Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-25 / 71. szám

Péntek, 1983. március 25. 3 Tanácskozott az országgyűlés Dr. Antalffy György felszólalása Ai országgyűlés jogi. igazgatási es igazságügyi bizottságának titkára, dr. Antalffy György tanszékvezető egyetemi tanár a bizottság véleményét tolmácsolva hangoztatta: a két beszámoló sokoldalúan, gondosan foglalja össze a bírói, illetőleg az ügyészi szervezetnek az 1980-tól napjainkig terjedő időszakban végzett munkáját. állami életünkben betöltött szerepét. A Legfelsőbb Bíróság és az ügyészség feladatait és jogkörét az alkotmány, a bíróságokról, az ügyészségről szóló törvényeink, s az eljárási törvények alapvetően meghatározzák. Tényleges feladataik időszakonként változnak, tartalmilag módosulnak: a társadalmi, a gazdasági haladás, az államélet és a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének célkitűzései szerint gazdagodnak. A jogok érvényesülésének, a kötelezettségek teljesítésének, a törvényesség megvalósulásának mindenkori időszerűségét jogpolitikai célkitűzéseink érvényre juttatásával segítik elő. A legutóbbi — 1980. évi beszámolók óta eltelt — időre nézve megállapítható: egyfelől a körülményekhez igazodva fejlődött mind a Legfelsőbb Bíróság, mind az ügyészi szervezet tevékenysége. másfelől alapvető rendeltetésük. kötelességük, állami életünkben betöltött szerepük ma is ugyanaz, mint korábban: az igazságszolgáltatás gyakorlása és annak elvi irányítása, illetőleg a társadalmunk törvényes rendjének megóvásáról való gondoskodás. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója helyesen euteli ki-a jogbiztonság. a szocialista törvényes? ség alapvető • • jelentőségét, mivel ez a közgondolkodást, közhangulatot befolyásolja. A törvényességnek elvileg és lényegében változatlan követelménye egyúttal egy aktuális tartalmat is feltételez. Ezért, az egyes időszakokban — ilyen vagy olyan összefüggésben — előtérbe kerülő vonatkozásait célszerű mindig átgondolni abból a szempontból, hogy annak közelebbről nézve milyen időszerű tartalma van államéletünk működése során megjelenő tényleges feladatok • teljesítésében. A törvényesség nem formális szempont, semmikepp sem fogható fel úgy, hogy az a gazdasági-társadalmi tevékenység kereteit határozza meg. s annak tartalmát — gyakorlati, célszerűségi szempontok szerint — a mindennapi szakmai munkával kell kitöltenünk. A törvényesség követelményeinek személyre és csoportérdekekre tekintet nélkül, az össztársadalmi érdek alapján kell érvényesülniük. A Legfelsőbb Bíróság következetesen érvényre juttatja azt, hogy törvénysértő intézkedések, határozatok sohasem lehetnek társadalmigazdasági vagy egyéb szempontokból hasznosak, célszerűek, noha, egyesek annak szeretnék feltüntetni. Előfordul néha, hogy a törvényesség és a célszerűség követelményét szembe állítják egymással. Ennek következményeiről szocializmusunk építésének korábbi szakaszaiban szerezhettünk sajnálatos tapasztalatokat. Az állami szervek között az igazságszolgáltatás és az ügyészség — ha nem is mindenben végez hibátlan munkát — tevékenysége mégis példamutató, a törvényesség megtartásában és megtartatásában kezdeményező szerepet töltenek be. Más szavakkal: az egyéb szervek tevékenysége tartalmi és jogi szempontból annál inkább megnyugtató, minél inkább közelítenek szemléletükben és következetességükben az igazságszolgáltatási és az ügyészi szervek működése során érvényesülő követelményekhez. Mindkét beszámoló alapvető kérdésként tárgyalja a bűncselekmények elleni küzda'met. A bizottság véleménye szerint a legfőbb ügyész beszámolójában tárgyilagosan és célszerűen jelöli meg a bűnözés visszaszorítása érdekében szükséges legsürgetőbb feladatokat. Növekszik a fiatalkorú bűnelkövetők és a gyermekkorú elkövetők száma. Ez teljes mértékben indokolja azt a feladatmeghatározást, amely egyik alapkérdésként kezeli a veszélyeztetett helyzetű fiatalokkal való tartalmasabb foglalkozást, s az iskolai oktatásban az erkölcsi nevelést. A bizottság egyetért a .egfőbb ügyész beszámolójával abban is, hogy a bűnözés visszaszorítása nem kezelhető csupán egyes szervezetek — például nyomozó hatóságok. ügyészség, bíróságok — feladataként: az a szó szoros értelmében is az egész társadalom ügye. Lényeges követelmény, hogy bűncselekmények és más jogsértések ne maradjanak felderítetlenül, az elkövetőket jogszabályokban meghatározott módon és mértékben vonják felelősségre. ugyanakkor senki ellen ne indulhasson alaptalan eljárás, a személyi szabadsagban törvénytelenül senkit ne korlátozzanak. Az igazságszolgáltatás egyik lényeges követelménye büntető ügyszakban a tényállás, a bűncselekmény körülményeinek valósághű megállapítása. Az emberek igazságérzetét sérti, a közvéleményt károsan befolyásolja, ha egyegy bűnügyben az elkövetés körülményeit nem pontosan, nem megbízhatóan állapítják meg. Ez kétségtelenül nehéz szakmai feladat. Az egyes bűncselekménykategóriák időszerű ítélkezési feladatairól és a Legfelsőbb Bíróság irányító tevékenységéről közölt adatok a legfelsőbb bírói fórum felelősségteljes és igen nehéz munkájáról tanúskodnak. E körben csak egyetlen megjegyzés lehet szükséges. Ez pedig ismét az állampolgárok, a közvélemény viszonya a bűnözés úgynevezett súlyponti kérdéseihez. az egyes bűncselekmény-csoportokhoz. Természetesen a bűnügyi statisztika figyelemmel kísérése is feltétlenül szükséges, de azt is látni kell, hogy a közvélemény nézőpontjából nem mindig a bűncselekmények mennyisége, gyakorisága mutatója a döntő, hanem a bűncselekmények jellege, s azok társadalmi kihatása a szűkebb vagy tágabb környezetben. így például egy élet elleni, vagy más erőszakos — durva, embertelen módon végrehajtott — cselekmény helyileg széles körben és hosszabb időre felkavarhatja a lakosság nyugalmát akkor is,, hogy ha hasonló bűncselekmények A lakosság az ügyészi és a bírói, szervezet tevékenységét az ilyen esetekben végzett eredményes vagy eredménytelen munka alapján ítéli meg. A polgári jogi. családjogi és az egvéb jogterületeken végzett ítélkezés elvi irányítása is rendi:ívül sokrétű feladatot rótt és ró a jövőben is a Legfelsőbb Bíróságra. A beszámolóban említetteken kívül kiegészítésül említhető a nem vagyoni kárért való felelősség kérdése. amelyre nézve egyébként a Legfelsőbb Bíróság 1981-ben ugyancsak irányelvet alkotott. Az életviszonyok feilődésével. a szocialista építőmunka előrehaladásával az állampolgároknak ilyen jogvédelme ma már nem tekinthető maximaiizmusnak. Az úgynevezett erkölcsi kár ugyanis sokszor súlyosabb lehet, érzékenyebben érintheti a károsultat, mint az anyagi természetű sérelem. Ugyanez vonatkozik megfelelően a szellemi alkotások körében, a szabadalmi és újítási ügyekben érvényesülő érdekek védelmére is. amelyre a Legfelsőbb Bíróság szintén fokozott gondot fordít. örvendetes tény, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke, illetőleg a 'legfőbb ügyész által emelhető törvényességi óvások száma csökkenő irányzatot mutat. Megnyugtató az is, hogy a törvényesség, a jogbiztonság. a törvények egységes értelmezése és alkalmazása alapvető kérdéseiben — elvi és gyakorlati síkon egyaránt — megfelelő és következetes az együttműködés a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség és az Igazságügyi Minisztérium között. Az ügyészi szervezet nem csupán a bíróságok eljárásában működik közre, hanem munkájával a Legfelsőbb Bíróságnak a büntető, a polgári, a gazdasági és a munkaü|Yiítélkezés elvi irányítást iggítj,. l" A bizottság véleménye szerint dz ffiaml ' ' irányítás szempontjából is fokozottan figyelemre méltó az elmúlt évben lefolytatott átfogó vizsgálat, amely a tanácsi rendeletalkotás törvényességére irányult. A két beszámoló kapcsán a bizottság megállapítja hogy az állampolgárok tájékoztatásának javítása, a megfelelő jogi kultúra kialakítása és a tudatformálás érdekében célszerű lehet a bírói és az ügyészi szervezet munkájának széles körű megismertetése. Bár jogpropaganda-tevékenységünk ezen a területen is javult, teendőink még bőségesen vannak. Ez egyébként jogpolitikai feladatként is értékelhető — fejezte be hozzászólását dr. Antalffy György. A T. Ház folyosóján az élet minden dolgáról szó eshet, arról is, ami az ülésszak tárgysorozatához nem kötődik. Tegnap ez má— kent történt, mert a jogok es kötelességek behálózzák mindennapi eletünket, általában jól de akadnak „hézagok", nem mindenki törvénytisztelő, nem mindenki önkéntes jogkövető, és nem vagyunk eléggé tájékozottak jogainkról es kötelességeinkről vagyis meg nem mondható el: beteljesedett a költő jóslata, eljött az az idő. amikor ..a jognak asztalánal mind egyaránt foglal helyet". A törvény előtt minden magyar állampolgár egyenlő, ez igaz. nem mindenki értelmezi azonosan a mugkához való jogot, a családdal szembeni kötelességét ... Ezek jutottak eszembe, amikor Ferenczi Józseffel. a Makó város környéki községek képviselőjével találkoztam. Vele mindig szót váltunk arról, hogy mi van a határban. Azaz: munkahelyén, a földeáki Egyetértés Tsz-ben. — Csak jó híreket tudok mondani. Több mint Parlamenti legyzet A topnak asztalánál... 450 hektáron elvetettük a sörárpát, jól jött az esö. Elö van készítve a cukorrépa melegágya ... Ügy, hogy nyugodtan jöttünk el.. . Jöttek? Igen, vendégei vannak — tudom meg tőle — Bárdi István, a földeáki tsz elnöke, és Szőnyi Erzsébet, a maroslelei tanácselnök . . . Ferenczi József csak áttételesen szólt arról, hogy kötelességünk jól dolgozni, méghozzá erőnk szerint. Ez alól nem adható mentség. Mégis azt tapasztaljuk, hogy környezetünkben sokan tengenek-lengenek. Csókási Zoltánné szegedi képviselő szerint ts aggasztó az, amiről tudomást szerzett: nő a fiatalkorú és gyermekkorú bűnelkövetők száma. Ez beszédtéma, ez nyugtalanítja az embereket. A mi üzemünkben — mondja — a munkában a fiatalok is helytállnak. Nincs különösebb gond velük. Törődni kell velük! Meghatározó a családi légkör. A törvények tiszteletére a szülőnek is nevelni kell gyermekét méghozzá példás életével, magatartásával. Vallyon Aladárné csongrádi képviselő pedagógus, ezért tartja aggasztónak, hogy az elvált szülők nagy része nem engedi gyermekét apjához, anyjához, sőt, annak gyűlöletére neveli. Magyarázható ez azzal. hogy nem vagyunk eléggé kulturáltak? Eléggé törvénytisztelök? Mag Pál szentesi képviselő is tud példákat erre. A szülő visszaél helyzetével. megfélemlíti gyer. mekét, aki alig múlt tízesztendős. elidegeníti apjától — vagy anyjától —, akitől elvált. E területen a jog eszközei végesek, de nem hatástalanok. A joggal nemcsak némely, indulattól vezérelt szülő él vissza, hanem olykor a munkáltató is. Az nem vitás. hogy a népgazdaságnak, a vállalatoknak érdekük az átszervezés, a dolgozóknak más munkahelyre való átcsoportosítása. Dr. Dobi Ferenc szegedi képviselő tud meggondolatlan átszervezésről is, amikor a dolgozó két évig tartó jogvita után kapott elégtételt. Joggal kérdezi: a jogsértőt miért nem vonjuk felelősségre? Az ügyeskedők jól ismerik a „jognak asztalát". Kangyalka Antal makói képviselő szerint a vállalati munkaközösségek szabályozott keretek között működnek, de jó néhány vállalkozásnál adott a nyerészkedés lehetősége. Ez irritálja az embereket. Ez is, és sok minden, amiről tudjuk hogy nem tisztességes. A csengő szólítjn a képviselőket. Az ülésteremben folytatódik a vita. Bálint Gyula György Haderőcsökkentési tárgyalások 0 Bécs (MTI) A közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat csütörtöki ülésén felszólalt Lőrinc Tamás nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. Beszédében rámutatott: a bécsi leszerelési fórum munkájában részt vevő szocialista országok február 17-i közös javaslatának elfogadása jelentős mértékben hozzájárulna az európai biztonság megszilárdulásához és a katonai szembenállás mérsékléséhez. A kezdeményezés emlékezetesen a Szovjetunió és az Egyesült Államok érintett csapatkontingenseinek és fegyverzetének kölcsönösen példát mutató csökkentését irányozza elő. Lőrinc nagykövet hangoztatta. hogy a térségben állomásozó haderők jelenlegi szintje — békeidőről lévén szó — szokatlanul magas és különösen veszélyes. A 13 ezer amerikai és 20 ezer szovjet katona kivonása — mint ahogy azt a februári javaslat előirányozza — konkrét formában csökkentené ezt a feszültséget. A NATO-tagországok szóvivője csütörtöki ülését követő sajtótájékoztatón jelezte, hogy a nyugati fél továbbra is tanulmányozza a február 17-i szocialista javaslatot, melynek számos részlete még tisztázásra vár. flndrej Gromiko kinevezése 0 Moszkva (MTI) Andrej Gromiko külügyminisztert a Legfelsőbb Tanács Elnöksége a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettesévé nevezte ki — jelentették be csütörtökön hivatalosan Moszkvában. Tyihonov megbeszélései Belgrádban 0 Belgrád (MTI) A hétfő óta hivatalos baráti látogatáson Jugoszláviában tartózkodó Nyikolaj Tyihonov. a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének csütörtöki programjában a jugoszláv párt- és állami vezetőkkel való találkozó és a Milka Planinc kormányfővel kedden megkezdett tárgyalások folytatása szerepel. A szovjet miniszterelnököt fogadta Petar Sztambolies, az államelnökség elnöke és Mitja Ribicsics. a JKSZ Központi Bizottsága elnökségének elnöke. A találkozókon szó volt a két ország és párt eredményesen fejlődő együttműködéséről, továbbá időszerű nemzetközi kérdésekről, s a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom helyzetéről. LOSONCZI PÁL TÁVIRATA Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Konsztantin Karamanlisz köztársasági elnököt, Görögország nemzeti ünnepe alkalmából. MARJAI JÓZSEF KÖSZÖNTÉSE Marjai Józsefet, az MSZMP Központi Bizottságának tagját. a Minisztertanács elnökhelyettesét, a munkásmozgalom régi harcosát párttagsága 40. évfordulója alkalmából csütörtökön Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára köszöntötte, és átadta a Központi Bizottság emléklapját. AZ IKP KÉPVISELŐINEK LÁTOGATÁSA Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására március 21. és 24. között látogatást tett hazánkban Dávid Henin, az Izraeli Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és George Tubi. a Központi Bizottság titkára, a külügyi osztály vezetője. Az izraeli párt vezetőit fogadta Várkonvi Péter, a Központi Bizottság titkára, és megbeszélést, folytatott velük Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság tagja, a KB külügyi osztályának vezetője. AZ ÜRHADVISELÉSRÖL Washingtoni hírmagyarázók Reagan szerda éjszakai beszéde elhangzása utáni órákban az amerikai rakétaelhárító „szupertechnológia" fejlesztésének három súlyos veszélyére hívták fel a figyelmet. Rámutattak, hogy alapvetően űrhadviselési eszközről van szó, amely lézerrel, mikrohullámú, vagy egyéb sugarakkal semmisítené meg az ellenség rakétáit. de nem feltétlenül a levegőben, mint Reagan állította. hanem akár földi bázisukon is Ez lényegében egy új. minden eddiginél tökéletesebb elsőcsapásmérő eszköz kifejlesztését vetíti előre. Az amerikai szakértők nagy része is elismeri, hogy az új amerikai tervek már első pillantásra ellentétesek az 1972-ben a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról kötött szovjet—amerikai egyezménnyel. HARCOK NICARAGUABAN Továbbra is heves harcolfl folynak Nicaragua északi határkörzetében a kormányerők és a Honduras területéről támadó ellenforradalmárok körött. A betolakodókat — hírügynökségi jelentések szerint — az Egyesült Államok vegyi fegyverekkel is felszerelte; a nicaraguai hadsereg katonái ideggázt tartalmazó kézigránátokat, valamint gázálarcokat találtak náluk. AZ OBT—MSZB TÁVIRATA Az Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bizottság táviratban üdvözölte a Lisszabonnban március 25—27. között a délafrikai frontországokkal való szolidaritás jegyében ülesező nemzetközi konferenciát. A konferencián részt vesznek a frontországok magas rangú küldöttségei, valamint számos nemzetközi szervezet, szolidaritási bir/^"ság képviselői. ÜJ SZOVJET ŰRÁLLOMÁS Szerda óta új szovjet automatikus űrállomás kering a Föld körül. Az Asztron feladata a világűr tőlünk óriási távolságra levő részein végbemenő folyamatok vizsgálata. az onnan érkező rádiósugárzás, és ibolyántúli sugárzás elemzése alapján.