Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-26 / 72. szám

I Szombat, 1983. március 26. Illés! tartott a városi tanács (Folytatás az 1. oldalról.) ríozás megszervezésében. Ebben részt vesznek fiatal pályatársak, de nagy- és kisdiákok is. Az idős pedagógusokat erőteljesen sújtja nyugdíjuk alacsonysága.. Dr. Fierpasz Ferenc, a MÁV egészségügyi szolgálat orvosa ugyancsak hangsúlyozta a családi kötelezettségeket, majd beszélt arról a jelenségről, hogy az időskorúak gyakran „rejtik" betegségüket. Segítségükre kell lenni esetleges betegségük felismerésében és gyógyításában. Reseterics Sándorné körzeti pártszervezeti titkár a szociális otthoni ellátásra 6zoruló házaspárok ellátásának nehézségeit tette szóvá. Az ilyen idős emberek sorsa nem választható szét — meg kell oldani, hogy számukra elfogadható gondoskodási formával is rendelkezzünk. Az e témakörben hozott tanácsi határozatban a testület megállapítja, hogv az idős embereket érintő egészségügyi és szociálpolitikai tevékenység eredményesen fejlődött. mind a területi mind az intézményi hálózat magas fokú szolgáltatást, ellátást nyújt. Szeged kezdeményező volt több gondoskodási forma kialakításában, amelyek országos figyelmet is keltettek. Az időskorúakat ellátó intézmények fejlesztésére és megépítésére az anyagiakat megkülönböztetett figyelemmel biztosították. A gondozó hálózat is jól fejlődött. A tanács az idős emberek egészségügyi és szociális ellátásának további javítására és elősegítésére a következőket határozta: Biztosítani kell, hogy határidőre elkészüljön a megkezdett szociális otthon újabb 110 férőhelye; Szeged minden városrészében létre kell hozni az idős emberek napközi ellátását biztosító korszerű intézményformát. öregek napközi otthonát; a meglevő régebbi típusú szociális intézmények korszerűsítésére és továbbfejlesztésére tervet kell készíteni, azt időben megvalósítani; szorgalmazni kell a területi intézményhálózat korszerűsítését, és az intézmények tartalmi munkájának fejlesztését, továbbá a gondozásra szoruló idős emberek felkutatását. Ebben segítséget kér a tanács a Hazafias Népfronttól, a szakszervezetektől és a Vöröskereszttől. Fontos föladat A törvénysértő magatartások megelőzése Beszélgetés a megyei biróság elnökével Megtérül: 48 év múlva Tanácskozás a zöldséghajtatásról Csongrád megyében már több mint 12 ezer hektáron termesztenek zöldséget Ez nagyjából megegyezik az 1976-os évi területtel. Közben azonban volt egy fellendülés: az 1976-ban indult zöldségprogram támogatási politikája következtében a zöldségtermő terület átmenetileg meghaladta a 17 ezer hektárt, az állami támogatás megvonásakor pedig a korábbi szintre csökkent. A hideghajtatással termelt zöldség ma már tömegélelmiszernek számít, s a legutóbbi időkig folyamátosan növekedett a fűthető üvegházak, illetve fóliával fedett termőhelyek területe. Tavaly viszont e növekedés a nagyüzemekben megállt, s a kisgazdaságokban is jelentősen csökkent a fejlődés üteme. Az okok nagyjából ismertek: a termelés költségei folyamatosan emelkednek, ugyanakkor az életszínvonal stagnálása következtében várható a fizetőképes kereslet mérséklődése. A ráfordítások és a piaci lehetőségek egyeztetése, a gazdaságos termelés megvalósítása a megváltozott körülmények között — ez jelenti a szakma előtt álló legfontosabb feladatot. Erről tanácskoztak tegnap. pénteken a zöldségtermesztök Szegeden, a megyei tanács oktatási központjában, majd üzemi bemutatón vettek részt a szegedi Üj Élet és a Felszabadulás Tsz üvegházában. Dr. Balázs Sándor akadémikus, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet igazgatója megnyitója után Szabó Jánosáénak, a megyei tanács vb elnökhelyettesének előadása hangzott el Csongrád megye zöldségtermelésének helyzetéről. A szántóföldi zöldségtermelés átkerült a megye homokvidékeire, ahol a gyümölccsel együtt ezek a kultúrák a népesség igen nagy ' hányadának megélhetését biztosítják. Ezeken a területeken gyakran veszélyezteti belvíz, aszály, homokverés a növényeket, hullámzóak a hozamok. A nagyüzemi technológiákat egyelőre csak a minőség rovására vezethetnék be, ezt azonban nem viseli el a piac. Így marad a kézi munkaerő alkalmazása, a csúcsidőszakokban társadalmi munkások bevonásával, illetve a családi művelés kiterjesztésével. Mindenütt probléma, hogy a biztonságos, intenzív termeléshez tereprendezés, talajjavítás, az öntözési lehetőség megteremtése lenne szükséges. Erre azonban a jelenlegi gazdasági korul; menyek között nincs kellő lehetőség. A hetvenes években sokat fejlődött és ma is az ország élvonalába tartozik a megye hajtatottzöldség-termelése. Az utóbbi időben az energiaárak növekedésével ennek az ágazatnak is romlott a gazdaságossága, a felhalmozódott tapasztalatok és megújulási készség ismeretében azonban egyelőre nincs válságban a zöldséghajtatás. Üj módszerek, például a termálenergia felhasználásával törekszenek a jelenlegi színvonalon megőrizni a termelés gazdaságosságát. Csikai Miklós, a szentesi Korai Zöldségtermesztési Rendszer vezetője ismertette az 1975-ben alakult szervezet működését, eredményeit. Nyolc évvel ezelőtt 3 gazdaság alapította, 11,4 hektárnyi üvegházzal, 40 hektár fűtött fóliával rendelkeztek. A közös értékesítés akkor 58 millió forintot tett ki. 1982-ben a tagok száma 17-re bővült, 54,5 hektár üvegházban, 59 hektár fűthető fólia házban termett zöldség. A hideghajtatás termékeivel együtt 335 millió forintot forgalmazott a rendszer. Céljuk: a mindenkori piaci igényeknek megfelelően gazdaságos termelést megvalósítani. Ehhez a rendszer szaktanácsokat, piaci információkat. szervező munkát, különböző talajmunka-szolgáltatásokat ad, és a visszatartott néhány százalékból fedezi a forgalmazás költségeit. Ezek tavaly a teljes forgalom 4.7 százalékát tették ki. Fontos dolog, hogy a taggazdaságok az integrátori teendőket ellássák a háztáji gazdaságokban is. Itt a szervezők érdekeltsége nincs szabályozva, s ezt a közeljövőben meg kell teremteni, ha e tevékenység színvonalát növelni kívánják. Szóba került új technológiák meghonosítása is. Árendás József, a szegedi Üj Élet és Kotogány Mihály, a Felszabadulás Tsz elnöke gazdaságaik új, egyenként 6.5 hektáros üvegházának gazdaságossági kérdéseiről beszéltek. A mihályteleki üvegház beruházási költségeinek megtérülését 48 esztendőre tervezték. Eredetileg csak zöldségfélék termesztésére kaptak engedélyt, mivel ezek kevésbé nyereségesek, most bizonyos felületen dísznövényt is termelnek. Sarkalatos kérdés az energiáé: 5 termálkút fűti az üvegházat, ha azonban erősebb hideg van, olajkazánnal is fűteni kell. Egy-egy keményebb éjszakán 100 ezer forintot is ráköltöttek a kisegítő fűtésre, pedig az idei tél igazán enyhe volt. Ezer forint állóeszközre jutó nyereség a gazdaság más szektoraiban 80 forint fölött van, az üvegház esetében mindössze 7 forint. A Felszabadulás Tsz-ben is rontja a jövedelmezőséget, hogy az eredeti hitelkamatokat azóta jelentősen megemelték. Náluk is igyekeznek gazdaságosabbá tenni a termelést: például magasabb hőigényű uborkát termesztenek, a kevésbé jövedelmező hegyes, erős paprikát nem termelik tovább, az úgynevezett széndioxid-programmal pedig a hozamokat igyekeznek növelni/ Az előadásokat ki-ki továbbgondolhatta: mit hoznak a következő évek-évtizedek? Egyelőre mindenki keresi a megoldást, s az ágazatnak vannak is tartalékai. Hosszabb távon pedig talán a külső gazdasági körülmények is melléjük szegődnek. T. I. Társadalmi munkaakció Az MSZMP Szeged városi bizottsága, a Szeged megyei városi tanács, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa, a Hazafias Népfront és a KISZ Szeged városi bizottsága felhívása értelmében az idei első társadalmi munkát ma, szombaton reggel 1 órától 13 óráig tartják. A városszépítő társadalmimunka-akciók a következő helyszíneken lesznek. Újszegeden a Liget, hídfő fősétány, Székely sor és az Odesszai körút 'által határolt területen, illetve a Liget—Népkert sor és Odesszai körút közötti területen; az Északi városrészben a 304-es épület előtti erdősáv, a Vértó előtt a Felszabadulás ligetben; a gedói pihenőparkban; a Dóm téren; a Siha köz. Búvár tó, Rókus 110—119. számú épületek között; a Tarján 521—522—523. számú épületek előtti, illetve az ipari vásár területén. Mindegyik színhelyen fél 7-től gyülekeznek a társadalmi munka résztvevői. A Legfelsőbb Bíróság elnökének valamennyi ügyszakra kiterjedő, összefoglaló parlamenti beszámolója meglehetős részletességgel taglalta a bíróságok feladatait állami, társadalmi rendünk, az állampolgárok biztonságának védelmében. Dr. Kun Lászlót, a Szegedi Megyei Bíróság elnökét arra kértük, ismertesse azokat a célkitűzéseket, melyekre — az országgyűlési beszámoló ismeretében — a jövőben különös hangsúlyt fektet munkájában a megyei bíróság. , — Az országgyűlésen és a , megyei képviselőcsoport azt megelőző ülésén egyértelműen megfogalmazódott: az | eddiginél nagyobb figyelmet | kell fordítani a törvénysértő i magatartások megelőzésére. I ön szerint milyen feladatok hárulnak ebből a társadalomra és a bíróságokra? — A megelőzés érdekében a társadalomnak egységesen kell fellépnie, a politika, a gazdaság, a kultúra és természetesen a jog eszközeivel • olyan feltételeket teremteni, melyek visszatartanak a törvénysértő cselekedetektől. Nem véletlenül hangsúlyozta az országgyűlés, mily nagy jelentőségű a törvénysértések okainak feltárása. Hiszen eredményesen szolgálni a megelőzést csak az okok ismeretében lehetséges. Kitartóan kéli munkálkodnunk az alkoholizmus visszaszorításáért. az őrzési, tárolási, bizonylati fegyelem erősítéséért.-"áí Tlterrűraés- szigorításáért, s azon, hogy a társadalmi, csoport- és egyéni érdekek lehető legideálisabb összhangját sikerüljön megteremteni. Amennyiben már bekövetkezett a törvénysértés, a bíróságoknak a megzavart törvényességet kell helyreállítaniuk, az okok és körülménvek gondos feltárásával, a jogszabályok következetes, egységes alkalmazásával. Az ítéletek meghozatalakor arra is tekintettel kell lennünk, hogy azok a törvény tiszteletére neveljenek. E törekvést a konkrét ítélkezési gyakorlat bemutatásával lehet igazán érzékeltetni. — Ha már itt tartunk, a közvéleményt élénken foglalkoztatja, a büntetéskiszabási gyakorlat miként szolgália a társadalom alapvető érdekeit, a bűncselekmények visszaszorítását? — A kiemelkedő, súlyos bűncselekmények esetében. például az emberölések, az erőszakos . közösülések, a rablások, a kifosztások, a társadalmi tulajdont kirívóan károsító cselekmények esetében a bíróságok a törvénv szigorát alkalmazzák. Azokkal szemben, akik embertársuk életét brutális módon kioltják, s oly mértékű elvetemültséget tanúsítanak, hogv megnevelésükre nincs remény, kivételes büntetésként a "halálbüntetést is alkalmazzák. Amennyiben a bűncselekmény valamennyi körülményét megvizsgálva arra a meggyőződésre jut a bíróság, hogy a legsúlvosabb (halál) büntetés nélkül is elérhető a cél — kellő differenciálással — életfogytig. vagy több évig tartó szabadságvesztést szab ki. Szigorú, indokolt esetben hosszú évekig tartó szabadságvesztéssel sújtják a viszszaesőket, az erőszakos cselekmények (rablások, kifosztások stb.) elkövetőit. a megrögzött munkakerülőket és azokat is, akik a társadalmi vagy személyi tulajdonban nagy összegű kárt okoznak. — A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolójából is kitűnt: a bíróságok elé kerülő büntetőügyek jelentős hányada viszonylag kisebb súlyú, az elkövetők személyiségéből, életviteléből nem lehet/ arra következtetni, hogy a társadalomra kiemelkedően veszélyesek lennének. Esetükben milyen gyakorlatot folytatnak a bíróságok? — Ilyenkor az úgynevezett nevelő jellegű büntetésekkel — mint a felfüggesztett szabadságvesztés, javító-nevelő munka, pénzbüntetés, mellékbüntetés önálló alkalmazása —, illetve az intézkedésekkel (megrovás, próbára bocsátás, alkoholisták kényszergyógyítása) is elérhető az elkövető visszatartása az újabb bűncselekménytől. A büntetés célja, vagyis a nevelés, és visszatartás az enyhébb jogkövetkezményektől is remélhető. — Eddigi beszélgetésünkből nyilvánvalóan kitetszik: egy-egy döntés meghozatalakor a bíróságok alaposan elemzik az elkövetők személyiségét, azokat a körülményeket, melyek közrejátszanak a bűncselekmények bekövetkezésében. Mi a véleménye, a társadalom mennyire hasznosítja a bíróságok ilyetén tapasztalatait? — Meggyőződésem, hogy távolról sem eléggé, jóllehet a politikai testületek, az állami és társadalmi szervek rendszeresen értékelik a megelőzésben eredményesen kamatoztatható bírósági tapasztalatokat. Sorolhatnék azonban jó néhány munkahelyéi. melynél a fegyelmezetlenség, a lazaságok, a tárolási-őrzési hiányosságok miatt többször is elkövethették ugyanazt a bűncselekményt. A közömbösség abban is megnyilvánul, hogy sokszor a közösségek szeme láttára formálódnak bűnözőkké veszélyeztetett helyzetben élő kiskorúak... Jól szolgálná a megelőzést, ha már fiatal korban hívnák fel az állampolgárok figyelmét azokra a konfliktusokra, melyek közvetve-közvetlenül bűncselekmények forrásai lehetnek. Az alkoholizálásra, a valós lehetőségeket meghaladó javak iránti vágyra, az indulatosságra gondolok, hogy csak néhányat említsek. Mindent egybevetve: kinek-kinek a maga helyén, lehetőségeivel maximálisan élve. következetesen kell munkálkodnia a bűncselekményeket elősegítő okok és körülménvek felszámolásán. Rendkívül fontos feladat: változtatni az emberek szemléletén. Annyiban, hogy egy-egy ügy bírósági lezárását ne tekintsék minden szempontból befejezett ténynek. Gondolkodjanak el, mi juttatta az elkövetőt a bűnözés útjára, milyen okok késztették, miiven körülménvek játszottak közre a törvénysértő cselekmény kialakulásában. — Eddig a büntetőügyekről szóltunk. Ismeretes, hogy a polgárjogi, munkajogi és egyéb perek körültekintő elbírálásának is kiemelkedő jelentőséget tulajdonított az országgyűlés. Hallhatnánk a megyei tapasztalatokról? — A polgári ügyek jelentősége az. hogy legtöbb esetben alapvető, például családhoz, gyermekneveléshez, munkához. tulajdonhoz, személyiséghez fűződő érdekeket érintenek. Rendkívül nagy számban fordulnak elő, az állampolgárok széles körét érintik, ezáltal befolyásolják a közgondolkodást, a jogról, a jogalkalmazásról kialakított felfogást. A polgári perek 60 százaléka családjogi természetű. Tapasztalatunk, hogy különböző okok rrvatt egyre több család bomlik feL Anélkül, hogy e folyamat okainak részletes taglalására vállalkoznék, megjegyezném, rendkívül összetett, bonyolult jelenséggel állunk szemben, mely ellen messze nem elégségesek a bírósági „eszközök" ... Különböző szükségleteik kielégítése érdekében rendszeresen kötnek egymással, állami szervekkel különböző megállapodásokat, szerződéseket az állampolgárok. Például ingatlan, tartös fogyasztási cikkek vásárlásakor, lakás, hétvégi ház építésekor. A szerződések teljesítése során gyakran adódnak érdek-összeütközések, jogviták, ezekre visszavezethető polgári perek. Egyrészt amiatt, hogy az állampolgárok egy része nem gondolja át a szerződésben vállalt kötelezettségeket, tájékozatlanságból vagy tudatosan rendezetlenül hagynak lényeges kérdéseket. Más esetekben nagyfokú felületességet tapasztalni a szerződéskötésnél. — Az újszerű vállalkozási formákból eredő perekről is egyre többet hallani. Miből származnak ezek a jogviták? — Valóban, az utóbbi hetekben több olyan per érkezett a bíróságokhoz, mely a kisvállalkozásokkal, szerződéses üzletek üzemeltetésével kapcsolatos. Általánosító tapasztalatokat most még elhamarkodott lenne levonni belőlük. Annyi mindenesetre megállapítható: egynémelyik vállalkozó anélkül köt szerződést, hogy átgondolná anyagi lehetőségeit, alkalmasságát a feladatra. — Milyen következtetések vonhatók le a munkajogi perekből? — A Szegedi Munkaügyi Bíróságra évente 900—1000 munka-, szövetkezeti, társadalombiztosítási jogi per érkezik. Tapasztalatunk, hogy a munkáltatók a fegyelem erősítésére törekednek, a fegyelmi vétségek elkövetőit igyekeznek szigorúan felelősségre vonni. Kedvező tendencia: egyre következetesebbek a tekintetben, hogy a társadalmi tulajdonban okozott kár, hiány megtérítésére kötelezik az azért felelős dolgozókat Az már kevésbé örvendetes, hogy nem mindig tisztázzák a kár keletkezésének okait, körülményeit. nem derítik fel kellő alapossággal, kik tartoznak a felelősök közé. A munkáltatói gyakorlat szinte kivétel nélkül megreked a közvetlen károkozónál, nem vállalkozik a közvetve felelősek felkutatására. — Végezetül még egy kérdés. Milyen társadalmi segítséget vár munkájához a bíróság? — A felelősségteljes ítélkezéshez elengedhetetlen, hogy a társadalom, a közvélemény, minden egyes állampolgár támogassa a bíróságok munkáját, az igazság felderítését, a szocialista törvényesség érvényre juttatását. Rendkívül fontos, hogy helyesen. társadalmi rendeltetésüknek megfelelően ítéljék meg a jog és a jogalkalmazás szerepét. Amennyire káros e szerep túlértékelése, olyannyira az, alábecsülése. a helyes gyakorlat kétségbevonása is. Szívesen vesszük, ha felhívják figyelmünket a mun-' kánkban előforduló hiá. nyosságokra. A megalapozatlan. eseti hibákból általánosító vélemények azonban nemcsak a bíróság tektétélvét cso+bítták. hanem, ami ennél is károsabb, megrendíthetik az állampolgárok bizalmát. Ladányi Zsuzsa