizálással járt, az emberek vállalkozókészségét, a vállalatok önálló és hatékony működését kellett serkentenünk, és ez új módszereket. új megoldásokat is jelentett. Űe hogy ezeknek semmi közük a kapitalizmushoz. azt százféle módon lehet bizonyítani. Ez egyébként a központi bizottsági ülésen is szóba került. Az előadói beszédben is rámutattam, hogy annak idején milyen elemi, egyszerű kérdésekről is vitatkozni kellett. Fel kellett oldani például a munkás munkahelyhez kötöttségét, éppen a jobb. szocialista munka érdekében. Meg kellett szüntetni a begyűjtési rendszert és át kellett térnünk a mezőgazdasági termékek szerződéses rendszerű felvásárlására. Megtörtént a mezőgazdaság szocialista átszervezése — megkezdődött a vita a háztáji gazdaság körül De nem akarom a végtelenségig sorolni. a fontossága miatt még csak ezt említem: korszerűsítenünk kellett gazdaságirányítási rendszerünket is. Ezek nem kapitalista módszerek. ezek a szocialista társadalom szocialista módszerei. amelyeknek a fő célja az, hogy a felelősség, a kezdeményezőkészség. az alkotókészség növelésével felszabadítsuk. es megfelelő, rugalmas módszerekkel segítsük a szocializmus építését, a szocialista társadalom alapjainak további szilárdítását. A Központi Bizottság ütésén is megemlítettem, bár közismert tény, hogy Magyarországon a termelőeszközök 98 százaléka köztulajdonban van. Megnéztük, hogyan oszlott meg a különböző szektorok között az 1982es évi termelés. Kiderült, hogy az ipari termelés több mint 93 százalékát az állami szekjktr, tercelte, 5,6 százájékát a szövetkezetek, tehát'az ipari termelésnek csak 1,3 százalékát adta a magánszektor. A mezőgazdaságban hasonló a helyzet. 1982-ben a mezőgazdasági termékeknek az állami gazdaságok 16.5 százalékát, a szövetkezetek több mint 68 százalékát, a kisegítő gazdaságok pedig több mint 14 százalékát állították elő. Ez mind a szocialista mezőgazdaság integráns része. A hajdanvolt magángazdaságok, amelyek szórványosan,, szinte múzeumi darabként, egyes vidékeken még léteznek nálunk, a mezőgazdasági termékeknek mindössze 1.1 százalékát termeltek meg. A kereskedelmi forgalmat nézve kiderül, hogy a múlt évi teljes forgalomnak mintegy 63 százalékát az állami, több mint 36 százalékát a szövetkezeti kereskedelem bonyolította le. a maradványt pedig a magánkereskedelem. Mi serkentjük, ösztökéljük a kisipari tevékenységet. azt akarjuk, hogy éljen és működjék a kiskereskedelem, ott, ahol helye van és működnie kell. Ugyanígy vagyunk minden egyéb olyan vállalkozási formával, mint amilyen újabban a kisvállalkozás. A cél az alkotókészség kibontakoztatása, a szocialista gazdaság jobb működése, a lakosság számára pedig az. hogy az eddiginél jobbak legyének a szolgáltatások. Szerintem ezek nem kapitalista módszerek. Vagy nézzük a kérdés másik oldalát, amit úgy hívnak. hogy hatékony vagy nyereséges gazdálkodás. Megmondom őszintén, számomra ez elvi kérdés is. Ha egy gazdasági egység a tőkés kezében bizonyos nyereséget ér el, akkor megkövetelhetjük, hogy szocialista köztulajdonba véve még nyereségesebben működjék. Vajon miért kapitalista módszer az, ha arra törekszünk, hogy a munka magasabb termelékenységével, a ráfordított munkaidő csökkentésével, kevesebb anyaggal, kevesebb energia felhasználásával jobb minőségű árut termeljünk? KÉRDÉS: Kádár elvtárs az imént utalást tett a gazdaságirányítás rendszerére, amit 1968-ban vezettünk be. Milyennek ítéli meg a jelenleg működő gazdaságirányítási rendszert, és milyen további teendőket lát? VÁLASZ: JÓ, hogy ez is szóba kerül, mert a gazdaságirányítási rendszer reformjáról, amit kidolgoztunk es 1968. január 1-én bevezettünk, itthon is, nemzetközileg is vita folyt. Ennek a gazdaságirányítási reformnak az a lényege, hogy a törvénybe iktatott szocialista népgazdasági tervet a piaci viszonyok figyelembevetelével, a közvetlen termelő gazdasági egységek magasfokú önállóságával valósítjuk meg. Az irányítás nem a központi terv részletes és tételes fölbontásával, az egyes vállalatok feladatainak kijelölésevei. hanem közgazdasági szabályozókkal történik. Ez bonyolultabb, áttételesebb. de a gyakorlatban jól működő, hatékony szocialista Irányítási rendszer. Legalábbis mi meg vagyunk erről győződve, bár soha senkinek sem ajánljuk a módszereinket, mint valami egyedüli üdvözítőt. Korábban, amikor a központi tervet felbontottuk minden gazdásági egységre, az össztermelés mintegy 8 százaVéka került a raktárba úgy, hogy sem itthon, sem külföldön nem kellett senkinek. Ezt is megszüntettük az új irányítási rendszerrel, amelynek hatására az üzemek a piaci igényeket jobban figyelembe veszik. Bár sajnos nem olyan mértékben, mint szeretnénk, de mindinkább azt termeljük, amire valódi szükséglet van itthon, vagy amit nemzetközileg értékesíteni lehet. Ez a mi irányítási rendszerünk. Vannak persze olyanok is, akik valamilyen okból kiindulva, mindig valamit újítani akarnak. Hallottam olyan véleményeket. hogy most a reformot is meg kellene reformálni. Ez eszünk ágában sincs. Mi szocialista irányítási rendszert valósítunk meg. ameiv a gyakorlatban bevált. Ezzel kapcsolatban az a feladatunk, hogy a tapasztalatokat figyelemmel kövessük, és ha az intézményeken. módszereken igazítani és fejleszteni kell, ezt meg fogjuk tenni. ' De ezt az irányítási rendszert valami gyökeresen másra felcserélni nem fogjuk. KÉRDÉS: Az emberek számára egyre világosabb, hogy az életszínvonal megőrzése nem ígéret, hanem közös társadalmi feladat. Mégis tény az. hogy az emberekben él egyfajta aggodalom. vajon ez a program tartható-e, meg valósit ható-e? VALASZ: Statisztikai mutatóink az országos atlagot fejezik ki. amitől természetesen az egyének és az egyes családok helyzete eltérő. De hát nincs más tudományos mérőeszköz, mint az országos átlag. A kongresszuson három évvel ezelőtt a párt úgy ítélte meg a helyzetet, Támogatjuk a szabadságukért és a függetlenségükért küzdő népek igazságos harcát! (Az MSZMP Központi Bizottságának május 1-i jelszavaiból.)