Délmagyarország, 1983. április (73. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-21 / 93. szám

4 Csütörtök, 1983. április 21. Kié legyen a gyerek? A válóperek tapasztalatairól A házasságok gyakori fel­bomlása es az ezzel együtt­járó problémák — a csonka családban nevelkedő gyer­mekek. az egyedülálló anyák, vagy éppen a lakásból tá­vozni készülő, tartásdíjat fi­zető apák helyzete — egyre erőteljesebben foglalkoztat­ják a közvéleményt. Külön­böző állami és társadalmi fórumokon tanácskoznak a válás okairól, a család hely­zetéről, megváltozott szere­péről annak érdekében, hogy a házasságok a jelenleginél tartósabbak legyenek. Ab­ban ugyanis nincs vita. hogy a társadalom alapvető egy­sége a család, melynek ki­emelkedően fontos feladatait semmilyen más intézmény nem veheti át m Vajon mit tehet a jog. mi­lyen szerepe van vagy lehet a bíróságnak abban, hogy a válások száma csökkenjen? Mindenekelőtt le kell szö­geznünk. hogy a válás ön­magában nem elítélendő, mert a véglegesen megrom­lott, céltalanná vált házas­ságot nemcsak a házastár­sak, de a társadalom érde­kében is fel kell bontani. Azt is világosan kell lát­nunk. hogy pusztán a jogi szabályozás megszigorításá­val legfeljebb a bírói ítélet­tel felbontott, és nem a megromlott házasságok szá­ma csökkenthető, vagyis csak a „statisztika" javulna és nem a tényleges helyzet A jogi szabályozásnak és a bírói gyakorlatnak is alap­vetően a megelőzésre, a há­zastársak egymás és főként a közös gyermek iránti fe­lelősségének fokozására kell törekednie. Jelenleg hatályos jogszabályaink is ezeknek a .(•lóknak a jetw&tm tek. úgy tűnik azonban, nem kellő eredményességgel ér­vényesülnek. Elsősorban a S.yermekes családok válását kell befolyásolnunk, mert társadalmi méretekben az ilyen családok széthullása okozza a legtöbb Rondot. A tapasztalat azt mutatja, hogy n szülők válásában — egyéb körülmények mellett — min­dig döntő jelentőségű, hogy melyikükhöz kerül a gyer­mek. Az a szülő ugyanis, aki a gyermekkel marad, sokkal könnyebben viseli a válással együttjáró érzelmi megrázkódtatást és ,a volt közös lakás használatának, vagy tulajdonjogának rende­zése során is általában ked­vezőbb helyzetbe kerül. A gyermekhez való őszinte ra­gaszkodás mellett ezek a kö­rülmények is befolyásolják a szülőket annak eldöntésében, hogy családi problémáik megoldására a válást, vagy a további alkalmazkodást, eset­leg a tűrést választják. A válással és a gyermek elhe­lyezésével kapcsolatos jogi szabályozás és a bírói gya­korlat tudatformáló hatása ezért elsősorban abban van. hogy befolyásolja ezt a vá­lasztást. A jogszabályt alkalmazó bírói döntések a közvéle­ményre is hatnak. Így pél­dául közismert jelenleg az a nézet, hogy a bíróság a kis­korú gyermeket rendszerint az anyánál helyézi el, és a volt közös lakásból is rend­szerint az apának kell tá­vozni. Ilyenformán már a házassági bontóper megin­dítása előtt lehet az esélye­ket mérlegelni, és ezt nyil­vánvalóan meg is teszik a felek, önmagukban, vagy kö­zösen. vagy békésen, vagy vita, veszekedés árán. kérdést, megállapíthatjuk, hogy a gyermekelhelyezési perekben (akár a házassági bontóperben, akár külön per­ben) a bíróság csak viszony­lag ritkán — az összes gyer­mekelhelyezés körülbelül 30 százalékában dönt az általa megvizsgált bizonyítékok alapján. A többi esetben a felek egyezséget kötnek, es ilyenkor alig, vagy egyálta­lán nem kerül sor bizonyí­tási eljárásra. Valójában te­hát az esetek körülbelül 30 százalékában a bírói ítélet. 70 százalékában pedig a szü­lök megegyezése együttesen adja a jelenlegi bírói gya­korlatot Vajon, anyapártinak mond­ható-e ilyen körülmények között a bíróság? Aligha. Azt hiszem, inkább arról van szó, hogy az apák nagyobb része maga is alkalmasabb­nak tartja az anvát a gyer­meknevelésre, illetve nem vállalja az ezzel járó terhe­ket. Senki sem tudja azon­ban biztonsággal megmonda­ni, hány olyan apa szerepel a házassági vagy gyermek­elhelyezési perekben, aki nemcsak, hogy őszintén ra­gaszkodik a gyermekhez, de annak gondviselésében is kellő jártasságot szerzett, mégis hozzájárul a gyermek­nek az anyánál való elhe­lyezéséhez. Ügy vélem, hogy ennek a magatartásnak — többek között — a bírói gyakorlat előzőekben emlí­tett téves értelmezése, az anyapártiság téves hiedelme az oka. A közelmúltban jelent meg a Legfelsőbb Bíróság 17. szá­mú irányelve a gyermekel­helyezés általános szempont­jairól. Az irányelv számot vet azokkal a változásokkal, amelyek a család belső éle­tében. szerkezetében « fel­adataiban bekövetkeztek. Ki­mondja, hogy az a házas­társ — afcdr férfi, akár nő —, aki a házastárssal, a gyermek gondozásával kap­csolatos feladatok teljesíté­sével „bizonyitőtta, hogy al­kalmas a gyermek körüli te­endők ellátására, a gyermek életkorától és nemétől füg­getlenül egyenlő feltételek­kel igényelheti a gyermek nála való elhelyezését". Az Irányelv most említett ren­delkezését a bíróságoknak alkalmazniuk kell. Ennek a kötelezettségüknek azonban csak akkor tudnak eleget tenni, ha a felek perbeli ma­gatartásukkal ezt elősegítik. Ezért kiemelkedő fontosságú, hogy az irányelv rendel­kezései minél szélesebb kör­ben ismertté váljanak, és érvényesüljenek már a pert megelőző tárgyalások, a gya­kori „közös megegyezés" so­rán. Erre azért is érdemes a figyelmet felhívni, mert az irányelv szerint a gyermek elhelyezésére vonatkozó egyezség megváltoztatására később csak kivételesen ke­rülhet sor. Nagyon fontos tehát, hogy a feleket ne ve­zesse olyan szándék a meg­egyezés során, hogy később majd — külön perben — a gyermekelhelyezés megvál­toztatását kérik. önmagában az új házas­ságkötés ténye, a lakáskö­rülmények megváltozása, mostoha testvér léte stb. nem ad alapot a gyermek koráb­bitól eltérő elhelyezésére. Alapvető szempont ugyanis, hogy a gyermek fejlődése az eddigi környezetében bizto­sított-e, ez pedig elsősorban nem anyagi, hanem tudati, érzelmi kérdés. A gyermek­elhelyezés megváltoztatása iránti perekben nem ritkán kiderül, a „közös megegye­zésen" alapuló válóperben a gyermek elhelyezésére vo­natkozó egyezség nem volt őszinte. Ilyenkor már hivat­koznak a házasság megrom­lását előidéző okokra is, ab­ban a reményben, hogy ez­által sikerül elérni a gyer­mek elhelyezésének megvál­toztatását. Ez a fajta szülői magatartás felelőtlen, kife­jezetten ellentétes a gyer­mek érdekeivel is. ezért nem számíthat bírói támogatásra. 3. összegezve az eddigieket: a gyermekes családok szét­hullása jogi eszközökkel is csak akkor csökkenthető, ha a szülők az eddiginél na­gyobb felelősséget éreznek a gyermek iránt. Nemcsak ar­ról van szó, hogy a gyer­mekre tekintettel ritkábban kezdeményezik a házasság felbontását, hanem arról is, hogy a bontóperben a gyer­mekelhelyezés kérdésében nagyobb felelősséget tanúsí­tanak. Mindenekelőtt azokra a szülőkre gondolok, akik úgv érzik, hogy házasságuk még nem romlott meg vég­legesen, felbontása ellenté­tes a gyermek érdekeivel, továbbá azokra, akik képes­nek tartják magukat a gyer­mek nevelésére, abban a há­házasság fennállása alatt kellő jártasságot szereztek, és a gyermekkel való érdemi kapcsolatuk is erős. Ezek a szülők akkor jár­nak el helyesen, ha nem hajlandók a valóságot leple­lező „közös megegyezésre", nem mondanak le a gyer­mekről, vállalják a bizonyí­tási eljárást, annak érdeké­ben. hogy a bíróság megala­pozottan dönthessen. Az irányelvben hangsúlyozott egyenlő esély csak így vál­hat valósággá. Dr. Gaál Sándor járásbírósági elnök Világhírű a belorusz üveg Belorussziában, a Grodnói területen működő ..Nyeman" gyár az üvegipar egyik leg­régibb üzeme. A gyár törté­nete száz esztendeje. 1883­ban kezdődött. Akkor itt mindössze 28 ember dolgo­zott. Most ez az üzem egyi­ke a legnagyobbaknak az ágazatban: több mint 4 és fél ezer embert foglalkoztat. A gyárban évente mintegy 500-fajta terméket állítanak elő 20 millió rubel érték­ben. A munkások nagyfokú mesterségbeli tudása ós az alkotó művészek gazdag fan­táziája teszi lehetővé. hogy évente megújítsák a válasz­tékot. A „Nyeman" márkával jel­zett üvegek elismerést sze­reztek a Szovjetuniónak az ország határain túl is. A csipkézett, érdekes kompozí­ciójú. szép formájú termé­keket exportálják az NDK­ba. Belgiumba. Mongóliába, Dániába, Olaszországba, az Egyesült Államokba Kana­dába. Svédországba. A gyár termékei a szivárvány szí­nében csillogó- vázák, a fi­noman cizellált kelyhek és poharak, a színes üvegből készült különböző ''""üzle­tek, dísztányérok, tálkák. A tervező művészek és üvegfúvó mesterek munkái gyakran megjelennek nem­zetközi kiállításokon. (APN) reflektor Vezess biztonságosan/ Hangversenyek a cseppkő­barlangban I * - ilrtf) otvu JtOf. Az idén — hosszabb szü­net után — ismét tartanak hangversenyeket az aggtele­ki cseppkőbarlangban. Az első előadásra a — P. Mo­bil együttes műsorára — áp­rilis 30-án délelőtt kerül sor. A kétéves szünet alatt fel­újított. korszerűsített csodá­latos föld alatti koncertterem­ben egyszerre, mintegy ez­ren hallgathatják a korábbi­nál kényelmesebben a mu­zsikát. Az. alacsony, tíz-tizen­két Celsius-fokos hőmérsék­let miatt az ülőhelyeket me­leg takaróval borítják, de még így is ajánlatos mele­gen öltözni. Az április 30-j előadás je­gyei a Borsod Tou­ristnát (Miskolc, Széchenyi u. 35.) 50, 60 és 70 forin­tos áron elővételben, és az előadás napján a helyszínen is kaphatók. A jegv árában a szakképzett vezető díja és egy pohár vermut ára is bennfoglaltatok. Huszonhatodik évébe lé­pett a Vezess biztonságosan! versenymozgalom, melynek tavalyi megyei tapasztala­tait » közelmúltban értékel­te a Csongrád megyei Köz­lekedésbiztonsági Tanács. A mozgalmat a kulturált köz­lekedés meghonosításának igényével, a balesetek szá­mának csökkentése érdeké­ben hívták életre. E célo­kat többé-kevésbé sikerült is megvalósítani. Már a részeredményeknek is örül­nünk kell, hisz cseppet sem könnyű vállalkozás a folya­matosan növő gépjármű­park. a robbanásszerűen fej­lődő motorizáció mellett a veszélyforrásokat csökken­teni, a technikai fejlődés­hez meglehetősen nehezen alkalmazkodó emberek szemléletén, beidegzett szo­kásain változtatni. Nem könnyű, de — miként az MKBT tapasztalataiból ki­tűnik — nem is lehetetlen, bizonyíték erre többek kö­zött. hogy míg 1972-ben 805, tavalv már kevesebb. 663 személvi sérüléssel járó bal­eset történt a megyében, jóllehet ezidő alat.t a iár­műállománv és a forgalom egyaránt megduplázódott. Okkal feltételezhető: jó­részt a közlekedésbiztonsá­gi tanácsok és a munkáju­kat segítő több száz. társa­dalmi aktivista tevékenysé­gének eredményeként. Az országos méretekben zajló Vezess biztonságosan! versenymozgalom különösen jól szolgálja a célt, főként annak köszönhetően, hogy a kampányszerű megmozdu­lásokkal ellentétben folya­matos figyelmet követel. Mindannyiszor a naptári év­vel kezdődik és fejeződik be. KólIéktíV jellegű, Ú résztvevő vállalatok, üze­mek. mezőgazdasági szövet­kezetek járművezetői a mű­szaki dolgozókkal, a szak­ágazat gazdasági irányítói­val karöltve tevékenyked­nek a mozgalom célkitűzé­seinek megvalósításáért. Tavaly 77 vállalat 4577 gépjárművel és 53 mező­gazdasági üzem, 1171 gép­járművel, 1852 mezőgazda­sági vontatóval, illetve mun­kagéppel vett részt a ne­mes versengésben. A 130 termelőegység összességében 5748 gépjárművel 192 mil­lió kilométert; 1852 mező­gazdasági vontatóval és munkagéppel 2,8 millió gép­órát teljesített. Az előző évinél 23-mal kevesebb. 21 személyi sérüléssel járó bal­esetet okoztak, 4 baleset viszont, sajnos, halálos ki­menetelű volt. Meglehet, a tavalyinál kevesebb gépjár­művezetőt értek a verseny­be nevezett egységek dolgo­zói közül ittas vezetésen, szám szerint 25-öt, e tényt, hivatásasok szabályszegésé­ről lévén szó, csak viszony­lagosan említhetjük az ered­mények sorában. .(Mi lett volna a verseny nélkül?!) Ha kilométerekre vetítjük a halálos balesetek számát, ugyancsak szomorú tények­ről szólhatunk: míg 1981­ben 75.6 kilométerre, 1982­ben már 39 millió kilomé­terre jutott egy halálos bal­eset. Nagyon rossz arány! Hogy jót is említsünk: míg 1981-ben 3,4 millió kilomé­terre. addig tavaly 7,4 mil­lió kilométerre esett egy személyi sérüléses baleset. Kétéves tapasztalat bizo­nyítja, hogy erdemes volt a mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteket és állami gaz­dasagokat külön kategóriá­ban versenyeztetni. (A me. zogazdasagi szövetkezetek bevonása a mozgalomba egyébként Csongrád megyei kezdeményezés. az itteni, kezdeti tapasztalatok nyo­mán most tervezik az ötlet adaptálását más megyékben is.) Évente közel 2 ezer me­zőgazdaságivontató-vezető és munkagépkezelő vesz részt a versenyben. A szö­vetkezetek és állami gazda­ságok vezetői egyre inkább felismerik annak jelentősé­gét. hogv cseppet sem mindegy, járművezetőik mi­lyen felkészültséggel dol­goznak. A közlekedési is­meretek gyarapítása ugyan­is ném Htíbftrt a balesetek megelőzésében segít, hanem né-' réstélljük félemlíte­ni ! — anyagi szempontból is kifizetődő. Manapság ugyanis egyre inkább össze­mosódnak a közlekedési és a munkahelyi balesetek ka­tárai, egynérnelyik baleset igen komelv anyagi kárt okoz a munkáltatónak. Summa summárum: vala­mennyiünk közös érdeke, hogy a Vezess biztonságo­san ! mozgalom folyamato­san kibővülve, eredménye­sen haladjon a már ió] be­járatott síneken. Minden­képpen pártolandó a megyei KBT arra irányuló törekvé­se. hogy az eddiginél is több vállalat, intézmény kapcso­lódjék a járművezetők rendszeres továbbképzésére ösztönző versengésbe. u.1 A jelenlegi bírói gyakor­lat azonban a közvéleményt tevesen informálja. Azt a latszatot kelti, hogy egyol­dalúan .,anyapárti", és ezért az apáknak eleve nincs is esélyük, hogy gyermekük ve­lük maradjon. Ha azonban alaposan megvizsgáljuk ezt a Cukorkilátások Az elmúlt évinél várható­an kisebb lesz az idén a cu­korrépa termőterülete, össze­függésben azzal, hogy a vi­lágpiacon alacsony a cukor ára. ennélfogva a hazai ellá­tás biztosításán túl a kész­let gazdaságos elhelyezésére külföldön kevés lehetőség kínálkozik. 1982-ben 125 ezer hektáron termesztettek répát az országban, az idei nép­gazdasági előirányzat 110 ezer hektár. Ennél azonban 4000—5000 hektárral többre szerződtek a mezőgazdasági nagyüzemek, számolva azzal, hogy a későbbiek folyamán a termőterület egy részén károk adódhatnak. Mindent egybevetve a vetésterületről zavartalan hazai ellátást biz­tosithatnak. A termelők az Idén kül­földi eredetű vetőmagot sür­gettek. ennek megfelelően a korábbinál nagyobb készle­teket biztosítottak számukra. A Cukoripari Szolgáltató Vállalat is nagyobb meny­nyiségű szaporítóanyagot szerzett be, emellett az álla­mi gazdaságok kereskedelmi szervezete is átadott a ter­melőknek, mintegy 20 ezer tonnányi külföldi vetőma­got: a készlet egy részét ku­korica-vetőmag ellenében, cserével kapták külföldről. A vetésterület, mintegy 60 szá­zalékán termesztenek majd külföldi fajtákat. amelyek hektáronként 2000—3000 fo­rinttal növelhetik a bevételt, miután hozamuk nagyobb a jelenleg termesztésben levő hazaiakénál, több cukrot is tartalmaznak, s ráadásul a feldolgozásuknál kisebb a veszteség. Valamivei kedve­zőtlenebb a helyzet a gépel­látásnál. Az elmúlt évben a Szekszárdon sorozatban ké­szített cukorrépakombájnok­ból. mintegy 50 dolgozott a határban, az idén azonban a gyárnak nincsen újabb meg­rendelése. A különben jó tel­jesítményű gép fogyasztása kétszerte meghaladja a kül­földi típusét, és az üzem­anyag többletkiadás miatt tartózkodóak a termelők. A felmérések szerint mindenek­előtt a régebbi gépeket újí­tották fel. továbbra is eze­ket a kisebb fogyasztású, ko­rábban külföldről kere­sett berendezéseket része­sítik ( előnyben még olyan áron is. hogy három gépből történetesen kettőt „csinál­nak". úgy, hogy az egyik be­rendezést szétbontják, és al­katrészként hasznosítják. A cukoripari üzemekben ki­sebb-nagyobb felújításokra került sor. Ü.iabb nagy beru­aázis'-a nincs szükség, te­kintettel arra. hogv a Ká­bái Cukorgyárral kiegészült ipari hálózat zavartalanul fel tudja dolgozni az alapanya­got. Fokozott közúti ellenőrzés Rendörök. KPM- és Vo­lán-ellenőrök.,, katonák, ön­kéntes rendörök együttmű­ködésével zajlottak április 7-én és 8-án Csongrád me­gyében a fokozott közúti el­lenőrzések. Bár a részletek­re ki Ser j ed ő értékelés még nem készült el. az előzetes tapasztalatoknak máris bir­tokában vagyunk. Elég. ha a számok között szemezge­tünk. az adatok úgyszólván önmagukért beszélnek. Előzetesként talán csak annyit: a közlekedes vala­mennyi résztvevője előtt közismert tény immár, hogy a rendőrség évről évre, kö­zel azonos időpontban, ta­vasszal és ősszel „szondáz­za" a szokásosnál alaposab­ban a közlekedési fegyel­met, ennek ellenére mind­ahányszor számos hiányos­ságra, szabálysértésre fi­gyelhetnek fel az ellenőrök. Pedig nem a szankcionálás, hanem a megelőzés a cél. az ellenőrzést végzők legszí­vesebben azt könyvelnék eredmények gyanánt, ha a célzatos ellenőrzései: nem hoznának eredményt. Vagy­is: ha nem találnának ittas vezetőt, szabálytalanul eló­aat, kivilágítallanul kerék­pározót. a megengedett leg. nagyobb sebességnél gyor­sabban száguldó autóst, mo­torost, tilosban balitató gya­logost.. De ettől — sajnos — még igencsak messze vagyunk. A kétnapos akció során 441 esettjén ellenőrizték az it­tasságot. 43 embernél elszí­neződött a szonda. A mű­szaki ellenőrzés alá vont jármüvek közű] 702-nél ta­pasztaltak hiányosságot, eb­ből 261 személygépkocsi volt. A szállítmány-ellenőr­zések alkalmával 217 jár­műnél észleltek rendelle­nességet. köztük egy lopást, négy fekete fuvart. s 154 menetlevéllel volt problé­ma. A két nap „gyümölcse" még: 162 szabálysértési fel­jelentés (73 jut belőle Sze­gedre). gyorshajtásért 41; ittas vezetésért 19; műszaki hiányosságok miatt 18 em­berrel szemben kezdemé­nyeztek szabálysértési eljá­rást. Helyszíni bírságolásra 893-an adtak okot. közülük 241-en Szegeden, túlnyomó többségük (833) járműveze­tő. kisebb részük gyalogos volt. Ittassag miatt 9 veze­tői engedélvt vontak be.. Ladányi Zsuzsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom