Délmagyarország, 1983. március (73. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-25 / 71. szám

Péntek, 1983. március 25-' Emlékezés Fülöp Bélára Születésének 80. évfordu­lója alkalmából elevenítjük fel Fülöp Béla küzdelmes életútját, mozgalmi tevé­kenységét. Elete, sorsa ösz­szeltapcsolódik a XX. száza­di Magyarország történel­mének sorsfordulóival. 1903. március 25-én Orsován szü­letett. A papucsos segéd édesapa az akkori körülmé­nyek között nem tudott gondtalan életet, biztosítani n család számára. Még kis­gyermek volt. amikor'szü­leit elvesztette, korán meg­ismerte a nehéz árvasorsot. 1916-ig árvaházban nevelke­dett. Tizenhárom eves, ami­kor nevelőszülei kivették az árvaházból, inasnak adták es kereskedelmi szakmát tanult. Serdülő ifjúként szemtanúja az őszirózsás torradalom, majd a Tanács­xötztarsaság szegedi esemé­nyeinek. Életre szólóan em­lékezetébe vésődnek azok a márciusi napok, amelyek — ita nagyon rövid időre is — de alapvető változást hoztak az inasok életében. Ezen események, es oszályhelyze­tének tudatosulása nyomán kerül kapcsolatba a mun­kásmozgalommal. Részese volt az Ifjúmunkások Or­szágos Szövetsége által szervezett mozgalomnak. E munkája útján aktívan részt vett a Kommunista Ifjú­munkások Magyarországi Szövetségének harcaiban. A 20-as évek számára is nél­külözést, munkanélküliséget, olykor alkalmi munkát je­lentettek. Csak 1928-ban si­került tartósan elhelyezked­nie az egyik szegedi nagy­kereskedőnél. ahol 20 éven at segédként dolgozott Részt vett az 1925 áprilisá­ban megalakított Magyaror­szági Szocialista Munkás­párt fiatal munkásosztálya szegedi csoportjának meg­alakitaséert folytatott agi­tációs munkában, melynek egyik irányítója Lőwy Sán­dor volt. A 30-as évek elején kap­csolódott be ismét aktívan a munkásmozgalomba. Házi agitációs tevékenységet fej­tett ki, rendszeres résztve­vője volt a Munkásotthon rendezvényeinek. 1935 szep­temberében belepett a Szo­ciáldemokrata Pártba. Ugyanebben az évben tagja lett a Kereskedelmi Alkal­mazottak Országos Szak­szervezetének (KÁOSZ). Ak­tívan vett részt a különbö­ző baloldali megmozdulá­sokban. akciókban. Az ak­kor már egyre erősödő fa­siszta ideológia és annak különböző gyakorlati meg­nyilvánulásai érlelték rheg benne az ellene Való fellé­pés szükségességét, az élle­ne harcoló erőkhöz való csatlakozás gondolatát, ön­életrajzában így ír erről: „Gondolván, eggyel többen leszünk, ahol harcolunk a gonoszság ellen". Munkájá­ból adódóan sokat kellett utaznia, sok emberrel érint­kezett az üzletben is, s így módja, alkalma volt agitá­ciós munkát kifejteni. Más esetekben a tájékoztató, fel­világosító munka volt a fel­adata. A felszabaduláskor Szege­den tartózkodik, és már 1944-ben kérte felvételét az MKP-ban. Nagy energiával, tenniakarással kapcsolódott be mind a városi helyreál­lítási munkákba, mind pe­dig a politikai megmozdulá­sokba. Először az igen fon­tos szerepet betöltő üzemi bizottságok megszervezésé­ben. létrehozásában vállalt jelentős feladatot. Ezt kö­vetően az „Igazoló Bizottsá­gok" nem könnyű, nagy ha­tározottságot igénylő mun­kája jelentett számára erő­próbát. .A sorra-.kerülő 1945-06, 1947-es országgyű­lési választások, később pe­dig a tanácsi választások le­bonyolításában, mint a sza­vazatszedő bizottság elnöke, illetve tagja működött közre. Kezdeményező szerepet vállalt a Kereskedelmi Al­kalmazottak Szakszervezeté­nek helyi újjászervezésében, és vezetőségi tagként, hosz­szú ideig fejtett ki lelkiis­meretes. eredményes mun­kát. A két munkáspárt egyesü­lése után a Belvárosi V—VI. pártalapszervezetben külön­böző tisztségeket töltött be; volt titkár, szervező titkár. Sokat fáradozott a szocia­lista kereskedelem megte­remtése érdekében, melynek elismeréseként az 1948. de­cember 13-án megalakult Csongrád megyei Népbolt Vállalat ellenőrzési osztá­lyának vezetője lett. A kis­kereskedelem ekkoriban le­zajló államosítása felelősség­teljes feladatot jelentett mindazok számára, akik ab­ban a munkában részt vet­tek. Az 1956-os ellenforradalmi események idején munkás­mozgalmi elveihez hú, osz­tálytudatos magatartást ta­núsított, munkahelyén be­csülettel dolgozott. 1963-ban vonult nyugdíjba, s ekkor is aktív pártmunkát végzett. Munkásmozgalmi tevékeny­ségének elismeréseként 1968-ban a „Szocialista Ha­záért Érdemrend" kitünte­tésben részesült. 1969. szep­tember 13-án. 66 éves korá­ban hunyt el. A munkás­mozgalom ügyének hú, oda­adó szolgálatót, a szocialista Magyarország építésében ki­fejtett fáradhatatlan tevé­kenységét példaként őriz­zük. Harangozó József Nyolcszáz éves Szentgotthárd Alapításának 800. évfor­dulóját ünnepli az Idén Szentgotthárd. A nevezetes jpbileum ünnepségeinek so­rát március 31-én nyitják meg a nagyközség felszaba­dulásáról megemlékezve. Májue 22-én avatják fel Szentgotthárd alapítójának, III. Béla királynak szobrát. Gömbös László szobrászmú­vesK alkotásét. A jubileumi nagygyűlést augusztus 20-ón tartják. E napon adják át az emlékplaketteket azok­nak, akik a legtöbbet tették a település fejlesztéséért, miután ünnepi tanácsülésen értékelik a „800 percet a 800 éves Szentgotthárdért" társadalmi munkaakció eredményeit. Az évforduló alkalmából számos kiállítást nyitnak. Április 29-től várja a kö­zönséget. a nemzetiségi és helytörténeti gyűjteményből összeállított állandó bemu­tató. Május 4-től 20-ig te­kinthető meg a szentgott­hárdi gyűjtők bélyegkiállí­tása — a megnyitóra a ju­bileumot köszöntő kétforin­tos címletű bélyeget bocsá­tanak ki —, május 17-én nyílik a településtörteneti kiállítás. A kulturális rendezvé­nyek közül kiemelkedik a szombathelyi szimfonikusok május 21-i hangversenye, itt hangzik majd fö] először Balázs Árpád Liszt-díjas zeneszerző kórusműve. amit az évfordulóra írt. Pályázati (elhívás SZOT-ösztöndíjra A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa pályázatot hir­det SZOT irodalmi, képző­és iparművészeti ösztöndíj elnyeréséré. Kz ösztöndíj cél­ja, hogy segítse a valósá­gunkat szocialista szellem­ben ábrázoló, a művészet és a közönség kapcsolatát erő­sítő, valamint az amatőr művészeti mozgalmak reper­toárját gazdagító új irodal­mi művek, képző- és ipar­művészeti alkotások létre­hozását. Azok az írók, köl­tők, képző- és iparművészek pályázhatnak, akik eddigi műveikkel, alkotásaikkal már bizonyították tehetségüket, és vállalják az ösztöndíj céljai­val megegyező művek létre­hozását- A pályázat életkor­hoz nem kötött. Képző- és iparművészeti ösztöndíjra egyének és kollektívák is jelentkezhetnek. Az ösztöndíj elbírálásánál előnyben részesülnek azok az írók, költők. valamint képző- és iparművészek, akik közvetlen kapcsolatot tarta­nak üzemekkel, munkahe­lyekkel, valamint amatőr művészeti csoportokkal és szakkörökkel. Továbbá azok a képző- és iparművészek, akik a pályázat évében al­kotói munkásságukat bemu­tató egyéni kiállításra ké­szülnek vagy műveikből üze­mi, munkahelyi tárlatot ren­deznek. A pályázat kiírói a készü­lő irodalmi pályamüvek első kiadási jogát fenntartják maguknak, kötet, illetve an­tológia megjelentetése cél­jából. A pályázat ideje alatt készült képző- és iparművé­szeti alkotásokból a SZOT kiállítást rendez. Az irodal­mi, képző- és iparművészeti ösztöndíj havi összege 5000 forint, időtartama egy év. ^"A pályázati0' kéMméket lejjfcé-'Őbb 1983. május a SZÓT kulturális, agitációs és propagandaosztályára (1415 Budapest. VI. Dózsa György út 84 B) lehet benyújtani. A pályázati kérelemhez csa­tolni kell a pályázók ön­életrajzát, írói munkásságá­nak részletes ismertetését, illetve képző- és iparművé­szeti alkotói tevékenységé­1 nek eddigi dokumentumait, j (fotó, katalógus, tervrajz, ; stb.) az ösztöndíj időtarta­j ma alatt megalkotandó mű-. I re vagy művekre vonatkozó tervét.. Kivitel - kiküldetés Franciaországi jegyzetek 7 Boecierc úr irodájában • többféle üléslapot lát­1am: többek között hong­kongit, lengyelt, románt, spa­nyolt. jugoszlávot, olaszt. Ve­vőnknek az volt a vélemé­nye, hogy a mienk hasonlít a franciához, vagy ugyan­olyan. mint az eredeti fran­cia volt. A többi eltér at­tól. Bár ez a vevőnk több eve tőlünk vásárolja meg szükségletének nagy részét, kisebb tételekben más or­szágoktól is szokott venni, hogy a termékválasztékot bővítse. Ar. olcsóbb székek­be a gyengébb minőségű üléslapokat használta fel. Egy időben megjelent a pia­con a műanyag üléslap. Ve­vőnknek az volt a vélemé­nye. hogy az nem fog el­terjedni. A franciák évtize­dek óta nem mondanak le a teimészetes anyagból font széküléslapokról. Azok kö­zött is elsősorban a szal­mást tartják alapvetőnek. Templomokban, éttermekben, és az otthonokban is ezeket .szeretik. Azt tanácsolta, ne térjünk el mi sem ettől, ne engedjünk a divatnak. Szék­gyártó dinasztiához tartózik, evtiaedek óte ismeri a hely-. zetet. Valamikor sok szék­üléslapot készítettek Fran­ciaországban. Ma már erre nem lehet embert találni. A bútorüzemekben 15—20 frank az órabér, külföldről 45—50 frankért kész üléslapot le­het vásárolni. Ez a beszélgetés újra Iga­zolta az én álláspontomat Tudniillik, idehaza többször felmerült a kérdés, érde­mes-e széküléslapgyártásra hosszú távra berendezkedni. Illetékes szervek azt tar­tották, hogy ez divatcikk, ennek fejlesztésére nem kell nagyobb összegeket költeni. A helyzet azt mutatja, hogy érdemes. Szövetkezetünkben 13 éve gyártunk székülés­lapot, s az igény egyáltalán nem csökken. 1980-ban ter­meltünk és értékesítettünk 502 ezer darabot. A nemzet­közi piacon a legjobb helye­zést vívtuk ki magunknak, s ha nem követünk el bak­lövéseket, ezt a mennyiséget év'ente tovább növelhettük volta. Sajnos, a külkereske­delmi vállalat volt vezetői nem tartották fontosnak ezt a terméket, és a francia partnerben jobban bíztak, mint mibennünk. Létrehoz­ták a Lrancia—rmagyac kö; zÖ6 vállalatot, de szövetke­zetünk nélkül. A francia partnernek még nagyobb lehetőséget adtak a gazdago­dásra. Pedig ez az ember már a szó szoros értelmében milliomos volt. Szabad kezet,, sőt, kizárólagosságot adtak neki a múltban, s a közös vállalat létrehozása után kezdett visszaélni minden­nel. Mór csak a vezérigazga­tóval tárgyalt, velünk leg­feljebb az elosztást, a ki­szállítási határidőket beszél­te meg. Ha kimentünk Fran­ciaországba, flegmáskodott. Vagy eljött a vevőhöz, vagy nem. Éreztette velünk, hogy 6 az úr, nélküle nem me­gyünk semmire. A helyzet kezdett elvisel­hetetlenné válni. Egy eset­ben. amikor már két napot töltöttünk tétlenül Carvn­ben, megkérdeztem tőle, mi­kor indulunk. Azt a választ adta, hogy ne sürgessem, ne­ki fonlosabb tennivalói is vannak, a felesége beteg. Megmagyaráztam neki, hogy nekem ennél fontosabb mun­kám nincsen, és 1300 szék­üléslapfonó asszony ügyé­ben jöttem. Sajnálom, hogy a felesége beteg, de ha nem indulunk, megyek haza. Dü­hében otthagyott, aztán egy jó óra múlva csak elindul­tunk a Mercedessel. ha el is jött, a vezérnél kö­tött ki. Ha pár percre leült velünk, lediktálta, amit akart, és ment tovább. Nem­egyszer félnapokat vártunk rá. Kínos volt nagyon. Ha veié jött a felesége, néhány ember a külkereskedelmi vállalattól csak körülötte for­golódott. Kiszolgálta min­denki. Egyre jobban távo­lodtunk egymástól, pedig üz­letet csak a széküléslap ér­tékesítéséből csinált. A francia—magyar közös vállalat, amely kizárólag bú­torértékesítésre jött létre, jóformán egy darab bútort sem tudott eladni. Ezek után az illetékesek arra kény­szerültek, hogy az üléslap el­adását a közös vállalatra bízták. Személyi gondok is nehezítették a munkát. A közös vállalat tevékenysége egyre rosszabb lett Ennek a hatását nyilván mi érez­tük a legjobban. 1981-ben kivitelünk csökkent, és ko­moly pénzügyi problémáink is voltak. Közben a külkereskedelmi vállalat élére új vezérkar került, és elkezdte a hibák felszámolását, a mi érde­keink figyelembe vétele nél­kül. Most már csak az a kérdés, hogy ez a helyzet meddig tárt, és milyen kö­vetkezteléseket vonnak le a kertbarátoknak Mikor és miért kell permetezni? Kiküldetéseim ezután kis- 1" éves tevékenységről. sé formálissá váltak. Part­nerem sem járt el most már pendsgeg&ben Budapestre, S Bernül* Mihály Oiese4 A kiskerltulajdánosok és a nagyüzemi gazdaságok menetrend szerint végzik a szőlő-, gyümölcs-, zöldség­növények különböző kemi­káliákkal történő permete­zések melyhez a szakiroda­lomban, tájékoztatókban és propagandaanyagokban meg­található útimutatókat hasz­nálják fel, melyek, ha be­tartják őket. biztonságos vé­delmet jelentenek, de az ese­tek többségében indokolatla­nul is védekeznek a terme­lők. Ez (a többletkiadáson túl) felesleges növényvédő­szer-pocsékolás, a természet szennyezése és saját magunk mérgezése is. Az ésszerű növényvédelem alapvető feltétele, hogy a növényi kórokozók és kárté­vők alapvető élettanát ismer­jük, tudjuk azt, hogy mi­kor van a rajzás vagy a fer­tőzés ideje, mikor tudunk ellenük eredményesen véde­kezni. Ebhez próbálunk se­gítséget nyújtani. Isimertetö.,kben a védeke­zéshez szükséges növényvé­dő szerről nem írunk, mi­vel a forgalomban levő sze­rek rendszeiesen változnak, és ezekről az illetékes szak­üzletek megfelelő tájékozta­tást adnak, s a napi sajtó, információja is segítséget nyújt kiválasztásukhoz. Elő­szót az alma kártevőiről és kórokozóiról szólunk. A nyugalmi idaszakban a rovarok és gombák kár-téte­lét ól nem kell tartani, azon­ban a védekezést ekkor is folytatni kell, mégpedig me­chanikai úton. Á kalíiarniai pajzstetű fertőzése a magas fákon, az ágvégeken szokott erősebb lenni, ezért a téli időszakban a metszés alkal­mával ezeket a fertőzött ré­szeket. valamint a liszthar­mattól fertőzött ágakat és a almafamonilia telelését biz­tosító gyümöksimúmiákat távolítsuk el. A metszés al­kalmával jól láthatók a ga­lag anya pille vagy az arany­farkú pille hernyóit tartal­mazó nagy hernyófészkek, valamint a gyürűspille tojá­sait tartalmazó, tartó vékony ágak. A hernyófészkek már távolról könnyen felismer­hetők, de a gyűrűspille to­jásai is jellegzetesek, a galy­lyakat több sorban. gyűrű alakban veszik körül. Ezeket a metszés és törzstisztítás alkalmával könnyedén eltá­volíthatjuk. Az összegyűj­tött hernyófészkeket és tojá­sokat el kell égetni, vagy egyéb módon meg kell sem­misíteni. Ha a telen nem tudtunk megfelelő mechani­kai védelmet biztosítani, az áttelelő, illetve a tojásból kikelő hernyók májusban a lombot károsítják. Ha a fer­tőzés nag\-mértékű — ami megfelelő mechanikai véde­kezés esetén nem fordul elö — vegyszeres védekezést kell a megjelenésük idején alkalmazni. Egy nemzedékük van, tehát csak a követke­ző télen lesz velük ismétel­ten munkánk. Alapvető fon­tosságú. hogy a törzstiszto­gatás alkalmával lekapart kéregtörmeléket gyűjtsük össze és égessük el. A március elején elvég­zett lemosó permetezéssel tulajdonképpen az alimakár­tevőknek, kórokozóknak át­telelő alakjait jelentős mér­tékben gyéríteni tudjuk. A kaliforniai pajzstetű lárva állapotban telel át, és má­jus végére ivarérett. Eleven­szülő. Évente két nemzedé­ke van, mivel a nőstények sokáig élnek és folyamato­san ellenek, a két nemzedék nem válik el szorosan egy­mástól. a kártétel június első felétől késő őszig tart tehát a védekezésnél egész évben figyelemmel kell len­ni rá. Felismerni nem nehéz, mert általában telepeket al­kot.. a fa kérgébe, illetve a fiy úotoküöt: aaergeá - juUaW amitől a törzs elhal,, a gyü­mölcsön piros folt keletke­zik. A lemosó permetezés alkalmával és megjelenése esetén védekezni kell elle­ne. A bimbólikasztó jelenjeié­ről a ki nem nyílt bimbók tanúskodnak, melyek kupo­la alakban a vacok fölé bo­rulva szennyessarga színűre száradnak. A lárva a teljes virágkezdeményt kirágja. A bimbólikasztó kifejlett álla­potban a kéregrepedésekben, füves, bokros helyeken, vagy moha alatt telei át és ko­rán tavasszal, amikor » nap­pali hőmérséklet 14 fokot eléri, a nőstény 30—50 tojá­sát 6—16 nap alatt rakja le a rügyekre. A lárva 5—10 nap alatt kikel, és befúrja magát a bimbóba, 14—16 nap alatt fejlődik ki teljes nagyságúra, amikor hossza eléri a 7 millimétert; sárgás­fehér, megérintve élénken ficánkol. Még a kirágott bimbóban bábozódik és 8— 8 nap alatt kifejlődik a bo­gár. és különböző helyeken bújik meg áttelelésíg. Nem tartozik a veszélyes kárte­vők közé. alacsony egyed­száma miatt, védekezni csak felszaporodása esetén kell ellene. Sodróm oly néven sok. kár­tevőt tartunk nyilván, CZOK. hernyóállapotban » gyü­mölcsfák leveleit szövik ösz­sze, ezek közül almánál a leggyakoribb kártevő az ai­mailonca. melynek hernyó­ja 12—18 milliméter hosszú, vijágos sárgászöld, evente három nemzedéke van, de hosszú ősz esetéan még egy negyedik is kifejlődhet. Ko­molyabb kárt először a vi­rágzás kezdetén okoznak, amikor az éppen nyíló bim­bócsomóba veszik be magu­kat, és ott a kocsányok tö­vét rágják le. Az alrnailon­ca második és harmadik nemzedéke a termést is ká­rosítja. Hernyóalakban te­lelnek át. az első rajzás ma­jusra esik, melyet június­ban követ a második, ós jú­liusban a harmadik. A ko­ra tavaszi megjelenés miatt a tavaszi lemoeó permete­zéssel eredményesen véde­kezhetünk ellen. A vértetű jelenlétére a törzsön, ágakon, vesszőkön megjelenő fehér, gyapjas vá­ladék hívja fel a figyelmün­ket, szétnyomva olyan lesz a kezünk, mintha véres vol­na. Hazánkban évente több nemzedéke van. hímje nincs, tehát szűznemzéssel szapo­rodik. az év minden szaká­ban megjelenhet. Megjele­nése esetén ecseteléssel vagy vegyszeres kezeléssel véde­kezhetünk ellene, de a tava­szi lemosó permetezés is kedvező hatású, főleg, ha azt gyümölcsíaolajjal, vagv Agrollai végezzük. A levél­tetvek különböző színűek, lágy testű szárnyas vagy szarnyatlan rovarok, ame­lyek a gyümölcsfák hajtasa­in. vagv levelein szívogatva okoznak kárt, azokon elszí. neződést. zsugorodást, torzu­lást okoznak. Almán leggya­koribb a levél pirosító alma. fa-levéltetű. amely hamvas­szürkészöld, tojása lak ban te­lel át. kikelve, az első nem­zedék az almán szívogat, a levél hosszában begömbölyö. dik, feltűnő meggypiros szí­nűvé válik. A többi nemze­déke a nyár folyamán aa emyősvirágzatúakon élős­ködik. Több levéltetűfaj ká­rosít még az almán, de azok. ró] bővebben az őszibarack­nál írunk. Védekezni csak észlelésük esetén szükséges ellenük. Dr. Tóth Mihály r axsxei iokerteáz fc i

Next

/
Oldalképek
Tartalom